Békéscsabai Regionális Képz Központ 5600 Békéscsaba Kétegyházi út 1. SZÜLFÖLD ALAP Oktatási és Szakképzési Kollégium 4142/2008. sz. pályázat VADTAKARMÁNYOZÁS Modulfüzet Verzió: 1.0.
Összeállította: Fodor József-Tamás A modul címe: Vadtakarmányozás Képzés megnevezése: Vadgazdálkodó Kizárólag a BRKK és a Pannon Forrás által szervezett képzéseken használható! Másolni és alkalmazni csak a BRKK elzetes írásbeli hozzájárulásával lehet! Felels kiadó: Molnár György igazgató Székelykeresztúr, 2008
TARTALOMJEGYZÉK Bevezet...5 1. A takarmányok kémiai összetétele és a táplálóanyagok sorsa az állati szervezetben5 1.2. A fehérjék...5 1.2.1. A N-tartalmú anyagok csoportosítása...5 1.3. A zsírok...6 1.4. A nyersrost...7 1.5. N-mentes kivonható anyagok...8 1.6. Ásványi anyagok...9 1.6.1. Makroelemek...9 1.6.2. A mikroelemek...10 1.7. A vitaminok...11 1.7.1. Zsírban oldódó vitaminok...12 1.7.2. A vízben oldódó vitaminok...14 1.8. A takarmányok egyéb hatóanyagai...17 2. Az állatok emésztésének sajátosságai...19 2.1. A kérdzk emésztésének takarmányozás-élettani jelentsége...19 2.2. A sertés emésztésének sajátosságai...21 2.3. A nyúl emésztésének sajátosságai...21 2.4. A baromfifajok emésztésének sajátosságai...21 2.5. A takarmányok emészthetsége...22 3. Intermedier anyagforgalom...22 3.1. Energiaforgalom...22 3.2. A szénforgalom...23 3.3. N-forgalom...24 3.4. A vízforgalom...24 4. A takarmányok táplálóértékének mérése...26 4.1. A takarmányok táplálóértékének mérése a nyúl és a sertés takarmányozásában...26 4.2. A takarmányok táplálóértékének mérése a szárnyas fajoknál...27 4.3. A takarmányok táplálóértékének mérése kérdzknél...27 5. A termelés táplálóanyag szükséglete...28 5.1. A takarmányfelvételt befolyásoló tényezk...28 5.2. Az életfenntartás táplálóanyag igénye...30 3. oldal
5.3. A növekedés táplálóanyag-szükséglete... 31 5.4. A szaporodás táplálóanyag-sziikséglete... 32 5.5. A tej termelés táplálóanyag-szükséglete... 33 5.6. A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete... 33 5.7. Az izommunka táplálóanyag-szükséglete... 34 6. Takarmányismeretek... 35 6.1. Zöldtakarmányok... 35 6.1.1. A vadlegelk... 36 6.1.2. A vadföldön termeszthet és ajánlott zöldtakarmányok... 37 6.1.2.1. Fféle zöldtakarmányok... 38 6.1.2.2. Pillangós virágú zöldtakarmányok... 38 6.1.2.3. Leveles zöldtakarmányok... 40 6.1.2.4. Zöldtakarmány-keverékek... 40 6.2. Tartósított takarmányok... 41 6.2.1. Silózott takarmányok... 41 6.2.2. Szénák... 41 6.3. Gyökér- és gumós takarmányok... 42 6.4. Mezgazdasági és ipari melléktermékek... 43 6.5. Magvak... 44 6.5.1. Gabonamagvak... 44 6.5.2. hüvelyes magvak... 45 6.5.3. Olajos magvak... 46 6.6. Állati eredet takarmányok... 46 6.6.1. Tejipari takarmányok... 46 6.6.2. Húsipari takarmányok... 47 6.6.3. Egyéb állati eredet takarmányok... 47 6.7. Takarmánykiegészítk... 48 7. A takarmányok tartósítása... 48 7.1. A szénakészítés... 49 7.2. Silózás... 50 8. Az ipari abrakkeverékek készítése... 50 4. oldal
Bevezet A takarmányozástani ismeretek sokkal szélesebb körek, mint amit ez a jegyzet tartalmaz. Ezért mindenképpen szükséges a javasolt irodalmi anyag használata, ugyanis a jegyzet lerövidített anyaga sok esetben a megértéshez is kiegészítésre szorul, azonban a vadtakarmányozáshoz szükséges alapokat tartalmazza, amelyek a gyakorlatban is adoptáltak. A takarmány mint anyagköltség a vadgazdálkodásban is jelents tényez, ezért ismernünk kell a takarmányok kémiai felépítését és ezen anyagok hasznosulását az állati szervezetben. Megismerkedhetünk a különböz takarmányféleségekkel és azok csoportosításával. 1. A takarmányok kémiai összetétele és a táplálóanyagok sorsa az állati szervezetben 1.1. A szárazanyag és a víz Laborvizsgálattal határozzuk meg: szárítószekrényben 105 C -on tömegállandóság eléréséig végzett számítással. A takarmányok víztartalma befolyásolja a takarmány értékét (akár pénzben kifejezett értékét is), szállíthatóságát és raktározhatóságát. A szárazanyag-tartalom fontos paraméter az állatok takarmányfelvétele szempontjából. A vegetációs (szöveti, kötött) víz jó étrendi hatású. A víztartalmat befolyásoló tényezk: a növény faja, fejlettségi állapota, a talaj, az idjárás, a feldolgozás módja stb. A raktározásnál kívánt víztartalom gabona magvaknál 14% daráknál 12% ipari eredet rleményeknél 10 % és a szénaféléknél 16-18%. 1.2. A fehérjék Fontossága: Az állat fehérjét csak fehérjébl tud felépíteni; A takarmányok biológiai értékét fehérjetartalmuk felszívódó aminosav összetétele határozza meg; A fehérje a takarmány legdrágább táplálóanyaga. 1.2.1. A N-tartalmú anyagok csoportosítása A takarmányozástanban az alábbi fogalmak használatosak: Nyersfehérje: A takarmány minden N-tartalmú anyagát magában foglalja. Meghatározása: a takarmány N-tartalma x 6,25-dal, ugyanis a fehérjék 16 % N-t tartalmaznak. Emészthet nyersfehérje: A nyersfehérje emészthet hányada Valódi (igazi) fehérje: A kémiai értelemben is fehérje anyagok Emészthet valódi fehérje: A valódi fehérje emészthet hányada Amidok: nyersfehérje tart. - valódi fehérjetart. (NPN = non protein nitrogen) Két csoportra oszthatók: 1. A növény fehérjeszintézisének és fehérjebontásának átmeneti termékei (peptidek, polipeptidek, peptonok stb.) 2. a fehérjeszintézishez az állat nem tudja felhasználni (ammóniumsók, nitrátok, kolin, betain stb.). Az aminosavak jelentsége: A takarmányfehérje biológiai értékét az aminosavak határozzák meg (több mint 20). Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak: amelyet az állat nem, vagy nem kielégít 5. oldal
