Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ modellje alapján készítette: Danka Adél igazgató Celldömölki Városi Általános Iskola
TARTALOM 1. AZ INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉSI MODELL JÓVÁHAGYÁSA... 3 2. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS... 4 3. ALAPELVEK... 7 4. CÉLOK... 8 5. FUNKCIÓK... 8 6. INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS... 9 6.1 AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI... 9 6.2 AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA... 10 6.3. AZ ÉRTÉKELÉS SZÖVEGEZÉSE... 11 MELLÉKLETEK... 27 1.1. ÉRTÉKELÉSI TERÜLETEK VÁLASZTÁSA... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 E-INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS-DÖNTÉS-ÖSSZEGZÉS.XLS... 29 2.2 G-INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS-OKTATÁS-NEVELÉS.xls... 31 2
1. AZ INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉSI MODELL JÓVÁHAGYÁSA A Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetése és tantestülete 100 % igen, 0 % nem szavazattal, 0 % tartózkodás mellett elfogadta az intézményértékelési modellt. A tantestületi jóváhagyás dátuma: 2009. év 08. hónap 28.. nap Véleményezte Tantestület: Iskolaszék: Szakértő: Érvényessége: 2009.. év 06. hónap 23.. nap 2009.. év 06. hónap 25.. nap 2009.. év 07. hónap 18.. nap 2015. év 08. hónap Felülvizsgálata: Az első felülvizsgálat dátuma: Gyakorisága: 2015.. év 09. hónap 5. évente Celldömölk,, 2009. (év) 08. (hónap) 31.. (nap) A jóváhagyást hitelesíti:. P.H.. igazgató 3
2. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Modellünk a szakszerűség és a törvényesség pilléreire építkezik. A KT alábbi paragrafusai, bekezdései, pontjai azok, melyeknek való megfelelés az intézményértékelés törvényességének a mutatója. 40. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 48. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, - moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, (4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni 4
a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait. A közoktatás országos mérési feladatai 99. (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése. (2) Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor. (3) Az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködhet - az oktatási és kulturális miniszter felkérése szerint - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont is megbízhatja a feladatokban való közreműködéssel. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont köthet megállapodást. (4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatási és kulturális miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat. (5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. (6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni. (7) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. 100. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az oktatási és kulturális miniszter, szakképzés esetén - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki. 102. (1) Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntéselőkészítő munkában - az e törvény 17. -a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie. (2) A fenntartó 5
a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit; c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek; e) megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját; g) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. 6
