INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

PÁLYÁZAT A M O N O R I K O S S U T H L A J O S Á L T A L Á N O S I S K O L A INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA Készítette: Marunák Ferenc általános iskolai tanár, igazgató 2200 Monor, Ady E. út 105. Címzett: Emberi Erőforrások Minisztere

2 MARUNÁK FERENC : 2200 Monor Ady Endre út 105. : 06/29-410-280; 06/30-266-15-84 E-mail: marunakf@monornet.hu Emberi Erőforrások Minisztere KLIK Monori Tankerülete 2200 Monor, Kossuth Lajos út 78-80. Tisztelt Miniszter Úr! Alulírott Marunák Ferenc a 2013. április 30-án megjelentetett pályázati felhívás alapján ezennel pályázatot nyújtok be a Kossuth Lajos Általános Iskola (2200 Monor, Kossuth L. út 98.) intézményvezetői állására. Kérem pályázatom szíves elbírálását! Monor, 2013. május 24. Tisztelettel Marunák Ferenc általános iskolai tanár, igazgató

3 TARTALOM I. Szakmai önéletrajz II. Az intézmény vezetésére vonatkozó program (szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések) PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM VEZETŐI ALAPELVEIM HELYZETELEMZÉS A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ PEDAGÓGIAI MUNKÁRÓL Az intézmény alapfeladata, fő tevékenységei Az iskola fenntartója Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei A pedagógusok, a nevelőtestület Az iskola tanulói A nevelő és oktató munka főbb jellemzői Az iskola kapcsolatai VEZETŐI PROGRAM FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Vezetési szerkezet, vezetői munka A pedagógiai munka feltételei A nevelők, a nevelőtestület szakmai munkájának fejlesztése Az iskola nevelő és oktató munkája Az iskola, a nevelőtestület kapcsolatai III. Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata IV. Hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolásáról, valamint annak igazolása, hogy nincs olyan eltiltás, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé V. Öt éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum VI. Nyilatkozat hozzájárulásról a teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához, illetve harmadik személlyel történő közléséhez VII. Nyilatkozat hozzájárulásról a személyes adatok pályázattal összefüggő kezeléséhez

4 Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név MARUNÁK FERENC Cím 2200 Monor, Ady Endre út 105. Telefon: Lakás: 06-29/410-280 Mobil: 06-30/266-15-84 E-mail marunakf@monornet.hu magyar Születési idő 1955. 02. 26. Állampolgárság MUNKAHELY Munkaviszony kezdete Munkáltató neve és címe Foglalkozás, beosztás 1981. év 08. hó 01. nap Kossuth Lajos Általános Iskola 2200 Monor, Kossuth L. út 98. 1998-tól igazgató 1984-től igazgató helyettes 1981-től magyar-történelem szakos általános iskolai tanár ELŐZŐ MUNKAHELYEK Időtartam (-tól -ig) Munkáltató neve és címe Foglalkozás, beosztás 1973. év 09. hó 01. naptól 1981. év 07. hó 31. napig Általános Iskola 2225 Üllő, Malom u. 1. magyar-történelem szakos általános iskolai tanár OKTATÁS ÉS KÉPZÉS Időtartam (-tól ig) Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa Elnyert képesítés megnevezése Időtartam (-tól ig) Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa Elnyert képesítés megnevezése Időtartam (-tól ig) Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa Elnyert képesítés megnevezése 1997-től 1999-ig Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Kar közoktatási vezető szakirányú szakképzettség (szakvizsga) 1995-től 1998-ig Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar pedagógia szakos előadó 1974-től 1978-ig Ho Si Minh Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos általános iskolai tanár

