A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET 9 A TUDÁS SEGÍT A GYÓGYÍTÁSBAN......... 10 Természetes eszközökkel az öregedés ellen................. 11 A tökéletes szervezés........... 11 Az élet könyve................... 12 Kódolt élet.................... 12 Mutációk okozzák a daganatos sejt képzôdését..... 13 A daganat még nem egyelô a rákkal.. 14 Amikor a helyzet komolyra fordul.. 15 Miért lesz valaki rákos?............ 16 Újfajta oknyomozás............ 16 A TKTL1-anyagcsere felfedezése..... 17 Tudományos elismerés.......... 17 A TKTL1 és a különbözô daganattípusok................ 18 Dr. Johannes F. Coy a felfedezésérôl: a rákos sejt TKTL1 anyagcseréje... 20 A RÁKOS SEJT ANYAGCSERÉJE.. 24 Oxigén tölti fel az atmoszférát...... 24 Kevert forma keletkezik......... 25 Azoxigén maga az élet.......... 25 1:0 a glükóz javára............. 27 A rákos sejtek is erjesztenek....... 27 Otto Heinrich Warburg tézise..... 27 Nem minden erjedés egyforma... 28 Az erjesztô rákos sejtek oxigén nélkül is képesek növekedni..... 28 Védelem a rákos sejtnek........... 29 A tejsav roncsolja a sejtek közti kapcsolatot................... 30 Áttétképzôdés................ 30 2
Az erjedéses anyagcsere gátolja a rák terápiáját............ 30 Mire hat a sugárkezelés?........ 31 Rezisztencia a kemoterápiával szemben...... 32 Az agresszió motorja a cukor....... 32 Új terápiás kiindulópont......... 33 CUKOR, A RÁKOS SEJTEK FÔ TÁPLÁLÉKA............ 34 Az energiahordozó glükóz......... 34 A glükóz szállítása az emberi szervezetben......... 35 Cukor: méreg és gyógyszer......... 35 A mennyiség teszi a mérget.... 36 A szervezet energiaháztartása................ 37 Zsírégetés mint vésztartalék..... 37 A szívmûködés független a cukortól.................... 38 Rák az állatvilágban............ 40 Különleges eset: az ember......... 41 Veszélyforrás a rejtett cukor...... 41 Már az ôskorban is létezett a rák?. 42 Betegre esszük magunkat.......... 42 A táplálkozás szerepe........... 43 Így elôzhetjük meg a rákot....... 44 A RÁKELLENES TÁPLÁLKOZÁS ALAPJAI 47 VÉDI AZ EGÉSZSÉGÜNKET A MODERN TÁPLÁLKOZÁS?......... 48 A kényelmesség átka............. 49 Állítsa helyre az egyensúlyt!...... 49 Kevesebb energiára van szükségünk................ 50 A táplálkozás több puszta táplálékfelvételnél............... 50 Tényleg beteggé tehet a táplálék?. 50 A vadásztól a földmûvesig....... 51 Változások az étrendben........ 52 A szénhidrátok nem tesznek jót a beleknek................... 54 Katrin B. az életérôl, a mellrákról mesél és arról, ami utána következik........... 56 A GLÜKÓZ MÉREG A SEJT- STRUKTÚRÁK SZÁMÁRA..... 60 A cukor az egészséges sejteket is roncsolja....................... 61 Következmények a sejtek szintjén. 62 Cukor, a boldogságdrog......... 63 Keményítô: csupán a cukor egyik megjelenési formája....... 63 Vielfachzucker Inulin........... 65 Zweifachzucker................ 66 3
Példa a poliszaharidra: inulin.... 65 Diszaharidok.................. 66 Édesítôszerek, cukorhelyettesítôk és gyümölcscukrok............... 67 Természetes édesítôszerek...... 68 Cukorhelyettesítôk............. 68 Egészséges édesség: a gyümölcsökbôl?............... 68 A cukor felvétele a vérbe........... 69 Az elkészítés módján is múlik.... 69 Stabil vércukorérték............ 69 A böjt csodája................. 70 A ZSÍR VALÓSÁGOS ÉLETELIXÍR............... 72 Életfontosságú zsírsavak.......... 73 Omega-3 zsírsavak, egészséges olajok a természetbôl........... 73 Omega-3 zsírsavak a húsban..... 74 Omega-6 zsírsavak............. 76 A keverési arányon múlik........ 76 Ipari olajok...................... 77 AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS OSZLOPAI............... 78 Változtasson táplálkozásán........ 79 A rákos sejtek cukrot követelnek.. 80 Tejsavas erjedéssel készülô élelmiszerek.................. 82 Vitaminok, ásványi anyagok és társaik.................... 82 Italok........................ 85 Rákellenes gyógyszer a természetbôl................... 87 Káposztafélék: több, mint zöldség. 87 Paradicsom: a vörös minióriás.... 88 Hagymával, fokhagymával a rák-vámpír ellen............ 88 Citrusfélék nem csak C-vitamin-források..... 88 Friss bogyók: ömlesztett egészség. 89 Étcsokoládé: az egészséges nassolnivaló...... 89 Kurkuma: több, mint fûszer...... 90 Zöld tea: nagy tudású ital........ 90 Másodlagos növényi hatóanyagok. 91 A táplálkozás megváltoztatásának hatása a prosztatarákra. Günter G. beszámolója.......... 92 A LÉLEK IS SEGÍT A GYÓGYULÁSBAN......... 94 Nyomasztó diagnózis............. 94 Újra és újra reményt meríteni..... 95 Vége a stressznek!............... 95 A stressz segíthet a túlélésben... 96 A cselekvés segít!.............. 96 Így javíthatja a lelkiállapotát....... 97 Pszichoonkológia hozzáértô támogatás........... 97 Komplementer medicina........ 98 Aktív pihenés................ 103 Dr. Thomas Rau tapasztalatai az új rákellenes diétával a klinikai mindennapok során........... 106 4
AKTÍVAN A RÁK ELLEN..... 108 A sport hatékonyabb, mint némelyik gyógyszer......... 109 Azadrenalin véd a ráktól....... 109 A mozgás aktiválja a mitokondriumokat........... 110 Hangulatjavító sport........... 111 Az edzés elônyei................ 111 Rendszeres, átgondolt edzések.. 111 Egyesület nélkül is mozgásban... 112 Szedje össze magát!........... 112 Sport közvetlenül a rákkezelések után?.......... 112 Méretre szabott sport különbözô ráktípusoknál......... 114 Vastagbélrák................. 115 Mellrák..................... 116 Tüdôrák..................... 117 Ez segít a rák elleni küzdelemben................ 118 AT EGÉSZSÉGES RÁKELLENES KONYHA 121 Az egészség a konyhában kezdôdik...................... 134 A tartalom a lényeg.............. 134 Gabona és gabonából készült termékek.................... 134 Fehérjében gazdag rostmix...... 135 Fehérjekenyér................ 137 Fehérjetészta................. 137 Cukor és társai............... 137 Speciális növényiolaj-keverék... 139 Laktátitalok.................. 140 Az sem mindegy, hogyan készül.... 141 Sosem válik unalmassá........ 142 Táplálkozási tippek útközben.... 142 REGGELIZZEN, KEZDJE LENDÜLETTEL A NAPOT!.... 144 EBÉD, TÖLTSÜK FEL ENERGIARAKTÁRAINKAT!... 152 VACSORA: KÖNNYED ÉLVEZETEK.............. 168 EXTRÁK: KÉNYEZTETÔ FINOMSÁGOK........... 184 TÁPLÁLKOZÁS A DR. COY-ELV ALAPJÁN.... 122 Egye magát egészségesre!........ 123 Azalapok................... 123 Táblázat: rákellenes táplálkozás jelzôlámpaelven................ 125 Függelék Szakkifejezések magyarázata...... 196 Receptmutató................. 198 4 hetes étrend................. 208 5
