1/9 Beküldı: Dunaszekcsı Emlékeiért és Jövıjéért Alapítvány A pályázó szervezet adatai A pályázó szervezet hivatalos neve (magyarul és angolul): Dunaszekcsı Emlékeiért és Jövıjéért Alapítvány (Foundation for the Relics and Future of Dunaszekcsı) A pályázó szervezet székhelye: 7712 Dunaszekcsı, Kossuth L. u. 33. A pályázó szervezet adószáma: 18311178-1-02 A szervezet hivatalos képviselıjének / képviselıinek neve(i): Dr. Schmidt Józsefné A szervezet alakulásának éve: 1 997.00 A pályázó szervezet elérhetıségének adatai Levelezési (értesítési) cím (csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos a székhellyel): Telefonszáma(i): 36 06 69/ 535 010 Faxszáma(i): 36 06 69/ 535 011 E-mail: Honlap címe: telehaz.dunaszekcso@t-online.hu www.lugio.hu A pályázat fıbb adatai A pályázat címe: A pályázat témaköre: A civil részvétel erısítése az örökségvédelmi feladatokban - Örökségház Dunaszekekcsın Kulturális örökségvédelem A projekt tervezett kezdése: 2008-09-01 A projekt tervezett befejezése: 2010-09-01 A pályázott projekt teljes költsége (EURO): 86 090.00 Jelen pályázaton igényelt támogatás összege (EURO): Jelen pályázathoz pályázó által biztosított önrész összege (EURO): 75 100.00 10 990.00 A jelen pályázatot beadó szervezet nevében ezúton kijelentem, hogy azokra a költségekre, amelyekre e pályázatban támogatást igényeltem, más forrásból nem nyertem támogatást: A projekt végrehajtásért felelıs személy adatai A projekt végrehajtásért felelıs személy neve: E-mail elérhetısége: Telefon elérhetısége (mobiltelefonszám is megadható): Bíró Zsolt info@lugio.hu 20-424-3214 A projekt részletei 1. Kérjük, foglalja össze a projektjét maximum fél oldalban 1.1. A projekt célja/céljai 1.2. Célcsoport(ok) 1.3. A fontosabb tevékenységek bemutatása 1.1. Célunk olyan infrastruktúra és képzési program létrehozása melynek segítségével tematikus foglalkozások során ismerkedhetnek meg gyerekek és felnıttek az örökségvédelem mindenki által végezhetı feladataival Dunaszekcsın lévı példák és lehetıségek segítségével. A projekt további célja az iskolák programunkba történı bevonása, néhány napos ismeretterjesztı foglalkozásokon olyan tudást, szemléletmódot adunk át a diákoknak, melyet saját településükön, környezetükben is hasznosíthatnak. 1.2. A projekt célcsoportjai egyrészt a programban érintett helyi diákok, felnıttek, valamint más telpülések iskolái, örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezetei. 1.3. Dunaszekcsı gazdag örökséggel rendelkezik. Ezek megmentése és bemutatása más településeknek is példaként szolgálhat. Létre akarunk hozni egy örökségvédelmi oktatóközpontot és a tárgyi emlékek méltó elhelyezésére egy jelenleginél nagyobb kiállítóteret. Erre a célra alkalmas a település legrégibb, templomnak épült, majd magtárrá átalakított épülete, mely szervezetünk kezelésében áll, és a projekt magába foglalja az épület feladatra való alkalmassá tételét is. Az oktatási program megvalósításához szükséges elméleti ismereteket örökségvédelmi füzetek formájában kívánjuk rögzíteni és hasznosítani. A projekt ideje alatt elsısorban a Duna-menti települések iskoláira, civil szervezeteire koncentrálva végezzük el az ismeretterjesztı, figyelemfelkeltı foglalkozásokat. 1. Kérjük, az összefoglalót angol nyelven is nyújtsa be (maximum fél oldalban) / please provide an English translation of the summary (in half a page)
2/9 1.1. Project goals and objectives 1.2. Target group 1.3. Used methods and project activity 1.4. Level of involvement and activity of partners (if applicable) 1.1. The Hungarian cultural, archeological, natural and artificial heritages are protected by the governmental and civil organisations. Their effectiveness depends on the knowledge of the referred to habitants. We teach theoretical knowledge to our children, but we don t show them the practical things. Our goal is to make better infrastructure and educational programmes in which the children and adults get more information about the heritage protection. Further aim of the project is to draw schools into our programme. Children can get knowledge on educationoal lectures, which they can use in their own settlement, surroundings during the attancion of World Heritage places or in other heritage potection tasks. 1.2. The target audience consistes of local students concerned in the program and adwits, together with schooes of the other settlements and non - govermental organisation charged by heritage - protection. 1.3. Dunaszekcsı has a very rich heritage from the Roman Times, which is growing permanently. These saving and exhibition could be an example for other settlements. Our aims are these: new educationcenter, bigger exhibition room for the artifacts. We choose on this purpose the oldest building in the settlement, which was built to a church, than it used as a granary. This building is in the handling of our organization. We would like to present the necessary theoretical knowledge by heritage protection books. 2. A pályázati projekt fontossága, a projekt által kezelni kívánt probléma bemutatása (maximum 4 oldal) Kérjük, adja meg az információkat és tudnivalókat az alábbi bontásban: 2.1. Milyen okokra vezethetı vissza a pályázatban megfogalmazott probléma, és a megpályázott tevékenység mennyiben ad választ erre a problémára? 2.2. Fogalmazza meg azt a problémát (környezeti ügyet, konfliktust, szociális, társadalmi, gazdasági szükségletet stb.), amire megoldást keresnek! 2.3. Indokolja a probléma megoldásának fontosságát az adott közösség, régió és az ország számára! 2.1. Magyarországon az örökségvédelem állami feladat, melyet szakhatóságok (pl. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) és megyei, regionális és országos hatókörő múzeumok végzik és irányítják. Az elmúlt évtizedekben az volt a gyakorlat, hogy központilag próbálták irányítani, szervezni a kisebb közösségeket érintı, velük kapcsolatos örökségek (régészeti, épített, tárgyi, kulturális) védelmét, kezelését és hasznosítását. Jellemzı példa, hogy az elıkerülı régészeti leletek a megyei múzeumokba kerültek, ahol néhány kivételével a mai napig is raktárakban hevernek. Ennek a gyakorlatnak köszönhetıen a közösségek (fıként kisebb települések) tagjai, a lakosok nem váltak érdekelté az örökségek megóvásában, hiszen abból nem feltétlen gyarapodott, fejlıdött a közösség. Az örökségek védelmében, kezelésében, hasznosításában a jövı szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi civil szereplık bevonása, felkészítése erre a fontos feladatra. Szerencsére a lokálpatriotizmusnak köszönhetıen több helyen elindult és folyik örökségvédelmi tevékenység (helytörténeti kiállítások, monográfiák, értékmentés). Ennek ellenére közel sincs kihasználva a civil szereplıkben meglévı segítıkészség és akár az anyagi áldozatvállalás is. Mostanság az a visszás helyzet alakult ki, hogy több esetben, a helyben meglévı szándék egy épület, lelıhely, tárgy, vagy szellemi érték megmentésére nem talál központi támogatásra, és fordítva is, a hivatalok által fontosnak vélt tevékenységre