5 EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK ANYANYELV EGYÉB NYELVISMERET EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK VEZETŐI ENGEDÉLY DÍJAK ÉS KITÜNTETÉSEK PUBLIKÁCIÓK magyar nincs 1981-től 1991-ig történelem tantárgyból körzeti (területi) munkaközösség-vezető 1997-től 2000-ig a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet megbízásából az iskolai vezetői munka szakterületen szaktanácsadó 1997-től: országos közoktatási szakértő történelem, társadalmi ismeretek, intézményvezetés, pedagógiai program szakirányban Microsoft Office szoftverek használata Számítógép használat: ECDL Start C kategóriás színjátszó rendező a Magyar Drámapedagógiai Társaság alapító tagja B kategóriás jogosítvány 2000: Pest Megye Önkormányzata által adományozott Arany János Pedagógiai Díj 2009: Monor Város Önkormányzata által adományozott Monorért Emlékplakett és Oklevél 1. Mi is az a drámapedagógia? (1-2. rész) Drámapedagógiai Magazin, 1991. 1. és 2. szám 2. MODINFO Kft. által kiadott szakmai füzetek az intézményvezetői munka segítésére: 1996: Gyakorlati útmutató a pedagógiai program előkészítéséhez és összeállításához 1-3. kötet 1997: Minta pedagógiai program általános iskolák részére 1999: Alapvető dokumentumok, belső szabályzatok a közoktatási intézményben 2000: Ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában Minta pedagógiai program az általános iskolák részére

6 Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata Szülők és szülői szervezetek (közösségek) az oktatási intézményekben 2001: Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához 2002: Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata Útmutató a tanév-előkészítő feladatok ellátásához 2003: Útmutató a közalkalmazotti tanácsok újraválasztásának gyakorlati teendőihez és ajánlás a közalkalmazotti szabályzat elkészítéséhez Gyakorlati útmutató a pedagógiai program felülvizsgálatához és átdolgozásához A szülői szervezetek működése a közoktatási intézményekben Pedagógus-továbbképzés, pedagógus-szakvizsga a közoktatási intézményekben 2004: Az iskolai házirend felülvizsgálata Minta pedagógiai program az általános iskolák számára Első rész: nevelési program Minta pedagógiai program az általános iskolák számára Második rész: helyi tanterv Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához Útmutató a közalkalmazotti tanácsok újraválasztásának gyakorlati teendőihez és ajánlás a közalkalmazotti szabályzat elkészítéséhez Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata 2005: Ajánlás az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez, összeállításához Ajánlás az intézményi minőségirányítási program kötelező értékeléséhez 2006: Ajánlás az esélyegyenlőségi terv (esélyegyenlőségi szabályzat) elkészítéséhez, összeállításához Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában Intézményi minőségirányítási program minta Gyakorlati útmutató a pedagógiai program felülvizsgálatához A pedagógusok munkaidejének tervezése és nyilvántartása az

7 iskolákban Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok 2007: Igazgatói kézikönyv fontos tudnivalók az igazgatói munkához Minta pedagógiai program az általános iskolák számára Útmutató a helyi tanterv átdolgozásához a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata alapján Gyakornokok a közoktatási intézményekben, minta gyakornoki szabályzat Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához 2008: A kompetenciamérések eredményeinek hasznosítása az oktatónevelő munkában Iskolai házirend Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata 2009: Gyakornokok a közoktatási intézményekben és minta gyakornoki szabályzat Intézményi minőségirányítási program A közalkalmazotti minősítések új szabályainak alkalmazása a közoktatási intézményekben és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak teljesítményértékelése az intézményi minőségirányítási programban Pedagógus-továbbképzés, pedagógus-szakvizsga a közoktatási intézményekben 2010: Minta pedagógiai program az általános iskolák számára 2011: Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata 2012: Iskolai házirend Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához Minta pedagógiai program az általános iskolák számára Köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzata Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

