2016. február 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/4. negyedéves jelentése A 2015-ös év immár a hatodik volt a sorban, amely során az európai turizmus növekedni tudott. Az UNWTO előzetes adatai szerint Európában 5%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma, összesen 609 millió turistaérkezést regisztráltak. A biztonsági kockázatok ellenére a turisták áramlása Európába továbbra is növekvő ütemű. A szakértői előrejelzések szerint 2016-ban várhatóan további 3,5 4,5%-kal bővül az európai turizmus. 2015-ben szinte minden az ETC számára adatot szolgáltató európai országban növekedés volt megfigyelhető a vendégszámokban, azonban a legtöbb desztináció esetében ez nem jár együtt a vendégéjszakák hasonló mértékű növekedésével, tehát bár több turista érkezett, az utazások hossza sok esetben lerövidült. A teljes éves adatokat figyelembe véve 2014-hez képest kétszámjegyű növekedést ért el a turistaérkezések számában Izland (+30,2%), így 2012 óta minden évben 24% fölötti növekedést regisztrált. Várhatóan a többi ország teljes éves adatainak a feldolgozása után is Izland adatai mutatják a legmagasabb növekedést Európában. Romániában 16,9%-os vendégszám-növekedést mutatnak a novemberi adatok az előző évhez képest. A növekedés részben a 2015 év eleji orosz turistaszám-növekedésnek köszönhető, ez azonban az év végére visszaesett a két ország megromlott kapcsolata miatt. Szintén 10% fölötti növekedést mutat Szlovákia (+16,2%), Montenegró (+15,5%) és Írország (+13,7%) is 2014 azonos időszakaihoz képest. A montenegrói turistaszám 2015 első felében Romániához hasonlóan az oroszországi turistaérkezések számának emelkedésével erősödött, 2015 novemberére azonban az orosz vendégszám 6,3%-kal csökkent. Az orosz vendégéjszakák száma az év végén is 6,4%-os emelkedést mutatott. Írország 2015 novemberében 14%-os növekedést regisztrált 2014 azonos időszakához képest, amely azt igazolja, hogy Írország nem csak nyári úti cél a turisták számára. A szeptember novemberi időszakban regisztrált addicionális vendégérkezések egy része esetében lehetséges, hogy az eredeti úti cél az Egyesült Királyság területe volt, azonban az euró fonttal szembeni relatív gyengesége miatt Írország vonzóbb lehetőséggé vált. Erős növekedést mutattak még a nemzetközi turistaérkezések területén a déli, mediterrán területek országai, mint Portugália (+9,8%), Görögország (+8,6%) és Horvátország (+8,3%). Portugália keresletét a régión belüli országok adták főleg: Olaszország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság. A horvátországi év végi növekedés azon kezdeményezésekkel magyarázható, amelyeket az ország az elő- és utószezon meghosszabbítása érdekében tett. Görögország esetében a légi közlekedés lehetőségeinek a javulása, valamint a terrorista támadás alacsonyabb kockázata indokolhatja a növekedést. Svájc turizmusa 2015-ben a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése után bizonytalanabbá vált a frank relatív túlértékelődése miatt. Az októberi adatok alapján a vendégszám továbbra is növekedett (+1,8%), de az utazások rövidültek, így a vendégéjszakák száma 1,6%-kal csökkent. A téli időszak rossz hóviszonyai miatt a tendencia várhatóan az év végi adatok feldolgozása után sem módosul. 1
