Adótörvények változása 2010

Átírás

1 Adótörvények változása 2010 A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítások Függetlenül attól, hogy az ez évi adómódosítások már július elsejétıl hatályba léptek, az Országgyőlés a június 29-ei ülésnapján a jövı évi adóváltozásokat is elfogadta. A törvény a Magyar Közlöny 95. számában július 8-ai kihirdetéssel jelent meg (2009. évi LVXXVII. törvény a közteherviselés átalakítás célzó törvénymódosításokról). Az intézkedések egy része már a kihirdetést követı napon hatályba lépett, azok, amelyek a válság hatásainak enyhítését célozzák. Az intézkedések többsége 2010-ben lép hatályba, megfelelı felkészülési idıt adva ezzel az adózóknak. A közteherviselés rendszere átalakításának irányai A magyar gazdaság alapvetı problémája az alacsony foglalkoztatottság. Míg az Európai Unió átlagában az aktív korúak 66 százaléka dolgozik, nálunk a foglalkoztatottsági szint 57 százalék. Ha ezt sikerül emelni, közelíteni az uniós átlagot, ez nagyban javíthatja Magyarország növekedési, és így felzárkózási feltételeit. A foglalkoztatottság emelése, a gyors növekedés feltételeinek megteremtése az alapja annak, hogy az ország GDP arányosan mérséklıdı adósságpályára állhasson, hogy az euró bevezetésének feltételei minden tekintetben biztosíthatók legyenek. Mindehhez az adórendszer olyan átalakítására van szükség, ami a foglalkoztatást támogatja, a munkát, a többletteljesítményt ösztönzi. A 2010-tıl hatályba lépı módosítások mind a foglalkoztatót, mind a foglalkoztatottat helyzetbe hozzák. A cél az, hogy legyen érdemes dolgozni, legyen érdemes legálisan többet keresni. A válság idején segítsen a munkahelyek megırzésében, késıbb pedig a munkahelyek számának jelentıs növelésében. Ennek érdekében 2009-ben és 2010-ben két évtizede nem látott mértékő adó- és járulékcsökkentésre kerül sor az élımunka terhelésében. Mindennek érdekében jelentıs változások történnek az adózás szerkezetében. Mind az élımunka-terhelés csökkentése, mind pedig az adózási szerkezet módosítása megkezdıdött az idei adójavaslatok elfogadásával: visszamenıleg kedvezıen változtak a személyi jövedelemadózási szabályok, megkezdıdött a foglalkoztatói járulékcsökkentés, és változtak a forgalmi adózás szabályai (emelkedett az általános áfakulcs, de az alapvetı élelmiszereket érintıen 18 százalékos, kedvezményes kulcs került bevezetésre). A jövı évre javasolt változtatások ezt a fı irányt hivatottak továbbvinni, kiteljesíteni. Ezek részletei a következık. 1

2 I. A személyi jövedelemadó - a magánszemélyek különadója 1. Az összevont adóalap Az összevont adóalap megállapítása Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetıi társadalombiztosítási járulék általános mértékével, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulás általános mértékével megállapított összeggel növelt értéke. Változatlanul az összevont adóalap része az adóévben adókötelezettség alá esı valamennyi önálló és nem önálló tevékenységbıl származó, valamint egyéb bevételbıl megállapított jövedelem. Új szabály, hogy átalányadózás esetén az összevont adóalapba tartozik 2010-tıl az egyéni vállalkozói, a mezıgazdasági kistermelıi bevételbıl az átalányban megállapított jövedelem is. A jövedelem megállapításának szabályai változatlanok, de az adó/adóelıleg alapját minden esetben a jövedelembıl kiindulva a foglalkoztatói tb, illetve kifizetıi eho számított értékének hozzáadásával kell meghatározni. A bruttósítás elsısorban azt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak számára is láthatóvá váljanak a tényleges bérköltségek. Mennyibe kerül foglalkoztatásuk a munkaadónak. Személyes közremőködıidíj-kiegészítés, vállalkozóikivét-kiegészítés Bıvül a nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek köre. Ha az egyszerősített vállalkozói adó (eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közremőködı nem részesül személyes közremőködıi díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét, nem önálló tevékenységbıl származó bevételnek minısül az említett társas vállalkozás által a személyes közremőködı számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelılegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegébıl az a rész, amely a személyes közremőködıi díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét. A több társas vállalkozásban személyesen közremőködı magánszemély esetében ezt a rendelkezést csak annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a fıtevékenységre jellemzı kereset a legmagasabb. A társas vállalkozás a személyes közremőködıidíj-kiegészítés összegérıl az adóévet követı év január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közremőködınek, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés idıpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közremőködıidíj-kiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásban állapítja meg, azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közremőködıidíj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelılegként veszi figyelembe. Az egyéni vállalkozó esetében, ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét, önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de 2

