EQUAL A/077 PROEJKT akiket kezd elveszíteni az élet A szakmai ellátási hálózat modell révén megvalósuló szervezetközi terápiás program működésének, eredményeinek bemutatása 1
Az előkészítő szakaszban kidolgozott előzetes terveknek megfelelően 2005.07.01 én az A077 számú fejlesztési partnerség megkezdte együttes és összehangolt szakmai tevékenységét, hogy a projekt céljait megvalósítsa. A Fejlesztési Partnerségbe szerveződő 5 szervezet Belvárosi Tanoda Alapítvány, Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért, Leo Amici 2002 Addiktológiai Alapítvány, Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány valamint a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola e projekt keretein belül azért dolgozott együtt, hogy a szenvedélybetegségekkel küszködők számára egy olyan ellátási láncot biztosítson Magyarországon, mely sokszínű tevékenységével lefedte a segítséget kérők sokrétű gondjait, és hathatós válaszokat adott a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos, és ahhoz társuló változatos emberi problémákra. A projektben együtt dolgozó segítő intézmények szolgáltatásai nagyon sokfélék voltak: egyéni és csoportos szociális és egészségügyi ellátási formákat, bentlakásos terápiás programot, oktatási és képzési tevékenységeket foglalt magába. Alapkoncepciónk az volt, hogy a különböző intézmények, sokrétű szolgáltatási formáit nem hagyjuk önmagukban működni, hanem összekapcsoljuk, és a kapcsolódási pontok megvalósítása révén az ellátás egy új (minőségileg hatékonyabb) szintjét hozzuk létre, mely új szinten jóval több segítségre szorulót érünk el együtt, és a minket elérőket jobban meg tudjuk tartani, valamint problémáikra adekvátabb segítségnyújtást tudunk adni annál, mintha ez az öt szervezet csak úgy egymás mellett, összehangolt munka nélkül dolgozna. Az együttműködési és kapcsolódási pontok megtalálásában és működtetésében nagy szerepe volt a többnyire havonta összeülő szervezetek közötti csoportos esetmegbeszélőknek, ahol az egymáshoz küldött és közösen ellátott, gondozott kliensekről folyamatosan kicseréltük tapasztalatainkat, gondolatainkat, véleményünket. E tanulmányunkban is azt szeretnénk bemutatni, hogy szervezetek közötti szakmai együttműködés a közösen ellátott kliensek vonatkozásában miképpen valósult meg a vizsgált időszakban. Az alábbiakban bemutatott számok és jellemzők tehát a közösen ellátott kliensekre vonatkoznak, azok a kliensek, akik csak egy szervezet segítő, terápiás, oktatási stb. programjában vesznek részt e tanulmányban nem jelennek meg, de az ő létszámukról, szocio demográfiai jellemzőikről, illetve arról, hogy milyen jellegű ellátásban vesznek részt az aktuálisan benyújtott PEJekben mindig részletes beszámolót adunk. Az önértékelési munka során minden együttműködő szervezet esetében a következő kérdésekre kerestük a választ: 1. Az adott szervezet hány klienst fogadott (vett át) a többi partnerszervezettől a vizsgált időszakban, és kik voltak ők? (Mely szervezetektől kiket?) 2. Az adott szervezet hány klienst küldött más partnerszervezetekhez a vizsgált időszakban és kik voltak ők? (Mely szervezetekhez kiket?) 3. Az adott szervezet hány klienst látott el időben párhuzamosan más partnerszervezetekkel és kik voltak ők? (Mely szervezetekkel együtt, kiket?) 2
