Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak IV. előad adás 2006. október 2. Borbély Tibor Bors borsborbely@yahoo.com
A munkavégz gzéssel, munkanélk lküliséggel kapcsolatos felfogások alakulása A kezdetektől l a második m világh gháborúig 2
Tömlöcből Dologház 1601 UK első szegényt nytörvény dologházak XVII. századi zadi Európa első pesti dologház z 1845: Gyarmathy Chrysostom János: a a restség, léhasl haság, elpuhultság, a munkátoli borzadás nevelé a társast rsaság g gyáváit, veszélyeztet lyezteté a társaság g alapját, felásta a köz k z boldoglét t gyöker kerét. Illy körülmények között k nem maradt egyéb b hátra, h az óhajtott csendet és s rendet alkalmas szabályok által megszerezni. Így jutott a polgári társast rsaság g a dolgozóházak zak alapításának eszméjére. (Gyarmathy( 1845: 6 7) 6 Forrás: Ulicska László A munkanélküliség feltalálása Magyarországon* A munkanélküliség fogalmának recepciója a magyar társadalomban KORALL 2001. Õsz Tél 3
Dologházak Egyes források szerint az első dologházat Angliában alapították 1555-ben. Amszterdamban 1595-ben, Hamburgban 1614-ben, Bécsben 1671-ben, Prágában 1737-ben hoztak létre dolgozó házakat. Magyarországon először Pozsony mellett, Szempcen nyílt meg dologház 1772-ben 4
Merkantilizmus vs.. láthatatlan l kéz k A XVII. században zadban erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközel zelítésmód, főként f az ipar aktív v támogatt mogatása és s az arany, mint nemesfém m felhalmozása játszottj tszották k a főszerepet. XIV. Lajos híres h pénzp nzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste (1619-1683) 1683),, akinek a nevéből l származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később k merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika gpolitika védővámokban, v a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és s a gyarmatszerzésben, sben, a nemesfém m felhalmozásában gondolkodott. 5
Munkát t vállalni, v találni lni az egyének feladata Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c. munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. n Szerinte a szabad verseny és s a profit lehetősége az embereket és s a közérdeket k szolgálja. lja. (--( Mai legszéls lsőségesebb formája a szociáldarwinizmus ldarwinizmus,, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben, a többeknek vesznie kell.) A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők k közül k l a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét t is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és s a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot got egy láthatatlan kéz k (invisible hand) ) irány nyítja. 6
Öntisztuló piacok Az államnak a foglalkoztatásban nincsen szerepe,, mert A munkanélk lküli li olyan személy, aki a jelenlegi piaci helyzetben nem látja l értelmét, t, lehetőségét t a munkavállal llalásnak és s a munkaadónak nak jelen piaci helyzetben nem éri meg alkalmaznia. Az állami beavatkozás s több t kárral, k mint haszonnal járna j 7
Marxizmus, szocializmus, idealizmus, utópizmus A XIX. században zadban Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülm lményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom t újjászervezését t a tőke t magántulajdonl ntulajdonlásának nak megszűntet ntetésével kötötte tte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszk eszközök k terén. 8
John Maynard Keynes Nagy Gazdasági Világv gválság g (1929-33) Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat és s a pénz p általános elmélete lete : A munkanélk lküli li akarata ellenében is lehet munka nélkn lkül. l. : A munkaadók k nem az alapján foglalkoztatnak több t vagy kevesebb munkaerőt, hogy mennyire magas a bér b és bárköltség, hanem a termelés s fokozása, a beruházások volumene,, végsv gső soron piacaik bővülése a meghatároz rozó 9
Korai munkanélk lküliség g vizsgálatok 1878 BLS, Massachusetts,, US Carroll D. Wright Németo. Verein für Sozialpolitik Franciao. Frédéric ric Le Pay UK Webb házaspár, és Booth (1902) Lazarsfeld- Jahoda- Zeisel,, Ausztria (1931-32) 32) Beveridge (1903-04) 04) 10