nincs meg minden esetben a helyi támogatás. Példának okáért nehéz meggyızni azt a gazdálkodót, kinek mővelés alatt álló földje régészeti lelıhelyet rejt, hogy ne tegyen azt, amit szeretne, sıt, a késıbbiekben akár el is vehetik tıle a területet. Hasonlóan eset fordulhat elı egy épület tájjellegének megırzésekor is. Ezen csak akkor lehet változtatni, ha a közösségben kialakul az örökségek védelmét szolgáló szemlélet. Ez pedig csak úgy érhetı el, ha az elvégzendı tevékenység egyértelmően a helyi közösség gyarapodásával jár. A helyieknek kell meggyızni a helyieket, ehhez csak segítséget adhatnak a hivatalok. Ha helyben nem érzik át a fontosságot, hasznosságot, lehetıséget, akkor nehéz elérni a célt. Ma különösebb következmény nélkül bonthatunk le épületeket, irthatunk ki erdıket, növényeket dobhatunk ki, vagy adhatunk el tárgyakat, vethetünk szemétre hagyatékokat. Sok esetben fel sem merül, hogy ezzel mekkora kárt okozunk. Nem az a gond, hogy nem rettegünk a hatóságtól, hanem az, hogy a közösségünk elıtt sem kell szégyenkezni, mert nagyon kevesen vagyunk tisztában az örökségeink értékével és jelentıségével. Sok esetben a közösség is közönnyel szemléli a nyilvánvaló értékrombolást. Ezen a jelenleg uralkodó szemléleten nehéz változtatni. A változtatást mindenképpen a gyerekeknél érdemes elkezdeni, hiszen elıbb utóbb ık válnak felnıttekké, felelıs döntéshozókká. Nem beszélve arról, hogy nagy a felnıttekre való hatásuk is. Iskoláinkban megtanítunk mindent, de nem mutatjuk be, hogyan lehet örökségeinket védeni és fıként a közösség céljára hasznosítani. Célunk az, hogy az évek óta Dunaszekcsın már elkezdett ismeretterjesztı, szemléletformáló tevékenységet más települések gyermekei számára átadjuk, melyet saját közösségében, az ott lévı értékek, örökségek védelme érdekében hasznosíthat. Ehhez szükséges állandó infrastruktúrát szeretnénk kiépíteni, valamint egy oktatási programot kidolgozni. Ebbe a környezetbe invitáljuk a települések iskoláit, ahol közvetve segítségükre leszünk saját környezetükben lévı örökségek felkutatásában, megóvásában és hasznosításában. 2.2. Fıként vidéken, csökkenı lélekszámú településekre jellemzı, hogy sok lakatlan, kihasználatlan épület van területén. Ezek nagy része lakóingatlan, de van közöttük régi gazdasági épület, vagy közösségi épület is. A projektet tartalmilag három részre lehet osztani. Az elsıben egy lokális problémát kívánunk orvosolni. A település 300 éve épült, majd magtárrá átalakított mőemléki épülete évek óta gazdátlanul és kihasználatlanul állt. Ennek kívánunk funkciót találni a pályázatban, történetesen a meglévı, jelenleg egy közeli épületben lévı helytörténeti kiállítás (régészeti, néprajzi győjtemény) bıvítésével, átalakításával a megjelölt oktatási célokra történı átalakításával és egyben ebbe az új épületbe költöztetésével. A foglalkozások helyszíneit is a felújított épületben tervezzük kialakítani. Az épület alkalmassá tétele szintén örökségvédelmi feladat, melybe szeretnénk a helyi embereket is bevonni, a kialakított funkciókban az ı igényeiknek is megfelelni. Ezért a kiállító és oktató helyek kialakításán kívül lehetıséget kívánunk biztosítani számukra az általuk készített termékek (kézmőves, mezıgazdasági) bemutatására is. Így áll össze a dunaszekcsıi Örökségház programja. A második megoldandó probléma Dunaszekcsı római kori múltjával kapcsolatos helyszínek (erıd, település, ırtornyok) világörökségi helyszínné való alkalmassá tétele, az ehhez vezetı folyamat elıkészítése. Meg kell gyızni a helyieket, a földtulajdonosokat, az önkormányzatot, vállalkozásokat, és civil szervezeteket ennek fontosságáról és az ügy támogatásának szükségességérıl. Az Örökségházban rendezett programok, tevékenységek erısíteni fogják a helyiek bizalmát. Az esetleges helyi siker azonban kevés az egész a késıbbiekben védettséget élvezı érintett terület szempontjából. Dunaszekcsıhöz hasonlóan közel 50 kisebb-nagyobb (Mosonmagyaróvártól Mohácsig) Duna vonalába esı település rendelkezik római örökséggel, melyek szintén aspirálnak a világörökségi helyszínné nyilvánításra. A problémák, feladatok közösek, és így a megoldási módszerek is azok. Az egyes településekrıl az Örökségházba hívott diákok és felnıttek számára tartott foglalkozásokon, elıadásokon megszerezhetik azokat a képességeket, melyekkel saját környezetükben sikerre vihetik a közös ügyet, a magyarországi római limes helyszíneinek világörökséggé nyilvánítását illetve más párhuzamosan végzett örökségvédelmi tevékenységet. Nem elég csak a saját részünket látni, az egészet kell akarni, megérteni. Minden település egy láncszem, ami ha kimarad, vagy gyenge, az egész lánc értékét kérdıjelezi meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint hivatalból eljáró intézmény nem lesz képes egyedül, helyi támogatások nélkül sikerre vinni a világörökséggé nyilvánítás procedúráját, nem beszélve azokról a késıbb fontossá váló dolgokról, mint az egyes helyszínek tartós kezelése, fejlesztése. Ez csakis akkor érhetı el, ha kialakul egy, az örökségeinkért felelıs gondolkozású civil közösség. A harmadik pillér, ami a fenntarthatóságot és a projekt továbbélését biztosítja az, hogy Magyarország minden települése érdekelt a saját örökségeinek megmentésében, de ehhez nem feltétlenül adottak a feltételek. Mi a feltételek emberi részét, a segítıkész és ismeretekkel rendelkezı humán erıforrást tudjuk hatékonyabbá tenni számukra a késıbbiek folyamán az Örökségházban történı foglalkozásokon, bemutatókon. Az örökségvédelmi szakmai hatóságok sok esetben félnek támaszkodni a civil erıforrásokra, más esetekben pedig nincs információjuk arról, hogy az adott probléma által érintett közösségben kikre lehet támaszkodni egy örökségvédelmi projekt megvalósítása során. Ezt erısíti az a tény, hogy az utóbbi években jelentıs humán erıforrást építettek le a hivatalokban, szakmai szervezetekben. Kevés ember maradt arra, akik kapcsolatot tudnak tartani a helyi közösségekkel. Ezt egy módon lehet pótolni, mégpedig a civilek bevonásával. 2.3. Helyi, közösségi szinten az Örökségház épületének funkcióba helyezése ráirányítja a figyelmet más épületek problémáira, hasznosítási lehetıségeire is. Az Örökségház egyben közösségi térré is válik, programjai és szolgáltatásai lehetıséget kínálnak a helyiek közötti kapcsolatok erısítésére, munkahelyeket teremthet, és a kapcsolódó szolgáltatások révén kiegészítı keresethez juttathatja a helyi termelıket, kereskedıket, kézmőveseket, szállásadókat. Ezen felül nem elhanyagolható az a hatás sem, mely ráirányítja a figyelmet más helyi örökségek védelmére is, érzékenyebbé, figyelmesebbé válnak ezek irányában az emberek. A Duna menti régió települései számára döntı lépés a világörökséghez történı csatlakozás elıkészítése, a helyszínek hasznosítása és folyamatos gondozása. Egységes gondolkodás, szemlélet alakulhat ki az örökségek kezelésében, megismerik egymás problémáit, megoldási módszereit és a folyamatos kommunikáció hatására sikerülhet egy jól mőködı országos jelentıségő kulturális útvonalat kialakítani.
