Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs Nevelési program 2013 A 1
Tartalomjegyzék Pedagógiai alapelvek... 3 Nevelő- oktató munkánk alapelvei, célkitűzései, feladatai, eszközei... 8 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 Egészségnevelési elvek... 16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 37 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 39 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 43 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban valórészvételi jogainak gyakorlási rendje... 55 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái... 57 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 60 A felvétel és az átvétel szabályai... 60 Elsősegélynyújtás ismeretek megszerzésének lehetőségei... 63 2
Pedagógiai alapelvek Mindenki tapasztalja, hogy a jó ismerete még senkit sem tesz jóvá, arra rá is kell nevelni az embereket; ezért nem elég, ha az iskola csak tanít, hanem nevelnie is kell. Intézményünk nevelési célja, hogy felelős, értelmes, aktív és kreatív közösségi emberekké formáljuk a ránk bízottakat, szem előtt tartva a 2000-ben jóváhagyott Magyar kateketikai direktórium hármas nevelési követelményét: 1. A katolikus iskolákban tanuló növendékek nevelésének elsődleges célja, hogy ne csak értékes, becsületes emberek, hanem elkötelezett keresztények is legyenek. 2. A katolikus iskolákban követelmény a katekézis és a tantárgyak megfelelő színvonalú oktatása. 3. A nevelés célkitűzései közé tartozik a hazaszeretetre való nevelés anélkül, hogy más nemzetet, annak kultúráját, szokásait lebecsülnék, vagy sértenék. Iskolánk katolikus, ökumenikus jelleggel működik. Az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Iskolánk tudatosan vállalja a fiatalok nevelését, szakképzését, hogy vallásos lelkülettel, elkötelezettséggel álljanak helyt az életben. A keresztény nevelés alapelvei, értékei A Katolikus Iskola című, 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. Nevelésünk négy alapelve: az igaz, a szent, a szép és a jó. Pedagógiai munkánk célja: Az iskola célja, hogy a diákok a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. 3
Fontos, hogy a diákok morális és esztétikai szemléletét kialakítsuk, megalapozzuk kognitív és kommunikációs képességeiket, valamint az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényüket. Célunk a megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakítása, a kudarc és sikertűrés készségeinek fejlesztése. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejleszteni kívánjuk a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és kreativitását. Tanulóinkban ki kell alakulnia a kulturált szórakozás igényének, meg kell ismerniük ünnepeinket, azokat élővé és átörökíthetővé kell tenni. A keresztény nevelő hitvallása Értékrendünk nem idealista a természetfölötti feltételezi a természetest. Mi is igaznak tartjuk a bölcsességet: ép testben ép lélek. Nevelni csak a közösség képes már az ősegyházban egy szív, egy lélek jellemezte az első keresztényeket. Isten közösségben találkozik az emberekkel, ugyanakkor fontos az egyéni felelősség is. Tekintély és demokrácia a nevelő a növendékeihez képest többletet hordoz. Erkölcsi kérdésekben nem szavazhatunk, ugyanakkor az egyesek szavára figyelni kell. Felelősség a diákjaink ránk vannak bízva. Abban a tudatban cselekszünk, hogy Isten előtt egyszer majd számot kell adnunk. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A nevelő pedagógusnak nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeinek megtapasztalása, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. 4
A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felkészültséggel, magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Erkölcsi elvárások a tanulóktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. A fogyasztói mentalitás nagyon veszélyes, mert a Használd és dobd el! elvet követi; ez a tárgyak esetében rendben van, azonban amennyiben ez átterjed az embertársainkra, helytelenné, veszélyessé válik. A keresztény ember magát és embertársait Isten egyszeri és megismételhetetlen csodájának tekinti. 5