8 3. Helytörténeti, honismereti ismeretterjesztő munkák: A Kossuth Lajos Általános Iskola története In.: Monori Krónika Kalangya Kkt-Monor Helytörténeti Kör, 1998. Monor Látnivalók (közös szerkesztés Kiss Attilával) Tájak-Korok Egyesület, 2005. Monori iskolák Képek a monori oktatás emlékeiből Youtube videómegosztó, 2012. TOVÁBBKÉPZÉSEK 1998: Pedagógiai szakértői tanfolyam (Soros Alapítvány, 120 óra) 1998: Alapfokú számítógép-kezelés és Internet (Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 50 óra) 1999: Kezdő vezetők tanfolyama (Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 120 óra) 2000: A vezetés professzionálása (Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 60 óra) 2000: A számítógép lehetőségeinek felhasználása a szaktárgyi oktatásban (Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, 60 óra) 2004: ECDL vizsgára előkészítő tanfolyam (Informatikaszámítástechnika Tanárok Egyesülete, 30 óra) 2005: Projekttervező (EU Strukturális Alapokra) (Budapesti Kommunikációs Főiskola) 2006: Hatékony együttnevelés az iskolában (IPR) (Független Pedagógiai Intézet, 30 óra) 2006: Tanórai differenciálás a gyakorlatban (Vitál Pro vezetési tanácsadó és Szolgáltató Kft., 30 óra) 2007: Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés (Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft., 30 óra) 2007: Az interaktív tábla felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában (KRON Kereskedelmi Bt., 30 óra) 2008: Az országos kompetenciamérések eredményeinek értelmezése (OKKER Zrt., 30 óra) 2008: Kooperatív tanulás alapelemei (Ec-Pec Alapítvány, 30 óra) 2008: Webszerkesztési alapismeretek (ISZE, 30 óra) 2008: Webszerkesztés haladóknak (ISZE, 30 óra) 2008: Pedagógiai és pszichológiai ismeretek a nem szakrendszerű eredményes oktatáshoz (Füred Tanácsadó és Szolgáltató Bt., 120 óra) 2008: Konfliktuskezelés az iskolában (Dinasztia Tankönyvkiadó Kft., 30 óra) 2010: Szervezeti kommunikáció képzés (Mind Center Kft., 30 óra)

9 2010: Erőszak az iskolában (Ki-útkereső pedagógiai Műhely Kft., 10 óra) 2010: A projektpedagógia módszertana (Ec-Pec Alapítvány, 30 óra) 2010: Oktatással a társadalmi igazságosságért (Ec-Pec Alapítvány, 30 óra) 2011: Közoktatási intézményvezetők akadémiája (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 6 óra) 2011: IKT alkalmazása a tanításban (Magyar Gallup Intézet Kft., 30 óra) 2012: Tartalmi, jogi és finanszírozási változások a közoktatásban (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 5 óra) 2012: Felkészülés az új NAT bevezetésére (Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 6 óra) 2012: III. Országos Tanévindító Konferencia (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 7 óra) 2012: Kreatív probléma megoldási technikák egy csokorban (Ec- Pec Alapítvány, 30 óra) 2012: Roma népismeret (Utolsó Padban Egyesület, 15 óra)

10 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések

11 PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM VEZETŐI ALAPELVEIM A pedagógus pályán eltöltött immár negyven év alatt, valamint az iskolavezetésben végzett huszonkilenc évnyi munka folyamán kristályosodtak ki bennem pedagógiai és vezetői alapelveim. Az igazgatóként eltöltött utolsó tizenöt év gyakorlata is megerősített abban, hogy tanári és intézményvezetői tevékenységemet továbbra is a magam számára már régebben megfogalmazott elvek szerint végezzem. Ezek a mindennapi munkámat meghatározó alapelvek négy pilléren nyugszanak: gyermekközpontúság, személyiségfejlesztés, szakmai hozzáértés, egyensúlykeresés. Pedagógiai és vezetői munkám első és legfontosabb alappillére az iskola gyermekközpontúsága. E fogalom számomra azt jelenti, hogy minden vezetői feladat megoldásánál elsődleges szempont az iskolába járó gyerekek érdekeinek védelme, érvényesítése. Az iskolában minden tanuló alapvető érdeke az, hogy vele életkori sajátosságait, életkörülményeit, illetve személyiségét figyelembe véve foglalkozzanak, illetve az, hogy minden gyermek nyugodt és egészséges környezetben eredményesen készülhessen felnőtt életére. Mindez azon túl, hogy számtalan vezetői feladatot ad egy iskola igazgatójának, azt is jelenti, hogy pedagógiai és vezetői döntéseimben először mindig a gyermekek érdekét kell figyelembe vennem, és csak ezután tudok tekintettel lenni mások elvárásaira. Az iskolai élet megszervezésében fontosnak tartom azt is érvényre juttatni, hogy pedagógiai felfogásomban a gyermek nem tárgya, hanem cselekvő alanya az

