Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem Kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken, szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális ónkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek késztésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, 245

a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a műelemzési eljárások alkalmazására. - a néphagyomány, a kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban népi - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze, a teremt képzeletet és az improvizációs készséget. A VIZUÁLIS ALAISMERETEK TANTÁRGY CÉL ÉS FELADATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a az előképző szakaszban oktatott vizuális alapismeretek tantárgy cél- és feladatrendszere a következő Az előképző célja: - a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, - az általános vizuális alapismeretek elsajátítása. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezze. Fontos célja a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. Az előképző feladata: a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés, az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása, a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való feldolgozása, az alapvető formaelemzés gyakoroltatása, a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotójátékos munka kialakítása, az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátíttatása, az örömteli alkotómunkára való felkészítés. 246

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY CÉL ÉS FELA-DATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a rajz-festés- mintázás területén a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás képességeinek fejlesztése, jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttása, az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a vizuális kifejező képesség fejlesztése, a személyiségfejlődés segítése. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a rajz-festés-mintázás területén a következő követelményeket határozza meg: A tanuló ismerje: a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes: a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, síkban és térben alkotásokat létrehozni, a népművészetből ismereteket meríteni. A KÉZMŰVES MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ és KÉZMŰVES MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY CÉL ÉS FELADATRENDSZERE, Általános fejlesztési KÖVETELMÉNYE Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a kézműves műhely-előkészítő és kézműves műhelymunka területén a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: A kézműves műhelymunka tanításának célja: a tanulók számára azoknak az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak a biztosítása, melyek lehetővé teszik az önálló alkotómunkát, az önkifejezést. A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos kultúra területének továbbéltetése, átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, 247

tárgyalkotó tevékenységbe. A kézművesség során a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása. A fentiek segítségével a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A kézműves műhelymunka feladata: a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, a kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül, a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése, az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés, a felnőtté válás elősegítése, az érzelmek gazdagítása, az esztétikai és etikai fogékonyság, igényesség alakítása, ezáltal a személyiség fejlesztése. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a kézműves műhely-előkészítő és kézműves műhelymunka területén a következő követelményeket határozza meg: a tanuló ismerje meg a kézműves tevékenységek minél szélesebb körét; alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés; tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez; rendelkezzen ismeretekkel: a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól; legyen jártas: a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, a felhasznált anyagok megfigyelésében, a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), a gazdaságos munkavégzésben, 248

a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában, a tárgyak elemzésében; legyen képes: a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására; fedezze fel: a tárgyakban rejlő esztétikumot, a kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében. KÉPZŐ-és IPARMŰVÉSZET ÁG Kézműves tanszak A képzés ideje: 12 év ÉVFOLYAMOK Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. vizuális 2 2-4 - - - - - - - - - - alapismerete k rajz-festésmintázás - - 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Műhelyelőké - - 2 2 - - - - - - - - szítő Műhelygyak - - - - 2 2 2 2 2 2 2 2 orlat összesen: 2 2-4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Az előképző kötelező tárgya a vizuális alapismeretek tantárgy. Az előképzőben levő vizuális alapismeretek tantárgy helyi tanterve a központi program adaptált programja. Az alapfok és középfok két kötelező tantárgya a rajz-festés-mintázás, és a műhelygyakorlat. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a középső és a továbbképző szakaszra intézményünk sajátosságainknak megfelelő, egyedi tantervi programot alakított ki. A rajz-festés-mintázás helyi tanterv témaköre egy-egy téma komplex vizuális feldolgozását teszi lehetővé. A rajz-festés-mintázás tantárgy témakörei: 1. évfolyam: A mesék világa 2. évfolyam: Az élővilág 3. évfolyam: Az élettelen világ 4. évfolyam: Az ember természeti környezete 5. évfolyam: Az ember épített környezete 6. évfolyam: Az otthon, az iskola világa 7. évfolyam: A képzőművészet világa 8. évfolyam: A képzőművészet világa 9. évfolyam: A képzőművészet világa 10. évfolyam: A képzőművészet világa 249