Összegezve: belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra, részvétel a vallásának megfelelő (római katolikus, református, görög katolikus) egyházi programokban, tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, alapos, rendszeres és pontos munka, a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, a házirend felelős betartása. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola egyházi jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák az intézményt. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái az osztályés fogadóórás szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, és természetesen a személyes beszélgetés. Összegezve: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtás az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés, érdeklődő, segítő hozzáállás, szponzori segítségnyújtás. Iskolánk gyermekképe és az ebből adódó feladatok Tanulóink életkora főként 12-18 év. A hat évfolyamos gimnázium elsősei minden szeptemberben új meglepetést keltenek, még gyermeki, testi felépítésükkel és személyiségjegyeikkel. Az épp csak kamaszodó kicsik kirínak a kamaszok közül, de hamar 6
azonosulnak a gimnázium jellegzetes serdülő összképéhez és légköréhez. A lányok érési üteme eltér a fiúkétól. Az előbbiek nagy része 16-17 éves korára már harmonikus megjelenésű, személyisége viszonylag kiegyensúlyozott. A fiúknál ez a folyamat általában később következik be. Diákjainkban tudatosítani kell, hogy mi bennük hangsúlyozottan a jövő értelmiségét neveljük. Ha igényesek vagyunk a nevelésben és az oktatásban, akkor ezzel már egyúttal elutasítottuk az időnként eluralkodni látszó igénytelenséget is. Rendszeresen kínálunk közös programokat, játékos vetélkedőkkel, önismeretet fejlesztő programokkal, gyarapítjuk és színesítjük az együttlétet. Az ingerszegény környezet negatív hatását a diákok számára még elfogadható kulturális kínálattal kell csökkentenünk (pl. színház és mozi- színházlátogatás). Nem lehetnek az osztályrendezvények csak diszkók! Szép hagyomány, hogy az iskolai bálokon diákjaink szépen felöltöznek és kulturáltan viselkednek. Ki kell szorítani az olyan rendezvényeket, ahol nem az iskolánk tanulóié a főszerep! A gyermek lelkének ápolása, gondozása nemcsak az osztályfőnök feladata. Minden pedagógusnak a közösen elfogadott fő értékeink szellemében kell nevelnie, oktatnia tanítványait. Segítjük a tanulóinkat abban, hogy a médiából rájuk zúduló információözönt fel tudják dolgozni, s az értékeket ki tudják választani. Jelenleg a nagy terhelés miatt főként a négy évfolyamos gimnáziumba járó diákjaink jelentős része - komoly stresszként éli meg az érettségi közeledtét. A helyes tanulási szokások kialakítása közben meg kell találnunk diákjaink optimális terhelését. A tanórák és a tanórán kívüli tevékenységek keretében is sokat kell tennünk a testi lelki egyensúly kialakításáért. Ennek eléréséhez hangsúlyozzuk, hogy az oktató nevelőmunkában az irányító szerep a pedagógusé. Intézményünkben a nevelőtestület, az intézményi dolgozók, szülők, diákok, illetve a fenntartó a város középtávú oktatási koncepciójában megfogalmazott, valamint az elégedettség vizsgálat igényeit, elvárásait is figyelembe véve a következő értékeket tartjuk elsődlegesnek: Ezeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét, hétköznapjainkat, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinket, kapcsolatainkat. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés 7
területén végzendő legfontosabb feladatainkat, legjelentősebb tevékenységeinket is tartalmazza ez a fejezet. Az alapelveinkből, domináns értékeinkből következő, kiemelten kezelt stratégiai céljainkat, ezekhez szükséges legfontosabb feladatainkat, az alábbiakban fogalmazzuk meg. Nevelő- oktató munkánk alapelvei, célkitűzései, feladatai, eszközei Nevelő oktató munkánk pedagógiai alapelvei: Önismerettel rendelkező, kreatív és döntésképes emberek nevelése, akik mind a továbbtanuláshoz, mind az önálló munkavállaláshoz megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. A művészeti nevelés által harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakítása és fejlesztése; a művészetek