ONLINE DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE AZ 1 6. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA

ONLINE DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE AZ 1 6. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA

ONLINE DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE AZ 1 6. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA A Diagnosztikus mérések fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának kutatási-fejlesztési projektje, megvalósulását a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.9-08/1-2009-0001) támogatja. A PROJEKT SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA Szakmai vezető: Helyettes szakmai vezető: Projektmenedzserek: Szakmai koordinátor: Projektasszisztensek: Csapó Benő Molnár Gyöngyvér Hódi Ágnes, Molnár Katalin B. Németh Mária Kléner Judit, Túri Diána Munkacsomag-koordinátorok: Csapó Benő, Zsolnai Anikó, Vidákovich Tibor, Molnár Gyöngyvér, Molnár Éva, Csíkos Csaba, Tóth Edit A PROJEKT HÁTTERE ÉS CÉLKITŰZÉSEI A nemzetközi és hazai mérési-értékelési programok eredményei rendszeres, átfogó visszajelzést nyújtanak a magyar tanulók iskolai teljesítményének jellemzőiről. Ezek a felmérések hatékonyan támogatják a közoktatási rendszer fejlesztését, segítik az intézményi szintű döntéshozatali folyamatokat. Ugyanakkor e programoknak nem feladata a tanulók fejlődésének követése, a tanulási nehézségek és az iskolai sikertelenség okainak feltárása. Az egyéni fejlődés segítéséhez gyakori, részletes, személyes visszajelzésre, konkrét információkra van szükség. Az oktatási problémák nagy része visszavezethető az iskoláztatást megelőző, illetve az első iskolai évek fejlődési zavaraira. Ha ezekben az években a tanulók nem sajátítják el az olvasás alapvető készségeit, a matematikai műveleteket és gondolkodási folyamatokat, elakad fogalomrendszereik fejlődése, megnehezítve a későbbi tanulást. A további problémák megelőzését egy olyan diagnosztikus értékelési rendszer 2

segítheti, amely az iskolába lépéstől kezdve nyomon követi a tanulók egyéni fejlődését és jelzi az esetleges lemaradásokat, zavarokat. A diagnosztikus mérőeszközök szükségességének felismerése nyomán világszerte számos kutatási-fejlesztési program indult el. E mérési rendszerek tudományosan kidolgozott elméleti keretekre és empirikusan meghatározott standardokra épülnek. A gyakori és pontos méréseket a modern információs technológiák alkalmazása teszi lehetővé. A kognitív pszichológiai kutatások eredményeinek köszönhetően ma már rendelkezünk a diagnosztikus mérések kifinomult keretrendszerének kidolgozásához szükséges elméleti tudásbázissal. A nagymintás nemzetközi és nemzeti felmérések felgyorsították az értékelés pszichometriai hátterének fejlődését. Az információs-kommunikációs technológiák gyors ütemű elterjedése új lehetőségeket nyitott a számítógép alapú tesztelés számára. A lehetőségek nyitottak, egy online diagnosztikus rendszer felépítéséhez szükséges elemek rendelkezésre állnak, mindennek ellenére egy jól működő rendszer létrehozásához kiterjedt elméleti és gyakorlati fejlesztő munkára van szükség. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával elindított Diagnosztikus mérések fejlesztése című projekt feladata az általános iskola első hat évfolyamán alkalmazható diagnosztikus mérési rendszer alapjaink lerakása. A projekt kiterjed (1) az olvasás, a matematika és a természettudomány tartalmi kereteinek kidolgozására; (2) a diagnosztikus értékelés lehetséges további területeinek feltérképezésére; (3) itemek kidolgozására és feladatbankok felépítésére; (4) egy online mérési rendszer elindítására és kipróbálására; (5) sajátos nevelési igényű tanulók mérésekbe való bevonására; (6) tanárok és oktatásügyi szakemberek képzésére, valamint (7) nemzetközi és nemzeti mérések adatainak másodelemzésére. A projekt céljainak megvalósítását egymással szoros kapcsolatban álló, együttműködő munkacsoportok végzik. A fejlesztő munka széles körű nemzeti és nemzetközi összefogásban valósul meg, valamennyi területen a projekt szempontjából leghatékonyabb szakértői tudás integrálásával. 3

