Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és -fejlesztésben Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok I. A konferencia előadásainak összefoglalója
Debrecen, 2001. június 7-8. 2
Tartalom Országos tervek és egészségpolitikai szempontok az egészségügyi minőségbiztosításban 10 Szakmai szempontok a DEOEC minőségügyi rendszerének kialakításánál, a fejlesztés lehetőségei, klinikai audit, indikátorok 102 Az egészségügyi minőségügyi szakember képzési program és a képzés gyakorlati jelentőségének bemutatása 144 Az Észak-alföldi Régióban folyó minőségügyi tevékenység az egészségügyben 176 Alapellátás, az ápolás és finanszírozás szempontjai az egészségügyi minőségbiztosításban 216 3
Előszó A Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskolája (NI), az Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality) Magyar Nemzeti Bizottságával (EOQ MNB) közösen 2001. június 7-8-án rendezte meg első egészségügyi minőségügyi konferenciáját a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és -fejlesztésben címmel. A konferencia szervesen kapcsolódik a NI 2001-ben akkreditált Egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakának stratégiai tervéhez, amely szerint az oktatás és továbbképzés meghatározó tényező a magyarországi egészségügyi ellátás minőségének javításában. A konferencia témáinak kiválasztásánál figyelembe vettük a magyarországi egészségügyi minőségbiztosítás aktuális problémáit és speciális igényeit. Ennek megfelelően a következő témák köré csoportosítottuk a meghívott szakemberek előadásait: Országos tervek és egészségpolitikai szempontok az egészségügyi minőségbiztosításban. Minőség szempontjai a magyarországi népegészségügyi helyzet javításában. Az egészségügyi minőségügyi szakember képzési program és a képzés gyakorlati jelentőségének bemutatása. Szakmai szempontok a DEOEC minőségügyi rendszerének kialakításánál, a fejlesztés lehetőségei, klinikai audit, indikátorok. Észak-alföldi Régióban folyó egészségügyi minőségügyi tevékenységek. 4
Minőségbiztosítási szempontok az alapellátásban, ápolási tevékenységeknél és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásban. A Debreceni Minőségügyi Napok (DEMIN) konferenciasorozattal fórumot szeretnénk teremteni az egészségügyi minőségbiztosítás és minőségfejlesztés koncepcionális és gyakorlati elképzeléseinek, továbbá az elért eredmények megismertetésére. Terveink szerint a Debreceni Minőségügyi Napokat évente rendezzük meg, és W. Edwards Deming folyamatos minőségfejlesztés elvét követve, a rendezvény színvonalát, kisugárzását, és az egészségügyre gyakorolt hatását évről-évre szeretnék fejleszteni. Ennek érdekében az egészségügyi minőségmenedzsment aktuális kérdésein kívül olyan egészségügyi témákat is tervezünk felvenni a konferencia főtémái közé, amelyeknek közvetlen gyakorlati jelentőségük van a gyógyító-megelőző és a gondozási szolgáltatások szakmai színvonalának, a magyarországi mortalitási, morbiditási és az életminőséggel kapcsolatos eredmények fejlesztésében, javításában. A minőségmenedzsmenttel foglalkozó, illetve az egészségügy különböző területein dolgozó szakemberek közös meghívásával szeretnénk elérni azt is, hogy a minőségkultúra az egészségügyi ellátás szerves részévé váljon. Reméljük, hogy az előadások alapján készült írásos kiadványunk is hozzájárul az egészségügy minőségének fejlődéséhez. Debrecen, 2001. november 10. Dr. Gődény Sándor 5