3. ALAPELVEK Az intézményértékelés a pedagógiai programmal, az intézményi minőségirányítási programmal koherens, a tantestület által elfogadott alapelvekre épül. Az intézmény-értékelési rendszer alapelve a nyilvánosság: azaz az érintettek (pedagógusok, fenntartó, szülők) számára az értékelési rendszer, valamint az értékelés folyamatában kialakult értéklet, értékítélet az eredmény tartalmától (előjelétől) függetlenül hozzáférhetők. a szakszerűség: azaz megbízható, érvényes, objektív mind a rendszer, mind az alkalmazott eszközök. VALIDITÁS = érvényesség RELIABILITÁS = megbízhatóság OBJEKTIVITÁS = tárgyszerű, pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan módszerek, a norma- és kritériumorientáltság: azaz az intézmény-értékelésben mind normákhoz, mind kritériumokhoz történő viszonyítás, értékletképzés megjelenik. a fejlesztő célú értékítélet alkotás: azaz az értékelés az objektív tények, adatok alapján történő tervszerű javítást, fejlesztést szolgálja. a nyitottság: azaz minden olyan - nem kötelező - külső értékelés, vizsgálat befogadható, integrálható az iskola intézményértékelési rendszerébe, melynek célja, tartalma megfelel az értékelési alapelveinknek, céljainknak. az egységesség: azaz az iskola intézményértékelési rendszerének alapelvei, céljai, módszerei és eszközei koherensek az iskola értékelési rendszerének vezető-, pedagógus-, tanulóértékelési alrendszereivel. 7
4. CÉLOK Az értékelés céljai a Pedagógiai Program és az IMIP prioritásai (alapelvei, céljai) alapján tűzhetők ki. Az intézményértékelés működtetésének céljai o Az iskolavezetés, a munkatársak egy éves gyakorisággal objektív értékletet kapjanak az intézményről. Határidő: 2014. június Felelős: igazgató o Az intézmény- valamint a szervezetfejlesztés tervezése egzakt értékelésre épüljön. Határidő: 2014. június Felelős: igazgató 5. FUNKCIÓK Az intézményértékelési rendszer az alábbi funkcióknak felel meg: - Összegzés (szummatív értékelés) o Azaz az intézményértékelés egy értékelési ciklus egy tanév lezárásakor annak fejlesztő célú, összegző (szummatív) értékelését adja. - Diagnosztizálás (diagnosztikus értékelés) o Az intézményértékelés egy értékelési ciklus egy tanév lezárásaként egyben egy új intézményfejlesztési szakaszhoz szolgáltat bemeneti jellemzőket. - Folyamatkorrekció támogatása (formatív értékelés) o Az intézményértékelés egy értékelési ciklus egy tanév lezárásakor egyben egy hosszabb intézményfejlesztési szakaszon belül szolgáltat folyamatközi jellemzőket. 8
6. INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS 6.1 AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI Az intézményértékelési modell az intézmény és intézményműködés következő fő területeire terjed ki: Törvényesség Dokumentumok szintjén Működés szintjén Humánerőforrás gazdálkodás Végzettségek Létszám Fluktuáció Célok teljesítettsége pedagógiai program IMIP éves munkaterv Feladatok teljesítettsége pedagógiai program IMIP éves munkaterv Biztonságos működés Innováció - PR Oktatás Tanulmányi eredmények Versenyeredmények Továbbtanulás minősége Felzárkóztatás Tehetségfejlesztés Az országos mérés Nevelés Magatartás Szorgalom Hiányzások Rongálások Fegyelmik Egyéb 9
6.2 AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA MAGFOLYAMAT DÖNTÉS AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJÁRÓL MIÉRT ÉRTÉKELÜNK DÖNTÉS AZ ÉRTÉKELÉS TÁRGYÁRÓL MELY TERÜLETEKET ÉRTÉKELJÜK DÖNTÉS AZ ÉRTÉKELT TERÜLETEK FONTOSSÁGÁRÓL SÚLYOZÁS DÖNTÉS A REFERENCIÁKRÓL AMIHEZ VISZONYÍTUNK: VÁRT ÉRTÉK, ELŐZŐ TELJESÍTMÉNY, CSOPORTKÖZÉP ADATGYŰJTÉS ADATELEMZÉS ÉRTÉKLET 10
