Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14.

Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális vállalat Árbevétel 2010-ben: 275,3 Mrd Ft 88%-a export Foglalkoztatottak száma: 10259 fő ebből Magyarországon: 4739 fő Öt világrészre kiterjedő piachálózat A terápiában korszerű, kedvező árú készítmények Régiós vezető pozíció K+F területen

Mit ad a Richter?

Richter A magyar állam 30%-os részvényes (25% + 5% magánnyugdíj) Osztalékként 4 Mrd Ft-ot fizettünk MNV Zrt.-nek 4800 főt foglalkoztatunk és beszállítókkal további kb. 5000 főt, így összesen 10 ezer főt foglalkoztatunk Magyarországon

Richter Az egyetlen magyarországi központú európai (nemcsak regionális) multinacionális cég A forgalom csak 14% belföld, többi export, azaz a más országokban keletkezett nyereséget Magyarországra hozzuk 2010-ben közel 50 Mrd Ft-ot

Richter K+F-re 27 Mrd Ft-ot költöttünk, legtöbbet Magyarországon és a régióban, közel 1000 kutatót foglalkoztatunk Cégünk 23 Mrd Ft-ot fizetett be 2010-ben adó formájában Magyar piaci részesedésünk értékben kifejezve a 2000. évi 10%-ról 2010-re 5,6%-ra csökkent a számunkra kedvezőtlen szabályozási környezet miatt

Mit ad a hazai gyógyszeripar?

A hazai gyógyszeripar gazdasági mutatói, főbb jellemzői 2008 2009 2010 Foglalkoztatottak száma 13.200 fő 13.178 fő 13.468 fő Ebből felsőfokú 4.790 fő 5.009 fő 5.310 fő K+F-ben foglalkoztatottak 1.935 fő 1.978 fő 2.145 fő Árbevétel 692 mrd Ft 760 mrd Ft 830 mrd Ft ebből: belföld 175 mrd Ft 174 mrd Ft 177 mrd Ft export 517 mrd Ft 586 mrd Ft 653 mrd Ft Beruházás 54 mrd Ft 59,2 mrd Ft 60,0 mrd Ft K+F 51 mrd Ft 56,5 mrd Ft 60,2 mrd Ft Adók és járulékok (Gyftv. adók is)* 72,5 mrd Ft 76,0 mrd Ft 74,1 mrd Ft Forrás: MAGYOSZ * tartalmazza a munkavállalóktól levont adót és járulékot is

Hazai gyártók nemzetgazdasági hozzájárulása (mrd Ft) 2007 2008 2009 2010 Adók és járulékok 51,8 72,5 76,0 74,1 K+F 43,7 51,0 56,5 60,2 Beruházás 49,7 54,0 59,2 60,0 Összesen 145,2 177,5 191,7 194,3 Forrás: MAGYOSZ

A hazai gyártók súlya a gyógyszer-ellátásban Forgalom (Ft) Volumen (db) Átlagár Hazai gyártók 23 % 40 % 1.073 Ft/doboz Importőrök 77 % 60 % 2.355 Ft/doboz Forrás: IMS Health 2011. I-III. hó A hazai gyártók a betegek közel felét látják el, árbevételük azonban csak a teljes forgalom kevesebb, mint egynegyede!

Richter K+F Eredeti készítmény kutatás (központi idegrendszer) Kémiai eljárás fejlesztés Generikus készítmény fejlesztés Biotechnológia 950 fős kutatás-fejlesztési szervezet Közös kutatási programok vezető egyetemi tanszékkel és akadémiai kutató intézetekkel Kiváló tehetségek megtartása nemcsak a Richterben, hanem egyetemi és akadémiai kutatóhelyeken is!

Richter K+F A Richter költi a legtöbbet K+F-re a hazai vállalatok közül, árbevételének átlagosan 10%-át, 2010-ben 27 Mrd Ft-ot. Az Európai Unió 2011-es K+F költségek Top listáján a Richter Európában a 196. helyen, a régióban a 1. helyen áll.

Richter K+F ráfordításai (1993-2010) M Ft 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 7,3% 7,6% 7,7% 6,8% 7,2% 6,3%5,7% 5,5% 6,9% 8,1% 8,6% 8,1% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 8,6% 8,0% 10% 10% 11,2% 9,9% K+F költségek árbevételéhez viszonyított aránya

Iparág-specifikus adók hatása

Richter befizetései 2003 2006 2.190,4 M Ft.

Richter befizetései 2007-től (m Ft) iparág specifikus különadó

Richter befizetései 2003-tól 2011-ig 16,5 mrd Ft

Richter-specifikus hatások 20% adó + orvoslátogatói díj: 4,1 Mrd. Ft Egyéb árcsökkentő intézkedések: kb. 3 Mrd. Ft Összesen 7 Mrd. Ft csökkenés a hazai piacon Magyarországon realizált profit: 4,8 Mrd. Ft vs. 7 Mrd. Ft csökkenés További árcsökkentést nem tudunk elviselni

Miből költünk innovációra?? Hazai piac vesztesége: 7 Mrd Ft 2010-ben K+F költés: 27 Mrd Ft K+F költés egynegyede a veszteség! Teljes befizetés: 16,5 Mrd Ft = K+F költés kétharmada

Különadók tervezett emelésének hatása Különadók tervezett emelésének hatása Vállalat 2010. tény Mrd Ft 2011. várható ~ Mrd Ft 2012. terv Mrd Ft Richter 2,3 2,75 4,1 Egis 2,4 2,85 4,2 Sanofi-Aventis 3,0 4,04 5,05 Teva Összesen: 7,7 9,64 13,35

A Széll Kálmán Terv hatása a piaci szereplőkre Mrd Ft 140 120 100 80 60 40 93 93 generikus innovatív 20 40,3 40,3 0 A generikus gyártók, köztük a hazai gyártók finanszíroznak!