befogadására, értésére és művelésére képes és fogékony tanulóifjúság nevelése. A már elsajátított készségek és képességek kibontakoztatása, majd ezekre alapozva ezen tanulói tulajdonságok további fejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges értelmi és akarati tényezők kialakítása, tanulási szokások kifejlesztése. Az egészséges életmód szokásrendszerének tudatosítása és megszilárdítása. A szabadidő hasznos eltöltésének személyiségformáló szerepe. A haza, más népek és nemzetek, nemzetiségek megbecsülése, az emberi jogok tiszteletben tartásának elfogadása, az erkölcsi tudat és magatartás fokozatos fejlesztése. Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, sajátos pedagógiai feladataink. 8
Intézményünk célkitűzései a nevelő-oktató munka azon egységes céljait, feladatait jelölik meg, melyek áthatják az iskola egészét, érvényesítik hatásukat valamennyi intézménytípusban és minden korosztályban, ezáltal is egységes arculatot biztosítanak többcélú intézményünknek. Nevelő-oktató munkánk során iskolánk és a tantestület meghatározó céljának tekinti hagyományaink megőrzését, a legmodernebb ismeretek átadását, a korhoz igazodó nevelési feladatok teljesítését. A gimnáziumi osztályokban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő oktató tevékenység folyik. Fő feladatunk az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére és a munkába állásra való felkészítés, továbbá a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a versenyekre való felkészítés. További célunk a kommunikációs és a tanulási képességek továbbfejlesztése, a folyamatos nevelés az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására. Fontos a tanulók ún. élethosszig tartó tanulási igényének és az erre való készségek, képességek kialakítása. Feladatunknak tekintjük a nemzeti és az európai identitástudat továbbépítését a tanulóinkban, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítását. Együttműködésre és kooperációra nevelés a konfliktusok kezeléséhez, a szükséges személyiségjegyek: önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés fejlesztése. A középiskolai évek alatt a tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért törekszünk az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző kapcsolására. Egyik alapvető célunknak tekintjük, hogy tanulóinkat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé tegyük őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Ösztönözzük tanulóinkat a tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, az életkorukhoz és az egyéni érettségükhöz igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Törekszünk a személyre szóló 9
fejlesztésre, támaszkodunk a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletükre, számítunk kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítjuk mindezek fejlesztését. Arra törekszünk, hogy az iskolánk által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek hagyományai, kultúrája iránt. Ennek érdekében intézményünk előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Iskolánk arra törekszik, hogy felkészítse tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. Céljaink megvalósítási formái (feladatok) - A tanulás folyamatában kölcsönös kapcsolat kialakítása tanár, nevelőtanár, diák, szülő között; így különösen tanulási módszerek, a szociális háttér és az egyéni képesség megismerése. - Továbbtanulás, reális pályaválasztás segítése, hogy pályaválasztási döntésük megalapozott és reális legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a nevelési tanácsadó intézményegység szakembereinek. - Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni. - Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai. - A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb) 10