3 legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivétkiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzı keresetet. Az egyéni vállalkozó a kivétkiegészítést - a jövedelemszerzés idıpontjának az adóév utolsó napját tekintve - adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidıig fizeti meg. Adókedvezményként vehetı igénybe a kivétkiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó, illetıleg a személyes közremőködıidíj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó. Ellenırzött külföldi társaságban keletkezı jövedelem Egyéb jövedelemnek minısül az ellenırzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményébıl, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. Ha azonban az ellenırzött külföldi társaságtól a tulajdonos magánszemély a késıbbiekben osztalékjövedelmet szerez - a nyilvántartott összeg megfelelı csökkentése mellett - az osztalék mindaddig nem minısül bevételnek, amíg annak összege a korábban leadózott, nyilvántartott összeget meg nem haladja. Ezt a szabályt annak a magánszemélynek kell alkalmaznia, aki ellenırzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot. 2. Az adó mértéke, adójóváírás Jelentısen megemelkedik az alsó kulcs sávhatára az adókulcsok csökkenése mellett. Így évi 5 millió forintos jövedelemig az adó mértéke 17 százalék, efelett pedig 32 százalék. Ezzel összhangban változik az adójóváírás mértéke is. Az adójóváírás a bér 17 százaléka, legfeljebb havi forint, amely teljes egészében utoljára az évi 3188 ezer forintos jövedelemnél vehetı igénybe, ezt követıen 12 százalékkal fut ki, így 4698 ezer forintos éves jövedelemszintig érvényesíthetı, efelett már nem. A magánszemélyek különadója megszőnik. Ezzel a módosítással jelentısen csökken az adóék és a marginális adókulcs az átlagkereset szintjén, míg elıbbi 54 százalékról 45,7 százalékra mérséklıdik, addig az utóbbi közel 20 százalékpontot csökken (71,2 százalékról 51,6 százalékra). A személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentıs emelésével 2010-ben az adózók több mint 90 százaléka az alsó adókulcs szerint fog adózni. A személyi jövedelemadó módosítása és a különadó megszüntetése hatására lényegében valamennyi keresetszinten emelkedik az alkalmazottak nettó keresete, elıször a 2 millió forintos havi keresetnél mutatható ki a nettó kereset csökkenése. A nettó kereset emelkedésének legnagyobb összege a évi nettó keresethez képest havi 16 ezer 500 forint, amely a havi 240 ezer forintos bruttó keresetnél jelentkezik. 3

4 3. Adókedvezmények Az elızı években megkezdett egyszerősítı és az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként 2010-tıl az szja adókedvezmények a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj-elıtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás, valamint a mezıgazdasági ıstermelıket megilletı kedvezmény kivételével megszőnnek. A személyi kedvezmény, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint nyugdíjelıtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó adókiutalások továbbra is jövedelemkorlát nélkül érvényesíthetık. Az ıstermelıi kedvezmény és a családi kedvezmény igénybevételének szabályai változatlanok, azonban a jövedelemkorlát 6 millió forintról 7 millió 620 ezer forintra emelkedik. Amennyiben a jövedelem meghaladja ezt az összeget, a kedvezmény összegébıl az értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát meghaladó részt lehet érvényesíteni. A családi kedvezmény esetében a jövedelemkorlát gyermekszámtól függıen 635 ezer forinttal emelkedik. Ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat fıt, az adókedvezmény teljes egészében 10 millió 160 ezer forintos jövedelemig érvényesíthetı. 4. Az adómentes juttatások megváltozott adójogi kezelése A jelenleg adómentes pénzbeli és természetbeni juttatások adójogi kezelése jelentısen átalakul. - Egyes juttatások adómentessége fennmarad. Így például: = A villamosenergia-iparban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) díjkedvezményére, a bányászatban és erdıgazdálkodásban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) szén és tőzifa járandóságának kedvezményére vonatkozó adómentesség a juttatásra való jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig fennmarad. Az adómentesség csak a január 1-jét követıen létrejövı jogviszonyok tekintetében szőnik meg. Nem változik a közlekedési kedvezmények adómentességére vonatkozó szabály, az adómentesség e körben a január 1-jét követıen létrejövı jogviszonyok tekintetében is megmarad. = Az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, ha a képzés a tevékenység ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként történik. = A munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat (ugyanakkor a számítógép juttatása adókötelessé válik). =Az üzemanyag-megtakarítás címén adott juttatás legfeljebb havi 100 ezer forint összeghatárig. =A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetıként és árukísérıként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésbıl napi 25 eurónak megfelelı forintösszeg. Ugyanakkor megszőnik a belföldi és a külföldi napidíj adómentessége. 4

5 - Adóterhet nem viselı járandóság lesz a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, a katonai, rendıri hallgatók ösztöndíja. - Egyes béren kívüli juttatások után a munkáltatónak, kifizetınek kedvezményes, 25 százalékos mértékő adót kell fizetnie, e juttatásokat járulék-, illetıleg eho-kötelezettség nem terheli. A kedvezményes adózású juttatások esetében nem változnak a jelenleg érvényes egyedi korlátok, a kedvezményes adózású juttatásban részesíthetık köre azonban kibıvül oly módon, hogy a társas vállalkozás személyesen közremőködı tagjának (személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel) adott juttatásokra is kiterjed. A kedvezményesen adózó juttatások és az egyedi korlátok a következık: A juttatás megnevezéseegyedi korlát - Üdülési csekk juttatása, vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben biztosított kedvezményes üdültetés.a minimálbér 1 - Iskolakezdési támogatás.a minimálbér 30 százaléka - Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)baa minimálbér 50 százaléka - Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezı pénztár(ak)baa minimálbér 30 százaléka együttvéve - Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.a minimálbér 50 százaléka - Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítésa tagdíj-kiegészítés lehetséges összege. - Iskolai rendszerő képzésa minimálbér két és félszerese - Helyi utazási bérletnincs - Melegétkeztetés18 ezer forint/hó 1 Minimálbér: az év elsı napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér havi összege A korlátot meghaladó rész után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék járulékot (vagy ehót) kell fizetnie. - Azok a juttatások, amelyek az Szja-törvény december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minısültek, de nem tartoznak a kedvezményes körbe, 2010-tıl természetbeni jutatásnak minısülnek, függetlenül attól, hogy a juttatás megfelel-e a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályoknak (minden dolgozónak azonos mértékben vagy belsı szabályzatban rögzítettek szerint stb.), vagy sem. 5

