Örökerdő gazdálkodás alapjai. Az örökerdő gazdálkodás ökológiai alapjai. Ódor Péter. Soproni Egyetem, C típusú tárgy 2019 tavaszi félév
|
|
- Emília Tóthné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Örökerdő gazdálkodás alapjai Az örökerdő gazdálkodás ökológiai alapjai Ódor Péter Soproni Egyetem, C típusú tárgy 2019 tavaszi félév MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet odor.peter@okologia.mta.hu Tárgy honlapja:
2 Tematika 1. A Föld biomjai 2. Magyarország természetes erdőtársulásai 3. Bolygatások és erdődinamika 4. A lékek ökológiai viszonyai 5. Holtfa biológiai jelentősége 6. Erdei mikrohabitatok
3 5. Holtfa és mikrohabitatok Ódor, P Az álló és a fekvő holtfa. Rosalia kézikönyvek 4: Tímár, G Erdei mikroélőhelyek és védelmük lehetőségei az erdőgazdálkodás során. In: Korda, M. (szerk.), Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp
4 Természetközeli és gazdasági erdők különbségei - holtfa
5 fatömeg ~20-30%-a Holtfa mennyisége természetes referenciának tekinthető állományokban mennyiséget meghatározza: produktivitás (fa növekedés), mortalitás ráta (holtfa input), korhadás sebessége
6 Lebomlás Negatív exponenciális függvény: Y t =Y 0 e -kt, k= bükk ~50 év, luc és tölgy ~70-80 év, erdeifenyő 120 év, trópusi esőerdők ~20 év
7 Holtfa mennyiségének időbeli megoszlása bolygatási rezsim függő Tűz esemény
8 Holtfa mennyisége gazdasági erdőkben
9 Holtfa mennyisége (m 3 /ha) Őrség, 70 évnél idősebb erdők Átlag: 21.7 Szórás: 18.6 Tartomány: Rezervátumok
10 db/ha B AC LÁP T FÜ É-L E BA SZI CS- GY A vastag fekvő holt fák száma hektáronként különböző erdőtársulás csoportok természetszerű állományaiban
11 Jelenleg zajló ill. tervezett holtfa felvételezések Magyarországon NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Egyesített Erdészeti Monitoring (EEM) Svájci Magyar Együttműködési Program SH/4/8 projekt: Fenntartható Természetvédelem Magyarországi Natura 2000 Területeken MME, SZIE, MTA ÖK WP 2.5 Holtfa felmérése az Északi hegyvidéken (MTA ÖK) Börzsöny, Mátra, Bükk, Aggteleki Karszt, Zemplén 50 rezervátum, 450 gazdasági erdő mintapont Rétegelés: erdőzóna (cseres-tölgyes, gyertyános tölgyes, bükkös) faállomány kora (20-50, 50-80, 80- év) Információk: Holtfa mennyisége, minősége Holtfán megjelenő gomba és moha közösség
12 Holtfa megjelenési formái
13
14 A holtfa felépítése külső kéreg belső kéreg szíjács geszt
15 A holtfa felépítése külső kéreg belső kéreg szíjács geszt
16 A holtfa lebomlásának fő folyamatai Fehér korhadás Barna korhadás Lágy korhadás Bakteriális lebontás Állati lebontás
17 Szaproxyl táplálék hálózat Mycoparaziták Csúcsragadozók (harkályok) Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú ragadozók Paraziták Növények Dögevők Gombaevők (mycelium, termőtest, spóra) Bél szimbionták Detritusz evők Cukrot fogyasztó gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában megtelepedők (rovarok, madarak, emlősök) Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)
18 Detritusz-evők Fanedvből (szíjács) táplákozók Syrphidae-zengőlegyek Nitiduliae-fénybogarak Belső kéregben táplálkozók Scolitidae-szúfélék Buprestidae-díszbogarak Cerambicidae-cincérek
