1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. Településszerkezet Írta, szerkesztette: Németh Iván OetU Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.6.3. Örökségvédelmi hatástanulmány új III. v.01.doc Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04:00 / Németh Iván Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A hatástanulmány az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet előírásai alapján, a melléklete szerinti tartalommal készült. A helyi védelem alatt álló, vagy védelemre javasolt értékeket az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletnek megfelelően kategorizáltuk. A címlapon szereplő kép az egykori Frigyes laktanyához tartozó egyik lovarda homlokzati részlete. A füzetben a forrásmegjelölés nélküli képek és ábrák saját felvételeink illetve ábráink. A szövegben szereplő hivatkozások a 4.1 A terv készítéséhez felhasznált dokumentumok és források jegyzéke című füzetben felsorolt címekre mutatnak. A szövegben zöld betűkkel szedett részek a tervi elhatározásokat emelik ki. Tartalomjegyzék b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések... 3 c) Településkép és utcaképek és e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok... 8 d) Településszerkezet és területhasználat... 29
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 3 b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések 1. ábra: A térség ortofotója nagyszerűen mutatja be a térség meghatározó táji elemeit; a Duna domináns tájalakító szerepét, Koppánymonostornál és Szőny felett a két nagyobb ártéri erdőfoltot és a szintén védett herkályi erdőt, a négy településrészből a Duna mentén összenőtt, hosszan elnyúló településsávot a mai Dél-Komáromot, a központi városrésszel szemben a Duna túlpartján a történeti Komárom várost, a településsáv és az autópálya csíkja közötti kisalföldi, mezőgazdasági művelésű területeket és piros nyilakkal jelölve a mindkét városra kiterjedő erődrendszer déli elemeit.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata Komárom területe a Komárom-Esztergomi síkságon fekszik, amely a Kisalföld keleti, a Duna mentén ékszerűen elkeskenyedő része. A Komárom- Esztergomi síkság teraszvidék, különböző magasságú teraszok tanúskodnak a Duna egykori mederváltozatairól. 3. ábra: A monostori Duna sziget természet közeli állapotú ártéri erdő A Monostori erődtől keletre a medret árvízvédelmi műtárgyak határolják. 2. ábra: A Komárom, Szőny, Almásfüzitő térség teraszmorfológiája. Forrás: [32] A 2. ábra szerinti II. terasz relatív magassága 8-10-, a III. teraszé 16-26 méter. A város területe tehát alapvetően sík, legfontosabb táji eleme a Duna medre. A medret határoló Duna part a város nyugati határától a Monostori erőd előteréig magaspart; a folyó mai medre egy magasabban fekvő teraszt metsz át. A magaspart szakadó parttal ér véget, az előterében lévő vízparti keskeny sáv már a mértékadó árvízszint alatt van. E mellett a Koppánymonostori szakasz mellett egy lezárt Duna ág után egy beépítetlen sziget választja el a folyópartról érzékelhető tájképben a Duna túlsó partját a szemlélőtől. A vízpartok természet közeli állapotban lévő védett területek. A holtág eliszaposodott; romlik a vízminősége. 4. ábra: Az árvízvédelmi gátak keskeny meder oldali előterében az Erzsébet-híd és a Monostori erőd között - hasonlóan a túl parthoz - kopár terület.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 5 A központi városrésznek helyet adó alacsony fekvésű terasz enyhén a folyó felé lejtő, lényegében sík terület, amelyen belül a Szőny-Füzítői árok nagyjából a Dunával párhuzamos völgye alig megjelenő ellenlejtésű felszíni forma. 7. ábra: A Rüdiger tó parkosított környezete a központi városrész fontos rekreációs területe. 5. ábra: A Szőny-Füzítői árok völgye a MOLAJ-tól délre Miután a város egész területe allúviumon fekszik; szinte mindenütt gazdaságos felszíni bányát nyitni. A MOLAJ-tól keletre fekvő felszíni kavicsbánya példája azt mutatja, hogy a síkvidéki fekvés miatt még a viszonylag nagykiterjedésű, merev határvonalú bányatavak sem nagyon zavaró tájképi elemek. A kisebb, rekultivált, horgászok által hasznosított tavak természet közeli állapotuk miatt pedig a tájat gazdagító, kedvelt pihenő helyek. 6. ábra: A MOLAJ melletti nagykiterjedésű bányató 8. ábra: A szőnyi horgásztó is rekultivált bányaterület A Duna két partján lévő két Komárom a történelem során egy-egy időszakban közigazgatásilag is összetartozott, de a Duna part közelében lévő, a
