Makroökonómia 40 pontos felkészítő Révész Sándor ExpresszAkadémia www.expresszakademia.hu 2013. május 10.
Elmélet GDP kiszámítása A következőeket kell figyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1. A számításhoz a piaci árakat alkalmazzuk! 2. Az egyes termékmennyiségeket szorozzuk a hozzájuk tartozó piaci árral 3. Amit már egyszer beleszámoltunk a termékbe, mégegyszer nem tesszük, éppen ezért a GDP a hozzáadott értékek összege 4. Így a GDP csak késztermékeket tartalmaz! 5. Jelentős a beszámított érték szerepe, használata viszont pontatlan!
Elmélet GDP deflátor vs. CPI GDP deflátor: nominalisgdp realgdp minden terméket beleszámít csak a belföldön előálĺıtott termékeket számítja bele változó termékkosár, mely inkább alulbecsüli az infláció mértékét Paasche árindex mutató CPI mutató: másnevén fogyasztói árindex csak a fogyasztók által vásárolt javakat számítja bele, emellett (vagy éppen ezért) a külföldről importált javakat is beleszámítja bázison rögzített mennyiség Laspeyres árindex mutató
Elmélet Laspeyres mutató
Elmélet Paasche mutató
Alapfeladat Excelből
Tesztek 1) Az ország gazdasági szereplőinek (rezidenseinek) összes megszerzett bruttó tényezőjövedelmét az alábbi mutató adja meg: 1. GDP 2. GNI 3. GNDI 4. Mindegyik a fentebb felsoroltak közül. 2) Az ország gazdasági szereplőinek (rezidenseinek) összes megszerzett bruttó (tényező+egyéb) jövedelmét az alábbi mutató adja meg: 1. GDP 2. GNI 3. GNDI 4. Mindegyik a fentebb felsoroltak közül.
Tesztek 3) Az évi bruttó kibocsátás (GO, a vállalati szektor teljes termelési értéke) és a GDP közötti kapcsolat a következő: 1. GO amortizáció = GDP. 2. GO anyag-és energiafelhasználás = GDP. 3. GDP anyag-és energiafelhasználás = GO. 4. GO külföldre irányuló nettó tényezőjövedelem áramlás = GDP. 4) A makroszintű nettó jövedelmet (NDP) úgy kapjuk, hogy a bruttó jövedelemből (GDP) 1. levonjuk a tőke javak amortizációját. 2. levonjuk az adókat. 3. levonjuk a külföldre áramló jövedelmeket. 4. levonjuk a vállalatok profitját.
Tesztek 5) Ha a nettó export egy országban negatív volt egy időszakra nézve, akkor ott 1. beruházások meghaladták a nemzeti megtakarítást. 2. a beruházások értéke kisebb volt a nemzeti megtakarításnál. 3. a megtermelt GDP nagyobb volt a belföldi jövedelem felhasználásnál (C+I+G). 4. a nemzeti megtakarítás negatív volt. 6) Ha egy országban egy évben a nettó export pozitív volt, akkor 1. az ország GDP mutatója nagyobb volt az NDP mutatójánál. 2. az ország belföldi jövedelem felhasználása kisebb volt a megtermelt jövedelemnél. 3. az ország társadalmi megtakarítása kisebb volt a beruházások értékénél. 4. Az összes fentebbi válasz helyes.
Tesztek 7) Egyazon összeggel növeli a hazai GDP-t és GNI-t a következő tevékenység: 1. külföldi tőketulajdonosok hazai vállalatban érnek el profitot. 2. hazai tőketulajdonosok külföldi vállalatban érnek el profitot. 3. hazai munkavállalók belföldön dolgoznak, és bért kapnak. 4. hazai munkavállalók átmenetileg külföldön dolgoznak, és bért kapnak. 8) A GDP=Y=C+I+G összefüggésből származtatott S=I összefüggésben 1. a beruházás tartalmazza a pótló beruházásokat is. 2. a nemzeti megtakarítás tartalmazza az amortizációt is. 3. Mindkét fentebbi válasz helyes. 4. A fentebbi válaszok egyaránt hamisak.
