Tükör által homályosan

Hajdú-bihari [ II. évfolyam 10. szám 2008. március 19. ] Fotó: Nagy Gábor Tükör által homályosan Először pillantva az idei naptárra, sokunknak lehetett feltűnő, hogy milyen közel esik most a húsvét az évkezdethez. Majd elfelejtkeztünk róla, más események felé fordult a figyelmünk. Jutott esemény bőven az első negyedévre. Részünk lehetett egy sorsformáló népszavazásban, amely felemelő végeredménnyel örvendeztette meg a magyarságot. S amikor ismét szeretnénk szétáramoltatni magunkban a lélek csendjét, szinte meglep bennünket, hogy már csak néhány nap van hátra a keresztény világ legnagyobb ünnepéig. Hihetetlen, hogy mindjárt vége a hosszú böjti időszaknak, adjuk jelét a csodálkozásnak, mintha tegnap lett volna hamvazószerda, ahonnan a hit ősi gyakorlása szerint böjttel, adakozással, bűnbánattal vezet az út Jézus kereszthalálához és feltámadásához. Vallásos életekben gyökerező fogalmak ezek, noha üzenetük értelmén sok nem vallásos ember is bizonyára el-eltűnődik. A keresztények úgy gondolják, hogy szerénynek lenni nem szégyellnivaló magatartás, nem felesleges az elmét újra és újra emlékeztetni: porból vagy, porrá leszel. Mit mondanak ehhez képest az óriásplakátok? Semmit. Annál felszabadítóbb a húsvéti kereszt üzenete: Krisztus legyőzte a halált, megadatott az embernek az örök élet ígérete. Valamit azonban ezért neki is tennie kell. Böjttel, adakozással, az igaztalan tettek, gondolatok megbánásával. Mindig van mit megbánni, és sose késő ezt megtenni. Átlátszó a kufárok szemfényvesztése, ha az ember jóságra, szeretetre vágyik, és tudja, hogy mindenkinek van út a feltámadáshoz. Gulyás Imre

2 Az ország [ Hajdú-bihari Hét 2008. március 19. ] Haverok az állami erdőkben? Tasó László, a Fidesz Hajdúhadház térségének képviselője március 3-án interpellálta a pénzügyminisztert, Állami erdők az utolsó nagy biznisz a milliárdosok klubjában címmel. Keller László államtitkár válaszolt. Íme, a párbeszéd szerkesztett változata. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Mostanában egyre gyakrabban kerülnek elő az állami erdők bújtatott eladásának előkészítéséről szóló információk. Magyarország egyik legnagyobb jelentőségű vagyoneleméről van szó, több mint egymillió hektár erdőről; mondhatjuk úgy, egy olyan családi ezüstről, amitől semmi nincsen közelebb az ország lakosságához. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében 48 tartósan állami kézben maradó vállalatról van szó, amelyben 19 erdőgazdaság is szerepel. Ettől függetlenül és ezzel szemben a pénzügyminiszter úr által felügyelt Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szervezeti és működési szabályzatának egyik pontja azt határozza meg az agrárportfólióért felelős vezérigazgatóhelyettes számára, hogy készítse elő az állami erdők eladását. Nincsenek kétségeink afelől, hogy nem a kisemberek férnek hozzá valamihez majd a miniszterelnök úr által lebegtetett programnak megfelelően, hanem újra a kormányhoz közel álló cégcsoportok, talán a milliárdos vadász barátok jutnak hozzá megint valamihez. Az erdőtörvény átdolgozása folyamatban van, és ennek következtében el akarják választani az állami erdők és a magánerdők közötti különbség miatt azt, hogy ki melyik erdőt hogyan kezelheti. Elvágják ezzel az utolsó lehetőséget is az elől, hogy hozzáférhessenek az állami erdőkhöz az önkormányzatok, a civilek és más gazdasági társaságok. Úgy tűnik, hogy nem férhet majd senki sem hozzá, csak ez a kör az erdő- és vadállományunkhoz. Privilegizálják ezzel szemben az idegenforgalommal, a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos beruházásokat is. A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájában a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményét Márton Attila, a Fidesz hajdúszoboszlói képviselője ismertette. Íme, felszólalása szerkesztett változata. MÁRTON ATTILA: Ha a nagyfogyasztók kilépnek a piacra, és