JELENTÉS a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. működésének ellenőrzéséről 0526 2005. július

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-25-36/2004-2005. Témaszám: 734. Vizsgálat-azonosító szám: V0184 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Makkai Mária főcsoportfőnökhelyettes Az ellenőrzést végezték: Lucza Anikó számvevő Tornai József tanácsadó Massányi Tibor számvevő Kovácsy Tamás külső munkatárs Németh Béláné főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül című vizsgálatról sorszáma 0013 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

V-25-36/2004-2005. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 1. A Biztosító feladata, működésének szabályozottsága és szervezete 17 1.1. A Biztosító feladata és működésének szabályozottsága 17 1.2. A Biztosító szervezete, döntési és irányítási tevékenységének szabályozottsága 18 2. A tulajdonosi irányítás és a vezető testületek működése 19 2.1. A tulajdonosi jogok gyakorlójának részvétele a Biztosító irányításában 19 2.2. A vezető testületek működése 21 3. A Biztosító középtávú stratégiája és éves üzleti tervei 22 3.1. A stratégiai célok és az üzleti tervek meghatározása 22 3.2. A középtávú stratégiai célkitűzések és az üzleti tervek végrehajtása 23 4. A nem-piacképes biztosítási tevékenység értékelése 27 4.1. A jogszabályi előírások érvényesítése, belső szabályozottság 27 4.2. Az éves fedezetbevételek és a biztosítási állomány alakulása 28 4.3. A Biztosító kockázatelbírálási és kockázatkezelési tevékenysége 29 4.4. A díjpolitika és a nem-piacképes biztosításokból származó díjbevételek 30 4.5. A céltartalék-képzés elszámolása 31 4.6. A biztosító kárkezelési tevékenysége 33 5. A piacképes biztosítási tevékenység értékelése 36 5.1. A piacképes biztosítások fedezetbevételének, díjbevételének alakulása 36 5.2. A kockázatelbírálási tevékenység 38 5.3. A díjszámítási rendszer 38 5.4. A biztosítástechnikai tartalékok 40 5.5. A kárkezelési és kárbehajtási tevékenység 42 5.6. A viszontbiztosítás 43 6. A gazdálkodás értékelése 44 6.1. Az eredmény alakulása, az eredményre ható tényezők 44 6.2. Az üzletágak jövedelmezőségének alakulása 46 6.3. A befektetési tevékenység értékelése 49 1

6.4. A költséggazdálkodás értékelése 51 MELLÉKLETEK 1/a sz. A pénzügyminiszter észrevétele 1/b sz. A gazdasági és közlekedési miniszter észrevétele 2. sz. A befektetések bevételei és ráfordításai 3. sz. A számviteli törvény szerinti bérköltség bemutatása 2000-2004 4. sz. Kritériumok a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. működését ellenőrző vizsgálathoz 5. sz. Strukturált kérdések a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. működésének teljesítmény-ellenőrzéséhez FÜGGELÉK A korábbi ÁSZ ellenőrzésben a Mehib Rt. ügyvezetése számára megfogalmazott ajánlások végrehajtása 2

V-25-36/2004-2005. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. ÁKK ÁPV Rt. (vagy Tulajdonos) ÁSZ Bit. Etv. Eximbank Rt. FÁK FB Gt. KEHI Mehib Rt., Biztosító MFB Rt. npk. (táblázatokban) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról Államadósság Kezelő Központ Rt. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Állami Számvevőszék 1995. évi XCVI. törvény és 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról Magyar Export-Import Bank Rt. Független Államok Közössége Felügyelő Bizottság 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Magyar Fejlesztési Bank Rt. nem-piacképes biztosítások/üzletág OECD Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) pk. (táblázatokban) piacképes biztosítások/üzletág PM Pénzügyminisztérium Priv. tv. 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Ptk. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat Sztv. 2000. évi C. törvény a számvitelről WTO World Trade Organisation (Világkereskedelmi Szervezet) 3

V-25-36/2004-2005. ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Biztosított nem-piacképes biztosításoknál Biztosított piacképes biztosításoknál ECA Fedezetbevétel Globállimit Kárhányad mutató Szállítói-hitel biztosítás Vevőhitel biztosítás Viszontbiztosítás A külkereskedelmi tevékenységet folytató vagy a vele közvetlen jogviszonyban álló belföldi gazdálkodó szervezet, a külföldön közvetlen vállalkozásba befektető belföldi gazdálkodó szervezet, valamint az exportcélú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatást (hitelezés, lízing, kezesség és bankgarancia vállalása) nyújtó pénzügyi intézmény. Egyes esetekben az a külföldi székhelyű hitelbiztosító, aki által magyar exporthoz nyújtott biztosítást a Mehib Rt. viszontbiztosítja. Belföldi gazdálkodó szervezet; belföldi hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás; belföldi