Válság a pénzügyekben pénzügyek a válságban konferencia, Sopron, 2009. szeptember 29-30. Személyi jövedelemadózás 2010 Szatmári László Az Országgyőlés június 29-én fogadta el a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó egyes törvények módosításáról szóló törvényt (2009. évi LXVII. törvény), amelyben döntıen a 2010. évre vonatkozóan változnak az adó- és járulékszabályok. Adótábla, adójóváírás 2010. évtıl az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kivéve az adóterhet nem viselı járandóságokat esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetıi járulék-, illetve eho-mértékkel (azaz 27 százalékkal) megállapított adóalapkiegészítéssel növelt összege (tehát az adóalap a bruttó jövedelem 1,27-es szorzótényezıvel fel(kvázi)szuperbruttósítva. A jövedelem megállapításának szabályai változatlanok, míg az adó/adóelıleg alapját minden esetben a jövedelembıl kiindulva, a fel(kvázi)szuperbruttósított értékként kell meghatározni. Ugyanakkor a munkáltatói (kifizetıi) és a biztosítottak által fizetendı járulékok alapja változatlanul az adóalap kiegészítés nélküli bruttó jövedelem. 2010-tıl változnak az összevont adóalapra vonatkozó adókulcsok. Az adót az összevont adóalap után továbbra is két kulccsal kell számítani. Emelkedik az alsó kulcs sávhatára, 1 millió 900 ezer forintról 5 millió forintra. Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felsı kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken. A 32 százalékos felsı kulcs tartalmazza a magánszemélyek megszőnı 4 százalékos különadójának megfelelı adóterhelést is. A módosuló adómértékekkel összhangban változnak az adójóváírás szabályai is. Az adójóváírás a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17 százaléka lesz, de legfeljebb havi 15 100 forint (évente összesen maximum 181 200 forint), amely teljes összegben 3 millió 188 ezer forint éves összes adóalapig, 12 százalékos kifuttatás mellett csökkentett összegben pedig 4 millió 698 ezer forintig jár. Adókedvezmények Megszőnı kedvezmények: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, és a megállapodás alapján fizetett járulék, tagdíj után járó kedvezmény, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény, háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.
2 A módosítás ugyanakkor nem érinti a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíjelıtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás intézményét, ezzel tehát 2010-tıl is élhetnek a magánszemélyek. Adómentes juttatások átalakítása A jelenleg adómentes (vagy jövedelemnek nem számító) pénzbeli és természetbeni juttatások adózási szabályai fı vonalait tekintve a következık szerint alakulnak: Marad a juttatásoknak egy olyan köre, amely adómentes (jellemzıen a szociális alapon történı juttatások). Adómentes marad néhány, jellemzıen munkáltatók által adott természetbeni és egyéb juttatás, ilyen például: A szerzett jogok védelme érdekében a villamosenergia iparban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) díjkedvezményére, a bányászatban és erdıgazdálkodásban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) szén és tőzifa járandóságának kedvezményére vonatkozó adómentesség a juttatásra való jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig fennmarad. Az adómentesség csak a 2010. január 1-ét követıen létrejövı jogviszonyok tekintetében szőnik meg. Nem változik a közlekedési kedvezmények adómentességére vonatkozó szabály, az adómentesség e körben a 2010. január 1-ét követıen létrejövı jogviszonyok tekintetében is megmarad. Az iskolarendszeren kívüli képzés, ha a képzés a tevékenység ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként történik. A munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat (ugyanakkor a számítógép juttatása adókötelessé válik). Az üzemanyag-megtakarítás címén adott juttatás legfeljebb havi 100 ezer forint összeghatárig. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetıként és árukísérıként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel kapott napidíjból a vonatkozó kormányrendelet szerinti napi 25 eurónak megfelelı forintösszeg. Ugyanakkor megszőnik a belföldi és a külföldi napidíj adómentessége. Adóterhet nem viselı járandóság lesz a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, a katonai, rendıri hallgatók ösztöndíja. A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül a leggyakrabban adott néhány juttatás kedvezményes, kulccsal adózik. E juttatásokat járulék-, illetıleg eho-kötelezettség nem terheli. Az e körbe vont juttatások tekintetében megmaradnak a korábbi egyedi értékbeli korlátok, és a juttatásban részesülık vonatkozásában a korábbi személyi kör kibıvül azzal, hogy a társas vállalkozás személyesen közremőködı tagja is jogosult lesz a juttatások adómentességére. A kedvezményesen adózó juttatások és az egyedi korlátok a következık: - üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés (egyedi korlát a minimálbér); - iskolakezdési támogatás (egyedi korlát a minimálbér 30 százaléka); 2