MUNKACSOMAGOK A projekt hét átfogó munkacsomagot foglal magában, ezek mindegyike további részekre bomlik. 4

A DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉS TARTALMI KERETEINEK KIDOLGOZÁSA AZ 1 6. ÉVFOLYAMOKRA OLVASÁSBÓL, MATEMATIKÁBÓL ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYBÓL Koordinátor: Csapó Benő Az egyes műveltségterületek koordinátorai: Olvasás: Józsa Krisztián Matematika: Csíkos Csaba Természettudomány: Korom Erzsébet A munkacsomag célja a diagnosztikus mérések tartalmának meghatározása, tudományosan megalapozott elméleti keretrendszer kidolgozása. A részletes keretrendszer a későbbi tanulás sikerét sok más területen is alapvetően meghatározó olvasást, matematikát és természettudományt fedi le. A diagnosztikus feladatok és tesztek kidolgozásának elengedhetetlen feltétele a mérés tartalmának pontos meghatározása és operacionalizálása. Az elméleti kereteknek a legfrissebb tudományos eredményekre kell támaszkodniuk, egyszersmind megfelelő alapot kell nyújtaniuk a tesztfeladatok fejlesztéséhez. A mérések diagnosztikus erejének növelése érdekében a keretrendszer egy háromdimenziós modellre épül, melyben az oktatás három legfőbb célja tükröződik: (1) az iskolának egyik fő célja a tanulók értelmének, gondolkodásának, képességeinek fejlesztése, ennek érdekében a tanítást hozzá kell igazítani a fejlődés pszichológiai sajátosságaihoz; (2) az iskolában elsajátított tudást a tanulóknak széles körben, a későbbi tanulásban, a magánéletben és munkájukban alkalmazzák, ezért a tanítás során figyelembe kell venni a tudás alkalmazhatóságával kapcsolatos szempontokat; (3) az egyes szaktudományok kínálják azt az igazolt, rendszeresen felépített tudást, melynek elsajátításán keresztül az oktatás elérheti céljait, ezért a mérések tartalmának kialakítása során építeni kell az egyes diszciplínák belső szempontjaira. A diagnosztikus rendszer e három dimenzióban nyújthat rendszeres visszajelzést, hozzásegítve a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás hatékonyabban fejlessze képességeiket, és szélesebb körben tudják a tanultakat alkalmazni, miközben alaposabban, mélyebben megértve sa- 5

játítják el a tananyag tartalmát. Ahhoz, hogy a diagnosztikus rendszer hatékonyan támogassa e célok megvalósítását, olyan keretrendszerre van szükség, amely a fejlődést valamennyi dimenzióban a többitől elkülönülten teszi mérhetővé. A céloknak megfelelő keretrendszer kialakítása során hasznosítható (1) a kognitív készségek és képességek fejlődésére és tanulására vonatkozó kutatások eredménye, az oktatás során alkalmazható pszichológiai ismeretek összessége; (2) a későbbi sikeres tanuláshoz szükséges ismeretek és képességek, valamint a tudás alkalmazására vonatkozó társadalmi igények és elvárások feltérképezése; (3) az egyes tantárgyak keretei között elsajátítandó tartalmakat részletesen meghatározó források, tudományos elemzések. A munkacsomag eredményei három kötetben jelennek meg (olvasás, matematika és természettudomány). Mindegyik kötet első része három fejezetet tartalmaz, ezek a keretrendszer kidolgozásának tudományos alapjait mutatják be az említett három dimenzió szerinti felosztásban. Ezek közül néhány fejezetben társszerzőként nemzetközileg elismert külföldi szakemberek is közreműködnek. A kötetek második felében hazai szerzők részletesen kifejtik a mérések során vizsgált tényezőket és tartalmakat. 6