A kézműves műhelygyakorlat tananyagtartalmának kialakításakor messzemenően figyelembe vettük az alapfokú művészetoktatás kézműves műhelytevékenységének követelményeit. A dokumentumban megfogalmazottakat kiegészítve hoztunk létre egy olyan tevékenységrendszert, mely intézményünkben megvalósítható, mely lehetővé teszi, hogy a képzésben részt vevő tanuló a kézművesség, a népművészet és iparművészet minden területét megismerhesse. A műhely-előkészítő a rajz-festés-mintázás tananyagtartalmat továbbbővítve a kép- és tárgyalkotó tevékenységet fejleszti. Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő játékos kézműves tevékenységek során a kézművesség alapanyagaival ismerkednek meg a növendékek, azokkal az anyagokkal, amelyre a későbbi bábkészítő, kerámia, textilműves, bőrműves, papír- és zománcműves műhelymunka felépíthető. A kézműves műhelygyakorlat egy-egy évfolyamának tananyagtartalmát a központi tantervi program műhelyprogramjaiból, az életkori sajátosságok figyelembe vételével építettük fel. A kézműves tanszak tananyaga: 1. évfolyam - Műhelyelőkészítő: Természetes anyagok 2. évfolyam - Műhelyelőkészítő: Természetes anyagok 3. évfolyam: Bábkészítés 4. évfolyam: Textil 5. évfolyam: Kerámia 6. évfolyam: Papír 7. évfolyam: Bőr 8. évfolyam: Zománc 9. évfolyam: Zománc 10. Évfolyam: Fém ALAP ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSBAN 1. A vizsgára bocsátás feltételei Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú, illetve továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A vizsga tantárgyai: Az alapfokú, illetve továbbképző évfolyamot elvégző, vizsgára jelentkező tanuló az alap és záróvizsgán a két kötelező tárgyból: rajz festés mintázásból, és műhelygyakorlatból, illetve önkéntes választás alapján, ezeken felül a szabadon választható tárgyakból is tehet vizsgát, ha a vizsgáztatási követelmények teljesítésére felkészült. 3. A vizsgakövetelmények és vizsgafeladatok meghatározásának módja 250

A vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat valamennyi vizsgatantárgy tekintetében az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A vizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. A vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A kötelező tantárgy (rajz-festés-mintázás), és a kötelezően választható tárgyak (a különböző tanszakok műhelygyakorlat tantárgyai) alapvizsgája gyakorlati vizsgákból, a művészeti záróvizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a szabadon választható tantárgyak (művészettörténet, népművészet) alap és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgákból áll. 4. A vizsga egyes részei alóli felmentés Mentesül az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga vagy záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 5. A vizsga minősítése A tanuló teljesítményét vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgarészekből kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzata a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 6. A vizsga szervezése A művészeti alapvizsga és záróvizsga csak alapfokú művészetoktatási intézményben szervezhető. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma 251

A rajz-festés-mintázás vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező, képtárgy alkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát. 2.1. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott tanuló által készített alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok ). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldást vagy megldásokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. A tetszőlegesen választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: természetes forma, mesterséges forma, forma és mozgás, forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése 3.1. Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, képzőművészeti technikákban való jártasság, kísérletező készség, tervező, feladatmegoldó készség, kreativitás, manuális készség. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc 2. A vizsga tartalma Rajz-festés-mintázás vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező, tárgyalkotó tudása. A 252

feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról grafikáról, festészetről, szobrászatról a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A képtárgy alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, tudását. 2.1. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott a tanuló által megoldott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfólió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek ), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. A tetszőlegesen választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készülő tanulmány témája lehet: külső vagy belső tér, térben álló emberi alak, portré. 3. A vizsga részletes értékelése 3.1. Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, tervező, feladatmegoldó készség, képzőművészeti technikákban való jártasság, kísérletező készség, kreativitás, manuális készség, művészeti ismeretek, esztétikai érzékenység, tárgyalkotó készség, a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása. A KÉZMŰVES MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc Kézműves műhelygyakorlat max.180 perc - rajzi, tervezési feladat 30 perc - tárgykészítés 150 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A kézműves műhelygyakorlat vizsga tartalma: 253

