Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer

Átírás

1 Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer Szepesi András FVM- Erdészeti Osztály Sopron 21. április 2. Új típusú erdőkárok ( 7-es évek második felétől) Az északi félteke iparosodott országaiban nagy területeken fellépő állapotromlás, erdőpusztulás. A korábban ismert okokkal nem volt magyarázható. Feltételezett kiváltó ok a környezeti állapot romlása. Egyezmény a Nagy Távolságra Ható, Országhatárokon Átterjedő Légszennyezésről (ENSZ EGB 1979.) 8 konkrét egyezmény, melyek közül erdészeti szempontból kiemelten fontosak: Working Group on Effects ICP Forests FT ICP Integrated Monitoring TF ICP Modelling and Mapping TF Executive Body Programme Coordinating Centre Programme Centre Coordination Centre EMEP-Steering Body TF on Emission Inventories and Projections TF on Measurements and Modelling Chemical Coordinating Centre Implementation Committee Working Group on Strategies Ad hoc expert groups Kén kibocsátás csökkentése (3);1994. Nitrogén oxidok Savasodás, eutrofizáció, ózon ICP Materials TF ICP Vegetation TF ICP Waters TF TF Health Main Research Centre Programme Centre Programme Centre Meteorological Synthesiziing Centre-East Meteorological Synthesizing Centre-West TF on Integrated Assessment Modelling Centre for Integrated Assessment Modelling 1

2 Európai szervezetek és jogi szabályozás A Légszennyezés Erdőkre Gyakorolt Hatásának Megfigyelésére Alakult Nemzetközi Együttműködési Program (ICP-Forests, 1985.) Európai Unió Bizottsága 3528/1986 (EEC) és a kapcsolódó rendeletek 2152/23 (EC) Forest Focus és a 1737/26 (EC) Forest Focus végrehajtási rendelete 614/27 (EC) Life+ Az ICP Forests és az EU felvételi rendszere I. szint Cél: A károk területi eloszlásának, időbeni változásának felmérése 16 x 16 km Kb. 6 mintapont Koronaállapot Talaj (Lombvizsgálat) II. szint Cél: A károsodást kiváltó folyamatok felderítése 864 pont Koronaállapot Talajvizsgálat Talajoldat Lombvizsgálat Növedék Lágyszárú vegetáció Depozíció Meteorológia Fenológia Levegő minőség Távérzékelés Ózon LEVÉLVESZTÉS MÉRTÉKE NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN 26-BAN Levélvesztés Európában (27) Levélvesztés változása Európában között CZ BG F I PL SLO NL D CH UK P SK N E H B A LV DK SF UA RO EST Országok levélvesztés>25 2

3 26 Jogszabályi alap Az évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (VI. fejezet Az erdőt károsító hatások elleni védekezés. ) 29/1997. (IV.3.) FM rendelet 88/2 (XI.1.) FVM rendelet Erdőrendezési Szabályzat A 29. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 153/29. FVM rendelet Az erdővédelmi mérő-és megfigyelő rendszer feladata (Evt. (1996.) 45. (3)) a) A faállományok egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; b) Az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; c) Az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) Az erdőre ható káros külső-és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) A károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése. Az erdővédelmi mérő-és megfigyelő rendszer elemei (Vhr. (1997.) 64. (1)) a) Nagy területű egészségi állapotfelmérés 4x4 km-es hálózata a kapcsolódó növedékmérési hálózattal; b) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) Ökológiai bázisterületek; d) Országos fénycsapda hálózat; e) Erdővédelmi előrejelző rendszer. Az erdővédelmi mérő-és megfigyelő rendszer feladata (Evt. (29.) 56. (2)) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítése céljából az állam erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert működtet. Az erdővédelmi mérő-és megfigyelő rendszer elemei (Vhr. (29.) 35. (1)) a) faállományok egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; b) Az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; c) Az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) Az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) A károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése. 3