Elôszó Elôszó Hosszú ideig számomra is csupán annyit jelentett a táplálkozás, amennyit az emberek többségének: a létfenntartáshoz szükséges eszközt. Mindössze két egyszerû szabályhoz tartottam magam: akkor ettem, amikor éhes voltam és azt, ami ízlett. Bár biológiai tanulmányaim során átfogó szaktudásra tettem szert az ember genetikájáról és biokémiájáról, ennek semmiféle következménye nem volt a táplálkozási szokásaimra nézve. Ez akkor változott meg, amikor a heidelbergi Rákkutató Központban végzett kutatómunkám során felfedeztem a TKTL1-gént. Az addig ismeretlen gén nem csupán a rákterápiában kecsegtetett hatalmas elôrelépéssel, hanem egyúttal azt is jelentette, hogy sok kétségbeesett rákos páciens olyan lehetôséghez jut, amelynek révén maga is aktívan felléphet betegsége ellen. Ehhez pedig csupán annyi szükséges, hogy táplálkozási szokásait tudatosan megváltoztassa és csökkentse étrendje szénhidráttartalmát. A táplálkozás összetett kölcsönhatás az ember biokémiája, genetikája és az egyes táplálékösszetevôk között. Minden egyes falattal sok ezernyi, milliónyi különbözô molekulát juttatunk a testünkbe. Enzimjeink segítségével azután megkíséreljük ezeket olyan molekulákká lebontani és átalakítani, amelyekre az élethez szükségünk van. Az emésztéshez és az anyagcseréhez szükséges enzimeket és szabályozó mechanizmusokat a DNS tárolja információs egységek formájában. Ez leegyszerûsítve annyit jelent, hogy génjeinket naponta molekulák sokaságával bombázzuk, miközben csak reménykedhetünk abban, hogy ezek összhangban vannak génkészletünkkel. Annak ellenére, hogy szervezetünk a táplálékok molekuláit a biokémia és a genetika szabályszerûségei alapján dolgozza fel, egyelôre alárendelt szerepet töltenek be a táplálkozástudományban. Ez a magyarázata annak, hogy jóllehet számos szabályt állítottak fel az egészséges táplálkozásra vonatkozóan, ezek tudományosan nem igazolhatóak, és nem is hozzák meg a kívánt hatást. A TKTL1-gén felfedezése és a vele összefüggô, addig ismeretlen anyagcsereútvonal teremtette meg azt a tudományos alapot, amely segít az ember tápláléka, biokémiája és genetikája közötti kölcsönhatás megértésében. Ebbôl kiindulva egyszerû választ adhatunk társadalmunk szorongató egészségügyi problémáira: a modern ipari társadalmak emberének vissza kell térnie ahhoz a táplálkozáshoz és életmódhoz, amely összhangban van biokémiájával és genetikájával. Hiszen csak a fajunknak megfelelô táplálkozás, illetve az aktivitás és a pihenés megfelelô ritmusa teszi lehetôvé, hogy legyôzzünk olyan civilizációs betegségeket, mint a diabétesz, az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint természetesen a rák. Vállalja ön is a felelôsséget egészségéért! Sok sikert és minden jót kívánok, Johannes F. Coy 7
A rák diagnózisa nem végleges ítélet ÚJ UTAK A GYÓGYÍTÁSBAN Hogyan keletkeznek testünkben agresszív rákos sejtek, és miben különböznek testünk jóindulatú daganatos sejtjeitôl? A rákos sejt TKTL1-anyagcseréjének felfedezése. Aki tudja, hogyan mûködik a rákos sejt anyagcseréje, szabályszerûen kiéheztetheti. 9
A tudás segít a gyógyulásban SOKAN VANNAK, akiket úgy ér a rák diagnózisa, mint derült égbôl a villámcsapás. Az érintettek egyszeriben tanácstalanul állnak a tárgyilagos, eszközközpontú orvostudomány elôtt, amelynek mûködését nem értik ugyan, mégis ki kellene szolgáltatniuk magukat neki. Az orvos rendszerint felvilágosítja pácienseit a további lépésekrôl, ám az ember messzemenôen egyedül marad a sokkoló diagnózissal. Képzelje el, milyen volna, ha létezne olyan lehetôség, amelynek révén Ön is aktívan támogathatná a terápiát! Képzelje el, milyen volna, ha létezne olyan könyv, amely nemcsak a rákkal kapcsolatos alapvetô ismereteket magyarázná el, hanem egyidejûleg részletes tanácsokat és kidolgozott táplálkozási koncepciót kínálna, amelynek segítségével személyesen is harcba szállhatna a rákbetegség gyógyulásáért, és gyógyulási esélyeit is jelentôsen javíthatná! Nos, nem kell tovább kutatnia ilyen könyv után, mert épp a kezében tartja! A rák elleni küzdelem leghatékonyabb fegyverét tudásnak hívják. Ám éppilyen fontos az is, hogy megtanuljuk, hogyan lehet ezt a fegyvert hatékonyan alkalmazni. A következô oldalakon ezért mindent meg fog tudni a szervezetünk belsejében zajló összetett folyamatokról. Meg fogja tanulni értelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a rákos sejtek keletkezéséhez és terjedéséhez vezetnek. Annak, aki megérti, mi zajlik a testében, könnyebb lesz a könyvünkben szereplô tanácsokat megérteni és a gyakorlatban alkal- 10