- Hátrányokkal (mentálhigiénia, szociális helyzet, etnikum, fogyaték) küszködő tanulók számára egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékony működtetése. - A testi lelki komfortérzet megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. - Az általános műveltség, a látókör szélesítése érdekében kulturális lehetőségek biztosítása (könyvtár, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás, tanulmányi kirándulás, stb.) - A nemzeti identitás erősítése érdekében a tanuló ápolja anyanyelvét, ismerje meg lakóhelyének, szűkebb környezetének, hazájának történelmét, múltját és jelenét - a jövőkép kultúráját, épített és természeti környezetét. - Mindez elérhető: o tanulmányi kirándulások, o vetélkedők, o pályázatok tudatos szervezésével (alkalmanként a szülők bevonásával. - Védje és óvja környezetét, tartsa tiszteletben az egyén tulajdonát, érezzen felelősséget a lakóhelye, települése esztétikájáért, tisztaságáért, pl. falfirkák. - Kísérje figyelemmel, legyen tisztában az országban és szűkebb környezetében zajló folyamatokkal, eseményekkel (társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális) - Olyan attitűd kialakítása a tanulókban, amely révén el tudják fogadni a másságot, és ezáltal képesek segíteni különböző kultúrájú és szociális helyzetű társaik beilleszkedését az iskolai közösségbe (szerepjáték, kiscsoportos megbeszélések, fogyatékos intézmény látogatása (7-8-9-. évfolyamon) A tehetséggondozásban, a képességfejlesztésben különösen építünk az intézményegységek együtt működésére. Fontos feladatunknak tekintjük a hatékony tanulási módszerek, tanulási technikák közvetítését, megismertetését diákjainkkal. Ennek birtokában hatékonyabb a képességfejlesztés, a tanulók könnyebben jutnak sikerélményhez, ami pedig a tanulási motiváció egyik legfontosabb eleme. További nevelési feladataink: 11
- Tanulóink önfejlesztési igényének kialakítása, pedagógiai kultúra kialakítása (beilleszkedési siker), helyes önmenedzselési képesség kifejlesztése. - Eredményes szaktárgyi felkészítés. - Korszerű informatikai, hatékony idegen nyelvi képzés biztosítása minden intézményegységben. - A tanítási órák hatékonyságának biztosítása. - Szakkörök, érdeklődési körök szervezése, fakultációs és speciális tanulócsoportok kialakítása és működtetése. - A belső iskolai vizsga (kis érettségi) lebonyolítása ésszerűen csökkentett vizsgaanyaggal. A vizsga követelményeket ezek szellemében a munkaközösségek határozzák meg és ne tanárfüggő követelmények legyenek (a kisérettségi külön ütemterv szerint zajlik). - Érettségi vizsga - közép és emelt szinten megszervezése és lebonyolítása. - Az egy osztályban tanító tanárok és az osztályfőnök kapcsolatának erősítése. - A tartárgyi munkaközösségeken belüli kapcsolat fejlesztése. - A felsőoktatási intézményekkel és egyéb szervekkel meglévő kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése. A célok elérését jelzik: - Tanulmányi átlagok, - Az érettségi eredmények, - Felvételi eredmények. - Versenyek eredményei. - Tanítási órák minősége - Dolgozatok, feleletek színvonala. - Az iskolai oktatásszervezés színvonala. - Az iskolai rendezvények, programok színvonala. 12
A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha a fenti mutatók az utolsó öt év hagyományainak megfelelően alakulnak. Célunk, hogy fenntartsuk és fejlesszük diákjainkban a kreativitás iránti igényt. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: - A tanítási órákba a lehetőségekhez képest minél több kreativitást igénylő gyakorlat épüljön be Önálló problémamegoldás, kísérletezés, elemzés, kiselőadások, önálló gyakorlatok. - Tanórán kívül is végzünk kreativitást fejlesztő gyakorlatokat. - Műsorok, iskolai ünnepségek, rendezvények készítése, házi versenyek szervezése, Bocskai nap lebonyolítása, diákigazgató választás, Bocskai kosárlabda kupa szervezése. A cél elérését jelzi: - A tanulók munkája, hozzáállása, vállalkozó kedve, magatartása. Célunk elősegíteni a korszerű, sokoldalú általános műveltség kialakulását. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: - Csoportbontás esetén több lehetőséget biztosítunk az önálló szóbeli megnyilvánulásra. - A nyelvtanárok kommunikatív nyelvoktatást alkalmaznak. - A számítógép-parkunkat folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük, azzal a céllal, hogy számítógép használaton túl a mindennapos nevelési oktatási munkában úgy a pedagógusok, mint a diákok használják azokat. - Lehetővé tesszük a számítógépek használatát a diákok számára a tanítási időn kívül is. - Ösztönözzük diákjainkat a széleskörű könyvtárhasználatra. A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek ha: - A számítógéppark bővítése, korszerűsítése anyagi fedezetét biztosítjuk. Az erre szánt pénzeszközöket szakember tanácsát kikérve használjuk fel. - A diákoknak lehetővé tesszük 20 számítógép használatát délutánonként. 13