E kérdések mentén a partnerszervezetek egymástól függetlenül gyűjtötték össze azon klienseiket, akikről tudták, hogy más szervezetekhez küldték őket, más szervezetektől vették át őket valamint egy időben más szervezetekkel együtt gondozták, oktatták stb. őket. A szervezetek külön külön beszámolóit összesítettük, és a következő összefoglaló, szemléletes táblázatokat sikerült létrehozni: Megállóból Btag ba Btag ból Megállóba Leo tól Megállóba ment ment ment Leo tól Btag ba ment B.B. N N.B. N G.T. F F.T. F H.ZS. N S.G. F F.F. F E.CS. N I. I. F P.D. F K.G. F I.I. F L.G. F D.A. N B.D. F N.T. F V.V. N1 Sz.I. N V.V. N2 K.B. N M.L. F L.T. F B.ZS. N M.K. F SZ.ZS. F G.D. F E.CS. N F.G. F L.G. F A.A. F Á.Á. F A.X. F J.A. F Sz.Zs. N Leóból Kék Pontba Kék Pontból Btag ba Kék Pontból Leóba Megállóból Leóba ment ment ment ment B.G. F SZ.I. N R.G. F T.G.F F P.P. N T.G.F F S.G. F F.B. F Sz.Zs. N K.Á. F G.J. F C.Z. F L.G. F CS.E. N K.A. N J.Zs. F Kék Pontból a Megállóba ment K.T. F B.G. F Adott időszakban Megálló Tanoda viszonylatban párhuzamosan jelen volt Á.S. F SZ.P. E B.B. N B.N. N H.Zs. N Adott időszakban Megálló Kékpont viszonylatban párhuzamosan jelen volt J.D. N F.M. N T.G.F F S.D. F 3
Látható, hogy a projekt időszakában 48 fő delegálódott egyik partnerszervezettől a másik partnerszervezethez, vagy vett részt időben párhuzamosan több szervezet segítő tevékenységeiben. (A táblázatokban feltüntetett klienskódok a kliensek vezeték és keresztnevének kezdőbetűi valamint nemének férfi/nő kezdőbetűi. A vastagon szedett kódok azon kliensek, akik több helyen is fel lettek tüntetve. A vezeték és keresztnév kezdőbetűjének azonossága és a kliensek nemének azonossága esetén a három kódbetű mögött még egy sorszámot is feltüntettünk, ezzel jelezve, hogy két különböző személyről van szó.) Szervezetek közötti időbeli párhuzamos kliensellátás 9 esetben, szervezetek közötti kliens átirányításra 52 esetben került sor. Az alábbi ábra segítségével a szervezetek között megvalósuló kliensáramlást, illetve az egy időben történő párhuzamos gondozásokat még szemléletesebben tudjuk érzékeltetni: 5 Megálló 10 4 Tanoda 7 16 2 4 4 3 Leo 2 Kékpont 4 Párhuzamosan jelen volt A szervezetek közötti mozgás iránya Nyilván minden kliens drogkarrier és kezelési története más és más, nem célunk bemutatni a feltüntetett 48 fő közös kezelési karrierjét részletesen, de négy esettanulmány példáján keresztül azért érzékeltetjük, hogy az összegző táblázatokban megjelenő klienskód mögött valójában milyen történetek is húzódnak. 4
1. A Megálló Csoport esettanulmánya S.G. F 2007.03.12 én kereste fel először a Megállót. A Tanodán keresztül a Kék Pontból érkezett hozzánk. Elmondása szerint kábítószer élvező bár nem tartja magát függőnek, és tanulni szeretne. Gyermekkora átlagosnak mondható bár véleménye szerint azért is került ide, ebbe a helyzetbe, mert túlságosan elkényeztették gyermekkorában. Hét éves volt mikor elváltak a szülei, édesapjával azóta nem tartja a kapcsolatot. Édesanyjával élt egy háztartásban, de a viszonyuk egyre jobban megromlott mikor elkezdett kábítószerezni. Intézetbe szerette volna adni, de G. inkább elszökött és a védelembe vétel után nagymamájához költözött vidékre. Egy ismerőse ajánlotta neki a Belvárosi Tanodát és a Kék pontból egy szociális munkás segítségével bekerült az egyik felvételi napra. Az elmondottak alapján, a felvételin résztvevő Megállós munkatárs úgy döntött, hogy G nek a Megállóba kellene terápián részt venni, és idővel pedig a tanórákat is látogathatná. Mikor a Megállóba került, iskolába járt, de hiányzásai, igazolatlan órái, és kábítószer fogyasztása miatt már az iskolából való elbocsátás fenyegette. G. az elmúlt 10 hónapban nagy változásokon ment keresztül. Kezdetben visszahúzódó volt és nem szívesen beszélgetett senkivel. Annak ellenére, hogy ő szeretett volna a Megállóba járni, sokszor hangoztatta, hogy ez az egész program számára felesleges és nem szeretne a továbbiakban részt venni az itteni munkában. Ezt megerősítette azzal, hogy eleinte nem járt be csak hetente egyszer kétszer de volt