mennyiségben tud felépíteni, tehát a táplálékból készen kell kapnia. Nem esszenciális (nélkülözhet) aminosavak: transzformáció révén az állati szervezet is el tudja állítani. (A kérdzk az elgyomorban /bendben/ a mikroorganizmusok segítségével biológiailag értékes fehérjét állítanak el). Az állat aminosav igényének kielégítése függ: - a takarmány abszolút aminosav tartalmától és - az aminosavak arányától. Limitáló aminosav: A legkisebb mennyiségben elforduló esszenciális aminosav. Ez határozza meg a többi aminosav beépülésének mértékét. Az állat a fehérjeszintézishez az esszenciális aminosavakon kívül nem esszenciális aminosavakat is felhasznál, éspedig a felépítend fehérjemolekulára jellemz mennyiségben és arányban. A fehérjék beépüléséhez meghatározott energiára van szükség, ezt a P/E (P = protein, g, E = energia, MJ 1 kg takarmányban) arány fejezi ki. 1.3. A zsírok A takarmányozásban nyerszsír tartalomról van szó (lipidek). Legnagyobb az energiatartalmuk. A takarmány nyerszsírtartalma: a) egyszer gliceridek (zsírok és olajok) b) összetett gliceridek (élettani jelentségek) c) glicerin nélküli lipidek, p1. viaszok. a) a glicerinnek (3 érték alkohol) zsírsavakkal alkotott észterei (valódi zsírok és olajok) b) glicerin + zsírsav + egyéb komponens (foszfoglicerid, leticinek, kefalinok, glikolipidek) c) változatos összetételek, de nem tartalmaznak glicerint. A szteroidok: hormonok, provitaminok (élettani jelentségük nagy) A terpének: A-, E és K vitamin és koenzimek (az állatok oxido-redukációs folyamataiban vesznek részt) A növényi színanyagok: karotinoidok, xantofillok, klorofillok Az illóolajok; kémiailag változatosak, a takarmányok ízletességét adják A szerves savak: fként a szilázsokban fordulnak el. Az emészthetséget befolyásoló tényezk: A zsírsavak hossza és telítettsége, az epetermelés, a zsír emulgáltsága, a zsír mennyisége Elsegítik a fehérjebeépülést (opt. 2-3%-a Sza-nak), a csontképzdést, a vitaminok felszívódását, javítják a takarmányok ízletességét. Sok zsír hasmenést okoz. Hiánytünetei: degeneratív brelváltozás, zavarok a növekedésben, szaporodásban, tej- és tojástermelésben. 6. oldal
A zsírok avasodása: hidrolitikus és oxidációs elváltozás. A hidrolízis révén zsírsav szabadul fel, az oxidáció folytán a telítetlen zsírsavak autooxidációja következik be. A folyamatot gyorsítják: h, fény, nehézfémsók és egyes mikroelemek (Cu, Fe, Mn). Az avas takarmány a szervezet oxidációra érzékeny hatóanyagait (A-, D- és E-vitamin) inaktiválja. A folyamat antioxidáns anyagokkal gátolható meg. 1.4. A nyersrost Nyersrost: a növényi sejtfalat alkotó anyagok összessége. Ide tartoznak a pektinanyagok, amelyek kollodiális természetek, kocsonyás, kedvez étrendi hatásúak. A növények vízszállításában játszanak szerepet. A hemicellulóz 5 szénatom-számú ún. pentózok (ribóz, xilóz, arabinóz), illetve hat szénatomszámú cukrok (galaktóz, mannóz) polimerjei. A pektinek és a hemicellulózok baktériumtevékenység során válnak alkalmassá az emésztésre. A növényi sejtfal további alkotórészei: Cellulóz: szlcukorból (10-15 ezer glükóz) kondenzálódott poliszacharid (a baktériumok vagy gombák termelte cellulózenzimet tartalmazó készítményekkel a kérdz állatok takarmányadagja kiegészíthet). Lignin: fként heterociklikus vegyületek, rontják az emészthetséget. Kutin és a szuberin: szintén rontják az emészthetséget. Kovasav, a mézgák: takarmányozási szempontból nem jelentsek. A nyersrost azzal fejti ki táplálkozás-élettani hatását, hogy az emésztapparátus tevékenységének befolyásolása útján az összes táplálóanyag sorsát érinti. A kérdzkben (gímszarvas, dám, muflon és az z) és a monogasztrikus állatokban (vaddisznó, nyúl és szárnyasok) játszott szerepe, illetve hatásmechanizmusa eltér egymástól. A rostdús takarmány rágásra és kérdzésre, s ezzel több nyál képzésére készteti az állatokat. A nyersrosttartalom befolyásolja a takarmány áthaladásának ütemét az emésztcsatornán. Kedvezen hat a bendmozgásokra. Fokozza a béltartalom kiürülési sebességét. Meghatározza a bendfermentáció lefolyását, mindenekeltt a szénhidrát anyagcserét. A benderjedés központi vegyülete a piroszlsav a bendmikrobák hatására ecetsavvá - propionsavvá és vajsavvá alakul. A kérdzk számára a legfontosabb energiaforrás az így keletkezett ecetsav. A propionsav fiziológiai szerepe a szénhidrátképzésben van (máj), közvetve támogatja a fehérjeszintézist is. A vajsav kisebb mértékben termeldik, amely egyrészt energiaforrás, másrészt serkenti a bendhámsejtek növekedését. A kevesebb nyersrost, a több abrak etetése, a gabonadarával bevitt keményít gyorsabb erjedése révén a bendfolyadék ph-jának savi irányú eltolódását idézi el. Az abraketetés állandó velejárója, hogy tejsav is termeldik a bendben. A fokozatos átmenet betartása nélküli abraketetés tejsav-toxikózis kialakulásához vezethet (Pl. Dénesfai zes kert esete). 7. oldal