Felkért előadók és a képviselt intézmények Prof. Dr. Ádány Róza, intézetvezető egyetemi tanár (DEOEC Népegészségügyi Iskola) Dr. Adorján Erzsébet, főorvos (Országos Egészségbiztosító Pénztár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága) Dr. Berecz György, főigazgató (Kenézy Gyula Kórház) Prof. Dr. Bereczki Dániel, egyetemi tanár (DEOEC Neurológiai Klinika) Dr. Dobai Csilla, háziorvos (Háziorvosi Kollégium) Dr. Fehér Miklós, elnök (Nemzeti Akkreditáló Testület Egészségügyi Szakmai Akkreditáló Bizottsága) Dr. Gődény Sándor, egyetemi docens (DEOEC, Népegészségügyi Iskola) Gyetvai Gábor, minőségügyi szakértő (Magyar Minőség Társaság) Prof. Dr. Hernádi Zoltán, egyetemi tanár (DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) Prof. Dr. Horváth Andrea, egyetemi tanár (Nemzeti Akkreditáló Testület Orvosi Diagnosztikai Laboratóriumi Szakmai Akkreditáló Bizottság) Dr. Kincses Gyula, mb. igazgató (MEDINFO) Dr. Kósa Zsigmond, megyei tisztifőorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Intézete, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Integrált Minőségügyi Rendszer projekt vezetője) Dr. Kovács Attila, helyettes országos tisztifőorvos (Országos Tisztiorvosi Hivatal) Dr. Mogyorósy Gábor, egyetemi adjunktus (DEOEC Gyermekklinika) Dr. Mogyorósy Zsolt, szakértő (DEOEC Népegészségügyi Iskola) 6
Dr. Mohácsi Attila, egyetemi docens (DEOEC Kardiológiai Klinika) Dr. Molnár Andrea, kontrolling igazgató (Jósa András Kórház) Dr. Molnár Pál, elnök (European Organization for Quality (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottsága) Dr. Nagy Béla, főosztályvezető helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Dr. Orosi Piroska, főorvos, minőségügyi igazgató (Kenézy Gyula Kórház) Pálfi István, elnök (Észak-alföldi Területfejlesztési Tanács, Humán Erőforrás Bizottsága) Petrikné Jakab Zsuzsa, ápolási igazgató (Kenézy Gyula Kórház) Dr. Pikó Károly, főorvos, elnök (Sürgősségi Betegellátó Osztályok Magyarországi Egyesülete) Prof. Dr. Réthelyi Miklós, elnök (European Organization for Quality (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottsága Egészségügyi Szakbizottsága) Dr. Ring Rózsa, ügyvezető igazgató (Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT)) Dr. Rubecz István, főorvos, orvos-igazgató (Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Egészségügyi Szakmai Akkreditáló Bizottsága) Somogyi Miklós, oktatási vezető (Magyar Minőség Társaság (MMT)) Somogyvári Zoltánné, ápolási igazgató (Magyar Kórházszövetség) Szabóné Orosz Éva, igazgató (Debreceni Városi Szociális Szolgálat) Dr. Szegedi János, főorvos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Minőségügyi Rendszer projekt Cardiovascularis munkacsoport vezetője) Dr. Szekanecz Zoltán, egyetemi docens (DEOEC III. sz. Belgyógyászati Klinika) Sződi Sándor, EFQM minőség szakértő (Nemzeti Minőségfejlesztési Központ) 7
Szy Ildikó, főtanácsos (Egészségügyi Minisztérium) Dr. Tar József, titkár (ISO 9000 Fórum) Tarr Judit, titkár (European Organization for Quality (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottsága Egészségügyi Szakbizottsága) Dr. Topár József, egyetemi adjunktus (Budapesti Műszaki Egyetem TQM Center) Várkonyi Gábor, ügyvezető titkár (European Organization for Quality (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottsága) Dr. Várszegi József, szakértő (Egészségügyi Minisztérium) Dr. Vokó Zoltán, egyetemi adjunktus (DEOEC Népegészségügyi Iskola) 8
9
Országos tervek és egészségpolitikai szempontok az egészségügyi minőségbiztosításban 10
11
Szy Ildikó, dr. Várszegi József: Az Egészségügyi Minisztérium minőségfejlesztési koncepciói, az Egészségügyi Törvény végrehajtási utasításának tervezete Szy Ildikó külföldi elfoglaltsága miatt Dr. Várszegi József számolt be az Egészségügyi Minisztérium minőségügyi tevékenységéről és terveiről. Dr. Várszegi József kiemelte, hogy az Egészségügyi Minisztérium jelenlegi vezetése elkötelezett a minőségfejlesztés területén. Ezért ez irányú jogszabály előkészítő tevékenysége mellett programokat kezdeményez vagy társ-szakmai szervezetek kezdeményezéseit támogatja, koordinálja. Összhangot kíván teremteni a jogi szabályozás, tanúsítás, a szakmai és szervezeti minőségfejlesztés területén. Kezdeményezte az ún. minimum feltétel -ekre vonatkozó jogszabály hatályba lépésének egy évvel történő elhalasztását, és annak módosítását. Elkészült a kórházak és rendelőintézetek belső minőségügyi rendszerére vonatkozó jogszabály tervezete. Az