3/9 3. A pályázati projekt részletes bemutatása (kisprojektek esetében maximum 4 oldal, nagyprojektek esetében maximum 8 oldal) A leírás tartalmazza a következık részletes leírását: 3.1. A projekt hosszú távú célja 3.2. A projekt közvetlen/rövid távú célja(i) 3.3. A projekt által közvetlenül, és/vagy közvetetten érintett célcsoport(ok). Kérjük, becsülje meg a csoport(ok) nagyságát is! 3.4. Miért az adott célcsoportot szándékoznak elérni projekttel, illetve a projekt milyen szükségleteikre, problémáikra kíván választ adni? 3.5. A projekt megvalósítása során tervezett konkrét tevékenységek bemutatása és indoklása, lépésenként pontokba szedve. Válaszoljon a "mit" kérdésre: Mit fog csinálni a projektben? 3.6. Milyen módszerrel hajtja végre az egyes tevékenységeket? Ennél a pontnál egyszerően válaszoljon a "hogyan" kérdésre lépésenként, pontokba szedve! Az elızı pontból már tudjuk, hogy mit fog csinálni, most fejtse ki, hogyan fogja megvalósítani az egyes tevékenységeket! Minden tevékenységhez tartozzon módszer! 3.1. Magyarországon található régészeti, kulturális, természeti és épített örökség védelmét állami intézmények és civil szervezetek végzik. Munkájuk hatékonysága jelentısen függ az érintett lakosság tájékozottságától, segítıkészségétıl. Iskoláinkban tanítunk elméleti ismereteket, de kevés hangsúlyt fektetünk a ránk hagyott örökségek védelmével kapcsolatos gyakorlati teendık bemutatására. Szervezetünk több éves álma egy olyan közösségi tér létrehozása, mely lehetıséget biztosít elsısorban Dunaszekcsı és tágabb értelemben véve a vidék régészeti, épített, természeti és kulturális örökségeinek didaktikus bemutatására, nyilvántartja, dokumentálja, győjti, rendszerezi és kezeli a meglévı helyi örökségeket. Tevékenységeibe bevonja a település minden rétegét, lehetıséget biztosít a helyben termelt és elıállított tájjellegő termékek megjelenésének, programokat, foglalkozásokat szervez helyi és más településrıl érkezı csoportoknak, ahol úgy adja át az ismereteket, és tevékenységi formákat, hogy azt a résztvevık saját közösségükben, településükön is hasznosítani tudják. Erısíteni akarjuk az örökségvédelmi szakma és a civil szféra kapcsolatát, az eredményes munkához szükséges bizalom és kölcsönös tolerancia kialakulását. Nem új szakembereket akarunk "létrehozni", hanem azt a pozitív, egymás munkájának elismerésére épülı légkört, munkamódszert és feladatmegosztást, ami a még meglévı örökségeink minél hatékonyabb megmentését szolgálja. Javítani kell az örökségvédelemmel foglalkozó civil és szakmai szervezetek kommunikációján, a bürokrata szemlélet mellett meg kell jelenjen az egymás munkájának kölcsönös elismerésén alapuló szemlélet. Programunk ezen kíván segíteni. 3.2. A projekt 24 hónapja alatt szeretnénk a kiszemelt épületet alkalmassá tenni a kiállítások fogadására, az örökségvédelmi foglalkozások, programok megrendezésére. Ezzel párhuzamosan örökségvédelmi füzetek formájában állítjuk össze azokat az ismeretanyagokat, foglalkozásokat, melyeket az ide látogató csoportok használhatnak. Fontossági sorrendben elıször azokat a településeket kívánjuk bevonni, akik érintettek a magyarországi római limes világörökségi helyszínné nyilvánításában. Ezen települések iskoláit, civil szervezeteit kívánjuk fogadni és az eredményes, minden települést érintı közös felelısségteljes gondolkodást és hatékony cselekvést elindítani. 3.3. Helyi szinten, a program során 60-80 fıt kívánunk tartósan bevonni, alapítványunk dolgozóit, tagjait, segítıit, támogatóit a projekt zavartalan lebonyolításában, továbbá diákokat, tanárokat, kézmőveseket, iparosokat a kiállítások és foglalkozások anyagának, tematikájának elıkészítésében és megvalósításában. Számítunk a helyi vállalkozók, és szállásadók részvételére is. A régóta meglévı jó kapcsolatok révén szakmai segítséget kérünk a megyei és országos múzeumoktól, közgyőjteményektıl, a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, valamint a Janus Pannonius Múzeumtól is. Országos szinten pedig az egykori római limes menti közel 50 településrıl várunk diákokat és civil szervezeteket 10-20 fıs csoportokban. Terveink szerint a rendelkezésre álló idıben, a feltételek megteremtése után 50 csoport fogadására nyílik lehetıség. Minden csoport 3 napos foglalkozásokon vesz részt. Egyidıben két csoport fogadása oldható meg a képzési helyszínek változtatásával. 3.4. Dunaszekcsı 2000 fıs település, amely a gazdasági körülmények folyamatos romlása miatt elvesztette értelmiségének és gazdasági potenciáljának jelentıs részét. Aki maradt, egyedül próbál boldogulni. Nem alakult ki az egymásért tevı közös gondolkodás. Ennek hiányában nagyon nehéz alkotó közösséget létrehozni. Szükségünk van a helyi gazdálkodókra, iparosokra, tanárokra, a fiatalokra, akik félig már elköltöztek a faluból. Hisszük azt, hogy egy jól sikerült projekt összehozza és még nagyobb eredményekre késztetik a közösséget, ezért igyekszünk a programba a lehetı legtöbb embert bevonni, érdekeltté tenni. Hosszú távon megteremthetünk egy olyan szellemi bázist, ami értelmiségi családok letelepedésével jár, ezzel javítva a település demográfiai helyzetét. A projekt másik részében érintett célcsoport szerepe egyértelmő, azokra számítunk, akik most, vagy a késıbbiek folyamán saját közösségükben tudnak kifejteni olyan pozitív tevékenységet, melynek során létrejöhet a településláncra felfőzött közös akarat és ennek megtestesítıje, a világörökségi helyszíneket magába foglaló kulturális útvonal. 3.5. 0. A projekt ismertetése a településen élık számára, a csatlakozási lehetıségek számukra történı felkínálása. A projektben résztvevık tájékoztatása, a részfeladatok kitőzése, tervezése, és végrehajtásához a személyek hozzárendelése. 1. Az épület alkalmassá tétele a projektben megjelölt célok megvalósítására. 2. A régészeti és a néprajzi győjtemény átköltöztetése az új helyszínre. 3. A helyben található régészeit, tárgyi, épített, természeti, szellemi és kulturális örökségeket felhasználva mintaprojektek kidolgozása, valamint a hozzátartozó örökségi füzetek elkészítése. 4. Foglalkozásvezetık felkészítése csoportok fogadására és a velük való foglalkozások vezetésére. 5. Helyi vagy közvetlen környékbeli jellegzetes termékek és készítıinek felkutatása, tevékenységük, módszereik dokumentálása és ezek egyetlen helyen történı összegyőjtése. 6. Próbacsoportokon, látogatókon keresztül a program tesztelése és a hibák kijavítása 7. A foglalkozások tematikájának kiegészítése a magyarországi római limes világörökséggé nyilvánítását segítı ismeretekkel és füzettel. 8. A Duna-menti települések iskoláinak, civil szervezeteinek megkeresése és a projektbe történı bevonása és a foglalkozások megtartása. 9. A tapasztalatok összegzésére konferencia szervezése és javaslattételek intézése az örökségvédelemben érintett hivatalok és szervezetek felé. 10. A projekt fenntarthatóvá tételéhez szükséges lépések megtétele. 3.6. 0. Alapítványunk mőködteti a helyi TV-t, ezen keresztül tájékoztatjuk az embereket az ıket is érintı fejlesztésrıl, lehetıségekrıl. Szükségünk van jó pedagógiai képességő emberekre, középiskolás, egyetemista diákokra, kézmővesekre, vállalkozókra, iparosokra, ıstermelıkre, szállásadókra. Sikeres megkeresésük kulcsfontosságú a projekt eredményessége szempontjából. Internetes weblapunkon (www.lugio.hu) folyamatosan tájékoztatást adunk a projekt helyzetérıl. A projektben részt vevı személyeket, az alapítvány kuratóriumát, dolgozóit bevonva kerülnek testreszabásra az egyes feladatok, döntés születik az esetleges újabb alkalmazottak felvételérıl. 1. A kiszemelt épület a falu 1700-as években épített katolikus temploma, melyet 1810-ben magtárrá építettek át. A háromszintő faszerkezetes építmény mőemléki védelem alatt áll, története és a jellegzetes vidéki építési módszerek szinte mindegyikének alkalmazása miatt ideális helyszíne az Örökségház gondolatának megvalósítására. A legfelsı szintjén kerülne elhelyezésre a régészeti győjtemény, a középsın a néprajzhoz kötıdı tárgyak és installációk, legalul pedig az örökségház kiszolgáló helységei kerülnek kialakításra. Igyekszünk megtartani az egyetlen légtér biztosította elınyöket és atmoszférát. A projektben tervezzük a nyílászárók cseréjét, a megfelelı világítás kialakítását és egy mosdóhelység létesítését. A végrehajtandó munkákhoz igyekszünk minél nagyobb mértékben megnyerni a helyi vállalkozókat, elszármazottakat és más civil segítıket. 2. Civil szervezetünk elsı sikerei között tartjuk számon a helytörténeti kiállítás (1998) létrehozását. Jelenleg a régészeti és a néprajzi győjtemény különálló, a célra hosszú távon nem alkalmas helységekben találhatók. Több tárgy a helyhiány miatt már nem kerülhetett kiállításra. Szeretnénk győjteményünket bıvíteni néhány didaktikai szempontból fontos tárggyal, melyek jelenleg a pécsi JPM Néprajzi és Régészeti győjteményében találhatók és a településrıl kerültek oda. A Múzeummal fenntartott jó kapcsolatunknak köszönhetıen erre van lehetıség, valamint bírjuk a szakmai segítésüket és támogatásukat is. Szükséges az új helyszínek berendezéséhez néhány kiegészítı (tárló, paraván, stb.) beszerzése. Ebbe a részfolyamatba is rengeteg önkéntes munkát tudunk bevonni.