Kisebb fokú mérgezés esetén gyengül az állat ellenálló-képessége, csökken a testsúlya, a termelése, az ivari életben zavar állhat be, st, el is hullhat. A következkben a nyersrost szerepét, a monogasztrikus állatok esetében tárgyaljuk. Jóllehet a sertés emésztnedveinek Saját enzimgarnitúrájából hiányzik a celluláz (Schmidt J. vizsgálatai), a vakbelében és a vastagbélben lév baktériumok segítségével emészti a nyersrostot. A nyersrost mint energiaforrás a sertés esetében azonban elhanyagolható, hiszen takarmányában néhány % jelenléte az optimális. A magas nyersrosttartalom gátolja más táplálóanyagok emészthetségét ( bagózás ). A nyersrost csökkenti a takarmány koncentráltságát, növeli teriméjét és tölthatását, rontja az ízletességét. Az állatok korától függen 3-8 % az optimális rosttartalom. A takarmány optimális rosttartalmának biztosítására a vaddisznós kertekben kell odafigyelnünk, ugyanis a szabad területen élkkel nincs ilyen problémánk. A szárnyasok rostemésztése igen korlátozott. Ennek oka, hogy a rövid emészttraktuson a takarmány gyorsan halad át. Optimális takarmányrost-tartalom a fiatal állatok esetében 3-4% az idsebbek esetében 4-6 %. Itt szintén a zárttéri tartásra hívnám fel a figyelmet! A nyúl nyersrost hasznosítása mintegy 1/3-a a kérdzkének. Ennek ellenére a takarmány szárazanyagának 12 %-át kitev nyersrostra van szüksége, az emészttraktus optimális mködéséhez. 1.5. N-mentes kivonható anyagok A takarmány szervesanyag-tartalmának a nyersfehérje, a nyerszsír és nyersrost nélküli része. Sokféle vegyület tartozik ide, amelyek közül a legfontosabbak: szénhidrátok, szerves savak, alkaloidok, glükozidok. A szénhidrátok olcsó energiahordozók, könnyen emészthetk: A monoszacharidok (egyszer cukrok) kis mennyiségben találhatók a takarmányban. A diszacharidok (ketts cukrok) egyes takarmányokban igen nagy mennyiségben fordulnak el. Ide tartozik a szacharóz (répacukor, nádcukor), amely a répafélék, a zöld kukorica, a cirokfélék és a gyümölcsök édes ízét adja. A laktóz a tej szénhidrátja, jó táptalaja az emésztcsatornában a tejsavtermel baktériumoknak. A maltóz a keményít szintézise, illetve bomlása során keletkezik. A cellobióz a cellulózlánc alapegysége. A triszacharidok közül a raffinóz a leggyakoribb. A poliszacharidokhoz a keményít, az inulin és a glikogén tartozik. A keményít jó energiaforrás, az állatok Saját enzimeikkel is jól tudják emészteni. Vízben nem oldódik. A gabona magvak 50-70 %-ot, a burgonyagumó 14-18 %-ot tartalmaz. Az inulin a csicsóka gumójában halmozódik fel, vadfajaink kedvelik. A glikogén az állati szervezetben fordul el, gyorsan mobilizálható energiatartalék szerepét tölti be. A szerves savaknak étrendi szerepük van. Elsegítik a bél mikroorganizmusok kedvez 8. oldal
populációinak kialakulását, meggátolják a káros baktériumok elszaporodását. Felszívódva, mint energiahordozó szerepel. Idetartozók: oxál-, alma-, citrom- stb. savak. Az alkaloidok és glikozidok a takarmányok íz-, szag- és étrendi hatásában játszanak szerepet. Túlnyomó részük mérgez vagy antinutritív hatású (szolanin, lupinin). 1.6. Ásványi anyagok Funkcióik: a vázrendszer (a csontok) alkotóelemei, a fogak alkotóelemei, szerves vegyületek (fehérjék, lipidek) részei, elsegítik az enzimaktivitást és mint oldott sók a vérben és más testfolyadékokban is elfordulnak. Szerepet játszanak az ozmózisos viszonyok és a sav-bázis egyensúly fenntartásában és hatással vannak az izmok és az idegek ingerületvezetési folyamataira. Az állati szervezetben g/kg nagyságrendben elfordulóak a makroelemek, míg a mg/kg és µg/kg nagyságrendeket mikroelemeknek nevezzük. 1.6.1. Makroelemek A kalcium és a foszfor A két elem hatása, funkcióik összefüggenek. Az állati szervezet hamutartalmának több mint 70 %-át alkotják. Fként a csontokban vannak jelen. A Ca és P-ellátottság tényezi: - mennyiségi ellátottság, - Kalcium és foszfor aránya (Ca : P) - D vitamin jelenléte. Hiányuk növekedési és csontképzdési zavarokat okoz (rachtitis, osteomalacia). A növények szemtermésében a foszfor nagy része fitinkötésben fordul el. A nátrium, a kálium és a klór Élettanilag fontos elemek, a Na az extracelluláris tér, míg a K az intracelliláris tér legfontosabb elektrolitja. A Cl mindkét térben megtalálható. A szervezetbl történ kiválasztásuk a vesén keresztül történik. A Na szükséglet a napi szárazanyag-fogyasztás 0,15-0,2 %. Ennek alapján kell a takarmányt konyhasóval kiegészíteni. A K-t a növényi részek tartalmazzák, hiánya nem fordul el. A magnézium 70 %-a csontokban, a többi a lágy szövetekben, intracellulárisan van jelen. A vérplazma Mg-tartalmának csökkenése súlyos görcsöket okoz, jelents növekedése pedig bódulatot. Számos enzim aktivátora. Mg hiány a legeltetési idény elején a nagy ftermés, bséges csapadék és az intenzív 9. oldal
mtrágyázás hatására fordulhat el (ftetánia). A kén A kötszövet, a szaruképletek, valamint néhány enzim, hormon alkotóeleme. Általában kéntartalmú aminosavak formájában szívódik fel (metionin, cisztin). A talajban és a bendben néhány mikroelemmel (Se, Cu, Mo) szemben antagonista hatású. 1.6.2. A mikroelemek A vas A legnagyobb mennyiségben fordul el a szervezetben, szerepe is sokrét. A hemoglobin és a mioglobin alkotórésze, az oxigén szállításban játszik fontos szerepet. Néhány enzim is tartalmaz vasat. A kifejlett állatok vasszükségletét a táplálék fedezi. A szervezet Fe ürítése korlátozott, hasznosítása jól szabályozott. A cink Számos enzim alkotórészeként fontos a szénhidrát- és a fehérje anyagcserében. Hiánya brbántalmakat és szaporodásbiológiai zavarokat okoz. Hiányának pótlása premixekkel jól megoldható. A jód A szervezet jódkészletének 75 %-a a pajzsmirigyhormonok alkotórésze (tiroxin, trijódtironin). Ezek a hormonok az anyagcsere aktivitását szabályozzák. A mangán Elssorban a májban található, de elfordul a brben, az izmokban és a csontokban is. Hiánya fejldési-, csontképzdési és szaporodásbiológiai zavarokat okoz. Hazánkban jelents számú mangánhiányos terület található. A takarmány Ca és Fe tartalma akadályozza a Mn felszívódását. A réz Szükséges a hemoglobinképzéshez. Hiánya gátolja a vas felszívódását. Néhány enzim alkotórésze. A homoktalajokon termelt takarmányok gyakran rézhiányosak. A kobalt Létfontosságú mikroelem, mivel a B12-vitamin (kobalamin) központi része. A bend, illetve a bélcsatorna mikroorganizmusai szintetizálják a B2-vitamint, de ehhez a Co-ra is szükség. A takarmány kobalt tartalma elssorban a talajadottságtól függ. A szelén A glutation-peroxidáz enzim alkotórésze. Túladagolása toxikózishoz vezet, amely májkárosodást és szaporodásbiológiai zavart okoz. Hazánkban több szelénhiányos terület van. 10. oldal