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata Duna parti sziluettet meghatározó településrészek eltérő korúak; Észak- Komárom a honfoglalásig visszavezethető történelmű város, Dél-Komárom a XX. században kiépült új, tervezett város. Az ikerváros két részét a Dunán átívelő 1892-ben épült Erzsébet híd köti össze. 9. ábra: A komáromi Duna-híd építése (Közlekedési Múzeum fotótár) A részben közös múlt ellenére a Duna partokon nem jelenik meg intenzíven a két város. A déli oldal Duna parti sziluettjében három új magasabb épület megjelenését javasoljuk a szabályozásban megengedve; a monostori erőd közelében egy torony lehetővé teszi az erőd áttekintését, ami egyébként csak repülőről lenne lehetséges. Közel ilyen magasságú őrtornyok maradtak fenn a korábbi használatból is, természetesen kilátóként az őrtoronyénál valamivel nagyobb alapterületű terasz szükséges. A középső torony a vasúti pályaudvar vonalában épül a tervezői javaslat szerint. Ez fogadná a belvárosi oldalt a Duna parttal összekötő, meghosszabbított vasúti gyalogos felüljárót, egyúttal vendéglátó és hajóállomás épületként is szolgálna. A harmadik torony a másodikhoz hasonló szerepű lesz; a Duna partot a Csillagerőd környékével összekötő gyalogos felüljáró fogadó építménye. A szomszédos teherpályaudvar tornyai bizonyítják, hogy a karcsú acélszerkezetek nem domináns táji elemek. Tervtávon túl látunk esélyt - a teher és egykori rendező-pályaudvar megszűntetése esetén a vasútvonal felülépítésére és Dél-Komárom intenzívebb Duna-parti megjelenésére. Az Erzsébet-híd meghatározó szerepe miatt a hozzá kapcsolódó épületeknek fontos szerepe van. Az északi oldalon a korábban csak kiskertes Erzsébet-szigeten a híd közelében épült többszintes együttes egyelőre zárványként jelenik meg a folyóparti tájképben. Kisebb léptékű, zavaró településképi elemek a déli oldali hídfőre ráépült igénytelen épületek 1. 11. ábra: A hídfő egykori és mai épületei 10. ábra: Észak-Komáromban a Duna felől iparterületek határozzák meg a várossziluettet, a déli oldalon pedig a gátak és a vasútvonal választja el a várost a Dunától, jóllehet a háttérben mindkét város magasabb építményei, templomtornyok, magasabb házak is látszanak. Utóbbiak bontását javasoljuk, és a hídfő olyan átalakítását, amely lehetővé tenné a Belvárosra való rálátást és a tervezett Duna parti sétány és a hídfő közvetlen kapcsolatát. 1 A helyszíni szemlén használaton kívülinek tűnő épületek eredeti a határátkelőhöz kapcsolódó szerepüket elvesztették, de a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint újrahasznosításuk jeleit látni. Jó lenne, ha sikerülne az önkormányzatnak az állami tulajdonú épületek hasznosítását befolyásolni, hiszen a hídfő a városkép egyik meghatározó eleme. A vámőrség tulajdonában lévő épületet nem feltétlenül pontosan ehhez a helyhez kötődően hasznosítják, a rendőrségi épületnek még nincs hasznosítási elképzelése 2009 tavaszán.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 7 Az 1. ábrán látható, legnagyobb egybefüggő zöldfelület a Herkályi erdő az országos ökológiai hálózathoz tartozó erdőterület. 12. ábra: Az 1-es út nyugati irányból a Herkályi erdőn keresztül vezet a városba. A képen az Erdő-csárda körüli idős tölgy hagyásfák láthatók. Hasonlóképpen védettek a Duna medrében lévő szigetek a Koppánymonostor melletti Szt. Pál sziget és a Szőny melletti szigetek. A szigetek közelében lévő partszakaszok ártéri erdői vannak leginkább természet közeli állapotban. A Duna mentén fekvő településsor Komárom alatt a magyarországi oldalon kis híján Esztergomig ipari táj. A sík fekvés miatt nincsenek olyan összefüggések, amelyek Komárom város tervezését befolyásolnák. A szomszédos települések iparterületeit ma kevésbé intenzíven, vagy egyáltalán nem hasznosítják, sőt az autópálya mentén új gazdasági területeket is tartalmaz az OTrT (például a szomszédos Ács területén) így kicsi a valószínűsége annak, hogy Komárom településhálózati helyzete nagyon intenzív lakosságnövekedéssel járó fejlődést indukálna annak ellenére, hogy a város közlekedési hálózati csomópontban való fekvése ezt segíti. A város és az autópálya közötti kisalföldi síkvidék döntően mezőgazdasági hasznosítású. A korábbi mezőgazdasági állattartó-, vagy üzemi telepek használata változóban van, már a korábbi rendezési terv is előirányozta gazdasági területté való átsorolásukat és erre továbbra is megvan az igény. Az ilyen területek védő erdősávval való körbevétele segíti a tájba való illeszkedésüket. A csapadékvíz levezető árkok mellett ma is meglévő ligetek, fasorok számát növelni célszerű, hiszen a terület érzékeny a szélerózióra. A szabályozásban megengedjük szélerőművek telepítését a város belterületétől délre fekvő mezőgazdasági területeken. Az autópályától délre fekvő területen már ma is tucatjával felállított jámbor óriások álláspontunk szerint nem rontják a síkvidéki táj képét. Nagy térségi beavatkozás a vízlépcsőrendszer eredeti tervek szerinti kiépítése lett volna, ami ismétlődően jelentősen megemelte volna a mai középvízhez képest a Duna vízszintjét, így a gátrendszer megerősítését is igényelte volna. Utóbbira valamivel kisebb magassággal így is sor kerül. A központi városrész vasútállomása és Szőny között 2012-ig megvalósul az új gátrendszer, kiváltva a vasúti töltés jelenlegi árvízvédelmi szerepét. Ez csak a mederoldalon lehetséges, így az ártéri erdő keskeny sávja valószínűleg áldozatul esik a gátépítésnek, azonban a vizsgálatok szerint ennek nincsen reális alternatívája, márpedig a város árvízvédelmének jelenlegi, alacsony biztonsági szintje (30%) a töltések megerősítését elkerülhetetlenné teszi. Az új töltés koronán javasoljuk sétány, illetve kerékpárút kialakítását. 