4/9 3. A pályázatban megfogalmazott általános célt, mégpedig azt, hogy nem elégedhetünk meg a tárgyak, értékek, egyéb örökségek megmentésével, dokumentálásával, bemutatásával, hanem a nagyközönség számára is elérhetı, megvalósítható, alkalmazható módszereket átadhassuk más közösségeknek, már évek óta alkalmazzuk. Négy éve minden nyáron szervezünk egyhetes örökségvédelmi tábort települések diákcsoportjainak, az itt felhalmozott szellemi tudást, melyek most jobb esetben számítógépek merevlemezeinek mappáiban, vagy csak papírra vetve, esetleg a fejekben létezik, szeretnénk egységes formába, tematikus füzetekbe rendezni. A tábororainkban tematikus foglalkozásokat tartunk, ezeket hozzáértı emberek (régészek, muzeológusok, örökségvédelmi szakemberek, tanárok) irányítják. Az általuk indított programokban már helyiek is részt vesznek, mint foglalkozásvezetık. Ez a folyamat általános érvényő, a felhalmozott tudás birtokában minél több helybéli vegyen részt a programokban. Az elmúlt években láthattuk törekvéseink sikereit, hibáit, minek következtében elhatároztuk, hogy amit nyaranta egy hét alatt folytatunk, azt hogyan terjeszthetnénk ki egész éves programmá. Elsısorban ezt a célt kívánjuk megvalósítani ebben a pályázatban. A mintaprojektek és a hozzá tartozó örökségvédelmi füzetek kialakításában az a törekvésünk, hogy egy-egy helyi példán mutassuk be az adott örökségvédelmi probléma leírását, kezelését úgy, hogy a módszerek megismerésére kerüljön a hangsúly és azt mindenki saját környezetében helyi példákon is el tudja késıbb végezni. A füzetek konkrét elvégezhetı (győjthetı, kutatható, készíthetı, következtethetı) feladatokat is tartalmaznak. Néhány gyakorlati példa: a) Tájjellegő épületek felkutatása és dokumentálása (funkciók, motívumok, módszerek, épülettörténet) b) Régészeti lelıhelyeink védelme (felismerés, problémakezelés, jogi következmények) c) Népszokások, elbeszélések győjtése d) Temészeti örökségeink védelme e) Régi fényképek kezelése, digitalizálása, tartalmi rendszerezése f) Tárgyismeret, anyagismeret, mesterségek g) Az informatika eszközeinek használata az örökségvédelemben h) Nemzetiségek együttélése A jelölt gyakorlati példákhoz kapcsolódó győjtımunkát már évek óta végezzük. A füzetek tartalmi összeállításához természetesen igénybe vesszük munkánkat eddig is támogató szakemberek segítségét. Nem az a célunk, hogy most ezen túl mindenki a múzeumok, és szakemberek megkerülésével saját maga oldja meg az elé kerülı problémát, hanem ismerje azt fel, vegye észre a beavatkozás szükségességét és érje el a megfelelı szakmai segítséget. Ezen felül azonban van jó néhány olyan tevékenység, amit mindenki végezhet anélkül, hogy bármiféle visszafordíthatatlan változást okozna. A jelenleg kialakult helyzetet alapul véve azonban kimondhatjuk, az örökségvédelemmel foglalkozó szervezetek, hivatalok kapacitás és forráshiánya miatt nem lesznek képesek hosszú távon a meglévı problémák orvoslására a helyi közösségek, civilek támogatása nélkül. Az elmúlt években Magyaroszágon és külföldön megtekintettünk számos helyszínt, ahol olyan örökségvédelmi tevékenységet, múzeumpedagógiát, foglalkozásokat tartanak, melyek illeszkednek az általunk elképzelt program megvalósításához. A megvalósítás során az itt szerzett tapasztalatokat is szeretnénk felhasználni. 4. Az ismeretek átadása, a gyerekekkel, felnıttekkel való foglalkozás tanulható, tanítható folyamat. Nem szükséges, hogy mindenki mindent tudjon, elegendı, ha egy tematikus 1-2 órás foglalkozás megtartásához elegendı ismeretek és empatikus módszerek birtokában van valaki. Ezért ehhez a tevékenységhez a helyben lévı erıforrásokra kívánunk támaszkodni. Hasonló programjainkban már jelentı számú helybéli pedagógus, középiskolás és egyetemi hallgató vesz részt. Alkalmas munkaszervezéssel és feladatmegosztással az ı munkájukra kívánunk támaszkodni. Felkészítésükben támaszkodni kívánunk a nagyobb tapasztalattal rendelkezı helybeliekre, valamint a szakmai segítıkre egyaránt. Rendelkezésünkre áll az infrastruktúra, amit a képzésekhez igénybe lehet venni (helységek, audiovizuális eszközök az alapítvány által mőködtetett Teleházban). A felkészítésre hétvégenként kerítenénk sort. Jóval több embert szeretnénk felkészíteni, mint amennyit egy-egy jövıbeli csoport igényel. Ez elınyös egyrészt a feladatszervezésben, másrészt igyekszünk a lehetı legszélesebb kört megszólítani a helyi társadalomban. 5. Ma még nincs teljeskörő információnk arról, ki mit termeszt, tenyészt, készít, győjt, ügyeskedik a faluban és a környéken. Már azzal is sokat javítanánk a helyzeten, ha csak informálisan tudnánk tájékoztatni az érdeklıdıket, kinél mihez lehet hozzájutni, látni, érdeklıdni. Felhívásokon keresztül győjtenénk össze azokat a termelıket, akik részt vennének a közös munkában. Hosszútávon azt szeretnénk, ha az Örökségházban meg is lehetne tekinteni, kóstolni, kipróbálni, elkészíteni ezeket a helyi unikumokat. Méz, bor és egyéb hagyományos módon tartósított termék számára könnyő kialakítani a feltételeket, a kínálatot és a szolgáltatásokat késıbb lehet bıvíteni. Idényjellegő programok, rendezvények tartásával, csoportoknak nyújtott szolgáltatások bıvítésével. 6. A helyi általános iskola és a környezı települések középiskoláinak diákjait bevonva egy teljes napon keresztül tartott foglalkozásokon próbáljuk ki a program hatékonyságát, a tapasztalatokat alapul véve javítanánk ki a hibákat közös megbeszélések, meetingek tartásával. Fontos, hogy a késıbbiekben ideérkezı csoportok a leghatékonyabb módon hasznosítsák az elsajátításra kitőzött ismereteket. 7. Külön foglalkoztató, tájékoztató füzetet szeretnénk készíteni a Duna-menti településekrıl érkezı csoportok számára, benne mindazon ismeretekkel, melyek az egyes településeken lévı, világörökség várományos helyszíneken élık számára nyújtanak segítséget az egyes helyszínekkel kapcsolatos lehetséges civil feladatokról, problémákról, és azok megoldásáról. Nagyon fontos azon információk átadása, lehetıségek ismertetése, melyek meggyorsíthatják a világörökséggé nyilvánítás folyamatát és az adott helyszín késıbbi kezelésére vonatkozó feladatokat. Ehhez a munkához Dunaszekcsın lévı világörökségi várományos helyszíneket is igénybe kívánunk venni. Jelenlegi tervek szerint 2010-11-re várható, hogy a világörökségi pályázat befogadásra kerül. 