Meteorológiai előrejelzések

Hasonló dokumentumok
Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

METEOROLÓGUS MSC ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK

Numerikus prognosztika: szakmai alapok

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID

Numerikus szimuláció a városklíma vizsgálatokban

Meteorológiai előrejelzések

Transzportjelenségek

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A szinoptikus és numerikus időjárás-előrejelzés elméleti hátterének fejlődéséről

Az AROME sekély konvekció parametrizációja magas felbontáson

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

Nagyfelbontású dinamikai modellezés

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. lat. Földtudományos forgatag április 19.

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Az AROME nem-hidrosztatikus korlátos tartományú modell alkalmazása a mezoskálájú, szélsőséges jelenségek előrejelzésénél

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A Richardson-extrapoláció és alkalmazása a Dániai Euleri Modellben

Légköri termodinamika

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

A planetáris határréteg szerkezete. Tartalom

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása

Meteorológiai előrejelzés. Dr. Lakotár Katalin


Hő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Lokális szennyezőanyag-terjedés modellezése

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Lemez- és gerendaalapok méretezése

Folyami hidrodinamikai modellezés

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A hidrosztatika alapegyenlete vektoriális alakban: p = ρg (1.0.1) ρgds (1.0.2)

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443

A jövő éghajlatának kutatása

tisztelettel meghívja Önt

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Konzulensek: Czeglédi Ádám Dr. Bojtár Imre

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

A keveredési réteg magasságának detektálása visszaszóródási idősorok alapján

(Az Alkalmazott számszerű előrejelzés című elektronikus jegyzet II. fejezete) Szépszó Gabriella, Bölöni Gergely, Horányi András, Szűcs Mihály

A dinamikus meteorológia oktatása az ELTE-n. Tasnádi Péter, Weidinger Tamás ELTE Meteorológiai Tanszék

43. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése MEGHÍVÓ

Az úszás biomechanikája

Lagrange és Hamilton mechanika

Írja fel az általános transzportegyenlet integrál alakban! Definiálja a konvektív és konduktív fluxus fogalmát!

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével

A planetáris határréteg szerkezete

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása





Hidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese

Technikai áttekintés SimDay H. Tóth Zsolt FEA üzletág igazgató

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

BME HDS CFD Tanszéki beszámoló

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Termodinamika (Hőtan)

Fluid-structure interaction (FSI)

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

felhasználása a numerikus

A CFD elemzés minőségéről és megbízhatóságáról. Modell fejlesztési folyamata. A közelítési rendszer. Dr. Kristóf Gergely Október 11.

Áramlások fizikája

ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT

2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések

: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Átírás:

Meteorológiai előrejelzések Balogh Miklós Okleveles meteorológus BME Áramlástan Tanszék baloghm@ara.bme.hu

Tartalom Történeti áttekintés A számszerű előrejelzések Áramlástani modellek Atmoszférikus alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 2/32

Az időjárás és az ember Kölcsönhatás a természettel Kezdetekben passzív résztvev Később a környezet tudatos átalakítása Napjainkban aktív beavatkozás Az elrejelzések fontossága A jöv megtervezése A katasztrófák és károk megelzése A termelés optimalizálása 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 3/32

Empíria Népi megfigyelések Állatok viselkedésének megfigyelése (alacsonyan repülnek a fecskék) Események közötti összefüggések ( Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz ) Éghajlati tapasztalatok (Medárd nap, Katalin nap, Vénasszonyok nyara) Egy öreg juhász lokális, 1-2 napos elrejelzésének nagy a beválási valószínsége 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 4/32

Az elméleti meteorológia Reneszánsz korban instrumentális meteorológia Általános cirkuláció: 1686 Edmund Halley a három óceán monszun és passzát szelei 1735 George Hadley egycellás cirkuláció Immanuel Kant Fizika és matematika: D'Alembert pontrendszerek mechanikája Leonhard Euler folytonos közeg mozgásegyenletei Lagrange mozgásegyenlet részecskékhez kötött koordinátarendszerben 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 5/32

Az elméleti meteorológia Termodinamika: John Dalton parciális nyomás fogalma Louis Joseph Gay-Lussac légkör szerkezetének vizsgálata Nicolas Leonhard Sadi Carnot Carnot körfolyamat Rudolf Julius Emanuel Clausius, Benoit Paul Emil Clapeyron Clausius-Clapeyron egyenlet, a légkörben lejátszódó fázisátalakulási folyamatok vizsgálatának alapösszefüggése Dmitrij Ivanovics Mengyelejev univerzális gázegyenlet 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 6/32

A számszerű előrejelzések 1904, Vilhelm Bjerknes előrejelzés elmélete 1910, Lewis Fry Richardson első kísérlete 1948, Jule Charney szűrt egyenletei 1951, Neumann János, Jule Charney, Ragnar Fjortoft barotróp örvényességi modellje az ENIAC-on 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 7/32

2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 8/32

Az előrejelzések elmélete Prognosztikai egyenletrendszer = hidrotermodinamikai egyenletrendszer adott koordinátarendszer szerinti, szelektív alakja Diszkretizálás = egyenletek értelmezése egy diszkrét rendszerben (rácson, hálón) Adatasszimiláció = kezdeti és peremfeltételek megadása Initializáció = nyomási és áramlási mező szinkronizálása Modellintegrálás = egyenletek numerikus megoldása Utófeldolgozás = számszerű eredmények kiértékelése, megjeleníthető formába hozása 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 9/32