valóban versenykörülmények között vannak, akkor nekik van olyan érdekérvényesítő képességük és akkora piaci súlyuk, hogy versenypiaci körülmények között el tudják érni azt, hogy számukra kedvezőbb ajánlatok szülessenek. Magyarul: ha valóban kínálati piac lesz a gázpiacon, akkor lesz arra lehetőség, hogy olcsóbban szerezzék be a földgázt. A különböző szolgáltatók és piaci szereplők az árak emelésében érdekeltek. Azt fogalmazták meg, hogy a törvény paragrafusai miért nem jók Bevisznek-e 1939 önkormányzatot az erdőbe? Gázáremelés? KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény melléklete tartalmazza azon, összesen 22, százszázalékos állami tulajdonban lévő erdőgazdaságot, melyek az állami tulajdonú erdők kezelését végzik. Azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta e törvényt, megakadályozta azt, hogy a törvény módosítása nélkül a mellékletben szereplő gazdasági társaságok elidegeníthetők legyenek. Kijelenthető tehát, hogy jelenleg jogszabályi akadálya van az erdőgazdaságok privatizációjának. A jelenleg hatályos törvényi előírások alapján az állami erdőgazdaságok részesedéseinek elidegenítésére nem kerülhet sor, az csak akkor válhat lehetségessé, ha az Országgyűlés a vagyontörvény módosításával ahhoz a jóváhagyását megadja. A vagyonkezelő szervezet szervezeti és működési szabályzatának általános jellegű felsorolása alapján nem indokolt azt a következtetést levonni, hogy a feladat az erdőgazdaságok értékesítését jelenti, miután a társasági körbe a mezőgazdasági tevékenységet folytató társaságok is beletartoznak. Mező-, erdőgazdaság, képviselő úr amikor elfogadja a válaszomat, akkor erre majd legyen figyelemmel. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Most 1939 önkormányzatról van szó, egymillió hektár állami erdőről. Önök közül sokan tudják azt, hogy erre már több mint egy éve készülnek. Vadászházakat újítanak fel, infrát helyeznek magasabb készültségi fokozatba, készülnek arra, hogy értékesítésre kerülnek ezek a részvények. Higygyék el nekem, hogy sok önkormányzatnak nincsen más lehetősége, csak az ott lévő természeti kincsre apellálva kalkulálni fejlesztéseket. Higgyék el nekem, hogy nem fogják hagyni az önkormányzatok, 1939-en biztosan nem fogják hagyni, akiknek lenne lehetőségük arra, hogy hozzáférhessenek állami vagyonhoz. Önnek már nincs sansza arra, hogy polgármesterként harcoljon érte mi majd fogunk. Az Országgyűlés 142 igen szavazattal, 87 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkári választ. a számukra, miért nem tudnak újabb és újabb költségeket elismertetni, illetve a már meglévő költségeket a mainál magasabb szinten elismerni. Itt a törvénynek komoly hiányosságai vannak. Hiszen ha ez a törvény életbe lép, akkor előbb-utóbb kifejezetten a lakossági fogyasztók esetében egy nagyon komoly áremelkedés következhet be. Az állam olyan mértékben vonul vissza a szabályozói szerepköréből, ami teret és lehetőséget fog majd engedni a piac szereplőinek arra, hogy ellenőrzési lehetőségek nélkül legyen lehetőség az áremelésre. Pedig ma már az energiahordozók árát így is aránytalanul magasan fizetjük meg a jövedelmi viszonyainkhoz képest. Képviselőtársaim szembesülhettek azzal, hogy a különböző energetikai szolgáltató cégek sajnos olyan intézkedéseket hoztak, amelyek számukra ugyan költségtakarékosak, de ez azzal járt, hogy különböző ügyfélszolgálati irodákat zártak be, illetve a szolgáltatásuk színvonala sem nőtt olyan mértékben, ahogy ez, mondjuk, versenypiaci körülmények között elvárható lenne. Mindezek értelmében tehát a gazdasági bizottságban 9 tartózkodással nem tudtuk általános vitára alkalmasnak javasolni ezt a törvényjavaslatot. Az oldalt összeállította: Dombrovszky Ádám (Hajdú-Bihar országgyűlési képviselőinek valamennyi parlamenti felszólalását teljes terjedelmében megtalálhatják internetes lapunkon: a www.deol.hu politikai oldalának parlamenti aloldalán.)