Tesztek 9) Tegyük föl, hogy a GDP deflátor értéke emelkedik, miközben a reál gdp értéke csökken. Ekkor 1. a nominális GDP-nek emelkednie kell 2. a nominális GDP-nek csökkenie kell 3. a nominális GDP-nek változatlannak kell maradnia 4. a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet, változatlan maradhat 10) Az aktivitási ráta 1. a foglalkoztatottak számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa 2. munkaerő állomány és teljes lakosság hányadosa 3. munkaerő állomány és munkaképes korú lakosság hányadosa 4. foglalkoztatottak számának és a felnőtt népesség számának hányadosa
Tesztek 11) A frikciós munkanélküliségi ráta magasabb abban az országban, ahol 1. alacsaonyabb a fiatalok arány 2. nagyobb a GDP 3. nagy az aktivitási ráta 4. magasabb a fiatalok aránya 12) A minimálbér emelése csökkenti az alacsony képzettségű munkások bérét, ha az alacsony képzettségű munka kereslete 1. rugalmatlan 2. egységnyi rugalmasságú 3. rugalmas 4. bármilyen rugalmasságú
Nemzeti számlarendszer azonossága A makrogazdasági körforgás
Nemzeti számlarendszer azonossága GDP = Y = C + I + G(+NX ) a fogyasztás C = C 0 + MPC Y DI a rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y T + TR a kormányzati vásárlás G = T TR a beruházás I = I 0 a r
Nemzeti számlarendszer azonossága Mintafeladat Beruházás - megtakarítás
A modell kínálati oldala A vállalat Y (X 1 ; X 2 ;...X n ) termelési függvény w 1 ; w 2 ;...w n tényezőárak cél: π = TR TC > max Feltételezések: - Általános hosszútávú egyensúlyi modell termelési tényezők piaca - tényezőárak alakítják ki az egyensúlyt árupiac - a kamatláb alakítja ki az egyensúlyt állandó a munka, tőke mennyisége, és azonos a technológia szintje nincs a pénznek szerepe, valamint fentáll a klasszikus dichotómia zárt a gazdaság teljesen rugalmasak az árak
A modell kínálati oldala Legyenek: Versenyző vállalatok output és input piacokon - árelfogadóak Legyen a munka (L) és a tőke (K) termelési tényező, és Cobb Douglas típusú termelési függvény, állandó mérethozadékkal. A cél: π = TR(y) TC(y) > max Deriváljuk le, és rendezzük nullára: 0 = MR MC MR = MC Kicsit másképp: MR(q) = δpq δq = p MC(q) = δwl δq = W 1 MPL W P = MP L (hasonlóan belátható a tőkepiacra is...)
A modell kínálati oldala Termelési függvény és tényezőkereslet
Tesztek 1) Állandó mérethozadék esetében nem igaz, hogy 1. zy=f(zk;zl) 2. Y/L=F(K/L;1) 3. Y+1=F(K+1;L+1) 4. Y=MPK*K+MPL*P 2) Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli a tőke és a munka iránti keresletét, amíg 1. a munka és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással 2. a termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti a termelést 3. a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reálbérleti díjjal 4. hitelezői bírják türelemmel
Tesztek 3) A fogyasztási határhajlandóság megmuatja, hogy 1. a fogyasztók jövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra 2. a fogyasztók a jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra 3. a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedését eredményezi 4. egyik sem helyes 4) Egy gazdaságban a klasszikus modell érvényesül. A kormányzat növelni akarja a beruházást. Mit tegyen? 1. adókedvezmény nyújtása a vállalatoknak 2. adók emelése 3. fogyasztást sújtó adók csökkentése 4. egyik sem helyes
Tesztek 5) A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésével jár 1. Ha nő a beruházási kereslet, valamilyen oknál fogva 2. Adók csökkennek, kormányzati vásárlások nőnek 3. Növekszenek a megtakarítások 4. a) és b) helyes 6) Egy gazdaságban adócsökkentés hatására minden más rögzített érték mellett a fogyasztási hányad 1. nő 2. csökken 3. nem változik 4. bármi megtörténhet