A tudás segít a gyógyulásban mazni. Amint felismeri, milyen döntô jelentôségû a táplálkozás az egészségünk szempontjából, nem csupán a rákkal szemben lesz képes fellépni, hanem már néhány nap elteltével élénkebbnek, egészségesebbnek érezheti magát. És ehhez nem szükséges sem éheznie, sem az élvezetekrôl lemondania. TERMÉSZETES ESZKÖZÖKKEL AZ ÖREGEDÉS ELLEN Testünk létezése szakadatlan megújulás és újraépülés. A természetes öregedési folyamattal szemben haladva ez teszi lehetôvé, hogy az elhasználódott, károsodott sejteket újak, mûködôképesek váltsák fel. Nem más ez, mint színtiszta anti-aging hogy a most annyira divatos fordulattal éljünk! Testünk gigantikus építkezéshez hasonlít, melynek során a nap huszonnégy órájában zajlik a felmérés, a bontás és az újjáépítés. Miközben Ön kényelmesen heverészik a kanapén, és talán vörösbort iszogatva, izgalmas olvasmányába mélyülve lazít, szervezetében hatalmas munka folyik. Megállás nélkül zajlik a testet felépítô számos sejt megújulása annak érdekében, hogy fiatalok és egészségesek maradjunk. Az igénybevételtôl és a feladattól függôen bizonyos sejtek folyamatosan, mások viszont csak igen lassan regenerálódnak (részletesen lásd az információs dobozban). TÖKÉLETES SZERVEZÉS A sejtmegújulási mechanizmusnak ez a lehetôsége segít szervezetünknek az elhasználódott vagy sérült sejtek pótlásában és szakadatlan reprodukálásában. Az emberi szervezet minden másodpercben 10-50 millió sejtet épít le és pótol újakkal. Miközben egyes területeken alig tapasztalható regenerálódás, addig máshol a nap huszonnégy órájában zajlik a megújulás. Életünk végéig gyakorlatilag többször is telje- ÉRDEMES TUDNI Ilyen fiatalok a sejtjeink A máj sejtjei olyan gyorsan újraképzôdnek, hogy legnagyobb méregtelenítô szervünk egy éven belül elméletileg tizenhétszer kicserélôdik. Ez a magyarázata annak, hogy a máj akár egy részének mûtéti eltávolítása után is hamar regenerálódik. A bôrünknek körülbelül tizennégy napra van szüksége ahhoz, hogy megújuljon. Minél erôsebb a legkülsô sejtréteg károsodása az ultraibolya sugárzás miatt, annál erôteljesebb a regeneráció. Leégésnél például jól megfigyelhetô a bôr megújulási folyamata. A régi, elöregedett hámsejtek leválnak, a bôr lehámlik. Körmünk egész életünk során nô. Körülbelül fél év szükséges ahhoz, hogy a körömágytól a hegyéig kicserélôdjön. A védekezôrendszer mûködéséhez elengedhetetlen fehérvérsejtek (leukociták) élettartama csupán néhány nap, mivel bevetés közben egészségünk érdekében nagy számban elpusztulnak. Ugyanakkor a szívet felépítô sejtek csak igen kevéssé képesek megújulásra (25 éveseknél évente körülbelül egy százalékban, 75 éveseknél 0,45 százalékban), az agyés idegsejtek pedig nem reprodukálódnak. 11
A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET sen újra-, illetve átépítjük magunkat. Csak nagyon kevés olyan sejtünk van, amely egy életen át elkísér bennünket, ilyenek például a spermium- és petesejtképzôdés szempontjából meghatározó ivarsejtek, amelyek lehetôvé teszik a következô generáció születését. AZ ÉLET KÖNYVE A sejtosztódás mindig ugyanazon elv alapján megy végbe. Függetlenül a testben betöltött szerepétôl, ugyanúgy osztódik például egy hajunkat felépítô sejt, mint egy ivarsejt (a petesejt és hímivarsejt alapjául szolgáló sejttípus). A sejtosztódás érdekében elôször is meg kell duplázódnia valamennyi sejtstruktúrának és -tartalomnak, beleértve a sejtmag DNS-ét (az örökítô információ hordozóját), majd eloszlania a kiinduló sejtbôl képzôdött két új sejt között. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, genetikai felépítésünk összes információját ez a parányi DNS tárolja, amely kettôs spirál, azaz dupla hélix (génlánc) formájában rendezôdik el. Mivel ezek az információk teszik lehetôvé, hogy egyáltalán életben maradjunk, biztonsági másolat is létezik belôlük egy másik DNS-lánc formájában. Így, ha a kettôs spirál egyik ágán hiba keletkezik, a hibátlan ág rendszerint ki tudja egyenlíteni ezt a hiányosságot. Ha innen nézzük, akkor a kettôs spirál nem más, mint életünk könyve, amelyben valamennyi szükséges információ megtalálható egészen a legapróbb részletekig, például a szemünk színéig vagy orrunk formájáig. KÓDOLT ÉLET A génlánc négy alapelembôl épül fel, amelyeket kezdôbetûjük rövidítésével szokás jelölni: Adenin, Citozin, Guanin, Timin. A kettôs spirálban e négy alapelem ABC formájában kapcsolódik egymáshoz, és meghatározott sorrendben van kódolva több mint hárommilliárd betû. Ezeknek a betûknek a sorrendje tartalmazza az élethez szükséges valamennyi információt. A legfontosabb információs alegység a gén, amely általában a testet alkotó fehérje felépítéséhez szükséges utasítást tartalmazza. Bár minden egyes sejtosztódáskor ellenôrzô mechanizmus gondoskodik arról, hogy ne csússzon hiba a hosszú betûkombinációk másolásába, megtörténhet, hogy a betûkód leolvasásakor mégis hibás másolatok keletkeznek. Másolási hiba következményekkel A DNS-másolat leolvasási hibáit mutációknak nevezzük. Már az is a sejt komoly károsodásához, sôt halálához vezethet, ha egyetlenegy ilyen változás következik be a hárommilliárd betûben. Ha olyan petesejt vagy hímivarsejt képzôdése közben keletkezik ilyen hiba, amely a megtermékenyítés után embrióként fejlôdik tovább, elôfordulhat akár az is, hogy a gyermek súlyos fejlôdési rendellenességgel jön világra. Ha viszont közönséges testi sejt osztódásakor lép fel ilyen másolási hiba, a mutáció csak a belôle létrejövô új sejteket érinti. PÉLDA Már egyetlen hibásan lemásolt betû is megváltoztathatja egy egész mondat értelmét, sôt akár érthetetlenné is teheti. A következô mondat például elveszíti értelmét, ha a p betû x -re változik: Az anya szoptatja gyermekét. Az anya szoptatja gyermekét. A látszólag apró hibának tehát súlyos következményei lehetnek. 12
A tudás segít a gyógyulásban MUTÁCIÓK OKOZZÁK A DAGANATOS SEJT KÉPZÔDÉSÉT Amikor a sejt osztódásakor éppen abban a génszakaszban keletkezik hiba, amely a növekedés ellenôrzéséért felelôs, a másolási hibának köszönhetôen ellenôrzés nélkül növekedô daganatos sejt jön létre. Ilyen mutáció az egészséges szervezetben is viszonylag gyakran bekövetkezik. Ezenkívül azonban egész sor olyan külsô tényezô is létezik, amelyek kiválthatják az ellenôrzés nélkül növekedô sejt képzôdését, így például a sugárzás, a különféle vírusok vagy a dohányfüst. (Lásd még a daganatos sejt képzôdéséhez vezetô egyéb tényezôk felsorolását a 14. oldalon.) Bármilyen drámaian hangzik is mindez, testünk általában jól fel van készülve az efféle mutációkra. A sejt speciális mechanizmusok segítségével gondoskodik arról, hogy abbama- ÍGY KELETKEZIK A DAGANATOS SEJT A daganatos sejtek képzôdését elôsegíthetik különbözô környezeti tényezôk. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ön rákos. méreg sugárzás vírusok baktériumok gombák dohányzás dns-mutáció PÉLDA Tegyük fel, hogy kerékpározás közben elesik és lehorzsolja a térdét. A gyors sebgyógyulás érdekében fontos, hogy a lehorzsolt, sérült bôr újraképzôdjék. Ilyen esetben a térden található sejt jelenti, hogy hirtelen eltûnt a szomszédja. Erre máris parancsot kap, hogy osztódjon és zárja a sérülést, amilyen gyorsan csak lehetséges. A sejt ennek megfelelôen osztódni kezd, és új, egészséges szövetet hoz létre mégpedig folyamatosan mindaddig, amíg a sérült szövetet teljes egészében sikerül pótolni, és a hámsejtek ismét közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. 13