székhelyű, Magyarországra történő utaztatási tevékenységet végző, utazásszervezési szolgáltatást nyújtó vállalkozás. Export Credit Agency (hitelezéssel, garancianyújtással, exporthitel biztosítással foglalkozó intézmény) A biztosítás egyes módozatok szerinti tárgyára vonatkozó nyilvántartásba vétel a biztosítási szerződés szerinti kockázatviselés megkezdése, illetve díjszámlázás céljából, azaz a kiszállítás vagy gyártás azon tényleges értéke, amelyre a Mehib Rt. kockázatot vállal. Az éves költségvetési törvényben a Mehib Rt. által a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nempiacképes kockázatú biztosítások összegének felső határa. A tárgyévi kárfelhasználás és a tárgyévi díjak hányadosa. Annak a(z export)hitelnek a biztosítása, amelyet a(z exportőr mint) szállító nyújt a vevőjének a (kül)kereskedelmi szerződésben a halasztott fizetési megállapodással. Annak az exporthitelnek a biztosítása, amelyet egy bank közvetlenül az áru- vagy szolgáltatásvásárlás finanszírozására a vevőnek vagy a vevő bankjának nyújt. A biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása. 5

JELENTÉS a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. működésének ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-t (továbbiakban: Mehib Rt., vagy Biztosító) a Magyar Állam az 1994. évi XLII. törvény (továbbiakban: Etv.) alapján alapította az Eximbank Rt.-vel egyidőben. A két intézmény működtetésének célja a magyar export növekedésének és versenyképességének elősegítése, a pénzügyi kockázatok megosztása és a költségvetési háttérből eredő előnyök kihasználása révén. A Mehib Rt. a hitelezés, kezesség és különböző pénzügyi veszteségek biztosítását exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítéshez kapcsolódóan jogosult végezni. A Biztosító két üzletága a nem-piacképes, valamint a piacképes kockázatok biztosítása. Nem-piacképes kockázatúnak minősül az a biztosítás, amely piaci feltételekkel nem biztosítható és nem viszontbiztosítható. A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Biztosító által a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően vállalt nem-piacképes biztosításokból eredő fizetési kötelezettségek (kárfizetések) teljesítéséért. A piacképes biztosítások kárfizetéseit a Mehib Rt. saját üzleti bevételéből fedezi. A nem-piacképes kockázatok biztosításának feltételrendszerét, illetve költségvetési forrásokból való támogathatóságát több EU rendelkezés és tanácsi határozat, valamint az OECD irányelvei szabályozzák. A Biztosító működésére vonatkozó nemzetközi előírások a hazai jogszabályokba beépültek. A piacképes biztosításokat számviteli és egyéb nyilvántartásaiban elkülönítetten vezeti a Biztosító az EU támogatáspolitikai elveit követve. Az exporthitel-biztosítás állami támogatása uniós és tengerentúli gyakorlaton alapul. A piaci alapon működő hitelbiztosítók egyes országokban, régiókban nem vállalják az exportkárok fedezését a gyakori piaci anomáliák, a lehetséges válságok, háborúk, terrorveszély stb. miatt, ezért a fokozott kockázatú országokba irányuló export kockázatainak enyhítéséhez az állam nyújt segítséget a nemzeti költségvetés terhére. A fejlett országok exportösztönző intézményrendszereinek kiépítése több évtizedes múltra tekint vissza. Az exporthitel-biztosítás a gazdaságpolitikai és kormányzati célok megvalósulását szolgáló exportösztönzési eszközök egyike. A nemzetközi normák szerint működtetett és államilag támogatott exporttámogatási rendszerek keretében ezek az intézmények elősegítik a nemzeti áruk, 7

BEVEZETÉS szolgáltatások exportját és a külföldi beruházásokat. A nyugat-európai ECA-k (Export Credit Agencies), azaz a hitelezéssel, garancianyújtással, exporthitel biztosítással foglalkozó intézmények az export támogatásával a foglalkoztatottságot és a gazdaság növekedését segítik elő. Ma már nemcsak az áruk és szolgáltatások, hanem a kormányzatok exportösztönző intézményei és tevékenységei is versenyeznek egymással. A korszerű szakmai háttér és kapacitás rendelkezésre állásából adódóan az ECA-k többségénél fix költséghányad áll szemben a jóval ingadozóbb forgalmú bevételi oldallal, így a nyereséges működés általában nem fogalmazódik meg követelményként, hanem a hosszú távon nem veszteséges tevékenység jelenik meg elvárásként. Az állami támogatást közvetítő intézmények egy része állami tulajdonban, egy része magántulajdonban áll. A hitelbiztosító 100%-os állami tulajdonban áll pl. Nagy- Britanniában, Belgiumban, Norvégiában, Svájcban és Csehországban, ugyanakkor pl. Németország, Franciaország, Hollandia és Ausztria hitelbiztosítója esetében nincs állami tulajdon, ezekben az országokban az ECA az állam ügynökeként a költségvetés