IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 IPARM Ű VÉSZETI ÁG

Átírás

1 IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 IPARMŰVÉSZETI ÁG

2 IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 KÉZMŰVES TANSZAK

3 IPARMŰVÉSZETI ÁG 3 ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK: A kézműves műhelymunka tanításának célja: A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezet harmonikus életvitel, a környezet alakítás képességének megalapozása, az értékmentés és megőrzés igényének létrehozása. A kézműves műhelymunka feladata: a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedezése a tárgyelemzéseket és a tárgyalkotó tevékenységeken keresztül, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotó munka elvégzését, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségeinek felfedezése a kézműves tevékenységen keresztül, a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, a kézügyesség, a technikai érzék, és tervező-teremtő fantázia fejlesztése, az értékteremtéses és megőrzésen keresztül munkára nevelés. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK: ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,

4 IPARMŰVÉSZETI ÁG 4 alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés, tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. Rendelkezzen ismeretekkel: a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségükről, a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól. Legyen jártas: a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, a felhasznált anyagok megfigyelésében, a kézművesfolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technika választás, kivitelezés, díszítés), a gazdaságos munkavégzésben, a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő balesetmentes használatában, a tárgyak elemzésében. Legyen képes: a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására. Fedezze fel: a tárgyakban rejlő esztétikumot, a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében. TANTÁRGY MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ (KÉZMŰVES) ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra

5 IPARMŰVÉSZETI ÁG 5 TANANYAG Feladatcsoport: 1.Gyöngymunkák A gyöngyfűzés eszközeinek megismerése A gyöngy fajtáinak felismerése Gyöngyszövés eszközeinek megismerése. Gyakorlat Egyszerű gyöngyfűzési technikákkal ékszer készítése. Egyszerű gyöngyszövés készítése. 2. Szövés fonás alapjai A szövés fonás felhasználási területei. Fonások készítése Szövés kereten 3. Az agyagmunka alapjai Az agyag megfigyelése, tulajdonságai Agyagplasztika készítése Egyszerű agyagedény készítése Díszítési technikák kipróbálása 4. A család ünnepei A család ünnepei

6 IPARMŰVÉSZETI ÁG 6 Tárgykészítés az ünnephez kapcsolódóan KÖVETELMÉNY: Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. 2. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Gyöngymunkák Gyöngyfűzés, gyöngyszövés kellékei Bonyolultabb fűzéstechnikák megismerése

7 IPARMŰVÉSZETI ÁG 7 Gyöngyszövés készítése 2. A varrás alapjai A varrás és hímzés anyagai Egyszerű szegő és díszítő varrások készítése 3. Textilmunkák Textilfestés mintázás nyomhagyással, ecsettel 4. Ajándéktárgyak Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyaggal és technikákkal Egész éven át végigvonuló feladatok: a felhasznált anyagok megfigyelése a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése az eszközök helyes használata KÖVETELMÉNY: Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat. A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és forma kapcsolatáról.

8 IPARMŰVÉSZETI ÁG 8 ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. TANTÁRGY I. MŰHELYGYAKORLAT (KÉZMŰVES) ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoport: 1. A környezet anyagai A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl. bogáncsbaba)

9 IPARMŰVÉSZETI ÁG 9 Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben 2. Az ember tárgykészítő tevékenysége Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével, területeivel Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben Egyszerűbb papírhajtogatások 3. Textilmunkák A tárgyak csoportjai - pl.: alapanyag szerint Egyszerű fonástechnikák - fonalsodrás, 3, 4 szálas technikák Textilfestés - mintázás nyomhagyással (pl.: krumplidúc), fröcsköléssel, ecsettel Rongybabakészítés - a mintázott textil alkalmazásával 4. A család ünnepei Ünnepek és hétköznapok A család ünnepei Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.: karácsonyfadíszek) Különféle báb- és babakészítési lehetőségek Egész éven át végigvonuló feladatok: A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása

10 IPARMŰVÉSZETI ÁG 10 KÖVETELMÉNY: Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

11 IPARMŰVÉSZETI ÁG ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. A természeti környezet A természeti környezet megfigyelése A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez...) fűződő népköltészeti alkotások, hiedelmek Növényi részek gyűjtése Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból 2. Az agyagmunka alapjai Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon Az agyag megfigyelése és tulajdonságai A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés Agyagelőkészítés. Agyagplasztika Edénykészítés formába rakással Díszítés nyomhagyással 3. A szövés - fonás alapjai A szövés - fonás felhasználási területei A szövés - fonás anyagai, megfigyelésük A körmönfonás technikái Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások

12 IPARMŰVÉSZETI ÁG 12 A szövés alapjai - szövés képkereten 4. Papírmunkák A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése Papírhajtogatások Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is) Sárkánykészítés 5. Ajándéktárgyak Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi asztal, mézeskalács) Egész éven át végigvonuló feladatok: a felhasznált anyagok megfigyelése tárgyak elemzése adott szempontok szerint a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése az eszközök helyes használata KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és a forma kapcsolatáról. Szerezzen jártasságot a szövés - fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási lehetőségeiben. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

13 IPARMŰVÉSZETI ÁG 13 A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. 5. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. A népmesék világa A népmesék világa, a mesék szereplői Népmesei jelenetek ábrázolása Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil 2. A varrás alapjai A varrás szerepe A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük, tulajdonságaik

14 IPARMŰVÉSZETI ÁG 14 Egyszerű szegő és díszítő varrások Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása Mintaterítő készítése 3. Népszokások A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok) A madzagszövés technikája 4. Az emberélet fordulóinak tárgyai Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.: lakodalmi vendégsereg) Gyöngyfűzés. Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok 5. Népi hangszerek Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés - gonoszűzés) Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda) Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek... Egész éven át végigvonuló feladatok: a tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak, a felhasznált anyagok megfigyelése,

15 IPARMŰVÉSZETI ÁG 15 tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan, a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása, ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása, az alkalmazott eszközök balesetmentes használata KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: a népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről. Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. 6. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok:

16 IPARMŰVÉSZETI ÁG Szálasanyagok A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai A szalma előkészítése Szalmafonattal készített tárgyak (pl.: aratókoszorú, állatfigurák) Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák 2. Népi gyermekjátékok A gyermekjátékok szerepe felkészítés a felnőtt korra. Játék munkaeszközök készítése. Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag. 3. Nemezelés Állati eredetű alapanyagok. A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módja. A nemezelés technikája. Mintázási lehetőségek. Kisebb nemeztárgyak készítése. 4. A bőrmunka alapjai Állati eredetű alapanyagok. A bőr megfigyelése, tulajdonságai.

17 IPARMŰVÉSZETI ÁG 17 A bőrös munka eszközei. Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések, fonások alkalmazása. 5. Népi építészet A népi építkezés anyagai, technikái. A parasztház alaprajza, berendezése. Gyakorlat. Makett készítés település, porta, házbelső. Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, kukoricaszár, csuhé, szalma. Egész éven át végigvonuló feladatok: A funkció forma díszítés harmóniája a tárgyakon. A felhasznált anyagok megfigyelése. Tárgyelemzések adott szempontok szerint. A tárgyakban rejlő esztétikum felfedezése. Saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése. Az alkalmazott eszközök balesetmentes használata. KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról. Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is.

18 IPARMŰVÉSZETI ÁG 18 A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. TOVÁBBKÉPZŐ 7. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Famunkák A fa felhasználási területei. A fának, mint alapanyagnak megfigyelése. Egyszerű fafaragási technikák kipróbálása (karcolás, ékrovás). A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk. 2. Vesszőmunkák A vesszőből készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben. A vessző előkészítése.

19 IPARMŰVÉSZETI ÁG 19 A kosárfonás alapjai. Kisebb tárgyak, játékok vesszőből. 3. Háncs- és gyékénymunkák A háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei. Előkészületek a fonáshoz. Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással. Egyszerű mintázási lehetőségek kipróbálása. Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése. 4. Népi kerámia Kerámiák a lakáskultúrában. Kerámiával közvetített jelentéstartalom. Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével. Különféle díszítési módok rátétes, mélyített és áttört díszítés. 5. Bőrmunkák A bőr felhasználási területei. A bőr fontosabb munkatulajdonságai. Kisebb használati tárgyak készítése bőrből. Díszítési lehetőségek megismerése szironyozás, domborítás, rátétvarrás. Egész éven át végigvonuló feladatok: A tervezés szempontjai, folyamata.