KOGNITÍV ÉS AFFEKTÍV KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA Koordinátor: Zsolnai Anikó Az angolnyelv-tudás diagnosztikus fejlesztésének és mérésének lehetőségei (Nikolov Marianne) Világszerte, így hazánkban is egyre korábbi életkorban kezdődik az idegennyelv-tanulás. Ez a jelenség a hazai gyakorlatban az angol egyre erősebb térnyerését jelenti, egyre többen tanulják e nyelvet már hatéves kortól. Ezt a gyakorlatot semmilyen szisztematikus fejlesztés, monitorozás nem támogatja, ezért szükség van arra, hogy a tanulók, tanáraik és szüleik megbízható visszajelzést kapjanak arról, hol tartanak a diákok angolnyelv-tudásuk alakulásában. A munka alapját az európai országokban rendelkezésre álló közös keretrendszer képezi, amelyben a nyelvtudás szintjei pontosan leírhatók. A nemzetközi tapasztalatok alapján, ha az iskolai felmérések rendszeresen csak néhány tudásterületre, készségre és képességre koncentrálnak, akkor a tanítási gyakorlatban a többi tudásterület háttérbe szorul, torzulnak az oktatás eredeti céljai. Ezért elengedhetetlen, hogy az értékelési programok a tudás, a készségek és a képességek szélesebb körét fogják át. A jelzett probléma elkerülése érdekében az alábbi hét területen is megkezdődik a rendszeres diagnosztikus értékelés lehetőségeinek feltárására. (A koordinátorok nevei zárójelben találhatók.) A vizuális képességek értékelése (Kárpáti Andrea) A 21. században a vizuális nyelv jelentősége a verbális kifejezéssel egyenrangúvá vált. A vizuális ítéletalkotás árnyaltsága és gyorsasága fontosabb, mint korábban, és az érzelmekkel átszőtt vizuális kifejezőkészség jelentősége is felértékelődött a virtuális valóságban. A vizuális alkotóképesség jelentős szerepet játszik az érzelmi nevelésben, a személyiségformálásban. A program a mindennapi életben naponta használt képességelemek fejlődésének követésére alkalmas eszközrendszer kidolgozására irányul. A szociális készségek és képességek diagnosztikus mérésének és fejlesztésének lehetőségei (Zsolnai Anikó) Számos nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy megfelelő módszerekkel, tanulói és pedagógusi segédanyaggal már rövid idő alatt is sikeresen fejleszthetők a szociális képességek és készségek. Az el- 7

Az eredményes iskolai tanuláshoz, a készség- és képességfejlesztéshez, az alkalmazható tudás elsajátításához nélkülözhetetlen a tanulási motiváció. A hatékonyság növelésének elengedhetetlen feltétele a tanulók motiváltságának megismerése, a tanulási motívumok alakulásának diagnosztikus feltárása. A program fő célja a legmegbízhatóbb nemzetközi mérőeszközök felkutatása és hazai adaptálása, valamint az olvasás, az írás, a számolás elsajátítására, a természettudomány tanulására irányuló motívumok mérését lehetővé tevő eszközök kidolgozása és kipróbálása. múlt másfél évtizedben Magyarországon is megindultak e téren a kutatások, de számuk a hazai iskolarendszer erősen kognitív orientáltsága miatt a külföldi vizsgálatokéhoz képest csekély. A vizsgálatsorozat elsődleges célja a szociális készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltérképezése 6 12 éves korban. Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltárása (Antal Erzsébet és Barabás Katalin) Alapvető társadalmi igény az egészségműveltség, egészségmagatartás fejlesztése, ami feltételezi az egészséggel és annak megőrzésével kapcsolatos kultúrát és fogalmi tudást, továbbá az alapkészségek (beszéd, számolás, írás és olvasás) különböző, az egészséggel kapcsolatos szituációkban, tevékenysé- Az állampolgári ismeretek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltérképezése (Kinyó László) A modern demokratikus társadalmak fennmaradásának egyik kulcseleme az állampolgári aktivitás, a polgárok aktív szerepvállalása a közügyek intézésében. A társadalmi igények Magyarországon is szükségessé teszik az állampolgári műveltség pszichikus komponenseinek feltárását, az állampolgári ismeretek megszerzését befolyásoló iskolai és iskolán kívüli tényezők meghatározását, a kompetencia vizsgálatára alkalmas életkorspecifikus mérőeszközök kidolgozását. A tanulási motiváció fejlődésének diagnosztikus felmérése (Józsa Krisztián) 8