6 Ezek után a juttatások után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és az adóval növelt összeg után 27 százalék tb-járulékot (vagy ehót) kell fizetnie. Idetartozik például - a hideg étkezési utalvány juttatása, - a mővelıdésintézményi szolgáltatás, - a csekély értékő ajándék stb. 5. Egyéni vállalkozókat érintı módosítások Megszőnik a magánszemélyeket (köztük az egyéni vállalkozókat) terhelı különadó, de a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. A társasági adó szabályaihoz hasonlóan a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, K+F-hez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszőnnek az adóalap-kedvezmények (helyi iparőzési adó kedvezménye, szabadalom, mintaoltalom kedvezménye). Az átalányadózásban a megállapított jövedelem - felbruttósítva - része az összevont adóalapnak. 6. Ingatlannal rendelkezı társaságban lévı részesedés átruházásának, kölcsönbe adásának, társaságból történı kivonásának adóztatása külföldi magánszemély esetében 25 százalékos forrásadót kell fizetnie a külföldi illetıségő magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkezı társaságban lévı részesedése ellenérték fejében történı átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történı kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására az értékpapír-kölcsönzésbıl, az árfolyamnyereségbıl származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7. Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj fizetése külföldi illetıségő magánszemély részére A külföldi illetıségő magánszemély részére - ha a magánszemély illetısége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettıs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén - kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót - ha a bevétel kifizetıtıl származik - a kifizetı állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történı juttatás esetén a juttatást terhelı adó megfizetésére a kifizetı köteles. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, a hitelintézet által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, továbbá a késedelmi kamatra. Szolgáltatási díjnak minısül az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységbıl az üzleti ügynöki tevékenység díja. 6

7 8. Egyéb változások - Egyes kedvezményes adózású jövedelmek eltérı szabályai megszőnnek Megszőnik a borravaló, illetve a felszolgálási díj adóterhet nem viselı járandóságként történı kezelése. A munkáltató közvetítésével juttatott felszolgálói díj és borravaló (hálapénz) bérjövedelemként adóköteles, míg a vendégtıl közvetlenül kapott borravaló, hálapénz egyéb jövedelemnek minısül. - Átalakulnak a személyi jövedelemadó-elıleg fizetési szabályai azzal összefüggésben, hogy változik az adóalap-meghatározás szabálya, továbbá az adózók többségére vonatkozóan csak egy (az alsó) adókulcsot kell alkalmazni. Általánossá válik, hogy a számla alapján történı kifizetésekbıl nem kell a kifizetınek adóelıleget levonnia. Az adóelıleg-megállapításra kötelezett kifizetı a bevételt terhelı adóelıleget a magánszemély által adott nyilatkozat (adóelıleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelızıen rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintı bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. A nyilatkozat nagyobb felelısséggel jár, mert ha annak alapján jelentıs befizetési kötelezettség marad az adóév végére, azt 12 százalék bírság is terheli, valamint ha a bevallott jövedelem lényegesen több mint a nyilatkozat szerinti, a különbözet után a bírság 39 százalék. - A szövetkezet tagi kölcsön kamatnak minısülı része a jelenleg hatályos szabályozás szerint a jegybanki alapkamatot legfeljebb annak 5 százalékával meghaladó rész, ehelyett az 5 százalékponttal meghaladó is még kamatnak számít, ezt a rendelkezést a törvény kihirdetését követı 45. naptól lehet alkalmazni. - Kamatkedvezmény adója 54 százalékra nı; a munkáltatótól származó kamatkedvezményre vonatkozó különös szabályok megszőnnek. II. Társasági adó - a társas vállalkozások különadója 1. Új adóalanyok Új adóalany a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkezı társaság tagja. Külföldi szervezet: a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetıségő személy, ha belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi illetıségő székhelye, illetısége olyan külföldi államban van, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettıs adóztatás elkerülésére. Ingatlannal rendelkezı társaság: az elismert tızsdére be nem vezetett adózó, illetve az adózó belföldön fekvı ingatlannal rendelkezı kapcsolt vállalkozásai, amennyiben 1. az adózó adóévi beszámolójában, a belföldön fekvı ingatlannal rendelkezı kapcsolt vállalkozások beszámolójában együttesen kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegébıl a belföldön fekvı ingatlan értéke több mint 75 százalék és 7