4 Az erdővédelmi mérő-és megfigyelő rendszer elemei (Vhr. (29.) 35. (2)) a) nagy területű egészségi állapotfelmérés; b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) országos fénycsapda hálózat; d) erdővédelmi előrejelző rendszer; e) éghajlatváltozási monitoring hálózat; f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata; g) növedékmérési hálózat; h) az országos erdőtűz adattár. Nagyterületi egészségi állapot felvétel (EVH) ICP Forests/ EU I. szint Fák egészségi állapota Talajállapot Állami Erdészeti Szolgálat (MgSzH) Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer, Koordinátor: Állami Erdészeti Szolgálat (MgSzH) Nagyterületi növedékmérés (FNM) Vadkár Kéregrák Gyapjaslepke Az erdő állapotára vonatkozó megfigyelések és előrejelzés Fénycsapdák (25) Erdővédelmi jelzőlap (erdőterület kb. 65 -án) Biodiverzitás monitoring Erdőrezervátumok monitoringja Erdészeti Tudományos Intézet Erdei ökoszisztémák intenzív megfigyelése ICP Forests/ EU II. szint 15 pont 1994-tõl Az EVH módszere, jellemző adatok I. Indítás: x4 km-es hálózat (EU 16x16 km) 24 db mintafa/pont Évenkénti felvétel 1217 mintakör (28-ban) 78 (27-ben) mintafa (28-ban) 1872 (27-ben) Erdővédelmi hálózat (EVH) Egészségi állapot Paraméterek: -levélvesztés -elszíneződés -ágelhalás - 44 szemmel érzékelhető károsodás vagy kár-ok korona törzs, kéreg, gyökér- gyökfő, talaj, vad, egyéb Talaj állapot Talajszelvény ( ) Szelvény leírás (T-lap) Laboratóriumi vizsgálat: -ph (H 2 O, KCl), - kicserélhető savanyúság, -CaCO 3, só, - humusz, - szemcseösszetétel - adszorpciós viszonyok Felső talajréteg 2 cm. (5-1-2 cm) (1994) ICP Forests útmutatója szerint Ismételt felvétel 27 (Biosoil) Az EVH mintafák kijelölése 4

5 5

6 Minőség biztosítás és minőség ellenőrzés Útmutató Terepi oktatás - nemzetközi - nemzeti (pl. EVH országos, irodai) Körvizsgálatok Terepi ellenőrzés (pl. EVH országos, irodai) Rögzített adatok ellenőrzése Magyarország erdeinek egészségi állapot változása az összes levélvesztés alapján Magyarország erdeinek egészségi állapot változása a levélelszíneződés alapján Évek tünetmentes veszélyeztetett közepesen károsított erősen károsított elhalt többéve elhalt Évek tünetmentes veszélyeztetett közepesen károsított erősen károsított elhalt többéve elhalt

7 Összes kár elpusztult erősen károsított közepesen károsított veszélyeztetett tünetmentes 2 KST KTT ET CSER BÜKK GY AKÁC EKL NY ELL EF FF LF EGYF Az erdei életközösségek intenzív megfigyelő hálózata (II. szint-erti) Nemzetközi hálózat 14 mintapont Koronaállapot- és kárfelvétel (évente) Talajvizsgálat (1 évente) Lombvizsgálat (2 évente) Dendrometriai jellemzők (5 évente) Depozíció mérés (folyamatos) Meteorológiai és légkörkémia (folyamatos) Lágyszárú növényzet felmérése (5 évente) Fenológiai megfigyelések (folyamatos) Biomassza meghatározás (folyamatos) Ózon okozta károk (évente) Talajoldat (folyamatos) 7