A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET ÉRDEMES TUDNI Fontos rákkeltô tényezôk A rákos sejt kialakulását elôsegítik: a rákkeltô vegyszerek (például bizonyos festékek, lágyítók és gyomirtók) a radioaktív sugárzás az elektromágneses hullámok (például radarhullámok) az emelkedett ultraibolya sugárzás okozta terhelés bizonyos vírusok és baktériumok (például humán papillóma vírus vagy helicobacter pylori) avas élelmiszerek (aflatoxintartalmuk miatt) a rákkeltô anyagok az élelmiszerekben (nitrózaminok) a cigarettafüst a DNS-mutációk radjon a növekedése, amint érintkezik a szomszédos sejttel. Ezt a folyamatot nevezik kontakt inhibíciónak, más szóval kontakt gátlásnak. A hibás másolat felszámolja önmagát A daganatos sejtek esetében a sejtcsoporton belül nem mûködik a növekedés, osztódás, megsemmisülés eme egészséges összjátéka. Mivel a sejt kettôzôdése során éppen az ellenôrzôkapcsoló mûködése károsodott, a sejt a szabályozó jelzéseket nem érzékeli, és ezért kivitelezni sem tudja. Ezért szervezetünk további ellenôrzô mechanizmusról is gondoskodott: afféle önmegsemmisítô programról olyan sejtek számára, amelyek túllépték a korlátokat és ellenôrzés nélkül növekednek. Ezt az önfelszámoló programot programozott sejthalálnak, azaz apoptózisnak nevezzük. Ezzel, vagyis a sejt halálával a probléma rendszerint meg is oldódik. Ha viszont a mutáció éppen azokat a géneket érinti, amelyek az apoptózist vezérlik (ilyen például a p53-as gén), akkor azok elveszítik mûködôképességüket. Így a mutálódott sejt a szó legszorosabb értelmében halhatatlanná válik, mert az önfelszámoló program már nem aktiválható. A DAGANAT MÉG NEM EGYENLÔ A RÁKKAL A növekedési kontroll és az önfelszámolási mechanizmus mutációk miatti inaktiválódása következtében az érintett sejtek ellenôrzés nélkül növekednek: szövetburjánzás alakul ki. Ezt a sejthalmazt jóindulatú daganatnak nevezzük. Igaz ugyan, hogy ez korlátozás nélkül növekszik, de egészséges szomszéd sejtjeinek csak annyiban árt, hogy félretolja ôket. A viszonylag jóindulatú daganatos sejthalmaz csak akkor válik rosszindulatú rákos daganattá, amikor a daganatos sejt képessé válik a környezô szövetek feloldására és arra, hogy növekedését az egészséges sejtek rovására folytassa. Ebben az esetben invazív daganatról beszélünk. Ez az átváltozás sokszor azzal jár, hogy keletkezési helyétôl nagyobb távolságra is terjeszkedni kezd a testünkben a daganatos sejt. Ezt a folyamatot nevezzük áttétképzôdésnek vagy metasztázisnak. Csak abban az esetben beszélünk rosszindulatú daganatról (malignus tumorról) vagy rákról, ha bekövetkezett az invazivitás és a szóródás stádiuma. A rák hat általános jellemzôje Annak érdekében, hogy a rák fogalmának jelentését egységesítsék, a kutatók a következô hat jellemzôt állapították meg. Csak akkor beszélünk rákos sejtrôl, ha valamennyi felsorolt körülmény fennáll: független a kívülrôl érkezô növekedéssel kapcsolatos jelzésektôl 14
A tudás segít a gyógyulásban FONTOS! Daganat vagy rák? Csak a rosszindulatú daganatokat nevezzük rákos daganatnak vagy ráknak. A környezô szövetek rovására, vagyis azok elnyomásával növekedô daganatok jóindulatúak, és nem tekinthetôk ráknak. Ránézésre mindenesetre nem lehet megállapítani, hogy egy szövetburjánzás esetében jó- vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. A pontosítás érdekében a szövetminta vizsgálatára van szükség. Ezért mûtéti úton szövetmintát vesznek, amelyet rák gyanúja esetén módszeresen átvizsgálnak. Ennek alapján lehet a pontos besorolást meghatározni. érzéketlen a növekedést gátló jelzésekkel szemben a programozott sejthalál gátlódik újabb és újabb erek képzôdnek korlátlanul képes osztódni részt vesz a szöveti terjeszkedésben (azaz a környezô szövetek megszállásában), és áttéteket képez. Az immunrendszer harca a belsô ellenségek ellen Anélkül, hogy észrevennénk, nap mint nap több száz mutáns sejt keletkezik, és ezzel összefüggésben ellenôrizetlen növekedés megy végbe testünkben. Mégsem rákos minden ember. Mert igaz ugyan, hogy a testünkben folyamatosan képzôdnek daganatos vagy rákos sejtek, ám azon nyomban hatalmas ellenféllel találják szemben magukat: testünk védekezôrendszerével, amely az elfajult sejteket gyorsan megtalálja és azonnal ártalmatlanná teszi. Ahhoz tehát, hogy az immunrendszer az elfajult sejteket hatékonyan meg tudja semmisíteni, elôször fel kell bennük ismernie az ellenséget. A rákos sejtmembrán felszínén találhatók olyan struktúrák, amelyek felfedik valódi kilétüket, mivel azonban testünk saját sejtjeibôl keletkeztek, megtévesztôen hasonlítanak is hozzájuk, ezért különösen nehéz az immunrendszernek felismernie és megsemmisítenie ôket. Az erôs, ütôképes immunrendszernek viszont ennek ellenére sikerül nap mint nap védekeznie a mutáns sejtek növekedése ellen. Egyes rákos sejteknek azonban védôpajzs segítségével sikerül becsapnia a védekezôrendszert. AMIKOR A HELYZET KOMOLYRA FORDUL Ha rákos megbetegedés gyanúja áll fenn, számos esetben minimális sérülést okozó beavatkozással, úgynevezett biopsziával eltávolítható egy kis szövetminta. Ezt az eljárást alkalmazzák például az emlôben talált gyanús csomó vagy prosztatarák esetén. Ha a patológus a szövetminta elemzése után megállapítja, hogy rosszindulatú daganatról vagy rákos szövetrôl van szó, akkor rendszerint mûtéti úton eltávolítják a szövetburjánzást. Kiegészítésképpen kemoés sugárterápiával kezelik a beteget, hogy azokat a daganatos sejteket is elpusztítsák, amelyeket a mûtét során nem sikerült vagy nem lehetett eltávolítani. Minél elôbb, annál jobb Általában azt mondhatjuk, hogy minél hamarabb sikerül felismerni egy elfajult sejtcsoportot, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Különösen igaz ez a béldaganatok megelôzô stádiumára, az úgynevezett adenomákra, amelyek többnyire jóindulatú daganatok. A rák korai felismerésére szolgáló tesztek, illetve béltükrözés segítségével a megelôzô 15
