Pedagógiai program AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

2 I. Hivatalos adatok, törvények I.1. Az iskola Az iskola hivatalos adatai Az iskola neve: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont OM azonosítója: címe: 9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/ vezetője: Koppány László A fenntartó neve: Mária Iskolatestvérek Rendje Az alapító címe: 9024 Győr, Horváth Árpád u. 9. Tel.: 96/ neve: Római Katolikus Szentlélek Egyházközség címe: 9024 Győr, Szentlélek tér 1. Az alapító okirat kelte: december 13. Működési engedélyt kiadó szerv neve: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője címe: 9021 Győr, Városház tér 1. A működési engedély kelte: január 11. 2

3 A képzés típusa: alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatási egység vezetője: Kissné Kostelec Éva Az alapfokú művészetoktatás időtartama: szakaszai: képzési ág: tanszak: 12 évfolyam előképző alapfok, továbbképző képző- és iparművészeti makett- és papírtárgykészítő a tanulók és tanulócsoportok száma: teljes felfutáskor ( ) 17 tanulócsoport az intézmény működő évfolyamainak száma: 6 az intézménybe felvehető tanulószám: 340 fő alapfokú művészetoktatásban részesülők száma: 96 tanuló ( ) Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai: szeptember A program benyújtója: A pedagógiai program készítője: Koppány László Kissné Kostelec Éva A nevelőtestületi elfogadás dátuma: A fenntartói jóváhagyás dátuma: A nyilvánosságra hozatal módja: A tervezett felülvizsgálat időpontja: A pedagógiai programot véleményező szakértő neve: Baranyai Zoltánné 3

4 Az iskola jellege Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia együttműködésének eredményeként született meg az az elhatározás, hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a városrész egyre növekvő számú ifjúságának magas színvonalon történő oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve Benkovich Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az oktatási központ munkálatainak beindítását. A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt, amely magára vállalta - bel - és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés megvalósítását. Az iskolaközpont szeptember 1-jén nyílt meg és megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat évfolyamán. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére. Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének szentelte. Az iskola fenntartója, és a pedagógiai, pasztorális munka irányítója a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend. A hazánkban kevésbé ismert szerzetesrend a maristáké. Magukat, közösségüket és tanítványaikat a Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlják. A rendet Boldog Marcellin Champagnat Atya alapította 1817-ben, Lyonban. A Testvérek hivatásának az iskolai nevelést és oktatást tűzte ki célul, ezt folytatják követői a világ 75 országában. Jelmondatuk: " Mindent Jézusnak Mária által, mindent Máriának Jézusért! " Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus fiatalok keresztényszellemű nevelése és oktatása, amely szervesen illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll minden katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az iskola szellemiségét és célkitűzéseit. Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és egyházi rendelkezések szerint. Az Iskolaközpont magába foglal: - egy általános iskolát 8 évfolyamos szerkezeti formában, - egy 6 évfolyamos gimnáziumot, - (1998/99 tanévtől kezdődően egy 4 évfolyamos gimnáziumot), - egy többfunkciós diákotthont, - alapfokú művészetoktatási intézményt képző- és iparművészeti ágon. Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi, alapfokú művészetoktatási és szakképzési (többcélú) tevékenységét közös igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben végzi a kollégiummal együtt. Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a 6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be. 4

5 A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Működési területe - elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az észak-dunántúli régió Az iskolaközpont épülete: - 40 tanterem - csoportbontásra alkalmas kistermek - 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem - 8 szaktanterem - 1 könyvtár - kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula férőhelyes kollégium - konyha, ebédlő - orvosi rendelő - egyéb kiszolgáló helyiségek. Iskolaközpont alkalmazottai: Oktatás: Központi irányítás: Kollégium: Intézményi vagyon működtetése: Konyha: 97 fő 5 fő 10 fő 17 fő 13 fő (A fenti létszámadatok a részfoglalkozású, szülési szabadságon és gyesen lévő dolgozókat is tartalmazzák. ) I. 2. Az alapfokú művészetoktatás törvényességi háttere - a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantárgyi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VII. 18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - a fenti rendelet III. -ának 3. bekezdése alapján kiadott kiadvány, mely az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet értelmében tartalmazza a kötelező követelményeket és tantervi programot kiegészítve az évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyaggal továbbá a kötelező minimális eszköz és felszereltségi jegyzéket meghaladó az optimális feladat ellátást szolgáló tárgyi feltételeket - Az oktatási miniszter 23/2006. (V.24.) OM rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet módosítása 5