Romló eredményekről számolt be Bulgária (-1,2%), Törökország (-1,4%), Észtország (-3,4%) és Finnország (-5,3%) is a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve. A csökkenő trendet jelentős mértékben az oroszországi turistaáramlás csökkenése okozta. Küldőpiacok Az európai desztinációk növekvő turistaszámot regisztráltak a régión belüli legfontosabb küldőpiacokról, mint Franciaország, Egyesült Királyság, Németország és Olaszország. A német és a brit turisták magas számát a feltörekvő turisztikai desztinációkban lehetett leginkább tapasztalni. A német vendégszám emelkedése alapján Montenegró továbbra is vezető helyet foglal el az európai desztinációk között, 49,6%-kal több német vendéget fogadtak 2015 első 11 hónapjában, mint 2014 azonos időszakában, emellett az utazások hossza is megemelkedett: a vendégéjszakák száma 66,9%-kal bővült. Ciprus és Izland is 20%-os növekedést regisztrált a német utazók számában. Míg Izland esetében ez többéves folyamatos emelkedést jelent, Ciprus esetében csupán a 2014-es csökkenés 2013-as szintre való kiegyenlítését. Svájc és Spanyolország csökkenő német vendégszámot mutatott 2015-ben. A holland vendégek száma is Montenegróban, valamint Cipruson emelkedett legnagyobb mértékben, Montenegró 38,2%-os, Ciprus 32%-os holland vendégszám-növekedést jelentett. Lettország (+20,8%), Litvánia (+18,5%) és Szlovákia (+17,2%) szintén komoly bővülést tapasztalt a holland vendégszámban, amely a fejlődő légi közlekedésnek köszönhető. A vendégszámmal együtt a vendégéjszakák száma is emelkedett. Svájcban, Bulgáriában és Görögországban csökkent a holland turisták száma, azonban év végére Görögország kismértékű növekedést mutatott (+0,1%). A Franciaországból érkező turisták száma leginkább Cipruson emelkedett (+25%). Emellett kétjegyű növekedést regisztrált több feltörekvő desztináció is; Szlovákia, Izland, Lettország, Magyarország és Montenegró. Törökországban a francia vendégek száma 18,5%-kal csökkent a 2015. január novemberi időszakában. Az euró relatív gyengesége miatt csökkenő francia keresletet tapasztaltak Svájcban, Csehországban, Dániában és az Egyesült Királyságban. Az olasz vendégek száma legnagyobb mértékben Görögországban emelkedett (+26,1%) a szeptemberi adatok alapján. 2015. októberi adatok alapján Portugália is bekerült a három legnagyobb emelkedést mutató ország közé mind vendégszám, mind a vendégéjszakák száma alapján. Litvániában és Máltán az olasz vendégek számának az emelkedése (sorrendben +54,2% és +19,6%) nagyobb mértékű volt, mint a vendégszám emelkedése (sorrendben +17,3% és +10,3%). Az olaszországi vendégek számában Törökországban a novemberi adatok alapján 25,9%-os csökkenés figyelhető meg. A Törökországba irányuló nemzetközi turizmus általános csökkenése vélhetően a politikai instabilitás és az elmúlt időszak terrortámadásai miatt alakult ki. A brit vendégek száma eltérő arányban, de minden EU tagállamban emelkedett, és jelentős, 20%-ot meghaladó mértékben nőtt Szlovákiában, Izlandon, Szlovéniában, Montenegróban és Magyarországon. Törökországban a júliusi 0,9%-os csökkenéshez képest további 3,3%-os esés volt megfigyelhető 2015 novemberében. 2
Az orosz vendégek száma jelentős csökkenést mutatott minden adatot szolgáltató desztinációban, egyedül Montenegró esetében látható további emelkedés, ott is csak a vendégéjszakák számában. Az oroszországi turizmus csökkenése a politikai és gazdasági instabilitással, a kiterjesztett EU-szankciókkal, a csökkenő olajárakkal és a rubel leértékelődésével indokolható. A jövőbeli kilátások is sivár képet mutatnak, mélyebb gazdasági recesszió várható. Az Európán kívüli küldőpiacok kapcsán érdemes kiemelni az Amerikai Egyesült Államokból érkező turistákat. A teljes európai turistaérkezések 5%-át teszik ki az amerikai turisták, és az előrejelzések 2020-ig átlagosan 6%-os növekedést mutatnak. Az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták száma az erős US dollárnak, a stabil légiközlekedési áraknak és az erősödő fogyasztói bizalomnak köszönhető. Az utazási kedvet a terrorizmustól való félelem sem csökkenti. Izland, Görögország és Montenegró is jelentős növekedést regisztrált az amerikai vendégszámokban; sorrendben +59,6%, +35,3% és +33,4%-kal (a 2015-ös decemberi, szeptemberi, illetve novemberi adatokkal számolva). Finnországban bár a vendégszám