A molibdén A xanthui-oxidáz enzim alkotórésze, a szükségletet meghaladó Mo- adagolás hasmenést okoz. Adagolása esetén a réz és a molibdén kívánatos aránya 10:1. A fluor A csontok és a fogak alkotórésze. A szervezetben akkumulálódik, és toxikus tüneteket okozhat. Hiánya ritkán fordul el, mert a takarmányok elegend mennyiségben tartalmazzák. A nikkel Hiánya májkárosodást okoz a baromfiféléknél. Az ureáz enzim aktivátora a bendben. Hiányával csak szélsséges viszonyok között lehet találkozni. A króm A tripszin (hasnyálmirigyben termeld, fehérjebontó enzim) aktivátorakénti szerepe fontos a fehérjeemésztésben. Befolyásolja továbbá az inzulin mködését. Az átlagos adagok elegend krómot tartalmaznak. Az arzén Hiánya esetén a szaruképletek fejldése szenved zavart. Hiányával nem kell számolnunk. Az ón Az esszenciális mikroelemek közé sorolandó. Hiánya esetén a növekedésben visszamaradás következik be. Felteheten néhány enzim alkotórésze. A szilicium Nélkülözhetetlen mikroelem, amely a kötszövet és a porcállomány képzdésében vesz részt. Hiánya csontképzdési zavarokat okoz. Az ólom Jelenleg az ólom hatása csak toxikológiai szempontból ismert, és mint környezetszennyez anyag egyre többet hallunk róla. Különösen a gépjármvek kipufogó gáza veszélyes a leveg, a növény, s így a vadon él állatok számára. 1.7. A vitaminok A takarmányokban kis mennyiségben elforduló, biológiailag aktív anyagok. A szervezet normális anyagcsere-folyamataihoz elengedhetetlenek. Többségük elállítására az állatok képtelenek, ezért felvételük a takarmánnyal nélkülözhetetlen. Részleges hiányuk (hipovitaminózis) a növekedés, a termelés, az ellenálló képesség csökkenését, teljes hiányuk (avitaminózis) klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést okoz. Fként a zárttéri vadtartás esetén kell a vitaminellátásra odafigyelnünk, mert - természetellenes életkörülmények között tartott állatok a takarmányokkal rendszerint csak elégtelen mennyiségben jutnak hozzá a legtöbb vitaminhoz 11. oldal
- a takarmányok a betakarítás, a tartósítás és a tárolás következtében sok vitamint veszítenek. Csoportosításuk oldhatóságuk alapján történhet: - zsírban- és - vízben oldódó vitaminok. 1.7.1. Zsírban oldódó vitaminok Az A-vitamin (axeroftol, retinol) és a karotin Az A-vitamin és provitaminjai, a karotinok a szervezet életfolyamataiban sokirányú szerepet töltenek be. Ketts kötéseket tartalmaznak, ezért igen érzékenyek az oxidációval és a napfény ibolyántúli sugaraival szemben. Ugyanakkor hállóak, a forralás és a fagyasztás sem károsítja ket. Növényi színezanyagokat is tartalmaznak. A növényi eredet takarmányokban az A-vitamin nem, csak annak provitaminjai, a karotinok találhatók meg. Ezekbl képzdik az állatok bélfalában és a májában az A- vitamin. A zöld növények karotinjai közül legfontosabb a béta-karotin, míg az alfa- és a gamma karotin fele akkora biológiai aktivitású. A béta-karotin A-vitaminná alakulásának hatékonyságát az állat faja, st fajtája mellett számos tényez befolyásolja. Leghatékonyabb a baromfiban (kb. 50 %) a juh és a sertés esetében 20 % (felteheten így alakul a muflon, illetve a vaddisznó esetében is). Legrosszabb a szarvasmarhában, ahol 5-15 % csupán. Rontja a karotin hasznosulását az A- vitamin hiány, de a takarmány nagy karotintartalma is. A felszívódást és a transzformációt csökkenti a fehérje- és a foszforhiány, valamint a takarmány N0 3 -tartalma. A karotinból képzdött A-vitamin a hámsejtekbl a nyirokáram közvetítésével a véráramba jut, amelyet a máj raktároz. Szükség esetén Innen jut ismét vissza a keringésbe. Ha az állat a vehemépítés utolsó szakaszában nem jut elegend A-vitaminhoz vagy karotinhoz, akkor az utód A-vitamin hiányosan jön a világra. A szervezetben az A-vitamin elvitaminjaiból keletkez retinol az A-vitamin összes ismert élettani funkcióját betölti. Így fontos szerepet játszik a látásban, a növekedésben a hámszövet normális mködésében, a csontszövet felépítésében, valamint a magzatburok kialakulásában. A petefészek zavartalan mködéséhez egyes állatfajokban a szervezet nem nélkülözheti a karotint sem. Hiányakor a bél-és légzszervek nyálkahártyájának ellenálló-képessége csökken. Fontos szerepe van az immunglobulinok, a szteroidok és a C-vitamin szintézisében, valamint a mellékvesekéreg mködésében. A szabad természeti viszonyok között minden bizonnyal nem kell számolnunk vitaminhiánnyal, azonban a zárttéri tartás esetében nagy figyelmet kell fordítanunk az állatok igényeinek kielégítésére. A karotin legfontosabb forrásai a sárga, a sárgászöld és zöld vegetatív növényi részek és termések. Sok karotin van a sárgarépában, a frissen kaszált zöldtakarmányokban és a süttökben. A lekaszált zöldlucerna karotinja is bomlik. A lebomlásban a leveg oxigénje, a növényi sejtek elhalása során kiszabaduló karotináz enzim játssza a f szerepet. Ilyenformán 30-80 % veszteség is elfordulhat. Hosszabb tárolás után is sok karotin marad a bimbózáskor vágott lucernából készített 12. oldal