8 A vizsgált területek elhelyezkedése Az ERTI ökológiai bázisterületein a 27. hidrológiai évben az erdőre hulló csapadék (mm) és a nedves ülepedésű SO 4 -S mennyisége (kg/ha) Az ERTI ökológiai bázisterületein a 27. hidrológiai az erdőre hulló csapadék (mm) és a nedves ülepedésű NO 3 -N mennyisége (kg/ha) 8,2 3, 5,3 8,7 4,6 5,6 MÁTRA 5.4 MÁTRA 2,4 944 mm 944 mm 4.5 SOPRONI HEGYSÉG 821 mm GÖDÖLLŐI DOMBSÁG 743 mm 5. HORTOBÁGY SZÉLE 4,9 SOPRONI HEGYSÉG 821 mm GÖDÖLLŐI DOMBSÁG 743 mm 3,7 HORTOBÁGY SZÉLE 57 mm 57 mm 5,8 3,8 ŐRSÉG 757 mm DUNA- TISZA KÖZE 522 mm ŐRSÉG 757 mm DUNA- TISZA KÖZE 522 mm ZALAI DOMBSÁG ZALAI DOMBSÁG 86 mm kg/ha 6,1 7, NYUGALMI IDŐSZAK 5, FŐ NÖVEKEDÉSI ID. 3, BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉS 1, 86 mm kg/ha 4, 5, NYUGALMI IDŐSZAK 3, FŐ NÖVEKEDÉSI ID. 1, BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉS BÁZISTERÜLETEK ÁTLAGA BÁZISTERÜLETEK ÁTLAGA Az ERTI ökológiai bázisterületein a 27. hidrológiai évben az erdőre hulló csapadék (mm) és a nedves ülepedésű NH 4 -N mennyisége (kg/ha) 3,8 ŐRSÉG 757 mm 8,6 SOPRONI HEGYSÉG 821 mm 8,5 ZALAI DOMBSÁG 86 mm 7,5 GÖDÖLLŐI DOMBSÁG 743 mm 5,2 DUNA- TISZA KÖZE 522 mm 5,5 MÁTRA 944 mm HORTOBÁGY SZÉLE 57 mm 6,6 kg/ha 7, 5, 3, 1, 6,5 BÁZISTERÜLETEK ÁTLAGA NYUGALMI IDŐSZAK FŐ NÖVEKEDÉSI ID. BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉS Nagyterületi fanövedék mérés (FNM) Cél: Az erdők növedékének konkrét mérésen alapuló meghatározása. A jelenleg használt növedék számítás és fakészlet felvétel ellenőrzése. Az erdők növekedési ütemében hosszabb távon bekövetkező változások kimutatása. Az FNM módszere, jellemző adatok Indítás: ,8x2,8 km-es hálózat (csatlakozik a 4x4 km-es hálózathoz) mintafa/pont Évente a mintapontok 1/5-e kerül felvételre 82 db mintapont 15 mintafa Felvett paraméterek: - állomány és terület jellemzők, holtfa - mintafánként: - poláris koordináták -fafaj - eredet -kor -átmérő - magasság - magassági osztály - károsodás - kitermelés/pusztulás éve 8

9 Mintavételi módszer FNM és adattári területek összehasonlítása Mintavételi hálózat 12,616 m 4, 35, ezer ha Az egyes fafajcsoportok területe FNM adat Adattári adat 2,8x2,8 km Terület 3, 25, 2, 15, 1, 5, - KST KTT ET CS B GY A J SZ K EKL NNY HNY FÜ É H ELL EF FF LF VF EGYF Üres terület Fafajcsoportok FNM és adattári fakészletek összehasonlítása millió m 3 Az egyes fafajcsoportok fakészlete 6, FNM adat Adattári adat 5, 4, Fakészlet 3, 2, 1, - KST KTT ET CS B GY A J SZ K EKL NNY HNY FÜ É H ELL EF FF LF VF EGYF Fafajcsoportok 9

10 Mérőállomás Erdészeti Fénycsapda Hálózat Az összesített erdőkárok éves értékei között 4 ha Az erdőgazdálkodók kárjelentései biotikus károk abiotikus károk 1 5 Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat csapdái 26-ban év 1