8. A magyarországi római limes világörökséggé nyilvánítását és a helyszínekre épülı kulturális útvonal létrehozását sarkalatos pontnak tartjuk saját településünk életében is. Az ezt elısegítı lépéseket lehetıségeinkhez és erıforrásainkhoz mérten évek óta végezzük. Sikerült több településsel, érintett szervezetekkel felvenni a kapcsolatot és a közös megbeszéléseken is nagy hangsúlyt kapott annak fontossága, hogy a jelenlegi információ és ismerethiányos helyzeten kell elıször változtatni. Azért fontos elsıdlegesen a gyerekek elérése, mert néhány év múlva már jelentıs szavuk lehet saját közösségükben és az ügy iránti elkötelezettségük igen pozitív hatást gyakorolhat az adott örökségi helyszínek fejlıdésére. Természetesen az idı rövidsége miatt szükség van a felnıttek (döntéshozók, lokálpatrióták, vállalkozók) elkötelezettségének megnyerésére is. Már most is vannak olyan kezdeményezések (Adony - kiállítás létrehozása, Tokod - programok szervezése, Nyergesújfalu - fesztivál), melyek az eddigi tevékenységünk eredményének is tekinthetı. Szükséges a többi "alvó" település felébresztése is, ehhez szükséges a településekkel való folyamatos kapcsolatfelvétel és a csoportok fogadása. Ez egy jól behatárolható kör (települések, iskolák), melyek képzése, felkészítése elvégezhetı e projekt idıtartamán belül. Ez természetesen nem zárja ki más települések részvételét a programban, de elsı körben a megjelelölt településekre próbálunk koncentrálni. A felhívást és toborzást internetes weblapok (www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu, települési portálok, közösségi portálok) segítségével, helyi hirdetésekkel, célzott levelekkel és egy promóciós film készítésével kívánjuk megvalósítani. Ezek elkészítésére szervezetünknek saját eszközparkja (TV stúdió, Teleház) és humán erıforrása is megvan. Egyszerre két 10-15 fıs csoporttal tudunk majd foglalkozni (helyszínek változtatásával) három napon keresztül. Egy-egy csoport esetén összesen 16 óra foglalkozást terveztünk. Az utazás, szállás és étkezési költségeket minden csoport magának kell biztosítania. Ennek estleges támogatására más pályázati lehetıségeket kell felhasználni. Jelen pályázatból csak a foglalkozást tartók tiszteletdíját és az anyagköltségeket kívánjuk fedezni (füzetek, rezsi, stb.). A szállást és étkezést helyi vendéglátók biztosítják. A foglalkozások során bevont helyszínek, helységek: Örökségház (kiállítások, elıadások, kézmővesség), Teleház (számítógépes feladatok), Mővelıdési Ház helyiségei. A csoportok fogadását a tavaszi-ıszi idıszakba tervezzük a rezsi költségek csökkentése és a program hatékonysága érdekében, ettıl csak indokolt esetben kívánunk eltérni. 9. Reményeink szerint a sok foglalkozás és a csoportok nagy száma miatt rengeteg tapasztalatot adhatunk át a partnereknek és a döntéshozóknak. Projektünk azokat az általánosabb, a magyarországi örökségvédelemmel kapcsolatos szervezeti, módszerbeli hiányosságokat is felszínre hozza, amit a döntéshozók tudomására kívánunk hozni. Ehhez a projekt folyamatos monitorozása szükséges, valamint az érvényre juttatáshoz egy széleskörő konferencia megrendezése, ahol memorandum formájában rögzítenénk javaslatainkat, észrevételeinket. 10. A program továbbélését, fennmaradását a tapasztalatokból levont programbeli javítások, a foglalkozások tematikájának bıvítése, valamint a többi település bevonása biztosítja. 4. A pályázati projekt ütemterve Sorolja fel a projekthez tartozó különbözı tevékenységeket a hozzájuk tartozó idıintervallummal együtt havi bontásban. A tevékenységgel töltött hónapokat a projekt kezdetéhez relatívan kell megadni. Pályázati ütemterv Tevékenység 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
5/9 A projekt ismertetése a településen élık számára Az épület alkalmassá tétele A győjtemények átköltöztetése Örökségvédelmi füzetek elkészítése Foglalkozásvezetık felkészítése Helyi unikumok összegyőjtése Az oktatási program tesztelése Limes füzet elkészítése Duna-menti települések bevonása és az foglalkozások megtartása Konferencia rendezése 5. A pályázati projekt várható hatásai, eredményei (maximum 2 oldal) 5.1. A projekt várható eredményeinek, hatásainak bemutatása az adott szakmai területen. Milyen konkrét, számszerősíthetı eredményeket kívánnak elérni a projekt lezárultával? Az elért eredményeknek milyen hatásai lehetnek az adott szakmai területen? A projekt várható eredményei Eredmény Új helyi örökség (tárgyi, szellemi, kulturális) dokumentálása, megırzése éves szinten Eredménymutató (fı, darab, négyzetméter stb.) Projekt elıtti érték db 10-15 30-40 Alkalmazottak heti munkaóráinak összege óra 200 300 Az oktatásban részt vevı gyerekek száma éves szinten Fı 150-200 (táborszerően évente) Civil segítık heti munkaóráinak összege óra 50 100 Kiállításainkat látogatók éves száma Fı 500 1500 Projekt eredményeként létrejött érték 5.2. A projekt várható eredményeinek hatásai a szervezetre. A pályázó szervezet, illetve az esetleges partnerek szempontjából szervezeti szinten milyen változások következhetnek be a projekt megvalósítás során és azt követıen? Ismertesse a projekt végrehajtásának hatását a szervezet(ek) fejlıdésére! 5.3. A projekt eredményeinek, hatásainak mérése. Milyen módszerekkel kívánja mérni és dokumentálni a projekt által elérni kívánt eredményeket, hatásokat? 5.3.1. Az adott szakmai területen 5.3.2. Szervezeti szinten 5.2 Jelenleg alapítványunk 5 állandó és 3 részmunkaidıs alkalmazottal mőködteti szolgáltatásait és végzi közhasznú tevékenységeit. Munkáját programjaihoz igazítva, kampányszerően közel 50 ember segíti. A projekthez szükséges humán erıforrást még ennél is tágabb körben kívánjuk felkutatni. Munkájukat a csoportokkal való foglalkozások során kívánjuk megbízási szerzıdéssel díjazni, a felkészítési szakasz során elvárjuk, hogy azon ellenszolgáltatás nélkül vegyenek részt. Ha munkanélküli személy bevonására is sor kerül, akkor felmerülhet állandó alkalmazása is. A projekt megvalósításához 8 foglalkozásokat vezetıre (multiplikátorra) van szükségünk. A projekt zárása után a tapasztalatokat levonva születik döntés, hogy a tevékenységet milyen szervezeti formában folytatjuk tovább, kerül-e valaki állandó alkalmazásba. Fontosnak tartjuk, hogy újabb embereket tudjunk megszólítani, számukra munkalehetıséget teremteni. Az eddigi évek tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy a szervezet közhasznú tevékenységeinek végzése során akkor tudtunk jelentıs támogatást kapni az emberektıl, ha bevontuk és érdekelté tettük ıket programjainkban. A programot irányító, szervezı projektvezetıvel mindenképpen bıvíteni szeretnénk a szervezet alkalmazotti létszámát. Lehetıséget látunk a létrehozott infrastruktúra további kihasználására és programjaink bıvítésére is, ezzel jár egy gondnoki, karbantartói, takarítói munkahely kialakítása is. Jelenleg probléma a kezelésünkben lévı győjtemények megtekinthetısége, nincs lehetıségünk állandó alkalmazott foglalkoztatására. Bejelentkezés alapján tudunk most látogatókat fogadni. Hasonló gondokkal küszködünk azon tekintetben is, hogy a helyi örökségeink védelmét biztosító ellenırzı, feltáró, rendszerezı kutatómunka is ad-hoc jelleggel mőködik. Mindenképpen szeretnénk e problémák orvoslását, melyre véleményünk szerint a projekt megteremti a lehetıséget. A felmerült kérdésekrıl az alapítvány kuratóriuma dönt a késıbbiekben. 