zöldlisztekben, fként, ha szárítás után antioxidánssal keverik, granulálják vagy pogácsázzák. Csak kevés karotin van és az is rosszul hasznosul a jó minség silókukorica-szilázsban. A kukorica karotintartalma 5-6 hónapos tárolás után kb. a felére csökken. Az állatok karotin ellátottságát a legmegbízhatóbban a vérplazma karotintartalmának vizsgálatával ellenrzik. D-vitamin (kalciferol) A növények ergoszterinjébl és a nem pigmentált br faggyúmirigyeiben lév 7- dehidrokoleszterolból képzdik az UV-sugarak hatására. Az állati szervezetben a májban és a vesében tárolódik. Az oxidációval szemben jól ellenáll, savanyú közegben és premixekben a fémek katalizáló hatására gyorsan elbomlik. Mindezt a takarmányok tárolásakor figyelembe kell venni. Az anyagforgalom során a D-vitamin többször átalakul. Élettani hatásai közül elssorban ki kell emelni, hogy segíti és szabályozza a Ca-nak és P- nak a bélbl való felszívódását. Közremködik a Ca-nak és a P-nak a csontból való mobilizálásában is. Hiánya a kóros Ca és P anyagforgalom miatt fiatal állatokban angolkór (rachitis), felnttekben csontlágyulás (oszteomalácia) kifejldésére vezet. A továbbiakban megemlítend, hogy hiánya esetén a tojáshéj elvékonyodik és törékeny lesz. Zavarok jelentkezhetnek az ivarzásban, a vemhesülésben, n a fejldési rendellenességgel született, életképtelen utódok száma. Természetes körülmények között a legelfvel felvett és az állatok szervezetében keletkezett D-vitamin fedezi az igényt. Zárttartás esetén e vitamin ellátásáról gondoskodni kell. Erre a célra megfelel a jó minség lucerna vagy réti széna, illetve az ezekbl készült lisztek, azonban a helytelen tárolás következtében jelentsen csökkenhet D-vitamin tartalmuk. A silókukorica-szilázs D-vitamin tartalma minimális. A hipervitaminózis veszélye ennél a vitaminnál a legnagyobb. E-vitamin (tokoferol) Legjelentsebb képviselje az alfa-tokoferol. Olajszer, viszkózus folyadék, amely a molekula ketts kötései révén gyorsan oxidálódik és sötét színvé válik. Jellemz, hogy a ketts kötés felbomlása során hidrogént ad le és oxidálódik. Ezzel biológiai hatékonyságát elveszíti és mint antioxidáns a környezetében lév, oxidációra érzékeny anyagokat védi. Elfordul a zöld növények leveleiben és a magtermések csíraolajában. Biológiai aktivitásuk a szénakészítés során éppúgy csökken, mint a tört szemek csiraolajában. Az állati szervezetben fleg az alfa-tokoferol fordul el. Élettani szerepe sokirányú. Korábban a szaporodási folyamatok zavartalan lejátszódásában tulajdonítottak neki nagy szerepet. Ma inkább, mint biológiai antioxidáns jelents a sejthártya normális élettani funkciójának fenntartásában. Hiánya változatos és általában idült formában jelentkez megbetegedéseket okoz, Pl. magzatburok visszatartás, szív- és vázizom-elfajulás, táplálkozási agylágyulás (encefalomalácia). Az állatok E-vitamin igénye - a takarmányok hiányos E-vitamin tartalma miatt - nagyobb, mint amit a takarmánytáblázatok mutatnak. A pillangós növények és a gabona magvak csíraolaja sok E-vitamint tartalmaz, de a betakarítás, a szárítás és a tárolás közben egy része tönkremegy. 13. oldal
A keveréktakarmányokhoz (iparilag elállított) a kötelez antioxidáns mellett szintetikus E-vitamint is kell adagolni. K-vitamin (fillokinon, menakinon, menadion) Különféle enzimekben szerepl vegyületek. Három formája ismert: a növényekben elforduló K1 (fillokinon), az emésztcs mikroorganizmusai által termelt K2 (menakinon) és a szintetikusan is elállítható K3 (menadion). A K-vitamin f élettani szerepe a véralvadásban van, ugyanis a protrombint aktiváló enzimben szerepel. Hiánya esetén csökken a vér alvadási képessége, továbbá részt vesz több elem transzportjában. Mivel az egészséges szervezet a takarmányokból és a bélflóra tevékenysége által elegend K-vitaminhoz jut, elsdleges hiánya ritkán fordul el. Gyakoribb a másodlagos K-vitamin hiány, amikor a K-vitamin a bendben elbomlik, a felszívódása akadályozott, vagy ha valamilyen K-vitamin ellen ható anyag gátolja biológiai hatásának kifejtésében. A leggyakoribb ilyen anyag a somkóró kumarinja, amely kumarollá alakulva fejti ki hatását (bels vérzés). Szintén ilyen hatást válthat ki néhány gyógyszer tartós adagolása, amelyek a bélbaktériumok K- vitamin termelését gátolják, mint mellékhatás. K-vitamint bven tartalmazó növényi takarmányok etetésével hiánya pótolható. 1.7.2. A vízben oldódó vitaminok A B 1 -vitamin (tiamin, aneurin) A takarmányokban fehérjéhez kötve fordul el. Stabil vegyület, fél éves raktározást is kibír. A premixekben, keveréktakarmányokban lév szintetikus tiamin-hidroklorid azonban egy-két hónap alatt tönkremegy. A sasharaszt, a páfrány- és zsurlófélék tartalmaznak tiamin ellenes anyagot. Élettani szerepét a szénhidrát anyagcserében nélkülözhetetlen enzimekben fejti ki. B 1-vitamin legnagyobb mennyiségben a gabona magvakban (fként a korpában), továbbá az élesztben található. A bélflórához tartozó számos baktérium is képes a szintetizálására, de a vastagbél lúgos kémhatása nem kedvez a felszívódásának. Fként az együreg gyomrú állatok szorulnak B1-vitamin pótlásra. Hiánytüneteivel zárttéri tartás esetén akkor találkozunk, ha a fiatal kérdzk egy hirtelen takarmányváltást követen sok abrakot és kevés tömegtakarmányt fogyasztanak (testtömeg csökkenés, idegrendszeri megbetegedés) A B 2 -vitamin (riboflavin, laktoflavin) Narancssárga, keser íz és az élesztre emlékeztet szagú, vízben rosszul oldódó vegyület. Hre alig érzékeny, a lúgos közeg és a napfény UV-sugarai gyorsan elbontják, így szénaszárításkor tönkremegy. Sok enzimben szerepel, így élettani jelentsége nagy. Legjelentsebb szerepe a sejtlégzésben és a biológiai oxidációban betöltött H-átviv funkciója. Továbbá részt vesz az aminosavak és a zsírsavak szintézisében és lebontásában, valamint a húgysavszintézisében. Kisebb mennyiségben valamennyi növényi és állati sejt tartalmazza. Az emésztcs mikroorganizmusai is szintetizálják. Hiánytünetei: étvágycsökkenés, növekedésben való visszamaradás, vérképzési zavarok. A 14. oldal