- Az emelt szintű érettségire készítő csoportokban évfolyamonként és félévenként legalább egyszer a diákok olyan önálló feladatokat kapnak, melynek megvalósításához szükséges a számítógép. - A korszerű és szükséges ismereteket tartalmazó új könyvek beszerezése - A könyvtár pályázat útján is megragad minden lehetőséget a fejlesztésre - A tantárgyak többségénél minden évben szerepel legalább egy a diákok számára önálló könyvtárhasználatot igénylő óra. Célunk világossá tenni diákjaink számára az egészségnevelés jelentőségét, az egészség mint az alapvető érték preferálását. Fő célunk olyan új generáció nevelése az iskolában, amelyik tisztában van a testi lelki egészség fontosságával. Ennek felismerését vállaljuk és a gyakorlás lehetőségét biztosítjuk. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés külön terv szerint folyik, amely program része az iskolai pedagógiai programjának és annak mellékleteként található meg. Célunk tudatossá tenni diákjainkban az ember és környezete, az ember és természet szoros összefüggésrendszerét, az egymástól való függés és beavatkozás következményeit, felhívni figyelmüket a környezet minőség jelentőségére. A környezet tudatos magatartásra történő nevelés külön program szerint zajlik, amely része a pedagógiai programnak és annak mellékleteként található meg. Összegzésként: valamennyi iskolatípusban fontos, hogy a hozzánk érkező diák tudja, érezze, hogy a fejlődéshez, tanulásához szükséges környezet őt szolgálja. Többcélú intézményünk biztosítja azokat a lehetőségeket és eszközöket (szaktantermek, számítástechnika terem, taniroda, tornaterem, kondicionáló terem stb.), ahol a tanuló képességét, tehetségét, érdeklődését figyelembe véve választhat a felkínált lehetőségekből, programokból. 14
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési célkitűzései olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek az iskola falai között tartózkodó valamennyi tanulóra hatnak. A nevelés folyamatai az épületen belül kikerülhetetlenek, legyen az tanóra, óraközi szünet, étkezési idő, vagy szabadidős tevékenység. Az iskolában minden nevel, alakítja, formálja személyiségünket, értelmi és érzelmi kultúránkat. A nevelő hatások alapvetően két nagy csoportra oszthatók 1. Az első csoportba tartoznak a passzív nevelő hatások: a tantermek, közösségi helyek, fejlesztő szobák, a sportudvar, a szertárak felszereltsége, a szemléltető és demonstrációs eszközök, a mellékhelyiségek. A nevelő hatás eredményessége, ereje és iránya is függ ezektől a feltételektől. A rend, a tisztaság, a gondosság, melyet ezek a passzív nevelő hatások közvetítenek, végül aktív nevelőerővé válnak, s észrevétlenül formálják tanítványaink gondolatait, érzelmi és akarati tulajdonságait. 2. A második csoportba az aktív nevelő hatások és folyamatok tartoznak. Az ide tartozó tényezők közül a legfontosabb szerepe a pedagógusnak van, aki tudatos tervező munkával, szaktárgyainak megszerettetésével (vagy csak elismertetésével), az ismeretek átadásának kultúrájával, a megkövetelt jó emberi tulajdonságaival csodák művelésére is képes. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az osztály-, évfolyam- és iskolatársak, akik jó és hűséges partnerei lehetnek a pedagógusoknak. Segíthetik munkájukat, tevékenységüket, erősíthetik a nevelési folyamatokat, olykor-olykor persze ellenható tényezővé is válhatnak. Az aktív és a passzív nevelő hatása működésén túl az alábbi feladatokat tartjuk fontosnak a személyiségfejlesztés területén: - A tanulói személyiség megismerése során törekszünk a tanuló személyiségében rejlő, magatartását meghatározó okokat feltárni. - Megvizsgáljuk motiváltságukat, akarati tulajdonságukat (nemcsak osztályfőnöki, hanem szaktanári órákon is) - Segítjük a reális önértékelés, önbecsülés képességének kialakítását, önbizalmának építését. - Önismeretének, problémamegoldó képességének fejlesztése. - Önálló, felelősségteljes döntéshozatalra való felkészítés. 15