olyan is hogy hetekig nem láttuk intézményünkben. A csoportokon nem vett részt az első hónapokban de meglátásunk szerint az első csoport, amin részt vett nagy benyomást tett rá még akkor is, ha azt mondja a csoportról a mai napig, hogy neki nem jó semmire. Részvétele most már ennek ellenére rendszeresnek és aktívnak mondható. A Megállóban való aktív részvétele elkezdte megváltoztatni a hozzáállását saját magához és társai felé is egyre nyitottabbá vált. Megbízhatatlansága egyre jobban elkopott, és megtanult őszintén magáról beszélni. Tanulási problémái megszűntek, rendszeresen látogatja az órákat és a vizsgákon is rendre megfelelő teljesítményt nyújt. Drogfogyasztása a hónapok alatt fokozatosan csökkent. Jelenleg kábítószer fogyasztása igen mérsékelté vált, elmondása alapján 5 6 hetente szív el egy marihuánás cigarettát. Alkoholt ritkán fogyaszt nem számottevő mennyiségben. Családi helyzete javult, nagymamájával jól kijön, segít neki a ház körül. G. a napokban arra kért, hogy vegyük fel a nagymamájával a kapcsolatot, ha ez lehetséges. Ezt mi nagy mérföldkőnek látjuk, hiszen ezzel a lépéssel azt érezzük, hogy teljesen kész átadni magát a gyógyulásnak és kész, hogy új és teljesen tiszta életet kezdjen. A terápiát továbbra is javasolnánk neki, célunk a drogfogyasztás teljes elhagyása és az önismereti csoportokon a további aktív részvétel megtartása, hogy G. a terápia végeztével józanul, érettségivel a birtokában tudjon visszailleszkedni a társadalomba. 5
2. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium esettanulmánya T (született 1974) T. drogkarrierje a családi és az iskolás életből kiszakadva 1990 ben kezdődött, miután 3 középiskolás évet elvégzett egy szakközépiskolában. A Belvárosi Tanoda Egyéni Tagozatára jelentkezett, ahová azonnal felvételt nyert. A 12. évfolyamot és az összes érettségit azonban nem sikerült elvégezni egy év alatt, annak ellenére, hogy nagyon jó képességekkel és készségekkel rendelkezett. Ezután többször jött vissza az iskolába, ám 1998 ra kikerült a látóterünkből, telefonon, levélben, táviratban nem lehetett elérni. 2001 ben újra jelentkezett iskolánkba. A felvételin megtudtuk, hogy az elmúlt években sok minden történt T. vel. Teljesen belecsúszott a keménydrog fogyasztásba, és kereskedelembe (heroin). Lett, és megszűnt egy élettársi viszonya. 4 hónapot Kovácsszénáján töltött drog rehabilitáción, de utána visszatérve Budapestre azonnal visszaesett. Itt dolgozott, próbálkozott kórházi rehabilitációval, de egyik sem ment. Ekkor tartóztatták le, és börtönben ült három és fél hónapot. Szabadulásakor még egy rehabilitációval próbálkozott, Deszken volt 10 hónapot, de onnan kirúgták. Ezek után jelentkezett hozzánk újra. A 2001/02 es tanévben visszavettük, de T. újra eltűnt. Az elkövetkezendő két évben csak hébe hóba jelent meg az iskolában, általában gyorsan megnyugtatatta tanárpárját, hogy persze ő otthon tanul, és minden rendben lesz az érettségivel. Nem láttuk órákon, otthon megírt egy két házi dolgozatot, amin az látszott, hogy nem jelentene neki problémát a tanulás, de az élethelyzete olyan kusza, hogy erre most nem tud összpontosítani. A valóság sajnos újra a visszaesés volt, dílerkedés, bujkálás. A 2002/03 as tanév végével, egyben rehabilitációt ajánlva a stáb újra megszűntette a jogviszonyát. Ekkor a komlói rehabilitációba vonult be, innen jelentkezet javaslatunkra a Megállóba 2003/04 ben, de a Komlóról való bejárás nem működött. Ekkor 5 rendőrségi ügye volt folyamatban, tehát akkor láttuk, ha épp tárgyalásra jött. Ilyenkor azonban mindig beugrott az iskolába, erősítendő velünk a jó kapcsolatot. Ezt mindig igényelte, ugyanakkor nagyon zavarban volt. A 2004/05 