13. ábra: A Szt. Pál sziget melletti lezárt ág felső szakasza menti ártéri erdő.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata c) Településkép és utcaképek és e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok 14. ábra: Ez a légi fotó jól mutatja a központi településrész településképének differenciáltságát; kevés kivétellel az 1-es főút mellett helyezkednek el elsősorban a többszintes telepszerű beépítések, az Igmándi út a belvárosi tengely a többi lakóterület döntően földszintes, családiházas beépítésű, továbbá az Igmándi út 1-es út tengelykereszt meghatározta szeletek közül három rendezett szerkezetű, míg a délnyugati szelet rendezetlen, spontán változó, többnyire ipari jellegű beépítéseket tartalmaz.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 9 A településkép és az utcaképek sokfélesége legjobban a településrendezési körzeteket áttekintve rendszerezhető. A körzet Koppánymonostor nyugati vége, ahol jobbára a városrész lakóterületté való átalakulása ellenére nagyrészt megmaradt az üdülőterületi használat. A körzet sajátossága az, hogy az építési telkeket is sűrűn benőtték a fenyőfák. Ezt a sajátosságot a szabályozással továbbra is szeretnénk megtartani. 2. körzet - Koppánymonostor Az egykori szőlőhegy, majd üdülőterület, mára lakóterületté alakult. Telekszerkezete nagyon szabálytalan, amit részben a komáromi viszonyok között viszonylag változatos felszín, a szabálytalan szőlőhegyi utcák öröksége, de legfőképpen az összevissza telekosztások okoznak. 15. ábra: Komárom városrendezési körzetei. A körzetek lehatárolása a korábbi rendezési tervek körzethatárai alapján, azokat finomítva történt 1. körzet - Fenyves tábor 17. ábra: Koppánymonostor. A K-Ny-i irányú hosszú egykori limes út, a mai Koppány vezér útjától északra a Duna partra hozzávetőleg merőlegesen kifutó kis utcák a jellemzőek. Délre az újabb telekosztások szabályosabb telkeket eredményeznek. A lila foltok a korábbi rendezési tervben is kiszabályozott, de még nem beépült fejlesztési területeket jelzik. A telekméreteket részben követik az épületméretek is. A körzetet a szabálytalanság ellenére a Duna közelsége mellett az teszi kellemes lakóhellyé, hogy jobbára mind a telkek, mind a közterületek zöldfelületén már jól beállt, többszintes növényzet van. 16. ábra: Fenyves tábor 18. ábra: Szőlőhegyi hangulatú koppánymonostori utcák.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata 19. ábra: Koppánymonostoron még a burkolt, nagyobb forgalmú utcákon is ritka a járda, viszont az utca telkén is gazdag növényzet van. Az így kiépült utcák zavarmentes működése bizonyítja, hogy a terület alkalmas lakó-pihenő övezetek kialakítására. A beépítések a telekformákhoz hasonlóan heterogének; az épületek döntő többsége földszintes, magas tetős kialakítású. Két fő beépítési mód a szabadon álló és az oldalhatáron álló, gyakran nincs kialakult előkerti beépítési vonal és a szűk telkek miatt sokszor az oldalkertek szélessége sem szabályos. Az épületek előbb leírt általános jellemzői mellett az épületek mérete, telepítése egymástól nagyon eltérő, a színezés, anyaghasználata, tetőforma változatok kavalkádját az intenzív növényzet teszi mégis kellemes környezetté a régebben kialakult beépítésekben. A tervezett új telekosztásoknál a korábbi összevissza telekosztások elkerülésére a korábban tervezetthez képest sűrűbb; eleve 500 m 2 körüli telkekből álló telekszerkezetet javasolunk a nagyobb összefüggő területeken a hajlított házas beépítés lehetőségével a sorházas-átriumházas és a családiházas beépítés közötti átmenetként. A nagyobb tömbökön belül sok, kisebb, csillapított forgalmú, vagy forgalomtól mentesített terecskét tervezünk. A javasolt szerkezet akár autómentes övezetek kialakítását is lehetővé teszi. A kis terekbe torkoló és ott megtörő, szándékoltan rövid utcamenetek a telepszerűhöz hasonló beépítés ellenére a szőlőhegyi kis utcákhoz hangulatában hasonló környezetet teremtenek. 3. körzet - Komárom ÉNY A központi városrésznek a fejezetet bevezető képen látható tengelykereszt ÉNY-i szektorában, a Szt. László utcától nyugatra fekvő területe tartozik ebbe a városrendezési körzetbe. 20. ábra: 3. körzet - A Monostori erőd - a Duna part - A Szt. László út tengelye és a Klapka utca által határolt terület. A lila foltok a tömbbelsők javasolt beépítését jelölik. Mint a történeti leírásban már említettük a Klapka út vonala a római limes utat követi. A vasút melletti Gyár utca elődje már az I. katonai felmérésen azonosítható és a II.