6 II. Az intézmény pedagógiai alapelvei Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. III. Az intézményi cél, feladat, követelmény III. 1. Az intézmény célrendszere Az alapfokú képzés iparművészeti oktatás célja és feladata a világ használatához és alakításához szükséges ismeretek, készségek, képességek, olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére, hogy képes legyen igény és elképzelése szerinti tárgyak tervezésére, alkotására. A fenti célok eléréséhez szükséges: - a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése - a problémafelismerés, megoldás készségének kialakítása - a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása - a megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása - a szociális hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség biztosítása - a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése - az önkifejezés és alkotás készségének kialakítása, a kreativitás fejlesztése - a gyermek világképének formálása - a műveltség, tudás megszerzésére való törekvés kialakítása - a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása - a nemzeti és európai kultúránkhoz való kötődés kialakítása - az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése - a tömeg és művészi kommunikáció formáinak megismerése, alkalmazása - a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése - az általános emberi értékek megismertetése - az érzelmi gazdagság kifejlesztése - a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása - a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása - a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése - a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása - az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált környezetre való igény ( rend, tisztaság ) kialakítása 6

7 - a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása, birtoklása Az egyes képzési szakaszok évfolyamok célcsoportjait az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák. III. 2. Az intézmény feladatai A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon (képző- és iparművészet) három szakaszban (előképző, alapfok, továbbképző) folyik művészetoktatás. Feladataink: - rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), - rendszeres igényfelmérés (évente), - feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, - érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, - személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, - többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: - kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, - egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, - tehetséggondozó eljárások, - kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, - egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, - közösségfejlesztő módszer, - játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, - kiscsoportos oktatás. Nevelési eszközök: - minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: - megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység a rajz-festés-mintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása, valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják. III. 3. Általános fejlesztési követelmények Az intézményben folyó alapfokú képző és iparművészeti oktatás fejlesztési követelményei: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére - a vizuális információk, közlemények megértésére - a képi gondolkodásra, vizuális absztrakcióra - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére - a kifejezési eljárások használatára 7

8 - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására - a médiák által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére - vizuális önkifejezésre, alkotásra - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére - tervezésre, konstruálásra - a kifejezési technikák tárgykultúra anyagainak ismeretére - eszközhasználatra, anyagalakításra - tárgykészítésre, környezetformálásra - a kézműves tevékenység gyakorlására - a jelentés az esztétikum megértésére - a rendeltetés a szerkezet a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére - a mindennapok, a természeti társadalom szépségének befogadására - a vizuális művészetek, környezet és tárgykultúra megismerésére - a műelemzési eljárások alkalmazására - a néphagyomány, a népi kultúra befogadására irányulnak. Az egyes képzési szakaszok, évfolyamok követelményeit az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák. A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység a rajz-festés-mintázás tantárgy és műhelyi gyakorlat tanítása valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják. 8

9 IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának! Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket kivetítsék, kialkossák magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. 9