11 Az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer új elemei A nagyvad okozta élőhelyváltozás országos megfigyelése eltérő mértékű vadrágások gyenge közepes erős Vhr. 64. (2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdővédelmi feladat ellátására önálló megfigyelőrendszer létrehozását és ideiglenes működtetését rendeli el a Szolgálat számára. - Vadállomány okozta Élőhely Változás - Szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parasitica) előfordulása kocsánytalan tölgyesekben - Gyapjaslepke gradáció A felmérés célja: a lágyszárú-, felújítási- és cserjeszint összehasonlítása a nagyvadtól elzárt és a vad által látogatott területeken, legfontosabb őshonos faállományaink (bükkös, gyertyánostölgyes, kocsánytalan tölgyes, kocsányos tölgyes, cseres) felújítási korú és fiatalos (csemetés) állományaiban. Feltételek: a legfontosabb őshonos faállományok (bükkös, gyertyánostölgyes, kocsánytalan tölgyes, kocsányos tölgyes, cseres) felújítási korú és fiatalos (csemetés) állományait vizsgálja; kiemelt célja a természetes felújítások vizsgálata, de kiterjed a mesterséges felújításokra is; az érintett állománytípusok területi eloszlását és termőhelyi adottságait is figyelembe vevő, országos lefedettség; A mintavétel módszere: A szakirodalmi áttekintés és az összegyűjtött hazai vélemények alapján a vadállomány élőhelyre gyakorolt hatását 1*1 méteres négyzet alakú bekerített terület, és a vele azonos méretű, állandósított kontrollterület párhuzamos felvételével és összehasonlító értékelésével célszerű elvégezni. 11

12 VÉV mintaterületeken felvett csemeték igazgatóságonkénti átlagos száma Kontroll terület sarka Bekerített terület Budapest Veszprém Szombathelyhely Zalaegerszeg Kaposvár Pécs Kecskemét Debrecen Miskolc Eger Országos Bekerített Kontroll Kontroll VÉV területeken felvett csemeték és a rágott egyedek száma Kontroll VÉV területeken felvett csemeték és a rágott egyedek száma Bükk és tölgy csemeték magasságának változása minden felvett területre Darabszám szerinti megoszlás Igazgatóság Budapest Veszprém Szombathely Zalaegerszeg Kaposvár Pécs Szeged Debrecen Miskolc Eger Országos Bükk Csemeteszám Tölgy Cser Nyári hajtásrágás Bükk Tölg y Cser Csúcshajtás-rágás Bükk Tölg y Cser Bükk Halmozott nagyvad Tölg y Cser Cssz ám Nyá ri Összes fafaj Csú csh Nagy vad Százalékos megoszlás Nyári hajtásrágás Csúcshajtás-rágás Halmozott nagyvad Igazgatóság Bükk Tölgy Cser Bükk Tölgy Cser Bükk Tölgy Cser Budapest 3,6 8,2 2,4 7,1 31,6 15,8 5,9 36,9 21,1 Veszprém 2,1 3,9 1,1 2,5 8,5 1, 5,2 1,1 2,2 Szombathely 12,9 37,7 1,9 4,7 9,1 2,3 15,3 58,9 25,6 Zalaegerszeg 2,4 14,9 8,8 1,1 12,1 5,9 8,3 45, 32,4 Kaposvár 1,8 9,9 1,2 1,1 9,9 1,7 2, 22,5 12,6 Pécs,2 6,9 8,2 2,6 7,5 1,3 2,8 27,4 14,3 Szeged 41, 12,6 1, 1, 84, 82,8 Debrecen 21,1 5,1 3,2 17,9 39,3 25,6 Miskolc 7,4 3,4 1,4 25,6 2,9 6,8 23,6 11,6 1,9 Eger 9,5 2,2 1,4 4, 14,4 2,6 6,8 16,8 7,2 Országos 5, 1,3 3, 7,3 15,5 6,1 9,3 26,5 13, Nagyvad Nyári Csúcsh Összes fafaj 5,4 21,2 25,6 3,4 5,8 8,8 29, 7,2 46,4 7,3 5,3 25,2 4,9 6,9 13,5 5,9 7,4 19, 22, 1, 82,7 19,3 28,3 36,3 7,3 24,6 17,8 5, 1,5 13,1 7,5 12,6 19, B_bek B_kont T_bek T_kont 12