3 - munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba (egyedi korlát a minimálbér 50 százaléka); - munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezı pénztár(ak)ba (egyedi korlát együttvéve a minimálbér 30 százaléka); - foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (egyedi korlát a minimálbér 50 százaléka); - magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés (egyedi korlát a tagdíj-kiegészítés lehetséges összege); - iskolai rendszerő képzés (egyedi korlát a minimálbér két és félszerese); - helyi utazási bérlet juttatása (egyedi korlát a bérlet ára); - meleg étkeztetés (egyedi korlát 18 ezer forint/hó összegben). A korláton felüli rész után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék járulékot (vagy ehót) kell fizetnie. A juttatások másik, nem kedvezményes köre esetében a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék tb. járulékot (vagy ehót) kell fizetnie (például hideg étkezési utalvány, mővelıdésintézményi szolgáltatás, csekély értékő ajándék) Ugyanis 2010-tıl természetbeni jutatásnak minısül az ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott azon adóköteles bevétel, amely az Szja tv. törvény 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minısült és nem tartozik a kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások körébe. Az adóelkerülés visszaszorítása 1. Személyes közremőködıi díjkiegészítés, vállalkozói kivét-kiegészítés Ha az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közremőködı nem részesül személyes közremőködıi díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét, nem önálló tevékenységbıl származó bevételnek minısül az említett társas vállalkozás által a személyes közremőködı számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelılegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegébıl az a rész, amely a személyes közremőködıi díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét. A több társas vállalkozásban személyes közremőködı magánszemély esetében ezt a rendelkezést csak annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a fıtevékenységre jellemzı kereset a legmagasabb. A Parlamenti vitában módosult a tevékenységre jellemzı kereset meghatározása: a magánszemély fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. A társas vállalkozás a személyes közremőködıi díj-kiegészítés összegérıl az adóévet követı év január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közremőködınek, aki ennek alapján a jövedelemszerzés idıpontjának az adóév utolsó napját tekintve a személyes közremőködıi díj-kiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásban állapítja meg, azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a 3
4 személyes közremőködıi díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelılegként veszi figyelembe. Az egyéni vállakozó esetében, ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét, önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivétkiegészítés), amely a vállalkozói kivét-tel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzı keresetet. Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést a jövedelemszerzés idıpontjának az adóév utolsó napját tekintve adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidıig fizeti meg. Adókedvezményként vehetı igénybe a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó, illetıleg a személyes közremőködıi díjkiegészítésre jutó átlagos társasági adó. 2. Ellenırzött külföldi társaság magánszemély tagjánál keletkezı egyéb jövedelem Ha a magánszemély ellenırzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. -ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenırzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményébıl, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemélynek a megállapított jövedelmének halmozott összegérıl nyilvántartást kell vezetnie. Ha azonban az ellenırzött külföldi társaságtól a tulajdonos magánszemély a késıbbiekben osztalékjövedelmet szerez a nyilvántartott összeg megfelelı csökkentése mellett az osztalék mindaddig nem minısül bevételnek, amíg annak összege a korábban leadózott, nyilvántartott összeget meg nem haladja. Ha a magánszemély az ellenırzött külföldi társaságban lévı részesedését átruházza vagy kivonja, az említett nyilvántartott összegnek a kivont, átruházott részesedéssel arányos része a részesedés megszerzésére fordított értékként vehetı figyelembe szintén a nyilvántartott összeg megfelelı csökkentése mellett. 3. Ingatlannal rendelkezı társaságban lévı részesedés átruházásának, kölcsönbe adásának, társaságból történı kivonásának adóztatása külföldi magánszemély esetében 25 százalékos forrásadót kell fizetnie a külföldi illetıségő magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkezı társaságban lévı részesedése ellenérték fejében történı átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történı kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására az értékpapír-kölcsönzésbıl, az árfolyamnyereségbıl származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4