20 IPARMŰVÉSZETI ÁG 20 A felhasznált anyagok megfigyelése. A tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere. Tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódva. Tárgyak esztétikumának megfigyelése. Használati eszközök balesetmentes használata. KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs gyékény, a kerámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelző értékéről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. 8. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: 2 óra TANANYAG Feladatcsoportok:

21 IPARMŰVÉSZETI ÁG A szövés A szövőkeret felépítése. A szőttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai. A szőttesek szerepe a lakáskultúrában. Felvetés a szövőkeretre. A szövés munkafolyamata, egyszerű mintázási technikák. Mintakendő készítése. 2. A hímzés Hímzések a népviseletben és a lakástextileken. A régi és az új hímzések összehasonlítása. Saját tájegységhez kötődő szabad rajzú hímzés. Egy szálvonásos technika kipróbálása. 3. Batikolás A textilfestés anyagai, munkafolyamata. Viaszolt és csomózott batikolási technikák. 4. Ékszerkészítés A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom. Öltözet kiegészítők, ékszerek kiegészítése.

22 IPARMŰVÉSZETI ÁG 22 Felhasználásra javasolt anyagok: bőr, gyöngy, növényi anyagok. Gyöngyszövés. 5. Népviselet A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom. Viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával. 6. A népművészet továbbélése A népművészet továbbélési lehetőségei a modern körülmények között. A lakáskultúrához köthető, mai igényeknek megfelelő tárgykészítés választott technikával. 7. Rendszerezés A hagyományos kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák, tárgyak). Önálló tárgykészítés a tervezéstől a kivitelezésig választott technikával. Egész éven végigvonuló feladatok: Önálló alkotómunka (tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés). A tanult technikák komplex alkalmazása. Irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák. A tárgyak esztétikumának megítélése. Balesetmentes eszközhasználat.

23 IPARMŰVÉSZETI ÁG 23 KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és a hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig osztályzatok valamelyikével értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. TANTÁRGY II. NÉPMŰVÉSZET A PROGRAM CÉLJA, FELADATA: A népművészet tantárgy tanításának célja: a népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása, a hagyomány értékeinek bemutatásával az egyén és a közösség kapcsolatának, a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányú befolyásolása.

24 IPARMŰVÉSZETI ÁG 24 A tantárgy tanításának feladata: a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadása, a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanulók elé, a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával, az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése, az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl.: gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum- ill. tájház látogatások), értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai élmény- és ítélőképesség mélyítése. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK: A tanuló az alapfok végén ismerje: a néprajz fogalmát, területeit, egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát, a tárgyi és szellemi kultúra kapcsolatát, népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit, a népművészet táji, történeti tagolódásának alapjait, a díszítőművészet eszközrendszerét, az alapvető néprajzi szakirodalmat. A tanuló legyen képes: a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint, az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni, megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,

25 IPARMŰVÉSZETI ÁG 25 az empátiára, a sajátunktól eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására. A tantárgyat a kézműves műhelygyakorlattal párhuzamosan, annak óraszámában tanítjuk alapfok És továbbképző évfolyamain, azzal a céllal, hogy a műhelygyakorlaton szerzett gyakorlati ismereteket a népművészet tárgykörébe tudják elhelyezni a tanulók. ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Általános tudnivalók A néprajz fogalma. A néprajz kutatásának tárgya. Múlt és jelen egymásra épülése. Egyén, közösség, nép, nemzet meghatározása. A nép kultúra és a nemzeti kultúra körvonalazása. A hagyomány, a hagyományozódás kérdéskörének vizsgálata. Az egyén és a közösség viszonya, a hagyományokba való belenevelődés folyamata. A közösség rétegződése: a család, a nagycsalád, korcsoport, etnikum. A közösség működése, munkamegosztása, a közösségi értékrend. Hovatartozás-tudat, identitástudat felkeltése a tanulókban. 2. Népköltészet, néphit Valóság és fantázia, racionális és irracionális együttélése. A globális világ megjelenése. Az ember és a természet viszonya. A természet erői, jelenségei a népköltészetben. Az egyén és a társadalom viszonyának megnyilvánulásai a népköltészeti alkotásokban.