közvetlen kötelezettségvállalása mellett lép fel. A Biztosító tevékenysége megalakuláskor az ún. nem-piacképes (politikai) kockázatú biztosításra korlátozódott oly módon, hogy a vállalható kötelezettségekre a Kormány a költségvetési törvényben meghatározott keretek között készfizető kezességet vállalt. A nem-piacképes üzletág tekintetében a Biztosító az alapítói szándékkal és a nemzetközi szabályokkal összhangban tevékenységét nem klasszikus piaci szereplőként végzi, nincs üzleti riválisa, a pénzügyi rendszeren belül a piaci szereplők kiegészítő intézménye. Az EU nem tiltja a piacképes üzletág állami tulajdonban lévő biztosító általi végzését, azt azonban előírja, hogy az üzletág művelését piaci alapon, versenyképes módon kell végezni, s azt az állam nem támogathatja. A Mehib Rt. 2004. május 1-jéig csak a vámszabad területen kívüli, nem multinacionális vállalatok által bonyolított exportot támogatta biztosítási tevékenységével, ezáltal a magyar export 43-45%-a képezte 2000-2003. évek között az exportösztönzés lehetőségét. A 2000-2003 közötti időszakban a fejlett országokon kívülre irányuló export 43%-kal nőtt, miközben a Mehib Rt.-nél a fedezetbe (kockázatba) vett exportcélú biztosítási állomány ennél kedvezőbben, 60%-kal bővült, ezáltal tevékenységének exportlefedettsége javult. A Biztosító mindkét üzletágát jellemzi a magas koncentráció. A nem-piacképes területen ez folyamatosan fennáll (a lehetséges ügyfélszám viszonylag alacsony, kb. 30), míg a piacképes üzletág koncentrációja 2001-től fokozatosan csökken. A Mehib Rt. működését az Etv., a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.), a piacképes üzletág tekintetében a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) szabályozza (ezt megelőzően az 1995. évi XCVI. tv. volt hatályban). A nem-piacképes üzletág esetében a mindenkori költségvetési törvények az irányadóak. A Mehib Rt. 2004 júniusáig az Etv. által deklaráltan a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában állt. A tulajdonosi jogokat 2000. január 18-tól az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (továbbiakban: ÁPV Rt. vagy Tulajdonos) gyakorolta. A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény alapján 2004. december 15-től a közvet- 8

BEVEZETÉS len állami tulajdon megszűnt, mivel az ÁPV Rt. térítés ellenében értékesítette a Biztosító 75%-1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagját a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (továbbiakban: MFB Rt.) részére, így ez a hányad közvetett állami tulajdonba került. A Mehib Rt. tőkeellátottsága a fejlett európai régió exporthitel-biztosítóinak átlagához viszonyítva alacsony, kevesebb, mint annak egytizede. 2000-ben a Biztosító mérlegfőösszege 8269 millió Ft volt, amely 2004-re 9551 millió Ft-ra növekedett. A jegyzett tőke a vizsgált időszakban változatlanul 4250 millió Ft volt. A saját tőke 5943 millió Ft-ról 6331 millió Ft-ra emelkedett. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: KEHI) minden évben ellenőrizte a Mehib Rt. központi költségvetéshez kapcsolódó elszámolásait és a törvényben előírt limit betartását. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) 2002-ben átfogó ellenőrzést végzett a piacképes biztosítások tekintetében. 2003-ben tartott utóellenőrzése alapján a PSZÁF megállapította, hogy a Biztosító a korábbi PSZÁF határozatban foglalt kötelezettségeit teljesítette, azonban a vezetői levélben foglaltaknak csak részben tett eleget. Ezt követően 2004-ben is végzett a PSZÁF átfogó vizsgálatot, amelynek eredményeként felügyeleti intézkedés nem vált szükségessé. Az ÁSZ a Mehib Rt.-nél 1999-ben átfogó vizsgálatot végzett. A jelentésben foglalt javaslatokat a Biztosító többségében teljesítette. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséhez kapcsolódó éves ÁSZ vizsgálatok jelentős hibát nem tártak fel. A 2001. évi zárszámadás ellenőrzéséről készített jelentés egyik javaslatának megfelelően a Mehib Rt. 2002-től a december 31-i biztosítási állományról szóló, Pénzügyminisztérium (továbbiakban: PM) részére készített adatszolgáltatását az auditált beszámoló alapján is teljesíti. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Biztosító működése, biztosítási tevékenysége megfelelt-e a törvényben és egyéb jogszabályokban előírtaknak, az állam tulajdonosi elvárásainak; az általa vállalt nem-piacképes kockázatok biztosítása összhangban volt-e a költségvetési törvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásaival, a piacképes tevékenységet pedig a Bit. szabályait betartva folytatta-e; illetve szabályszerűen, célszerűen és eredményesen gazdálkodott-e. Az ellenőrzés a Biztosító 2000-2004. évi tevékenységére irányult, de figyelemmel kísérte és értékelte a helyszíni vizsgálat végéig terjedő időszak adatait is. (A jelentésben 2004-re vonatkozóan még nem auditált adatok szerepelnek.) Az ÁSZ előző átfogó ellenőrzése során megfogalmazott ajánlások megvalósításával kapcsolatos megállapításokat a függelék tartalmazza. Az ellenőrzés alapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (6) bekezdése képezte. 9