12 iskolai nevelésnek, akit ezért életkorának megfelelő szinten be kell vonni az egyes nevelési területek kialakításába: javaslatait, ötleteit már az iskolai munka tervezésénél figyelembe kell venni; aktivitására, részvételére pedig minden feladat végrehajtásában támaszkodni kell. A gyermekközpontúság annak tudatosítását is jelenti számomra, hogy élete során minden gyermek csak egyszer iskolás. Az iskolába járás minden ember életében egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért bármilyen feltétel hiánya, hibás döntés, gyenge pedagógiai teljesítmény az ő életében már nem, vagy csak nagy nehézségek árán lesz jóvátehető. Szorosan összefügg e kérdéssel különösen az általam vezetett iskolában a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása is, amit az iskolai életben nagyon fontos feladatnak tartok. Úgy gondolom az iskola egyik alapvető szerepe éppen az, hogy a maga eléggé behatárolt eszközeivel a leszakadó társadalmi rétegek gyermekeinek is segítséget nyújtson, számukra utat mutasson a felzárkózáshoz, a társadalmi felemelkedéshez. A tanulói személyiség sokoldalú fejlesztését tartom pedagógiai és vezetői munkám másik irányadó szempontjának. A teljes személyiségre ható fejlesztés széleskörű iskolai tevékenységrendszerben valósítható meg, melynek csak egyik bár kiemelt fontosságú területe a tanóra. A tanórai és tanórán kívüli nevelés és oktatás is csak akkor lesz azonban eredményes, vagyis fejlesztő hatású, ha elvárásaiban és módszereiben figyelembe veszi és tanulásra ösztönzi a tanulói személyiséget. Ez alapján úgy látom, hogy a hatékony pedagógiának három alappillére van: a differenciálás (eljutni a tanulói személyiségig), a motiválás (rávenni a tanulót az együttműködésre) és az aktivizálás (az ismeretszerzés önálló módjainak és az ismeretek alkalmazásának megtanítása). A személyiség fejlesztésében különösen a szocializáció területén pótolhatatlan szerepet töltenek be a tanórán kívüli attól eltérő típusú, más funkciójú nevelési lehetőségek, amelyekről feltétlenül gondoskodnia kell az iskolának. Az iskolai munkában nem az ismeretek felhalmozása az elsődleges cél, hanem

13 az, hogy a tanuló az iskola befejezése után is képes legyen a megszerzett ismeretek folyamatos elmélyítésére és alkalmazására a körülötte folyamatosan változó világban. Ezért az iskola ma csak akkor felelhet meg a jövő kihívásainak, ha négy alapfeladatot tud teljesíteni: megtanítja a tanulókat ismereteket szerezni, és az ismereteket alkalmazni, valamint megtanítja a gyermekeket élni, és együtt élni. Pedagógiai és vezetői tevékenységem harmadik alappillére a szakértelem, melyet mind a pedagógiai, mind a vezetői területen nagyon lényegesnek tartok. A pedagógusok is csak akkor tudnak megfelelni a mai változó, társadalmi, technikai környezetnek, ha tudásukat önképzéssel, továbbképzéssel állandóan bővítik, ezért az ilyen lehetőségek kihasználását természetesen továbbra is támogatni fogom. Úgy vélem, hogy a gazdasági életben működő vállalatokhoz, üzemekhez hasonlóan a közoktatásban is a fejlődés, az előrelépés egyik feltétele a korszerű vezetési technikák ismerete és alkalmazása. Az iskolai munka minőségét, eredményességét, hatékonyságát úgy is lehet növelni, ha a vezető (igazgató) ismeri a szervezetek működésének általános szabályait, és ezeket saját intézményében alkalmazza is. Számomra az igazgató elsősorban pedagógiai vezető, hiszen ő irányítja az iskola szakmai (nevelő és oktató) munkáját. Emellett azonban a jó igazgatónak folyamatosan gondoskodnia kell a szakmai munka feltételeiről is, hogy az intézményben a nevelés és oktatás zökkenőmentesen, egyre jobb körülmények között folyhasson. Magam az általában felsorolt munkahelyi feltételek pénzügyi, tárgyi, személyi, szervezeti mellé mindig hozzáteszek még egyet, amit különösen egy iskolában nagyon fontosnak tartok: a nyugodt, együttműködésen alapuló, egymás megbecsülésén nyugvó munkahelyi légkört. A jó vezetőnek ennek létrehozásán is fáradoznia kell. Vezetői munkám során a vezetési folyamat minden szakaszában (döntés, tervezés, szervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés) demokratikus módszerekkel kívánok élni. Különösen fontosnak tartom a beleszólás lehetőségének biztosítását a döntések előkészítésénél és a tervezés szakaszában. Ezzel együtt azonban azt is látni