Pénzkereslet A pénz forgási sebessége A pénz forgási segességét leíró egyenlet: P Y = M V
Teszt 1) Érvényesül a Fisher hatás. A várható inflációs ráta 3% ponttal csökkent. Ekkor 1. A nominális kamatláb és a reálkamatláb is ennyivel csökkent 2. a nominális kamatláb nem változik, a reálkamatláb 3% ponttal csökken 3. A nominális kamatláb 3%-kal csökken, míg a reál rögzített 4. egyik sem következik be 2) A pénztartás költsége megegyezik 1. a nominális kamatlábba 2. ex ante reálkamatlábbal + várt inflációval 3. ex post reálkamatlábbal 4. a) és b)
Teszt 3) Ha az állam megnövekedett vásárlásait seigniorage jövedelemből finanszírozza, akkor közvetve 1. megadóztatja azokat, akik hitelt nyújtanak neki 2. megadóztatja azokat, akik likvid eszközöket tartanak 3. megadóztatja azokat, akiknek nincs megtakarításuk 4. nem adóztat meg senkit, csak az adósságát növeli 4) A klasszikus dichotómia szerint, ha a jegybank növeli a pénzkínálatot 1. a reálkamatláb nő 2. a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik 3. a munkaerő-kereslet emelkedik 4. a nominális GDP változatlan
Teszt 5) Ha a pénz forgási sebessége állandó, akkor a mennyiségi pénzelmélet szerint 1. a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiségi növekedési ütemével 2. a reál GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével 3. az inflációs ráta egyenlő lesz a pénzmennyiség növekedési ütemével, függetlenül a GDP növekedési ütemétől 4. egyis sem helyes 6) A 100%-os tartalékolású bankrendszerben a pénzmultiplikátor értéke 1. 0 2. 1 3. 0,001 4. 100
Teszt 7) A Baumol-Tobin modell szerint a tranzakciós pénzkereslet 1. kamat rugalmassága -0,5 2. jövedelem rugalmassága 0,5 3. mindkettő helyes 4. egyik sem helyes 8) A mellékelt ábrán egy gazdasági szereplő pénzkezelési szokásait ábrázoltuk. A szereplőnk év elején kapja meg a teljes jövedelmét, ami Y=10.000 pénzegység. Ennek az adatnak és az ábrának az alapján a szereplőnk tranzakciós pénzkereslete 1. 625 2. 10000 3. 2500 4. 1250
Teszt 9) A pénzkínálat multiplikátora csökken 1. ha a cr emelkedik 2. ha az rr emelkedik 3. mindkettő helyes 4. egyik sem helyes 10) A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme 1. a bankrendszeren kívüli készpénz 2. a bankrendszeren belüli készpénz 3. a jegybanki tartalék 4. egyik sem helyes
Elmélet Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Y /L = F (K/L, 1) Egy munkásra jutó termelés: y = Y /L Egy munkásra jutó tőke: k = K/L Termelési függvény így: y = f (k)
Elmélet MPK Mi volt a tőke határterméke? (mikroökonómia) Megmutatja, hogy ha a tőke értékét egy egységgel növelem, mennyivel nő a kibocsátás értéke! - lásd határérték fogalmak Hogyan kaptuk meg? MPK = δy δk Az új termelési függvényünknél mi a tőke határterméke? Hasonló megfontolások, de itt az egy munkásra jutó értékekkel számoltunk! Ugye, definiáltuk az y = Y /L és k = K/L változókat. A tőke határterméke most tehát: Megmutatja, hogy ha a tőke értékét egy egységgel növelem, mennyivel nő a kibocsátás értéke egy munkásra levetítve
Elmélet Egy munkásra jutó termelési függvény
Elmélet Számlarendszer azonosság Y = C + I y = c + i A fogyasztási függvény legyen: c = MPC y vagy másképp: c = (1 s) y Tehát y = (1 s)y + i Átrendezve i = sy
Elmélet Kibocsátás, fogyasztás, beruházás
Elmélet Stacionárius állapot Láttuk, hogy y = f (k) és i = sy Tehát i = sf (k) Legyen δ az értékcsökkenés mutatója k = i δk k = sf (k) δk Egyensúlyban k = 0, tehát sf (k) = δk