BEVEZETÉS A jelentést egyeztetésre megküldtük a pénzügyminiszternek és a gazdasági és közlekedési miniszternek. Válaszleveleik másolatát a 1/a-b sz. mellékletek tartalmazzák. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Mehib Rt. a vizsgált időszakban (2000-2004 között) 353 milliárd Ft export realizálódását segítette elő azáltal, hogy a biztosítást igénylő magyar vállalkozások külpiaci kereskedelmi és politikai kockázatait részben átvállalta. A fejlett országokon kívüli exportra vetítve a Biztosító tevékenysége (piacképes és nem-piacképes ágazat együtt) 2004. évben az export 5,4%-át fedte le, ami nem jelentett lényeges változást 2000-hez képest, amikor ez a mutató 4,6% volt. Az export-hitelbiztosítás nagyobb mértékben azért nem volt bővíthető, mert egyrészt az export jelentős hányada multinacionális vállalatokon belül realizálódik, illetve a biztosítást a külföldi tulajdonossal hagyományos kapcsolatban álló biztosítók bonyolítják, másrészt a Biztosító tájékoztatása szerint a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások a jelenlegi díjmértékek mellett nem igénylik a hitelbiztosítást. A Biztosító a vizsgált időszakban hatályos költségvetési törvények által a nempiacképes biztosításokra 250 milliárd Ft-ban meghatározott állományi korlátot átlagosan 30%-ban használta ki, ez az arány 2004-ben 25,5% volt. (A limitet terhelő biztosítások megfeleltek a belső összetételre meghatározott kormányelvárásoknak.) A biztosítások globállimithez viszonyított alacsony aránya a szóba jöhető vállalkozások által magasnak ítélt díjakon túl a biztosítható exportügyletek hiányára vezethető vissza, amelyre a Biztosítónak nincs ráhatása. A Biztosító aktív promóciós tevékenysége ellenére (termékbemutató körutak, ügyfélmegkeresések, együttműködés az Ipari és Kereskedelmi Kamarával) sem tudta nem-piacképes kapacitásainak kihasználtságát növelni. A Mehib Rt.-nél 2002. január 1-jéig a belföldi hitelbiztosítások állománya az Etv. előírása szerint nem haladhatta meg az összes exportcélú kockázatvállalást. Ezen túl csak az köthetett hitelbiztosítást, aki exportcélú biztosítási szerződéssel is rendelkezett, ez a szabály 2003. január 1-jéig volt érvényben. A korlátozások feloldásának eredményeképpen a belföldi hitelbiztosítás jelentősége megnőtt, 2004-ben a teljes biztosítási forgalmon belül 61%-ot ért el aránya, ami 26% ponttal magasabb a 2000. évinél. Ennek következtében a Biztosító tevékenységén belül az exportot elősegítő biztosítási forgalom csökkent. 1998-2003 között a Mehib Rt. stratégiája a Kormány által háromévente meghatározott gazdaságpolitikai elvárásokra épült. 2001-ben a Kormány értékelte a korábbi elvárások teljesítését, és megállapította, hogy a Biztosító aktivitását fokozni kell. A 2001-2003. évekre szóló célkitűzések az üzleti aktivitás fokozásának konkrét formáira is ajánlásokat tettek (új termékek kidolgozása, együttműködés az Eximbank Rt.-vel, viszonylati súlypontok). A kitűzött célok csak részben teljesültek. Az irányelveknek megfelelően továbbra is kiemelt viszonylatot képeztek csökkenő mértékben az orosz és FÁK-állambeli piacok, azonban a termékpolitikai célok nem teljesültek a kereslet és az értékesítési lehetőségek hiánya miatt. A 2001-2003. évekre szóló kormányzati elvárások teljesítését sem a Kormány, sem a tulajdonosi joggyakorló ÁPV Rt. nem értékelte. Ez azt jelenti, hogy a Kormány tudomásul vette az Etv.-ben alapküldetésként 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK meghatározott exportösztönző feladat teljesítése mellett a belföldi biztosítások súlyának növelését. A Biztosító 2004-től érvényes stratégiájához a Kormány elvárásokat nem fogalmazott meg. A piacon más szervezet által nem vállalt, azaz a nem-piacképes kockázatokból adódó kárfizetésekre meghatározott költségvetési keret kihasználtsága az évek során csökkenő tendenciájú volt: a kifizetések 2000-ben az éves keret 48%-át, 2004-ben 0%-át tették ki amellett, hogy maga a keret is alacsonyabb volt. A csökkenő kárfizetési igény a biztosított exportviszonylatokat jellemző, korábbiakhoz képest kiegyensúlyozott politikai és gazdasági viszonyok következménye, de szerepet játszott ebben a Biztosító kármegelőzési tevékenysége is. A 2000-2004 közötti kárkifizetések 95%-a a 2000 előtt lezajlott orosz gazdasági válság