[ Hajdú-bihari Hét 2008. március 19. ] Háttér 3 Hiába a szép számok... Hiába adna akár több ezer milliárd forintos támogatást az Európai Unió a hazai településeknek, ha nincs meg a források elnyeréséhez szükséges önerő az önkormányzatoknál véli Csaba László közgazdász professzor. A Debreceni Egyetem tanárát nemcsak erről, hanem az új tulajdonosi programról és az ország gazdasági kilátásairól is kérdeztük. Csaba László: A kormány részéről propagált számok a tervgazdaság idejére emlékeztetnek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben Debrecenben jelentette be az Új Magyar Faluprogram elindítását. Ennek során 2013-ig 4 5 ezer milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a magyar vidék európai szintű fejlesztésre. A földművelésügyi minisztérium számításai szerint minden faluban átlagosan 10 beruházás indulhat a programból, amely vagy munkahelyet teremt, vagy csak fejleszti a települést. Mennyire lehet reális esélye mindennek? Sajnos én nem vagyok ennyire optimista ebben a kérdésben. A kormány részéről propagált számok engem a tervgazdaság idejére emlékeztetnek, ezekkel az adatokkal nagyon óvatosan kell bánni. Hiába a szép célkitűzések, illetve a jól hangzó számok, ha a tervek megvalósulásához 20 50 százalékos önkormányzati önrész kell. A hazai települések jelenlegi anyagi helyzetét elnézve finoman szólva is kétséges, hogy mindenhol rendelkezésre állhat-e ez az összeg. Az önkormányzatok feladatai ugyanis egyre nőnek, miközben a végrehajtásra kapott állami támogatás folyamatosan csökken, holott az alkotmány szerint is többet kellene nekik juttatni. Emiatt egyre inkább a működésük finanszírozására hitelt kell felvenniük, ami hosszú távon a létüket is veszélyeztetheti. Ilyen helyzetben az uniós pályázatok önrészének előteremtése sok településen már szóba sem jöhet. Gondot okoz az önrész előteremtésben az is, hogy a hazai önkormányzatok alig juthatnak helyi adókhoz. A lakosság beleértve a vállalkozásokat ugyanis ellenségesen tekint az államra, hiszen mindenütt azt látja, hogy egyre több pénzt von el a központi kormány a különböző területekről például az egészségügyből miközben a lakosságnak egyre többet kell fizetnie. Emiatt ahol csak lehet, kijátsszák az államot, nem szívesen fizetnek adót, így az önkormányzatoknak sem. A regionális fejlődésben élen járó országokban kisebb az állam, jóval alacsonyabbak az adóterhek, és az emberek segítségnek érzik, amit a kormány értük tesz. Ezzel együtt ott a rendszer nyomon követhető és elszámoltatható, míg hazánkban az állami és az önkormányzati gazdálkodás átláthatatlan, hiszen az üzleti szférában alkalmazott számvitelt itt nem használják. Ilyen rossz bizalmi légkörben és nehéz gazdasági helyzetben tehát nem nagyon lehet növelni a helyi adókat, amely forrásból a pályázati önrész előteremthető lenne. Hiába tehát a szép számok, beruházás nélkül nincs munkahely, de beruházással sem biztos, hogy lesz, hiszen a jövedelemtermelés nem igényel mindig dolgozókat. Például az Audi győri gyára a hazai export 10 százalékát termeli, de ehhez képest mindössze 800 személyt foglalkoztat. Új Magyar Falu- mellett Új Tulajdonosi Programot is hirdetett a miniszterelnök, ezúttal a parlamenti évértékelőjében. Ennek lényege, hogy a lakosság állami cégekben szerezhet tulajdont. Mit eredményezhet ez a program? Sajnos Magyarországon jelenleg még elég alacsony a lakosság pénzügyi kultúrája. Kanadában, Franciaországban, Argentínában s más országokban