10 VI. A tehetség, a képesség, kibontakoztatást segítő tevékenységek A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás. Az alapfokú képző és iparművészeti nevelés a képző- és iparművészeti iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakozását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésén van. Az összeállított tantárgyi program a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai eredményeire épít. A kiscsoportos műhelyfoglalkozások segítik az egyénre szabott, differenciált foglalkozást az elmélyült alkotó tevékenységet. A tehetséggondozás szolgálatában áll az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek is. A kis csoportos műhelymunka során a tanulók a papír megmunkálás, alakítás széles skálájával ismerkedhet meg. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában jelentős szerepet kap az évenként megrendezésre kerülő növendékek munkáiból rendezett kiállítások, a tanulók alkotásaiból rendezett jótékonysági vásár. A kiemelkedő teljesítmény elismeréseként a tanulók jutalomba is részesülnek. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelésben részesülő tanulók bekapcsolódhatnak évfolyamon a rajz és műalkotások elemzése és a mfakultáció munkájába, ahol további lehetőség nyílik a művészi manuális képességfejlesztésre. Intézményünk db kötetes könyvtára, gazdag videó- és folyóirattára, a könyvtár multimédiás számítógéprendszere az önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját biztosítja. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok, érdeklődési körök (virágkötészet, kosárfonó, fazekas), klubok (kiskönyvtáros, diákújságírók, táncklub, természetjáró), sportcsoport (torna, atlétika, röplabda, futball, karate), tanfolyamok (virágkötészet, szalmafonás, varróiskola) munkájába. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását. 10

11 VII. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanév elején levélben tájékoztatjuk a szülőket az év feladatairól, éves programnaptárt, kap minden szülő melyben a tanév várható eseményeit, tüntetjük fel (tanévnyitó, fogadó órák, szülői értekezlet, múzeumi órák, kirándulások, szünetek, kiállítások...) A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről,l, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. A félévi szülői értekezleten a művészeti órák munkáit bemutató dia bemutatók segítségével nyújtunk betekintést az órák hangulatába. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a félévi rendszerességű vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket. 11

12 HELYI TANTERV 12

13 I. Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai A képzés struktúrája A képzés ideje: Évfolyamok száma 12 év 12; évfolyamonként két csoport I. 1. Óraterv Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Vizuális alapismeretek 2 2 Rajz-festésmintázás Műhelyelőkészítő 2 2 Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen

14 2002/ / / / / / / / / /2012 Pedagógiai program I. 2. Csoportok alakulása Élőképző 1. évf. 2. évf Alapfok 1. évf évf évf évf évf évf Továbbképző 7. évf évf évf évf. 1 1 Összesen I. 3. A képzés tanszaka és tantárgyai Vizuális alapismeretek Az előképzősök komplex művészeti tantárgya Kötelező tantárgyak: Rajz- festés-mintázás A rajz-festés-mintázás biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. Műhelyelőkészítő A műhelyelőkészítő foglalkozások során a tanulók játékos formában megismerkednek a programmal, lehetőség nyílik a papírral való sokrétű tevékenységre. Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat A műhelygyakorlat teszi lehetővé a makett- és papírtárgykészítés szakirányú tevékenységének megismerését, alkalmazását. Szabadon választható tantárgy: Művészettörténet Iskolánkban induló tanszak: makett- és papírtárgykészítő 14

15 II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztását. A tankönyvek, kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy - feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének - feleljen meg az intézmény oktatási céljainak - segítse a tanulást, motiváljon - szerkezete legyen világos, egyszerű - adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre - adjon mintát önálló feladatmegoldásokra - legyen több évig használható - az ára legyen kedvező - segítse a tanulást, motiváljon 15

16 III. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkéréseknek követelményei és a tanuló teljesítménye, értékelésének formái III. 1. Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei - Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. - A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. - Mérlegelni kell a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását. - Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között. - A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. - Csak az önmagával szemben igényes pedagógus tud igényességre nevelni. - A tantárgyi és a tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során. A tanuló érezze a következetességet és az állandóságot. - A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete. - Tegyünk meg mindent, hogy minden gyermek egyéni képességeinek szintjén sikerélményt, a munkavégzés eredményének örömét élje át. - Az iskolaközpont belső és külső rendjének megtartásához az alábbi követelményeket emeljük ki: a) A gyermek első számú kötelessége a tanulás, ebben törekednünk kell a biztosított formai, tartalmi keretek között az igényességre, az önállóságra is. b) A Házirend szabályait be kell tartani, illetve tartatni mindenkinek. c) A katolikus iskolába járó tanulók viselkedéskultúrája mindig legyen példamutató, melyet az erkölcs és az illem normatívái jellemeznek. - A nevelők tájékozódjanak alaposan, körültekintően a gyermek tanulási nehézségeiről. Nevelők feladatai: a) Törekedjenek a fejlődő szakirodalommal lépést tartani egyházi tudományokban, a nevelés, a szaktárgyak tekintetében. b) Munkájukban lelkiismeretesek, igényesek, pontosak, innovatívak legyenek. c) Az iskola ugyanazon szakos tanárai alakítsák ki tantárgyaiknál az azonos követelményszinteket, mérési formákat. d) tanítás során igyekezzenek minél több értéket átadni és közvetíteni. III. 2. Ellenőrzés, értékelés A követelmények teljesítésének mértékéről kapott visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt szükséges. Csakis ennek a figyelembevételével tervezhető nevelési- oktatási folyamat. Az iskolai értékelésünk célja: - minősítés, viszonyítás az elvárt vagy kitűzött célokhoz - motiváció, a stratégia megvalósításához - visszajelzés: a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről a szülő fel, hogy milyen a gyermek viszonya az iskolai követelményekhez Az értékelés kiterjed az iskolaközpont minden területére: 16