és a jugoszláviai háború következménye volt, illetve a kármegtérülések közel 100%-a származott a 2000 előtti káreseményekből. A károk 5%-át okozták a 2000-2004 közötti káresemények, ezért a nem-piacképes terület kockázatelbírálása a megjelölt időszakban eredményesnek tekinthető. A kármegtérülések és a kárkifizetések egyenlegeként a vizsgált időszakban a Biztosító üzleti tevékenysége minimális befizetést eredményezett a költségvetésnek. Az Etv. szerint a Biztosító feladata egyrészt a saját ügyleteiből származó, másrészt az átvett követelések behajtása, amelyet az Áht. előírásainak figyelembevételével kell ellátnia. A két törvény rendelkezései nem egyértelműek a tekintetben, hogy a követelések behajtása mely szervezet feladata. Az Áht. alapján a követelések leírása, értékesítése a jóváhagyás kivételével a kincstár hatáskörébe tartozik, ennek ellenére azokat a Mehib Rt. látta el. A kialakult gyakorlat célszerűsége nem vitatható, de egyértelműen nem feleltethető meg az Áht.-ban foglaltaknak. A követelések értékesítését, leírását a Biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően a pénzügyminiszternek, illetve 2002-ig a Tárcaközi Bizottságnak terjesztette fel. A követelések aktuális állományáról a Biztosító a jogszabályokban rögzített módon negyedévente tájékoztatja a PM-et. A Biztosítónál nyilvántartott követelések állományát, összetételét a jogelődtől átvett követelések kivételével nem tüntették fel a vonatkozó éves zárszámadásban az Áht. előírásai ellenére. A Biztosító szervezete, irányítása koordinált, a vezetők és a beosztott dolgozók aránya megfelelő. 2003 januárjától a nemzetközi és banki gyakorlat figyelembevételével az üzletkötési, a kockázatelbírálási és a kárrendezési területeket egymástól elkülönítették, a felelősök egyértelmű kijelölésével a kialakított szervezeti struktúra lehetővé teszi a számonkérést. A Mehib Rt. tevékenységét a jogszabályok lefedik. A nem-piacképes biztosítások feltételeit tartalmazó 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet céltartalékképzésre vonatkozó előírásai azonban ellentmondásosak. A kárral nem érintett ügyleteknél a céltartalékot a mérlegforduló és a lejárat időpontja közötti időszakra jutó díj mértékéig (számított díj) kell megképeznie a Biztosítónak, azaz a céltartalék állománya független bármilyen költségtől. Ugyanakkor a céltartalék a jövőbeni várható költségek és díjvisszatérítések fedezetére szolgál, ugyanezen rendelet szerint. A kormányrendelet a várható költségek körét nem nevesíti és nem ad felhatalmazást az igazgatási költségek elszámolására sem. A Biztosító céltartalék-elszámolási szabályzata szerint csak a kárkezelési költségeket szá- 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK molja el a céltartalék terhére. A jogszabályban kötelezővé tett mérték miatt a képzés többszöröse (6-17-szerese) a Biztosító által figyelembe vett kárkezelési költségeknek. A jogszabályi ellentmondások következtében a Biztosító céltartalék-elszámolási gyakorlata valójában díjelhatárolást jelent. Az üzleti és az irányítási/szervezési tevékenység szabályozott, azonban a 2003. évi szervezeti változást követően az eljárási rendeket és ügyrendeket, a vezérigazgatói utasításokat nem teljes körűen aktualizálták. A szabályzatok összhangban állnak a jogszabályi háttérrel. Az igazgatóság működése megfelelt a Gt.-ben és az ügyrendjében foglalt előírásoknak. A testület a tulajdonosi joggyakorló felé teljesítette jelentéstételi és javaslattételi kötelezettségét. A felügyelő bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte a Biztosító üzletpolitikai tevékenységét, az ügyvezetés teljesítményét. A belső ellenőr feletti felügyeleti funkcióját, a közvetett tulajdonosi kontrollt azonban csak részben gyakorolta, mivel a belső ellenőri jelentések tartalmát a 2004. év kivételével év közben az ügyrend előírásaival ellentétben nem tárgyalta meg és a vizsgálatok alapján indokolt ajánlásokat a vezérigazgató fogalmazta meg a felügyelő bizottság helyett. A belső ellenőr a felügyelő bizottság által elfogadott munkaterv alapján látta el feladatait és ellenőrizte a korábbi ajánlások végrehajtását. A kormányzati elvárások szerint a Mehib Rt. működése nem lehet veszteséges. A Biztosító eredménye ennek megfelelt, a 2000-2004. években a gazdálkodását változó mértékű nyereséggel zárta. Az adózás előtti eredményen belül az üzleti tevékenység folyamatosan veszteséges volt és ezt a tőke, valamint a tartalékok befektetéséből származó eredmény egyenlítette ki. Az EU követelményeinek, a kormányzati és a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően a Biztosító 2000-től kezdődően a bevételeket és a ráfordításokat, valamint az eszközöket és a forrásokat elkülönítetten tartja nyilván a két üzletág tekintetében. 