A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)"

Csaba Faragó
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZÉNHIDRÁTOK

2 A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az öt szénatomos monoszacharidokat pentózoknak, a hat szénatomosakat pedig hexózoknak nevezzük.

3 Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), valamint az öt szénatomos ribóz és dezoxiribóz.

4 A SZÉNHIDRÁTOK FELÉPÍTÉSE A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. A hidrogén és oxigén aránya 2:1, úgy mint a vízmolekulákban. Innen kapták a szén+víz = szénhidrát elnevezést. A szénhidrátok nagyon stabil vegyületek.

6 A glükózmolekula térbeli elrendeződése

7 EGYSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK MONOMER= kis alapegység Ezekből bonyolultabb, összetett molekulák épülnek fel. Ezeket MAKROMOLEKULÁNAK nevezzük. A szénhidrátok esetében a monoszacharidokat a vízben való jó oldódás és az édes íz jellemzi. A monoszacharidok vizes oldataik formájában jól szállíthatók, ezért a vérben és a növények háncsszövetében is megtalálhatók.

8 ÖSSZETETT SZÉNHIDRÁTOK Az összetett szénhidrátok két, vagy több monoszacharid összekapcsolódásával jönnek létre. Ha két monomer kapcsolódik össze, akkor diszacharidról, ha sok (több száz) monomer, akkor poliszacharidról beszélünk. A diszacharidok szintén édes, vízben jól oldódó molekulák. A hétköznapi nyelvben a mono- és diszacharidokat cukroknak nevezzük. Ismert diszacharidok: szacharóz = répacukor, maltóz = malátacukor, laktóz = tejcukor.

9 Egy diszacharid molekula, a maltóz képződése

11 POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok, legtöbbször több száz, esetleg több ezer monomerből épülnek fel. Tulajdonságaik lényegesen mások, mint a monomereké. Nem édesek, vízben nem oldódnak. Legismertebb formái a keményítő és a cellulóz. Mindkét anyag monomerje a glükóz, de annak különböző térbeli formái.

12 A poliszacharidok több száz vagy több ezer cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre, vízben nem oldódnak. Egyes fajtáik raktározott tápanyagok, mások pedig a test szilárdításában fontos szerkezeti anyagok.

13 A keményítő a növények raktározott tápanyaga, az alapszöveti sejtekben zárványokat alkot. A keményítő több száz glükóz összekapcsolódásával keletkezik. Hélix szerkezetű amilóz, és sok elágazást tartalmazó amilopektin építi fel. Az amilóz jóddal kék színű vegyületet képez. Ez a színreakció felhasználható a keményítő kimutatására.

14 A keményítő szerkezete

15 A glikogén az állatok máj- és izomsejtjeiben raktározott poliszacharid. Több ezer glükózmolekula összekapcsolódásával alakul ki. Szerkezete a keményítő amilopektinjéhez hasonló.

16 A CELLULÓZ ÉS A KITIN A cellulóz szálas, rostos szerkezetű, kémiailag nagyon ellenálló vegyület. A növények sejtfalának legfontosabb alkotórésze. Molekulája több ezer glükóz összekapcsolódásával alakul ki. Kémiai ellenálló képességére jellemző, hogy az állatok emésztőnedvei nem képesek lebontani felépítő egységeire.

17 A cellulóz szerkezete

18 A glükózegységek közötti kötéseket csak egyes cellulózbontó baktériumok hatóanyagai hidrolizálják. Számos állat (pl. kérődzők, hangyák, termeszek) bélcsatornájában élnek ilyen baktériumok.

19 A kitin a cellulózhoz hasonló szerkezetű, de nitrogéntartalmú poliszacharid. A cellulózhoz hasonlóan kevéssé reakcióképes. Egyes gerinctelen állatok, például az ízeltlábúak vázának szilárdító anyaga, de a gombák sejtfalának is fontos alkotója.

20 Az amilóz és a keményítő A keményítő növényekre jellemző formája az amilóz. Táplálékunk jelentős részét a növényi keményítő teszi ki: búza, burgonya, vagy rizskeményítő.