Elmélet Népesség növekedés és technikai haladás Az Y = F (K, E L) egyenletben az E paraméter technológia haladást jelöl. Ha a munka előtt (L) áll, akkor munkahatékony technikai haladás, ha a tőke (K) előtt, akkor tőkehatékony technológiai haladásról van szó. Ekkor k = K/(L E) y = Y /(L E) A tőkeváltozást leíró egyenletünk kiegészül egy plusz taggal! Ha g a technológiai haladás mértéke, akkor k = sf (k) (δ + n + g)k
Elmélet Népesség növekedés és technikai haladás
Tesztek 1) A Solow modell szerint egy stacioner egyensúlyban lévő gazdaságban, ha n=g=0 1. egy munkásra jutó tőkeállomány konstans 2. egy munkásra jutó beruházás megegyezik az egy munkásra jutó amortizációval 3. egy munkásra jutó megtakarítás megegyezik a fajlagos amortizációval 4. minden igaz 2) Legyen y = k ( 1/2); s = 0, 4; delta = 0, 2; Mennyi a stacioner fajlagos tőkeállomány? 1. 4 2. 8 3. 2 4. 16
Tesztek 3) Technikai haladás nélküli Solow modellben a népesség növekedési ütemének emelkedése 1. biztosan növeli az egy főre jutó tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi értékét 2. biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensúlyi értékét 3. biztosan emeli a stacioner egyfőre jutó fogyasztás értékét 4. minden hamis 4) Solow termelési függvény adott állandó mérethozadékkal, s=0,2; amortizáció 10%; g=n=0; k kiinduló értéke 1. Mekkora a fajlagos tőkeállomány növekédsi üteme 1. 0,3 2. 0,1 3. 0,15 4. 0,2
Tesztek 5) Ha állandó mérethozadéknál az L kitevője 2-szerese a K kitevőjének, mennyi az aranyszabály szerinti felhalmozáshoz tartozó megtakarítás értéke? 1. 1/3 2. 1/2 3. 3 4. 1 6) Solow esetén a kibocsátás növekedési üteme 1. 0 2. g 3. n 4. n+g
Tesztek 7) Solowban az egy munkásra jutó kibocsátás növekedési üteme 1. 0 2. g 3. n 4. n+g 8) solow modell gazdaságában stacioner egyensúlyi pályán haladva n jelentősen lecsökken? Mi fog változni? 1. Az új stacioner állapotban nagyob lesz az egy főre jutó tőkeállomány 2. Technikai haladás meggyorsul 3. Nem változik semmi 4. Az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üteme magasabb lesz
Tesztek 9) Y = A K ( 0, 25) L ( 0, 75). A reáljövedelem növekedési üteme 4%, a tőke növekedési üteme 4%, a munka növekedési üteme 1%. Mennyi A növekedési üteme? 1. 0,04 2. 0,03 3. 0,0225 4. nem lehet megmondani 10) Y = A K ( 1/2) L ( 1/2) esetén A 2%-kal nő. A munkahatékonyság hány százalékos emelkedésének felel meg ez a technikai haladás üteme? 1. 0,005 2. 0,01 3. 0,02 4. 0,04
Elmélet Az egyszerű modell - alapok
Elmélet Árupiaci összefüggés
Elmélet Árupiaci összefüggés
Elmélet Keynes-i kereszt, árupiaci egyensúly
Elmélet Pénzpiac, egyensúlyi kamatláb
Elmélet Pénzpiac - LM görbe
Elmélet Árupiaci és pénzpiaci egyensúly
Elmélet Fiskális expanzió
Elmélet Monetáris expanzió
Tesztek 1) A tervezett kiadások egyenese (a tankönyvben E-vel jelölve) annál meredekebb a keynesi keresztben, minél 1. alacsonyabb a háztartások fogyasztási határhajlandósága. 2. alacsonyabb a költségvetés hiánya ( jövedelemfüggő adók esetén). 3. alacsonyabb a háztartások megtakarítási határhajlandósága. 4. alacsonyabbak a vagyoni elemeket (ingatlanok, gépkocsi stb) terhelő adók.
Tesztek 2) Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az IS/LM modell írja le. Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c=0,6 és nincsenek jövedelemfüggő adók. Az árszínvonal ragadós és a központi bank úgy szabályozza a pénzmennyiség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen. Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik a reál kormányzati keresletet (DG=100), akkor a fogyasztás változása 1. DC = 100 lesz. 2. DC = 150 lesz. 3. DC = 60 lesz. 4. Egyik fenti válasz sem helyes.