-on megjelenik a harmadik határoló út a Szt. László utca is, illetve a vasútvonal is. A vasút kiépülése után a körzet kedvező ipartelepítési helyszín volt; a Szt. László utca szokatlan - a szabályozási szélességnél a telepszerű, telekhatárok nélküli beépítés miatt valójában nagyobb cca. 50 méteres szélessége is azzal magyarázható, hogy az utcán futott az iparvágány a malmon keresztül egészen a len gyárig. 21. ábra: A Szt. László utca 50 méter széles terét védett(?) fasorok tagolják. Ma a középső szigeten helyezkedik el a vidéki buszpályaudvar.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 11 Mára az iparvágány már a múlté, a körzeten belüli az ipartelepek eltűntek, a terület helyzetét jobban meghatározza az, hogy a II. katonai felmérésen látható mai Bajcsy-Zsilinszky utca folytatásában épült ki Új-Komárom mára főtengellyé vált egyik kelet-nyugati utcája a Táncsics Mihály utca. A tervünk szerint a Bajcsy-Zsilinszky utca Táncsics Mihály utca tengely a Belvárosnak a vasútállomástól a fürdőn keresztül a Csillagvár térségéig vezető gyalogos kerékpáros főtengelye. A főtengely ebben a körzetben, vagy a körzethatáron lévő vége a gyalogos felüljáró meghosszabbításával kialakított utasforgalmi épület, amelynek elhelyezésére a tervben egyelőre két változatot szerepeltetünk. Az egyik változatban a jelenlegi gyalogos felüljárót vezetjük tovább a Gyár utca felett (22. ábra), a másikban a gyalogos felüljárót a vasútállomás területén is áthelyezzük a felvételi épülettől, illetve a mozdonyjavító csarnoktól keletre. Előbbi csak akkor válik méltó fogadóterévé a vasúton érkezőknek, ha a Szt. László utcai lakótelep tömbbelsőt sikerül megtisztítani a sorgarázsoktól és újraparkosítani. Utóbbi előnye az összességében gazdaságosabb megvalósítás lehetősége és a vasúti és buszos utasforgalmi épület együtt tartása, ezért utóbbi változatot szerepeltetjük a szabályozási javaslatunkban; városszerkezeti szempontból nincs lényegi különbség a két változat között. A Bajcsy-Zs. utca és a Szt. László utca sarkán lévő üres telek beépítése lényeges része a gyalogostengely vasútállomásig történő továbbvezetésének. Eredeti tervezői javaslatunk a fejlesztési koncepcióban szereplő multifunkcionális csarnok ezen a helyszínen való felépítése. Időközben egy vállalkozás az önkormányzat támogatásával üzletközpontot kíván a helyszínen építeni, ami szintén jó funkció, ha nem a TESCO- hoz hasonlóan, bádogdobozként valósul meg. Javaslatunk szerint a Bajcsy- Zs. utcai oldalon 2-3 szintes térfal épül ki zártsorúan a Szt. Imre iskolához csatlakozva és vele egybeépül az üzletközpont épülete. Az üzletközpont és a Gyár utca között helyezkedik el az új buszpályaudvar. A Szt. László utcában lévő busz pályaudvar, és a nyugati útpálya helyét részben parkosítani lehet, a katolikus templom előtere és a Bajcsy-Zs. utca közötti szakaszon pedig fásított autóparkolót, illetve alkalmi alternatív használataként városi zöldség-virág piacteret lehet kialakítani, ha sikerül a piac utáni azonnali takarítást megoldani, mint számos belvárosi piactéren Nyugat-Európában. (Semmiképpen sem alkalmas a hely ruhapiacnak, legfeljebb havi gyakorisággal régiségpiacot lehetne még itt tartani.) 22. ábra: A vázlat a felüljáró Szt. László utcai lakótelepen való érkeztetését és továbbvezetését mutatja; A TESCÓ mellé tervezett üzletház egy lehetséges elrendezése a Bajcsy-Zs. utca felöli oldalon 2-3 szintes beépítéssel. A parkolás a Szt. László utcai lakótömb udvara alatt és esetleg az üzletház alatt építhető ki. Az üzletház kiszolgálása a TESCO felöl történik. A megoldás feltétele a Gyár utca melletti Jehova Tanúi épület bevonása a megvalósításba. Az egyház nyeresége lenne, hogy imaházuk a mai, kissé periférikus helyzetből, központi hellyé válna.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A Gyár utca egykori fésűs beépítése ma már csak a hátsókertek felől érzékelhető néhol, az utcai oldal sok helyen zártsorúsodott, vagy teljesen átépült. 23. ábra: Gyár utca: jellemző a földszintes, zártsorú,vagy oldalhatáron álló beépítés. A Gyár utca kisebb szűkületektől eltekintve 22 méter körüli szabályozási szélessége alapján alkalmas arra, hogy a kisváros fontos északi gyűjtőútjává váljon ha a megfelelő hálózati kapcsolatokat sikerül kiépíteni. A tényleges gyűjtő úti szerep növeli a használati intenzitást, ami alapján a már itt-ott előforduló emeletes beépítést lehet általánosan szabályozni, lehetővé téve a földszinteken kereskedelmi szolgáltató hasznosítások elhelyezkedését. (Az utca északi oldalát különösen érinti a vasútállomás zajterhelése, így ott a lakófunkció fenntartása a szabályok alapján nem jó, azonban ezt nyilvánvalóan hiába mondjuk olyan embereknek, akik az életüket a menetrendhez igazítva élik a vágányok tövében. A vasút felöli oldal zárt homlokzattal is kialakítható, az épületek délre, az utcai oldalra való nyitásával.) 