14 kell, hogy az igazgató a közoktatási intézmény vezetője, aki maga hozza meg döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Ez azonban úgy gondolom nem ellenkezik azzal, hogy döntései előtt az igazgatónak éppen azért, hogy helyesen döntsön ki kell kérnie munkatársainak, a pedagógusoknak a véleményét. A vezetői munka elengedhetetlen részének tartom az ellenőrzést és az ezen alapuló értékelést. Számomra a nevelők és az iskolai dolgozók munkájának értékelése amint az a szóban is benne rejlik elsősorban az érték megállapítását jelenti: azt igyekszem keresni, hogy egy-egy nevelő vagy dolgozó tevékenységében mi a jó, mi az az előre mutató elem, amire a későbbiekben építeni lehet. Végezetül pedagógiai és vezetői alapelveim közül utolsóként arról szeretnék írni, ami mindennapi munkámat újra és újra átszövi, amit mindennap szem előtt tartok ahhoz, hogy a sokfelől jövő és sokban különböző társadalmi igényeknek az iskola is, és én magam is meg tudjak felelni. Ezt a folyamatos odafigyelést, töprengést igénylő vezetői feladatot neveztem el egyensúlykeresésnek. Az egyensúly keresésére, a helyes arányok megtalálására van szükség az iskolai partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó) eltérő érdekei esetében, a különböző iskolai és társadalmi célok, feladatok és elvárások között, hiszen mint tudjuk egyszerre több igazság is létezhet, egyszerre több helyes út is járható. A vezető és egy iskolában vele együtt természetesen a nevelőtestület feladata és felelőssége az, hogy a különféle elvárások között megtalálja a helyes arányt, az egyensúlyt. Vezetői munkám során én az alábbi célok és feladatok megvalósításának összhangjára törekszem elsősorban: A nevelés és az oktatás összhangja Az iskolának ez a két alapvető feladata, ezért számomra mindkettő egyszerre fontos.

15 A hagyományos (nevelés és oktatás) és az új (szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi) iskolai feladatok összhangja Az iskolai tevékenységnek alkalmazkodnia kell a társadalmi környezet változásaihoz. A szegény sorsú, rossz szociális körülmények között élő gyerekek fejlesztéséhez, felzárkóztatásához ma már kevésnek bizonyulnak a hagyományos iskolai tevékenységi formák, ezért az iskolában új gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokat is fel kell vállalni, és a gyermekek érdekében meg kell oldani. A nevelői egyéniség és a nevelőtestület egységének összhangja Nagyon fontosnak tartom, hogy a nevelőtestület független, önálló, színes egyéniségekből álljon, hiszen így az iskolába járó gyermekek számtalan vonzó példával ismerkedhetnek meg. Ezeknek az autonóm pedagógus személyiségeknek azonban közösen megfogalmazott iskolai célok érdekében kell tevékenykedniük, így munkájuknak, viselkedésüknek az iskola pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítását kell szolgálniuk. A kötelességek és a jogok összhangja A iskolai élet minden szereplőjének (vezetőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek, szülőknek) tisztában kell lennie kötelességeivel, ugyanakkor biztosítani kell mindenki számára az őt megillető jogokat is. Az iskola belső életének és külső elismertségének összhangja Tovább kell folytatnunk az eredményes iskolai nevelő és oktató munkát, és arra kell törekednünk, hogy tevékenységünket, eredményeinket minél szélesebb körben az iskolán kívül is megismerjék. A hagyomány és a modernizáció összhangja A felnövekvő generációknak mindig szükségük lesz identitásuk megőrzéséhez a lakóhely és a haza történetének, művészetének és jelenkori állapotának ismeretére. Kiemelten fontosnak tartom ezért a helyi (iskolai) hagyományok ápolását, a hazaszeretet élesztését. Másrészt azt is látnunk kell, hogy a társadalmi modernizáció új ismeretkörök (p1.: számítástechnika, idegen nyelv ) iskolai elsajátítását is szükségessé teszi, ezért ma az iskolai oktatásnak ezt is jó színvonalon fel kell vállalnia.