A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. 2.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott hagyományos kézműves eljárással készített tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott tanári irányítással tervezett és kivitelezett színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott technikával (természetes alapanyagokból készített, formázással, festéssel, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással ) alakított és díszített kézműves alkotás lehet: gyermekjáték, népi hangszer, hagyománytárgy (betlehem ) használati tárgy, ajándéktárgy. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, természetes anyagokból, szabadon választott kézműves technikával létrehozott alkotás (gyermekjáték, maszk ). 3. A vizsgarészletes értékelése 3.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai: tárgytervező képesség, formaalkotó és díszítményképző készség, anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, kézműves alapismeret, a műfaji jellegzetességek megfelelő alkalmazása, a vizsgamunka összhatása. A KÉZMŰVES MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Kézműves műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 40 perc - tárgyalkotás 200 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Kézműves műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A kézműves műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét. A 254

kézművességhez tartozó anyagok tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről, a kézművesség munkafolyamatairól, a díszítési módszerek műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól, a népművészet kézműves emlékeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását. 2.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kézműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott tanári irányítással tervezett és kivitelezett színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció) szabadon választott díszítési és összeállítási technikával (ásványi, növényi vagy állati eredetű anyagokból készült, formázással, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással, faragással, festéssel, batikolással ) létrehozott vizsgamunka lehet: népi gyermekjáték, népi hangszer, hagyománytárgy (betlehem ), használati tárgy (lakástextil, öltözetkiegészítő ), ajándéktárgy. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített terv alapján, hagyományos kézműves anyagokból, tetszőleges kézműves technikával megoldott alkotás (öltözetkiegészítő, ékszer ). 2.2 A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: a kézművesség anyagai, kézműves technikák, technológiák, kézműves díszítési módok, jelentéstartalom a tárgyakon, a kézműves mesterségek története, szakosodása a kézművesség tárgytípusai a kézművesség legjelentősebb tárgyi emlékei, alkotói, műhelyei, a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a kézművesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga részletes értékelése 3.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, manuális és konstruáló készség díszítő, stilizáló készség, a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, a terv egyedisége, kreativitás az anyag- és eszközhasználat szintje 255

a kézműves ismeretek gyakorlati alkalmazásának (szabás, összeillesztés, díszítés ) szintje, a megfelelő kézműves műveletek, munkafolyamatok kiválasztása a vizsgatárgy összhatása, a funkció forma - díszítmény összhangja. 3.2. A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, a megfogalmazás szabatossága, pontossága. 256

VIZUÁLIS ALAPISMERETEK TANTÁRGY ÉVFOLYAMOKRA LEBONTOTT TANANYAGTARTALOMA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE 257

1. évfolyam KÖVETELMÉNY: - a vizuális alapelemek ismerete (pont, vonal, folt, szín, sík, tér), - a vizuális alapelemek alkalmazása, - a hasonlóság, azonosság, különbözőség fogalmának ismerete, - térbeli tájékozódási képesség, - színismeret (főszínek, mellékszínek), - színkeverési ismeret, - a színek kifejező erejének, hangulati hatásának felsmerése, - arány és irány felismerési képesség, - élmény, szituáció és karakter kifejezési képesség, - a ceruza, zsírkréta, filctoll, vizfestés technikájának ismerete - a plasztikai alakítás, konstruálás technikáinak ismerete TANANYAGTARTALOM Élmény kifejezés Élményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezése Az öröm (születésnapomon, győztem...), bánat (szomorú voltam...), félelem (megijedtem...) megjelenítése A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése) Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismerése Játékos gyakorlatok: pont sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok), vonal sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor, szalmakötegek), folt kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél) Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés, tenyérnyomatok Műalkotások bemutatása: őskori barlangrajzok, poentilista képek, Victor Vasarely vonalas jellegű képei Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással Karakter kifejezése arányok torzításával Hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétetése Jellemvonások felismerése képekről, fotókról Technika: kollázs, plasztikai feladatok A tér felfedezése A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése építőkockával Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül) Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből 258