ös tanévben újra a Tanodába felvételizett. A felvételin már sokkal jobb állapotban volt. Visszavettük, azzal a tervvel, hogy év végére befejezi a 12. osztályt. Pécsett élt. Ekkor már csak ritka visszaesései voltak. Utólag tudtuk meg, hogy Komló és Pécs nagyon beváltak neki a heroin és a pesti ügyei miatt. Kellemesen el lehetett bújni, a rehabilitáció után már nem esett vissza, nehezebb is lett volna, mint Pesten, lévén nehezebb dílereket találni. Sok pesti ex drogos haverjával találkozott ott össze, akik ugyanabban a cipőben jártak, együtt pedig könnyebb volt a józanság. Munkát is tudott vállalni Pécsett. Pestre már csak a családja, és a még le nem zárt ügyei miatt járt vissza. Viszont a tanulás már nem volt olyan, mint régen. Ekkor T. már 30 éves volt. A mi módszerünk az egyéni konzultáció volt, felesleges lett volna elvárni tőle az iskolapadba ülést. E mail ben tartottuk a kapcsolatot, de a munka, a távolság miatt mégsem sikerült év végén az érettségi. Még egy ugyanilyen év (2005/06) végén újra elváltunk levélben. Ebben az évben került T. a pécsi színházba színpadi kisegítőmunkásnak, ami egyébként nagy vágya volt, ráadásul dolgozott már színpadon, és ezzel is szeretett volna mindig foglalkozni. Ez lett az oka az érettségi sikertelenségének: 2006 májusában volt egy hónapja próbaidős a színházban, ezért egy ügyes hazugsággal kifogással (bokatörés) nem jött el az érettségire. Utólag, sok sok bocsánatkérés után, ő maga sem értette miért volt erre a hazugságra szükség, valószínűleg nagyon félt, hogy kirúgjuk... A 2006/07 es tanév sikeres felvételijét követően egyéni konzultációkkal májusban megszerezte a maradék érettségijeit. Ebben az évben Pécsett dolgozott a színházban, 6
immár státuszban. Józan volt, önmagát teljesen ellátó. A bírósági ügyek miatt kellet jönnie Budapestre. T. most a pécsi színháznál dolgozik. Felvételt nyert a Budapesti Színház és Filmművészeti Főiskola színpadmesteri szakára, amit a pécsi színház fizet. Pécsett él, józanul. Barátnője is van. 3. A Leo Amici Alapítvány esettanulmánya F.G. F 2005. 08. 30 án jelentkezik kezelő intézetünk drogrehabilitációs programjába. Apja és érzékelhetően igen aggódó anyja kísérik el. A jelentkező a felvételi elbeszélgetésen igen csapongó, zaklatott, feszült, nyugtalan. Karjaival hadonászik. Elmondása szerint évek óta partydrogokon él, speedet használ. Anyja aggodalmaskodásait nagyon nehezen tűri, apja szigora sem tetszik neki. Elmondja, hogy ő a három gyerek közül az egyedüli, aki otthon lakik, együtt a szüleivel. Befejezetlen szakmunkásképző iskolát járt, gpk. vezetői engedélye van. Ő vezette a mikrobuszt, amellyel a felvételire érkeztek. Anya láthatóan nehezen engedi el, többször arra utal, hogy G. éretlen, tapasztalatlan az életben. Munkatapasztalatai főként a családi tervek végrehajtásai során születtek, tartósan nem dolgozott és nem is volt a szülőktől távol. Testvérei (bátyja, nővére) családosak. Engem nem enged az anyu felnőni mondja. Kezelése első hónapjában a fizikai állapot javítása, pszichés, mentális karbantartás és a szociális, foglalkoztatási állapot felmérése, tervezése voltak a fő szempontok. G. függőségének megértése, elfogadása kifejezett nehézséget okozott a számára. Fizikai, munkaterápiás aktivitásokban nagy előszeretettel vette ki a részét, fokozatosan teljesítette az egészség és testkultúra javító programot. Rendszeres mozgás és sportolás voltak a kitűzött célok. Eredmény: fizikai állóképesség javult, egészséges rekreációs tevékenységekre szocializálódás sikeres. Pszichés és mentális állapotának javításában az alábbiakban történő fejlődést tűztük ki célul: kommunikációja, érzelmi élete, alkalmazkodó készsége, önsegítő