6.3. AZ ÉRTÉKELÉS SZÖVEGEZÉSE Az értékelt tanév: 2013/2014 Az értékelési folyamat résztvevői: Németh Béla Szilvágyiné Laczi Éva Az értékelés alapelvei: o a nyilvánosság: azaz az érintettek (pedagógusok, fenntartó, szülők) számára az értékelési rendszer, valamint az értékelés folyamatában kialakult értéklet, értékítélet az eredmény tartalmától (előjelétől) függetlenül hozzáférhetők. o a szakszerűség: azaz megbízható, érvényes, objektív mind a rendszer, mind az alkalmazott módszerek, eszközök. o a norma- és kritériumorientáltság: azaz az intézmény-értékelésben mind normákhoz, mind kritériumokhoz történő viszonyítás, értékletképzés megjelenik. o a fejlesztő célú értékítélet alkotás: azaz az értékelés az objektív tények, adatok alapján történő tervszerű javítást, fejlesztést szolgálja. Az értékelés célja(i): o Legyen egzakt intézményértékelés 2013-2014. tanévről. Határidő: 2014. június Felelős: igazgató o Az értékelés alapján meghatározhatók legyenek a fejlesztendő területek. Határidő: 2014. június Felelős: igazgató 11
o Az iskolavezetés, a munkatársak egy éves gyakorisággal objektív értékletet kapjanak az intézményről. o Az intézmény- valamint a szervezetfejlesztés tervezése egzakt értékelésre épüljön. Az értékelési folyamat időtartama: 2013. szept. 01. 2014. jún. 15. Az értékelési folyamat főbb lépései: - Értékelési munkacsoport összetétele változatlan. - Meghatároztuk a középtávú értékelési tervnek megfelelően az értékelendő területeket. - Elkészítettük az értékelés folyamattervét. - Az értékelt területekhez hozzárendeltük a kritériumokat / indikátorokat / a várt mutatókat. - Feltártuk a referáló elért / teljesített mutatókat / adatokat. - A referens és a referáló mutatók / adatok összevetése alapján megfogalmaztuk az egyes területekre az értékleteket. - Az értékelés alapján kijelöltük a fejlesztendő területeket. 12
Az értékelt területek: A 2013-2014. tanévben a következő területeket értékeltük: ÉRTÉKELT TERÜLETEK: megelőző értékelés éve: következő értékelés éve: Humánerőforrás gazdálkodás 2013 2015 Biztonságos működése 2013 2015 Célok teljesítettsége IMIP 2013 2016 MEGJEGYZÉS ÉVES MUNKATERV 2013 2015 Oktatás 2013 2015 Az értékelt területek várt és elért mutatói: Törvényesség TERÜLET Dokumentumok szintjén kritérium/ referens mutató referáló mutató megelőző értékeléshez viszonyítva * értéklet** fejlesztési javaslat*** tervezett határidő megfelelő nincs 2013.okt. Működés szintjén megfelelő nincs 2013.aug. Humánerőforrás gazdálkodás Célok teljesítettsége PP-IMIP-ÖMIP- ÉVES MUNKATERV Feladatok teljesítettsége PP-IMIP-ÖMIP-ÉVES MUNKATERV Biztonságos működés Oktatás Létszám 88 88 megfelelő nincs 2013.szept. Fluktuáció 5% 1,2%; 1,7% nem jelentős nincs 2014. jún. 95% 100% megfelelő nincs 2014.jún. 100% 100% megfelelő nincs 2014.jún. Üzemi baleset 0 2 nem jelentős Tanulói balesetek 0 11 nem jelentős Tanulmányi eredmények Versenyeredmények van nincs 2014.jún. 2014.jún. bukás<5 % 2 % javult nincs 2014.jún. országos döntő van megfelelő van 2014.jún. 13
Továbbtanulás minősége gimn. 35% 40% megfelelő nincs 2014.máj. Nevelés Felzárkóztatás 20% 25% megfelelő nincs 2014. jún. Tehetségfejlesztés 20% 25% megfelelő nincs 2014. jún. Az országos mérés orsz átlag átlag körüli nem megfelelő van 2014.jún. Egyéb, éspedig: Magatartás átlag>3,5 4,3 megfelelő van 2014.jún. Szorgalom átlag>3,5 4,0 megfelelő nincs 2014.jún. Hiányzások Rongálások 30000Ft 0Ft megfelelő nincs 2014.jún. Fegyelmik 25% 25% megfelelő nincs 2014.jún. 14
Az értékelt területek elemzése: Törvényesség Intézményünk rendelkezik a működéshez szükséges alapdokumentumokkal. Mivel az iskola gazdálkodással kapcsolatos ügyeit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Celldömölki Tankerülete kezeli, ezért gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentummal nem rendelkezünk. Humánerőforrás gazdálkodás A személyzet létszáma a feladatellátásnak megfelelő. A fluktuáció mind az értékelési időszakhoz viszonyítva, mind az aktuális elvárásainkhoz viszonyítva nem jelentős. Ez azt jelenti, hogy megfelelő az intézmény megtartó képessége. 15