intézetek a jogszabályban foglaltak teljesítésével eleget tesznek a belső minőségügyi rendszer működtetésével kapcsolatos törvényi kötelezettségüknek. A tárca ugyancsak elkészítette az Egészségügyi Minőségi Díj tervezetét, amelynek alapelvei az EFQM modellt követik. Öt szakma területén, öt betegségcsoportban kezdeményezte, a szakmai kollégiumokkal, országos intézetekkel együttműködve, a legkorszerűbb módszertani ismeretek felhasználásával és közvetítésével egységes szerkezetű tudományos bizonyítékokon alapuló irányelvek kifejlesztését, ill. adaptációját. A tapasztalatok felhasználásával még ez év folyamán további öt szakterületen kezdődik meg ugyanez a munka. Az Egészségügyi Minisztérium a Magyar Kórházszövetséggel együttműködve támogatja a standardokon alapuló akkreditációs rendszer kifejlesztését. amelynek adaptációja ebben az évben tíz intézményben kezdődött el. A társ egészségügyi-szakmai szervezetekkel és a Nemzeti Akkreditáló Testülettel (NAT) együttműködve közreműködik a NAT-on belül megalakult Szakmai Akkreditáló Bizottságok működésében. 12
Dr. Ring Rózsa: A NAT szerepe az európai és hazai minőségügyben, akkreditálási lehetőségek az egészségügyben A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény alapján 1995. szeptember 28-án alakult meg a független, nem nyereség-érdekeltségű nemzeti akkreditáló szerv, a Nemzeti Akkreditáló Testület. Nemzeti Akkreditáló Testület Közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Akkreditálási Tanács Fellebbviteli Bizottság Akkreditálási Iroda Szakmai Akkreditáló Bizottságok Külső minősítők szakértők A Testület főbb feladatai a következők: a laboratóriumok, a tanúsító- és az ellenőrző szervezetek minősítése és felügyelete az MSZ EN 45000 szabványok, valamint a NAT saját előírásai szerint; az akkreditálás minősítőinek képzése és nyilvántartása; Magyarország képviselete az akkreditálás nemzetközi és az európai szervezeteiben; 13
két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési egyezmények megkötése az akkreditálás területén. Az akkreditálás nemzetközi szervezetei ILAC - IAF APEC PAC - APLAC EU - EFTA EA NAFTA MERCOSUR IAAC - PAC nemzeti akkreditáló tes tületek nemzeti akkreditáló tes tületek nemzeti akkreditáló tes tületek Akkreditálási területek Nemzeti akkreditáló testületek Laboratóriumok Tanúsító szervezetek Ellenőrző szervezetek Vizsgáló Kalibráló Termék Rendszer Személyzet ISO 9000 QS 9000 TL 9000 Eü. 9000? ISO 14001 EMAS BS 8800 BS7799 14
Egészségüggyel kapcsolatos akkreditációval két bizottság foglalkozik: Az Orvosi Diagnosztikai Laboratóriumi Szakmai Akkreditáló Bizottság (ODL SZAB) és az Egészségügyi Szakmai Akkreditáló Bizottság (EÜ SZAB). Szakmai akkreditáló bizottságok Szakmai Akkreditáló Bizottságok Vizsgálólaboratóriumok Terméktanúsítók Kalibrálólaboratóriumok Tanúsító szervezetek Ellenõrzõ szervezetek Bányászat kohászat gépészet M etrológiai Tanúsítás-Ellenőrzés rendszertanúsítók személyzettanúsítók Környezetirányítás KIR EMAS Egészségügy Elektrotechnika távközlés inform atika M ezõgazdaság élelm iszer Építõ- és építõanyagipar K örnyezetvédelem környezeteü. vegyipar M unkavédelem Orvosi diagnosztika laboratórium ok Az ODL SZAB feladatai: Az akkreditálás specifikus követelményeinek meghatározása (standardok), minősítőkkel szemben támasztott követelmények meghatározása, minősítők kijelölése, döntéshozatal az akkreditálásról, felfüggesztésről, visszavonásról. Az újonnan alakult Egészségügyi SZAB feladatai közé tartozik az egészségügyi szolgáltatók minőségügyi rendszer követelményeinek, a tanúsító szervezet működésére vonatkozó szakmaspecifikus követelmények meghatározása, az akkreditáló minősítőkkel szemben támasztott követelmények megadása, és az akkreditáltság odaítélés, visszavonása, továbbá felfüggesztése. 15