17 - az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére - a szorgalom ezen belül a felkészülésre, a feladat- és felelősségvállalásra - a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre Alapelvek: - Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. - Objektivitása és igazságossága a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszerre épül. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. - Az értékelés akár bíráló, akár elismerő, épüljön a bizalomra. - A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. - Az osztályozás nem mechanikus művelet. Tükrözni kell a tanuló félévi, illetve az egész évi teljesítményét, igyekezetét és az esetleges teljesítményváltozás irányát. - A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a művészeti tanszak sajátosságait. - A tanév során bemutatókon, pályázatokon, kiállításon való szereplés is értékelhető. - A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. - Beleszólási joga a nevelőtestület év végi osztályozó értekezletének van a közoktatási tv. 70. ( 4 ) bekezdésben vázoltak szerint. - Iskolaközpontunkban az értékelés-osztályozás a hagyományos öt-fokozatú skála mentén történik: jeles ( 5 ), jó ( 4 ), közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ). - A szorgalmi időben kapott érdemjegyeket a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. - Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményért a gyermekek félévkor és tanév végén dicséretet kaphatnak. - Ha a tanulónak a jeles ( 5 ) osztályzata mellett legfeljebb egy jó ( 4 ) osztályzata van, és ennél rosszabb osztályzata nincs, akkor nevelőtestületi dicséretet érdemelhet ki. A döntés a tantestület joga. A dicséretet a bizonyítványban, a törzslapon és az osztálynaplóban is dokumentálni kell. - A szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. - Szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag. III. 3. Szorgalom Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság jellemzi. A tanítási órára képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha a képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. 17

18 Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Vagy: félévi, év végi osztályzatai között elégtelen ( 1 ) szerepel. III. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele Adminisztratív, formai feltételek: A szülők a gyermek tanköteles korától kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészeti oktatásba. Az alapfokú művészetoktatásba való felvételről az óvoda, illetve a tanuló iskolájának véleménye alapján dönt az intézmény, melyet írásban közöl. A beíratás előtt a szülő megismerheti a az iskola Pedagógiai Programját. A beiratkozáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell a gyermek személyazonosságát. A gyermek beiskolázhatósága nemcsak a testi erőnlétének, hanem értelmi-érzelmi fejlődésének is függvénye. Nem kerül felvételre a gyermek, ha nem iskolaérett. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltétele, az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimum követelményeknek való megfelelés. Az elmarasztalt tanuló a tantárgy jellegétől függően meghatározott módon (rajz, festés, plasztika, tárgykészítés ) vizsgabizottság előtt ( elnök, tagozatvezető, kérdező szaktanár ) bizonyítatja a továbblépéshez szükséges minimális követelmények teljesítését. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogadhat tanulókat. Olyan esetben, amikor a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni a tanulót az alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, illetve csoportba. Az évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az intézményvezető által megbízott csoport által kidolgozott eredményességi forma dönthet a tanuló osztályba való sorolásáról. Kt. 71. (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Kt. 71. (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Kt. 71. (8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet aki jogszabályban meghatározottak szerint szervezett művészeti alapvizsgát tett. illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet ide vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni (4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amelyik javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján 18