A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET stádiumok jól felismerhetôk, és kis beavatkozással el is távolíthatók. Az esetek döntô többségében ez elegendô is a beteg teljes gyógyulásához. Éppen ezért éljen az egészségügyi ellátórendszerben biztosított rákszûrési lehetôségekkel! Ám még így sem lehet valamennyi rákmegelôzô állapotot vagy kis sejtburjánzást felfedezni. Ezért lesz a jövôben egyre fontosabb, hogy érzékenyebb, a rákot korai stádiumban felismerô teszteket fejlesszenek ki, amelyek egyfelôl lehetôleg korán kimutatják az elfajult sejteket, másfelôl arra is alkalmasak, hogy jelezzék, hatékony-e a terápia. Az új tesztmódszerek egész sora, köztük például az EDIM-TKTL1-vérteszt (lásd a 19. oldalon), már a közeli jövôben is minden bizonnyal nagymértékben bôvíteni fogják a rendelkezésre álló szûrések palettáját, és segítenek az elfajult sejtcsoportosulások vagy rákos daganatok kimutatásában, elhelyezkedésük jelzésében. MIÉRT LESZ VALAKI RÁKOS? Számos tényezôtôl függ, hogy életünk folyamán megbetegszünk-e rákban vagy sem. Általában több, a rák számára kedvezô körülmény együttes hatásáról van szó, amelyek összeadódva végül a rák kitöréséhez vezetnek. Ilyen tényezôk például az örökletes génhibák, vírusfertôzések, vegyszerek okozta mérgezések vagy a DNS-t károsító sugárzás és nem utolsósorban az egészségtelen életmód. Egyre gyakoribb azonban, hogy ez az alattomos betegség olyan embereket is leterít, akik látszólag egészségesen táplálkoznak, rendszeresen sportolnak, testsúlyuk normális, nem isznak és nem dohányoznak. Mi a magyarázata a rákos megbetegedések erôteljes szaporodásának? ÚJFAJTA OKNYOMOZÁS Nagyon ritka az olyan eset, amikor a rákos daganat kialakulása egyetlen tényezôre vezethetô vissza, mint például az örökletes génhibák esetében (lásd keretes írásunkat). Igaz ugyan, hogy több különbözô ok vezet a rákos sejtek megjelenéséhez, és még nem derítettünk fel ÉRDEMES TUDNI Rákgyanú esetén emlôeltávolítás? A BRCA1 vagy BRCA2 gén örökletes hibáját hordozó nôk magas emlôrák kockázata az Egyesült Államokban ahhoz az erôsen megkérdôjelezhetô helyzethez vezetett, hogy az érintett nôk csupán a BRCA-mutáció miatt, megelôzési céllal leoperáltatták a mellüket. Még fiatal lányoknak is ajánlották ezt a beavatkozást a pubertás kezdete elôtt. Tény, hogy az efféle mutációk valóban emelkedett kockázatot jelentenek, ezt nevezzük prediszpozíciónak. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy ez a génhiba szükségszerûen rákos megbetegedéshez vezetne. Ez azt jelenti, hogy nem minden ember betegszik meg rákban, aki ezt a géndefektust hordozza (a génmutáció tökéletlen penetrációja). A rákos megbetegedés valószínûsége azonban jelentôsen magasabb az örökletes géndefektust hordozóknál, mint azoknál, akik nem hordozók. Az érintetteknek tehát célszerû korábban és gyakrabban részt venniük a szûréseken, és élni a korai rákfelismerést lehetôvé tevô tesztekkel. 16
A tudás segít a gyógyulásban minden magyarázatot, az viszont egyre határozottabban körvonalazódik, hogy létezik egy meghatározó faktor, amely a rákos sejt kialakulásában és terjedésében sokkal lényegesebb szerepet játszik, mint ahogy eddig feltételeztük, és ez nem más, mint a sejt anyagcseréje, valamint táplálkozásunk közvetlen hatása a rákos növekedésre. Közös nevezô Az eddig érvényesnek tekintett tudományos álláspont abból indul ki, hogy nem létezik olyan tényezô, amely egységesen valamennyi rosszindulatú rákos sejttípus közös nevezôje lehetne. Sokkal inkább úgy vélik, hogy a keletkezés helyétôl, módjától és elhelyezkedésétôl függôen minden rákos sejt önálló formát képvisel, és ennek megfelelôen egyedi terápiára van szükség. Csakhogy már ma is rendelkezünk tudományos bizonyítékokkal arról, hogy nem a sejt elhelyezkedése vagy típusa játszik meghatározó szerepet rosszindulatúságában, hanem anyagcseréjének fajtája. Egy normális sejt glükózt éget el, hogy energiát termeljen. A rákos sejt azonban más utakon jár energia-utánpótlása és terjedése érdekében. Erjeszti a glükózt, és így tejsavat hoz létre. A testünkben hébe-hóba keletkezô elfajult sejtek újra és újra osztódnak ugyan, de nem rombolják aktívan környezetüket. Ha azonban az elfajult sejtek szövetsége átállítja anyagcseréjét, hamar ragadozó válik belôle, amely irgalmatlanul a környezô szövetekre támad és szétrombolja azokat, hogy helyet csináljon magának. Az a mechanizmus, amelynek révén a sejt anyagcseréje égetésrôl erjesztésre kapcsol át, valamennyi rákos sejt esetében azonos. A TKTL1-ANYAGCSERE FELFEDEZÉSE Mindeddig kevés figyelmet kapott a rákos sejtekben zajló másféle anyagcsere-folyamat. Csak mostanában tûnik ki egyre inkább, hogy éppen ez az a pont, amely a döntô áttörést hozhatja a rákterápiában. Könyvünk további részeiben felfedezôútra hívjuk önt. Ismerje meg az emberi testben végbemenô, mindeddig ismeretlen erjedéses folyamatot, amely döntôen befolyásolja az agresszív ráktípusok kialakulását. Tartson velünk a rákos sejt TKTL1-anyagcseréjének felfedezésében (lásd a 20. oldaltól). A TKTL1 jelentése: transketolase like-1 vagyis transzketolázhoz hasonló gén, illetve fehérje. A transzketolázok olyan enzimek, amelyek minden élôlényben elôfordulnak, és a cukor átalakításához szükségesek. Segítségükkel képes a szervezet például glükózból dezoxiribózt elôállítani egy olyan cukortípust, amely a DNS alkotóeleme. A transzketoláz evolúciós szemszögbôl nézve a legôsibb enzimek egyike, amely minden földi élôlényben elôfordul: emberekben, állatokban és növényekben éppúgy, mint a baktériumokban vagy az élesztôben. TUDOMÁNYOS ELISMERÉS Idôközben neves tudományos intézmények is elismerték a TKTL1-gén jelentôségét az agresszív rákos sejtek képzôdésében, és mint ilyet, beépítették kutatóprogramjaikba. Éppen a TKTL1-anyagcsere révén végbemenô cukorerjedés aktiválódásának aspektusa az, amit országos és nemzetközi kutatócsoportok a legújabb kutatásokkal bizonyítottak, miközben vizsgálták a TKTL1-es fehérje jelenlétét tumorokban és rákos daganatokban (lásd még a 18. oldaltól). Az eredmények értékelésekor figyelembe vették egyfelôl a TKTL-1-pozitív daganatos sejtek számát, másfelôl a TKTL-1 17