Nagyságrendek Folyamatok hossz és időléptéke: Globális skála (makro-a): L=10 7 m, D=10 4 m, T=10 6 10 9 s Szinoptikus skála (makro-b): L = 10 6 m, D = 10 4 m, T = 10 5 10 6 s Mezo skála: L = 10 2 10 5 m, D = 10 4 m, T = 10 3 10 5 s Mikro skála: L = 10-2 10 2 m, D = 10-2 10 2 m, T = 10-1 10 2 s 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 10/32

Közelítések makro skálán Hidrosztatikus közelítés: L >> D és U >> W => dw/dt ~ 0 Kvázi-stacionárius közelítés: Horizontális erőegyensúly feltételezése, egyensúlyi áramlások Adiabatikus közelítés Légtömegek határán nincs hőcsere Gömbi közelítés A Föld egyszerűsített geometriája 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 11/32

2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 12/32

Közelítések mezo skálán A konvektív folyamatokra alkalmazhatjuk: Mély konvekciós (anelasztikus) közelítés: A közeg vízszintes irányban összenyomhatatlan (sűrűség állandó), függőlegesen pedig a fölfelszíntől vett magasság függvénye dρ dt ρ z = ρdivv Sekély konvekciós közelítés (D < H troposzféra ): A közeg teljesen összenyomhatatlan 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 13/32 = w ρ = ρ0 divv = 0

2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 14/32

Közelítések mikro skálán Mivel a planetáris határrétegben az áramlás nem tekinthető laminárisnak A HTE-t a turbulens átlagokra írjuk fel HTE-be az átlagok és az átlagok körüli eltérések összegét helyettesítjük Átlagoljuk az egyenleteket Az átlagolt egyenletben szereplő ún. Reynolds feszültségeket az átlagos mennyiségekkel fejezzük ki Feltesszük, hogy a turbulens áramok a tulajdonság átlagos gradiensével arányosak, és az arányossági tényező a turbulens kicserélődési együttható A turbolens áramokra vonatkozó egyenletekben magasabb rendű tagok is megjelennek, ezeket parametrizáljuk (valamilyen tapasztalati modellel írjuk le) 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 15/32

Numerikus közelítések Térbeli diszkretizáció: Horizontális koordináták: gömbi koordináták, síkbeli leképezések Véges differencia modellek (rácstípusok) Galerkin módszerek, spektrális és véges elem módszerek (függvény rendszerek alkalmazása) Vertikális koordináták (felszínkövet, szigma, hibrid) Időbeli diszkretizáció explicit rész ( leap-frog ) implicit rész szemi-implicit séma szemi-lagrange advekciós séma 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 16/32

Matematikai egyszerűsítések Dinamikai leírás explicit egzakt módon Fizikai paraméterezés: Rácstávolságnál kisebb skálájú folyamatok (sub-grid skála) Túl bonyolult folyamatok, pl. sugárzás, konvekció, felhőfizika, planetáris határrétegben lejátszódó folyamatok, turbulencia, diffúzió, gravitációs hullám ellenállás, talaj hidrológia, stb. 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 17/32

Rácsok, hálók 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 18/32

Descartes-i egyenletek du dt dv dt dw dt dρ dt 1 = ρ 1 = ρ 1 = ρ p dx p dy p dz = ρdivv + lw fv + F fu + g + F lu sy + F sz sx 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 19/32

Szférikus egyenletek du dt dv dt dw dt 1 = ρ 1 = ρ 1 = ρ p dx p dy p dz + lw fu g dρ = ρ divv dt fv + + v r uu r lu + uv r tan ϕ uu r tan ϕ + tan ϕ + F + 2w r vw r vv r + + F sz sx F sy 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 20/32

Az adatasszimiláció Adatasszimiláció = kezdeti feltételek megadása A légkör állapotának pontos leírása, figyelembe véve a lehető legtöbb mérési adatot, és megfigyelést, a korábbi modelleredményeket a légkörre vonatkozó törvényszerűségeket A térben szabálytalanul elhelyezkedő adatok rácsra illesztése, interpolálása (objektív analízis) 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 21/32

2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 22/32

Az adatasszimiláció fontossága Verifikációs analízis 3D-VAR analízis + 3 nap OI analízis + 3 nap 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 23/32

2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 24/32

Az előrejelzések alkalmazása 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 25/32

Áramlástani modellek Kis számú rácspont (~10 6-10 7 ) Korlátos tartomány Descartes-i koordinátarendszer Turbulencia modellek alkalmazásának lehetősége (LES, URANS, RANS) Speciális, flexibilis hálók 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 26/32

Áramlástani modellek 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 27/32

Áramlástani modellek 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 28/32

Áramlástani modellek 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 29/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 30/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 31/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 32/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 33/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 34/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 35/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 36/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 37/32

Alkalmazások 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 38/32

Köszönöm a figyelmet! 2009.05.11. Meteorológiai előrejelzések 39/32