16 A készségfejlesztés és az ismeretszerzés összhangja A tanulók további életét alapvetően meghatározza, hogy milyen eszköz jellegű tudásra, kompetenciákra (kommunikáció, olvasás, kifejező képesség, problémamegoldó gondolkodás) tesznek szert az általános iskolában, ezért e területek fejlesztése minden tanórán minden pedagógus feladata. Ezek mellett azonban iskolánk tanulóinak a tantervi követelményeknek megfelelő szilárd ismeretekkel is rendelkezniük kell, hiszen továbbtanuló diákjainktól a középiskolák ezt is elvárják A teljesítményközpontú és a személyközpontú szemlélet összhangja A tanulói és a nevelői teljesítmények értékelése kétféle módon történhet. Az egyik esetben csak az elért teljesítményt, és annak a kitűzött célhoz történő viszonyulását vizsgáljuk. A másik esetben a teljesítmény mögött figyelembe vesszük az azt létrehozó személyt is: körülményeit, fejlettségét, igyekezetét. Természetesen a pedagógiai és a vezetői munkám során mindkettőt a maga helyén és a maga idejében kell alkalmaznom. Mivel azonban azt is tudom, hogy a pedagógiai és a vezetői munkában csak a jó emberi kapcsolatok révén juthatok juthatunk el a célhoz, számomra minden esetben elsődleges az adott teljesítményt felmutató egyén. A változás és a stabilitás összhangja A minket körülvevő társadalom és a közoktatás nagy változásaiból nem vonhatja ki magát egyetlen iskola sem. A társadalmi körülményekhez igazodva az iskolának is változnia kell. Ez a változás azonban nem lehet öncélú, nem jelenthet lemondást a régi, jól bevált, eredményes oktatási formákról és módszerekről, mert ezeket feltétlenül meg kell őriznünk további munkánkban is.

17 HELYZETELEMZÉS A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ PEDAGÓGIAI MUNKÁRÓL A Kossuth Lajos Általános Iskola Monor város legöregebb iskolája. Írásos emlékeink szerint iskolánk ősét 1567-ben alapította a monori református gyülekezet. Az azóta eltelt 446 esztendőben folyamatosan tanítottak e helyütt rektorok, tanítók, tanárok egymást követő nemzedékei sok-sok monori gyermeket. A hagyományokat folytatva a Kossuth Lajos Általános Iskolában ma is jól felkészült, lelkiismeretes pedagógiai munkát végző nevelők dolgoznak, akik a legjobb tudásuk szerint gondozzák, nevelik és tanítják a rájuk bízott gyermekeket. Az intézmény alapfeladata, fő tevékenységei Az iskola jelenleg nyolc évfolyamos általános iskola, melyben általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. A 2011-2012. tanévig eredményesen segítette az iskolaéretlen, beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő tanköteles korba lépő tanulók fejlesztését az előkészítő (fejlesztő) osztály és a kis létszámú első osztály. A tanulók tanórai nevelését és oktatását széleskörű nevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység egészíti ki. Ezek közül a legfontosabbak: a napközi otthon; a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások; a diákönkormányzat; a szakkörök; az iskolai sportkör; a sport- kulturális és tanulmányi versenyek; a kirándulások; a gyermekétkeztetés. A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozása céljából a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az iskola képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

