Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető



Hasonló dokumentumok
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

Erdei élőhelyek kezelése

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Erdei élőhelyek kezelése

Természetvédelem erdőterületeken

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

Erdővédelem és erdőművelés

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek kezelése

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

for a living planet "zöld energia"?

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

5f!J. számú előterjesztés

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Natura 2000 Fenntartási Terv

Fás szárú energetikai ültetvények

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Örökerdő gazdálkodás alapjai. Az örökerdő gazdálkodás ökológiai alapjai. Ódor Péter. Soproni Egyetem, C típusú tárgy 2019 tavaszi félév

Tervezet. a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról. (közigazgatási egyeztetés)

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Fontos társulástani fogalmak

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

A Holládi erdő (HUDD20061)

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

AZ ÉLŐ ERDŐ AZ ÉLŐ ERDŐ

Környezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

Az erdei avar széntartalmának becslése

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Populáció A populációk szerkezete

Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről. (közigazgatási egyeztetés)

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

Átírás:

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető

Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb növények, és sajátos állatvilág él. (erdészeti szakközépiskola, I. osztály) 1980-as évek közepe...

Semmiképpen sem kizárólag fák összessége!!!

Mi is az őserdő? Őserdőnek azokat az erdőket tekinthetjük, amelyekben még egyetlen törzs sem esett a fejsze áldozatául. (Anton Kerner, 1863)

Hol van még őserdő?

Hogy működik az őserdő? Nagy er dőci klus (szukcesszió) bolygatás Ki s erdőci klus (regeneráció).

Kitérő: 1915.11.18. 2004.11.19.?

kopárfásítás homokfásítás

Mátra, D-i kitettség, 5-600 m tszfm, 2008 nyara

Milyen az őserdőkép? többszintű vegyeskorú diverz holtfa jelenléte ellenálló megújuló

Miért lehet fontos az ilyen erdőkép (örökerdő) a gazdálkodás során?

Többszintűség (strukturális diverzitás) rendkívül változatos mikro-élőhelyek kialakulását eredményezi asszimilációhoz szükséges légtér mind teljesebb kihasználása az adott területen előállítható legnagyobb fatömeget biztosítja

Vegyeskorúság (kordiverzitás) egyértelmű előny az állatvilág számára eltérő kor - eltérő habitus - változatos erdőklíma - változatos élőhelyek

Elegyesség (fajdiverzitás) erősebb immunrendszer eltérő habitus - vertikális tagoltság különböző gyökérszerkezet - teljes termőréteget hasznosítása az állatvilág diverzitására is hatással van

Nagyméretű, idős fák jelenléte mikroélőhelyek refúgium területek tájesztétikai szerep

Pionír fafajok egyedeinek, csoportjainak jelenléte a természetes bolygatások következtében jelennek meg specialista állatfajok kötődhetnek hozzájuk

Erdei cserjef ajok előfordulása vertikális tagozódásban betöltött szerep (cserjeszint) erdőklíma és a talaj védelme táplálkozó és búvó-, költőhely

Őshonos fajok jel enléte időkorlát (Bükk I. kor) - területi korlát (pl. Kárpátmedence) termőhelyi korlát (pl. bükkös klímába cseresek) taxonkorlát (alfajok, tájtípusok)

Tájidegen fa- és c serje-, invazív gyomf ajok hiánya megváltoztatják az életközösség struktúráját, fajkészletét, dinamikáját (degradálják), továbbá az őshonos fajok génkészletét veszélyeztetik agresszívek és elviselhetők lehetnek a diverzitásra károsan hatnak -pl. tölgy 629, akác 12 herbivor rovarfaj

Odvas fák, elhalt, korhadó faanyag jelenléte táplálékbázis (fekete harkály-keeystone species /pillér-faj/). erózió megfékezése a talaj tápanyagainak visszapótlása

ha eltávolítjuk az erdőből a holt faanyagot, a lebontásra épült egész táplálkozási lánc megszakadhat (pl. mikorrhiza-rendszer - tölgy pusztulás)