Valamennyi pedagógus rendelkezik tanított szakjának megfelelő főiskolai képesítéssel, 14-en egyetemi végzettséget szereztek, többségében a mesterképzés keretein belül. Valamennyi pedagógus teljesítette a 7 évente kötelező 120 órás továbbképzést. Szakvizsgázott pedagógusok száma 16. Biztonságos működés Az üzemi baleset az értékelt időszakban nem volt jelentős. Ez az elvárásainkkal összevetve azt jelenti, hogy ezen a területen biztonságos az intézmény. A tanulóbalesetek száma az elvárásainknak megfelelő. 16
Fejlesztési javaslat: Szakember bevonásával balesetelemzést kell elvégeztetni. Felül kell vizsgálni a tűz- és balesetvédelmi szabályzatot. Meg kell újítani tartalmában és formájában a balesetvédelmi oktatást. Célok teljesítettsége: A Pedagógiai Programban megfogalmazott céljaink 100%-át teljesítettük. A minőségirányítási programunk ez évre határidős céljainkat maradéktalanul elértük. Ez jobb a vártnál. Az éves munkaterv céljainak teljesítésével az értékelt időszakra kitűzött célok 100%-át teljesítettük. 17
Oktatás Tanulmányi eredmények Telephely Kenyeri Alsóság Celldömölk Intézmény Tanulm. átlag 4,6 3,8 4,0 3,9 A tanév folyamán nyújtott kiemelkedő tanulmányi eredményért, versenyeken elért kimagasló teljesítményéért tíz tanuló általános nevelőtestületi dicséretben részesült: Fekete Réka 6.d Szakács Rebeka 7.a Végh Vanda 7.a Remport Donát 7.a Szabó Tamás 7.a Novák Fanni Mónika 8.a Baranyai Mercédesz 8.a Palotai-Kóbor Zalán 8.a Sághegyi Erik 8.a Mészáros Vivien 8.b A végzős osztályokból nyolcan vehettek át nevelőtestületi gratulációt példamutató magatartásért, szorgalomért, közösségi munkáért: 18
Fülöp Dominika 8.a Lőrincz Liliána 8.a Zábrádi Luca 8.a Horváth Flóra 8.b Talabér Cintia 8.b Nagy Csenger 8.c Hegedűs Fanni 8.d Németh Fruzsina 8.d A tanévet kitűnő és jeles eredménnyel záró tanulók száma: Kenyeri Alsóság Celldömölk Intézmény kitűnő 2 14 80 96 jeles 4 15 68 87 Az első osztályosok között elismerő oklevélben részesült 37 tanuló. Bukottak száma 1 tárgyból bukott 2 vagy több tárgyból bukott Alsóság 2 4 Celldömölk 7 7 összesen 9 11 20 tanuló (az összlétszám 2%-a) nem érte el egy vagy több tantárgyból a minimumszintet. Vagyis tanulóink motiváltsága, a felzárkóztató-, hátránykompenzáló munkánk még fejleszthető. A tanév során kiemelten foglalkoztunk a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásával. Közülük 12 SNI tanulóval 19
részt vettünk az Oktatási Hivatal és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karával együttműködve kifejlesztett kísérleti mérésben. Az Integrációs Képesség kibontakoztató Program (IPR) és a TÁMOP 3.3.2. Esélyegyenlőségi pályázat kapcsán szorosan együttműködve a Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolával, segítettük a hetedik évfolyamon tanulók pályaválasztását. Az IPR programban 13 pedagógus segítette a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatását. A foglalkozásokon 81 tanuló vett részt. A TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás és nevelés elterjesztése Celldömölkön pályázattal az értékelt tanévben kibővített formában fenntartjuk a kompetencia alapú oktatást az intézmény négy telephelyén. A pályázat lehetőséget biztosított a pedagógusok szakmai megújulására, eszközök korszerűsítésére. A TIOP 1.1.1-09 pályázat keretében az intézmény telephelyein 15 tanulócsoport 370 db tanulói laptop, 15 nevelői laptop segítségével korszerűsítettük a tanórai munkát. A konstrukció közvetlen célja az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. A fejlesztés hozzájárul a kompetenciafejlesztő oktatásban elért eredmények fenntartásához illetve továbbfejlesztéséhez, valamint a mérésértékelés, és az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez. A TIOP 1.2.3-11/1-2012-0091 projekt célja, hogy erősítse oktatási-, képzési szerepét a korszerű IKT infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésével. A közoktatás támogatása érdekében az intézmény kiemelt célja a könyvtárban őrzött dokumentumokhoz és információkhoz történő helytől független egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása. Emellett került beszerzésre a vakok és gyengén látók részére képernyő nagyító szoftver. A pályázat megvalósulása 2012. szeptember 1-2013.december 31. 20