gekben való megfelelő működését (kontextus-specifikus műveltség). A projekt keretében sor kerül az elméleti keretek kidolgozására és eszközök elkészítésére, amelyek alkalmasak az egészségműveltség és az egészségmagatartás mérésére. A tanulás tanulása (Habók Anita) A 21. század tudás alapú társadalmában megváltozott az iskolához kötődő tanulás szerepe, feladata, a tanulókat fel kell készíteni az iskolán kívüli és az egész életen át tartó tanulásra. Olyan tanulási képességek elsajátítására van szükség, amelyek az iskolai tanuláson túl, az iskolán kívül, illetve felnőttkorban is alkalmazhatók. A program keretén belül sor kerül a nemzetközi tapasztalatok, főként a finn modell feldolgozására, adaptálására, valamint új mérőeszközök készítésére és bemérésére. A DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FELADATRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA, FELADATBANKOK KIÉPÍTÉSE Koordinátor: Vidákovich Tibor Az iskolába lépő gyermekek készségeinek és képességeinek diagnosztikus felmérésére hazánkban először az 1970-es évek végén készült a pedagógusok által is használható mérőeszköz-csomag. Ezt évtizedeken át használták az óvodapedagógusok, illetve a szakértők és a kutatók is. A mérőeszköz-rendszer frissítésére és újabb országos bemérésére a 2000-es évek elején került sor, mely jelenleg ajánlott mérőeszköz-csomag az 9

első évfolyamra belépő tanulók készségeinek és képességeinek diagnosztikus vizsgálatához. A negyedik évfolyamos tanulók átfogó diagnosztikus mérésére 2006 óta használható egy új, szintén átfogó tesztrendszer. Ezeket az eszközöket a Szegedi Tudományegyetem kutatói, illetve az általuk vezetett csoportok dolgozták ki, tapasztalataikat fel lehet használni egy új diagnosztikus feladatrendszer kifejlesztése során. A projekt egyik fő célkitűzését, az első hat évfolyamot átfogó diagnosztikus eszköz kidolgozását egy feladatbank felépítésével kívánjuk megvalósítani. A három fő területen (olvasás, matematika és természettudomány) területenként több mint 500, összesen legalább 1500 feladat készül el. A feladatok a tartalmi keretek leírását követik, így az ott értelmezett dimenziókra külön feladatok készülnek. A tanulók eredményeit a hat évfolyamot átfogó egyetlen skálán lehet kifejezni. Ennek megfelelően a cél az, hogy a feladatok egyenletesen lefedjék az első hat évfolyam fejlődési folyamatait. követően a feladatokat a próbamérés tapasztalatai alapján javítjuk, fejlesztjük, és a feladatbankot további feladatokkal egészítjük ki. A feladatokból szummatív értékelés céljaira különböző tesztváltozatok készíthetők. A papír alapon elkészített feladatbank feladataival elvégzett mérés eredményei viszonyításként szolgálnak a későbbi, online eredmények értelmezéséhez. A két médium segítségével elvégzett mérések összehasonlítása révén lehet a számítógépes tesztelés validitását vizsgálni. Azok a feladatok, amelyek arra alkalmasak, átkerülnek a számítógépre. A feladatok kidolgozásában nagy gyakorlattal és speciális képzettséggel rendelkező pedagógusok vesznek részt. A feladatok bemérésére, paraméterezésére, nehézségi szintjük megállapítására országos reprezentatív mintákon kerül sor. Ezt 10