8 2. valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetıséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettıs adóztatás elkerülésérıl egyezményt, vagy az egyezmény lehetıvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történı adóztatását azzal, hogy az illetıséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe. E szabályok szerint tehát ingatlannal rendelkezı társaság lehet az adózó a saját adatai alapján, de azáltal is, hogy a cégcsoport (leszőkítve azokra a vállalkozásokra, amelyek belföldön ingatlannal rendelkeznek) egészében 75 százalék feletti az ingatlanok aránya. Ahhoz, hogy a cégcsoport együttes adata is meghatározható legyen, az eszközök, ezen belül az ingatlanok piaci értékérıl minden adózónak, akinek van kapcsolt vállalkozása, a társaságiadó-bevallás esedékességét követı 60 napon belül információt kell szolgáltatnia a kapcsolt vállalkozásai részére. Az elızı adatot is ismerve kell meghatározni, hogy az adózó ingatlannal rendelkezı társaságnak tekinthetı-e, és ha igen, azt a társaságiadó-bevallás esedékességét követı 90 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Emellett az ingatlannal rendelkezı társaság a bejelentésében - a benyújtott társaságiadó-bevallás adóéve vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítésérıl, az elidegenítés idıpontjáról, a részesedés névértékérıl, illetve a tag illetıségérıl. Nem kell az elızıeket elvégezni annak az adózónak, - amelynek a részesedését valamely elismert tızsdére bevezették, - amelynek az adóévben nem volt külföldi adóügyi illetıségők tagja, - amelynek a tagja az adóévben olyan külföldi államban bírt adóügyi illetıséggel, amely állammal Magyarország egyezményt kötött a kettıs adóztatás elkerülésére, és az egyezmény az árfolyamnyereség- és a részesedéskivonáson elért nyereség adóztatását csak az illetıség államában engedi meg, - amelynek a részesedését külföldi illetıségő tagja az adóévben nem idegenítette el, illetve részesedését részben sem vonta ki. 2. Bejelentett részesedés Kizárólag a fogalom változik a bejelentett részesedést érintı szabályozásban, amely szerint az adózó az ugyanazon vállalkozásban szerzett minden további részesedést - méretétıl függetlenül - bejelentheti, és bejelentett részesedésnek tekintheti, ha az adott vállalkozásban rendelkezik legalább 30 százalék bejelentett részesedéssel. 3. Ellenırzött külföldi társaság A külföldi jogszabály alapján létrejött vagy más okból külföldi illetıségő, magánszemélynek nem minısülı személy (külföldi társaság) akkor minısül ellenırzött külföldi társaságnak, ha 8

9 - az adóéve napjainak több mint felében legalább 25 százalék részesedéssel vagy meghatározó befolyással (Ptk. 685/B ) rendelkezik benne legalább egy belföldi illetıségő magánszemély, és - az adóévre fizetett (fizetendı) társasági adónak megfelelı, adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendı]), százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a hazai társaságiadó-mérték kétharmadát (12,67 százalékát) vagy a külföldi társaság negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelı adót, bár eredménye pozitív vagy nulla, vagy negatív eredmény, és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban elıírt társasági adónak megfelelı adó nem éri el az elıírt magyar adómérték kétharmadát. Ha a külföldi társaság székhelye az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettıs adóztatás elkerülésére, akkor csak abban az esetben lesz ellenırzött külföldi társaság, ha az adott államban nem bír valódi gazdasági jelenléttel. Valódi gazdasági jelenlét akkor áll fenn, ha a külföldi társaság és az adott államban lévı kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelı, feldolgozó, mezıgazdasági, szolgáltató, befektetıi, valamint kereskedelmi tevékenységbıl származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát, amelyet az adózó (a magyar adóalany) köteles bizonyítani. Nem minısül ellenırzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, ha részesedését vagy kapcsolt vállalkozása részesedését elismert tızsdén forgalmazzák. Az ellenırzött külföldi társaságban részesedéssel rendelkezı belföldi illetıségő adózónak vagy a külföldi vállalkozónak adókötelezettsége az adóalap-módosítás révén a következı esetekben keletkezik. - Ha az adózó az adóéve utolsó napján az ellenırzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával vagy meghatározó befolyással közvetlenül rendelkezik, és az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetıségőnek minısülı magánszemély, akkor az adóalapot növeli az ellenırzött külföldi társaság pozitív adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részébıl az adózó részesedésére jutó összeg. - Ha az adózó az adóéve utolsó napján nem rendelkezik az ellenırzött külföldi társaságban a szavazati joggal vagy benne közvetlenül és/vagy közvetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetıségőnek minısülı magánszemély részesedéssel rendelkezik, a kapott osztalék (részesedés), illetve a részesedésnek jogutód nélküli megszőnés, jegyzett tıke tıkekivonás útján történı leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében történı megszőnése (kivonása) következtében a ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel (részesedés kivonáson elért nyereség) nem vonható le az adóalapból. Csökkenthetı viszont az adóalap a kapott osztalékkal a részesedés kivonáson elért nyereséggel, ha korábban (vagy ugyanazon adóévben) a fel nem osztott pozitív eredmény alapján növelte az adózó az adólapot. E csökkentés a korábbi növelı tétel mértékéig - ha 9

10 abból már egy részt adóalap-csökkentésként számításba vett az adózó, akkor a csökkentett összegig - vehetı figyelembe. Növeli az adóalapot a részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történı kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. 4. Az adóalap meghatározása A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítı kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszőnnek. Megmaradnak azok a korrekciós tételek, amelyek jellemzıen a számviteli szabályozástól jelentenek eltérítést. Így például a kapott osztalék továbbra is csökkenti az adóalapot, korrekciós tétel marad a nem realizált árfolyam-különbözet, a követelések értékvesztése, a céltartalék, illetve a nem jelentıs hiba miatti ellenırzési, önellenırzési megállapítás. Társaságiadó-alapot képez a reprezentáció, üzleti ajándék a személyi jövedelemadóban az adómentes juttatások átalakításával összefüggésben, ugyanakkor a személyi jövedelemadóban ezek a juttatások adómentesek lesznek. Megszőnı kedvezmények: - szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történı adóalap-csökkentés, - üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség alapján történı adóalap-csökkentés, - szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthetı kedvezmény, - kis- és középvállalkozásokba történı befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága, - képzımővészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, - helyi iparőzési adó csökkentésként történı érvényesítése, - adott/kapott támogatás, - kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történı módosítások. Megmaradó korrekciós tételek: a) Beruházáshoz, innovációhoz és holdingtevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó kedvezmények - fejlesztésitartalék-képzés kedvezménye, 10