Technika: zsírkréta, tempera A tér ábrázolása A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatkertben, cirkuszban, játszótéren) Séta az állatkertben, játszótéren (termések, növények gyűjtése) Állatok rajza, formázása agyagból Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás Bábkészítés - bábjátszás A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyé-ni ötlet alapján Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása A színek világának felfedezése Ismerkedés a színekkel: a főszínek megismerése, színkeverési próbálkozások, a hideg-meleg színek megismerése, színkontrasztok szerepe, a sötét és világos színek hangulati hatása A feladatok végezhetők: zene felhasználásával, az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, színkompozíciók létrehozásával Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik Kiállítás, múzeumlátogatás Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek) Csoportkiállítás rendezése Minimum követelmény A tanuló legyen képes a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerésére, az alapelemek alkalmazására (pont, vonal, folt, irány, tér), ábrázolásaiban a színek hangulatkeltő erejére építeni, Rendelkezzen alapvető jártassággal a színkeverésben. Jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit. 2. évfolyam KÖVETELMÉNY: - a vizuális alapelemek ismerete (pont, vonal, folt, szín, sík, tér), - a vizuális alapelemek alkalmazása, 259

- a hasonlóság, azonosság, különbözőség fogalmának ismerete, - megfigyelési, térbeli tájékozódási képesség, - véleménymegfogalmazási képesség, - színismeret (főszínek, mellékszínek, komplementer színpárok), - színkeverési ismeret, egyéni színhasználat, - a színek kifejező erejének, hangulati hatásának felsmerése, - méret, arány, irány, térfelismerési képesség, - az anyag, forma, funkció összefüggésének felismerése - kiemelési képesség, - élmény, szituáció és karakter kifejezési képesség, - a ceruza, zsírkréta, filctoll, vizfestés technikájának ismerete - a papírmetszet, papírdúc, kollázs technikáinak ismerete - a plasztikai alakítás, konstruálás technikáinak ismerete TANANYAGTARTALOM Az előző évi ismeret felmérése A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) Szubjektív színhasználat Meseillusztráció készítés: leporelló - kollektív munkával Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér) A szerkezet felfedezése Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl.: szüret) Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás Portré és alakrajz Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből) Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör) Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs A sík és tér Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése Maszk rajza, maszk készítése Témakör: Farsangi népszokások (busójárás) A külső tér megfigyeltetése séta során Vázlatok készítése épületekről Játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése vegyes anyagok felhasználásával) A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán) A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag 260

A színek kifejező ereje A színek hangulati hatásának felhasználása Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése Dramatizálás Kiállítás, múzeumlátogatás Minimum követelmény A tanuló legyen képes a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) fel-ismerni és alkalmazni, megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni, a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni, Ismerje és legyen képes alkalmazni a kiemelést, az anyag, forma, funkció összefüggéseit, az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét, önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat, Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani. 261

A RAJZ FESTÉS MINTÁZÁS TANTÁRGY KÖVETELMÉNYE ÉS ÉVFOLYAMOKRA LEBONTOTT TANANYAGTARTALOMA 1. évfolyam Tananyag Ahhoz, hogy a tanuló a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit. Tervezetünk az ismeret-, készség- és képességfejlesztést a tanuló érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja. Az első évfolyamban a világról való ismeretek bővítése a tanulók számára kedves lények, a mesék és játékok, az épített környezet megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő. A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják. Virág- és terménybábokat készíthetnek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készíthetnek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzíthetik. Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik. Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak. Közös munkával nagyméretű faliképeket alkothatnak. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék- és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják. Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és hajtogatás technikáit. Követelmény A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni: az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, a vizuális művészet jellemző sajátságairól, a köznapi és a művészi szépről, a gyermekek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyenek nyitottak a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. 262

Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat. Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat. A tananyag témaköre: A mesék világa Növényekről szóló mesék illusztrálása Mesekönyvek nézegetése. Mesehallgatás A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása A mese képi megjelenítése A választott meserészlet eljátszása A játék élményének vizuális megjelenítése Madarakról szóló mesék illusztrálása Művészi illusztrációk nézegetése Illusztrációkészítési technikák megismerése Madarakról szóló mesék, versek, énekek meghallgatása A gyermekeknek tetsző irodalmi alkotásokhoz illusztráció tervezése A képi megjelenítés választható feladatai: - Illusztráció készítése grafikai és festészeti eszközökkel - Színespapír-kollázzsal dekoratív illusztráció összeállítása - Színek összefuttatásával, fröcsköléssel, szivaccsal érdekes felületű képek alkotása - Tuskimosással (a fehér temperával megfestett kép fekete tussal történő lefedése, majd kimosása által) fekete-fehér folthatású illusztrációk készítése A négylábú mesefigurák megjelenítése Négylábúakról szóló mesék, versek meghallgatása (Pl.: nyuszi, róka, oroszlán. ) Képek, videofilmek megtekintése az állatok mozgásáról Állatokkal kapcsolatos élmények felelevenítése A négylábú testfelépítésének, arányainak, színének vizsgálata képek alapján (esetleg a természetben is) Négylábú mesefigurákról szóló történetek vizuális megjelenítése A képi megjelenítés választható feladatai: - Pl.: Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása - Pl.: Arany János: Rege a csodaszarvasról című művének illusztrálása grafikai meg-oldással Mesebeli lények tervezése Művészi állatábrázolások nézegetése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasása Meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével. A füzetecskéből nyert ötletek alapján térben mozgó mesebeli lény rajzolása, festése a környezet jelzésével Szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával Állatfigurás játék készítése Állatfigurás játékok megfigyelése otthonról hozott tárgyak segítségével Játékkészítésre alkalmas tárgyak, anyagok gyűjtése 263

Talált és gyűjtött tárgyak, anyagok (érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző) minőségének, alakításának élményszerű megtapasztalása A tárgyakból, anyagokból játékok tervezése A fő- és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása A különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése Az elkészült játék bemutatása A játékkal jelenetek, szituációk eljátszása A játék élményének képi kifejezése Meselény park kialakítása Az előző órákon készített állatfigurák, meselények számára állatkert, játékpark kialakítása csoportmunkával A feladat lépései: - Állatkerti élmények felelevenítése - Az állatok életfeltételeinek megismerése fotók, videofilmek segítségével - A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése - Különböző anyagokból emelkedő, mélyülő terepek kialakítása - A terepasztalon kialakított térbe fák, növények telepítése, patakok, tavak kialakítása, építmények emelése. A dobozházakon nyílások bejáratok képzése. Utak, kerítések konstruálása. - A játékfigurák környezetbe helyezése. A játékfigura életterének megrajzolása, megfestése Tündérek megjelenítése Tündérekről, királylányokról szóló mesék, versek felidézése. Egyéni döntés alapján a főszereplő kiválasztása A főszereplő formájának, mozdulatának, ruhájának, környezetének elképzeltetése A vizuális megjelenítés választható feladatai: - A mese vagy vers főszereplőjének és környezetének megrajzolása tussal vagy diópáccal a gyűjtött élmények alapján - A választott irodalmi mű egy részletének megfestése temperával színfolttal kiemelve a kompozíció egy részletét A meseszereplők síkbábjainak elkészítése A gyermekeknek tetsző meserészletek és a kedvenc meseszereplők kiválasztása A fő és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavétele A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása Egy-egy mesefigura síkbábjának elkészítése Az elkészült bábok jelenetbe helyezése. A bábok életre keltése mozgatással. A bábokkal a mese jeleneteinek bemutatása. A kiválasztott meserészlet illusztrálása (vegyes technikával: zsírkréta-vízfesték, tus-vízfesték, filctoll-vízfesték, tempera-kréta) A kiemelés, figyelemfelkeltés módjának feltérképezése (szín, méret, elhelyezés, díszített felület). A megfelelő eszközök, anyagok, technikák megválasztása A különböző ábrázolási módok megnevezése (vonalas ábrázolás, foltszerű ábrázolás, kevert, színes) 264