AZ ELEKTRONIKUS TESZTELÉS MEGALAPOZÁSA A TAO ADAPTÁLÁSA Koordinátor: Molnár Gyöngyvér A számítógép alapú tesztelés bármennyire is ígéretesnek tűnik még világszerte a kezdeti stádiumában van. Az általános tesztelő szoftverek csak limitált számú feladattípust képesek kezelni és számos, papír alapon használható feladatot nem lehet számítógépen alkalmazni. Ugyanakkor e problémák megoldása érdekében világszerte folyik a szoftverek fejlesztése. Néhány innovációt e projekt keretében is kipróbálunk. A multimédiás eszközök iskolai elterjedtsége megteremti azok többcélú hasznosításának lehetőségeit. Ezeket az eszközöket jelenleg is számos országban használják a tanulók értékelésére. A számítógépek olyan sokrétű lehetőséget kínálnak, hogy a pedagógiai mérésekben az elektronikus tesztelés belátható időn belül átveszi a papír-ceruza tesztek helyét. Az online mérés jobb hatásfokkal működik és költséghatékonyabb a hagyományos eljárásoknál, mert nincs szükség a tesztek kinyomtatásra, szállításra, kódolásra és az adatok rögzítésére. Jelenleg már működik Luxemburgban egy nyílt forráskódú online mérési rendszer, ami egyaránt alkalmas az ismeretek és a képességek értékelésére. A szoftver a francia eredeti elnevezésből (Testing Assisté par Ordinateur) származó TAO betűszóként vált ismertté. A TAO különféle adaptációit már számos nemzetközi mérési programban (pl. a PISA- és a PIAAC-vizsgálatokban) alkalmazták. A szoftver továbbfejlesztése nemzetközi együttműködés keretében jelenleg is folyamatban van. A munkacsomag két fő célja a TAO platform adaptációja, valamint a mérés szempontjából megfelelő feladattípusok elkészítése és kísérleti tesztelése. A feladatalkotás jelenleg többféle módon lehetséges, például a papír alapú feladattípusok átvitele révén, speciális feladatkészítő alkalmazásokkal vagy a tesztelő rendszerben történő közvetlen programozással. Ezeket a lehetőségeket mind kipróbáljuk. A projekt további feladata lesz a számítógépes teszteléshez kapcsolódó tevékenységek (pl. adatelemzés, visszajelzés) automatizálása. A számítógép alapú értékelés rövid története azt mutatja, hogy a technológia alapú tesztelés eredménye nem mindig azonos a hagyományos, papír alapú mérések eredményével. Három fő terület lehet potenciálisan felelős az eltérésekért: (1) a monitoron megjelenő problémák megoldása a papíron való munkához képest eltérő kognitív folyamatok működtetését kívánja meg; (2) a papíron megszokott feladattípusok nem minden esetben transzferálhatóak könnyen elektronikus médiumra; (3) a tanulók azon képességét, milyen mértékben tudják megjeleníteni tényleges teljesít- 11