26 IPARMŰVÉSZETI ÁG 26 A vágyak világa a mese. A népmesék szereplői, az általuk képviselt erkölcsi tartalmak. Mesei cselekmények. A mese világképe. Fantáziaélmények és megszemélyesítések. Népmondák valóságra épülés, magyarázatkeresés. Eredetmondák, természeti jelenségek magyarázatai. Népi bölcsességek, élettapasztalatok a közmondások. Játékos kedv találós kérdések, mondókák világszemlélete. Természet, társadalom, emberi sorsok a népdalokban. A természet feletti erők és befolyások az ember életére. A mágia és a mágikus tevékenységek, helyük a mindennapi életbe. 3. Népszokások Hétköznapok és ünnepek. A szokások helye, szerepe a népéletben. Jeles napok. A természet jelenségeinek, változásainak, periodicitásának megfigyelése. Ősi természetünnepek a természet éledése, termékenysége, napfordulók, átmeneti időszakok. Az ünnepek egyházi és bibliai háttere: Jézus életének eseményei, valamint a szentek legendái a jeles napokban. Karácsonyi ünnepkör. Húsvéti ünnepkör. Pünkösdi ünnepkör. A jeles napokhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, dramatikus jelenetek, hiedelmek, mágikus tevékenységek. Az ünnepek szokástárgyai. Az ember életének fordulói.

27 IPARMŰVÉSZETI ÁG 27 Életút a közösségen át. Csoportba tartozás feladatok, lehetőségek. Közösségváltás elbocsátás, befogadás. Születés, gyermekkor, ifjúkor, házasság, halál. Élmény- és tapasztalatszerzés a környezetből az ünnepek megfigyelése. KÖVETELMÉNY: A tanulókban alakuljon ki a téma iránti nyitottság. Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről. Ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: témazáró dolgozatok, írásbeli feleletek, kiselőadások, beszámolók, tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. 6. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Népi gazdálkodás Alapvető szükségletek kielégítése zsákmányolás, gazdálkodás. Felesleg nélküli termelés, a minden hasznosításának elve.

28 IPARMŰVÉSZETI ÁG 28 A természeti környezet hatása a gazdálkodásra. A társadalmi viszonyok, a technikai, technológiai fejlődés befolyásoló szerepe. A hagyományos és a mai gazdálkodás. Önellátás - árutermelés. A munka szerepe a társadalomban, a paraszti közösségben, a közösségi értékrend kialakulásában. A közösség munkamegosztása a férfi és női munkák. Gyermekjátékok a felnőttkori szerepekhez kapcsolódóan (mozgásos és eszközös játékok, a játékkészítés). Természetközeli, természetharmonikus életmód, népi természetismeret. Földművelés: gabona élet. A földművelés fontosabb területei, munkafolyamatai. Állattartás: az állattartás fajtái, munkafolyamatai. A pásztorkodás. A termelt javak feldolgozása. A gazdálkodáshoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódód népköltészeti alkotások, népszokások (pl. aratóbál), jeles napok (pl. Szent György nap), hiedelmek, mágikus tevékenységek (pl. termés-, termékenységvarázslások, időjárásjóslások). 8. Népi építészet Az ember kiszolgáltatottsága a természeti viszonyoknak, időjárásnak, az építkezés kialakulása enyhelykeresés. Lakótér, munkatér, tárolási funkció. Az építkezés történeti alakulása. A társadalmi különbségek megnyilvánulása az építkezésben. Lakóházak és közösségi épületek (pl. templom). A falu és a város kialakulása, elkülönülése. A természetföldrajzi tényezők hatása az építkezésre.