5 4. Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj fizetése külföldi illetıségő magánszemély részére A külföldi illetıségő magánszemély részére ha a magánszemély illetısége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettıs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót ha a bevétel kifizetıtıl származik a kifizetı állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történı juttatás esetén a juttatást terhelı adó megfizetésére a kifizetı köteles. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, a hitelintézet által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, továbbá a késedelmi kamatra. Szolgáltatási díjnak minısül az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységbıl az üzleti ügynöki tevékenység díja. Egyéni vállalkozókat érintı módosítások Megszőnik a magánszemélyeket (köztük az egyéni vállalkozókat) terhelı különadó, de a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 %-ról 19%-ra emelkedik. A társasági adó szabályihoz hasonlóan a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, K+F-hez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszőnnek az adóalap-kedvezmények (helyi iparőzési adó kedvezménye, szabadalom, mintaoltalom kedvezménye) Az átalányadózásban a megállapított jövedelem felbruttósítva része az összevont adóalapnak Egyéb fontosabb módosítások Egyes kedvezményes adózású jövedelmek eltérı szabályai megszőnnek Megszőnik a borravaló, illetve a felszolgálási díj adóterhet nem viselı járandóságként történı kezelése. A munkáltató közvetítésével juttatott felszolgálói díj és borravaló (hálapénz) bérjövedelemként adóköteles, míg a vendégtıl közvetlenül kapott borravaló, hálapénz egyéb jövedelemnek minısül. Átalakulnak a személyi jövedelemadó elıleg-fizetési szabályai azzal összefüggésben, hogy változik az adóalap meghatározás szabálya, továbbá az adózók többségére vonatkozóan csak egy (az alsó) adókulcsot kell alkalmazni. Általánossá válik, hogy a számla alapján történı kifizetésekbıl nem kell a kifizetınek adóelıleget levonnia. Az adóelıleg-megállapításra kötelezett kifizetı a bevételt terhelı adóelıleget a magánszemély által adott nyilatkozat (adóelıleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelızıen rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintı bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. A nyilatkozat nagyobb felelısséggel jár, mert, ha annak alapján jelentıs befizetési kötelezettség marad az adóév végére, azt 12 % bírság is terheli, valamint, ha a bevallott jövedelem lényegesen több mint a nyilatkozat szerinti, a különbözet után a bírság 39%. 5
6 A szövetkezet tagi kölcsön kamatnak minısülı része a jelenleg hatályos szabályozás szerint a jegybanki alapkamatot legfeljebb annak 5 százalékával meghaladó rész, ehelyett az 5 százalékponttal meghaladó is még kamatnak számít, ezt a rendelkezést a törvény kihirdetését követı 45. naptól lehet alkalmazni. Kamatkedvezmény adója 54 %-ra nı; a munkáltatótól származó kamatkedvezményre vonatkozó különös szabályok megszőnnek. Az üdülési csekk juttatáshoz kapcsolódó kifizetıi éves adatszolgáltatási kötelezettség megszőnik. Választhatja az egyszerősített bevallást az a magánszemély is, akinek ekhos-s jövedelme volt. Társasági adóalany kifizetık által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék adóztatása átkerül tao-ba, az adóalapot növelı tétel lesz, az szja-ban az ilyen juttatás adómentes. A Parlamenti vitában módosult az Szja tv. 1. sz. mellékletének 7.15. alpontja (ez tehát a benyújtott jvaslatban nem szerepelt). A módosult rendelezés szerint adómnetes a fogyasztóvédelemrıl szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelızése érdekében az azonos helyzetben lévık egyenlı elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a szolgáltató, illetve a hitelintézet az adós részére a követelés elengedésérıl kiadott iratban igazolja, hogy a követelés-elengedés adómentességének a rendelkezés szerinti feltételei fennállnak Az ıszi adócsomagban tervezett fontosabb változások Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvényhez kapcsolódó változtatások A személyi jövedelemadóztatást érintı módosítások az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló ez évben elfogadandó törvény szabályaival való összhang megteremtése érdekében az alábbi fontosabb változtatásokat tartalmazzák: Az egyéni vállalkozó fogalma pontosításra kerül, utalva arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény alapján nem a vállalkozói igazolvány megléte, hanem az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vétele a feltétele. A társas vállalkozás fogalma kiegészül az egyéni céggel. Megalkotásra kerülnek azok a szabályok, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét egyéni cégként folytatja. Az egyéni vállalkozónak a cégbejegyzı határozat jogerıre emelkedésének napját megelızı napra a tevékenységét meg kell szőntetnie. E napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, amelyben eszközeit (követelések, tárgyi eszközök, nem anyagi javak, készlet) feltünteti, jelezve azt is, hogy az eszközök közül melyek kerülnek át az egyéni cégbe. Ugyanerre a napra megállapítja adókötelezettségét is a következık szerint: a leltárban feltüntetett, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek, míg értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minısül. Egyebekben a tevékenység megszőnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A megállapított jövedelmet a magánszemély az adóévre vonatkozó egyéni vállalkozói adóbevallásában vallja be, és az adót három egyenlı részletben, elsıként e bevallás benyújtására 6
7 nyitva álló határidıig, a további két részt a következı két évben a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nyitva álló határidıig fizeti meg. Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történı megszőnése esetén a foglalkoztatási kedvezményre, a fejlesztési tartalékra, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az elıírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett az egyéni vállalkozó döntése szerint, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszőntnek tekinteni, a továbbiakban az egyéni cég vonatkozásában a kedvezmény érvényesítésére a társasági adó szabályai lesznek irányadóak. Az egyéni vállalkozó által elhatárolt veszteség továbbvihetı, azt a társasági adó szabályai alatt el lehet számolni. A módosítások tartalmazni fogják az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének szabályait. A tevékenység teljes adóévi szünetelése esetén, és amennyiben a korábban igénybe vett adókedvezményekkel összefüggésben adófizetési kötelezettség sem keletkezik, a tevékenységre vonatkozóan az adóévben adóbevallást nem kell tenni. Az adóév utolsó napján szünetelı tevékenység esetében az adott adóévben adókedvezmények (kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, nyilvántartott vállalkozói személyi jövedelemadó különbözet, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye) elszámolására nincs lehetıség. Ha azonban korábban e kedvezményeket az egyéni vállalkozó érvényesítette és valamilyen feltételnek a szüneteletetés alatt nem felel meg, akkor a visszafizetendı adót meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni a szüneteltetés idıszakában is. Az egyéni vállalkozói jogállás szünetelése megkezdését követıen, de az adott évrıl szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt bevételt, illetve felmerült kiadást az adott adóévrıl szóló adóbevallásban kell figyelembe venni. Az ezt követıen befolyó, illetve felmerülı, a szünetelı egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenység szabályai alkalmazandóak minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység minden nap szünetelt. Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés idıszakában nem köteles a pénzforgalmi bankszámlájának fenntartására, azonban, ha azt nem szünteti meg, a számlán jóváírt kamat nem vállalkozói bevétel, hanem adóköteles kamat jövedelem. Megtakarítások ösztönzését szolgáló módosítások A kedvezı befektetıi környezet kialakítása érdekében a jelenlegi szabályozásban csak a tızsdei ügyletekre vonatkozó kedvezı adózási szabályok (a 20 százalékos adómérték, az ügyleti eredmények egymással szemben történı elszámolhatósága adott adóéven belül, az adóévi veszteség adóévek közötti elszámolhatósága) a javasolt szabályozás szerint kiterjednek a tızsdén kívüli ellenırzött piaci ügyletekre is. A magánszemély azonban állampapírok, befektetési jegyek esetében dönthet úgy is, hogy a befektetések hozama után a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint adózik (ekkor a kifizetı levonja az adót és nem kell bevallást adnia e jövedelmérıl). További lényeges változás, hogy a kedvezı szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl kiterjed más pénzügyi eszközökre, valamint a devizára is. 2010-tıl a tartós befektetéseket a szabályozás a befektetéseken elért hozam, ügyleti nyereség általános szabályoktól eltérı, alacsonyabb mértékő adózásával ösztönözné. A tartós befektetésként elkülönítetten nyilvántartott befektetés hozama, ügyleti nyeresége 10 százalékos adóterhet viselne, ha a befektetés idıtartama a három naptári évet eléri, de, ha az öt naptári évet eléri, akkor az egész idıszakban elért hozam, ügyleti nyereség már adómentes lenne. 7