ményüket a vizsgált képességet illetően, befolyásolhatja vagy behatárolhatja informatikai képességeik fejlettsége. Mindhárom jelenség további elmélyült vizsgálatot igényel, mielőtt a számítógépes tesztelés rutinszerűen használható lesz. A projekt során tekintetbe vesszük e hiányosságokat és keressük a problémák megoldásának lehetőségeit. MÉRŐESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMÁRA Koordinátor: Molnár Éva A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók növekvő mértékű integrációja és inklúziója a magyar iskolarendszerben felszínre hozta az igényt egy integrált mérőeszköz-rendszer iránt, amely öszszevethető eredményekkel szolgál valamennyi tanulócsoport tekintetében legalább az alapvető készségek fejlődése terén. Ezt az igényt elégíti ki egy diagnosztikus tesztbank kialakítása, mellyel lehetővé válik az SNI-tanulók rendszeres mérése, amely az átfogó diagnosztikus eszközrendszerbe integrálódik. Azonban az SNI-diákok mérésének eltérő követelményei miatt az eszközök kialakítása során különös gonddal kell eljárni. Az SNI-tanulók mérésére korábban fejlesztett eszközökben szintén találhatunk számos feladatot, amelyek felhasználhatók vagy adaptálhatók egy diagnosztikus értékelési rendszer kidolgozásához. Ugyanakkor a projekt keretén belül kidolgozott új elméleti keretrendszer új mérési módszerek és feladatok kidolgo- 12

zását teszi szükségessé, ezért az SNIdiákok tanításában jártas szakértőket vonunk be a munkába. A diagnosztikus mérési rendszer kiterjesztése az SNI-tanulókra két alapvető területen kíván különleges fejlesztéseket. A feladatbankot ki kell szélesíteni, hogy megjelenjenek benne olyan feladatok, amelyek a felmért tanulók sajátos tanulási nehézségeihez igazodnak. Ezek a módosított feladatok nem csupán azt teszik lehetővé, hogy az SNI-tanulók sikeresen megoldják a feladatokat, hanem lehetővé teszik eredményeik egységes skálán való megjelenítését is. Másrészt, a számítógépes tesztelés előnyei képessé teszik a fizikai kihívásokkal küzdő tanulókat, akik nem tudnának részt venni egy papír alapú mérésben, hogy önmaguk is megoldják a feladatokat. Így, a projekt részeként speciális adaptív funkcióval bíró technikai eszközök kifejlesztésére is sor kerül, amelyek megteremtik a lehetőségét, hogy néhány SNI-tanuló önmaga kommunikáljon a számítógéppel. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FENNTARTÓINAK, VEZETŐINEK, PEDAGÓGUSAINAK FELKÉSZÍTÉSE Koordinátor: Csíkos Csaba A gyakorló pedagógusok, akik mindennapi munkájuk során végeznek értékelési tevékenységet, nélkülözhetetlen szerepet játszanak a pedagógiai értékelés modernizációjában, akárcsak bármilyen pedagógiai innováció elterjedésében. A program egyik leglényegesebb eleme a pedagógiai kultúra átfogó fejlesztése a tanárokkal történő közvetlen interakció a résztvevők folyamatos tréningje, észrevételeik, javaslataik és visszajelzéseik szisztematikus összegyűjtése, elemzése, hasznosítása és azok fejlesztő programba integrálása révén. Az egyes területeken dolgozó szakértők és a gyakorló pedagógusok szakmai továbbképzése lényeges része a programnak az online diagnosztikus mérési rendszer hatékonysága és fenntartható fejlődése szempontjából. Mind a projektben részt vevő mintegy 250 iskola tanárai, 13