emelkedett 2014 novemberéhez képest, a vendégéjszakák száma csökkenést mutat. Litvánia egyedüli országként mind az amerikai vendégszámban, mind a vendégéjszakák számában csökkenést tapasztalt. Kanadában a kanadai dollár euróval szembeni erőssége, illetve az amerikai dollárral szembeni gyengesége következtében az európai célországok iránti kereslet emelkedett az Egyesült Államok desztinációival szemben. Montenegró, Görögország, Ciprus, Spanyolország és Szlovákia 25% fölötti kanadai vendégszám-emelkedést mutatott ki. A japán vendégek között 2015-ben az észak-európai országok álltak az érdeklődés fókuszában, Litvánia, Lettország és Észtország mind 30% fölötti vendégszám- és vendégéjszakaszám-növekedést mutattak. Spanyolországban majdnem 30%-kal nőtt a japán vendégszám, míg a vendégéjszakák számának növekedése meg is haladta a 30%-ot. Erős visszaesés volt látható azonban Montenegró és Görögország esetében. 2014-ben azonban mindkét ország olyan jelentős növekedést ért el, hogy a mostani esés mellett is, kétéves átlagot vizsgálva, a változás pozitív trendet mutat. A BRIC országok közül Kínából a gazdasági lassulás ellenére 2015-ben több mint 30%-kal emelkedett a turistaérkezések száma Európába. Az aggodalmak ellenére a növekedés várhatóan 2016-ban is fenntartható lesz. Indiában a gazdasági növekedés a csökkenő olajáraknak, valamint a gazdasági reformoknak köszönhetően jó úton halad, amely kétszámjegyű növekedést okozott az Indiából érkező beutazó turizmusban. Jelenleg azonban Európában az indiai turistaérkezések aránya mindössze 1%-a az összes nemzetközi turistaérkezésnek. Magyarországon (+80,9%) és Horvátországban (+74,4%) a 2015 októberi és decemberi adatok alapján kiemelkedően magas indiai vendégszám-növekedést regisztráltak. Lettországban 62,1%-kal emelkedett a vendégszám, míg a vendégéjszakák száma 116,4%-kal. Az indiai turisták valamint általánosan a távolabbi küldőpiacok turistái esetében a schengeni határok szigorítása rugalmatlanabbá teheti a beutazást, ami az utazások átlagos hosszának az emelkedését okozhatja, valamint erősítheti az intraeurópai, egyszerre több desztinációt érintő utazások megvalósulását. Az 1. táblázat Európa, ezen belül Közép- és Kelet-Európa 2015. évi (jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján) becsült forgalmát és részesedését, valamint a 2020-ig várható növekedési ütemeket mutatja be az ETC kiemelt tengerentúli piacain. 3
A főbb tengerentúli piacok kiutazó turizmusa (előrejelzés) 1. táblázat Küldőpiac US AR BR AE IN JP CA CN MX RU * 2015 Kiutazó turisták száma (ezer fő) 96 525 8 066 10 067 3 583 15 277 20 173 34 504 85 744 21 137 26 698 Long haul (Tengeren túli) úti 60,1% 28,8% 71,8% 42,2% 95,1% 65,7% 34,7% 46,8% 13,0% 27,7% célok részesedése Európa részesedése a long 44,3% 39,8% 50,0% 58,6% 17,1% 33,6% 39,0% 31,1% 52,0% - haul turizmusból * A KKE régióba érkező turisták 3 496 92 324 23 797 575 265 3 644 153 8 769 száma (ezer fő) KKE részesedése az európai beutazásokból 13,6% 10,0% 9,0% 2,6% 5,5% 12,9% 5,7% 29,2% 10,7% 45,4% 2015 2020 Az Európába irányuló utazások számának +37,1% +8,9% -17,2% +5,5% +34,1% +26,9% +11,9% +52,6% +15,2% +44,2% növekedése A KKE régióba irányuló utazások számának növekedése +52,5% +30,7% +3,8% +33,8% +38,4% +30,4% +12,3% +49,1% +23,3% +48,5% *Oroszország esetében az Európába történő utazások régión belüli (short haul) utazásnak számítanak. KKE = Közép- és Kelet-Európa, US = Amerikai Egyesült Államok, AR = Argentína, BR = Brazília, AE = Egyesült Arab Emírségek, IN = India, JP = Japán, CA = Kanada, CN = Kína, MX = Mexikó, RU = Oroszország. A szállodaipar teljesítménye Az STR Global 2015. évi adatai alapján a Közép-Keletet és az afrikai régiót leszámítva a foglaltsági arányok minden régióban növekedtek 2014-hez viszonyítva. A legnagyobb