ODL SZAB Elnöke: Dr. Mikó Tivadar Laboratóriumi medicina: Dr. Hetyésy Katalin, Dr. Horváth Andrea, Dr. Sipka Sándor, Dr. Fekete Mátyás Orvosi mikrobiológia: Dr. Czirók Éva, Dr. Nagy Erzsébet, Dr. Szűcs György Pathologia: Dr. Csanaky György, Dr. Orosz Zsolt, Dr. Szabolcsi István Transzfúziológia: Dr. Jenei Béla Titkár: Elek Zsuzsa (NAT) Egészségügyi SZAB Elnök: Dr. Fehér Miklós Tagok: Balogh Ildikó, Dr. Boncz Imre, Dr. Deutsch Ottó, Horváthné Dr. Dobos Éva, Keresztes László, Dr. Kovács Attila, Dr. Kullmann Lajos, Mucha Márkné, Dr. Péter Mózes, Dr. Rajna Péter, Dr. Rubecz István, Szy Ildikó Titkár: Bácskai Györgyné 16
Dr. Rubecz István: A nemzetközi minőségfejlesztési tendenciák és az ismert nemzetközi minőségügyi szervezetek egészségügyi minőségfejlesztési törekvéseinek összevetése a hazai elméletekkel és gyakorlatokkal Az egészségügy szakma fejlettséget, a tudományok tudományát is jelentheti. Tehát értenünk kell ahhoz, hogy lehet megszervezni egy folyamatot, hogyan lehet rendet csinálni az egészségügyben. Ha ma végigmegyünk egy egészségügyi intézményben, azt tapasztaljuk, hogy a folyamatok nem olyan túlságosan szabályosodtak. Biztos, hogy a szakma érdekében mindenki mindent elkövet, de amikor előveszünk néhány dolgot, csak egy iktatási rendszert vagy más dolgot alapul véve, nem biztos, hogy a rend annyira nagy rend. Tehát a folyamatokat mindenképpen szabályozni kell. Mi ezt tanultuk 1993 és 1995 között. Ez volt az első tanúsítási rendszerünk, akkor még nem írtuk le azokat a szakmai algoritmusokat, amelyek egészségügy-specifikusak, de megcsináltuk azokat a folyamatokat, amelyek az egészségügyi ellátásra specifikus folyamatok, tehát a járóbeteg-ellátásra, fekvőbeteg-ellátásra, a szakellátásra, az egyes szakmai diszciplínáknak megfelelően gyermekgyógyászati ellátásra, sebészeti ellátásra és a többi ellátásra, valamint a teljes háttér- és diagnosztikai szolgáltatásra. 17
Ez akkor alapvetően megfelelt az ÖQS tanúsítványa szerint az ISO 9001-es szabványainak. Tehát mi is bizonyítottuk, hogy bevezettünk egy rendszert, amely logikailag megfelel az ISO 9001-nek. Ezt a rendszert adaptáltuk, működtetjük, és ennek alapján működik a szervezetünk. Ezután mi is rájöttünk arra, hogy ha az egészségügyben biztosítani akarunk egy megfelelő hátteret és egy megfelelő osztályos betegellátást, hozzá a járulékos nyilatkozatokat, ahhoz szakmai algoritmusokat kell kidolgozni. Magyarországon még nagyon kevés szakmai algoritmus kidolgozása történt meg, amelynek már meg kellett volna történnie. A ZALA MEGYEI KÓRHÁZ MINŐSÉGÜGYI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA Felkészülés ISO 2000-re I II III PDCA-körök alkalmazása, kiadvány Szakmai algoritmusok Szakmai minta algoritmusok Folyamat- JCI AKKREDITÁCIÓ szabályozás ÖQS TANÚSÍTÁS ÖQS TANÚSÍTÁS 1993. 1995. 1996. 1997. 1998. Ezért abban az időben más lehetőség nem lévén, irodalmi adatok alapján kidolgozták szakmáink (sebészet, urológia) a saját maga által ellátott BNO 80 % -nak algoritmusát. Ennél többet nem érdemes kidolgozni, mert a maradék 20 % általában a ritka betegségekből származik, de a 80 % a gyakori megbetegedésekből adódik, és erre dolgoztuk ki a szakmai algoritmusokat. Majd mind a szakmai algoritmusoknál, mind a folyamatszabályozásoknál folyamatosan alkalmaztuk a 18
PDCA módszerét, és időközben megkevertük magunkat a JCI akkori akkreditációjával. Az ISO 9000:2000 átdolgozott szabványcsalád az egészségügyben lényegesen jobban használható, mint a korábbiak. Az átdolgozás fő fejezetei: a vezetés feladatai erőforrás-menedzsment folyamatirányítás mérés, elemzés, fejlesztés A 2000-es alapvető változás: a bemenet; termék, szolgáltatás megvalósítása a kimenet; termék, szolgáltatás ISO 9001 : 2000 M e V E V Ő K ö v e t e l m é n y Bemenet Erőforrás gazdálkodás A vezetőség felelőssége Termék (és/vagy szolgáltatás) megvalósítása Mérés, elemzés, továbbfejlesztés Kimenet Termék, szolgáltatás g e l é g e d e t t s é g V E V Ő Minőségirányítási rendszer 19