is találunk sikeres példákat arra, hogyan lehet elterjeszteni és széles körben megkedveltetni a piacgazdaság pénzügyi megoldásait. Az elképzelés jó, hogy a dolgozóknak részvényvásárlási lehetőséget adnak, így ők is tulajdonosként gondolkodnak a saját cégükről. A hazai gazdaságot is előremozdíthatná, ha az állampolgárok túllépnének a takarékbetét-gondolkodáson és más, sokkal nagyobb hasznot hozó megtakarítási formákat részesítenének előnyben. Ehhez azonban politikai fordulatra is szükség van, hiszen jelenleg a magyar lakosság nagy részének nemigen van mit befektetnie. A hazai nemzetgazdaság éves jövedelméből mindössze két százalék a lakossági megtakarítási ráta. Az Európai Unió nyugati országaiban ennek négy-ötszöröse, Ázsiában pedig még több. A háztartások egyötöde takarít meg ma Magyarországon, de bennük már megvan az az újfajta pénzügyi szemlélet, amit az Új Tulajdonosi Program kialakítani kíván. Tehát nekik már nem újdonság a részvényvásárlás, a lakosság fennmaradó része meg nem tud miből félretenni. Van egy másik gond is a programmal: az időzítés. A jelenlegi tőzsdei hangulat nem a legelőnyösebb az állami cégek bevezetésére, hiszen most nem nagyon van kereslet. Újonnan tőzsdére vitt cégek esetében nagyon fontos tudniuk a befektetőknek, hogy mire számíthatnak, ha megveszik az értékpapírjait. Az pedig évekig tart, mire egy vállalkozást olyan állapotba hoznak, hogy azokat a biztos siker tudatában tőzsdére lehessen vinni, ezért erre ebben a kormányzati ciklusban ezt csak elkapkodva, ész nélkül lehet megtenni. Ha ugyanis kedvezőtlen tőzsdei hangulatban, ráadásul előkészítetlenül és átgondolatlanul vezetjük be a tőzsdére ezeket az állami társaságokat, akkor nagyobb kárt okozhatunk vele, mint hasznot. Ebben az esetben lehet bármilyen jó egy vállalat, szinte azonnal leeshet a részvényeinek az ára, ami akár tönkre is teheti a társaságot. Úgy látom, hogy a jelen helyzetben nincsen azonnal a tőzsdére vihető állami cég. Egyedül a Budapest Airport volt ilyen, de azt meg nem vitték a tőzsdére. Az állam ha mindenképpen most akar tőzsdére vezetni cégeket két dolgot tehet: vagy forgalomképtelen vagyonjegyet bocsát ki, amely olyan lesz, mint az egykori békekötvény, vagy forgalomképes részvényeket, amely esetében félő, hogy a kárpótlási jegyekhez hasonlóan nem ahhoz a réteghez kerül, akinek eredetileg szánták. Így nem a lakosság, hanem ismét egy szűk réteg gyarapodását fogja szolgálni. Kenyeres Attila Megjelenik: Hajdú-Bihar megyében 128 ezer példányban Főszerkesztő: Szénási Miklós Szerkesztő: Gurbán György Lektor: Arany Lajos Fotó: Nagy Gábor Szerkesztőség: 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A., tel.: (52) 581-800 Kiadja: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízásából a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. (a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata), 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A., tel.: (52) 581-818 hbmhet@deol.hu Felelős kiadó: Angi János Hirdetési vezető: Bodnár Gabriella Lapterv: Petromán László Tördelés: Kaméleon Dizájn Kft., tel.: (52) 532-211 Nyomtatás: Alföldi Nyomda Zrt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6., tel.: (52) 515-715 Terjesztés: Magyar Posta Zrt. ISSN 1789-039X Terjesztési reklamáció: (52) 581-800. A hirdetésben közölt adatokért a hirdető vállalja a felelősséget. A Kaméleon Dizájn Kft. által tervezett egyedi grafikai megoldások utánközlése engedélyünk nélkül tilos.