24. ábra: A Gyár utca és a vasútvonal között helyezkedik el a helyi védett MÁV lakótelep. A kis együttes a jellegrontó átalakítások miatt ma már csak az épületek tömegével őrzi egykori karakterét. A MÁV-telep önálló övezetben az építési hely szigorúbb előírásával lehet a további romlást akadályozni. Hatékonyabb módszer az intézkedési javaslatban részletezett kezelési terv kidolgozása. A Klapka út ebbe a körzetbe eső oldala lassan változó, zártsorúsodó, itt-ott emeletessé váló beépítés; rehabilitációra váró terület.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 13 27. ábra: A panelprogram során mintaszerűen felújított blokkos lakóépület a Klapka utca déli oldalán. A tervben ezen az oldalon is az intenzitás megnövelésével, 2-3 szintes beépítéssel számolunk. 25. ábra: Az intenzívebb beépítés, a század első felében az eredeti építési vonalon kezdődött meg. (26. ábra) E kép tanúsága szerint a második felében is voltak próbálkozások. A telkenkénti, lassú átépítés groteszk városképhez vezet az előkert megnövelése esetén. A déli elkerülő teljes kiépülése után csökken a környezeti terhelés, nőhet a rekonstrukció motivációja nemcsak új kereskedelmi létesítményekre, amilyen például ebben a körzetben a Spar új áruháza, 26. ábra: A Klapka úti új Spar áruház és a szomszéd épület szabadon maradt tűzfala. hanem a teljes északi térfal átépülése megindulhat, annál is inkább, mert az utca másik oldala egészen más intenzitású beépítés. Bár a Spar a hasonló nagyságrendű szupermarketek között igényesebb építészeti formálással épült, azonban az építési telek foghíjakból történő kialakítása után városképi sebként maradt meg a szomszéd épület tűzfala. Mivel a szomszéd épület állapota és az átépülés dinamikája alapján várható élettartama több évtized, a tűzfal takarására egy egymenetes épületnek megfelelő szélességű építési helyet jelölünk ki a Spar telkén. A város egyik jelentős szerkezeti problémája, hogy a körzet délkeleti sarkában lévő 1-es út Hegyeshalmi vasúti fővonal kereszteződésébe közvetlenül a vasútvonal mellett fut be a Gyár utca, illetve déli irányból a Zrínyi utca, mindkettő terveink és a korábbi tervek szerint a központi városrész körüli gyűjtőúthálózat részei. A vasúti kereszteződés közelsége miatt azonban nem alakítható ki teljes értékű csomópont, így emiatt is elkerülhetetlen a kereszteződés külön szintű átépítése, amit egyébként a kereszteződés forgalmi terhelése is indokol. A külön szintű csomópont kialakításának helyigénye miatt szükség van a Gyár utca Péczeli utca Klapka út közötti 6 telkes tömb kiürítésére, bontására. Mivel sajnos a kereszteződés külön szintű átépülése várhatóan nem ebben a tervtávlatban valósul meg, ezért a jelenlegi beépíthetőség megtartásával elővásárlási jogot alapítunk a telkekre az önkormányzat részére, biztosítva a fokozatos megvásárlás lehetőségét.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A körzet keleti határát jelentő Szt. László utca mentén lévő telepszerű beépítés utca menti pontház sora is helyi védelem alatt áll hasonlóan az 1935-37- ben épült Jézus Szíve rk. plébánia templomhoz. (Mindkettőről részletesebb ismertetés van a védettségeket bemutató részben.) 30. ábra: A védett pontházak és a szocreál sávházak közötti teret is a sorgarázsok lehetetlenítik el. 28. ábra: A Szt. László utcai lakótelep helyi védettségű épületei: a pontházak és a plébánia templom A lakótelepen a védett épületsoron kívül szocreál és későbbi blokkos épületek is vannak, de a környezetminőséget a bár kevésbé gondozott, de nagy fákban gazdag zöldfelületek pozitív hatásával szemben itt is az ötletszerűen bezsúfolt, néhol már igazi szolgáltatóházzá átépült garázssorok teszik tönkre. 29. ábra: Tetőtér-beépítéses sorgarázs a Szt. László utcai lakótelepen 31. ábra: Blokkos és függőfolyosós típusépületek a Szt. László utcai lakótelepen. A kép baloldalán látható magas tetős épület a látszat ellenére egy sorgarázs bütüje.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 15 Az vasútállomás déli oldali előterének kialakítására az egyik változat a gyalogos vasúti felüljáró jelenlegi helyén történő meghosszabbítása. Ez esetben a megérkezés a Szt. László utcai lakótelep tömbbelsőjében történik. A tömbbelső megfelelő átalakításához szükséges a sorgarázsok eltűntetése, amelynek a lehetséges megoldása a felszín alatti teremgarázs építése. Mivel a topográfiai térképről nyert terepszintek szerint a Szt. László utca felszíne 110-111 Bfm és a becsült maximális talajvízszint is 109-110 Bfm a felúszási veszély miatt valószínűleg csak magas költséggel lehet megvalósítani. Épp az előbbi ábrán lévő pince szinten fekvőgarázs példája ugyanakkor azt mutatja, hogy a rendezési tervi adatforrásoknál konkrétabb vizsgálatok szükségesek a tényleges szintek és talajvízviszonyok megállapításához. 32. ábra: A körzetben az eddig tárgyalt területeket a vasútállomás széles sávja választja el az itt beépítetlen Duna- parttól. 