21 Az állatokban a glikogén másik, elágazóbb formája raktározódik. Az ember májában és izmaiban néhány órára elegendő glikogénraktárak vannak

22 A keményítő kimutatása A keményítő kimutatására a jóddal (kálium-jodidos jódoldat, más néven Lugol-oldat) szolgál. Jód hatására a keményítő kékeslilára színeződik. A jódmolekulák beépülnek a keményítő hélixébe. A színváltozást a kialakuló másodlagos kötések okozzák.

23 A SZÉNHIDRÁTOK BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE A szénhidrátok a lipidekhez hasonlóan tartalék tápanyagok, de jelentős oxigéntartalmuk miatt kb. feleannyi energiát raktároznak, mint a lipidek. (egységnyi mennyiséget tekintve)

24 A szénhidrátok Biológiai jelentősége A szénhidrátok a test hajtóanyagai, a szervezet elsősorban energiaforrásként hasznosítja őket. A szénhidrátok nélkülözhetetlenek az izmok működésében, az agyi funkciók, a vegetatív idegrendszer működéséhez, a veseműködésben.

25 A Föld szervesanyag-készletének legnagyobb részét szénhidrátok alkotják, ezeket a növények fotoszintézis útján a napfény energiájának felhasználásával, szén-dioxidból és vízből állítják elő. Növény- (sejtfal, szilárd váz, tartalék tápanyag, a plazmában cukor) és állatvilágban (növényi tápanyagokból, de csak kis mennyiségben tárolják, inkább zsírrá alakítva) egyaránt megtalálhatóak.

26 A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban Energiaszükségletünk kb. 50%-át a szénhidrátok fedezik (legnagyobb felhasználó, a munkát végző izomzat, naponta kb. 300g szénhidrátra van szüksége).

28 Másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet vázanyagának alkotásában vesznek részt. A sejtek külső burkában jelenlévő szénhidrátok nem csak a sejt mechanikai védelmében, de sajátos anyagcsere- és védekező mechanizmusában is részt vesznek.

29 Szérumfehérjékben (vér) és hormonokban is megtalálhatóak. Szerepük van az immunanyag képzésben, a véralvadás gátlásában (heparin), a kalcium-anyagcserében, ezen keresztül a csontosodási folyamatban is. Kedvezően befolyásolják az agy érési sebességét fejlődő korban. A tejcukor bizonyos fajtája a csecsemők bélflórájának kialakulásában játszik szerepet.

30 A cukor segíti az agyműködést (az agysejtek tápanyaga elsősorban a glukóz), emeli az endomorfin szintet (örömérzetet okoz a hormon), ezért jutalomfalatként érzékeli még az idegrendszerünk is a csokoládét ( limbikusrendszerjutalmazó-büntető információ), a szénhidrátbevitelt.

31 Stressz, stresszes helyzet esetén mindezek együttes hatására pozitív visszacsatolásként (stressz-oldó forrásként) éli meg az ember a minél magasabb szénhidrát tartalmú, édes ízű táplálékok fogyasztását.

32 DE A kontrollálatlanul, nagy mennyiségben elfogyasztott szénhidrát (főleg finomított fehér cukor) azonban hirtelen emeli meg a vércukorszintet, fokozott inzulin kiválasztódásra serkenti a szervezetet, nagy mennyiségben alakul át a fölösleges szénhidrát zsírsavvá (ami aztán a zsírsejtekben raktározódik el.

33 A legtöbb ember táplálkozására az egyszerű szénhidrátok magas bevitele jellemző, ami plusz, ún. üres kalóriákhoz juttatja a szervezetet, hízást eredményezve, hiszen gyorsan felszívódik, és ha azonnal nem használódik fel, szervezetünk zsír formájában raktározza el.

Megtalálható a cukrozott üdítőitalokban, cukorral

34 Az egyszerű cukrok bevitelét tehát mérsékelni kell. Ilyen egyszerű cukor a kristálycukor. Megtalálható a cukrozott üdítőitalokban, cukorral készült szörpökben, finom péksüteményekben, mint a kakaós csiga, lekváros bukta, stb.

35 Összetett szénhidrátokat találunk a teljes kiőrlésű gabonafélékben, az ezekből készült ételekben, a zöldségekben és a gyümölcsökben. Ezeknek a fogyasztását részesítsük előnyben. Összetett szénhidrátok a rostok is, melyek segítik az emésztést.

Hasonló dokumentumok

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az