5.3. 5.3.1. A megújított kiállításokról egy tárlatvezetıt fogunk készíteni, nyilvántartást vezetünk az oktatási programtól független nyitva tartásról, a látogatások számáról és az ezzel kapcsolatos egyéb szakmai munkákról. A programhoz tartozó demonstrációs anyagok készítésérıl dokumentációt vezetünk, a létrehozott örökségvédelmi füzetek pedig egyértelmően mutatják a bennük lévı szellemi értékeket. Az örökségvédelmi foglalkozásokon részt vevı települések csapatait a részvételt igazolandó nevükkel együtt archiváljuk, valamint közös fényképet készítünk róluk. Az egész projekt megvalósítása alatt történt fontosabb eseményekrıl filmfelvételt készítünk. Dokumentáljuk és nyilvántartjuk a projekttel kapcsolatos kapcsolatfelvételeket, levelezést, a külsı segítségek igénybe vételét, valamint a civil segítık által elvégzett munkákat. Visszajelzéseket kérünk a fogadott csoportok, közösségek részérıl a program hatékonyságáról, és legfıképpen arról, hogy saját környezetükben mit tudtak hasznosítani a nálunk tanultakból, sikerült-e egy ottani közös kezdeményezést elindítani a helyi örökségek védelmére. Dunaszekcsı történelmi helyzetébıl fakadóan rengeteg, még számunkra is ismeretlen további örökséggel rendelkezik. Ezek felkutatásán, dokumentálásán folyamatosan dolgozunk. Sokszor kapunk tárgyakat, információkat a helyiektıl. Biztosak vagyunk benne, hogy programunk elnyeri a helyiek tetszését és még több érték kerül elı, amit szintén kezelni, dokumentálni szeretnénk. Ez a projekthez kapcsolódó járulékos többlethozam. 5.3.2. A jelenlegi állapotról egy monitoring jelentést kívánunk készíteni, itt rögzítjük a mostani tevékenységi formákat, az egyes alkalmazottak munkakörét és faladatait, az igénybe vett civil segítık által rendszeresen végzett munkákat. Kezelésünkben lévı ingatlanaink állapotfelmérését is el kívánjuk végezni. Hasonló tartalommal készítünk zárójelentést a projekt végeztével. Ezen felül dokumentáljuk az össze elvégzett munkát és az igénybe vett emberi erıforrásokat. 6. A projekt fenntarthatósága (maximum 1 oldalon) Kérjük, fejtse ki a projekt folytatásának lehetıségét a fenntarthatóság alábbi szempontjainak megfelelıen. 6.1. Pénzügyi fenntarthatóság Hogyan fogják a tevékenységet finanszírozni a Norvég Civil Alap támogatásának befejezıdése után? 6.2. Szervezeti fenntarthatóság A tervezett projekt befejezésekor rendelkezésre áll-e majd a folytatáshoz szükséges szervezeti háttér? A projekt eredményei mennyiben járulnak hozzá a szervezet szakmai tevékenysége folytatáshoz? 1000 6.1.
6/9 Bevételeinket több forrásból biztosítjuk. Alkalmazottaink béréhez támogatást nyújt a Baranya Megyei Munkaügyi központ, közfeladatokat látunk el Dunaszekcsın, ezért önkormányzati támogatásban részesülünk. Megpróbálunk minden programjainkhoz, tevékenységünkhöz illeszkedı pályázati lehetıséget megragadni. Az általunk mőködtetett Teleház és Lugio TV szolgáltatásaiból közhasznú bevételekre teszünk szert. Magánszemélyek, vállalkozások támogatására, a környék gazdasági elmaradottságának köszönhetıen, elenyészı mértékben kerül sor. Igyekszünk kihasználni az 1%-os felajánlás adta lehetıséget is. A program didaktikus, oktatási alapjaihoz nem kívánunk hozzányúlni, de bıvíteni szeretnénk azt további idegenforgalmi-turisztikai jellegő látványos elemekkel is. Közhasznú tevékenységként folyatjuk a projektet, a bevételek egy részébıl kívánjuk fedezni egyéb tevékenységeinket, és a késıbbi fejlesztéseket. Van egy további, felújítást igénylı épület is az alapítvány tulajdonában, itt akarunk szálláshelyeket kialakítani, mely szolgáltatásaival kapcsolódna a pályázati programhoz is. Az épület felújítására vonatkozó engedéllyel rendelkezı építési terveket már elkészíttettük. A komplex program turisztikai hasznosítását is meg akarjuk valósítani a következı két évben. A több mint 10 éves mőködésünk során rengeteg eszközt, ismeretet halmoztunk fel, melyet eddig nem tudtunk gazdasági értelemben, teljes mértékben, hatékonyan kihasználni, mőködtetni. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy eddig létrehoztuk azt a tárgyi-szellemi infrastruktúrát, ami szükséges az általunk kitalált program megvalósítására. Mindenbıl van, ami szükséges, de még csak majdnem elegendı. A programot kitaláltuk, sıt, nyaranta részben kipróbáltuk már, összeállt, hogy mit szeretnénk hosszútávon. Ez a projekt lehet a kohézió és a biztos továbbélés záloga. Az a célunk, hogy hasonló tartamú programot biztosítsunk további diákcsoportoknak, felnıtteknek, civil szervezeteknek, ezzel növelve saját bevételeinket, biztosítva a hátteret fennmaradásunknak és fejlıdésünknek. 6.2. Jelenleg közhasznú tevékenységeink mellett napi szinten ellátjuk a helyi Mővelıdési Ház, a Teleház és a Lugio TV mőködtetésével kapcsolatos feladatokat, erre 5 fı állandó és 3 részmunkaidıs alkalmazottunk van. A munkaszervezésben az a koncepciónk, hogy egy ember nem csak egy feladatkör ellátását végezheti, hiszen sok esetben nem is adna ki egy teljes munkakört, hanem megpróbálunk mindenkit minél több tevékenységbe bevonni és a feladatokat csapatként dolgozva elvégezni. Szilárd elhatározásunk, hogy alkalmazottaink száma nem csökkenhet, hanem csak nıhet! Sokszor kampánymunkában kell egyszerre nagyon sokat, akár hétvégén is dolgozni. Még így is van kihasználatlan kapacitásunk, amit a projekt megvalósításához igénybe kívánunk venni. Azonban ez kevés lesz, így mindenképpen bıvíteni szeretnénk szervezetünket további feladatkörökkel és a hozzá szükséges humán erıforrásokkal. 7. Horizontális szempontok (maximum 1 oldalon) 7.1. Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget a fenntartható fejlıdés elvének! 