Összeroskadó erdőfoltok, lékesedés (természetes bolygatások) a természetes erdődinamikai folyamatokban az erdők megújulását teszik lehetővé abiotikus (tűz, szél, hó), biotikus (rovar, gomba, vad), emberi eredetű bolygatások horizontális-csapadék megfelelően kis lékben megőrződik az erdőklíma, és a bejutó fény mellett az anyaállomány védő-, árnyékoló hatása is érvényesül Az erdők maximális diverzitását és produktivitását (!) véletlenszerű, periodikus bolygatás tartja fenn. (LOUKS, 1970)

Természetes újulat megjelenése az erdő megújulásának az a feltétele, hogy kellő időben és helyen, természetes úton jelenjen meg az újulat. Ha a természetes újulat nem jelenik meg, annak mindig külső, antropogén oka van (vadlétszám, magtermő kor előtti fakitermelés, termőhelydegradálódás)

Védelmi szerep Diverzitásnövelő tényező Tájesztétikai szerep Erdőszegélyek megl éte

Nagyvadkárosítás elviselhető mértéke a honos nagyvad az erdő része az utóbbi fél évszázadban létszámuk a sokszorosára nőtt, új, nem honos fajokat telepítettek be, miközben a csúcsragadozókat kiirtották. mára a vadkár elviselhetetlenné vált, amely az erdő felújulásának akadályozásán túl konkrét természetvédelmi problémákat is felvet (pl. muflon). az a nagyvadmennyiség számít elviselhetőnek, amely az erdő megújulását és alkotóelemeinek épségét nem veszélyezteti

Ma milyen az erdőkép? 3,2 5, 7 1, 5 4, 1 Bü kkös 27, 3 G y- T 8, 5 Kt - töl gyes C ser es Akác os 3 7, 7 1 5 FF V bo nt ás FF V vég vágá s Ta rvágá s 16 33, 7 Ek- l ombos El - lomb os Fen yve s 47,3

Kitérő II. Erdősültség: 23%!!!!

???????????

43% Őshonos Tájidegen 57%

Nagyüzemi technológia!!

Zselici Tájvédelmi Körzet!!!

Problémák: talaj erdőklíma genetika költségek táj

Az egykorú és a vegyes-korú erdő főbb gazdasági mutatói (Kynas t, 1995 ) Növe dé k Élőfaké szlet 1 1 1,3 1,3 T erm elés i k öltsé g 0,6 1 Egykorú Egyé b k öltsé g 0,4 1 Vegyeskorú Felújítás i k öltsé g 0,2 1 Üze mi e red mé ny 1 1,8 F 0 0,5 1 1,5 2 Forrás: Finn Erdés zeti Kutató Intézet (METLA). (Pos zter. Hannover 2000.)

Gyakran elhangzó kérdések, ellenvetések?????!!!!!!!!!!!!!!!!!!?????

Nem lehet magára hagyni!

Óbányai-völgy 1998 -hótörés 2008

Jakab-hegy

Nálunk nem lehet, csak északabbra!

Minőségi-csoportos gyérítés

Szálalni csak szálalóerdőben lehet! Túlontúl költséges! Nincs elég feltáróút!

Jelenleg is probléma: magas vadsűrűség adminisztrációs és elszámolási nehézségek erős kötődés a beidegződött gyakorlathoz Ugyanakkor tény!

Konklúzió - (magán(?))vélemény: Amíg Magyarországon vannak gazdálkodók, akik akár üzemi méretekben, már viszonylag hosszabb ideje végzik valóban természetközeli módszerekkel munkájukat, addig egyetlen más, hasonló termőhelyi adottságú területen tevékenykedőnek sincs joga jelentős részben vágásos módszerekkel gazdálkodnia.

nagyg@ddnp.kvvm.hu Köszönöm a megtisztelő figyelmet!.