és kölcsönös segítség és jövőorientáció szerepeltek a gondozási feladatok között. Ezekhez megfelelő célokat rendeltünk: világos, direkt, megfelelő kommunikáció kialakítása, érzéskifejezések (érzelmek kimutatása, közlése) megfelelő indulatszabályozás, empátia, konfliktuskezelés, konfliktustűrés, kompromisszumkészség, szabálykövetés, szabályelfogadás elérése. Önbecsülés, önkritika, spontaneitás, figyelem és törődés a társakkal, környezettel, visszajelzések adása, elfogadása, biztonság és gyengédség kifejezései, gyakorlásai. Reális jövőre vonatkozó terveket állítottunk fel. Kis lépések tervezésének képességei. Módszereink a fentiekhez: csoportterápiák, miliőterápia, színházterápia, zeneterápia, esetmunka. Szociális helyzetét feltérképeztük, alternatívaként előreláthatólag a pécsi fél utas lakásprogramot vettük figyelembe. A családdal két alkalommal kíséreltünk meg új távolságok beállítását elérni, az anya kényszeres ragaszkodása a fiához G. t ki is vitte a kezelésből, 2006. 03. 07 én elhagyta az intézetünket. A Megállóba irányítjuk, keresse a józan közösségeket, csatlakozzon a Megálló alternatív, közösségi bázisú kezelési, ellátási programjához. Tudomásunk szerint több héten át felkereste a Megállót, ám egyszer csak elmaradt. 2006. év vége felé a Megálló Csoport 7
bíztatására ismét jelentkezik a Leo Amici 2002 Alapítvány komlói programjába. Felvételire szüleivel érkezik a nagyon lesoványodott, elesett állapotban lévő kliens. 2007. 01. 08 án ismét fel vettük rehabilitációs programunkba. Kezelése, gondozása előreláthatólag 2008 elején jár le. 4. A Kék Pont esettanulmánya SZ.I. N 27 éves nő, aki közel 10 éves drogkarriert tudhat a háta mögött, elsősorban ópiát és altató/nyugtató függő. A 10 év alatt számos ambuláns és kórházi kezelésben vett részt, hosszabb távon azonban ezek a kezelések nem hoztak eredményt, rövid időn belül mindig visszaesett. 2005. nyarán egy újabb kórházi méregtelenítést követően a Leo Amici bentlakásos rehabilitációs programjába nyert felvételt, ahol több, mint 5 hónapot töltött el, drog absztinencia, illetve a józanság megtartó képessége megerősödött. Azonban a szexuális absztinenciát a bentlakásos koedukált közösségben nem tudta megtartani, ezért a terápiás programból, jóval a program zárása előtt kikerült. A rehabilitációs program elhagyását követően azonban nem a megszokott forgatókönyv szerint alakult a továbbiakban az élete. A megszokott forgatókönyv az lett volna, hogy Budapestre visszatér, egyedüllét és magány fogadja, felkeresi a régi társaságot, újra dogozni kezd, pár napon, héten belül visszaesik. Ez helyett Budapestre érve a Kék Pont kezelési programjába és a Megálló segítő programjaiba is bekapcsolódott. A Kék Pontban egyéni pszichoterápiás segítséget kapott és részt vett a foglalkoztatási helyzet javítását célzó egyéni képzésben, melynek eredménye révén sikerült állandó munkát vállalnia, a Megállóban pedig a józanságmegtartó csoportfoglalkozásokon vett részt. Az így kapott, közös támogatás révén sikerült talpra állnia és talpon is maradnia. Ehhez az eredményhez mindhárom szervezet segítő munkája kellett. 8
A Hálózat jövőképe, fenntartása Kikísérletezett ellátási hálózatunk a kialakult együttműködést fent kívánja tartani. Terveink és szándékaink szerint a szervezetek közötti közös esetmegbeszélő team üléseket, valamint a kliensek egymáshoz irányítását a projekt lezárása után is tovább működtetjük. A hálózaton belül az egyes szervezetek között kialakult egy egy külön külön sajátos együttműködési gyakorlat, melyben tartalom és intenzitásbeli különbözőségek vannak, az egyes szervezetek ill. ellátási módok profiljának megfelelően. Intézményeink együttesen egy