Ide térünk vissza állandóan, a lényegében PDCA-körnek megfelelően. A folyamatos mérnök-elemzés és ennek alapján a továbbfejlesztés, ez a vezetők által történő felülvizsgálatot, felelősséget valóban megvalósítja: az erőforrás-gazdálkodás alapján van-e komplement rendszere, meg tudja-e mondani, hogy egy BNO mennyibe kerül, mennyi azon az üzleti nyereség, mennyi a valódi fedezet és mivel érdemes ilyen tekintetben az egészségügyben foglalkozni (ennyi benne az alapvető változás). Standard szabályozás az akkreditáció alapvető elemei: önkéntesség előzetesen mindenki számára hozzáférhetővé tett standardok használata Akkreditáció esetén az outcome eltérésekor azonnal vizsgáljuk a folyamatokat. A JCI összefoglaló véleménye A Zala Megyei Kórház a felmérés során nagyon impresszionáló szervezet volt. Ez a meglehetősen új vezetői team hatékonyan integrálta az ISO 9000 minőségügyi szabványokkal elért eredményeit a JCAHO standardokkal. A minőségügyi tevékenység ellenőrzésére kidolgozott folyamatokat bevezették, és hatékonyan működtetik. Ezen programok irányítása a különböző ellenőrzött (szemlézett) területeken nyilvánvaló volt. Szembetűnő volt, hogy a minőség ellenőrzése sokkal szélesebb körű volt a Zala Megyei Kórházban, mint azon kórházakban, ahol nem rendelkeztek az ISO 9000 szabvány korábbi tapasztalataival. Nagyon egyértelmű volt az előkészítő tevékenység, melyet a JCAHO Hungary akkreditációs tevékenységéért végeztek. A Nemzetközi Egészségügyi Minőségbiztosítási Szövetség (ISQua) a meglévő akkreditációs rendszerek szakmai előnyeit kívánja egyesíteni az ISO nemzetközi standardizációjának előnyeivel. Az ISQua létrehozta a nemzetközi szükségleteknek megfelelő akkreditáció kidolgozását végző szervezetét. 20
Az ISO-nak hatalmas előnye, hogy standardizált és nemzetközi, amely biztosítja széleskörű felhasználhatóságát, valamint azt, hogy a gazdaságban az ISO általi tanúsítás elfogadott. Azonban semmit sem mond a gyógyítási folyamat kimeneteléről (outcome). Ezért igen hasznos a két rendszer előnyeinek összekapcsolása (ISO és standard szabályozás). Ennek alapján az igazi kérdés nem az, hogy az ISO tanúsításra vagy minőségi standardokon alapuló akkreditációra van-e szükség, hanem az, hogy hogyan lehet egy, a mindkét rendszer előnyeivel rendelkező egészségügyi tanúsítási / akkreditációs rendszert létrehozni. Az Európa tanács Egészségügyi Szakértői Bizottsága 1996-ban ajánlást tett a tagországok minőségbiztosítási rendszereinek kialakítására. Az egyes tagországok egészségügyi miniszterei egyetértettek abban, hogy a legkisebb közös nevező alapján a continuous quality improvement minőségirányításának kialakítása és fejlesztése. A TQM olyan vezetési filozófia és gyakorlat, mely azt szolgálja, hogy egy szervezet anyagi és emberi erőforrásait a leghatékonyabb kihasználva érje el céljait, a szervezet minden tevékenységének folyamatos javításával, valamint a dolgozók minőség iránti teljes elkötelezettségével a vevő teljes mértékű megelégedettségét érje el. A TQM 10 alapelve: a vevő teljes körű megelégedettsége a vezető aktív részvétele dolgozók bevonása, hatáskörük átstrukturálása humán-erőforrás fejlesztése folyamatos fejlesztés folyamatirányítás információ-menedzsment 21
állandó minőségügyi célkitűzések minőségbiztosítás hibák el nem fogadása EFQM Kiválósági Modell: Európai Minőségi Díj alapítása 1991-ben Nemzeti Minőségi Díj 1996-ban INNOVÁCIÓ, TANULÁS DOLGOZÓK IRÁNYÍTÁSA 9% (90 pont) DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG 9% (90 pont) VEZETÉS 10% (100 pont) ÜZLETPOLITIKA ÉS STRATÉGIA 8% (80 pont) FOLYAMATOK 14% (140 pont) VEVŐI ELÉGEDETTSÉG 20% (200 pont) ÜZLETI ERED- MÉNYEK 15% (150 pont) ERŐFORRÁSOK 9% (90 pont) TÁRSADALMI HATÁS 6% (60 pont) ADOTTSÁGOK 50% (500 PONT) EREDMÉNYEK 50% (500 PONT) A rendszer által figyelembe vett szempontok között fontos a szerepe az önértékelésnek, főként akkor, ha az eredmények csupán 50 százalékosak. Az önértékelésnek mindig vannak szubjektív elemei is. 22