Intézkedések hatásai Intézkedések Hatás 2012-re (Mrd Ft) Irányok Bevételt növelő 6-6,8/8-10,2 40% MAGYOSZ/60% IGYE Bevételt növelő összesen 15-17 40% MAGYOSZ/60% IGYE Kiadást csökkentő - áthúzódó 39-41 74% MAGYOSZ/26% IGYE Kiadást csökkentő új 27,5-32,0 60% MAGYOSZ/40% IGYE Kiadást csökkentő 45,3-49,54/21,2-23,46 Kiadást csökkentő összesen 81,5-90 68% MAGYOSZ/32% IGYE

A 2011. évben már bevezetett intézkedések hatása és a gyógyszerkassza megoszlása A támogatás megoszlása jogcímenként 2011. I-VIII.hó Eddigi intézkedések hatása 100% 90% 80% 34,0% normatív (generikus) 24,5% innovatív 70% 60% 50% 40% 30% 66,0% EÜ (döntően innovatív) 75,5% generikus 20% 10% 0% Forrás: OEP patikai forgalmi adatok

A gyógyszerártámogatási kassza megoszlása

Forgalom megoszlása értékben 100% 90% 80% 70% 38% 47% 53%55% 57% 57% 61% 64% import 60% 67% 68%69% 70% 71%72% 72%73% 75% 75%77% 77% 50% 40% 30% 20% 10% 62% 45% 43% 43% 53% 47% 39% 36% 33% 32%31%30% 29%28% 29% 27% 25% 25%23% 23% hazai 0% Forrás: IMS, 2011. I-III. 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. I-III.

Forgalom megoszlása dobozban 100% 90% 22%21% 24% 22% 25%28%32%36% 38% 80% 70% 35% 43% 48% 43% 52% 50% 52%54% 59%60%60% import 60% 50% 40% 30% 20% 78%79% 76% 78% 75%72% 68% 65% 62% 60%57%52% hazai 50%48%46%44%41%41%40%40% 10% 0% 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 I-III. Forrás: IMS, 2011. I-III

Támogatás-kiáramlás Mrd Ft 400 364,2 295,7 311,0 332,9 350,4 275,2 350 300 250 200 150 100 50 0 91,38 138,44 124,82 85,5 104,28 84,8 111,52 75,48 89,01 87,23 89,91 71,75 188,06 134,76 117,69 120,88 122,06 91,96 2006 2007 2008 2009 2010. 2011. I-IX Kiemelt: Eü100%, Kiemelt- KGY Emelt: Eü50%, Eü70 %, Eü90%, Emelt-KGY Normatív: 0%, 25%, 55%, 80%, KGY, HM, ÜB, Egyedi Forrás: OEP patikai forgalmi adatok

A gyógyszerkassza megoszlása Forrás: OEP patikai forgalmi adatok

Top 100 támogatás-kiáramlású termék

A Széll Kálmán Terv eddigi intézkedései E-Alap bevételeit növelő gyártói kiadásokat növelő intézkedések 2011. július 1. - 12 % különadó felemelése 20 %-ra - Orvoslátogatói díj felemelése 5 MFt-ról 10 MFt-ra E-Alap kiadásait csökkentő gyártói bevételeket csökkentő intézkedések 2011. október 1. - Preferált ársáv bevezetése - Vaklicit bevezetése és alkalmazása - Generikus készítmények piacra lépési feltételeinek szigorítása - Koleszterinszintcsökkentő készítmények támogatáscsökkentése - Közgyógyellátás átalakítása (pref. ársávból kikerülő termékek) - A megszorító intézkedések 2/3-a a gyógyszertámogatás 1/3-át képviselő generikus gyártókra hárul!

Hova megy az adófizetők pénze? A gyógyszertámogatás ~ 75 %-a, ~ 255 Mrd Ft azon cégek készítményeire fordítódik, melyek profitja kimegy az országból ma csak 100 milliárd forintot költünk generikus gyógyszerekre, 240 milliárd innovatív gyógyszerek támogatására megy el, pedig ez utóbbival külföldi gyógyszerek importját finanszírozzuk. Ilyen rendszer nem működik sehol, ez igazságtalan és pazarló. (Dr Matolcsy György: 2011. április 13.)

Javaslataink

Richter javaslatai a gyógyszerkassza bevételi oldalának növelésére I. Kórházi készítmények után fizetendő külön adó A 100 %-ban államilag támogatott kórházi felhasználású készítmények után is kerüljön bevezetésre a 20%-os különadó. Várható plusz bevétel a kassza számára: 15-20 Mrd. Ft

Richter javaslatai a gyógyszerkassza bevételi oldalának növelésére II. Spanyolországi gyakorlat bevezetése Több mint 10 éve támogatott originális készítmények esetében 15% árcsökkentési kötelezettség előírása. Ebből adódó várható megtakarítás: kb. 5,8 Mrd. Ft

Richter javaslatai a gyógyszerkassza bevételi oldalának növelésére III. Az ún. sávos adó átalakítása (túlköltés) Éves szinten terápiás csoportokra lebontva maximális támogatási összeg meghatározása, melynek túllépése esetén az adott terápiás csoportba tartozó gyógyszerek gyártói fizetnék a túlköltést (támogatásból v. növekedésből való részesedés alapján) Igazságosabb és átláthatóbb rendszer, ahol a túlköltést az fizeti, aki indukálja azt

Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni. Márai Sándor

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!