sertés és a baromfifajok takarmányozásában kell nagy figyelmet fordítani a riboflavin ellátottságra. A nikotinsav, a nikotinsavamid (B3 vitamin, niacin, PP-faktor) Oxigénnel és fénnyel szemben ellenálló, nedves környezetben és fzéskor csökken az aktivitása. Élettani szerepét számos enzim koenzimjeként fejti ki (Koenzim: Az adott enzim aktivitásához feltétlenül szükséges nem fehérje természet vegyület.). Ezek a szénhidrátok, a zsírok és a fehérje anyagforgalmában játszanak szerepet. A B3-vitamin nélkülözhetetlen a Fiatal állatok normális testtömeg-gyarapodásához, az idegrendszer, a br- és szaruképletek, a petefészek és a here mködéséhez. Az állati és növényi eredet takarmányokban változó mennyiségben fordul el. Rendszerint fehérjéhez kötött. A tápcsatorna mikroorganizmusai is szintetizálják. A kérdzk bendjében elegend nikotinsav képzdik. Hiánytünetei: lassú növekedés, brelváltozás, tollasodási zavar stb. A B 5 -vitamin (pantoténsav, pantotein) Olajszer folyadék, ezért takarmányozásban stabilabb, kristályos Ca- és Na-sóit használják. Nedves közegben hérzékeny és könnyen bomlik. Az intermedier anyagcsere központi vegyülete. Részt vesz a szteroidok (mellékvese-kéreg és a nemi hormonok) az epesavak, a foszfatidok, az ellenanyagok stb. képzésében. Segíti a mikroelemek intermedier forgalmát. Valamennyi növényi és állati sejtben elfordul. Hiánytünetei a monogasztrikus állatok étvágytalanságában, hasmenésben, súlyosabb esetben idegrendszeri megbetegedésben mutatkozik meg. A B 6 -vitamin (pirodoxin, adermin) Vízben oldódó, fehér, kristályos vegyület a hnek és az oxidációnak jól ellenáll, fény hatására, lúgos közegben könnyen károsodik. Fontos szerepet tölt be többek között a fehérje-, a szénhidrát- és a zsírforgalomban, a vér kálium- és nátrium szintjének szabályozásában. Szinte minden takarmányban megtalálható. Bségesen tartalmazzák a növények levelei és magvai, a zöld lisztek és az olajos magvak darái. A bend és a bél baktériumai is szintetizálják. Hiánytünetei: brelváltozások, szemhéj ödémája, szrhullás, idegrendszeri zavarok, csökken tojástermelés, és rossz keltethetség. A H-vitamin (biotin) Hvel és fénnyel szemben ellenálló vegyület. Több enzimrendszer részeként szerepe van a zsírszintézisben. Mivel a br normális mködéséhez elengedhetetlen, brvéd vitaminnak is nevezik. A biotin részben szabadon, részben fehérjéhez kötve a legtöbb növényi takarmányban megtalálható. Hiánytüneteként korábban a brelváltozást jelölték meg, újabban a termelést limitáló szerepérl és természetes hiánytüneteirl beszámol a szakirodalom. Az állatok igényét a jó minség takarmányokban lév biotin általában 15. oldal
fedezi. Avas zsírral dúsított takarmányok biotinja lebomlik, értékesülése romlik. A folsav (folacin, pteroil-glutaminsav, B c -vitamin) A folsav kristályos formája levegn és nem túl magas hmérsékleten eléggé stabil, de forró levegs szárításkor és az UV-sugarak hatására károsodik. Élettani hatásaként megemlítend, hogy az intermedier anyagcserében vesz részt a legkülönfélébb vegyületek (glicerin, hisztidin stb.) forgalmában. Külön kiemelend a nukleinsavak szintézisében betöltött szerepe. A legtöbb növényi és állati eredet takarmányban elfordul. Sok van az élesztben, a lucernaszénában és a szójadarában, viszont kevés van a kukoricában. A bélcsatorna mikroorganizmusai elállítják. Hiányával nemcsak az elégtelen hatóanyag-ellátás esetén lehet találkozni, hanem a bélbaktériumok tevékenységét zavaró gyógyszerekkel (antibiotikumokkal), vagy a folsavanalóg gyógyszerekkel történ kezelés során is lehet számolni. Hiánytüneteit a baromfiféléknél tapasztalták (tollak fénytelensége, fejldésben való visszamaradás, idegrendszeri rendellenességek, csontképzdési zavarok stb.). A B 12 -vitamin (kobalamin) Bonyolult kémiai felépítés vegyület. Vörös szín kristályos anyag, amely vízben jól oldódik, az UV sugarakra érzékeny. Élettani hatásai közül a legfontosabbak a vér- és hámképzésben, a nukleinsavak szintézisében, a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjében, az idegrostok mködésében és a kollégaképzésben kifejtett hatása. Hiánya esetén a nukleinsav-képzdés zavara miatt a sejtek élettartama rövidül, majd pusztulásuk következik be. A növényi takarmányokban legfeljebb nyomokban kimutatható B12-vitamin a talajbaktériumok tevékenységének eredménye lehet. Az állati szervezetben él baktériumok és sarjadzó gombák képesek szintetizálni. A kérdzk önellátóak. A monogasztikus állatok csak kaprofágia (kaprofá = ürülékev) útján képesek felvenni. Mivel raktározódik, az állati szervek jelents mennyiségben tartalmazzák. A nem megfelel ellátáskor romlik a takarmányértékülés, lelassul a fejldés, szr- és brelváltozások fordulnak el, súlyosabb esetekben idegrendszeri és reprodukciós zavarok s megfigyelhetk. Kérdzknél, amíg az elgyomrok mködése nem alakul ki, addig nem képesek e vitamin elállítására, így takarmánnyal kell bejuttatni az állati szervezetbe. Továbbiakban hiánya akkor is mutatkozik, ha nem áll elegend kobalt rendelkezésre. A B 4 -vitamin (kolin) A szervezetben szerves kötésben fordul el, a zsírok forgalmában játszik Szerepet. Vízben jól oldódik, fehér, kristályos anyag. Hiányakor gátolt a foszfolipidek és a lecitin képzése, ennek következtében a zsíroknak a májból a zsírdepóba történ továbbítása, ami a máj elzsírosodásához vezethet. A vadfaj oknál nem fordult el ez eddig ez a hiánytünet. A takarmányokban a kolin részben szabadon, részben kötött formában fordul el. Sok található a hallisztben, a szójadarában, kevesebb a kukoricában. Az állati szervezet által elállított kolin is jelents. Vadfajok esetében a zárttéri tartásnál kell tekintettel lennünk e vitaminigény kielégítésére, hiszen csontképzdési zavarokat is okozhat a hiánya. 16. oldal