Dr. Topár József: A BME szerepe az egészségügyi szakemberek minőségmenedzsment orientációjában, a TQM elemek beépítése a különböző hazai egészségügyi minőségügyi szakemberképzési programokban A minőségnek különböző értelmezési lehetőségei vannak a különböző szektorokban. Hogyan értelmezzük ezt az egészségügyben, melynek fő profilja: egy beteg bemegy egy egészségügyi intézménybe, ahonnan gyógyultan távozik. Különböző megközelítési módok: MINŐSÉG? EGÉSZSÉGÜGY??: GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLTATÁS ISO JCI EBM EFQM TQM???? Az ezek közötti kapcsolatrendszer nem egyértelmű. Teljesen mindegy azonban, hogy milyen modellt veszünk figyelembe, a lényeg, hogy mindezek irányába történő elmozdulás egy alapvető szemléletváltozást igényel. Hosszú távon egy TQM vezetési filozófia irányába történő elmozdulás. A szakemberképzés meg- 23
valósítása érdekében az 5-10 évvel előttünk álló feladatokban kell gondolkodnunk. A TQM egy vezetési filozófia, ahol nem a minőségügyi rendszer kérdései kerülnek előtérbe, hanem az, hogy a teljes szervezet működése legyen olyan hatékony, ahol a minőség az nem külön kérdés. Tehát nem alkérdésként kezeljük, nem külön szakértői gárdára bízzuk, hanem a teljes szervezet működtetésében, az összes vezetőtársunk tevékenységében és minden egyes munkatársunk mindennapi tevékenységében beleépülnek azok a természetes elemek, amelyek a minőségügyi gondolkodásmódot, a minőségügyi elkötelezettséget jelenti. A TQM elvei: középpontban a vevő áll folyamatok javítása teljes elkötelezettség és felhatalmazás Filozófia TQM Elvek Középpontban a vevõ Folyamatok javítása Teljes elkötelezettség és felhatalmazás A TQM-folyamat vezetése Kiegészítõ elemek Kommunikáció Támogató struktúrák Képzés Elismerés Mérés 24
Pontosan kell tudnunk, hogy ki a vevő, és mire. A belső vevő koncepciója. A folyamatok javításánál a folyamatok azonosítása sokszor a kulcskérdés, ezenkívül a folyamatok szisztematikus fejlesztése és a megfelelő mérési rendszerek kialakítása is lényeges szempont. Jelenleg döntően menedzseljük szervezeteinket, ahelyett, hogy szervezeteinket vezetnénk. A szervezetek vezetésében a vezetőknek két alapvető funkciója van: határozza meg a szervezet hosszú távú célkitűzéseit majd segítse a szervezetet ezen célok elérésében, tehát a rendszerek javításával foglalkozzon A vezető feladatainak megállapításához három alapkérdés megítélése szükséges: legyen egyértelmű a szervezet küldetése legyen egyértelmű a szervezet víziója legyen egyértelmű a belső értékrendje Ennek alapján szükség van a dolgozók felhatalmazására, amelynek három alapeleme: a megfelelő igazolás kialakítása a megfelelő bizalom kialakítása a munkatársak részéről a megfelelő teljesítőképesség biztosítása 25
Vezetői - menedzseri szerepkör MENEDZSELÉS Tervezés Szervezés Irányítás Összehangolás Ellenőrzés Eredmények elérése VEZETÉS Látomás Igazodás Nagyobb hatáskörrel való felruházás Betanítás Törődés A rendszerek javítása A minőségkultúra megteremtése elsősorban a vezetésen múlik. A minőség önmagában nem szakma. A minőségügyi szakember valamilyen alapvető szaktudásra épít, ehhez kap kiegészítő ismereteket, amelyek alapvetően menedzsment-orientált ismeretek. A képzésnek hosszú távúnak kell lennie, hosszú távú képzéseknél a diplomát adó képzések a sikeresek. A rövididejű tanfolyamok nem előnyösek, ennél kedveltebb az intézményre orientált képzési forma, amelyben a speciális intézményi igényeknek megfelelő képzési formát lehet kialakítani. A másoddiplomát adó képzés egyik formája az MBA képzés. Az MBA képzés a legmagasabb menedzsment-diplomát adó képzés, amelynek van egy minőség- és termelésmenedzsment szakiránya. 26
E képzés diszciplínái: I. félév: kvantitatív módszerek számvitel a minőségmenedzsment alapjai szervezeti viselkedés üzleti jog II. félév: a vállalkozás-gazdaságtan alapjai marketing döntés a termelésmenedzsment alapjai III. félév: vállalati pénzügyek termelésszervezés makrogazdasági pénzügyek pénzügyi piacok problémamegoldás stratégiai menedzsment logisztika IV. félév: emberi-erőforrás menedzsment technológia-menedzsment gazdaságpolitika gazdasági és megbízhatósági elemzések minőségmenedzsment módszerek projectmenedzsment Szintén menedzsmentdiplomát ad a menedzserprogram, melynek felépítése: humánmenedzser szakirány gazdasági elemző szakirány minőségmenedzsment szakirány logisztikai és termelésmenedzsment szakirány 27