11 - számviteli elszámolástól eltérı értékcsökkenési leírási szabályok, köztük valamennyi gyorsított értékcsökkenés, - kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, - bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek, - K+F közvetlen költség alapján érvényesíthetı kedvezmények, - kapott jogdíj felének adóalapból történı levonhatósága, b) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények - az iskolai rendszerő szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönzı kedvezmény, - munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthetı kedvezmény - legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességő munkavállaló foglalkoztatása alapján érvényesíthetı kedvezmény, - mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye, c) Számviteli elszámolás és az adózás eltérése által indokolt adóalap eltérítés - kapott osztalék levonhatósága, - kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentı tétel, - visszavásárolt részesedés bevonása alapján érvényesíthetı levonás, - társasháztól kapott, személyi jövedelemadóval adózott bevétel miatti csökkentés, - átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme, - céltartalékképzés és felhasználás korrekciói, - követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók, - nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók, - ellenırzési, önellenırzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók, d) Nemzetközi (közösségi) adózási elıírások érvényesítése - szokásos piaci ár miatti korrekciók, - kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók, - alultıkésítés miatti növelı tétel, 11

12 - elhatárolt veszteség levonhatósága, e) Egyéb - adomány többletkedvezménye, - bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók, - hitelezési veszteség miatti növelı tétel, - vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/elismert költségek példálózó felsorolása, - nonprofit szervezetek (például alapítvány, társadalmai szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság) speciális korrekciós tételei (pl. a nonprofit gazdasági társaság által tagnak adott vagyon az adómentes saját tıke terhére), másrészt adóalapot csökkentı tételek (például közhasznú jogállású alapítványnál a vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az adózás elıtti nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követı adóévben a cél szerinti tevékenység bevételt meghaladó költségével egyezik meg). A közhasznú szervezetek támogatását és a közérdekő kötelezettségvállalást jelentı adomány kedvezménye nem szőnik meg, mivel az adott támogatás 2010-tıl nem növeli az adóalapot. A kiemelkedıen közhasznú szervezetek támogatásánál, és a tartós adományozási szerzıdés alapján történı támogatásánál pedig továbbra is érvényesíthetı a pluszkedvezmény, amely az elsı esetben a támogatás 50 százalékának, a második esetben 20 százalékának az adóalapból történı levonását jelenti. Változás továbbá, hogy a támogatás összege nem függ az adózás elıtti nyereségtıl (eddig annak 20 százalékáig lehetett a támogatást adományként kezelni), a többletkedvezmények pedig a nyereség mértékéig érvényesíthetık. Az adóalapot érintı változások miatt átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy az adózókat a változás elıtt meghozott döntések miatt ne érje hátrány (például ha egy adózó kisés középvállalkozásban pénzben tıkét emelt december 31-éig, akkor annak elidegenítésekor lehetısége legyen az árfolyamnyereség adóalapból történı levonására). 5. Kapcsolt vállalkozás, szokásos piaci ár Kapcsolt vállalkozásnak minısül a jövı évtıl az adózó és külföldi telephelye is, ami azzal is jár, hogy a közöttük - mintha független vállalkozások lennének - létrejött ügyleteknél is alkalmazni kell a szokásos piaci ártól eltérı ár alkalmazása miatt elıírt korrekciókat. Másrészt a közeli hozzátartozókat - ha két vagy több vállalkozásban külön-külön rendelkeznek részesedéssel - harmadik személynek kell tekinteni, és ezáltal a vállalkozások között értelmezhetıvé válik a kapcsolt viszony. A szokásos piaci ártól eltérı áron kötött ügylet alapján akkor is felmerül a jövıben az adózás elıtti eredmény módosítása, ha az alapítás során olyan alapító bocsát rendelkezésre a szokásos piaci ártól eltérı áron nem pénzbeli hozzájárulást, amely alapító az alapítással többségi befolyással rendelkezıvé válik. 12

13 6. Adómérték A társaságiadó-mérték 19 százalékra emelkedik, változatlanul 10 százalékos adómérték alkalmazható 50 millió forint adóalapig (változatlan feltételek mellett). 7. A külföldi szervezet adókötelezettsége A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott: - kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is, de kivéve a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, és a késedelmi kamatot) - jogdíj, - az 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységbıl az üzleti ügynöki tevékenység díja. A külföldi szervezetnek 30 százalék mértékkel kell adót fizetnie, amelyet a kifizetınek kell megállapítania és levonnia. 8. Az ingatlannal rendelkezı társaság adókötelezettsége Az ingatlannal rendelkezı társaság tagjának adókötelezettsége a részesedés elidegenítésekor keletkezı árfolyamnyereség után, illetve a jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállításakor realizált nyereség után áll fenn. Az adó mértéke 19 százalék, amelyet az adóévet követı év november 20-áig kell megállapítani és befizetni. 9. Kettıs adózás elkerülése Elsısorban az adóalanyok körének kibıvítése tette szükségessé a kettıs adózás elkerülésére vonatkozó elıírások kiegészítését a következık szerint: - Ha az ingatlannal rendelkezı társaság tagjának - ha külföldön a részesedés elidegenítése vagy kivonása alapján - adóznia kell, a külföldön megfizetett (fizetendı) adót az egyezmény, egyezmény hiányában a társasági adótörvény elıírása szerint beszámítsa a magyar adóba. - Ha a kapott osztalék belföldön adóköteles (például az ellenırzött külföldi társaságtól kapott osztalék), akkor a külföldön levont (levonható) forrásadót a társasági adóval azonosan lehet figyelembe venni a belföldi adókötelezettség meghatározásakor, ami azt jelenti, hogy az elszámolt adó növeli az adózás elıtti eredményt, majd az alapul szolgáló jövedelem csökkenti az adóalapot vagy az adó - a társasági adótörvény elıírásait, egyezmény esetén annak rendelkezéseit figyelembe véve - beszámítható a társasági adókötelezettségbe. 13