Meséhez díszlet készítése Meseköltés, improvizáció az elkészült bábokkal A kitalált történethez paraván, díszletek, háttérelemek készítése A díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének figyelembevétele. A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjátszás élményének megfestése A bemutatott festmények és versrészletek összevetése az egyéni meseköltéssel és képalkotással Mesevár alkotása Várformák, várbelsők megfigyelése A mesehősökhöz illő építmény kiválasztása. A kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkával A várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele Várépítő, díszletező csoport kialakítása Vár építése dobozokból és hullámpapírból A dobozokon nyílások (ablakok, ajtók) kialakítása kivágással A kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapukba Az építményhez, szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestése A színek megválasztásával hangulatok, érzelmek (jó, gonosz) érzékeltetése Várzászló, címer, pajzs tervezése Szituációs játék a vár körül Minimumkövetelmény: A tanuló alkalmazza a vizuális nyelv jelrendszerét. Használja az önkifejezés, a képi, plasztikai megjelenítés különböző technikáit, lehetőségeit. A formákról, színről, térről szerzett tapasztalatait tudja egyénileg megfogalmazni. 265

2. évfolyam Tananyag Az általunk készített tantervi program az alapfok második évfolyamában a természet és a tanuló kapcsolatát helyezi a vizuális megismerés, vizsgálódás középpontjába. A második évfolyamos tananyag elsajátításának célja az élő természetről való ismeretek gazdagítása. A tanulók megfigyelhetik a természet körforgását. Először a növényvilág vizuális feldolgozásával foglalkoznak. Felfedezhetik az apró kis gyomnövények szépségét, bogyós ágakkal nyomatokat készíthetnek, kéregdarabokból változatos felületeket képezhetnek. A virágok emberi tulajdonságokkal való felruházásával Virágországot alkothatnak. A növényvilág vizuális feldolgozása után a vizsgálódás iránya az állatvilág felé terelődik. A madarak testének tömegét a tömbszerű mintázás, a testet borító tollazat színességét, rajzolatát a grafika és festészet eszközeivel adhatják vissza, fejezhetik ki. A népművészetben megjelenő madárformák tanulmányozásával sokféle átírási módot ismerhetnek meg. Saját mesemadaruk elkészítéséhez az alkotási szándék függvényében a kifejezési eszközök és technikák tuskimosás, viaszkaparás, monotípia, papírmetszet, papírdúc, forma kitakarás, különböző vegyes technikák teljes tárházát felsorakoztathatják. A megismert, tanulmányozott formák segítségével meséket illusztrálhatnak, diafilmeket, bábokat készíthetnek. A négylábú állatok megismerését plasztikai, grafikai megjelenítés segíti. Az egyénileg megmintázott kis szobrokkal téri jeleneteket modellezhetnek, szoborcsoportokat alkothatnak. A tanulmányozott állatok síkra redukált formáival jeleket képezhetnek, információkat közölhetnek. Az ember vizuális megismerésére, megjelenítésére programunk sokféle megoldást kínál. Követelmény Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő természet formáiról, tér-idő viszonyairól. Szerezzenek ismereteket: a formák tulajdonságairól, mozgásáról; az élő természet fény-, szín-, tér- és időviszonyairól, a térben való tájékozódásról és a téralakításáról, a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, a színek, formák átírásáról, a műalkotásokból felénk sugárzó érzelmi hatásokról, az élő természethez fűződő hagyományokról. Készítsenek a természet ünnepeihez köthető tárgyakat. Törekedjenek tapasztalataik, a természet gazdag formakincsének élményszerű ábrázolására. Tegyék árnyaltabbá önkifejező képességeiket. Bővítsék kompozíciós ismereteiket. Ismerjenek meg újabb technikákat, fejlesszék anyag- és eszközhasználati jártasságukat. A tananyag témaköre: Az élő világ 266