4 Háttér [ Hajdú-bihari Hét 2008. március 19. ] Igényt tartanának a kompenzálásra Az országos ügydöntő népszavazás eredményeként a voksolók túlnyomó többsége a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj megszüntetése mellett foglalt állást. Ennek nyomán várhatóan április elsejétől már nem kell fizetni az egészségügyi díjakat, szeptemberben pedig nem vezetik be a képzési hozzájárulást. Az alábbiakban az ezt rögzítő törvény feltételezhető hatásairól is megfogalmazzák véleményüket a megkérdezett érintett, helyi szakemberek. A Debreceni Egyetemen a 2008 szeptemberét követő tíz hónapban 450 millió forintot tett volna ki a fejlesztési részhozzájárulásból befolyt pénz. Az alapképzésben ugyanis második évtől kellett volna fizetniük a diákoknak, így a tandíj hatálya alá tartozó hallgatók 2008. szeptemberben kezdték volna meg az első fizetős tanévüket. A mesterképzés ugyan már kezdettől fogva költségtérítéses lett volna, azonban a Debreceni Egyetemen csak szeptemberben indult volna el fizetős feltételekkel ez a képzés magyarázta el érdeklődésünkre a helyzetet Jávor András, az egyetem oktatási rektorhelyettese. A szakember szerint az új rendszer négy év múlva hozhatott volna jelentősebb mintegy 1,5 milliárd forintos forrást az intézménynek. A törvény értelmében ennek felét a hallgatók ösztöndíjára, felét pedig fejlesztésekre fordították volna az egyetemek. Jávor András úgy véli, hogy a tandíj hiányában is meg fogják találni akár jobb módját annak, hogy miként lehet javítani a minőséget az egyetemen. A forrásnövelés másik lehetséges módja a pályázati tevékenység fokozása. A kérdésről egyébként az egyetem vezetősége a hallgatói önkormányzattal tárgyal. Jávor András úgy látja, a tanulókban megvan a szándék arra, hogy a rosszabb teljesítményűek fizessenek az oktatásért, figyelembe véve a szociális feltételeket is. A szakember szerint azonban annak ellenére, hogy a felsőoktatás alulfinanszírozott, és minden forrásra szükség van, a debreceni felsőoktatási intézmény mindig is kiemelkedő gazdálkodásáról volt híres. Az idősebbeknek főként a vizitdíj és a kórházi napidíj a húsbavágó kiadás A diákok (is) nemet mondtak a tandíjra A vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséből adódó bevételkiesést a kormánynak pótolnia kell nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A miniszterelnök pontosan tudja, hogy ez a bevétel az alapellátásban megjelent, s nélküle az Gondoskodni kell ágazat működésképtelenné válik fogalmazott a kamara elnöke, s arcátlanságnak nevezte, hogy a kormányfő úgy nyilatkozott: a kieső bevételeket a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak pedig nincs szándékában pótolni. A kormánynak a kieső bevételeket megbízható és törvény A vizitdíj bevezetése forgalomcsökkenést idézett elő a Városi Egészségügyi Szolgálatnál is tájékoztatott Bedő Zoltán orvosigazgató. Az intézet szert tett ugyan a vizitdíjból befolyt bevételre, de ez nem extra- vagy többletbevétel volt, ugyanis a betegforgalom ebben az időszakban a harmadával csökkent. A beszedett háromszáz forintos tételek tehát ezt a visszaesést mérsékelték. A Városi Egészségügyi Szolgálat esetében a vizitdíjból befolyt, megközelítőleg 100 millió forintos összeg a költségvetés nagyobb részét képezte, mint például a fekvőbeteg-intézményekben emiatt igény tartanának arra, hogy a kormány visszatérítse a kiesést. Erre azonban nem látnak reális esélyt. A vizitdíjból keletkezett bevétel nem különült el a járóbeteg-szolgálatban, de ez az összeg fedezhette például a nőgyógyászati és a belgyógyászati rendelések elmúlt egy évben megvalósult költözését, valamint a dolgozók jutalmazását fejtette ki az orvosigazgató. A vizitdíj-automaták szerepének fölöslegessé válása a VESZ Kht.-t nem érinti, így nem kell az alternatív hasznosításon gondolkodniuk. Az intézmény ugyanis a készülékeket nem vásárolta meg, csak bérelte. A háromszáz forintos tétel rövid időn belüli megszűnésétől a betegforgalom növekedését, illetve a normális betegforgalom visszatérését várja a Városi Egészségügyi Szolgálat mondta el Bedő Zoltán. D. O. B. Á. által garantált módon kell szavatolnia hangsúlyozta Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette: a veszteseknek nem erőből kellene politizálniuk, hanem tudomásul kellene venniük, hogy az ország nem arra akar menni, amerre ők kormányozni akarják.