19 Fatestben táplálkozók Anobiidae-álszúfélék Lucanidae-szarvasbogárfélék Cerambicidae-cincérfélék Buprestidae-díszbogarak Scarabaidae-ganéjtúrófélék
20 Siricidae-fadarázsfélék Sesiidae-szitkárfélék Cossidae-farontólepkék Tipulidae-lószúnyogfélék Teredinidae-hajóférgek
21 Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Sugár gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)
22 Gombaevők Termőtestben táplálkozók Mycetophilidae-gombaszúnyogfélék Tineidae-molyfélék Ciidae-gombabogarak
23 Spóra evők Staphylidinae-holyvafélék Ptiliidae-paránybogárfélék Keroplatidae-szúnyogcsoport
24 Mycelium evők Isoptera-termeszek Platypodidae-ambrózia bogarak
25 Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Sugár gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)
26 Dögevők Dermestidae-porvák Stratiomydae-katonalégyfélék
27 Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Sugár gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)
28 Predátorok Histeridae-sutabogárfélék Cleridae-szúfarkasok Elateridae-pattanóbogarak
29 Xylopagidae-falégyfélék Lonchaidae-szuronyoslégyfélék Nematoda-t fogó gomba Arthrobotrys anchonia
30 Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Cukrot lebontó gombák Fatest strukturális lebontói (fehér, barna, lágy korhasztók) Fatest maradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)
31 Paraziták és parazitoidok Nematoidea-fonálférgek Tachinidae-fürkészlégyfélék Braconidae-gyilkosfürkészfélék Tremellales gombaparazita gombák
32 Szaproxyl táplálék hálózat Top predátorok harkályok Mycoparaziták Hiperparaziták Állatok Gombák Ízeltlábú predátorok Paraziták Növények Dögevők Gombaevők mycelium, termőtest, spóra Bél szimbionták Detritusz evők Sugár gombák Fa struktúra lebontók (fehér, barna, lágy korhasztók) Famaradvány lebontók Mikorrhiza Szaprotrófok Holtfában fészkelők Rovarok, madarak, emlősök Holt faanyag Epixylek (mohák, zuzmók)
33 Gerinces predátorok
34 Másodlagos odúlakók
35 Denevérek
36 Holtfához kötődő erdei biodiverzitás, Skandináv példa Teljes fajkészlet 10%-a Erdei biota 20-25%-a Földre vonatkoztatott becslés: szaproxyl rovar: szaproxyl gomba:
37 Fafaj Holtfához kötődő közösségek faji-összetételét meghatározó tényezők Holtfa típus Korhadási állapot Mortalitási tényező Faméret Táji viszonyok Történeti tényezők
38 Gombacsoportok fafaj preferenciája skandináv országokban
39 Rovarok fafaj specificitása skandináv országokban
40 Forrás: Ódor and van Hees 2004 Mohák - Szukcesszió Frullania dilatata korhadási fázis Hypnum cupressiforme korhadási fázis
41 Forrás: Ódor and van Hees 2004 Herzogiella seligeri korhadási fázis Brachythecium velutinum korhadási fázis
42
43 Gombák szukcessziója Finnországban (Renvall 1995)
44 Gerinctelen közösség változása lucon (Esseen et al. 1992)
45 Fák méretének a hatása Gombafajok vékony és vastag holtfa szerinti preferenciája (Nordén 2004) Csak vékony fán <10 cm Mindkét méretosztályban Csak vastag fán >10 cm
46 Egy fára jutó predikált moha fajszám: országok, korhadási fázisok, és a fák méretének függvényében (Ódor et al. 2006)
47 Közösségek közötti eltérés Mortalitási tényezők hatása Mortalitási tényező áradás elhalás Szukcessziós út szél vágás kompetíció szárazság tűz Korhadási fázis