Tesztek 3) Az IS görbe meredeksége függ 1. a fogyasztási határhajlandóságtól. 2. a jövedelemadó kulcsától. 3. a beruházások kamatérzékenységétől. 4. Az összes fentebbi válasz helyes. 4) Az r/y koordinátarendszerben ábrázolt LM görbe balra tolódik, ha 1. a reál pénzmennyiség (M/P) növekszik. 2. a reál pénzmennyiség (M/P) csökken. 3. a technológiai változások következtében élénkül a beruházási kereslet és így nő a reáljövedelem. 4. a pénzkiadó automaták elterjedésének következtében csökken a reál pénzkereslet.
Tesztek 5) Ha az emberek bármely kamatszint mellett a korábbinál több készpénzt kívánnak tartani, akkor változatlan pénzkínálat mellett a kamatláb 1. emelkedik. 2. csökken. 3. változatlan marad. 4. A fentiek mind előfordulhatnak. 6) Zárt gazdaságban az IS/LM modellből levezetett makroökonómiai aggregált keresleti (AD) függvény azért negatív meredekségű, mert az árszínvonal növekedésével 1. az állam csökkenti vásárlását. 2. romlanak a profitkilátások, s emiatt csökken az autonóm beruházási kereslet. 3. nő a pénz forgási sebessége. 4. csökken a reálpénzkínálat és a felborult pénzpiaci egyensúlyt a piaci kamatláb növekedése álĺıtja helyre, s emiatt csökken a beruházási kereslet.
Tesztek 7 Adott AD görbe mentén konstans 1. a reáljövedelem 2. a nominális pénzkínálat 3. az árszínvonal 4. a kormányzati vásárlások s + ÁBRÁK 1. a 2. b 3. c 4. d
1) Mind a négy AS modell szerint a potenciális kibocsátás 1. A munkaerő állomány teljes foglalkoztatása mellett termelt kibocsátás 2. a kibocsátás fizikaliag túl nem léphető határa 3. a várt és a tényleges árszínvonal egyenlősége mellett termelt kibocsátás 4. egyik sem igaz 2) Ragadós bérek modellje: Kibocsátás nő és nincs kínálati sokkhatás, akkor a reálbérek 1. emelkednek 2. csökkennek 3. nem változnak 4. nem egyértelmű
3) A téves helyzetmegítélés modelljének felvetései közé NEM tartozik a következő 1. árak ragadósak 2. nominálbérek rugalmasak 3. munkapiacon egyensúly van 4. munkavállalalók összetévestik a nominál és reálbéreket 4) Az információhiány modelljében 1. az árak rövidtávon merevek 2. az árkiigazítás mikro szintű költségei magyarázzák a makroszintű merevséget 3. a szereplők aszimmetrikusan informáltak a kibocsátásról 4. nem várt áremelkedés a termelőket a kibocsátás fokozására ösztönzi
5) A ragadós árak modellje szerint 1. minden vállalat rögtön változtat árakat a kereslet változására reagálva 2. egyetlen vállalat sem reagál a keresletre 3. egy részük igen, egy részük nem 4. rövidtávú aggregált kínálati görbe vízszintes 6) A munkakínálati görbe bérrugalmassága fontos szerepet játszik a 1. ragadós bérek modelljében 2. téves helyzetmegítélés modelljében 3. a) b) 4. egyik sem
7) Phillips görbe összefüggés értelmében 1. rövidtávon nem érvényes a klasszikus dichotómia 2. A várnál nagyobb infláció recesszióval jár 3. Az inflációt a gazdaság keresleti oldala határozza meg 4. az inflációs várakozások lassan alkalmazkodnak 8) 50% esélye van, hogy 10% lesz az infláció; 50%, hogy 5. A Phillips egyenlet: 6 + 0, 8 (pi e pi). Az adott gazdaságban végül 10% lett az infláció 1. 8%-os a munkanélküliség 2. 6%-os a munkanélküliség 3. 4%-os a munkanélküliség 4. 2%-os a munkanélküliség