[ Hajdú-bihari Hét 2008. március 19. ] A megye 5 Egyháztörténetet ír a lelkész Szabó Károly, Körösszegapáti református lelkipásztora nagy fába vágta fejszéjét: elhatározta, megírja a Bihari Református Egyházmegye egyházközségeinek történetét. Hogyan fér egy település lelkészének mindennapjaiba a könyvírás? kérdeztük Szabó Károlytól. A hobbi és a szenvedély szerencsés találkozásából születtek eddigi munkáim is, hiszen a most elkészült kiadvány immár a harmadik. Egy híres könyv (Josephus Flavius: Zsidó háború) név- és tárgymutatójának elkészítése (2000) után következett az a kötetem, mely Körösszegapáti történetét öleli fel 1214-től napjainkig. Ez a kiadvány tavaly jelent meg. A most elkészült könyv pedig Zsáka református egyházközségének történetét dolgozza fel. Ez egy általam kigondolt és elindított sorozat része, melyben egyházmegyénk egyházközségeinek históriáját kívánom feldolgozni. Iratanyagokból dolgozom, célom ezek összegyűjtése és könyvben való megjelentetése, hiszen az elmúlt 450 év alatt nem születtek teljes körű egyháztörténeti munkák az egyes községekről. Miért éppen Zsákára esett a választása? Egyszerű oka van. Zsáka viszonylag nagy gyülekezetnek számít a bihari térségben természetesen leszámítva Berettyóújfalut, Biharkeresztest és Komádit. Szabó Károly kortörténetet vet papírra Meddig tartott az anyaggyűjtés? Milyen segítséget kapott másoktól és ütközött-e akadályokba? Egyéves gyűjtőmunka van mögöttem. Nt. Suszter Szabolcs zsákai lelkésztársam készséggel bocsátotta rendelkezésemre az adatokat, rajta kívül Sápi Gyula egyházgondnok segítette a munkámat, továbbá gyülekezeti tagok fényképekkel, konfirmációs emléklapokkal, keresztlevelekkel voltak segítségemre. Mindezek mellett helytörténeti kiadványokat is felhasználtam, így Dankó Imre és Jordán Sándor könyveit. Szakmai támogatást pedig Csohány János professzortól kaptam. Nehézséget most, a kézirat elkészülte után a könyv kiadása okoz, ugyanis csak a teljes költség fele áll rendelkezésre, pedig májusban már szeretném megjelentetni a kiadványt. A kiadás sikerében bízva, mely egyházközségek története következik majd? 2009-ben lesz tíz éve, hogy Körösszegapátiban szolgálok. Akkorra szeretném megírni a helytörténeti kiadványban szerepeltnél bővebben egyházközségünk történetét. A következő pedig Biharkeresztes, Ártánd, Told, Bojt és Nagykereki lesz egy közös kötetben szerepelve. Rá kellett jönnöm ugyanis, hogy finanszírozhatatlan az egy kötet egy történet típusú kiadvány. Kép és szöveg: Nyírő Gizella Borokat mustráltak Vámospércsen Talán az utolsó szalmaszálak egyike Vámospércsen az évente megrendezett bormustra, amelylyel kötődnek a településen az ősökhöz, hiszen a másik örökül hagyott tevékenység, a kosárfonás is feledésbe megy lassan. A nemes nedűk versenyére ezúttal is sor került. Az érmelléki dombság folytatását képező Vámospércsnél már inkább homokbuckákká szelídülő hegyvonulat évszázadokig bővelkedett a szőlőtőkékben. Az elsőt jó négyszáz évvel ezelőtt, azok a hajdúk ültették el, akik a szabadságharcban való derekas helytállásukért földet kaptak Bocskai Istvántól. A határ túloldalán Székelyhíddiósdi vonal, majd ismét hazai tájakra visszakanyarodó dombság Létavértesig még ma is igen bő szőlőtermő vidék. Vámospércsen egyre kevesebben foglalkoznak már a hagyomány ápolásával, viszont a bormustrát évről évre megszervezi a művelődési ház. Az első borversenyt 1992. március 13-án szervezték, ugyanis a település abban az évben ünnepelte hétszáz éves fennállását. Az éves programsorozatot színesítette a finomabbnál-finomabb nedűk versenye. Abban az időben harminc negyven különböző bort bírált a szakértő zsűri, mára tizenháromra A zsűrinek nehéz dolga volt csökkent a megmérettetést vállalló gazdák száma. Három évvel ezelőtt a szervezők összefogtak a székelyhídi gazdákkal, s így közös borversenyt is tartanak. Nem a borok rivalizálásáról szólnak ezek az alkalmak, hanem inkább a barátságról, amelyek az elmúlt három évben köttettek. Így volt ez az idén is, Vámospércsen, majd rá egy hétre