A minőségmenedzsment szakirány: I. félév: kvantitatív módszerek a vállalkozás-gazdaságtan alapjai a minőségmenedzsment alapjai a termelésmenedzsment alapjai a logisztika alapjai szervezeti viselkedés üzleti jog II. félév: döntés marketing projectmenedzsment információmenedzsment gazdasági és megbízhatósági elemzések III. félév: minőségmenedzsment módszerek kísérlettervezés technológia menedzsment statisztikai folyamatszabályozás alkalmazott számítástechnika környezetmenedzsment projektfeladat 28
Várkonyi Gábor: Az EOQ szerepe az európai minőségkultúra fejlesztésében és jelentősége a nemzetközi egészségügyi minőségfejlesztésben. Az Európai Minőségügyi Szervezet non-profit politikamentes teljesen független A szervezet 1956-ban alakult meg, a tagországok száma jelenleg 34. A szervezet irányadó testületei: közgyűlés végrehajtó bizottság főtitkárság Az EOQ 2001/2002 évi stratégiájának főbb elemei: a direkt és indirekt taglétszám növelése horizontális fejlesztési irányok a harmonizált szakember-tanúsítás fejlesztése, bővítése és világméretű kiterjesztése az ISO 9000:2000 hatékony bevezetésének elősegítése a minőségügyi kutatás európai-szintű koordinálása vertikális fejlesztési irányok oktatás informatika egészségügy gépjármű koordinált segítségnyújtás a tagszervezetek szakfolyóiratainak fejlesztésére Európa minőségmenedzsere 2002 megválasztásának előkészítése 29
Az EOQ MNB legfontosabb feladatai: a magyar nemzeti minőségügy képviselete az EOQ-nál, és annak szakbizottságaiban az EOQ által rendelkezésre hozott információk terjesztése a hazai szakmai életben a hazai minőségügyi szakértők hazai tanúsítási rendszerének kialakítása, bevezetése és működtetése Együttműködő társadalmi szervezetek: MMT, MTUSZ, GTI, MÉTE, stb. Az EOQ MNB taglétszáma folyamatosan nő, jelenleg 1600 egyéni tag van, ami Magyarország területét figyelembe véve igen jónak mondható. A jogi tagok száma 523. A szervezetnek 17 szakbizottsága van. Ide tartozik az egészségügyi szakbizottság, mely 4-5 éve jött létre, tagjainak száma igen jelentős. A szervezet tagja a közszolgálati szakbizottság is, mely az előző évben (2000. decemberében) jött létre, jelenleg 24 tagja van. Fontos a szerepe, mivel eddig csak a termékek minőségéről beszéltünk, holott a szolgáltatások minősége is legalább olyan fontos. A szervezet sokféle tevékenysége közül az egyik a minőségügy ápolása, terjesztése Magyarországon. Jelenleg az EOQ átalakítás alatt áll. Egyetemi és főiskolai diploma megszerzése jelenti a szakemberképzés alapját. Posztgraduális, 150-200 órás tanfolyamok keretében EOQ minőségügyi szakértőt, EOQ minőségügyi rendszermenedzsert, EOQ minőségügyi auditort lehet képezni és azokat lehet tanúsítani, ezek nemzetközileg is akkreditált tanfolyamok. A nemzetközi oklevelek érvényességi ideje az auditorok esetében 3 év, a többi esetben 5 év. Az érvényességi 30
idő letelte után újabb tanfolyamok szervezése szükséges, ez azonban még kialakítás alatt áll. A Német Minőségügyi Szervezet (társszervezetünk) egészségügyi, minőségirányítási tanfolyamrendszert alakított ki, amely már két éve működik is. Miből lehet vizsgázni és milyen képesítést lehet a tanfolyamon szerezni? minőségügyi megbízott és belső auditor a legmagasabb szint az egészségügyi minőségmenedzser és az egészségügyi minőségügyi auditor Ez jelenleg még nincs európai szinten elfogadva. 31