multidiszciplináris stábot és ellátási rendszert tudnak megvalósítani. Az emberi értékek terén az emberi méltóságot tiszteletben tartó segítés etikája volt és marad a vezető szempont. A szervezetek közösen osztott szakmai koncepciót és etikát követnek. A szervezetek közötti hatótényezők közt ugyanakkor kiemelt fontossága volt az egymásnak nyújtott, visszajelzéseknek. A szakmai visszajelzések adásának, a közösen átélt tapasztalatok megfogalmazásának, s a közös, szervezetek közti nyelvhasználat kialakításának fő fóruma a biztonságos érzelmi légkörben folyó szakmai csoportmunka. E csoportmunka gyakori tárgykörei közé tartozott a drogfogyasztók jellegzetes önsajnáló, manipulatív, másokat hibáztató, projektáló és tagadó magatartása. A további gyakori tárgykörök közé tartozott a kontrolláló magatartás feladásának kérdése, az önbecsülés, a bűntudat, az érzelmek és indulatok, a szabályok és szerepek, az alázat, az erkölcsi leltárkészítés, a megbocsátás, a jóvátétel, az áldozatvállalás, az új magatartások kipróbálása és a nemet mondás témája. Összességében elmondhatjuk, hogy a drogozás szürreális és a drogozás közti szünetek szubreális világából érkező páciensek számára a lehetőségünkre álló keretek közti munka során a projektben együtt dolgozó szervezetek közös munkája révén egyfajta "többlet valóságot" és "újra felnövést" biztosítva segítettük a célcsoportjaink visszatérését a mindennapi élet konszenzuális realitásába. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy összefogásban, hálózatban sikerült felkeltenünk a páciensekben azt a reményt, hogy vannak bennük tartalékok, rendelkeznek erővel ahhoz, hogy sok sok kis lépést megtéve végül nagy dolgokra, a talpra álláshoz elengedhetetlen belső, lelki fordulat megtételére is képessé váljanak. Azt látjuk, hogy a mai világban mindennapos gyakorlat az összehasonlítgatás és nem csupán pl. csak a mosópor reklámokban. Ez a széles körben elterjedt eljárás meglehetősen romboló jellegű. Politikai és társadalomfilozófiák egész sora épül az irigységre, a kapzsiságra és a rosszhiszeműségre. Úgy véljük, hogy a célos, pontos és erős szervezeti küldetéstudattal rendelkező szervezetek szinte egyedi kivételt jelentenek abban a vonatkozásban, hogy a közös munka iránt viselt felelősségre összpontosítanak ahelyett a látásmód helyett, amely szerint a drogügyben a kormánynak (vagy valaki másnak) tennie kéne már valamit. A mi programunk pont és ugyanakkor éppen amiatt a spirituális paradoxon miatt, mely szerint valaki csak azt őrizheti meg, amit továbbad, nem a széthúzást, hanem kifejezetten a társadalmi összetartozást erősítő filozófia alapján dolgozott és dolgozhatna is tovább a civil területen célcsoportunkért. Most a drogfüggők voltak a program célemberei. A lezajlott közös Equal munkaprogramunk akár életfilozófiának is tekinthető, nem csupán a függőségek kezelésére szolgáló eljárásnak. Befogadó természetűek a közös munkamódszereink, a közös programjaink, mert a teljes program és az abban részt vett egyes szervezetek mások elfogadására tanítanak, függetlenül attól, hogy kezelési filozófiáinkban, gyakorlatukban miben hiszünk, hogyan dolgozunk. És mint ilyen, túllép a vallási, politikai vagy terápiás módszerek megosztottságán, és ahelyett, hogy az elutasítást erősítenénk és ezzel további károkat 9
okozhatnánk társadalmunkban, ezentúl is. az elfogadás és a gyógyítás erejévé váltunk, válhatunk Hasonló, közös programokban célszerű gondolkodnunk. Nem találkoznak Magyarországon a szervezetek egymással. Mi találkozzunk! Találkozzunk a pályázat teljes befejezését követően is, hogy megoszthassuk tapasztalatainkat, reményeinket egymással, hogy ne szigetelődjünk el egymástól 10