18 Az iskola fenntartója Az intézmény fenntartója 2012. december 31-ig Monor Város Önkormányzata volt. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai jól ismerik az intézmény működését. Elismerik az iskola pedagógiai munkájának eredményeit ezt jelzi, hogy a tantestület több tagja is részesült már a Monor Város Nevelési, Oktatási és Közművelődési Díja kitüntetésben, de tudomással bírnak az oktatást nehezítő tárgyi körülményekről, tanulói összetételről is. A hazai oktatásügy irányításában történt változások következtében 2013. január 1-jétől az intézmény fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, mely a közvetlen irányítást a Monori Tankerületen keresztül látja el. Az eltelt néhány hónapban eredményes és hatékony, napi munkakapcsolat alakult ki az iskolavezetés és a tankerület igazgatója, illetve munkatársai között. A Monori Tankerület dolgozói ismerik az iskola jellemzőit, tevékenységét, jól együttműködnek az igazgatósággal különösen a gazdálkodással, a munkáltatói feladatokkal, a következő évi tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei A Kossuth Lajos Általános Iskola jelenleg Monor központjában két telephelyen, több épületben működik. A Bajcsy-Zsilinszky út 11. sz. alatti épületben egy normál méretű, hidegpadlós, eredetileg ebédlőnek készült, illetve két kisebb méretű szükségtanterem áll az oktatás rendelkezésére. Délelőtt alsó tagozatos osztályok, délután pedig két napközis csoport tanul itt. Ebben az épületben található az iskola tálaló konyhája és az étkezőhelyisége is. A Kossuth Lajos út 98. sz. alatti központi épületben jelenleg délelőtt a többi alsós osztály, illetve a felső tagozat, délután pedig napközis csoportok nyertek elhelyezést. Itt találhatóak az irodák, az iskola tornaterme, illetve sportudvara is.

19 Az egymástól távol lévő két épület az ebédeltetés miatt állandó vándorlásra késztetik a napközis gyerekeket, megnehezítik az alsó tagozat és a napközi otthon pedagógusainak egységes nevelőmunkáját. Az elmúlt években Monor Város Önkormányzata elkészítette a központi épület bővítésének tervét amivel ki lehetne váltani a Bajcsy-Zsilinszky úti épületet, és többször szerepeltette is ezt a tervet különféle pályázatokban, sajnos mindig sikertelenül. Sajnos az iskola épületeinek mindegyike elhasználódott, megkopott. Az intézmény és a város szűkös költségvetése miatt az elmúlt években több területen is elmaradtak a szükséges felújítások, karbantartások, festések. A szakmai, szaktárgyi szemléltető eszközök pótlása, felújítása az iskola anyagi lehetőségeihez igazodva folyamatosan történik, elsősorban pályázatokon elnyert támogatások, illetve az iskolában tantermeket bérlő középiskolák bérleti díjának felhasználásával, és a fenntartó segítségével. Nagy segítséget jelentett az iskola gazdálkodásában az elmúlt években a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítéshez kapott állami támogatás, melyet elsősorban tantermek felszerelésének és bútorzatának javítására; tanulói taneszközök, iskolai felszerelések vásárlására; illetve kirándulások, táborozások költségeinek csökkentésére lehetett felhasználni. A pedagógusok, a nevelőtestület Az iskolában a 2012-2013. tanévben 27 főállású és 2 óraadó pedagógus, valamint 11 egyéb alkalmazott dolgozik. 2013. január 1-jétől a konyhai dolgozók jogszabályváltozás miatt új munkáltatóhoz kerültek. A nevelők mindegyike rendelkezik pedagógusvégzettséggel, bár vannak olyan munkakörök és szakok, ahol olyan nevelő tanít, akinek a végzettsége nem arra a munkakörre szól, amelyikben feladatot kell ellátnia. Ezen a helyzeten javít, hogy jelenleg két pedagógus is folytat felsőfokú tanulmányokat a szükséges diploma megszerzésének érdekében.