- A családból hozott pozitív hatások kiaknázása, felerősítése, negatív nevelési minták, szokások ellensúlyozása, jó példák megismertetése. - A család, a környezet, az iskola nevelői tényezőinek összehangolása. - Pozitív példaadással a humán értékek közvetítése és személyiségjegyek közé való beépítése. - A kommunikációs készség kialakítása és megfelelő technikák alkalmazása. Konstruktív konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakorlatban történő alkalmazása. Módszerek: - Személyes fejlődést segítő beszélgetés, - Megfigyelés, - Fejlesztő interjú (a hangsúlyt mindig a pozitívumokra, az erősségekre, értékek fölfedezésére és fejlesztésére helyezzük) - Irodalmi, illetve filmélményekhez köthető önismerettel kapcsolatos beszélgetések, - Társ- és társismereti tréningek (önjellemzés, önértékelés szituációs játékok, stb.) - Mintagyűjtés, modellkövető viselkedés előhívása, - Élménybeszámolók, ötletbörze. Egészségnevelési elvek Bevezető A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség - és cselekvésorientált tevékenység. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideáljaikat, preferenciáikat kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől 16
függetlenül, illetve ezt gyengítő vagy erősítő módon ható ún. rejtett tanterv, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett, a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Városi egészségpolitika Az egyén egészségi állapotát a legkevésbé maga az egészségügy határozza meg. E látszólag furcsa kijelentést azokra a tudományos munkákra alapozzuk melyek szerint 40%-ban az életmód, 40%-ban a környezeti tényezők, 10%-ban genetikai adottságok és 10%-ban az egészségügy, mint szervezet, befolyásolja az ember egészségét. Függetlenül attól, hogy Szerencs mindenkori vezetői ismerték ezen adatokat vagy nem, tudatosan úgy alakították a település fejlesztési stratégiáját, hogy annak eredményeként egy egészségesebb, tisztább kisváros képe rajzolódjon ki. Az elmúlt időszak hatalmas infrastrukturális beruházásai mind ezt a célt szolgálták. Gondolunk itt elsősorban az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítésére, korszerű szennyvíztisztító telep létesítésére, de ide sorolható a gázvezeték-hálózat kiépítése, s ezáltal a kevésbé levegőszennyező, inkább környezetbarát energia biztosítására. Reméljük, hogy szilárdburkolatú úthálózat is 100%-os lesz belátható időn belül, hiszen a portalanítás a légúti betegségek egyik prevenciója. A városi egészségpolitika tehát nem szűkült le a szorosan vett egészségügyi intézmények működtetésére, hanem kiemelten kezeli a környezetvédelmet. A városban több mint húsz alapítvány működik, melyek jelentős része valamilyen formában kötődik az egészség ügyéhez, sporthoz, mozgáshoz, környezethez. Mellőzve ezek konkrét felsorolását, a tények azt mutatják, hogy az állampolgárok tudatosan egy-egy intézményhez, sportkörhöz kötődve igyekeznek aktívan részt vállalni a korszerűbb életvitel kialakításában. Mind általános, mint középfokú oktatási intézményekben rendszeresen szerveznek felvilágosító előadásokat, programokat felkészült előadók segítségével. A dohányzás, a drogfogyasztás elleni kampányok, AIDS megelőző tájékoztatók a fő témák. Diákjaink a vöröskereszt által indított elsősegélynyújtó, csecsemő- és gyermekgondozási versenyek rendszeres résztvevői, sokszor dobogós nyertesei. Három középiskolás csoport kapcsolódott be a kortársképzésbe. Ezek a fiatalok a Saját intézményeikben és a környező települések iskoláiban 17