7.2. Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget az esélyegyenlıség elvének! 7.3. Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget a jó kormányzás elvének! 7.1. Az Alapítvány immár 11. éve folyamatos fejlıdésben van. Ennek tanúsága, hogy a 80.000 forintos alaptıke után immár 5-6 alkalmazottal, folyamatosan bıvülı szolgáltatáskörrel, több témát is érintı feladatkörrel elértük az évi 15 20 milliós pénzforgalmat. A római kor helyi örökségét az egész Európán áthaladó limes vonal, ezen belül a magyar területen áthaladó szakasz településeinek részeként kezeli. Mivel a tılünk nyugatra esı országokban a hasonló programokat már sikerre vitték, feltétlenül szükséges, hogy valakik nálunk is elımozdítsák a világörökséggé válás feltételeit és a gyerekeken keresztül a humán feltételeket is megteremthessük a sok évig tartó munkához, mely a gazdaságot, szolgáltatásokat is többlet bevételhez juttatja. A program megfelel az integrációs elvnek is, hiszen a helyi emberekre építünk. A projektben a helyi lehetıségeinket és képességeinket ötvözzük a nagy egészbez igazodó döntéseinkben, ezzel a szubszcidiaritás, a koegzisztencia, a környezetadekvát tervezés és mőködés feltételeinek is megfelelve. A nálunk tervezett oktatásforma kialakítása civil alapon jön létre, teljesen különbözı helyen és intézményekben dolgozó elismert emberek tudását győjtjük össze, mely a folyamatok, az évek során rugalmasan és nagy költségek nélkül fejleszthetık, az átadott ismeretek pedig a fogadókészség arányában változhatnak. 7.2. A modern jogrendszerek alapvetı elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlı bánásmód követelménye. Alapítványunk örökségvédelmi projektje nem olyan téma, ahol egyáltalán kényes kérdés lehetne a diszkrimináció, hiszen nálunk csak az számít hogy valaki szívesen részt vesz-e a rendezvényeinken, magáénak vallja-e az örökségünk védelmével kapcsolatos elveinket, vagy sem. Amennyiben igen, úgy lehetısége van egy alkotó, jövıért tenni akaró pozitív munkában részt venni, ami közösséget teremt olyanok számára is, akik egyébként sok tekintetben kirekesztıdnének. 7.3. Széleskörő részvétel, konszenzusra való hajlandóság nélkül nem tudnánk megvalósítani a programot. Megtanultuk már, hogy a ránk bízott pénzzel, eszközökkel hogyan kell elszámolni, hiszen minden forintot kapunk valahonnan. Könyvelı céget alkalmazunk, akik kettıs könyvelést vezetnek, mérleget készítenek APEH ügyeinket intézik. Köztartozásunk soha nem volt. A jó kormányzat nem csak a jelen, hanem a jövı szükségletei iránt is fogékony. Pályázatunkban éppen ezért gondoljuk, hogy nem elég, ha a ma szakemberei, tudósai elérik, hogy a római limes vonala Magyarország területén is világörökségi helyszín legyen és kapcsolódjon az Európában már kidolgozott területekhez. Évek óta folyamatosan azon fáradozunk, hogy a fiatalok szemléletét alakítsuk, irányítsuk a téma felé, s amennyiben oda jutunk, hogy meg kell majd ırizni a helyszíneket, de hasznosítani is jó lenne, már legyen elképzelésük a hogyan-ra. 8. A pályázó szervezet bemutatása (maximum 1 oldalon) Kérjük, mutassa be a pályázó szervezet küldetését, általános fıbb céljait, a szervezet tevékenységének motivációit, mőködésének fıbb területeit! Vázolja az elmúlt két év legfontosabb szakmai tevékenységeit! A Dunaszekcsı Emlékeiért és Jövıjéért Alapítvány 1997. december 16-án jött létre, 1999 óta pedig közhasznú szervezetként mőködik. Az alapítvány céljai: Fı célkitőzésünk a térségünkben (Baranya megye, Tolna megye és Bács-Kiskun megye határos területein) lévı szellemi és tárgyi értékek felkutatása, megırzése, ápolása, megfelelı kulturális és természeti környezet biztosítása az itt élı embereknek, a jövı generációinak, ahol mindenki otthon érzi magát. Alapítványunk egyik elsıdleges céljának tekinti Dunaszekcsı történetét, népmővészetét, társadalmi értékeit bemutató Falumúzeum fenntartását, fejlesztését, továbbá a község sajátos, egyedülálló kultúrájának megırzésére irányuló bármilyen tevékenység elısegítését. Ezen belül olyan rendezvények támogatását, amelyeken a közösség hagyományainak, összetartásának erısítése különös hangsúlyt kap. Fontos feladatunk, hogy Dunaszekcsı és térsége pedagógusainak oktató-nevelı munkáját segítve, elsısorban tanórán kívüli hasznos, aktív elfoglaltságot, kínáló eseményeket szervezzen, ahol a tanulók mélyebb ismereteket szerezhetnek természeti-társadalmi környezetükrıl. Támogatást, és egyben együttmőködést kíván biztosítani az Alapítvány azoknak a kutatóknak, kutatócsoportoknak, akik Dunaszekcsıvel, a római kori történelemmel, a természeti környezettel kapcsolatos, vagy akár a mindennapi élet megkönnyítését célzó alapkutatásokat végeznek. Dunaszekcsı (Lugio) római kori régészeti kincseinek feltárását és bemutatását fontos feladatunknak tekintjük. A Duna-Dráva Nemzeti Park szomszédságában tevékenykedve a természet és környezetvédelmi tevékenység, nevelés szintén az Alapítvány céljai közé tartozik. Ezen tevékenysége gyakorlásakor kapcsolatot kíván tartani a megfelelı intézményi aktorokkal, velük közösen, iránymutatásaikat magukévá téve kíván cselekedni. Az Alapítvány a község lakóinak életmódját elısegítendı, tömegsport jellegő akciókat szervez, sportáganként is. Átfogó, de távlati cél a falusi turizmus fejlesztése Dunaszekcsın, melynek elızményeként egy szcenárió jellegő tervet készít az Alapítvány. Szintén távlati célként fogalmazódik meg a falu területén régészeti ásatások kezdési feltételeinek megteremtése. Mőködésének fıbb területei: Lugio TV mőködtetése (1999 tıl, közmősorszolgáltató 2003. május 5 tıl) Dunaszekcsıért Teleház mőködtetése 2000. április 1 - tıl Közmővelıdési szakfeladat átvállalása 2007. január 2-tól Az elmúlt 2 év legfontosabb szakmai tevékenységei: 2003. óta alapítványunk fı nyári rendezvénye a Lugio Napok, mely 2005 tıl egy Nemzetközi Limes Táborral és egy hétvégi Castor és Pollux Fesztivállal bıvült. (www.lugio.hu) 2006-ban Alapítványunk kezdeményezésére került megalakításra a Magyarországi Limes Szövetség, melynek kulturális programajánlóját a www.ripapannonica.hu weboldalon találhatják. Ezt a honlapot is alapítványunk mőködteti. 2007. január 2-tıl Közmővelıdési Megállapodás formájában alapítványunk látja el településünk közmővelıdési feladatkörét. 9. Szervezeti háttér, projekt-lebonyolítási gyakorlat 9.1 Kérjük, a szervezet mérleg adatai alapján az alábbi évekre vonatkozóan adja meg a szervezet összes bevételét (támogatások, tagdíjak stb.) (Ft):