13 Az egyes fafajok átlagmagasságainak százalékos eltérése a bekerített és kontroll területek tekintetében a 28-as év felvételei alapján A bekerített és kontroll területek átlag magasságainak alakulása az egyes felvételi években Néhány egyéb fafajok rágásának alakulása a 28-as felvétel alapján, a kontroll területeken Átlag magasság (cm) Kár Bükk Cser Kocsánytalan tölgy Kocsányos tölgy Egyéb Felvételi év A EF EH EJ HJ KH KJ MJ MK NH VK GY Fafaj Fafaj Bekerített terület Kontroll terület Nem vagy gyengén rágott Mérsékelten rágott Erősen rágott Szelídgesztenye kéregrák fertőzés Adattári és vizsgált területek összehasonlítása Kocsánytalan tölgy 5-3 év elegyarány > 15 Igazgatóság Adattári Vizsgált részletek Vizsgáltak aránya terület részlet db. terület részlet db. terület részlet db. Kaposvár 6843, , ,9 18,9 Zalaegerszeg 926, , ,9 15,2 Pécs ,8 25,2 Összesen 27918, , ,1 2,2 13

14 Igazgatóság Erdőrészlet KTT Igazgatóság SZG F V E Fertőzött területek a felmértek százalékos arányában db Összes ellenőrzött terület Összes ellenőrzött KTT Összes fertőzött terület db ha F db ha V db ha E Kaposvár Összes ellenőrzött SZG 177,4 Összes fertőzött terület 121,6 68,5 db 13 ha 81, 66,6 db 5 ha 4,6 33,4 db ha 6, 5, Kaposvár Zalaegerszeg ,3 1435,1 1157,3 1435,1 161,4 726,4 13,9 5, ,2 54,8 52,2 69, ,4 96,1 41,8 13, ,8 125,5 6,1 17,3 Zalaegerszeg 427,8 316,4 74, 48 32,5 95,6 2 13,9 4,4 4, Pécs Budapest , , 1295, 74,1 17,8 2,1 1,4 1 2,5 3,4 3 44,5 6, ,1 17,8 36,6 1, Pécs Budapest 296,7 277,2 93, ,9 8,1 5 55,3 19,9 3, Veszprém Szombathely ,4 33,9 535,4 33,9 16,7 38,9 3,1 11, ,7 4,8 12,3 5 34,1 87,7,, Veszprém 69,7 69,7 1, 8 69,7 1, 2, Eger Összesen , 856,7 221, 856,7 42,7 178, 19,3 12, , 56, ,1 22, ,7 222,9 1, 2,7 Szombathely Eger 11, 7,3 69,6 7 43,9 62,4 4 26,4 37,6 1, KTT: Kocsánytalan tölgy SZG: Szelídgesztenye F: Fertőzött V: Valós zínűsíthetően fertőzött E: Ellenőrzést igénylő fertőzés sz: szórványosan Összesen 172,6 855,2 79, , 84, ,2 15,9, Budapest Veszprém Szombathely Zalaegerszeg Kaposvár Pécs Eger Országos 23-as KTT 26-os KTT 23-as SZG 26-os SZG 14

15 A 26-os fertőzések aránya a 23-ashoz viszonyítva Veszprém Szombathely Zalaegerszeg Kaposvár Pécs Összesen Gyapjaslepke gradáció KTT SZG Gyapjaslepke rágáskárok 25-ben 15