19 dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt az iskolák közötti megállapodás alapján a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. 24. (3) Ha a tanuló egy vagy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 50. (3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett. III. 5. Művészeti alap és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsgatantárgy tekintetében az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai rajz - festés - mintázás műhelygyakorlat 19

20 A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: művészettörténet, népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészekből állnak. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézménypedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsgavagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 20

21 IV. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei Az iskolai nevelés-oktatás színvonalának, hatásának és légkörének fontos, meghatározó komponense az iskola épülete. Czigány Tamás építész tervei alapján megvalósult 12 évfolyamos iskolaközpont külső megjelenésével, belső térformáival, tagoltságával illeszkedik a tanulás iránti követelményekhez. Lehetővé teszi sokféle ismeret, képesség elsajátításához, szabadidő hasznos eltöltését és közéletipolitikai programok lebonyolítását. Az iskolaközpont épülete: - 40 tanterem - csoportbontásra alkalmas kistermek - 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem - 8 szaktanterem - 1 könyvtár - kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula férőhelyes kollégium - konyha, ebédlő - orvosi rendelő - egyéb kiszolgáló helyiségek. Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak a képzés megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám elhelyezésére. Rajzteremek, műhelyek: Az iskola keleti szárnyán a tetőtérben került kialakításra az alapfokú művészetoktatás helységei. két rajzterem 36 fö számára két makett és papírtárgykészítő műhely fő számára tanári szoba fotólabor mellékhelységek A szaktantermek jó felszereltségükkel biztosítják a növendékek számára az igényes munka feltételeit. A termekben korszerű beépített szekrényekben tudjuk a növendékek alkotásait és az anyagokat, eszközöket tárol,ni segítik A tanulók egyénileg tervezett dönthető lapú egyéni tanuló asztalokon dolgozhatnak. A vizuális nevelést segítő oktatástechnikai eszközökkel rendelkezünk (dia- és írásvetítő, TV, videofelvevő, -lejátszó, videokamera, digitális és Nikon F 65-ös típusú fényképezőgép, számítógép, szkenner, nyomtató, projektor két digitális fényképezőgép, tűzzománc és fazekas elektromos kemence.) Fotólabor A fotólaborban két nagyítógép, repróállvány egyéb eszközök (exponáló órák, hívótálak, tankok, csipeszek, vegyszeres edények...) állnak a tanulók rendelkezésére. A Győrújbaráton festői környezetben lévő Lelkigyakorlatos ház jó lehetőséget nyújt az alkotónapok és nyári alkotótáborok lebonyolítására. Paraván, vitrin és sínrendszer a kiállítások színvonalas lebonyolítását teszik lehetővé. 21

22 10.db 120x150cm-es kétoldalú parafa tabló alumínium lábakkal 5 db üveg vitrin Falra erősített sínrendszer a könyvtárban A rendelkezésre álló feltételekkel lehetővé válik a pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása. Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak a képzés megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám elhelyezésére. Csoport számok alakulása: A program teljes felfutásakor 5 év múlva 17 csoport várható Tanulólétszámok: A tanulólétszám maximálisan a 2011/2012-es tanévben 340 fő. Személyi feltételek: Az alapfokú művészetoktatási intézményünkben jelenleg két egyetemi egy főiskolai végzettségű rajz és vizuális kultúra szakos és egy iparművész tanít. Tárgyi feltételek: Intézményünk jellegéből adódóan a tárgyi feltételeket a CXXXIII. törvény által biztosított Egyházi kiegészítő támogatásból tudjuk garantálni. Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja az intézmény pedagógiai program szerves része. A szervezeti, irányítási, ellenőrzési, tanácsadási érdekérvényesítési, érdekegyeztetési formákat, lehetőségeket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Érvényességi rendelkezések: A pedagógiai program módosításának indokai a megváltozott körülmények (közoktatási, személyi, tárgyi feltételek változása) lehetek. A pedagógiai program megváltoztatásának módja: tantestületi határozat 22

23 V. Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program felülvizsgálatára amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik három évente kerül sor. A pedagógiai program módosításának indoka pl.: a körülmények (személyi, tárgyi feltételek) megváltozása lehet. A pedagógiai program módosításának szükségességéről nevelőtestület határoz. A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programban foglaltak betartása az intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottaknak kötelező. 23

24 V I Z U Á L I S A L A P I S M E R E T E K R A J Z - F E S T É S - M I N T Á Z Á S H E L Y I T A N T E R V E 24

25 A PROGRAM CÉLJA Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél és feladatrendszert határozza meg: - a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: - az elemzés, - az elvont gondolkodás, - a képi gondolkodás, - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése, - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, - az egyes festői és szobrászati technikák valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a művészettörtének nagy korszakainak, s az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak, összevetéseknek tárgyilagos, elemző ismerete, - a vizuális kifejező képesség fejlesztése, - a személyiségfejlődés segítés. KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje: - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló az alapfok végén legyen képes: - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - a síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a népművészetből ismereteket meríteni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni és elemezni. A tanuló a továbbképző végén ismerje: - a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, - azok jel-, és jelentésrendszerét, - a sík és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, 25

26 - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó szerepét, - az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvekcióit, - a művészettörténet nagy korszakait. A tanuló a továbbképző végén legyen képzés: - a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, - a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, - sík-, és térbeli művek létrehozása, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy művészettörténeti korok eredményeit, tanulságait felhasználni saját alkotómunkája során. 26

27 ELŐKÉPZŐ 1-2 évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra AZ ELŐKÉPZŐ CÉLJA: Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését. vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. FELADATAI: - a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés, - az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátítása - a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való feldolgozása, - az alapvető formaelemzés gyakoroltatása - a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, - az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotójátékos munka kialakítása, - az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, - az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátítása, - az örömteli alkotómunkára való felkészítés. KÖVETELMÉNY: A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni. - az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, - az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, - a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, - a vizuális művészet jellemző sajátosságairól, - a köznapi és a művészi szépről, - a gyermek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyenek nyitottak, a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat. Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat 27

28 TANANYAG: Ahhoz, hogy a gyermek a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit. Tervezetünk az ismeret-, készség, és készségfejlesztést a gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja. Az előképzőben a világról való ismeretek bővítése a gyermek számára kedves lények, a mesék és játékok az épített környezet, az ünnepek vizuális megismerése, megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő. A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják. Virág és terménybábokat készítenek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készítenek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzítik. Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik. Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak. Közös munkával nagyméretű képeket alkothatnak. Homok és hószobrokat építhetnek. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Életképeket festhetnek a család hétköznapi és ünnepi eseményeiről. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják. Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és hajtogatás technikáit. Virágok festése, dekoratív átfogalmazása - Ismerkedés a rajzfelszerelés eszközeivel. Nyomhagyások készítése különféle rajzeszközökkel. A tapasztalatok megbeszélése: a nyomtatások csoportosítása - Ismerkedés a környezet, az évszakok virágaival (virágok gyűjtése, préselése későbbi feladatokhoz) - A virágról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festéssel - A tapasztalatok dekoratív átírása temperába mártott ujjbeggyel képzett színpöttyökkel - Beszélgetés a különböző művészetekben megjelenő virágábrázolásról - A gyermekmunkák és a műalkotások összevetése Komponálás préselt növényekkel - Gyűjtött présel virágok rendezgetésével, rakosgatásával az adott felület megkomponálása. - A növényi részek ritmikus, szimmetrikus ismétlésével sor- és terülő ritmus képzése - Az elemek variációs ritmusának jelzése vonalakkal, színpöttyökkel - Az elrendezett növények körbefújása festékkel. A kitakart részek színes - ceruzával, filctollal való kitöltése játékos növényátírásokkal - Az előbbi tényeknek nagy mértékben, csoportmunkában való megoldásával növénymintás tapéta készítése - Fénymásolón fotózott növények árnyképeinek fekete filctollal történő kiegészítése 28