29 IPARMŰVÉSZETI ÁG 29 Népi építkezés. A települések fajtái. A népi építészet jellemzői: az építkezés anyagai, technikái. Lakóházak, gazdasági épületek. Az építkezés, mint közösségi munkaalkalom. A paraszti lakóház alaprajza jellegzetes háromosztatú házak. A parasztház berendezése, bútorai, a kialakított belső terek funkciói. A berendezés jelfunkciója. A lakóhely és az életmód harmóniája. A népi építészethez (építkezés folyamatához, berendezéshez, épülethez) fűződő népköltészeti alkotások, népszokások, hiedelmek. 3. A hagyományos tárgyalkotás Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgykészítés szerepe, területei. Természetes anyagok felhasználása. A tárgykészítés szempontjai: a funkció elsődlegessége, a funkció forma díszítés harmóniája. A tárgyak jelző értéke (utalások a tulajdonos személyére, alkalomra ). Használati tárgyak, ajándéktárgyak. Tárgykészítéshez, tárgyakhoz fűződő hagyományok. KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet jellemzőiről, a hagyományos tárgyalkotás szempontjairól, területeiről. Ismerjen a gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az összefüggések keresésében, a saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: témazáró dolgozatok, írásbeli feleletek,

30 IPARMŰVÉSZETI ÁG 30 kiselőadások, beszámolók, tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. TOVÁBBKÉPZŐ 7. ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. A népművészet A népművészet fogalma. Kollektív művészet, a hagyományos értékrend hatása. A tárgyalkotás természeti, társadalmi, gazdasági meghatározói. Önellátás, házi ipar, kézművesség. Funkció forma díszítés, anyag méret technika összefüggései. Használati funkció, díszfunkció, reprezentáció. Tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom. A népművészet motívumrendszere geometrikus és természetes motívumok. Stilizált és naturális ábrázolás. A motívumok jelfunkciója, hozzájuk kapcsolódó szokás- és hiedelemelemek. Mintaelrendezés, kompozíció. Színhasználat. A népművészet korszakai a régi, új és legújabb stílus alapvető jellemzői. A hagyományos tárgyak esztétikuma.

31 IPARMŰVÉSZETI ÁG Famunkák A famunkák kialakulása, története, elterjedése. A fa felhasználási területei. A fa megmunkálási és díszítési technikái. A parasztfaragás szerszámkészítés, eszközkészítés, ajándéktárgyak. A parasztfaragás sajátos tárgyai, motívumkincse. A bútorkészítés. A bútorok kialakulása, fejlődése, fajtái. Készítési és díszítési eljárások, jellemző motívumrendszer és színhasználat. A fához, a famunkákhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, szokások, hiedelmek. A fából készült tárgyak esztétikuma. A fa a jelen tárgykultúrájában. 3. Népi kerámia A fazekasság kialakulása, története. A kerámiakészítés munkafolyamata, formázási és díszítési technikák, a kerámia motívumkincse. Az anyagminőség meghatározott szerepe fazekasok, korsósok, tálasok. Edényformák. A kerámia funkciói, helyük a lakásban, a mindennapi életben. Női és férfi tulajdonban lévő kerámiák. A fazekas termékek, mint a hagyomány tárgyai hozzájuk fűződő népköltészeti alkotások, szokások, hiedelmek. Fő kerámiakészítő központok. Kerámia a mai lakáskultúrában. A fazekas termékek esztétikuma. 4. Egyéb kézműves tevékenységek Vessző-, sás-, gyékény- és háncsmunkák. A készített tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.

32 IPARMŰVÉSZETI ÁG 32 Bőrmunkák. A bőr felhasználási területei (pl. ruházat, hangszerek, tárolók). Bőrműves mesterségek. Szűcsmunkák. Mézesbábosság. A mézesbábok szerepe. (pl. ajándék, offerek). Mintaformák. Tojásfestés. A tojás, mint szimbólum. Hozzá kapcsolódó hiedelmek, felhasználása a szokásokban (pl. húsvéti tojás, építőáldozat). Díszítési módok. KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről, korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről. Ismerjen tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat. Legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi kultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében. ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: témazáró dolgozatok, írásbeli feleletek, kiselőadások, beszámolók, tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal.