A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET koncentrációját (expresszióját) a tumorsejteken belül. Új diagnosztikus eljárások A TKTL1-erjedés kimutatása eddig nem létezô diagnosztikus és terápiás módszereket tesz lehetôvé. Függetlenül a feltételezett vagy kimutatott tumor-, illetve rákfajtától, most már arra is lehetôség van, hogy teszt segítségével állapítsuk meg, aktiválódott-e a TKTL1-gén a tumor- vagy rákos sejtekben. Az úgynevezett EDIM-TKTL1-vérteszt az áramlási citometria (flow citometria) eljárásán alapul, és a szervezet immunrendszerét használja arra, hogy a makrofágok (falósejtek) által felvett, tumorokra jellemzô struktúrákat kimutassa. A tesztmódszerrel felderített, aktivált makrofágoknak az a feladatuk, hogy behatoljanak a daganatos szövetbe, és felfalják a tumorsejteket. Közben tumorspecifikus szerkezetet vesznek fel, s ez ismét csak kimutatható a vérvizsgálat segítségével (lásd a jobb oldali ábrán). Ha a szûrés eredménye pozitív vagyis kimutathatóak a TKTL1-pozitív, erjedéses rákos sejtek, ragaszkodjon hozzá, hogy az eredményt figyelembe vegyék a terápiás javaslatok kidolgozásánál. Az EDIM-TKTL1-teszt egyes lépéseinek költségeit a rákbetegek számára Németországban már teljes egészében megtéríti a biztosító. Magyarországon a vizsgálatot egyelôre nem alkalmazzák. TKTL1 ÉS A KÜLÖNBÖZÔ DAGANATTÍPUSOK A TKTL1-erjedés aktiválódása mindeddig valamennyi vizsgált ráktípusban megállapítható volt. Ezért általános jelenségnek nevezhetjük rák esetén azaz a különbözô ráktípusok közös nevezôjének, amely után eddig hiába kutattak. Hólyagtumorok Ennél a daganattípusnál sikerült bizonyítani, hogy a TKTL1-fehérje jelenléte és koncentrációja kölcsönhatásban áll egyfelôl a daganat invazivitásával, másfelôl a rákos beteg halálával. Minél több tumorsejtben volt kimutatható a TKTL1 és minél magasabb koncentrációban, annál hamarabb haltak meg az érintettek. Bélrák Bélrákban szenvedô pácienseknél ugyancsak összefüggött a TKTL1-fehérje jelenléte és koncentrációja a tumor invazivitásával. Ebben az esetben is hamarabb meghaltak azok a páciensek, akiknek a daganataiban sok TKTL1-et lehetett kimutatni, mint azok, akiknél keveset, illetve akiknél egyáltalán nem volt jelen. Petefészek- és méhnyakrák A petefészek- vagy méhnyakrákos pácienseken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a TKTL1- expresszió az eddigieken felül az áttétek képzôdésével is összefüggött. Gégefôrák Gégefôrákos pácienseknél is összefüggött a TKTL1-expresszió az áttétek képzôdésével. Orr-gége- és pajzsmirigyrák Mindkét ráktípusnál bizonyítható volt a TKTL1-expresszió összefüggése a nyirokcsomókban keletkezô áttétekkel. Veserák Veserák esetén a TKTL1-expresszió összefüggést mutatott a rákos betegség elôrehaladtával és az áttétek képzôdésével. Ezenfelül sikerült a TKTL1-pozitív vesetumorok olyan csoportját azonosítani, amelyeket a szokásos diagnosztikai eljárások alapján jó prognózisúnak tartottak, ám a várakozásokkal ellentét- 18
A tudás segít a gyógyulásban ben kimondottan agresszív rákos daganatnak bizonyultak, amelyek következtében a páciensek rövid idôn belül elhunytak. Ezeket az agresszív, rosszindulatú tumorokat az eddig rendelkezésre álló diagnosztikai eljárásokkal nem sikerült kimutatni, de a TKTL1 vizsgálatával igen. Agydaganatok Kimutatták, hogy a viszonylag jóindulatú agydaganatok (asztrocitómák) egyáltalán nem járnak TKTL1-expresszióval vagy csupán egészen csekély mértékben, míg agresszív agytumor (glioblasztóma) esetén nagyon magas TKTL1- expresszió volt bizonyítható. Gyermekkori rák Daganatokkal kapcsolatos kutatások során kimutatták, hogy a TKTL1 erjedésre történô átállásának nemcsak felnôttek, hanem rákbeteg gyerekek esetében is nagy jelentôsége van. Ennek megfelelôen az úgynevezett nefroblasztómák közül (ez a leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú vesedaganat, Wilms-tumor) kifejezetten az agresszív, kemorezisztens formákban lehetett a TKTL1-expressziót kimutatni. EDIM-TKTL1 TESZT A teszteljárás segítségével az emelkedett TKTL1-antigén-koncentráció szempontjából vizsgálják a makrofágokat. A pozitív lelet arra utal, hogy az energianyerés erjedés útján történik, vagyis agresszív ráksejtek jelenlétére és emelkedett áttétképzôdési kockázatra számíthatunk. A makrofágok bekebelezik a tumorsejteket. A makrofágok a véredényekbôl a szövetekbe vándorolnak. A makrofágok a felvett tumorspecifikus struktúrákkal visszatérnek az érpályákba. EDIM-TKTL1-vérteszt a TKTL1-pozitív makrofágok kimutatására TKTL1-pozitív tumorsejt Véredény TKTL1-negatív tumorsejt Makrofág 19