14 10. Válságkezelés Követelés-értékvesztés - Az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minısül, ami azt jelenti, hogy csökkenti az adóalapot és 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100 százalékának visszanyerését eredményezi. A szabály a adóévre is alkalmazható. - A pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan kihirdetéskor hatályba lépett (és a adóévi adókötelezettségre is alkalmazható) az a módosítás, amely szerint a pénzügyi szolgáltatási és a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan fennálló követelésre elszámolt értékvesztéssel nem kell növelni az adózás elıtti eredményt. A 2009-ig elszámolt és adózás elıtti eredmény növelésként figyelembe vett, de adózás elıtti eredmény csökkentésként még nem érvényesített értékvesztés 2009-ben és az azt követı 4 adóévben egyenlı részletekben (korábban történı jogutód nélküli megszőnéskor a még nem érvényesített rész a megszőnés adóévében) csökkenti az adózás elıtti eredményt. - A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, költségként el nem ismert részesedés értékvesztésének visszaírása csökkenti az adóalapot, már a adóévre is. Veszteségelhatárolás - Veszteségelhatárolás lehetısége kiterjed a hitelintézetekre is, elsı ízben a adóévre vonatkozóan. A foglalkoztatás ösztönzése - A mőemlék-felújítás címen elszámolt költség 100 százaléka vonható le az adóalapból a költség elszámoláson kívül. Fejlesztési adókedvezmény feltételeinek enyhítése - A kis- és középvállalkozás szerezhet jogot fejlesztési adókedvezményre - bármelyik régióban valósítja meg a beruházást - jelen értéken legalább 500 millió forint beruházással. Ehhez feltételként kisvállalkozásnál a létszámot 20 fıvel, vagy a bérköltséget az évesített minimálbér 50-szeresével, közepes vállalkozásnál a létszámot 50 fıvel, vagy a bérköltséget az évesített minimálbér 100-szorosával kelljen növelni. Fejlesztési tartalék - A december 31-éig megképzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló idıtartam két évvel (6 évre) meghosszabbodik. 11. Egyéb módosítások Az iskolai rendszerő és azon kívüli képzés kifizetı által vállalt költsége egyaránt elismert a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként még akkor is, ha a képzés nem a munkakör betöltéséhez vagy a kifizetı tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bıvítését szolgálja. 14

15 III. EVA Az eva adókulcsa 25 százalékról 30 százalékra emelkedik. Módosul az adóalanyiság megszőnésének idıpontja az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén. A változás révén az értékhatár meghaladásának napját követı nappal szőnik meg az adóalanyiság, ezzel - fı szabály szerint - az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelmően evás bevételnek számít. Ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalék. IV. Fogyasztást terhelı adók Válság hatásának kezelése az általános forgalmi adóban A gazdasági világválság hatásainak enyhítése, illetve annak érdekében, hogy az import vámkezelések, illetve az azzal összefüggı logisztika ne terelıdjön át más országokba, az általános forgalmi adót érintıen az alábbi módosítások történtek: - Az import utáni áfa önadózással történı megállapítására vonatkozó feltételek több ponton is enyhülnek. Az önadózásra jogosító, adómentes értékesítések összeghatára visszaáll a korábban hatályos szabályozás szerinti összegekre. A forint belsı, illetve az euróval szembeni értékvesztésére tekintettel önmagában ez a lépés is az alanyi kör érdemi bıvülését eredményezi. - Az értékesítések összeghatárára tekintet nélkül jogosultak az önadózásra azon gazdálkodók, = amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkeznek, = a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerősített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkeznek. Megszőnik az eddigi merev tárgyév július 1-jétıl következı év június 30-áig tartó idıszakra vonatkozó engedélyezési rend. Egyértelmővé válik a csoportos adóalany kérelmezı esetében alkalmazandó feltételrendszer is. Az import utáni áfa önadózással történı megállapítására vonatkozó enyhítések, mint az érintett adózói kör likviditását segítı intézkedések szeptember 1-jétıl lépnek hatályba. - Az áfakulcs emelése kapcsán átmeneti rendelkezés írja elı a lakóingatlan-értékesítések vonatkozásában, hogy a június 30. napjáig a földhivatalhoz benyújtott szerzıdésekre még teljes egészében a 20 százalékos kulcsot kell alkalmazni. - A gazdasági válság a hazai turizmusra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás a törvény kihirdetését követı naptól a kedvezményes 18 százalékos adómérték alá kerül. 15