a határ túloldalán is megmérettettek a borok. Mindkét rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ménes Andrea polgármester és a képviselő-testület több tagja. Örvendetes, hogy több fiatal gazda is igen jól szerepelt a borával, ami reményt ad arra, hogy mégsem hal ki teljesen az ősi szokás. Könnyű Ferenc első megmérettetésén rögtön a legjobbnak bizonyult, ez lendületet adhat számára a további szőlőtermesztéshez is. Tóth József, Dankó Tamás, Bányai Csaba, Gyallai Imre szintén alig-alig harmincasok, de főállásuk mellett kiváló borászoknak is bizonyultak. A nagy öregek Vincze Ferenc, Demeter Sándor, Szalontai Miklós, Nagy Imre, Huszti Sándor, Lakatos József, szintén kiváló borokat hoztak a versenyre. A helyiek borát a székelyhídiak, míg a vendégborokat a vámospércsi gazdák bírálták, így objektíven dőlt el a sorrend. A gazdák szerint a tavalyi év legnagyobb problémája az volt, hogy kétszer is lefagyott a rügy, így alig tizede volt a termés az előző évekéhez viszonyítva. Így aztán különlegességként iszogatják kevéske borocskájukat a vámospércsi gazdák, s nemigen lesz, akinek kitart az újig. Sz. Vrancsik Éva

6 Megyei krónika [ Hajdú-bihari Hét 2008. március 19. ] Munkahelyekért Az egykori hajdúvidi baromfifeldolgozó újraindításáról tárgyalt egy befektetői csoporttal Hajdúböszörmény vezetősége. A szakmai befektetők fontosnak tartják, hogy a jó nevű hajdúvidi üzem újra termeljen, ezért már elkezdték az annak újraindításához szükséges munkálatokat, mondta el Kiss Attila polgármester a találkozó után. A víziszárnyasokat feldolgozó üzem várhatóan május közepén kezdi el a termelést. Mintegy 120 embert foglalkoztatnak majd. Éves szinten 700 ezer libát vagy körülbelül egymillió kacsát tudnak feldolgozni. A cég vezetői elsősorban Hajdúvidről és Hajdúböszörményből, valamint a szomszédos hajdúvárosokból várnak munkásokat. Az otthonért Tovább tart a hajdúböszörményi önkormányzat és a Habitat for Humanity International Hungary Kht. együtt munkálkodása az otthonteremtés jegyében. Az önkormányzat 2007. június 13-án kötött együttműködési megállapodást a Habitattal. Eszerint alacsony jövedelmű családok részére a szervezet könnyűszerkezetes házakat épít. A programban az önkormányzat több területen is segítséget nyújt: az építési telkek elajándékozása a szervezetnek, az építéshez szükséges szerszámok használatba átadása és aktív közreműködés tervezési és engedélyezési eljárások lefolytatásában. Az önkormányzat a családkiválasztásban és a projekt megvalósítása során munkaerőt is ad. A képviselő-testület február 28-i ülésén döntött a lakásépítési program folytatásáról: négy telket felajánl a Habitatnak. Ezeken az ingatlanokon az építkezés várhatóan 2009. június 30-ig fejeződik be. Egészségház Egy épületben központosítják a tervek a szerint a jelenleg több épületben, ráadásul a város különböző részein működtetett orvosi ellátást Tiszacsegén. Az új egészségházat egy használaton kívüli iskolaépület helyén építik fel körülbelül 100 millió forintból. Az önkormányzat értékesíti az épületet, a kikötés csupán az volt, hogy közösségi célra lehet felhasználni az ingatlant. Így született meg az a döntés egy beruházóval közösen, hogy itt épül meg Tiszacsege első egészségháza. Tolvajt fogtak A Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya lopás miatt eljárást folytat egy középkorú helyi lakos ellen, aki 2007 decemberétől kezdődően február végéig kilenc hajdúszoboszlói ház melléképületét törte fel, illetve az épülőfélben lévő házakat sem kímélte. Először január 18-án hatoltak be egy családi házba, ahonnan műszaki cikkeket vittek el. Az adatgyűjtés során a szoboszlói nyomozók eljutottak ahhoz a férfihez, akinél a szobában, illetve a garázsban megtalálták az ellopott tárgyak egy részét. Ezt követően egy helybeli férfinél is házkutatást tartottak, nála szintén bűncselekményből származó tárgyak kerültek elő. Az eddigi adatok alapján ő töltötte be az orgazda szerepét betöltötte. A lopás elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfi beismerő