4. körzet Belváros A Belváros körzetlehatárolását az Igmándi út, mint belvárosi tengely határozta meg. Az I. kötet történeti térképei mutatják a jelenlegi utcahálózat kialakulását, Új-Komárom 1936-os átnézeti térképe már a jelenlegi állapotokat tükrözi. 33. ábra: 4. körzet, a Klapka György út Szt. László út Duna part Asztalos B. utca Mártírok útja közötti terület. A lila foltok az üres, vagy átépülésre javasolt területek. A sötétlila vonal a zártsorú 2-3 szintes átépítésre javasolt területek beleértve az Igmándi út menti beépítéseket is. A beépítés viszont sokat változott; az Igmándi út ezen szakasza üzletutcává vált, az átépülés jobbára spontán módon történt: - A körzet déli részén telepszerű, többszintes, elsősorban lakófunkciójú beépítések egy része is kinéz az Igmándi útra. - Az Igmándi út mentén nőtt a használat intenzitása, a korábbinál sokkal mélyebb beépítésekkel, tetőtér-beépítésekkel. Az átépülések miatt az utcakép nagyon heterogénné vált, amit fokoz, az erős színezés és a sok reklám.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata vábbfejlődését segíti a közlekedésfejlesztési javaslatok megvalósulása után lehetővé váló forgalomcsillapítási intézkedések bevezetése. A körzet fokozódó jelentőségű tengelye a Bajcsy-Zs. utca. A Szt. István térig tartó szakaszára átterjedt az Igmándi úti kereskedelmi fejlődés. ahol csak a TESCÓ bejárat miatt keletkezett foghíjakat kell megszűntetni. A Szt. István teret a középületek színvonalas kisvárosi térré alakították. A Szt. István tér utáni szakasz nagyon eltérő koncepciójú; részben bontott terület. 34. ábra: A kaszinó homlokzati dekorációja tönkreteszi a békés kisvárosi-fürdővárosi utcaképet. Az Igmándi út 22-es épület földszintjén az egymásra nem figyelő portál kialakítások némelyik önmagában színvonalasabb formálása ellenére rendetlen, gondozatlan hatást keltenek. 35. ábra: Emelet- illetve tetőtér-beépítéssel megemelt épületek az Igmándi út nyugati oldalán. A két baloldali épület helyi védelem alatt állt, az átépítés megváltoztatta az épületek jellegét. 37. ábra: Szt. István tér A Bajcsy-Zs. utca Szt. László utca sarka környéki beépítési javaslatot korábban a 22. ábrán már bemutattuk. A Jókai téren a város középpontjában a ma parkszerű téren nagyobb összefüggő burkolt térrészek kialakítását javasoljuk. Az áruház következő rekonstrukciója átépítése alkalmával javasoljuk az áruház térre néző önállóan álló lépcsőházi tömegét elbontani. 36. ábra: A változatos formájú sűrű tetőablakok, fióktetők tovább fokozzák az utcakép heterogenitását. Az új terv megemeli a megengedett építménymagasságot, remélve az utca lassú átépülését nyugodtabb tömegű épületekkel. Az utca to-
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 17 A körzet a Trianon utáni tervezett város fejlesztési területe, amely elsősorban kertvárosias lakóterület, de több középület is itt kapott helyet; különösen a Jókai liget mentén alakult kisvárosias utcakép. 38. ábra: Javasoljuk a templom előtt megkezdett téralakítást folytatva kisebb terek rendszerévé átalakítani a teret, ahol a piac fái alkotják a képen sárga vonallal jelölt kisebb terek hiányzó térfalát, amelyeket a kontúrnak megfelelő vonalazású lapburkolat hangsúlyoz. 5. körzet Komárom-ÉK Fürdőváros 40. ábra: 5. körzet a Táncsics M. utca és a Duna közötti terület az Asztalos B. utca vonala és a Bem József utca vonala között. A bordó vonal a gyár utca meghosszabbításában tervezett gyűjtőút tervezett vonala A körzet legfontosabb fejlesztése a fürdőközpont bővítése. 41. ábra: A fürdőközpont jelenleg a Táncsics Mihály utca oldalán épült ki zártsorú beépítéssel. A piros nyíllal jelölt főbejárat előtere ma parkolóterület, amelynek - legalább részbeni parkosítását javasoljuk. A mai fürdőterület bővítését a Sport utca vonala feletti terület igénybevételével javasoljuk. 39. ábra: A Jókai liget kisvárosias térfala Új-Komárom kiépülése első időszakából.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A körzet Mártírok úti határa mentén javasoljuk a zártsorú többszintes átépülést. 42. ábra: Vázlat a Fürdőpark és a Csillagerőd környékének kialakítására. Az erőd oldalán lévő sorházas beépítések között a Táncsics Mihály utcáig kinyúlnak az erőd körüli zöldterület folyosói. A kertépítészeti kialakítás utal a Csillagerődhöz tartozó egykori földsáncokra. Az új többfunkciós központ elhelyezésének egyik alternatívája az ábrán piros nyíllal jelölt egykori földbástya. A Táncsics Mihály utca túloldalán a meglévő beépítés figyelembevételével keretes beépítést terveztünk. Ezen a vázlaton a Penny Market felett helyezkedik el az új művelődési központ. 6. körzet Komárom-ÉK Ez a körzet is többféle karakterű; eredetileg kertvárosias beépítésű, lakó dominanciájú terület, amely déli szegélye mentén többszintes zártsorú beépítéssel épült át, amelyhez kapcsolódóan kisebb lakótelepi foltok alakultak ki. Ezeken a lakótelepeken is a szűkös, vagy a garázssorok miatt leszűkült telkek okozzák a legtöbb gondot. Az új terv ebben a körzetben kevés változást tervez. A lakótelepi beépítések telekalakítási lehetősége, az utca felöl lekerített egyedi telkek kicsit közelítik a lakótelepi beépítést a kertvárosi környezethez. 