16 Jövedékiadó-, energiaadó-mértékek január 1-jétıl az EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése (az adóminimumoknak való további megfelelés) érdekében szükséges egyes üzemanyagok és tüzelıanyagok, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának, továbbá a szén, a villamos energia és a földgáz energiaadójának emelése a forintárfolyam hatásának figyelembevételével. - Az elıbbieken túl - elsısorban bevételi követelmények miatt - 10 százalékos adóemelésre kerül sor a benzin, valamint az alkoholtartalmú italok (tömény szesz, sör, egyéb bor, pezsgı, köztes alkoholtermék) esetében. A benzin esetében az intézkedés literenkénti 11 forintos jövedéki adóemelést jelent, amelynek hatására a magyar benzinár a szlovák benzinárral kerül egy szintre. - Az üzemanyag célú sőrített földgázra 0 Ft/m 3 jövedékiadó-mérték kerül bevezetésre, alapvetıen környezetvédelmi megfontolásból (alacsony CO 2 -kibocsátás), és nem számottevı költségvetési kihatására tekintettel. A 0 adókulcsot az Európai Unió Bizottságának elızetesen jóvá kell hagynia állami támogatási szempontból, így az intézkedés csak a bizottsági jóváhagyást követıen léphet hatályba. V. Helyi adók Adóalap-megállapítás - A K+F tevékenységet végzı vállalkozások csökkenthetik iparőzési adó alapjukat a K+F közvetlen költségével. - A külföldön telephellyel rendelkezı vállalkozó esetén a külföldi telephelyen elért iparőzésiadó-alap rész nem visel adót. Adóbevallás, adófizetési rendszer egyszerősítése - Az iparőzési adót érintı adóztatási feladatok 2010-tıl átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. Ezzel összefüggésben az iparőzésiadó-elıleget július 1-jétıl önadózással kell teljesítenie az adózónak, azaz neki kell bevallania az elılegfizetési idıszakban lévı egyes esedékességi idıpontokra (melyek változatlanok maradnak) fizetendı adóelıleg összegét. Szintén a hatáskör-áttelepítéssel függ össze, hogy megszőnik az önkormányzatok azon joga, hogy az iparőzési adó megfizetésére eltérı esedékességi idıpontot állapíthatnak meg. Telephelyszabályok - A Htv. telephelyfogalma oly módon változik, hogy a földgáz, illetve villamos energia egyetemes szolgáltatók, elosztói engedélyesek és földgázkereskedık, villamosenergiakereskedık esetében a fogyasztók helye szerinti település csak akkor válik telephellyé, ha az árbevétel legalább 75 százaléka a földgáz, villamos energia értékesítésébıl, elosztásából származik. 16

17 VI. Gépjármőadó - cégautóadó Adótételek - Személygépkocsik esetén az adó mértéke 2007 óta, tehergépjármővek esetén 2004 óta változatlan. Ezért - a légrugós tehergépjármővek kivételével - 15 százalékkal emelkednek az adótételek január 1-jétıl augusztus 1-jétıl mentes a cégautóadó fizetése alól az egyéni vállalkozó és a mezıgazdasági ıstermelı, ha a személygépkocsi után kizárólag havi 500 km-nek megfelelı átalányköltséget számol el. Válság hatásának kezelése - A légrugós vagy azzal egyenértékő rugózási rendszerő tehergépjármővek (ideértve a pótkocsikat, félpótkocsikat is) és autóbuszok esetén a gépjármőadó mértéke nem változik. Meghatározásra kerül a légrugós jármő fogalma, s az adó alanya köteles ezen tény igazolására (a rugózási rendszerre vonatkozó bejegyzést a jármőnyilvántartás nem minden esetben tartalmazza). VII. Illetékek 1. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének változása A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efeletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. A lakásszerzés esetén fizetendı kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék, a forgalmi érték efeletti része után az eddigi 6 százalék helyett pedig 4 százalék illetéket kell fizetni. 2. Az illeték tárgykörének bıvítése Az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettség kijátszásának megakadályozása érdekében, illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezı társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése. Bejelentési és illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerzı tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. A szabály teljes körő érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerzı közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévı vagyoni betéteket is. Az illetéket nemcsak a legutolsó vagyoni betétre (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75 százalékot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre esıen meg kell fizetni. Az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévı ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévı vagyoni betétekre esı hányada. Illetékalapcsökkentı tényezıként kell azonban figyelembe venni az öt évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése elıtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betétekre, illetve - 75 százalék feletti újabb részesedés 17

18 megszerzése esetén - azon vagyoni betétekre esı forgalmi érték, melyek után már fizettek illetéket. 3. A mentességek, kedvezmények rendszere A gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozó általános mentesség helyett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történı vagyonszerzés válik illetékmentessé. Új mentesség lesz továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti részesedéscsere keretében történı vagyonszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték körében, továbbá mentesül az ajándékozási illeték alól azon ingóvagyontárgyak gazdasági társaságok közötti ingyenes eszközátadás keretében történı megszerzése, melyek visszterhes szerzés esetén nem esnének a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá. Az üzletrész öröklésének illetékmentessége megszőnik. Nem kell ajándékozási illetéket fizetni továbbá akkor sem, ha a hitelintézet a magánszemély adós megélhetése ellehetetlenülésének megelızése érdekében elengedi követelését. 4. Átmeneti intézkedések a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében - 2 évvel meghosszabbításra kerül a lakóházépítésre nyitva álló határidı azokban az illetékügyekben, melyeket október 1. és május 31. között jelentettek be az állami adóhatósághoz, és a vagyonszerzık a határidı meghosszabbítását a törvényben megjelölt határidın belül kérik. - 2 évvel meghosszabbításra kerül az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidı azokban az illetékügyekben, melyeket október 1. és május 31. között jelentettek be illetékkiszabásra, és a vagyonszerzık a határidı meghosszabbítását a törvényben megjelölt határidın belül kérik. - A finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében a törvény a kihirdetését követı naptól december 31-ig terjedı idıtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a visszlízingügyletben részt vevı azon lízingbe vevıknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, hogy ezáltal pénzeszközökhöz jussanak. VIII. Társadalombiztosítási és egyéb befizetések Társadalombiztosítási járulék - A július 1-jétıl a minimálbér kétszereséig bevezetésre került 5 százalékpontos járulékcsökkentés kiterjed minden jövedelemre. A tb-járulékon belül a jelenlegi 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2 százalékra csökken (ebbıl 0,5 százalék pénzbeli,1,5 százalék természetbeni járulék), és a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék. - Az egyéni és társas vállalkozóknál arányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ. 18