vallomást tett, azonban kiderült, hogy több betörést is elkövetett Hajdúszoboszlón. A gondosan kialakított rejtekhelyekről a fotel kárpitjából, illetve más egyéb helyekről szinte kivétel nélkül előkerültek az ellopott holmik. A nyomozás jelenleg is tart, további személyek gyanúsítása is várható. A Megyejárás című sorozatban legutóbb Püspökladány mutatkozott be a megyeszékhelyen, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvár és Információs Központban. A várost képviselők a már hagyományos módon adtak ízelítőt a kulturális értékekből és a gasztronómiából. Megújult óvoda 22 millió forintot költött az önkormányzat Biharkeresztes központi óvodájának megújítására. Erre nagy szükség is volt, mert három évtizede nem végeztek ott jelentős felújítást. A munkálatok 2007 szeptemberében kezdődtek. Kicserélték az ajtókat és az ablakokat, az épület tetőszigetelést is kapott, felújították a gyermekmosdókat, újraburkolták a teraszt, illetve akadálymentesítették a lépcsőket. Tájház Esztáron A falu legrégebbi, egyben utolsó népi építészeti jegyeit még hordozó házát tavaly vásárolta meg az önkormányzat, s mostanra pályázati forrás segítségével sikerült felújítani azt. A következő fontos feladat a bihari falu számára, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Erdődy-kúriát is megmentsék a pusztulástól. Rablók Kabán Kabán egy 18 éves püspökladányi fiatalember társával együtt egyedülálló asszonyokhoz tört be, ékszert és pénzt követelve. A két férfi február 27-én éjszaka lakásában rátámadt egy 68 éves asszonyra. A nőt késsel megfenyegették, arra kényszerítették, hogy adja át ékszereit és a készpénzét. Ugyanezen a napon este, szintén kabai lakásában megfenyegettek egy 78 éves asszonyt, hogy adja át értékeit. Ezt megelőzően késő délután Kabán betörtek egy lakásba, s onnan műszaki cikkeket és ékszereket vittek el. Az előzetesben lévő egyik gyanúsított február 12-én szökött meg az aszódi fiú-nevelőintézetből. Egy hét szünet Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy lapunk legközelebb április 2-án jelenik meg. Új emelet Bővült a nádudvari Kövy Sándor Általános Iskola. A kétszintes főépületre újabb emeletet húztak rá, így 12 tanteremmel bővül az intézmény befogadóképessége. Így ki tudják váltani az iskola Petőfi utcai épületét. Ezzel a tetőszigetelés problémái is megoldódtak. Az új tantermeket a modern bútorok mellett interaktív táblával és projektorral is felszerelték. A beruházás 600 millió forintba került. A címzett támogatásra az önkormányzat hosszú lejáratú hitelt vett fel, 200 millió forintot. Honismereti pályázat A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Déri Múzeum Baráti Köre által 2007-ben meghirdetett megyei önkéntes néprajzi és honismereti gyűjtőpályázat értékelésére és a díjkiosztásra 2008. március 13-án 15 órától került sor a Déri Múzeum Dísztermében. A díjkiosztás előtt a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola növendékei énekeltek erdélyi és moldvai népdalokat. Lakner Lajos megyei múzeumigazgató köszöntője után Koticsné Magyari Márta értékelte a pályázatot. Elmondta, hogy 32 pályázótól 36 pályamunka érkezett be a megye területéről: Debrecenen kívül 13 településről. A pályamunkák elbírálásában néprajzos és történész szakemberek működtek közre, s ők alkották azt a zsűrit, amely a végleges sorrendet eldöntötte. A könyv- és tárgyjutalmakat, valamint az ifjúsági és a felnőttkategória díjait Lakner Lajos megyei múzeumigazgató, a Déri Múzeum Baráti Körének díját Lovas Márton elnök, Hajdú- Bihar megye díját pedig Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke adta át. A díjazottak pályamunkáiból az Ibolya Utcai Általános Iskola diákjai olvastak fel részleteket. Az ifjúsági kategóriában Jalkóczi Miklós Márton győzött, a második Széchenyi Sándor, a harmadik pedig Balázs Ákos lett. A felnőttek között az első díjat Kövecs Imre érdemelte ki Máró Gábor és Fiatal Gáspárné, illetve Györfi Péterné előtt. A Déri Múzeum Baráti Körének díját Jordán Sándor, míg Hajdú-Bihar megye díját Pál István kapta.