Növények rajza, festése Ismerkedés a környezet, az évszak növényeivel A növények megfigyelése, részeinek megnevezése, arányainak megállapítása A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása Festésre alkalmas virág kiválasztása. A virág színeinek megnevezése, a színárnyalatok kikeverése. A virág és hátterének megfestése A látvány dekoratív átírása Növényi nyomatokkal gipszdombormű készítése A plasztikáról szerzett ismeretek felelevenítése képzőművészeti alkotások, gyermekmunkák segítségével A domborműkészítés lehetőségeinek megismertetése. A gipsznyomat, a negatívból pozitívba való öntés technológiájának bemutatása Az előzetesen gyűjtött növényi részekkel gipszdombormű készítése Természeti formák agyagba nyomkodása, negatív formák létrehozása rendezgetés, komponálás alapján. A formák kiemelése az agyagból Az elkészült munkák értékelése Alkotások növényi részek felhasználásával Növényi részekből készült tárgyak, alkotások bemutatása A gyűjtött növényi részek formáinak, felületének, színének, rugalmasságának vizsgálatával felhasználhatóságuk kitalálása A tárgyalkotás választható feladatai: - Virágokról, fákról szóló vers, mese felolvasása után növényi részekből illusztráció készítése. Kompozíció kialakítása az irodalmi mű vagy az egyéni élmény alapján. A ragasztás technikájának megbeszélése. A felragasztott növényi részek kiegészítése vonallal, pontszerű elemekkel, színnel. - A préselt növényi részek, kéregdarabok, termések rendezgetésével dekoratív felületalakítási kísérletek készítése - Gyűjtött növényi elemekből virágszőnyeg szövése. Keménypapír kereten felvetett spárga láncfonalak közé növényi vetülékek (virágok) beszövése - A sodrás, a fonás alapelemeinek elsajátításával virágkoszorú készítése A virágok megszemélyesítése Viaszkarc alkotások bemutatásával a viaszkarc-készítés lehetőségeinek megismertetése. Viaszkarchoz szükséges lap készítése sűrű, többszínű zsírkrétával való alapozással, az alap temperával való lefedésével. A száradási idő alatt beszélgetés az eddigi növénymegfigyelésekről, a mesebeli növényekről, a virágokkal kifejezhető jelentéstartalomról. Részletek felolvasása növényről szóló versekből, mesékből; zenehallgatás A növényeket ábrázoló képzőművészeti alkotások szépségének felfedezése Egy gyermek virágjelmezbe öltöztetése a képzelőerő fokozása érdekében A gondolatban megszemélyesített növény megrajzolása karcolással a megszáradt, lealapozott felületre. A vizuális jelek arányos, tudatos használata. A kompozíció helyes kialakítása. A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymásmellé helyezésével. Virágország kialakítása A legkülönösebb virág gazdájának Virágkirállyá, Virágkirálynővé választása 267

Növénymotívumok a népművészetben Motivációként növényekről, virágokról szóló népköltészeti alkotások felidézése Az előzetesen gyűjtött népművészeti tárgyak és róluk készült képek alapján a növénymotívumok alkalmazásának és formai sajátosságainak megfigyelése: a stilizált és naturális ábrázolás, a motívumok felépítése, elrendezése, az egyes virágfajtákkal kifejezhető jelentéstartalom felfedeztetése A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtése A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal A motívumgyűjtés után választható tevékenységek: - Sorritmusok vagy terülő ritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával - Szubjektív érzelmek kifejezése a megismert növénymotívumok továbbalakításával Lepkék, halak vizuális megjelenítése Az állatvilág változatos formáinak megismerése a gyűjtött tapasztalatok, videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével Egyszerű sík- vagy plasztikus formára redukálható állatalakok tanulmányozása, vizuális megjelenítése Választható tevékenységek: - A lepkék testfelépítésének, szimmetriarendszerének, a lepkeszárny színének, rajzolatának megfigyelésével dekoratív feladatok alkotása - A halak alakjának, színének, mintázatának tanulmányozásával az áramvonalas test jellemzőjének megfigyelése; az azonosságok és különbségek felismertetése. Változatos formájú halak megjelenítése papírnyomattal - Egy óriás akvárium élővilágának megfestése csoportmunkával. Az óriás háttér elé egyénileg megfestett és kivágott halacskák elhelyezése A madarak plasztikai megjelenítése A madarak változatos formáiról szerzett ismeretek bővítése videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével A megismert sajátosságok összegzése plasztikai megjelenítés által A mintázási lehetőségek megismerése: egy tömbből formálás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés. A mintázás műveleti sorrendjének megismerése A körplasztika és a dombormű közötti azonosságok és különbözőségek Az agyag és a plasztilin eltérő tulajdonságainak összevetése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Relief készítése egy elképzelt madárról - Egy madár körplasztikában történő megmintázása. Tömbből való formázással a test fő tömegének kialakítása Az elkészült munkák alapján a dombormű és körplasztika jellemzőinek összegzése Állatfigurákkal diafilm készítése A diafilm jellemzőinek megbeszélése Diafilmkészítésre alkalmas mese (pl. A kóró és a kismadár c. történet) meghallgatása A mese szereplőinek jellemzése Madárfotók, egyéni élmények, kitömött modellek alapján a madár felépítésének, arányainak, tollazatának vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása Az egymást követő eseményeknek megfelelően a mese tagolása Az egyes részekhez vázlatok készítése 268