Nagy Gazdasági Világv gválság és foglalkoztatás Az 1918-ban véget v ért első világh gháború átrajzolta Európa és s a világt gtérképet is. A háborh borút t követk vetően en a világgazdas ggazdaság g egyensúly lyának helyreáll llítása időt t vett igénybe. A párizsp rizs-környéki békerendszerek b pedig, gazdasági gi vonatkozásban vetített tették k előre az új j status quo hosszú távú fenntarthatatlanságát. t. (lásd megadott irodalom Keynes beszámol molója) A háborh borút t követk vetően en a nyertes Antant hatalmak között k is átrendeződtek dtek az erőviszonyok, az USA előre tört. t A vesztes országokban, a Monarchiában, illetve utódállamaiban valamint Németországban elszabadult a hiperinfláci ció,, a hivatalos fizetőeszk eszközért semmit sem lehetett venni, az emberek visszatértek a csere alapú tranzakciókhoz. khoz. A keynesi jóslat beteljesült, lt, a világgazdas ggazdaság g 1923-ra súlyos s válsv lságba került. 1929-33 33-ban a válsv lság a nagy világgazdas ggazdasági gi válsv lsággal tetőzött, tt, amely hamar elhódította a Nagy VálsV lság g kétes k rangot az 1873-as eseményekt nyektől. Az 1929. október 29.-ei tőzsde t pánik p így kapta a Fekete Csütört rtök nevet az USA-ban. A következk vetkező eladási pánik p október 29.-én n tört t ki ez lett a Fekete Kedd. A válsv lságot magas munkanélk lküliség és Európában az első világh gháború befejezése óta társadalmi t válsv lságok, rossz életkörülmények kísértk rték. 11
Kezelési módok: m A helyzeté és s ezen belül l főként f NémetorszN metország helyzetének a stabilizálására több t terv is készk szült (Dawes,, majd Young). Az 1932-es Lousanneban tartott pénzp nzügyi konferencia végül v l elengedte volna a német n jóvátétel j tel fennmaradó részét, mivel az USA a szövets vetségeseinek nyújtott hadikölcs lcsönt hasonló leírásába nem ment bele, a megállapod llapodást nem ratifikált lták. NémetorszN metország adóss sságait 1933-ban Adolf Hitler kancellár nyilvánította megszüntetettnek 12
Roosevelt elnöks ksége 1933 ban a gazdasági gi válsv lság g mélypontjm lypontján lépett hivatalba. Első intézked zkedése egy nyolcnapos bankszünet net volt, híres h intézked zkedéscsomagja a száz z nap néven vált v ismerté.. Az USA letért az aranyvaluta rendszerről, a kormány közmunkaprogramot k (New New Deal) ) hirdetett. Utólagos elemzések szerint, ha az USA az 1920-as években nem fordul annyira befelé politikailag (splendid( isolation) és s gazdaságilag gilag a nagy válsv lság rövidebb és s kevésb sbé mély lehetett volna. Keynesi keresletöszt sztönzési politika alapján 13
14
A korai náci n NémetorszN metország Közmunkaprogramok, autópálya építések (die Autobahn) 1934 Nemzeti Munkaszervezési si tv. hadsereg bővítése b Olaszország 1926 Törvény a Korporációról: Sztrájk és elbocsátás tilos 15
Szovjetunió Kommunista tervgazdaság: g: 1920-as évekre -> > NEP vége v ( (Nowaja ekonomiczeskaja politika; New Economic Policy (NEP; in Russian Новая экономическая политика - Novaya Ekonomicheskaiya Politika or НЭП) ) -> hadigazdálkod lkodás 1929. -> > első ötéves terv 1933. -> > második m ötéves terv iparosítás -> > megváltoztatta a mezőgazdas gazdaság és s az ipar arány nyát tőke -> > nehézipar elhanyagolták k a könnyk nnyűipart és s a mezőgazdas gazdaságot got mezőgazdas gazdaság g kollektivizálása 1930-tól l felszámolt molták: önálló parasztgazdaságokat, gokat, szovhozokat (állam gazdaságok), gok), kolhozokat (szövetkezetek) több, mint egymillió kulák k (gazdagparaszt) esett áldozatul a szövetkezetes vetkezetesítéseknek seknek tervgazdálkod lkodás -> > társadalmi t mobilitás -> > munkáss sság, kisárutermel rutermelőből -> > szövetkezeti paraszt kialakult a szocialista bürokrb rokrácia 16
Magyarország Győri iparfejlesztési si program 1938. XX. tc. A sokáig háborh borús s fegyverkezési programnak oktatott győri program (1938. XX. tc.) valójában jelentős iparosítási si program volt, amelyet azonban félbeszakf lbeszakított a háborh ború.. (Az 5 éves terv 1943-ban ért volna véget.) v Az ország g villamosítása sa a 30-as évektől l folyt. 1938-ra az összes település s 36%-a a rendelkezett villanyárammal. A lakosság g 71%-a árammal ellátott településeken élt. A harmincas években elindult (ekkor épül l Ferihegy I.) a Budapest- Bécs, Budapest- Belgrád d repülőjárat. rat. Az 1938- as nemzeti jövedelem j 6-13% 6 13%-kal múlta m felül l az 1928-29 29- est. A növekedn vekedés üteme jelentősen elmaradt a dualista időszakt szaktól, évi 1.7%-ot tett ki. 17
A gyáripari termelés ágazati szerkezete 1913 és s a két k t világh gháború között (%-ban) ágazat 1913 (1920-as ország területre számítva) 1929 1938 Vas- és fémipar 15.5 11.3 14.2 Gépgyártás 13.8 10.2 9.7 Villamosenergia- ipar 1.5 4.2 4.4 Építőipar 4.3 4.8 3.7 Vegyipar 7.8 7.4 9.7 Nehézipar összesen 42.9 37.9 41.7 Textil 4.8 14.2 15.3 Ruházat 1.5 2.2 2.4 Bőr 2.7 3.2 3.9 Fa 2.5 3.2 2.5 Nyomda 2.6 2.4 1.7 Könnyűipar összesen 14.7 35.7 30.4 Élelmiszeripar 42.4 35.7 30.4 Forrás: Berend T. Iván- Ránki György 1972 174 o. (idézi Romsics 1999 158 o.) *mivel nem szerepel minden ágazat nem jön ki az oszlopok alján a 100%! 18
Köszönöm m a figyelmet! 19