2003. év elejétől az alaptőke felosztását a piacképes üzletág javára változtatták meg, amivel a saját tőke, valamint a befektetett eszközök aránya is megfordult, a piacképes üzletág részesedése a befektetési eredményből javult. Az elszámolás pontosítása és a tőkemegosztás realitásának javítása céljából hozott döntések indokoltak voltak. A piacképes tevékenységnél a belső szabályzatok szerint az EU követelményeivel összhangban alapkövetelmény a nyereségesség. Ezzel szemben az üzletág minden évben veszteséges volt, még a befektetésből származó hozamok elszámolása után is, amit alapvetően a díjtarifákból adott kedvezmények okoztak, amelyek alkalmazása a Biztosítónál kiterjedt gyakorlat. A veszteség kialakulásában 2003. január 1-jéig szerepet játszott az is, hogy a belföldi hitelbiztosítási tevékenység művelését jogszabály korlátozta. A veszteséget nem tudta ellensúlyozni a fedezetbevétel (tényleges biztosítás) volumennövekedése sem, pedig a bővülés olyan mértékű volt, hogy 2004-ben a Biztosító elérte a 2006-ra prognosztizált fedezetbevételi teljesítmény 102%-át. A kárfizetés a piacképes ügyleteknél minden évben nőtt a forgalom növekedésével párhuzamosan. A nettó (viszontbiztosítás hatását kiszűrő) kárhányad 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mutató 2004-ben 70,7%-os volt. A várható megtérülés piacképes ügyletek esetében minimális volt, mivel megnőtt a felszámolás miatti kárfizetések aránya, ahol a Biztosító kárenyhítési lehetőségei korlátozottak. A kockázatok megosztásában szerepet vállaló viszontbiztosítók igénybevétele a 2004. év végéig elért állomány mellett drága, azonban a viszontbiztosított állomány csökkentése a Biztosító kockázatát, ráfordításait növelné. A nem-piacképes biztosítási üzletág a Kormány előírásai alapján nem lehetett veszteséges. Ez a követelmény teljesült, de csak a befektetésekből származó hozamokat is tartalmazó eredmény szintjén, ugyanis a fedezetbevétel, ezáltal a díjbevétel is az egyes években hektikusan alakult. A nem-piacképes fedezetbevétel összes fedezetbevételen belüli aránya 9-30% volt, azonban 2004-ben a teljes forgalomnak csak 4%-át érte el. Az eredmény alakulásában szerepet játszott az is, hogy az OECD előírásai értelmében a Biztosító nem alkalmazhat az OECD minimális díjtétel előírásainál kedvezőbb díjakat. A Biztosító az üzleti tevékenység méretéhez, bevételtermelő képességéhez viszonyítva magas (a tartalékok elszámolásának hatását kiszűrő biztosítástechnikai bevétel 80-137%-át elérő) igazgatási költséghányaddal dolgozik. A keresetszabályozásra vonatkozó tulajdonosi döntéseket végrehajtották, a jövedelem növekedése az engedélyezett mértéken belül maradt. A premizálás terén nincsenek írásban rögzített, személyre szóló feladatok, mérhető követelmények, így a bérezésnek ez az eleme ténylegesen jutalomnak tekinthető. 1 A Biztosító az ÁPV Rt. tulajdonosi joggyakorlása alatt egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársaságként működött 2004. december 15-ig. Az ÁPV Rt. értékesítette az MFB Rt. részére a részvények 75%-1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagját. A Mehib Rt. így közvetetten 100%-ban állami tulajdonban áll. A törvénymódosítás indoklása szerint a tulajdonosváltás elősegíti a kölcsönös szinergiák kihasználást, amelyeket azonban nem nevesítettek. A társaságok közötti egyeztetések eredményeként 2005-ben elfogadták a csoportszintű adatszolgáltatási- és kockázatvállalási szabályzatot, illetve az MFB Rt. tervei szerint az együttműködéssel közös termékfejlesztés, ügyfélszerzés és marketingkommunikáció teremthető meg. A tulajdonosváltás során a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. tőkehelyzetének rendezéséről és privatizációjáról szóló 2004. júliusi kormányhatározatban foglaltakat hajtották végre, amelynek szövege szerint a Bábolna Rt. privatizációja összekapcsolódik a Mehib Rt. és az Eximbank Rt. részvényeinek adásvételével. A tulajdonosváltást követően a Biztosító fölött a tulajdonosi jogokat két társaság gyakorolja, amelyek más-más miniszter felügyelete alá tartoznak. A kormány-előterjesztés tartalmazta a Bábolna Rt. tőkehelyzetének rendezését és annak alternatíváit, de az MFB Rt., az Eximbank Rt., illetve a MEHIB Rt. helyzetének értékelésével nem foglalkozott. A kormányzat nem indokolta miért e két társaságot vonta be a tranzakció megvalósításába és azt sem, hogy az exportösztönzés hatékonyságát hogyan segíti a tulajdonosváltás. Az ÁSZ a Magyar Export-Import Bank Rt. működésének el- 1 A Biztosító 2005. április 14-én kelt levele szerint az egyéni teljesítményeket szóban értékelik és az alapján történik a premizálás. A jövőben az ÁSZ észrevétele szerint átalakítják gyakorlatukat. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lenőrzéséről készített jelentésében szereplő, a tulajdonosváltással kapcsolatos megállapítások a Mehib Rt. vonatkozásában is érvényesek. 2 Az előző ÁSZ vizsgálat ajánlásait a Biztosító részben hajtotta végre, mivel nem fordított kellő gondot az ügyrendi szabályzatok folyamatos karbantartására. A részletes megállapítások hasznosításán túl javasoltuk: a tulajdonos MFB Rt.-nek és az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-nek, hogy: kísérjék figyelemmel a Biztosító igazgatóságának tett ajánlások megvalósulását; követeljék meg a felügyelő bizottságtól a belső ellenőri jelentések megtárgyalását és azok alapján a javaslatok kidolgozását; a Biztosító igazgatóságának, hogy: biztosítsa, hogy a különféle eljárási rendek mindenkor szabályzatokban jelenjenek meg; vizsgálja felül a piacképes biztosítások díjszámítási rendszerét és intézkedjen az üzletág veszteségének mielőbbi megszüntetése érdekében; intézkedjen annak érdekében, hogy a prémiumok kifizetése mérhető követelmények teljesítéséhez kapcsolódjon; tekintse át azokat a lehetőségeket, amely a jelenlegi viszontbiztosítási konstrukció eredményességét javítja; követelje meg a belső utasítások aktualizálását. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Határozza meg a külgazdasági stratégián belül a Biztosítóval szembeni jövőbeni elvárásokat, a Mehib Rt. szerepét az exportösztönzésben. Ennek keretében vizsgálja meg az exportösztönzésre kialakult intézményi struktúra hosszabb távú fenntartásának célszerűségét. 2 A jelentés megállapítja, hogy A Bank jövőbeni működésére hatástanulmányt nem készítettek, az új tulajdonosi struktúrával összefüggésben nem határozták meg a Bank tevékenységének stratégiai irányvonalát, azokat a prioritásokat (export piacok megtartásának, új piacok felé nyitásnak stb. elősegítése), amelyek megvalósításában a Bank közreműködik. Ennek hiányában a Bank működése és a kormányzati elvárások közötti összhang esetleges, miközben közvetetten 100%-os állami tulajdonban maradt a Bank. A tulajdonos változás megvalósulásával a tulajdonosi jogokat két társaság gyakorolja (ÁPV Rt. és MFB Rt.), amelyeket más-más miniszter felügyel, nem rendezték ugyanakkor, hogy az export ösztönzéshez kapcsolódó állami érdekeket hogyan közvetítsék a Bank felé. Mindebből az következik, hogy az exportösztönzés oldaláról a törvénymódosítások nem voltak megalapozva, és nem kapcsolódtak a Bank Etv. szerinti feladataihoz. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Határozza meg az exportösztönzéshez kapcsolódó állami érdekek közvetítésének formáját, tekintettel arra, hogy a Biztosító tulajdonosainak felügyeletét két miniszter látja el. 3. Kezdeményezze az Áht. módosítását annak érdekében, hogy az Áht. is egyértelműen tartalmazza a Mehib Rt. felhatalmazását a külföldi követelések kezelésére. 4. Vizsgálja felül és szükség szerint módosítsa a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet céltartalék-képzésére vonatkozó előírásait a képzés és a felhasználás közötti ellentmondás megszüntetése érdekében. a gazdasági és közlekedési miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek Számoltassák be a tulajdonos MFB Rt.-t és az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-t a Biztosító igazgatóságának tett ajánlások megvalósításáról. a pénzügyminiszternek Gondoskodjon róla, hogy a mindenkori zárszámadási törvény tartalmazza az átvett követelések mellett a Mehib Rt. összes követelésének bemutatását az Áht. 108/A. (7) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően. 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A BIZTOSÍTÓ FELADATA, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA ÉS SZERVEZETE 1.1. A Biztosító feladata és működésének szabályozottsága A Mehib Rt.-t az Etv. alapján a Magyar Állam alapította 1994-ben. Az alapítás célja az volt, hogy a Biztosító ösztönözze és segítse a külgazdasági kapcsolatokat, megossza az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatait és az, hogy piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban fejlessze az exporthitel-biztosítás rendszerét. A Mehib Rt. tevékenysége az exporthoz nyújtott bankhitelek, kezességvállalások, valamint a különböző pénzügyi veszteségek biztosítására terjed ki, amelyet exportirányú külkereskedelemhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítéshez kapcsolódóan jogosult végezni. A Biztosító tevékenységét két üzletágban végzi. A piacképes biztosításokat a Biztosító saját kockázatára, viszontbiztosítói háttérrel megosztva végzi, amely 2003. évtől kibővült a korlátozások nélküli belföldi