A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET DR. JOHANNES F. COY A FELFEDEZÉSÉRÔL: A RÁKOS SEJT TKTL1-ANYAGCSERÉJE Mi vette rá, hogy molekuláris genetikával és biokémiával foglalkozó biológusként ekkora intenzitással forduljon a rákkutatás irányába? Immár több mint nyolcvan éve keresik a rák okát és gyógymódját. Ám a kutatás a sikerek ellenére messzemenôen adós maradt a válasszal. Mivel azonban a rák továbbra is a leggyakoribb halálokok egyike, és sok szenvedést, fájdalmat okoz, mindig is foglalkoztatott ez a téma. A huszadik század végén nagy reményeket fûzteka Humán Genom Programhoz. Az emberi genom (a teljes örökítô információ, amely a DNS-ben található) és a benne található összes gén meghatározásától azt remélték, hogy fény derül a betegségek, különösen az úgynevezett civilizációs betegségek hátterére. Azt várták, sikerül majd új és hatásos terápiákat kifejleszteni ellenük. Valóban sikerült is nagy anyagi és technológiai ráfordítások révén a teljes emberi genom szekvenálása, de a projekt számos kutató szemében nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Mi volt a németországi rákkutató központ célja a genomkutatásban? Amikor 1990-ben elkezdtem tevékenységemet a heidelbergi Német Rákkutató Központban (DKFZ, Deutsches Krebsforschungszentrum), még gyerekcipôben járt a genomkutatás. A mi kutatócsoportunk például az X-kromoszóma egyik speciális szakaszával (Xq28) foglalkozott. Egy ilyen kromoszómát úgy kell elképzelni, mint egy nagyon hosszú cérnát, amely négy betûbôl A, G, T és C épül fel. Az X-kromoszóma esetében ez egy 240 millió betûbôl álló cérnaszál. Egy olló (valójában restrikciós enzim) segítségével sok kicsi részre osztottuk ezt a szálat. Akkoriban fejlesztettem ki egy új módszert, amely az emlôsök génsorrendjének hasonlóságaira (az úgynevezett konzervatív öröklôdésre) épült. Házi vágások során különbözô szövetmintákat vettem sertésbôl, majd ezeket egy bizonyos technika segítségével összehasonlítottam az emberi DNS egyes szakaszaival. Etechnika segítségével sikerült egy olyan DNSszakaszt azonosítanom, amelyrôl feltételeztem, hogy egy gént tartalmaz. Egy velünk együttmûködô angol kutatócsoport azután meghatározta a DNS-szakasz teljes bázissorrendjét. Számítógépes elemzésekkel megállapítottuk, hogy a választott DNS-szakasz hasonlóságokat mutat a transzketoláz génnel (TKT). Az ember TKT-génjét csak néhány évvel korábban fedezték fel. Ez a gén egy olyan fehérje, a transzketoláz enzim elôállításáért felelôs, amely képes a cukor lebontására és átalakítására. A transzketolázenzim-reakciók olyannyira fontosak, hogy bolygónk valamennyi életformájának szüksége van rájuk, legyen szó baktériumokról, élesztôgombákról vagy állati és növényi sejtekrôl. A transzketoláz enzim többek között egy enzimatikus reakcióért felelôs. Ennek során a glükózból olyan cukor keletkezik, amelyre a DNS-t felépítô betûk részeként van szükség. Az általam felfedezett génnek a már ismert transzketoláz génhez való hasonlósága miatt a transzketolázhoz hasonló-1 (transketolse-like-1), vagyis röviden TKTL1 nevet adtam. 20
A tudás segít a gyógyulásban A TKTL1 tehát teljesen új felfedezésnek számít? Igen. Elsôként felfedezni és megfejteni egy gént ahhoz hasonló, mint amikor a felfedezô új földrészre vagy legalábbis új szigetre bukkan. Még jól emlékszem az érzésre, ami akkor kerített hatalmába, amikor rájöttem, hogy mindaddig ismeretlen gént fedeztem fel. Sajnos nem tartott sokáig az eufória, mert hamarosan megsemmisítette egy rossz hír: az angol kutatócsoport nem sokkal késôbb kijelentette, hogy az általam felfedezett TKTL1-gén egyáltalán nem tekinthetô mûködôképesnek, mivel lényegi hibája van. Kemény pofon lehetett. Nem igazán. Kísérletekkel tudtam ugyanis bizonyítani, hogy a hiba valóban létezik, de ügyesen kiküszöbölôdik. Mindezt egy képpel szeretném megvilágítani: az eddig ismert transzketoláz gének egy négykerekû autó szerelési útmutatójához hasonlóak. Az általam felfedezett transzketolázhoz hasonló gén (TKTL1) esetében az egyik kerék olyannyira megváltozott, hogy gurulni sem tudott. Elsô pillantásra tényleg kézenfekvô következtetésnek tûnt, hogy ez az autó akkor nem is tud majd gurulni. Én azonban bebizonyítottam, hogy a kerék tényleg hibás, de valójában nincs is többé szükség rá. Hogy érthetôbb legyen: az autók általában négykerekûek. Ha egy közönséges autónak leszerelem a jobb elsô kerekét, nem tud gurulni, mert a karosszéria az úttesthez ér. Ha viszont a mûködôképes bal elsôt átszerelem az autó közepére, mégiscsak mûködik de háromkerekûként! A TKTL1-génben bekövetkezett változás véleményem szerint tehát nem inaktiválta a gént (vagy hogy a példámnál maradjunk, az autót), hanem csupán átalakította. Dr. Johannes F. Coy, a TKTL1- gén felfedezôje kutatási eredményeirôl beszél Ezután már elismerték a TKTL1-gén létezését? Sajnos nem. 1996-ban publikáltam a kutatási eredményeimet, és utaltam is arra, hogy jóllehet a TKTL1-gén egy megváltozott szerkezetû transzketoláz gén, de attól még tökéletesen mûködôképes lehet, ám senki sem mutatott érdeklôdést az eredményeim iránt. Mi indította arra, hogy mégis tovább foglalkozzék a TKTL1-gén kutatásával? A Német Rákkutató Központban eltöltött további öt év után egy kisebb, biotechnológiávalfoglalkozó heidelbergi céghez kerültem. Ez a vállalkozás éppen egy méhnyakrák korai felismerésére alkalmas teszt fejlesztésén és piacra dobásán dolgozott. Az én feladatom további, a különbözô ráktípusok korai felismerésére alkalmas gének azonosítása volt. A tulajdonképpeni kutatómunkával párhuzamosan azt is megvizsgáltam, hogy az általam felfedezett géneknek van-e bármiféle közük a rákhoz. Kiderült, hogy az általam vizsgált rákos szövetminták egy részében a TKTL1-gén aktív volt. Amint nyilvánvalóvá vált, hogy erre az aktiválódásra valamennyi vizsgált ráktípus esetében sor került, a cég szabadalmat jelentett be a TKTL1-génnel kapcsolatban. 21