29 Növényekről szóló mesék illusztrálása - Kisebb méretű lapokon színkeverési gyakorlatok végzése. A kikevert színek megnevezése. Száraz és nedves alapok felhasználásával a színkeverési lehetőségek (oldás, sűrítés, hígítás, futtatás) bővítése - Növényekről szóló mesék illusztrálása: - A meseillusztráció elkészítése. Mesekönyvek, művészi illusztrációk nézegetése. Mesehallgatás. A növények emberi tulajdonsággal való felruházása - A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése - Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása - A választott meserészlet eljátszása, a szereplők környezetének elképzelése - A mese képi megjelenítése Virág- és terménybábok készítése - Bábkészítés növényekből - Ismerkedés a kiosztott, előzetes és mesterséges anyagokkal - A test vázának kialakítása. A váz felöltöztetése. A fej kialakítása. Haj készítése. A ruha díszítése Játék az elkészített bábokkal - A bábokról, babákról szóló versek, mesék megismerése - A bábok életre keltése mozgással. A mozgás gyakorlása - Az életre keltett bábok megszemélyesítése. Meseköltés, improvizáció - A kitalált történethez paraván, díszletek háttérelemek készítése, festése: - Paraván kialakítása nagyméretű üres papírdobozból - A háttér megtervezése. A háttér színfoltjainak gazdagítása lendületes szivacsnyomokkal - Különböző anyagok, eszközök, technikák, technológiák használata a díszletek megoldásában. A díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének alkalmazása - A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjáték élményének megfestése A kedvenc állat megmintázása - A kedvenc háziállat mozgásának, karakterének megfigyelése - Mozgásban levő állatok formájának megfigyelése - Szobrok, kisplasztikák megfigyelése - Ismerkedés az agyag tulajdonságaival - a kedvenc állat megjelenítése emlékezetből - Egyszerűségre, tömörítésre való törekvés az állat mintázásában. - Egy tömbből formázás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés, felületdíszítés Mesebeli állat rajzolása - Motívumgyűjtés mesebeli állatokról - A gyermek által gyűjtött, állatról szóló meserészletek, ötletek meghallgatása - Művészi állatábrázolások nézegetése, népművészeti motívumok gyűjtése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasása 29

30 - A tapasztalatok alapján meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével - A szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával Állatfigurás játék készítése - Állatfigurák megfigyelése az otthonról hozott kedvenc játék segítségével - Játékkészítésre alkalmas anyagok gyűjtése - Talált tárgyak: érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző alakításának élményszerű megtapasztalása - A játék megtervezése, a fő és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása a különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése - az állatfigurák megszemélyesítése, bemutatása Meselénypark kialakítása - Az előző órákon készített kedvenc állatok, meselények számára állatkert, mesepark, játékpark kialakítása csoportmunkával. - A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése. - Játékos téralakítás terepasztalon. - Fák, növények telepítése - Patakok tavak kialakítása. - Játékok környezetbe helyezése - Építmények emelése dobozokból. - Utak, kerítések konstruálása Homok, vagy hószobor építése - A homok vagy hó felhasználása a plasztikai alakításban - Az egyes részek összeépítése, a szobor megformálása - A szobor díszítése rátett elemekkel A szobor körüli játék megjelenítése - Beszélgetés a szoborépítésről - A mozgásban, alkotásban lévő gyermekcsoportok felidézése - Esztétikai élmények, kifejezése síkon - A vizuális kifejezés gazdagítása új technika megismerése által - A viaszkarc technika megismerése - A képtervek átírása, a tanító által előkészített viaszkezelt, temperával lefestett, dekorkartonra - Kiemelés mérettel, lehelyezéssel - A viaszkarc munkafázisainak elsajátítása, a technikai megismerése az alkotó folyamatban Téralakítás, homokvárépítés a szabadban - Fotók műalkotások szemléltetése várakról, a várak elhelyezéséről ( védelmi szempont ) - A várépítésre alkalmas terepalakítás - A vár megtervezése ( várárok, felvonóhíd, várfal, bástyák, lakótorony ) - homok minőségének, tulajdonságainak élményszerű megtapasztalása nedvesítéssel, gyúrással - A megbeszélt várelemek, útvonalak kialakítása 30