2014 21. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Budapesten stagnálnak, vidéken csökkennek a telekárak... Irodapiaci hírek... Dorottya, a kiváló... LEED Gold minősítést kapott két működő budapesti irodaház... Logisztikai hírek... 3 4 5 6 7 8 Spanyolország, Írország és Európa felzárkózó piacai egyre népszerűbbek a befektetők körében... 9 Hogyan takarítsunk meg 78 milliárdot?... 11 Az ABLON új neve: CPI Hungary... 13 Magyarországon még nem tapasztalható az óriás raktárak iránti igény... 14 2/15
Lakáspiaci hírek 2014 21. hét 3/15
Budapesten stagnálnak, vidéken csökkennek a telekárak 2014. Május 19. Hétfő Annak ellenére, hogy az építőipar növekedést mutat és az ingatlanközvetők is élénkülést érzékelnek a lakásépítési kedv nem mozdul a nulláról, köszönhetően a bőséges kínálatnak és az alacsony áraknak. Csendes az építési telkek piaca. A tavaly kezdődött építőipari fellendülés alig érintette ezt a szegmenst, 2013-ban folytatódott a piac zsugorodása, de a szűkülés mértéke már nem volt számottevő. A telekpiac valódi élénkülésének legfontosabb feltétele a magánberuházások megindulása lenne, ez azonban egyelőre várat magára. A kedvezőtlen beruházási klíma és a továbbra is magas ország-kockázat a befektetésekre egyelőre negatívan hatnak - állapítja meg a GKI legutóbbi ingatlanpiaci elemzésében. Hogy mit építsen eladásra az, aki alacsony áron vásárolt telekre fejlesztene lakóházat? Az ingatlanos szakemberek szerint stílusváltás is történt a lakáscélú ingatlanok keresletében, a megépített mediterrán stílusú házak helyett a vevők nagy része minimál stílusú ingatlant venne. Jó pont, ha a ház energiatakarékos, a környezettudatosság egyre több vevőnek jelentős szempont. Fontos még, hogy közkedvelt kerületben legyen a telek amire a ház épült, és amennyiben ház ablakaiból panorámás kilátás nyílik, úgy a vevők azt várhatóan egy magasabb vételárral is honorálják. A teljes cikket itt olvashatja. Forrás: Napi.hu 4/15
Irodapiaci hírek 2014 21. hét 5/15
Dorottya, a kiváló 2014. Május 21. Szerda A Dorottya Udvar BREEAM kiváló besorolást kapott a működő épületek kategóriában. A Dorottya Udvar a a Bocskai úton, az M1-M7 bevezetőjének közelében levő, eredetileg 1918-ban, 28 500 négyzetméteres katonai egyenruharaktárnak épült ipari létesítmény, amelyet 2002-ben A kategóriás irodaházzá fejlesztettek, megtartva az átlagon felüli belmagasságot, a hatalmas ablakokat és a sajátos ipari jelleget. Az átalakítás és modernizálás során figyeltek az energiahatékony és zöld megoldásokra, és az azóta végrehajtott fejlesztések is a fenntarthatósági elvek mentén történtek. Dorottya az audit során a hulladékhasznosítás, a közlekedés és az anyaghasználat témaköreiben szerzett kimagasló eredményeket, ezzel Magyarországon és közép- és kelet-európai régióban az irodaépületek között elsőként, kiváló (Excellent) minősítést szerzett az International in-use kategóriában. Európában jelenleg egyetlen irodaház előzi meg néhány százalékponttal. A meglévő magyarországi minősítéssel rendelkező irodaépületek jelentős része jó vagy nagyon jó minősítést kapott, de kiváló értékelést a Dorottya Udvaron kívül egyik sem ért el. tette hozzá Sebes Péter, a STÍLUS P Építésstúdió vezető tervezője, a BREEAM minősítés auditora. A minősítés megszerzésében fontos szerepet játszott az energiaellátás modernizálása, a korábbi világítási rendszer LED-es fényforrásokkal való lecserélése, az épületfelügyeleti rendszer fejlesztése, a komplex hulladékkezelés megvalósítása. Ezek a beruházások számottevő megtakarítást eredményeznek, és a környezet terhelését is nagymértékben csökkentik. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2014-es jelentése szerint a világban az épületek teszik ki az energiafogyasztás 32 százalékát és van szerepük a környezetszennyezésben is. A az urbanizáció növekedése, az életmód-változás és az energiahálózatok kiteljesedése következtében az energiaszükséglet megduplázódik és a széndioxid-kibocsájtás 50 150 százalékkal nőhet 2050-re. Ennek tudatában nagyon fontos, hogy az épületek építői, tulajdonosai, üzemeltetői és bérlői kövessék a Dorottya Udvar és más jó minősítést szerzett magyarországi irodaházak példáját, továbbá a technika fejlődésének folyamatos követésével, következetes fejlesztésekkel, a legkisebb részletekre is odafigyeléssel hatékony és fenntartható működést biztosítsanak, magas szintű szolgáltatási szint mellett. tette hozzá Beleznay Éva az épület minősítését előkészítő építész-urbanista, BREEAM-minősítés szakértő, a HuGBC elnökségi tagja. 6/15
LEED Gold minősítést kapott két működő budapesti irodaház 2014. Május 19. Hétfő A Váci úti Capital Square és a Rákóczi úton lévő R70 irodaház a CA IMMO portfóliójába tartoznak és a Colliers zöld épület minősítő csapának segítségével kapták meg a nemzetközi LEED (LEED for Existing Buildings) minősítés arany fokozatát. A Capital Square irodaházat 2009-ben adták át Budapest kiemelt iroda negyedében, a Váci úton. A Dózsa György út metrónál levő épületben a bérlők kényelmét egyedileg kialakítható irodák, egyedi műszaki tartalom és különleges szolgáltatások biztosítják. A 32.500 négyzetméteres épület jelenleg 87 százalékos bérbeadottságnak örvend. Az, hogy a Rákóczi úti R70 irodaház is megkapta a Gold minősítést, túlmutat a tudatos építészeti tervezésen és kivitelezésen. A 12 évvel ezelőtt átadott ház gondos üzemeltetésre és korszerűsítési feladatokra is jó pontot kapott. A Leed Gold minősítések megszerzésében nagy szerepe van a CA Immo Hungary csapatának, különösen az R70 irodaház esetében, ahol egy 2002-ben épült irodaházról van szó, és ahol az elért eredmény bizonyítja azt, hogy az épületek megfelelő gondozása és üzemeltetése esetén a régebb óta a piacon lévő épületek is képesek megfelelni a LEED szigorú előírásainak és képviselni a fenntarthatóságot. mondta Gulyás Ede, a CA IMMO magyarországi ügyvezetője. A közel 19.000 négyzetméteres irodaépület 82 százaléka van kiadva. A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) egy világszerte elismert minősítő rendszer, amely fenntarthatósági szempontokat vesz figyelembe az épületek értékelése során. A U.S. Green Building Council által kiadott minősítés vizsgálja az épület belső környezetének minőségét, a környezeti szempontból előnyös elhelyezkedését, energia-és vízfelhasználásának hatékonyságát, a beépített innovatív technológiát- és anyagokat, illetve a fenntartható üzemeltetést. Forrás: CA IMMO 7/15
Logisztikai hírek 2014 21. hét 8/15
Spanyolország, Írország és Európa felzárkózó piacai egyre népszerűbbek a befektetők körében 2014. Május 23. Péntek Spanyolország, Írország és Olaszország ingatlanpiacai is profitáltak abból, hogy a befektetők egyre kockázatvállalóbbak lettek 2014 első negyedévében. Míg London továbbra is jelentős mennyiségű tőkét vonz, a befektetések növekedése sokkal erőteljesebb a magasabb hozamú és kockázatú piacokon. Az eurózóna perifériái és Közép-Európa is profitálni fog az új pénzáramból 2014 során, derül ki a CBRE legfrissebb kutatásából. Az Egyesült Királyságban mintegy 12,4 milliárd eurónyi befektetés történt 2014 első negyedében, ami 5 százalékkal magasabb a 2013 hasonló időszakában mérthez képest. A tőke közel háromnegyede Londonon kívüli ingatlanokat célzott meg, ami 61 százalékkal több, mint tavaly és 2011 negyedik negyedéve óta a legmagasabb érték. 1,2 milliárd eurót külföldiek költöttek el Londonon kívül, ebből kilenc esetben ázsiai és közel-keleti tőke fektetett be, és öt tranzakció értéke haladta meg a 12 millió eurót (3,6 milliárd forintot). A nem európai tőke egyre nagyobb mértékben foglalkozik vidéki angliai ingatlanokkal: 2009 óta 7-ről 18 százalékra duplázta meg részarányát. London a határokon átnyúló befektetők célpontja volt a tavalyi év végén is, főleg ázsiai és közel-keleti befektetők részéről, akik az első osztályú ingatlanokat részesítik előnyben a világ egyik vezető városában. Az erős verseny az elérhető ingatlanok hiányához vezetett, így a befektetők a nagyobb vidéki városok (Edinburgh, Manchester) felé fordultak. mondta Jonathan Hull, a CBRE európai ingatlanbefektetési igazgatója. Az európai kereskedelmi ingatlanpiac jól kezdte az évet 2014 első negyedévében 38,9 milliárd euró befektetéssel, ami 21 százalékkal több, mint 2013-ban, és a legmagasabb első negyedéves érték 2008 első negyedéve óta. A befektetések közel háromnegyede négy ország ingatlanpiacára irányult: az Egyesült Királyságba (32%), Németországba (25%), Franciaországba (9%) és Svédországba (7%). Spanyolország, Írország és Olaszország ingatlanpiacai is profitáltak abból, hogy a befektetők egyre inkább kockázatvállalóbbak lettek 2014 első negyedévében. Spanyolország közel egymilliárd eurót vonzott, ami a teljes európai befektetési piac 3 százalékát jelenti, Írország (939 millió euró, 2 százalékos részarány) pedig a legjobb negyedévet tudhatja maga mögött 2006 óta. A folyamatok egybevágnak korábbi várakozásainkkal. mondta Tim O Sullivan, a CBRE magyarországi ingatlanbefektetési vezetője. Míg London továbbra is jelentős mennyiségű tőkét vonz, a befektetések növekedése dinamikusabb a magasabb hozamú és kockázatú piacokon. Az eurózóna perifériái és Közép-Európa is profitálni fog az új pénzáramból 2014 során. A közép- és kelet-európai régió stabilitása új befektetéseket fog vonzani, olyan tőkét is, ami korábban nem volt jelen a térségben. tette hozzá Tim O Sullivan. 9/15
Forrás: CBRE 10/15
Hogyan takarítsunk meg 78 milliárdot? 2014. Május 23. Péntek A 2014 áprilisában megrendezett Intermodális Szakmai Nap résztvevői szerint megfelelő intézkedésekkel a közúti áruforgalom 5-10 %-a vasútra terelhető. Az áttereléssel éves szinten közel 78 milliárd forinttal csökkennének az állami útfenntartási kiadások és 8,3 millió tonna plusz megbízással nőne a vasúttársaságok forgalma. Az esemény kapcsán az MLSZKSZ elemzést készített a hazai intermodális forgalom helyzetéről, amelyből kiderül, hogy 2013-ban a teljes magyarországi érkeztetésű kombinált árufuvarozási forgalom közel 4 %-kal csökkent. A vasúti forgalom 5 %-kal nőtt 2013-ban, ennek ellenére a kombinált forgalom vasúti ágazaton belüli részaránya továbbra is megközelítőleg 12 % maradt. Ez az érték Európa fejlettebb részén 20 % körül mozog. Az intermodális fuvarozás közúttal szembeni versenyhátrányának oka, hogy az elmaradt fenntartási és fejlesztési munkák miatt romlott a vasúti pályák állapota, viszont használatának díja a legmagasabbak között van Európában, miközben a szállítmányozó vonatok nem menetrendszerűen közlekednek. A szakemberek megfogalmazták az irányelveket - amelyek megvalósításával növelhető a hazai intermodális áruszállítás hatékonysága és ezáltal versenyképessége. Olyan ösztönző rendszerre van szükség, amely előnyben részesíti a környezetkímélő közlekedési módokat, az intermodális logisztikai szolgáltató központok (kombiterminálok, kikötők) 70 km-es körzetében a központokba el/felfuvarozó közúti nehézgépjárművek legyenek útdímentesek, az új vasúti forgalmak pedig kapjanak díj- kedvezményt a bevezetés időszakára. Az ipartelepek és logisztikai létesítmények megvalósításakor előnyben kellene részesíteni azokat a vállalkozásokat amelyek támogatják az intermodális fuvarozást (például vasúti kapcsolatot alakítanak ki, kikötőfejlesztést végeznek, intermodális fuvarozásra képes járműparkot tartanak), illetve a csomagolást konténeres fuvarozással továbbítható módon végzik. Biztosítani kell a vasúti árufuvarozás esetében a menetrendszerűséget. Egyszrűsíteni kell a logisztikai szakmát érintő szabályzókat, fejleszteni kell a vasúti infrastruktúrát, - például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésével, és felszámolni a vasúti lassú jeleket. A konténeres vízi fuvarozás területén a korábbi konvojos rendszerek helyett új megoldásokat kell keresni. Például a kisebb kapacitású önjáróhajók használata jelentősen enyhítené a kisvíz/nagyvízből származó, közlekedést akadályozó problémákat. Az ország versenyképessége érdekében Záhony térség logisztikai versenyképességét javítani kellene, és logisztikai kínálati pozícióba kellene hozni az országot, így teremtve meg azt a 11/15
vonzóképességet, ami további termelő potenciálokat eredményezhet. Az intermodális szállítás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák. Forrás: MLSZKSZ 12/15
Az ABLON új neve: CPI Hungary 2014. Május 21. Szerda A cseh ingatlanfejlesztő CPI Group 2013 második negyedévében megvásárolta az Ablon Csoportot, így 2014 május közepétől az ingatlanfejlesztő vállalat új neve: CPI Hungary. A CPI Group meghatározó terjeszkedése az európai ingatlanpiacon egyedülálló lehetőséget nyújt számunkra, hogy szakmai tudásunkat - a CPI által biztosított pénzügyi háttérrel - maximálisan kiaknázhassuk a mai, sok lehetőséget rejtő gazdasági környezetben. Magyar csapatunk változatlan, így a jelenlegi szervezeti felépítésben, a megszokott módon folytatjuk tevékenységünket egy erős, nemzetközi anyavállalat támogatásával. - nyilatkozta Lovro Adrienn, ügyvezető igazgató. ACPI Hungary a CPI Group mintegy 220.000 négyzetméternyi magyarországi saját ingatlanportfólió kezelését látja el. Az Ablon 2013. májusa óta része a CPI Csoportnak. Tavalyi évben kezdtük meg a cég átszervezésének folyamatát. A cél egy megerősített leányvállalat létrehozása volt, egy egységes szervezeti felépítés, amely nagyobb hatékonysággal, alacsonyabb költségekkel, rugalmasan reagál a változó piaci körülményekre. Az átszervezés sikeresen végbement, így elérkezettnek láttuk az időt a névváltásra és a teljes integrálásra a CPI Csoportba. mondta Zdeněk Havelka, a CPI Csoport vezérigazgatója. A névváltozással párhuzamosan a cégcsoport üzleti terveivel összhangban a CPI csoport arculata is megújul. A CPI Csoport, Csehország egyik vezető vállalata, ingatlanberuházással, ingatlanfejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozik Közép-Európában. A vállalat vagyona 2013 végén meghaladta a 2,9 milliárd eurót, tulajdonában és menedzselésében összesen 610.000 négyzetméternyi kiskereskedelmi terület, 407.000 négyzetméternyi irodaterület, 12.600 lakás, 17 hotel (8.000 ágy) és 212.000 négyzetméternyi raktár és ipari ingatlan van. Jelenleg Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Franciaországban van jelen. 2013 végén a CPI megvásárolta az Endurance Fund-ot is, megvalósítva ezzel az Ablon-nal együtt - közép-európai akvizíciós céljait. A CPI Hungary legfőbb magyaroszági projektjei a BC 99 Office Park, a Váci úti irodafolyosón; a Magyar Posta székhelyének otthont adó Gateway Office Park, az Árpád híd pesti hídfőjénél, amely az egyik legfelkapottabb üzleti negyede a fővárosnak, illetve az Europeum bevásárlóközpont a 4 csillagos Marriott Courtyard Hotellel. Forrás: CPI Hungary 13/15
Magyarországon még nem tapasztalható az óriás raktárak iránti igény 2014. Május 21. Szerda A JLL a CoreNet Global-lal együttműködve felmérést végzett az ipari létesítményeket bérlő cégek körében. Összesen több mint 60 kiskereskedelmi, gyártó, és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalat válaszolt a kérdőívre. A válaszokból kiderült, hogy mit terveznek, és milyen várakozásaik vannak a szegmens felhasználóinak. A JLL elemzői szerint Európában a bérlők több óriás raktárra tartanak igényt, és fontos számukra a költségcsökkentés. A következő három évben élénk érdeklődés fennmaradása várható. A piacot jelentősen befolyásoló tényező lehet az e-kereskedelem bővülése és a növekvő szállítási költségek. A költségek csökkentésére irányuló törekvések akár azt is eredményezhetik, hogy a vállalat áthelyezi raktárát egy a vásárlókhoz közelebb eső helyszínre. A legígéretesebbnek számító feltörekvő piac Oroszország, a második Törökország. Ugyanakkor ezeken a piacokon a vállalatok számos ingatlanpiaci kockázattal és kihívással szembesülnek, például magas telekárakkal vagy hosszadalmas engedélyeztetési procedúrával. A válaszadók csaknem kétharmada tervezi logisztikai területeit növelni a következő három évben. A JLL előrejelzése szerint ennek eredményeképpen az elmúlt évekhez hasonlóan erős bérbeadási volumen várható. Az aktuális kihívás az értékesítési csatornák összehangolása úgy, hogy a költségek és a szállítási idő is csökkenjen. A vállalatoknak fontos továbbá az is, hogy a működési költségek is csökkenjenek, előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, a fenntarthatósági szempontok is. Olyan prózai tényezők, mint a tető megerősítése, a túlmelegedés elleni védelem és a szélsőséges időjárási események kivédése, még nem kapnak túl nagy prioritást. Sajnos Magyarországon egyelőre nem tapasztalunk fellendülést az ipari ingatlanok bérlői piacán, az óriás raktárak iránt igény pedig szinte teljesen kizárt. A budapesti ipari ingatlanpiacon a legnagyobb bérelt raktárcsarnok mérete is csak nagyjából 50.000 négyzetméter, de ennél sokkal jellemzőbbek a 10.000-20.000 négyzetméter körüli alapterülettel rendelkező épületek. Bérleti díjakat tekintve kimondottan versenyképes a budapesti piac a régiós fővárosok piacához képest, ami a költségcsökkentési törekvések szempontjából nagyon kedvező a bérlőknek. Ennek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a fellendülés még várat magára. Az első negyedévben a kihasználatlansági ráta 21,7 százalék volt itthon, míg például Varsóban 14,5 százalékés Prágában 7,8 százalék. A bérlői aktivitás is jócskán elmaradt a szomszédos országokhoz képest, hiszen míg itthon a 60.000 négyzetmétert sem érte el a kereslet, addig mind Varsóban mind pedig Prágában is 100.000 négyzetméter körül mozgott - nyilatkozta Tuza Rita, a JLL budapesti irodájának vezető elemzője. 14/15
Forrás: JLL 15/15