emelkedést Európa regisztrálta, ahol 2,3%-kal volt magasabb a foglaltság, mint 2014-ben. A turistaszám növekvő trendjeit a szállodaipar jó teljesítménye is támogatja. Az európai régióban erős, 8%-os növekedés figyelhető meg a napi átlagárban (ADR) és 10,5%-os a RevPAR (egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj) értékében 2014 azonos időszakához mérten (euróban kifejezve). Az általános növekedés csupán néhány kelet-európai országban marad el Oroszország gazdasági és politikai nehézségei miatt. Az Ázsia és Csendes-óceáni térségben a foglaltság 0,1%-kal emelkedett, míg a napi átlagárban (ADR) és a RevPAR (egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj) értékében 7,6%-os, illetve 7,5%-os csökkenés figyelhető meg (US dollárban kifejezve). Amerika ADR növekedése (+23,3%) és RevPAR növekedése (+25,1%) kiemelkedő 2014-hez képest (euróban kifejezve). Az amerikai utazás relatív drágulása pozitív hatással lehet az Európán belüli utazásokra. 4
A légi közlekedés teljesítménye A légiközlekedés területén erős keresletnövekedés volt megfigyelhető 2015 utolsó negyedévében is. Az utaskilométer (RPK) mutató 5,2%-kal nőtt 2014 utolsó negyedévéhez képest. A légi kapacitás éves átlagban 4%-kal bővült 2015-ben. A szektorban azonban továbbra is kockázatok rejlenek a fejlődő országok gazdasági instabilitása, valamint a lehetséges terrortámadások veszélye miatt. Az Ázsia és Csendes-óceáni térség a 2015. január november közötti időszakban az utaskilométer mutatóban 8,2%-os növekedést ért el, amely 2010 óta a legnagyobb, rekord mértékű RPK-növekedés a térségben. Egyedül Európában és Közel-Keleten várható a 2014- es növekedési ütemhez képest alacsonyabb emelkedés az utaskilométerben. A Közel-Keleten a csökkenő olajárak okozhatják a relatív visszaesést, ennek ellenére továbbra is a legintenzívebb növekedést ez a régió mutatta 2015 novemberéig (+12,3%). Európában a légitársaságok sztrájkjai és a növekvő terrorveszély hagyott erős nyomot az utasáramlásban, a növekedés a 2015. január novemberi időszakban 5,2%-os volt. Az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) adatai szerint az európai légitársaságok kapacitása 2015 negyedik negyedévében jelentős mozgásokat mutatott. A kapacitás a negyedik negyedév elején egy intenzív 12%-os növekedés után az átlagos 4%-os növekedésben normalizálódott. A novemberi Lufthansa sztrájk azonban a teljes európai növekedést mélypontra ejtette vissza (+2,8%-ra). Az év végi újabb növekedés hatására a 2014-es év aktuális időszakához képest alacsonyabb, 9,2%-os növekedést mutatott az európai légitársaságok kapacitása 2015-ben. Az olajár csökkenése továbbra sem sarkallta kapacitásnövelésre a légitársaságokat, az év végi változások csak a korábbi kapacitásszint megtartását biztosították. A load factor (PLF) hasonlóan alakult, mint 2013-ban és 2014-ben azzal a kivétellel, hogy 2015 harmadik negyedévében a PLF elérte évtizedes csúcspontját (89,9%). Az elmozdulások a sztrájktevékenységekkel összhangban változtak 2015-ben. Az Ázsia és Európa közötti légi forgalom növekedési üteme lelassult 2015 elejére. Az év végén azonban mutatott egy jelentős kiugrást, amikor lehagyta a teljes európai emelkedési szintet, de az utolsó 4 hétben erős lassulás volt megfigyelhető. Ennek oka egyaránt lehet a kínai gazdaság lassulása, de a párizsi terrortámadások utáni aggodalom is. Az Európa és Amerika közötti légi forgalom 2015-ben a pozitív amerikai gazdasági környezet következtében folyamatosan a teljes európai be- és kiutazások növekedési arányától magasabb mértékben emelkedett. Előrejelzések A Tourism Economics adatai, illetve becslése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések számában 2015-re 4,5%-os növekedés, ezen belül az EU-tagországok esetében 5,6%-os bővülés várható. A szakértők szerint a nyugat-európai desztinációk 4,3%-os, az észak-európaiak 5,9%-os, a dél-európaiak pedig 4,8%-os növekedésre számíthatnak 2015-ben. Közép- és Kelet-Európa 1 esetében 3,8%-os növekedést, míg a középeurópai és balti országok csoportjában 8,3%-os növekedést prognosztizálnak. 1 Közép- és Kelet-Európa (Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) a FÁK országokat is magában foglalja. 5