A megpályázott és elnyert összeg mintegy 5,5 millió forint, és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatás. Az elmúlt tanévben csatlakoztunk a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának partneriskolai hálózatához. A celldömölki telephelyeken az általuk kifejlesztett Diagnosztikus mérések fejlesztése című TÁMOP projekt online mérések tesztelését végeztük több osztállyal. Az alsósági telephelyen a longitudinális mérésben vesz részt a 3. és 7. osztály. Versenyeredmények A területi, megyei ill. országos döntőkön 125 kiemelt helyezést értek el tanítványaink. Az intézményben folyó tehetséggondozó munka kiváló. A tanév utolsó tanítási napján ünnepélyes keretek között köszöntöttük a kiemelkedő eredményeket elért tanulókat és felkészítő tanáraikat. 21
Továbbtanulás minősége A továbbtanulási mutatónk jobb a vártnál. Valamennyi középfokú intézménybe jelentkezett tanulónk felvételt nyert. A továbbtanulásra történő felkészítés intézményünkben megfelelő. Az országos mérés eredménye Az OKM intézményi eredmények jelentősen nem változtak a megelőző méréshez viszonyítva. Vagyis a képességfejlesztő munkánkon lehet javítani. Az OKM eredményeinek javítását a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjától beszerzett jól használható program segíti. Folyamatosan készítjük a tanulói eredmények mélyelemzését. Az alap szintet el nem ért tanulók számára egyéni fejlesztési profil készül. 22
Az alsósági telephely eddigi eredményei a kompetenciamérésekben A celldömölki telephelyek eddigi eredményei a kompetenciamérésekben 23
Fejlesztési javaslat: Mind a felzárkóztatás, mind a tehetség-, mind a képességfejlesztés területén képzéssel fejleszteni kell a tantestület kompetenciáit. Nevelés Magatartás A jegyekkel kifejezett tanulói magatartás az elvárt eredménynél jobb lett. A javuló magatartási tendencia ellenére néhány tanulónk hajlamos néha megfeledkezni önmagáról. Ezt tükrözi az írásbeli figyelmeztetők száma. A nevelési tevékenységünket a környezetünk védelme területén javítanunk kell. 24
Fejlesztési javaslat: Szocio-ökonómiai státuszvizsgálatot kell elvégezni a tanítványainkra vonatkoztatva. Fel kell tárni a tantestület nevelési elveinek, módszereinek sajátosságait, az egységesség mértékét. Hiányzás Az igazolatlanul mulasztó tanulók száma ugyan csökkent, de a felelőtlen szülői hozzáállás miatt a hiányzások mértéke nőtt. 25
Az értékelt tanév során tanulóink példát mutató tevékenységükért, színvonalas szereplésekért, a közösségért végzett munkájukért szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretben részesültek. szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret Alsóság 6 28 20 Celldömölk 36 129 47 Összegző értékelés: Kilenc (9) terület értékelését végeztük el. Az egyes területeket nem súlyoztuk, így azok mutatói azonos súllyal szerepelnek az összegző értékelésben. Kedvező értékítélet akkor fogalmazható meg, ha az értékelt területek 75%-ában elértük a referens mutatókat. A referens mutatókat valamennyi területen elértük. Vagyis az intézményünk megfelel a választott / kijelölt értékeinek. Celldömölk, 2014. június 24....... ÉCS vezetője P.H. igazgató 26
MELLÉKLETEK
1.1 E-INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS-DÖNTÉS-ÖSSZEGZÉS.XLS
30
2.2 G-INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS-OKTATÁS-NEVELÉS.xls 31
32