Az időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben A formák megrajzolása tussal, színezés vízfestékkel. A száradást követően további díszítés ponttal, vonallal, folttal Az elkészült képek felragasztása a fotókarton filmszalagra Az összeállított képsor (diafilm) levetítése alatt a történet felolvasása A repülés megjelenítése A madár jellemző mozgásának, a madár repülésének a vizsgálata személyes megfigyelések, videofilmek, fázisfotók alapján A levegővel teli könnyű csontok megfigyelése madárcsontvázon A repülőgépek, sárkányrepülők és a madár alakja, testfelépítése közötti azonosságok felismertetése A vizuális megjelenítés választható technikái: - A madár testrészeit jelképező sablonok kivágásával, azok téri helyzetének megváltoztatásával a repülés fázisainak több képben való megjelenítése A szerzett tapasztalatok alapján madár formájú közlekedési eszközök (repülőgépek, sárkányrepülők) tervezése - Papírhajtogatással repülő szerkezetek készítése. Röptetés. Állatfigurák a térben Képek, képzőművészeti alkotások, videofilm segítségével élmények felelevenítése az állatok mindennapjairól. Az állatok formájának, tömegviszonyainak összehasonlítása a művészi feldolgozásokkal A plasztikai megjelenítés választható tevékenységei: - Kerekszobor készítése cirkuszi állatról. Az állatmutatványok felidézése. A kerekszobor készítési sorrendjének megismerése - Csoportmunkával egy cirkuszi produkció figuráinak megalkotása (az elefántok vagy lovak sétája a porondon; fókák, medvék labdázása), a figurák szoborcsoporttá rendezése - Közös munkával Noé bárkájának benépesítése. A bárka agyagból való kialakítása közös munkával. A bárkán utazó állatok egyéni megmintázása Állatábrázolás a népművészetben Népművészeti tárgyakon, róluk készült fotókon, fénymásolatokon az állatmotívumok megfigyelése A motívumok felépítésének, elrendezésének, alkalmazásának vizsgálata. A hozzájuk kötődő jelentéstartalom felfedeztetése Tárgyak, képek, fénymásolatok alapján motívumok gyűjtése A gyűjtött motívumok felhasználása, alkalmazása, továbbépítése Állatfejes farsangi maszk készítése Beszélgetés a farsangi néphagyományokról Farsangi énekek, mondókák felelevenítése, képek, videofilmek megtekintése A természet, az évszakok változásának és a farsangi szokások összefüggésének felismertetése. Mesék, versek meghallgatása az állatok farsangjáról Álarcok, maszkok megfigyelése, lényeges tulajdonságaik kiemelése Az egyszerűsítés, dekorativitás felfedeztetése Az állatokkal kifejezett tulajdonságok, a maszkokról leolvasható gesztusok értelmezése. Az állatportrék jellemző formájának megfigyelése, képi ábrázolása A papírmasé álarc készítés műveleti sorrendjének megismerése Az elkészült állatálarcokkal maskarázás 269