A C-vitamin (aszkorbinsav) Sárgásfehér, kristályos vegyület, oldata ersen savas jelleg. Lúgos kémhatású környezetben és egyes nehézfémek jelenlétében gyorsan oxidálódik. Az emlsök májában és a madarak veséjében szintetizálódik. Élettani szerepe sokirányú. Mint a redoxrendszer tagja, reverzibilis H-felvev és leadó. Fontos szerepe van egyes szövetek képzésében, a mellékvesekéreg hormonjának termelésében, egyes enzimek és a májsejtek védelmében, részt vesz a Szervezet általános védekezési mechanizmusában. Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható. A szántás, a granulálás és a tárolás során mennyisége lényegesen csökken. Hiánya esetén a hám-, csont- és a porcsejtek képzésében áll be zavar. Az U-vitamin (gyomorfekély-ellenes vitamin) Kristályos anyag, hhatásnak és savnak ellenáll, de lúgos közegben gyorsan bomlik. Élettani hatását az intermedier anyagforgalomban fejti ki, a hámsejtek anyagcseréjére gyakorolt kedvez hatásánál fogva elsegíti a gyomor-nyálkahártya regenerálódását. Sokat tartalmaznak az egyes zöld növények. 1.8. A takarmányok egyéb hatóanyagai A takarmányok olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek egyrészt korlátozzák azok felhasználását, másrészt javítják a hasznosulást. Néhány esetben olyan kedvez élettani hatást tulajdonítanak egy-egy takarmányféleségnek, hogy élénkíti az állatok vérmérsékletét, a nemi aktivitást, növeli a tojástermelést, vagy a fiatal állatok növekedését. Kísérletekkel e feltevések, illetve megfigyelések eddig még nem bizonyítottak. ide tartoznak az Ismeretlen Növekedési Faktor és az Állati Protein Faktor, amelyek hatása Csupán szintetikus diéták esetén bizonyított. Így jelentségük is egyre csökken. Az antinutritív anyagok rontják a takarmányok emészthetségét, vagy ízletességét, tehát korlátozzák azok rendeltetésszer felhasználását. A glikozidok a mérgez hatású növényi anyagok közé tartoznak. A glikozidot tartalmazó növény akkor válik mérgezvé, amikor egy speciális enzim a hatóanyagot is tartalmazó glikánrészt a glikozid-kötéstl felszabadítja. Hkezeléssel az enzim inaktiválható, így a mérgez hatás csökkenthet. A ciánglikozidokhoz tartoznak a csonthéjasok magvában található amigdalin, a lenmagban található linamarin, a babfajtákban lév faseolunatin. Az éretlen köles szemtermésében, a 60 cm-nél nem magasabb szudáni fben, az édes cirokban az ún. durrin okozhat mérgezést az állatokban. E körbe sorolhatók a keresztes virágúak antinutritív anyagai is. A repce, az olaj retek és a káposztafélék szemtermése és vegetatív részei is kéntartalmú, jellegzetes szagú glükozinolátokat tartalmaznak. Valamennyi glükozinolát gátolja a jód beépítését a tiroxinba. A tiroxin hiányát a szervezet a pajzsmirigy túltengésével (golyvaképzdéssel) igyekszik kompenzálni. Ennek ellenére az anyagcsere hanyatlik, ami elssorban a fiatal állatok növekedésének lemaradásában mutatkozik meg. Jódkiegészítéssel a tünet ellensúlyozható. 17. oldal
A repce és az olajretek magja erukasavat tartalmaz, amely a koleszterin anyagforgalomra gyakorolt hatásával szívérrendszeri megbetegedéseket idézhet el. A növénynemesítk ezért olyan fajták elállítására törekszenek, amelyek alacsony erukasav- és glükozinolátot tartalmaznak. A takarmánykáposzta, a repce és más keresztesvirágú zöldtakarmány tartós legeltetése a Fiatal kérdzknél vérfesték-vizelést okoz és esetenként elhullást idéz el. Ennek oka egy aminosav-származék, ami a bendben redukálódik és ez gátolja a hemoglobin képzdését. A 00-ás repcefajták nagymértékben fokozzák a veszélyt, mert az állatok a glükozinolátokban szegény, ízletes zöldrepcét szívesebben fogyasztják és többet is fogyasztanak belle, mint a magas glükozinolát tartalmú fajtákból. Ezt bizonyítják a zöld repcetáblákra kijáró zek nagyszámú, helyenként tömeges méret, anémiára visszavezethet elhullása. E körbe tartozóak az ún. toxikus fehérjék, amelyek közül legismertebbek a szójababban lév tripszin inhibitorok. Ezek hérzékenyek, s így 10-20 perces, 110 C-os nedves kezeléssel inaktiválhatók. A lektinek közül a szójában található szojin, és a babban lév fazin említend, amelyek szintén h hatására inaktiválhatók. Az alkaloidák alkalikus hatású N-tartalmú anyagok, amelyek savakkal sókat képeznek. Legismertebb képviselje a burgonyában található szolanin. Fzéssel a szolanin nagy része kioldódik, s így csökken a mérgez hatás. A csillagfürt szemtermésében lév lupanin, lupinin, lupinidin májelfajulással és sárgasággal járó lupinózist okozhat. A szeges borsó és a szegletes lednek alkaloidája a központi idegrendszerre hat, bénulást okozhat. A szaponinok (ugyancsak glükozidok) habzást okozhatnak, erélyesen kapcsolódnak a fehérjékhez ás gátolják azok felszívódását, továbbá a bélmirigyek szekrécióját. A felszívódott szaponin hemolízist (hemolizin = a vörösvérsejteket feloldó, s így a hemoglobint felszabadító anyag) idéz el. A lucernában lév szaponin a bendben habos erjedést indít meg, a bendreceptorokra bénító hatással van, ami együttesen felfúvódáshoz vezethet. A növények szemtermésében, így a lóbab vastag héjában, a cirok ás a repce magjában található tannin monogasztrikus állatoknál gátolja a