7/9 2005: 19 034 000.00 2006: 19 594 000.00 2007: 23 276 000.00 9.2. A szervezet "munkatársainak" száma a 2007-es évben Önkéntesek (fı): 30.00 Alkalmazottak, megbízási vagy egyéb (pl.: vállalkozói) szerzıdés alapján tartósan a szervezetnél tevékenykedık száma (fı): 8.00 9.3. A szervezet tulajdonában, vagy használatában lévı technikai eszközök (telefon, számítógép, projektor, gépkocsi, fax készülék stb.), berendezések, ingatlan(ok) bemutatása A szervezet tulajdona Megnevezés, fıbb jellemzı Telefon 3 Fax 1 Fénymásoló 1 Nyomtató hp LaserJet 1200 (feket-fehér) 1 Nyomtató színes 1 Nyomtató lapolvasó másoló hp LaserJet 3020 1 Projektor Panasonic LCD 1 Számítógép P4 13 Scan LaserJet 5300C 1 Irodabútor 3 Számítógép asztal 10 Ingatlan - Kossuth u. 21. (telek területe: 1193m2, beépített terület: 450m2) 1 Ingatlan Rév u. 14/2 HRSZ (mőemlék magtár alpaterület 250 m2 750 m2) 1 9.4. Hasonló projektekben szerzett tapasztalatok (Maximum 5 projekt felsorolását kérjük!) Eddig szerzett tapasztalatok Mennyisége (db) projekt célja végrehajtott tevékenységek eredmény teljes költség támogatók Nemzetközi Limes Tábor örökségvédelmi oktatóprogramjának megvalósítása 2005-tıl ismeretterjesztés, bemutatás, feldolgozás 4 év alatt közel 1000 magyar és külföldi diák vett részt a táborban és a foglalkozásokon 4.000.000 Ft/év NCA, NKA, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Baranya Megyei Önkormányzat Magyarországi római limes, mint kulturális útvonal ismeretterjesztés, bemutatás, koncepció kidolgozása, kapcsolatteremtés weblap, film, kiadvány 3.000.000 Ft NKÖM 10. A projektben a pályázó szervezettel együttmőködı partnerek Csak abban az esetben kell kitölteni, ha van partnerszervezet! Az alábbi táblázatot minden egyes partnerre vonatkozóan ki kell tölteni! A táblázat több együttmőködı partner esetében szükség szerint bıvíthetı. Együttmőködı partnerek A szervezet neve Kapcsolattartó személy Telefonszám Fax szám E-mail cím A partner bevonásának indoka A tervezett projekt végrehajtásban betöltött szerepe A projekt összes költségébıl való részesedése (euróban) A projekt költségvetése A költségvetés oszlopairól és sorairól» A projekt költségvetése Megnevezés Egység Egységek száma 1. Emberi erıforrások költségei 1.1. Bérköltség Egységár Költség Festés mázolás munkadíja óra 250 10 2500 2500 Igényelt támogatás Önerı készpénzben 1.1. Bérköltség részösszeg - - - 2500 2500 0 0 1.1.1. Szakmai közremőködık Projektvezetı hónap 24 200 4800 4800 Foglalkozásvezetık tiszteletdíja (50 csoport, 16 óra) óra 800 10 8000 8000 Örökségvédelmi füzetek tartalmi összeállítását végzı Önerı természetben
8/9 személyek tiszteletdíja (5 füzet, füzetenként 100 munkaóra) Örökségvédelmi füzetek tartalmának lektorálásáértfizetett tiszteletdíj óra 500 15 7500 7500 füzet 5 200 1000 500 500 Promóciós film elkészítésének munkadíja óra 50 10 500 500 Internetes tartalomfejlesztés munkadíja óra 100 20 2000 1000 1000 1.1.1. Szakmai közremőködık részösszeg - - - 23800 21800 0 2000 1.1.2. Adminisztratív személyzet Projekt asszisztens hónap 24 100 2400 700 1700 1.1.2. Adminisztratív személyzet részösszeg - - - 2400 700 1700 0 2. Utazási költségek 2.2. Belföldi közlekedés Szervezéssel kapcsolatos utazások szervezeten belül km 2000 0.15 300 300 Külsıs résztvevık utiköltségei km 1000 0.15 150 150 2.2. Belföldi közlekedés részösszeg - - - 450 450 0 0 3. Eszközök beszerzése 3.1. Kisértékő fogyóeszköz beszerzés (br. 100 e Ft egyedi érték alatt) Papír és irodaszer győjtı 1 1000 1000 1000 Kézmővességhez szükséges anyagok győjtı 1 1000 1000 1000 Dekorációs anyagok, kiegészítık a helyiségek kialakításához 3.1. Kisértékő fogyóeszköz beszerzés (br. 100 e Ft egyedi érték alatt) részösszeg 3.2. Tárgyi eszköz beszerzés (br. 100 e Ft egyedi érték felett) győjtı 1 1000 1000 1000 - - - 3000 3000 0 0 Projector (Canon LV7625 XGA/2500L) db 1 1000 1000 1000 Notebook (ASUS Z99LE-4P038) db 1 500 500 500 Vetítıvászon (ADEO hordozható 200*200 háromlábú) db 1 350 350 350 Asztal db 10 125 1250 1250 Szék db 40 30 1200 1200 Iratszekrény db 2 200 400 400 Tárló db 5 300 1500 1500 3.2. Tárgyi eszköz beszerzés (br. 100 e Ft egyedi érték felett) részösszeg 4. Szolgáltatások költsége 4.1. Telefon költségek - - - 6200 6200 0 0 Kommunikációs költségek hónap 24 50 1200 750 450 4.1. Telefon költségek részösszeg - - - 1200 750 450 0 4.2. Posta költségek Levelezések költségei hónap 24 20 480 280 200 4.2. Posta költségek részösszeg - - - 480 280 200 0 4.3. Bank költségek Banki költségek hónap 24 25 600 400 200 4.3. Bank költségek részösszeg - - - 600 400 200 0 4.5. Könyvelés Könyvelési feladatok díja hónap 24 60 1440 1000 440 4.5. Könyvelés részösszeg - - - 1440 1000 440 0 4.6. Projekt rendezvényeinek szállás költsége Külsıs szakértık, segítık szállásköltségei éjszaka 200 15 3000 2000 1000 4.6. Projekt rendezvényeinek szállás költsége részösszeg 4.7. Projekt rendezvényeinek ellátási költsége (étkezés stb.) - - - 3000 2000 0 1000 Külsıs szakértık, segítık étkezési költségei étkezés 300 10 3000 1500 1500 4.7. Projekt rendezvényeinek ellátási költsége (étkezés stb.) részösszeg 4.9. Nyomdai munkák - - - 3000 1500 0 1500
9/9 Örökségvédelmi füzetek (5 füzet, A5 méret, 100 oldal, 1500 példány) db 7500 2 15000 15000 Installációs anyagok (A0 méret, színes) db 20 70 1400 1400 4.9. Nyomdai munkák részösszeg - - - 16400 16400 0 0 4.11. Egyéb szolgáltatások költségei Rezsi költségek (áram, víz, főtés) hónap 24 130 3120 2620 500 4.11. Egyéb szolgáltatások költségei részösszeg - - - 3120 2620 500 0 5. Felújítási munkák költsége 5.1. Építési/felújítási munkák Kımőves munkák anyagszükséglete db 1 1000 1000 1000 Vízvezeték szerelés anyagszükséglete db 1 1500 1500 1500 Kımőves munkák munkadíja óra 200 10 2000 2000 Világítástechnika anyagszükséglete db 1 1000 1000 1000 Villanyszerelés munkák munkadíja óra 150 10 1500 1500 Asztalos munkák anyagszükséglete db 1 2500 2500 2500 Asztalos munkák munkadíja óra 300 10 3000 3000 Vízvezeték szerelés munkadíja óra 100 10 1000 1000 Festés, mázolás anyagköltsége db 1 2000 2000 2000 A felújítási munkálatokhoz szükséges segédmunka óra 1000 3 3000 3000 5.1. Építési/felújítási munkák részösszeg 18500 15500 0 3000 A teljes projekt költség 86090 75100 3490 (4%) 7500 (8.7%) Beküldve: igen A projekt elızetes értékelése Egyedi Azonositó: Ellenırizve: Pályázat nagysága: Megye: NCTA-2008-K01669 elızetes ellenırzésen megfelelt nagyösszegő pályázat Baranya