A Tourism Economics-nak a kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését az egyes régiók vonatkozásában a 2. táblázatban foglaljuk össze. A kiutazások számának változása * 2014 2015 ** 2016 *** 2017 *** Amerika +7,2% +4,8% +3,3% +4,5% Európa +0,8% +3,1% +3,8% +4,7% EU +3,5% +4,5% +4,0% +4,6% Közép- és Kelet-Európa -4,2% -0,5% +3,7% +5,5% Közép-Európa és Baltikum +8,5% +6,9% +4,2% +5,0% Ázsia és a Csendes-óceáni térség +7,6% +9,0% +6,0% +5,9% Afrika +1,7% +0,3% +1,1% +2,4% Közel-Kelet +10,9% +11,5% +4,2% +4,8% Világ +3,9% +5,0% +4,2% +4,9% * Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2. táblázat Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. Az előrejelzések szerint 2016-ban az eurózóna legfontosabb piacain növekedni fog a GDP, különösen Németországban és Hollandiában, köszönhetően az alacsony inflációnak és a gyengébb euró miatti vásárlóerő-növekedésnek. Az Egyesült Királyság gazdasága 2016-ban várhatóan 2,4%-kal emelkedik. Az orosz gazdaság 2015-ben jelentős mértékben lassult, és az Oxford Economics legfrissebb előrejelzése szerint alacsonyabb ütemben, de 2016-ban is további recesszió várható. Az orosz dekonjunktúra részben az orosz rubel leértékelődésének köszönhető, de az olajár csökkenése is befolyásolni fogja a nemzetgazdaság bevételeit és kiadásait. Mindezek mellett az érvényben lévő szankciók is akadályozni fogják az orosz gazdaság növekedését. A hivatalos adatok Kínában erős GDP- és fogyasztásnövekedést prognosztizálnak, de a nem hivatalos források, mint a PMI (purchasing managers' index) és az ipari aktivitás lassabb növekedést mutatnak. Ennek ellenére Kína még mindig a növekedés szakaszában van, és a lakosság középrétege is továbbra is növekszik. 2015-ben az európai turizmus folytatta növekedését és a várakozásoknak megfelelően egészséges, 5%-os növekedést mutatott, megtartva a vezető helyét a világ legfontosabb turisztikai desztinációi között. 2016-ra a szakértők visszafogottabb, 3,5 4,5%-os növekedést várnak. Az ETC a tanulmányban hangsúlyozza, hogy a további sikeresség érdekében intenzív piackutatásra van szükség a kulcs célpiacok szükségleteinek és elvárásainak a feltérképezésére. 6
A teljes, angol nyelvű jelentés ingyenesen letölthető az ETC honlapjáról: http://www.etccorporate.org/reports/european-tourism-2015-trends-and-prospects-(q4-2015), valamint az MT Zrt. szakmai oldalairól: http://szakmai.itthon.hu/statisztika. Jelen összefoglaló felhasználásakor kérjük a Magyar Turizmus Zrt.-t is forrásként megjelölni. Háttér: Az ETC Kutatói Munkacsoportjának (Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodája is képviselteti magát) megbízásából a Tourism Economics készítette el aktuális elemzését az európai turizmus helyzetéről és kilátásairól. A tanulmány az ETC-tagok adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), az Association of European Airlines (AEA), a Eurostat, illetve a Tourism Economics Tourism Decision Metrics (TDM) adataira. A független elemzés nem szükségszerűen azonos az ETC és tagsága álláspontjaival, várakozásaival. Az európai desztinációk legfrissebb turisztikai adatai megtalálhatók az ingyenesen használható turisztikai adatbázisban, a TourMIS rendszerben (http://www.tourmis.info). További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: 488-8710 Fax.: 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu Internet: szakmai.itthon.hu 7