33 IPARMŰVÉSZETI ÁG ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában. TANANYAG Feladatcsoportok: 1. Népi textíliák A szövés fonás kialakulása, története. A szövés fonás anyagai, eszközei, munkafolyamatuk. A szövés mintakincse technikához igazodó stilizálás. A szőttesek felhasználási területei (viselet, lakástextilek). A fonó szerepe a népéletben, gazdag népköltészete, szokásrendszere. A népi hímzések. A hímzés anyagai, fontosabb öltéstípusai, színvilága, motívumkincse, mintaszerkesztések, kompozíciók. A hímzések alkalmazási területei. A kékfestés. A kékfestés munkafolyamata, motívumkincse. Felhasználása a viseletben, a lakástextíliákban. Lakástextíliák a népi és a mai lakáskultúrában. A textíliák esztétikuma. 2. Népviselet A népviselet fogalma, megoszlása (pl. nem, kor, alkalom szerint). A női és a férfi viselet elemei. A viselet, mint jelrendszer. A viseletet ért hatások (pl. szabadságharc), divatjelenségek. Öltözködési kultúra napjainkban. A viselet és a személyiség kapcsolata. Esztétikum a viseletben.

34 IPARMŰVÉSZETI ÁG Tájegységek népművészete A népi kultúra táji tagolódása. Az egyes tájegységek természetföldrajzi adottságai, az ott élő emberek életmódja. A táj jellegzetes népművészete tárgykultúrája, motívumrendszere. A táj szellemi kultúrájának érdekességei. A közösségbetartozás kifejeződése. Dunántúl. Alföld. Felföld. Erdély fontosabb tájegységei. A saját környezet, a saját tájegység népművészetének kiemelt vizsgálata. Irányított gyűjtőmunkák. 4. A népművészet továbbélése A népi iparművészet kialakulása a városi igények figyelembevételével. A természetes anyagokból készült termékek előtérbe helyezése. Hagyományos és hagyományt követő tárgyak a környezetben, a lakáskultúrában. Átfogalmazva beépítés új igényekhez való igazodás. Öncélú és funkcióval rendelkező tárgyak a tárgyi környezetben. Érték, stílus és a használó ember összhangja. 5. Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése KÖVETELMÉNY: A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját tájegysége népművészetéről. Legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége. Rendszerezze a népi kultúráról szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét saját életében.

35 IPARMŰVÉSZETI ÁG 35 ÉRTÉKELÉSI MÓD: A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük: témazáró dolgozatok, írásbeli feleletek, kiselőadások, beszámolók, tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése, a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE: Minősítés alapján bizonyítvánnyal. TÁRGYI FELTÉTELEK: Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök: diavetítő, képmagnó, TV, sötétítő berendezés, lemezjátszó, magnetofon. Tanulói segédletek készítéséhez: sokszorosító berendezés. A kézművességhez kapcsolódó kézi könyvtár. A műhely berendezése: tanulói munkaasztalok, székek, falitábla, szekrény, vízcsap, mosdó. Az intézményben legyen: égetőkemence, tűzhely,

36 IPARMŰVÉSZETI ÁG 36 varrógép, vasaló. Eszközök, szerszámok: kézikorong, szövőállvány, szövőkeret, sima képkeret, madzagszövő tábla, vágólap, ollók, kések, snitzer, körzők, vonalzók, tűk, árak, lyukasztók, kalapács, fogó, élezőkő, ecsetek, festésre alkalmas edények, műanyag kád, varrópad, vagy fapofák, rámák, keretek, műanyag tálak. TANKÖNYVEK, TANULÓI TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az alapfokú művészetoktatás során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag felhasználásához, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja című anyagban ajánlott irodalomként felsorolt. Tanulóktól csak a feltétlen szükséges taneszközök megvásárlását kérjük. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a művészeti szakmai munkaközösség határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a művészeti munkaközösség a következő szempontokat veszi figyelembe: a taneszköz tartalmában a pedagógiai programban a nevelőtestület által deklarált értéket hordozza, a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, előnyt élveznek a több éven keresztül használható taneszközök,

37 IPARMŰVÉSZETI ÁG 37 a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be, a taneszközök ára a szülők által megfizethető legyen, az árakat az iskolaszékkel véleményeztetjük, külsejében esztétikus legyen. Az iskola a kapott pénzügyi támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz szociális helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.