20 A nevelőtestület összetétele stabil, kevés a mozgás, bár a pedagógusok létszáma a csökkenő tanulólétszámhoz igazodva folyamatosan csökken. Az iskolában tanító pedagógusok túlnyomó többsége már több mint huszonöt éve dolgozik a pedagóguspályán, közülük sokan ebben az intézményben kezdték hivatásukat, ami biztos alapja az iskolában folyó eredményes munkának és folyamatos belső fejlesztő tevékenységnek. A nevelők iskolához való kötődését jól mutatja, hogy közülük 11 fő nemcsak pedagógusa, de tanulója is volt valamikor ennek az általános iskolának. Az intézmény pedagógusai fontosnak tartják munkájuk fejlesztését, a szakmaimódszertani megújulást, ezért szívesen vesznek részt a különféle pedagógustovábbképzéseken, és az ott tanultakat folyamatosan beépítik napi munkájukba. A nevelőtestület tagjai megfelelő, aktivitásra ösztönző munkatársi és emberi kapcsolatban állnak egymással. Az összeszokottság és a jó együttműködési készség az állandó biztosítéka a nevelőtestületi feladatok sikeres megoldásának. 2007 végéig az intézmény működésének irányítását négyfős igazgatóság (igazgató, alsó tagozatos igazgatóhelyettes, felső tagozatos igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) végezte, jól kialakított munkamegosztás szerint. A rendszeressé váló pénzügyi megszorítások (az egyik igazgatóhelyettesi státusz visszavonása, illetve a gazdasági vezetői állás megszüntetése) miatt az iskolavezetés három taggal működik: igazgató, általános igazgatóhelyettes, és egy fő alsó tagozatos tagozatvezető, aki osztálytanítói munkája mellett látja el a vezetői feladatokat. Az igazgatóság irányító és szervező munkáját eredményesen segítik a nevelők szakmai munkaközösségei (alsó tagozatos, felső tagozatos és napközi otthonos munkaközösségek), és az ezek munkáját összefogó, irányító munkaközösség-vezetők. Az iskola nevelői a pedagógiai munka hétköznapjai során a nehéz tanulói összetétel ellenére nagyfokú gyermekszeretetről és türelemről tesznek tanúbizonyságot, ami szakmai felkészültségükkel együtt biztos alapját képezi az iskolában folyó eredményes, hatékony nevelő és oktató munkának. Az ügyviteli és a technikai dolgozók lelkiismeretesen, jó munkavégzéssel segítik a nevelőtestület munkáját. Az önálló gazdálkodás megszűnése óta különösen

21 megnehezült és kibővült az iskolatitkár feladatköre a gazdálkodási feladatokhoz kötődő adminisztráció ellátásával. Az iskola tanulói Az iskola tanulóinak létszáma ma 359 fő. Ez a szám sajnos évek óta folyamatosan csökken. A tanulólétszám csökkenésének egyik fontos oka az, hogy a középosztálybeli, illetve az annál magasabban kvalifikált szülők egyre igényesebbek az iskolaválasztásnál: fontosnak sőt a gyermek későbbi sorsára nézve meghatározónak tartják, hogy gyermekük milyen körülmények között, milyen összetételű közösségben kezdi meg tanulmányait, és főleg eszerint választanak iskolát. Mivel mind tárgyi feltételeinkben, mind tanulói összetételünkben adódnak problémák, minden évben több, az intézmény beiskolázási körzetébe tartozó tanuló szülei íratják be gyermeküket másik monori iskolába. Szerencsére azonban a szülők egy része számára ugyanilyen fontos sőt még talán fontosabb a gyermeket tanító pedagógusok pozitív személyisége, gyermekszeretete, szakmai felkészültsége, nevelő és oktató munkájának jó eredményei. Mivel mindezeket szerencsére ebben az iskolában is megtalálják, ez még sok szülőt és gyermeket köt ide. A tanulók szociális helyzete igen széles skálán mozog, hiszen az intézmény beiskolázási körzetében élő családok pénzügyi, szociális és kulturális helyzete is nagy eltéréseket mutat. Természetesen az ilyen nagymértékben eltérő szociális, társadalmi és anyagi helyzetű családoknál igen eltérőek a kulturális és az iskolázottsági szokások, elvárások is. Magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Egyre több tanuló érkezik az iskolába valamilyen magatartási vagy tanulási zavarral. A tanulói összetétel további fontos meghatározója, hogy jelenleg az iskola tanulóinak kb. harminc-harmincöt százaléka cigány származású. Számuk az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett. Sajnos a cigány származású tanulók egy része