43. ábra: 6. körzet a Mártírok útja Asztalos B. út Táncsics M. út Bem József utca közötti terület. A bordó vonal a többszintes zártsorú átépítésre javasolt szegélyt jelöli. 44. ábra: A kép közepén látható a Mártírok útra néző többszintes zártsorú, nayvárosias beépítés a Jókai tér és az Erdélyi utca között.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 19 7. körzet Komárom-ÉK Csillagváros II. A körzet attrakciója a Csillagerőd, amely a többi, XIX. századi erődnél korábbi építésű így jellegéhez jobban illene ha a falait minden irányból látni lehetne a világörökségi jelöléshez készített kezelési tervnek megfelelően. Ahhoz, hogy a környező beépítésekkel ne legyenek hátrányos együttlátások (lásd: Csillagvárosi lakóházak ma) déli irányban egy füvesített terület kialakítását javasoljuk déli szegélye mentén nagyra növő fásítással. javasoljuk a déli kapu megnyitását is. A 42. ábra tartalmazza az erőd környezetére készített javaslatot is; az erőd felé átlátható kétszintes sorházas beépítést, illetve a földsáncra utaló kertészeti környezetalakítást. 47. ábra: Az erőd északi oldaláról ma is látható szabad a külső fal előtere. Az erőd belsejében a patkó alaprajzú épület bővítését tervezi a kezelő. 45. ábra: 7. körzet a Gábor Áron utca Mártírok út feletti meghosszabbítása a Táncsics Mihály utca Bem József utca vonala a Duna part a fehérvári vasútvonal a Mártírok útja közötti terület Ez a terület a Csillagerődöt nem számítva nagyrészt beépítetlen. 46. ábra: A Táncsics Mihály út Mártírok úti csomópontja térsége épült be kereskedelmi szolgáltató épületekkel, illetve a kép jobb oldalán láthatóan megépült egy többszintes szabadon álló lakóépület is. 48. ábra: A Csillagerőd hasznosítására kiírt pályázat nyertes tervjavaslatában tervezett épület átrendezési lehetőségei.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata 8. körzet Komárom-ÉK Csillagváros I. 49. ábra: 8. körzet a Mártírok útja Bem József utca Táncsics M. utca a Gábor Áron utca vonala közötti terület A körzet egy több építési periódusra és beépítési koncepcióra tagolható lakótelep. A befejezetlen beépítések rendezetlen környezet benyomását keltik a közterületek ápoltsága ellenérére. Az értékleltárnál részletezettek szerint javasoljuk az üresen álló gyermekváros helyi védelmét. A tulajdonos és az önkormányzat között még nem született megegyezés a hasznosításról. Az együttes megtartása esetén a lakás célú, esetleg intézményi hasznosításnál kedvezőbb lenne a fürdőtől gyalogos távolságra lévő együttes szállás célú hasznosítása. 51. ábra: Az üresen álló gyermekvároshoz hatalmas park tartozik. 9. körzet Komárom-DNy Frigyes laktanya Javasoljuk a beépítés kiegészítését a Táncsics Mihály utca felöli oldalon. 52. ábra: 9. körzet az ácsi út Klapka György út a Laktanya köz a belterületi határ közötti terület A piros vonalak a körzet új útvonalait jelölik; a déli elkerülőt, a déli gyűjtő utat és a Laktanya köz és a déli gyűjtő út új, tervezett összekötését. 50. ábra: A lakótelep blokkos és magastetős paneles, kistársasházas periódusai.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 21 A 9. körzet a Frigyes laktanya katonai használatának megszűnése óta folyamatosan alakul át a terület; a város kezdi magába olvasztani a korábbi katonai terület zárványt. A laktanya eredeti épületeit az újrahasznosítás során különböző színvonalon újították-újítják meg. 53. ábra: A Frigyes laktanya újrahasznosított épületeinek legjobb példája a lovas színházként felújított egyik lovarda épület. A valószínűleg korábbi parancsnoki épület nem hozzáillő, földszintes toldalékai megmaradtak és nem illik hozzá az álmanzárd tetőráépítés sem. A keleti oldalon a volt legénységi épületek tetőtér-ráépítése is nagyon megváltoztatta a karakterüket. A laktanya orosz időkből maradt hátsó, üzemi területének megújítása és újrahasznosítása is folyik, azonban itt a megmaradt épületállomány alacsony értéke, véletlenszerű telepítése miatt lassúbb a környezet átalakulása. Ezen a részen van egy oktatási intézmény későbbi építését biztosító tartalékterület (1,1 ha), hiszen ennek a körzetnek a fejlesztési kapacitása igen jelentős. Az új tervben a már épülő félben lévő déli elkerülő új nyomvonala miatt módosítottunk a gyűjtőút; az un. déli gyűjtőút vonalán ami jelentősen befolyásolja a szerkezetet. A gyűjtőúton belüli területen növeltük a beépítés intenzitását, míg az attól délre fekvő területek további tartalékterületként történő kezelését javasoljuk, kivéve a két út közé, önkormányzati tulajdonú területre tervezett, közel 13 hektáros új temető területét. A Kempelen Farkas iskola egy nagy tornacsarnokkal szeretne bővülni. Az eredetileg tervezett, a lovas színházhoz szorított telepítés helyett támogatjuk az iskola másik alternatíváját az egykori alakuló tér területének északi részén egy új telek alakítását (6800 m 2 ), és a sportcsarnok ezen történő elhelyezését. Az új csarnok nyitott lesz a lakossági használatra is. Az alakuló tér területének fele alatt a szabályozás szerint cca. 250 jármű befogadóképességű gépjárműtárolót lehet létesíteni, ami a laktanya helyén lévő új hasznosítások mellett a Klapka utat kísérő lakóterületek parkolási igényeinek kielégítését is segítené. 