19 Egészségügyi hozzájárulás január 1-jétıl megszőnik a tételes egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség. - Az új szja-alapra való átállással egyidejőleg a 11 százalékos eho 27 százalékra emelkedik. - Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, illetıleg a társas vállalkozás személyes közremőködıi díja és a kivét kiegészítése együtt nem éri el a tevékenységre meghatározott piaci értéket, és a különbözet után nem fizettek tb-járulékot, akkor a különbözet után 27 százalék ehót kell fizetni, és ezt akkor kell alkalmazni, ha nem volt osztalékfizetés. Rehabilitációs hozzájárulás - A megváltozott munkaképességőek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik. ( Ft/fı/év helyett Ft/fı/év). A kötelezı foglalkoztatási szint (5 százalék) nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövetı és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elı. IX. Szakképzési hozzájárulás - A szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezı befizetési szint 30 százalékról 40 százalékra emelkedik július 1-jétıl. - A fejlesztési támogatásra átadható pénzeszközök maximalizálásra kerültek. X. Kisadók számának csökkentése Kulturális járulék A kulturális járulék megszőnik, de a Nemzeti Kulturális Alap bevételét az ötös lottóból származó játékadó bevétel 90 százaléka biztosítja. Így teljesül az NKA évre elıirányzott bevétele. Munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék A munkaadói és a munkavállalói, a vállalkozói járulék megszőnik, az integrált járulék az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételeivel közös befizetési számlára kerül. A konstrukció nem érinti a Munkaerı-piaci Alap mőködését. Így - a 2010-re ígért 5 százalékos foglalkoztatói járulékteher csökkenés úgy valósul meg, hogy = a mai 5 százalékos mértékő foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék 3 százalékra csökken (amelybıl 1 százalék a korábbi munkaadói járulék), = a jelenleg 3 százalékos munkaadói járulékfizetési kötelezettség megszőnik, = a jelenlegi 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 7,5 százalékra emelkedik (az 1,5 százalékos munkavállalói járulék ide épül be), 19

20 = az így összességében 10,5 százalékos egészségbiztosítási járulékból az adóhatóság 23,81 százalékot átutal a Munkaerı-piaci Alap számára. - A fıállású egyéni és társas vállalkozók által fizetett vállalkozói járulék megszőnik, s ez a kötelezettség is beépül az általuk fizetendı egészségbiztosítási járulékba. A változások következtében a foglalkoztatók által fizetendı egészségbiztosítási járulék elnevezése egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulékra, és ugyanígy a biztosítottak által fizetendı egészségbiztosítási járulék elnevezése is egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulékra módosul. XI. Adózás rendje Helyi iparőzési adó beszedése az állami adóhatóság hatáskörébe kerül (hatálybalépés: január 1-je) - A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében folytatódik az adóbevallási, adófizetési rendszer egyszerősítése. Ennek keretében a helyi iparőzési adót érintı adóztatási feladatok a 2010-tıl kezdıdı adóévek vonatozásában átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. Eszerint az adózók elektronikus úton, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített őrlap kitöltésével az állami adóhatósághoz nyújtják be az iparőzésiadóbevallásaikat, illetıleg az állami adóhatósághoz teljesítik a befizetéseiket. Azoknak az adózóknak, amelyek több telephellyel rendelkeznek, nem kell telephelyenként külön bevallást benyújtaniuk, és befizetéseiket külön utalniuk, hanem egy bevallással - települési önkormányzatonként részletezve - teljesítik bevallási kötelezettségüket, illetve egy befizetéssel az állami adóhatóság által vezetett helyi iparőzési számlára teljesítik befizetéseiket. Ezzel a változással az Art. számos rendelkezése módosul. A 2010 az átmenet éve, a részletszabályok a következık: =A március 15-ei elılegfizetés még az önkormányzathoz teljesítendı. (Errıl adatot szolgáltatnak az állami adóhatóságnak április 30-ig.) = A évrıl a bevallást az önkormányzathoz kell benyújtani, és az elıleg különbözetet az önkormányzattal kell elszámolni. = Ebben a bevallásban a fizetendı (2010. évre fizetendı) elılegeket is fel kell tüntetni. Megszőnik az elılegkivetés korábbi rendszere. (Errıl adatszolgáltatás: június 30-ig.) = Az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságoktól érkezett adatszolgáltatások alapján, amelyet a márciusi elılegrıl, illetıleg a bevallott adóról és az elszámolási különbözetrıl az adóhatósághoz szolgáltatnak, az APEH elsı alkalommal a szeptember 15-én esedékes elılegeket osztja fel az önkormányzatoktól kapott elılegadatok alapján, az adózónak a bevallásában megjelölt elılegösszeget utalja ki önkormányzatonként. = Az önkormányzatok adatot szolgáltatnak a december 20-ig, eltérı üzleti év esetében az üzleti évük utolsó hónapjának 20. napjáig teljesített elıleg adatokról. (Megjegyzés: ezt a feltöltési kötelezettséget, még ha az 2010-ben is történik meg, még az önkormányzathoz kell a befizetést teljesíteni). 20