mind a bevont szakértők szakmai továbbképzéseket tartanak a pedagógusoknak ismeretkörük tágítása céljából három különböző szinten: (1) Az első szinten a részt vevő iskolákból valamennyi tanár lehetőséget kap arra, hogy első kézből származó tapasztalatokat szerezzen az online diagnosztikus mérési rendszer működésével és használatával, valamint az információkhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban. (2) A képzés második szintjén minden iskolából mindhárom vizsgált műveltségi terület egy-egy képviselője részt vesz egy alapos, 30 órás mérés-módszertani, matematikai és kutatás-módszertani ismereteket is magában foglaló képzésen. (3) A harmadik szinten minden intézményből egy tanárnak lehetősége van egy szakvizsgával záruló szakmai továbbképzésen való részvételre. A diagnosztikus értékelési projekthez kapcsolódó közvetlen feladatok ellátásán túl ez a képzés felkészíti a résztvevőket, hogy intézményi szintű átfogó értékelési célokat határozzanak meg a projektben szereplő három fő műveltségi területen (olvasás, matematika és természettudomány). mellett az információs-kommunikációs eszközök használatán keresztül valósítjuk meg. A programban részt vevő kutatók és szakértő értékelők speciális tematikus tréningek, valamint szakértők által vezetett workshopok keretében ismerkedhetnek meg a projekt céljaival és feladataival. A projekt eredményeiről ezen túl a szélesebb szakmai közvélemény is tájékoztatást kap, azokról szakmai konferenciákon is beszámolunk. A személyes konzultáció változatos formái a projekt egész időtartama alatt minden pedagógus számára elérhetőek lesznek, amit a személyes találkozások 14

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MÉRÉSI EREDMÉNYEK OKTATÁSPOLITIKAI CÉLÚ MÁSODELEMZÉSE Koordinátor: Tóth Edit A 20. század végére az országos kompetenciamérések és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok beépültek a magyar pedagógiai kultúrába és az eredmények nyilvánosságra hozatala a pedagógiához kapcsolódó foglalkozásokat gyakorlók körében nagy érdeklődéssel várt eseményekké váltak. Többek között az OECD-PISA, IEA-TIMSS és IEA-PIRLS vizsgálatok teszik lehetővé az egyes oktatási rendszerek számára, hogy teljesítményüket többféle szempontból összevessék más rendszerekkel, kövessék a teljesítmények változásának trendjeit. Így a kompetenciamérések és a nemzetközi összehasonlítások értékes információkat nyújtanak a magyar mérési és értékelési rendszerek fejlesztéséhez is. Minthogy a beszámolók csupán szummatív eredményeket közölnek, fontos, hogy a vizsgálatok teljes adathalmaza hozzáférhető, így az egyes tartalmi területek kutatói is profitálhatnak a vizsgálatok eredményeinek mélyebb elemzéséből. Továbbá, az egyes országok szakértői másodelemzéseket végezhetnek az adatokon, hogy saját országukra, illetve régiójukra jellemző problémákat világíthassanak meg. Az alprojekt célja hasonló másodelemzések végzése. Összegyűjtöttük azon magyar és nemzetközi mérések adatbázisait, amelyeket a hazai oktatási rendszer fejlesztési lehetőségeinek szempontjából elemzünk. Ez a munka számos olyan statisztikai eljárás alkalmazását foglalja magában, amelyek jelenleg nem elterjedtek ha egyáltalán használatosak Magyarországon. Ezek az elemzések kiemelik a magyar tanulók teljesítményének azon aspektusait, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megfelelőek, illetve amelyek további célzott fejlesztésre szorulnak. Kiemeljük a magyar oktatási rendszer problémái szempontjából releváns adatokat, amelyeket összevetünk olyan országok hasonló adataival, amelyekben ezek a problémák kisebb mértékben jelentkeznek. Az elemzések eredményeit a szakmai nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tesszük. A számítógép alapú tesztelés alapvető feltétele az, hogy valamennyi iskolában rendelkezésre álljanak megfelelő technikai eszközök. Ezért a projekt magában foglalja az online teszteléshez szükséges minimumkövetelmények és -feltételek meghatározását, valamint a partnerintézmények informatikai felszereltségének, lehetőségeinek és az érintettek szakértelmének vizsgálatát is. 15

Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoport 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 30 34. Telefon és fax: +36 62 544-354 E-mail: ok@edu.u-szeged.hu Honlap: http://www.edu.u-szeged.hu/ok/ A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Projekt azonosító: TÁMOP 3.1.9-08/1-2009-0001