Dr. Tar József: Az EOQ MNB ISO 9000 Fórum a partnerközpontú nemzeti minőségkultúráért, az Egészségügyi és Szociális Ágazat szerepe a hazai interszektoriális minőségfejlesztésben Általános jellemzés A 90-es évek elejétől a magyarországi tanúsított szervezetek számának dinamikus növekedése, a nemzetközi követelményeknek igazoltan megfelelően működő minőségügyi rendszerek elterjedése, a fejlett vállalati minőség-kultúra erősítése és terjesztése, a piaci verseny követelményeihez igazodó termékek és szolgáltatások egyre tökéletesebb megvalósítása pozitív példát és meghatározó iránymutatást jelentett Magyarországon valamennyi termelő és szolgáltató szervezet számára. A tanúsított szervezetek körében hamarosan megérlelődött az a nézet, hogy összefogással "messzebbre juthatnak" és 1994-ben az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság közreműködésével 41 tanúsított szervezet megalapította a MAGYARORSZÁGI TANÚSÍTOTT CÉGEK ISO 9000 FÓRUMÁT. A nem nyereségérdekeltségű, politikamentes társadalmi szervezet legfőbb célja, hogy tagjainak nyújtott szolgáltatások útján, az Alapszabályban meghatározott módon működve szervezze a tanúsított cégek együttműködését, és ezáltal elősegítse a piaci versenyképesség minél magasabb szintre emelését. Az ISO 9000 Fórum az EOQ MNB keretén belül önálló jogi személyként működő szervezet. Legfelsőbb szerve a Taggyűlés. Az ügyintézést és képviseletet 3 tagú Vezetőség elnök, elnökhelyettes, titkár látja el. A gazdálkodás felügyeletét 3 tagú Felügyelő Bizottság végzi. Az ISO 9000 Fórum tagja lehet bármely jogi személy, aki az ISO 9000 szerinti tanúsítással rendelkezik, vagy annak megszerzésére törekszik, vagy 32
más előírás szerinti tanúsított minőségügyi rendszert működtet, támogatja a szervezet céljainak megvalósítását, az Alapszabály rendelkezéseit önmagára kötelezően elfogadja. A szervezet életképességét jelzi, hogy az alapítás óta dinamikusan növekszik a taglétszám (1. ábra), hogy egyre bővülő és színvonalában javuló szolgáltatást tud nyújtani tagjainak, hogy a magyar minőségügyi élet ismert és elismert szereplőjévé vált napjainkra. 3500 Regisztrált szervezetek száma 400 3000 Fórumba tömörült szervezetek száma 338 350 2500 2886 300 2000 1500 ISO 9000 FÓRUM FÓ RUM ALAPÍTÁSA 166 1307 181 2162 245 250 200 150 1000 99 69 7 100 500 0 42 366 157 2 16 53 0 0 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 50 0 1. ábra: Regisztrált szervezetek és Fórum tagok számának alakulása. Taglétszám 2000. szeptember 1-én: 415 A taglétszám gyors növekedése és a tagság szakmai sokszínűsége következtében napirendre kerül az ágazati szerződés, így 1999-ben megalakult az Egészségügyi és Szociális Ágazat. 33
Tevékenység Az ISO 9000 Fórum tevékenységi területeit az Alapszabály rögzíti: Tanúsított cégek tapasztalatcseréjének, ismeretei bővítésének és tájékozottságának elősegítése a minőségbiztosítás területén. Tanúsított cégek nemzeti konferenciájának rendszeres megrendezése. Magyarországi Tanúsított Cégek Jegyzékének hiteles és folyamatos vezetése, valamint rendszeres közzététele, évente legalább egy alkalommal. Tanúsított cégek két- és többoldalú együttműködésének támogatása. Együttműködés minden olyan belföldi és külföldi szervezettel, amely előmozdítja az ISO 9000 Fórum céljainak megvalósítását. Tanúsított cégek szakmai érdekeinek képviselete. Tanúsított cégek tevékenységének és az egymás érdekeit nem sértő információk publikálása, a minőségkultúra terjesztése. Az ISO 9000 Fórum tagság centrikus politika megvalósítására törekszik. Ez azt jelenti, hogy szolgáltatásaival legteljesebb mértékben a tagság elvárásainak kíván megfelelni. A Fórum szolgáltatásai: Díjmentes tapasztalatcsere látogatások a legjobb gyakorlat megismerése érdekében. Nagysikerű rendezvények színhelye volt: Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., ORACLE Hungary, IBM Storage Product Ltd., PICK Szeged Rt. Az 1994 óta évente megrendezett Nemzeti Konferenciákon egyre növekvő létszámmal (2. ábra), növekvő elégedettséggel vesznek részt a tanúsítás és minőség ügyében érdekelt cégek és szervezetek képviselői. Tagjainknak, valamint az EOQ MNB és a Magyar Minőség Társaság tagjainak 10-25 %-os díjkedvezményt nyújtunk. A konferencián elhangzó előadásokat kiadvány tartalmazza. 34