fehérje emészthetségét és az endospermium hasznosíthatóságát. Szelekciós úton mind a cirok, mind a repce tannintartalmának csökkentésére törekszenek. A fotoszenzibilizáló anyagok (pohánka v. hajdina tartalmazza) brgyulladást, savós hólyagképzdést okoznak, amely fként a szem környékén, a szutyakon, a túrókarimán és lábvégeken jelentkezik (fagopyrizmus). A növényi ösztrogének álivarzást idéznek el. Elvétve nálunk is megfigyeltek tömeges álivarzást zöldlucernát legel üszk között. A somkórómérgezést a befülledt vagy rosszul erjedt somkóró kumarinjából képzd kumarol okozza. A kumarin átható szaga miatt ezt a növényt nem szívesen fogyasztják az állatok, ezért a jelenség nem gyakori. Az antivitaminok gátolják a vitaminok hatását. Hatásmódjuk alapján három csoportba sorolhatók: amelyik beépül a vitamin helyett, amelyik elbontja ás amelyik megköti a 18. oldal
vitaminokat. Itt kell említést tenni a takarmányok nitrát- és nitrittartalmáról. A nitrát bizonyos határértékig nem káros, de ha a bendbaktériumok nitritté redukálják, akkor a bélbl felszívódó nitrit hemoglobin két vegyérték vasát három vegyértékvé oxidálja, amely így alkalmatlanná válik az oxigénszállításra (nem adja le az oxigén) s ezáltal fejti ki toxikus hatását. 2. Az állatok emésztésének sajátosságai A háziállatfajokhoz hasonlóan, az egyes vadfajok emésztése és anyagcseréje anatómiai és takarmányozás-élettani okok miatt eltér. Tekintettel arra, hogy a vadfajok emésztési sajátosságairól nem állnak pontos vizsgálati eredmények rendelkezésre, a háziállatokra vonatkozó ismereteket vesszük át, kiegészítve a rendelkezésre álló, vadfajokra vonatkozó szakirodalmi adatokkal 2.1. A kérdzk emésztésének takarmányozás-élettani jelentsége Vadfajaink közül ide tartozik az z, a gímszarvas, a dám és a muflon. A kérdzkre jellemz, hogy nagy mennyiség, rostdús takarmány felvételére és emésztésére képesek, ami az ersen differenciált elgyomrok kifejldésének (anatómiai sajátosság), valamint a bennük megtelepedett, a gazdaállattal szoros szimbiózisban él mikroflóra és -fauna tevékenységének köszönhet, Az ide vonatkozó adatokat, amelybl a kérdz vadfajok közötti különbség is kitnik, a következ táblázatok (2. - 3 táblázat) mutatják. 2. táblázat: A szarvas, a dám és az z bendjében lév protozoák összes száma és fajmegoszlása (Prins és Geelen nyomán) Szarvas Dám z Az állatok száma 10 16 6 A protozoák össz. száma (x 105/ml) 4,22 5,91 1,64 (1,62-9,50) (1,06-22,30) (0-2,60) %-os megoszlás Dasytricha 0-1,6 nincs nincs Isotricha 0-1,6 nincs nincs Entodinium 84,0-99,3 84,5-100 0-100 Diplodimium 0-3,5 0-5,5 nincs Endiplodinium 0-8,0 0-15,5 nincs Elytroplastrom 0-0,05 nincs nincs Epidinium 0-6,5 nincs nincs 3. táblázat: Mikroorganizmusok az z, a dám és a mufion bendjében (Drescher-Kaden és 19. oldal
Seifelnars nyomán) z Dám Muflon Az állatok száma 13 10 7 Protozoa nélküli állatok 9 0 0 A gyomortartalom protozoa 62 1325 ± 263 730 ± 208 száma (x I 05/ml) A gyomortartalom baktériumainak 3,0 ± 1,5 1,8 ± 1,3 1,9 ±0,8 száma(x 1010/g) Mind az anatómiai, mind pedig az emésztésélettani sajátosságok a fiatal állatok életének els heteiben alakulnak ki és fejldésük során válnak kérdzkké. A fejldés folyamán megváltozik az összetett gyomor egyes részei közötti arányok. A tejtáplálás idején az oltógyomornak van kiemelked szerepe. A nagyobb rosttartalmú vadtakarmányra való fokozatos áttérésnél a bend szerepe kerül eltérbe. A bend nyálkahártya is fokozatosan alakul ki, amely fontos Szerepet játszik a fermentációs termékek és egyes ásványi anyagok felszívódásában. A bendben történik a takarmányok lebontása és az új szerves vegyületek felépítése. A takarmányok minségétl és a mikroorganizmus tevékenységétl függen a táplálóanyagok egy része megkerülve az elgyomor-emésztést, közvetlenül az oltógyomorba és a belekbe jut. A bendben él mikroorganizmus populációk a környezeti viszonyoktól és a takarmány minségétl függen az állatok 8-12 hetes korára alakul ki. A takarmány hirtelen mennyiségi és minségi változása megzavarja a mikroorganizmuspopuláció stabilitását (pl. a szabadterületi viszonyok közül zárt kertbe való helyezés esetén) és a fermentációs tevékenység rendellenessé válik. A mikroorganizmusok tevékenységét befolyásolja a bend ph- értéke (6,4-7,6), amely függ: - a képzdött nyál mennyiségétl (ph 8,1) - a takarmány alkáli-tartalmától, valamint - az illó zsírsavak felszívódásának ütemétl és mértékétl. A bendtartalom kémhatásának változása kihat az ott él mikroorganizmusok tevékenységére, létfeltételeire. A kérdzk takarmányának f tömegét adó szénhidrátok a mikrobás bendfermentáció során nagyrészt illó zsírsavakra és tejsavra bomlanak. Az elgyomrokban le nem bomlott szénhidrátok az oltógyomron át a belekbe kerülnek és ott bomlanak le. A keményít lebontása lassúbb, mint az oldható szénhidrátoké. A cellulóz bontása is jó hatásfokkal történik a mikroorganizmusok által termelt celluláz enzim segítségével. A bendben zajlik a fehérjebontás és az ezzel együtt járó ammóniatermelés, valamint az aminosav- és fehérjeszintézis. A bendbe jutott takarmányfehérjék 30-40 %-a azonban lebomlás nélkül jut az oltógyomorba és a vékonybélben szívódik fel. A kérdzk a bendbaktériumok segítségével a nem fehérje természet N-tartalmú anyagokból (karbamid, szalmiákszesz) is tudnak fehérjét szintetizálni. Hasznosítják a mikroorganizmus-fehérjéket is. Borjúban a zsír emésztése a nyálban és a pankreász-nedvben lév lipáz enzim segítségével, a mikrobapopuláció kialakulása után a bend mikroorganizmusok által termelt lipolitikus enzimek segítségével történik. 20. oldal