48 Holtfa geomorfológiai szerepe
49 Gyökértányér Tányér, gödör, perem Erdőtalaj 7-12% bolygatott Eltűnési idő év (Ulanova 2000, Schaetzl et al. 1989)
50
51 Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe
52 Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe
53 Tápanyag és vízgadálkodás P S 100 N % weight,c K decay phases
54 Felújulás, tűlevelű erdők
55 Felújulás, tűlevelű erdők
56 Felújulás, tűlevelű erdők
57 Felújulás, láperdők
58 Felújulás, vadhatás mérséklése
59 Holtfához kötődő élőlények megőrzése: rezervátumokban vagy gazdasági erdőkben?
60 Mennyi holtfát kéne biztosítani a kezelt állományokban Kb. 30 m 3 /ha ill. élőfakészlet 10%-a Fontos: méret eloszlás holtfa típusok (fekvő, álló) időbeli és térbeli kontinuitás
61 Gazdasági szempontból értéktelen faanyag biológiai jelentősége nagy! A holtfa mennyiségének és minőségének növelése a gazdasági erdőkben alapvetően nem anyagi kérdés
62 Hogyan növelhető a holtfa mennyisége? Odvas fák kímélése Böhöncök meghagyása, hagyásfák, hagyásfa csoportok Tisztítások gyérítések utáni hulladék állományban hagyása Természetesen képződött korhadék kímélése (száradéktermelés?) Vágások esetén magasabb tuskók visszahagyása Erdei vízfolyások, víztestek körül a faállomány kímélése Vegyeskorú erdőborítás folyamatos biztosítása a gazdálkodás során
63 Irodalom
64
65 Köszönöm a figyelmet!
A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben
A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben Ódor Péter ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Természetközeli és gazdasági erdık különbségei Természetközeli és gazdasági erdık
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
5.3. Az álló és fekvő holtfa
5.3. Az álló és fekvő holtfa 5.3.1. Bevezetés Ha olyan erdôben járunk, amiben már régóta nem volt faanyagtermelés, a leglátványosabb különbség az általunk megszokott gazdasági hasznosítás alatt álló erdôk
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
Dekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
ERDŐMONITOROZÁS HOLTFA VISZONYOK. Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása. Holtfa viszonyok az É-khg erdeiben és erdőrezervátumaiban
Fajok és élőhelyek monitorozási eredményei II. MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet TREND 1780-2010es Természetközeli élőhelyek kiterjedésének változása ERDŐMONITOROZÁS Natura 2000 erdők természetvédelmi
ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
Az erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?
Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos
for a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
KUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése. Ódor Péter munkacsomag vezető 2014.05.21.
KUTATÁSI JELENTÉS A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken című Svájci-Magyar Együttműködési
Íme, a 2019-es év fajai!
Íme, a 2019-es év fajai! Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta
Gördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását,
Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól. Háncs: A kéreg belső részén
LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM
Duska József Erdőgazdálkodási szakértő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM NATURA 2000 ERDŐK Az ország teljes területének közel
Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben
9. Magyar Ökológus Kongresszus, Keszthely, 2012 Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben Kutszegi Gergely 1, Siller Irén 2, Dima Bálint 3, Takács Katalin
Eredményeink III: A Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken című projekt bemutatása
Eredményeink III: A Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken című projekt bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Svájci Hozzájárulás - Eredményértékelő
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás
Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN
Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN WWF Magyarország 25 A WWF 25 éve van jelen Magyarországon +15 Párhuzamosan több, mint 15 természetvédelmi
KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS
KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Az Északi-középhegység (Aggteleki Karszt, Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén hegységek) holtfa viszonyainak és a holtfához kötődő moha- és gombaközösség leíró értékelése A fenntartható
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így
16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában
16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában Ódor Péter 16.1. A holtfán élő növények főbb csoportjai A holtfához kötődő élet jelentős része a fa belső, korhadó anyagában zajlik, ezt
Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Holtfa. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI HOLTFA Forrás: TERMERD, Bartha et al. Igen alacsony holtfa természetesség a hazai erdőkben! A holtfa természetessége jóval magasabb a természetes
AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla
A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla 2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2
Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN
Dr. Varga Ildikó osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi
BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
Biodiversity is life Biodiversity is our life
Biodiversity is life Biodiversity is our life The worst thing that can happen during the 1980s is not energy depletion, economic collapse, limited nuclear war, or conquest by a totalitarian government.
Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI III. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.
ÓDOR PÉTER, BÖLÖNI JÁNOS, BARTHA DÉNES, KENDERES KATA, SZMORAD FERENC, TÍMÁR GÁBOR, STANDOVÁR TIBOR, ASZALÓS RÉKA, BODONCZI LÁSZLÓ A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány
2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT
Bódis Pál projekt coordinátor WWF Magyarország EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT 2018. NOVEMBER 6. A projekt adatai a LIFEinFORESTS projekt céljai - a Natura 2000 hálózatba tartozó magyarországi
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak
NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN
Tímár Gábor, erdészeti szakügyintéző, Heves Megyei KH NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM SOPRON, 2018. ÁPRILIS 5. IMPROVED COMMUNICATION, COOPERATION
Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet
Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és
Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
A Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
Natura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja: