OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN 13. hét Az oktatás helyzete Magyarországon Varga Júlia
0 20 40 60 80 100 A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 általános iskola érettségi szakmunkás felsőfok Forrás: Hablicsek László előreszámítása
loweduc 10 15 20 25 30 35 40 A 20 éves népességből a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 ev Forrás: Kertesi-Varga, 2005
10 15 20 25 30 % A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 64 éves népességből 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Év Magyarország EU19 átlag OECD átlag Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
A felsőfokú végzettségűek aránya Az egyetemi és főiskolai végzettségűek -ISCED5A - arányában mért különbség Magyarország és az OECD és EU19 országok átlaga között korcsoportonként százalékpont 2007 25-34 35-44 45-54 55-64 -6-4 -2 0 2 4 Százalékpont Magyarország - OECD átlag Magyarország - EU19 átlag Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
-1.5 >14 >14-1 -.5 0 Idõsek IALS teszteredmény a 35-59 éves népességben elvégzett osztályszám szerint Fiatal diplomás=0 12-14 11 12-14 0-10 11 0-10 1 2 3 4 8 EU-ország 4 poszt-szocialista ország Kontroll: apa iskolai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, kulturális szokások Forrás: Köllő János számításai
Forrás: Köllő János számításai
A 16 65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek % Svédország Németország Cseh Köztársaság Dánia Norvégia Belgium Finnország Ausztrália Svájc(olasz) Egyesült Királyság Új Zéland Kanada Svájc(német) Írország Svájc(francia) Egyesült Államok Lengyelország Portugália Magyarország Szlovénia Chile Forrás: OECD IALS adatbázis adatai alapján 0 20 40 60 mean of var2
20 40 60 80 100 Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint 25-64 évesek, OECD Employment Outlook 2003 1 2 3 Iskolázottság OECD-szórás Magyarország PL SLO OECD+szórás CZ SK Forrás: Köllő János számításai
.5.6.7.8.9.5.6.7.8.9 1 1 Az iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási ráták változásai Magyarországon 1980 2005 Férfiak Nõk 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Év kozepiskola 8 altalanos szakmunkaskepzo 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Év kozepiskola 8 altalanos szakmunkaskepzo Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008
Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest Az iskolai végzettség hozama 1986 és 2002 1986. 2002. 200 175 150 125 100 75 50 25 0 középiskola szakiskola 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Az iskolában töltött évek 200 175 150 125 100 75 50 25 0 középiskola szakiskola 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Az iskolában töltött évek Forrás: Kézdi, 2007
60 80 Hozam 100 120 140 % A főiskolai és egyetemi végzettség bérhozama az érettségihez képest 2003-2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Év Főiskola - teljes minta Egyetem - teljes minta Főiskola - 22-30 éves Egyetem - 22-30 éves Forrás: Varga, 2010
Becsült relatív bérkülönbség A szakmunkások keresetének alakulása az életpálya során a középiskolát végzettekhez képest. 1972, 1982, 1986, 2002 0.1 0-0.1 20 25 30 35 40 45 50 Kor -0.2-0.3-0.4 1972 1982 1986 2002 Forrás: Kézdi, 2007
0.2.4.6.8 0.2.4.6.8 Mennyit ér a szakmunkás oklevél? Bérelőny az adott foglalkozási csoportban dolgozó általános iskolát végzettekhez képest, azonos nem, életkor, lakóhely és szektor esetén, 2005, FH Bértarifa-felvétel Segédmunkák Összeszerelõk, gépkezelõk Ipari Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Kereskedelmi Szolgáltató Fehérgalléros Forrás: Köllő Graphs János by fogl számításai Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ
A képzést nyújtó vállalatok aránya %, 2001 Forrás: Eurostat, 2002
A PISA eredmények iskolák közötti és iskolán belüli szórása 2003. Forrás: PISA 2003
0 0.01.02.03.01.02.03 A szövegértés-pontszámok megoszlása a szakiskolások és középiskolások között a 8. és 10. évfolyamon 8. évfolyam 10. évfolyam 200 300 400 500 600 700 800 200 300 400 500 600 700 800 Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)
5 10 15 20 25 30 Az országok sorrendje a szegregáció és az iskolaszerkezet szelektivitása alapján, 2003. Lichtenstein Görögország Olaszország Ausztria Csehország Portugália Franciaország Svájc Spanyolország Írország Luxemburg Lengyelország Dánia Finnország Svédország Norvégia Izland Magyarország Hollamdia Németország Belgium Törökország Szlovákia Egyesült Királyság Lettország 5 10 15 20 25 30 Szelektív iskolaszerkezet Forrás: Demeuse Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
0 5 10 15 20 25 Az országok sorrendje az iskolarendszer szelektivitása és a szegregáció mértéke szerint Italy Austria Czeh Republic Lichtenstein Greece Portugal France Spain Ireland Luxemburg Poland Denmark Finland Sweeden Norway Izland Hungary Netherlands Germany Belgium Turkey Slovenia Switzerland UK Latvia 0 5 10 15 20 25 Selectivity Forrás: Demeuse Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
Szeparációs index (iskolák közötti) Index of separation between schools (2003) Index of separation between schools (2003) 0.50 0.45 0.40 0.35 0.30 0.25 0.20 0.15 0.10 0.05 0.00 Finland Norway Sweden New Zealand Iceland Canada United Kingdom1 Switzerland Denmark Russian Federation Ireland United States Netherlands Poland Luxembourg Portugal Spain Australia Japan Greece Italy Korea Czech Republic Germany Belgium Austria Slovak Republic Mexico Turkey Hungary Forrás: Demeuse Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
Települések közötti egyenlőtlenségek 1 nappali tagozatos diákra jutó iskolai működési kiadás a városok és falvak átlagjövedelem szerinti ötödeiben a 3. ötöd százalékában Forrás: Hermann Zoltán számításai
A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei 1.kvartilis 2. kvartilis 3. kvartilis 4.kvartilis 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 0 5 10 15 20 Képesítés nélküli fizika tanárok aránya % Forrás: Varga, 2009
A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei 1.kvartilis 2. kvartilis 3. kvartilis 4.kvartilis 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 0 5 10 15 Képesítés nélküli angol tanárok aránya % Forrás: Varga, 2009
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat! Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az eltecon.hu honlapon feltüntetett címekre