16 Erdészeti Monitoring Európában Sok országban a létrehozott megfigyelő rendszer szinte az egyedüli egységes, a teljes erdőterületre kiterjedő információ forrás. Európa jelentős részére kiterjed (13 millió hektár erdő) Kész metodikák, ponthálózat, képzett szakemberek. Harmonizált eljárások, minőség biztosítás. Jól működő adatszolgáltatás és adatfeldolgozás. Továbblépés irányai A profil szélesítése (klímaváltozás, szénmegkötés, biodiverzitás). Erdő egészségi állapot monitoring és a hagyományos erdőleltárak szorosabb összekapcsolása. A már rendelkezésre álló adatok elemzése, értékelése. A módosított céloknak megfelelő racionalizálás, átszervezés. Az európai színtű elvárások minimum követelmény pontos definiálása. A sajátos nemzeti célok rugalmasabb csatolása a kötelezően szolgáltatandó információkhoz. EU Forest Focus (EC 2152/3) Az erdővel kapcsolatos korábban hozott és hatályukat vesztő EU rendeletek légszennyezés (EEC No. 3528/86), erdőtűz (EEC No. 2158/92) meghosszabbítása. A fenntartható fejlődés, az európai erdők védelmében rendezett miniszteri konferenciák és további, az erdőt is érintő nemzetközi megállapodások/határozatok betartásához és megvalósításhoz hivatott hátteret és forrást biztosítani: klímaváltozás szénmegkötés biodiverzitás erdők védelmi szerepe erdőtalajok Légszennyezés Megvalósítás I. Nagyterületi felvétel MgSzH I szint Európa: 62 mintapont Ökoszisztémák intenzív megfigyelése ERTI II szint Európa: 9 mintaterület Tanulmányok, demonstrációs projektek pl.: talajvizsgálat, biodiverzitás Erdőtüzek Megvalósítás II. MgSzH Erdőtűz információs rendszer és adattár Erdőtüzek megelőzését segítő intézkedések Tanulmányok, demonstrációs projektek pl.: kockázatelemzés, megelőzés, PR Támogatás 61 millió EUR a os időszakra, melyből 9 millió EUR az erdőtűzre fordítandó. EU támogatás mértéke általában 5, a tanulmányok esetében, kiemelt területen lehet 75. (A keretet meghaladó igények miatt a tényleges támogatottság 3-6.) Végrehajtás: bizottság által jóváhagyott éves programok alapján. 16

17 Európai Unió Forest Focus 26 dec. 31-én lejárt 614/27 (EC) Life+ (Forest Focus elemei) Évente pályázati kiírás: 27. évi pályázat, indítás 29.: FUTMON 4 partner, 83 millió EUR FUTDIV 17 partner, 1 millió EUR Eredmény: FUTMON 2 év 34,4 millió EUR Nemzeti projekt: 6 ezer EUR Erdészeti Akcióterv Európai Erdészeti Monitoring Rendszer Kiemelt paraméterek definiálása Erdőleltárak és monitoring rendszerek összehangolása Központosított adattárolás, kiértékelés Európai Unió Zöld Könyv - Erdővédelem és erdészeti információcsere az Európai Unióban, erdeink felkészítése az éghajlatváltozásra Erdők többcélú funkcióinak elismerése Erdészeti ágazat felkészülése a klímaváltozásra Nemzeti erőpolitikák és a klímaváltozás, az erdők védelme Fenntartható erdőgazdálkodás és klímaváltozás többcélú gazdálkodás, ellenálló képesség, alkalmazkodás Információ és monitoring komplex monitoring Nemzetközi keretek (elvárások) Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE) - tartamos erdőgazdálkodás kritériumai és indikátorai Országhatárokon Átterjedő Légszennyezés Egyezmény (LRTAP-ICP-Forests) Klímaváltozás Keretegyezmény (Kyoto Protocol) Biodiverzitás Egyezmény (CBD) Sivatagosodás elleni egyezmény (CCD) Pán-európai Biodiverzitás és Tájvédelmi Stratégia EU Erdészeti Stratégia, Erdészeti Akcióterv, jogszabályok Kiemelt célok Nemzetközi kötelezettségvállalások, aktuális globális és sajátos nemzeti problémák figyelembe vétele. Gazdasági, társadalmi igények változásának nyomon követése, beépítése. Az erdő és a környezet közti kapcsolatok komplex megközelítése. A már meglévő megfigyelő, adatgyűjtő rendszerek hatékonyabb felhasználása, koordinált fejlesztése. Az adatok hasznosításának javítása, nagyobb hangsúly az elemzésekre, kiértékelésre, az információk terítésére. Megbízható, tartamos finanszírozás. 17

18 Köszönöm a figyelmet! 18