hitelbiztosításokkal. A piacképes biztosítások vállalására a Bit. rendelkezései vonatkoznak. A nem-piacképes biztosítások magas kockázatuk miatt a biztosítási piacokon nem biztosíthatók, illetve nem viszontbiztosíthatók. Ezt a biztosítási tevékenységét a Mehib Rt. a Kormány készfizető kezességvállalása mellett végzi, azaz a nem-piacképes kockázatú ügyletek kárfizetéseit a költségvetés fedezi. A nem-piacképes biztosítás védelmet nyújt a politikai (pl. háború, zavargások, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések az importőr országban), a kereskedelmi (fizetésképtelenség, nem fizetés stb.), valamint az egyéb kockázatokra, amelyek azért nem viszontbiztosíthatók, mert az importőr ország joga szerint a vevő államinak, közületinek, önkormányzatinak minősül. A Mehib Rt. 2004. december 15-ig 100%-os állami tulajdonú egyszemélyes részvénytársaság volt, amelyben a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolta. Az MFB Rt.-ről szóló 2001. évi XX. tv. 2004. június 10-ei módosításai alapján az MFB Rt. tulajdont szerzett a Mehib Rt.-ben és 2004. december 15-én 75%-1 szavazatnak megfelelő tulajdoni hányaddal bejegyezték a Biztosító részvénykönyvébe. A vizsgálat befejezéséig az MFB Rt. ezen jogait nem gyakorolta, mivel az alapító okiratot 2005. február 15-én fogadták el a tulajdonosok, akik ez alapján a közgyűlésen gyakorolják tulajdonosi jogaikat. A Mehib Rt. jogállását és tevékenységének speciális szabályait több törvény, kormányrendelet, PM rendelet és kormányhatározat tartalmazza. A Biztosító feladatait, működésének alapvető szabályait az Etv. határozza meg. Működését befolyásolják a Ptk.-ban, az Áht.-ban, a Bit.-ben, a Priv. törvényben, 17

a Gt.-ben és az Sztv.-ben, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságáról szóló kormányrendeletben foglalt előírások is. A nem-piacképes kockázatok elleni biztosítások állományának felső határát és a biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségek keretszámait a mindenkori költségvetési törvény rögzíti. A 16/1998. (V. 20.) PM rendelet az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő részletes elszámolását, a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatok vállalásának feltételeit szabályozta. 2001-2003. évek között a 3060/2001. (IX. 4.), az 1998-2000. évekre pedig a 3030/1998. (V. 14.) Korm. határozat rögzítette az intézmények feladatait, a kormányzat elvárásait. A Biztosító munkáját a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésből adódó kötelezettségek is befolyásolják, így az OECD Megállapodás -ban és az EU Direktívákban, illetve tanácsi határozatokban foglalt előírásokat is figyelembe kell vennie. A nemzetközi normák átvétele a nemzeti jogszabályokban (Etv., 312/2001. (XII. 28.) és 232/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet) megtörtént. Az EU csatlakozást követően a hazai felügyeleti szerveken kívül a tagországok és az Unió illetékes szervei számára is átláthatóvá kellett tenni a Biztosító költségvetési forrásokat közvetítő tevékenységét. Ennek keretében a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés (OECD, Berni Unió, Prágai Klub) és az EU hivatalos fórumai és tagállamai részére több mint harmincféle rendszeres jelentést és eseti jelentést, illetve információszolgáltatást teljesít a Biztosító. A magyar exporthitelezési intézményrendszert a PHARE szakértők 2001. év óta többször vizsgálták. Megállapításaik szerint a Biztosító piacképes és nempiacképes biztosításának szabályozottsága összhangban van az uniós normákkal és támogatáspolitikai előírásokkal. A piacképes üzletág működését a Biztosító az uniós követelményekhez igazította azáltal, hogy transzparens módon elkülönítette az állami finanszírozási hátterű (nem-piacképes) tevékenységétől. Jelenleg eltérés az EU-s követelményektől abban van, hogy a piacképes kockázatok biztosítása nem jövedelmező tevékenység. A Mehib Rt. középtávú tervében 2006. évre irányozta elő a minimális nyereség elérését. A 232/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet szabályozta a kötött segélyhitelezés feltételeit. A program célja a kockázatos, biztosítást igénylő régiók (délkelet-európai térség, CEFTA országok, egyes FÁK országok és fejlődő országok) piacainak megtartása, valamint Magyarország, mint uniós tagállam bekapcsolódása a nemzetközi fejlesztési együttműködésbe a kereskedelemhez kötött segélyezés formájában. 2004. decemberig a magyar kormány két segélyhitelről döntött. 1.2. A Biztosító szervezete, döntési és irányítási tevékenységének szabályozottsága A Mehib Rt. irányítási rendje az egyszemélyi felelősség, valamint az egyeneságú fölé- és alárendeltségi kapcsolatok elvére épül, a szervezet irányítá- 18