A RÁK DIAGNÓZISA NEM VÉGLEGES ÍTÉLET Akkor ez volt az elsô lépés a siker felé? Kezdetben úgy tûnt. Ám amikor másfél évvel késôbb dönteni kellett a szabadalom további sorsáról, a cég leállította a TKTL1-génnel kapcsolatos kutatásokat. Egyúttal azt is közölték velem, hogy a TKTL1-gént védô szabadalmat nem hosszabbítják meg. A törvény biztosította számomra a jogot, hogy átvegyem a szabadalmat. Ezzel fontos döntés elé állítottak: hagyjam veszni a szabadalmat, vagy inkább fizessem ki saját zsebbôl a magas költségeket, és vigyem tovább a magam költségén? Nehéz döntés, messzemenô következményekkel! Végül mire jutott? Nyilvánvaló volt számomra, hogy át tudom ugyan venni a TKTL1 szabadalmát, de hosszú távon nem tudom állni a költségeit. Egy nemzetközi szabadalom fenntartásának költségei tetemesek. Végül a magas költségek ellenére is a TKTL1-szabadalom átvétele mellett döntöttem. Még mindig pontosan fel tudom idézni a pillanatot, amikor a szabadalmi bejegyzést elküldtem a müncheni Európai Szabadalmi Hivatalnak. Ezzel párhuzamosan átvettem a TKTL1- gén bázisszabadalmát is, amelyet a Német Rákkutató Központ (DKFZ) nem szándékozott a továbbiakban fenntartani, valamint egy másik DKFZ-szabadalmat (DNaseX-szabadalom). A három szabadalom továbbvitele akkora költséget emésztett fel, hogy gyakran kétségek gyötörtek, nem volt-e óriási hiba a nagy nehezen megtakarított pénzemet egy ennyire elrugaszkodott ötlet finanszírozásába fektetni. Hiszen akkor még fogalmam sem volt, hogy a TKTL1-gén valóban mûködôképes-e. Hogyan talált kiutat ebbôl a meglehetôsen nehéz helyzetbôl? 2004-ben sikerült meggyôznöm egy közepes nagyságú, élelmiszer- és állattápvizsgálattal, illetve szerológiával foglalkozó céget arról, hogy a tumordiagnosztika területére is kiterjessze tevékenységét, valamint támogassa a kutatásaimat. Ezzel egyidejûleg az újonnan létrehozott részleg munkatársa is lettem. A cég felépítése, valamint a kutatásfejlesztési projektjeik természetesen nem tették lehetôvé, hogy az addig megszokott formában folytassam a rákkal kapcsolatos kutatásaimat. Csupán arra volt lehetôségem, hogy más laboratóriumokkal együttmûködve további kísérleteket és kutatásokat ösztönözzek, és a cégen belül elômozdítsam a tesztelést. Az egyik klinika segítségével azután sikerült a TKTL1-fehérje kimutatására szolgáló, idôközben megtalált antigént tesztelnem. Végre a kezemben volt a szükséges bizonyíték! Ezt a pillanatot sosem fogom elfelejteni! Beleborzongtam, és örömkönnyek szöktek a szemembe. Azon a péntek délutánon, fél kettôkor egy pillanatra megállt számomra az idô. A TKTL1-gén létezésének bizonyítása csupán a dolog egyik fele volt. Sikerült a gén feladatát is megfejteni? Ezvolta következô nehéz lépés. Éjszakákon át nem csináltam mást, csak a szakirodalmat olvastam a transzketolázról és a rákról. Akkoriban még nem jelent meg errôl a témáról túlzottan sok közlemény. Ám az ismeretes volt, hogy a transzketoláz gátlása (oxitiaminnal) egérkísérletekben egyúttal a tumor növekedését is gátolta. Ezt a hatást a transzketoláznak tulajdonították, és arra következtettek belôle, hogy csakis az ismert transzketoláz enzim (TKT) az, amelynek a tumornövekedés 22
A tudás segít a gyógyulásban szempontjából jelentôsége van. Erre alapozva számos gyógyszercég kezdett bele transzketolázgátló gyógyszerek fejlesztésébe eredménytelenül. Úgy tûnik, senki sem gyôzôdött meg arról, hogy valóban a TKT-gén-e az igazi rosszfiú. Az én kutatásaim ezzel szemben bizonyították, hogy tumorokban kizárólag a TKTL1-gén aktiválódik, és sem a TKT-gén, sem a TKTL2-gén (a TKTL1-gén afféle egypetéjû ikertestvére) aktivitási szintje nem haladja meg tumorokban az összehasonlítási alapul szolgáló értéket, mely a környezô egészséges szövetekben mérhetô. Ezért voltam egészen biztos abban, hogy a TKTL1- gén az egyetlen olyan transzketoláz, amelynek a tumornövekedés szempontjából jelentôsége van. Ezkorábban senki más számára nem volt világos? Megdöbbentô módon sem más kutatók, sem a gyógyszercégek nem hittek egy mûködôképes TKTL1-gén létezésében. Ráadásul a kutatásban egyre kifejezettebbé válik a specializáció, ami miatt már alig akad valaki, aki átlátná az összképet, és bele tudná illeszteni a saját eredményeit. Egyre több ismerettel rendelkezünk a részletekrôl, de az összefüggéseket csak kevesen értik. A TKTL1-gén kivételével már a kirakó összes darabja rendelkezésre állt. A döntô összekötô kapocs (missing link) azonban hiányzott. Csak a TKTL1 segítségével sikerült a puzzle-t kiraknom. Tanulmányaim során ráakadtam egy olyan áttekintô, összefoglaló cikkre 1998-ból, mely utalt arra, hogy a transzketolázzal és a vele összefüggô anyagcsere-folyamatokkal kapcsolatosan még sok a megválaszolatlan kérdés. Fokozódó kíváncsisággal tanulmányoztam a témáról szóló további szakirodalmat. Közben felismertem, hogy több mint ötven éve világszerte valamennyi tankönyvben tényként kezelnek bizonyos kémiai reakcióegyenleteket, noha a kutatások már 1954-ben világossá tették, hogy ezeken túlmenôen további reakciók is lejátszódnak, amelyekrôl nincsenek ismereteink. Kérdéses számomra, hogy miként is értelmezhetnénk helyesen a táplálék és az emberi anyagcsere kölcsönhatását, ha az alapvetô tudnivalók nincsenek a helyükön. Hihetetlen, hogy ezt eddig senki más nem vizsgálta! Magam is megdöbbentem rajta. A transzketolázzal kapcsolatos szakirodalmi kutatásaimat idôközben olyan izgalmasnak, lebilincselônek találtam, akár egy Hitchcock-krimit. A puzzle következô, fontos darabja, amelyre a transzketolázzal kapcsolatos igazság keresése közben bukkantam, egy magyar kutatócsoport közleménye volt, amely a C-vitamin-anyagcserével foglalkozott. Mintegy mellesleg kimutatták ebben az elsô ránézésre jelentéktelennek tûnô munkában, hogy az oxitiamin gátolja a rákos sejtek tejsavtermelését. Mivel az oxitiamin egyúttal a transzketoláz-aktivitást is gátolja, mindez véleményem szerint azt jelentette, hogy a transzketoláznak mérvadó szerepe van a rákos sejtekben zajló tejsavtermelésben. A már ismert tejsavas erjedésen kívül ezért tejsavtermelésnek is zajlania kell a transzketoláz segítségével. Saját kutatások helyett tehát régi eredményeket értelmezett újra? Nem volt más lehetôségem. Az eszközeim kimerültek egy íróasztalban, egy laptopban, az internetben és az idôben, amit gondolkodásra fordíthattam. Aktív kutatásba nem kezdhettem, mert ahhoz hiányoztak az eszközök és a felszerelések. De talán jobb is volt ez így. Talán éppen a keresztkapcsolatok felismerése, az új, ismeretlen ösvények végiggondolása vezetett el a célhoz. 23