tájékoztatják diáktársaikat a korosztály számára leginkább veszélyt jelentő AIDS, drog és a dohányzás megelőzésének fontosságáról, lehetőségeiről. Szerencs tagja az Egészséges Városok Szövetségének, ennek helyi koordinációs bizottságában a szakembereken kívül (ANTSZ, vöröskereszt) a városban működő gazdasági egységek is képviseltetik magukat, így az egészségvédelmet igyekszik a város össztársadalmi üggyé emelni, melyben minden szereplőnek megvan a maga feladata és felelőssége. Egészségnevelés az iskolában Az egészségnevelés és egészségfejlesztés kiemelt célcsoportja az iskolás (általános és középiskolás) korú gyerekek és fiatalok, hisz e korosztály egészség magatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. Az intézmény tanulói intenzív munkát végeznek, ezért szükségük van a rendszeres kikapcsolódásra is, amit szervezett programokkal és a szabadidő értelmes eltöltéséhez szükséges feltételek biztosításával kívánunk megvalósítani. A szabadidős programoknak a diákok életkorához kell igazodniuk, ami nemcsak a tartalmi kérdésekre, hanem a pedagógusok szerepére is vonatkozik. Tanulóinkat arra tanítjuk, hogy önállóan, értelmesen tudják kihasználni a szabadidejüket. Ideális esetben a felsőbb éves diákok maguk és a kisebbek számára is tudnak programokat szervezni, amihez a pedagógusoknak csak a feltételek megteremtésében kell segítséget nyújtaniuk. Célunk, hogy a diákjaink minél változatosabb, színesebb programokon vegyenek részt. A szabadidő értelmes eltöltéséhez sok segítséget tudnak nyújtani a pedagógusok és a szülők mint foglalkozások vezetői és szervezői is - ezen lehetőségek felkutatása, kiaknázása, koordinálása fontos feladat. A lehetőségekhez mérten nagy teret kell adni a szabadidős tevékenység szervezésében a diákönkormányzatoknak (iskolai, kollégiumi), de munkájukhoz az esetek többségében szükség van a pedagógusok segítségére is. Minél többféle mozgási, sportolási lehetőséget igyekszünk biztosítani a tanulók számára annak érdekében, hogy a testmozgás, a sport beépüljön a mindennapi életünkbe és ez szokássá váljon. Ezáltal csökkenek a mozgásszervi elváltozások: lúdtalp, hanyagtartás, hátgerincferdülés. Iskolánk egészségfejlesztésének céljai -Az egyén társadalmilag integrálódjon, azaz családi iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozzon. -Tudjon alkalmazkodni a változó feltételekhez -Teremtse meg az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek között - Elsődleges szerep a prevencióé 18
- Fontos jellemzője a mentálhigénié - Működjön szervezetszerűen - Neveljen olyan embereket, amelyek képesek Saját egészségük megőrzésére és javítására -Iskolánk egész szervezetére irányul és együttműködésre épít-.az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) - Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésekben, aktivitásban Fő feladata: Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése. Az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltozás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az iskolavezetés szerepvállalásának deklarálása A feladatok elvégzésében az iskola vezetése elkötelezett. A rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és segíti a nevelés ezen fő területének megvalósulását. A nevelőtestület minden tagjától elvárjuk, hogy ismerje meg és azonosuljon az iskolai egészségnevelés és fejlesztés programjával. A napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakemberivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatás, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 19
Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértség, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltatja az egészség fejlesztését és a tanulást. A célok jobb elérése érdekében egészségnevelési teamet hoz létre, amelynek tagjai: Intézményvezető vagy megbízotta: Egészségnevelést koordináló pedagógus: Az iskola drogügyi koordinátora. Iskolaorvos: Védőnő: Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: Diákönkormányzatot segítő pedagógus: Osztályfőnöki munkaközösség vezetője: Gazdóf Miklósné Dr. Búzáné Tóth Márta Erdélyiné Mészáros Erika Dr. Juhász Mária Lengyel Gyöngyi Sima Rita Zahuczkiné Pereszlényi Zsuzsanna Bodnár Éva Az egészségnevelés iskolai területei Fő területek - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az értékek ismerete - Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - Betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata - Barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - Az idővel való gazdálkodás szerepe - Rizikóvállalás és határai - Szenvedélybetegségek elkerülése 20