Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE előadás 2011. június 9 Ez erdő!! Van vadkár? Fotó: Internet 1
Ez erdő?? Van vadkár! Fotó: Fehér Ádám 2011: Az erdők k nemzetközi zi éve (ENSZ) Ember központi k szerepe Erdő értékei 360 fokos szemlélet let Kép: Internet 2
Mi az erdő? A A vad az erdei ökoszisztéma része. r Az erdő a vad élettere. lettere. VADGAZDÁLKODÓ SZEMMEL : Az erdő terített tett asztal a vad számára ra (média üzenete, in: Haraszty,, 1989) ERDŐGAZDÁLKODÓ SZEMMEL : Az erdő egy földterf ldterület, let, ami a fa termelésére, re, valamint a fa termelésével kapcsolatos mellékhaszn khasználatok céljc ljára szolgál. l. (Endres,, 1922) Az erdei vad természetes, de nem szüks kséges része r az erdei ökoszisztémának. nak. (Koloszár, 1981) TERMÉSZETVÉDŐ SZEMMEL : KöM M Természetv szetvédelmi Hivatalának Tanulmányk nykötetei 7. A természetszer szetszerű erdők k kezelése: Erdőellenes erdei mellékhaszn khasználat a vadgazdálkod lkodás, a vadászat szat (Sódordor és s Temesi, 2001) Vágásos erdőgazd gazdálkodás Fotó: Olajos Tamás 3
Kerítésmizéria Fotó: Olajos Tamás (Költ ltői) kérdk rdés Növényevő nagyvadaknak van-e helyük k a hazai erdőkben? 4
Alapismereteink: A CSERJESZINT ALAPVETŐ TÁPLÁLÉK: Katona, K. Szemethy,, L. és s Mátrai, M K. Fűvel-fával, val, miegymással. In: : Csányi, S. és s Heltai, M. (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó,, Budapest, 145-151. 151. Szemethy,, L., Mátrai, M K., Katona, K. K és s Orosz, Sz. 2003. Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: : are there feeding reasons? Folia Zoologica,, 52(3): 249-258. 258. A CSERJESZINT ALAPVETŐ BÚVÓHELY: Mátrai, K., Szemethy,, L., Tóth, T P., Katona, K. és s Székely, J. 2004. Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. Journal of Wildlife Management, 68: 879-888. 888. Milyen a hazai erdők k cserjeszintje? 5
A vizsgálati területek Sefag Zrt. Nagyatádi és Zselici Erdészete Gemenc Zrt. Hajósi és s Szekszárdi Erdészete Egererdő Zrt. Felsőtárk rkányi Erdészete Pilisi Parkerdő Zrt.. Pilisszentkereszti Erdészete Ipoly Erdő Zrt.. Királyr lyréti ti Erdészete Királyrét Pilissztkereszt Cserjeszint kínálata rágottságaga Hajtássz sszámlálás Fotó: Olajos Tamás 6
Rágott hajtások Biomassza becslés 1. Rágott hajtások átmérőjével megegyező átmérőjű hajtások gyűjtése 2. Fajonként 50 db hajtás tömegmérése 3. Előfordulás és rágottság kg/ha-ban is 7
1000-3000 kg/ha táplt plálék k a cserjeszintben Vágásos üzemmód Növénykínálat (kg/ha) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 tél tavasz nyár ősz nincs adat nincs adat Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány 8
0,6 0,5 Gímszarvas rágása r <10% a teljes cserjeszintben Vágásos üzemmód tél tavasz nyár ősz Teljes rágottsági arány 0,4 0,3 0,2 0,1 0 nincs adat nincs adat Hajós 03 Hajós 04 Gemenc 04 Segesd 03 Segesd 04 Zselic 04 Felsőtárkány 03 9
Pilisi Parkerdő Zrt., Pilisszentkereszti Erdészet Pilis-tet tető,, szálal laló bükkös Pilis-oldal Erdőrezerv rezervátum védőzónája Kb. 100 éves Szálal laló üzemmódú bükkös s (2006) Utoljára 1999-ben volt vágásos fakitermelés Jó makkos években indult szálal lalás Lecsökkentett nagyvadállom llomány 10
Csemeték száma (db/ha) 70000 60000 50000 40000 30000 20000 Bükkös, újulat Csemetesűrűség g 30-60 ezer db/ha közöttk > 250 cm 50-250 cm 0-50 cm nincs adat Friedman-Anova: Fr=57,402, N=100, p<0,0001 nincs adat 10000 0 június július május július június Csemeték száma (db) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Bükkös, újulat Csemeték k 93%-a a nem károsk rosított június július május július ép oldalrágott csúcsrágott többször rágott torz június 11
Bükkös, kínálat k - biomassza magas kőris k > bükk b > szeder > hegyi juhar 1200 1000 800 600 400 200 0 Bükk Szeder Magas Kőris Hegyi juhar június július május július március május augusztus Elérhető biomassza (kg/ha) Bükkös, kínálat k biomassza 200-1800 kg/ha kínálat k ( optim( optimális fogyasztott tartomány ny ) csekély rágott r mennyiség g (1-4%) Biomassza (kg/ha) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 elérhető rágott június július május július március május augusztus 12
Bükkös, rágottsr gottság g fajok közöttk magas kőris k > szeder > hegyi juhar = bükkb Arány a rágott biomasszából (kg) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% június július május július március május augusztus Bükk Szeder Magas Kőris Hegyi juhar Egyéb Rágási preferenciák k (3 pilisi területre): bükk és s a tölgy t nem kedvelt! 100% 90% 80% Esetek száma (db) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% magas kőris virágos kőris fagyal szeder gyertyán galagonya szil mezei juhar hegyi juhar pref gyakori pref ns pref ritka ns gyakori ns ns ns ritka elkerülés gyakori elkerülés ns elkerülés ritka vadcseresznye veresgyűrűsom kökény vadrózsa vadegres tölgy húsos som bükk korai juhar bibírcses kecskerágó kései meggy vadköszméte 13
A pilisi természetes folyamatokra alapozott és folyamatos erdőbor borítást biztosító erdőgazd gazdálkodás: Folyamatos erdőbor borítást és s változatos v vadtápl plálékot biztosít Költséghatékonyabb erdőgazd gazdálkodás Nagy sűrűségűs károsítatlan természetes újulat Felújítás s kerítések nélkn lkül Növényevők k szelektív v táplt plálkozása ápolás Alkalmas az erdő- és s vadgazdálkod lkodás, természetv szetvédelem együttm ttműködésére, ellentétek tek enyhítésére Megfontolandó! Vadkár r biológiai, gazdasági, gi, jogi értelmezése nem azonos túlszaporodott nagyvad jój vagy rossz élőhelyet jelez? Növényevők k (szarvas!) szabályoz lyozó szerepének kihasználása sa a természetes folyamatokra alapozott erdőgazd gazdálkodás s fontos része! r 14
Köszönet Pilisi Parkerdő Zrt. Fotó: Internet Minden partnerünknek nknek és s támogatt mogatónknak! 15