10. körzet Komárom-DNy Ipari negyed A 10. körzet nagyon heterogén terület; míg északi oldalán a Jókai tér a Belváros része déli oldala a külterületi határral azonos. 54. ábra: A nyugdíjas ház és a Kempelen Farkas alapítványi iskola két nagy rekonstrukció; előbbi jobban őrzi az épület karakterét, utóbbi a hozzáépítések, átalakítások erősebben belenyúlt a megmaradt épületbe. összességében mégis pozitívan értékelhető az újrahasznosítás; az együttes térrendszerét és jellegzetes épületeinek döntő többségét megőrizték. 55. ábra: A körzet északi oldalán a Csokonai lakótelep szépen gondozott zöldfelületekkel néz a Klapka utca felé és fut ki a Jókai Mór térre, amit a város lakói a gondozott zöldfelületeknek köszönhetően a város legnagyobb közlekedési csomópontjaként is park módjára is használnak. A városközponti kereskedelmi létesítmények közül a körzetnek a kevésbé színvonalas pavilonokból is jutott.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A körzet három meghatározó, nagy területű használata a betelő félben lévő temető, a malom és a len gyár. A lakótelepen kívül len-gyári lakótelep és az Igmándi út melletti családiházas beépítésű lakóterület meghatározó elemei a körzetnek. A tervezett új gyűjtőutak a jelentős út fejlesztési területeket nyitnak meg elsősorban közepes és kis gazdasági telephely fejlesztések céljára. A len-gyár vezetése jelezte a területének intenzívebb hasznosításával kapcsolatos szándékát, de még nincsen kialakult koncepciója, ezért a tervben egy későbbi új területhasználatot segítő feltárások lehetséges módját biztosítjuk, úgy, hogy ütemes kiépítésre is legyen lehetőség. Átértékeltük az un. Városkapu fejlesztési terület szabályozását. A terv jóváhagyása óta eltelt időszakban a még az új tervnek megfelelő telekalakítások sem indultak meg. A városközponti viszonylag intenzív használat a meglévő városközpont konkurenciája lenne, ezért inkább a gazdasági területként történő hasznosítást javasoljuk, hiszen a város nagyságrendje nem kínál egy újabb városközponti területhez elegendő programot. Kisebb lakóterület fejlesztésekre van lehetőség a Laktanya köztől keletre fekvő tömbbelsőben. Mérete miatt szerkezeti jelentőségű a temetőtől keletre lévő, közel 400 méter hosszú sorgarázs, amelynek kiváltását a terv távlatában nem tartjuk valószínűnek, jól lehet a Csokonai utca mentén tervezett parkolóházak, illetve a 9. körzetben tervezett felszín alatti parkoló a felszámolását biztosítja. Ez esetben a betelő, kegyeleti parkká váló temetőhöz kapcsolódó zöldterületként védené a garázssor területe a temetőt a gazdasági területek felé. 11. körzet Komárom-DK Intézményközpont 56. ábra: 10. körzet a Belterületi határ a Laktanya köz a Klapka György út az Igmándi út közötti terület. A vastag piros vonal a déli gyűjtő út vonalát, a vékonyabb egy az iparterületeket feltáró új gyűjtő út vonalát jelöli. 57. ábra: 11. körzet az Igmándi út a Mártírok útja a Szamos utca a Madách Imre utca közötti terület
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 A körzet két meghatározót helyszíne a városházának is helyet adó Szabadságtér és az egykori Méntelep. 30 23 12. körzet Komárom-DK 58. ábra: A baloldali képen a Szabadságtér a jobboldalin a Méntelep A közel négyzetalaprajzú Szabadságteret a Városháza a Petőfi Sándor iskola tengely határozza meg. Mindkét épület a városalapítás korából származik. Később emelkedett meg az északi, majd a déli térfal. A déli térfal, az egymással párhuzamos, eltérő magasságú szárnyak a Szabadság tér kevésbé szerencsés lehatárolását alkotják. Kiegyensúlyozottabb lenne a tér, ha az Arany János utcai szárny lenne a meghatározó térfal, amit egy-két szintes megemelésével lehet elérni. 59. ábra: 12. körzet az Igmándi út a Madách Imre utca a Szamos utca a Mártírok útja a székesfehérvári vasútvonal a belterületi határ közötti terület A méntelepi épületek is helyi védelem alatt állnak, a város legszebben felújított épületei közé tartoznak. A Méntelep tömbjét elsősorban a tömbhatár mentén építették be többszintes, előre gyártott szerkezetű sávházakkal, néhány épület a tömbbelsőben is felépült. A Méntelep megmaradt fasorai jó alapot szolgáltatnak egy városi közpark kialakítására. A Mártírok úttal ferde szöget bezáró sávházsor Mártírok úti oldalán a sávházakat földszintes üzletsor fogja össze. Valószínűleg a kisajátítások minimalizálása miatt maradtak meg az Arany János utcai oldalon a családiházas telkek, és nem igényes az Igmándi út felöli térfal. A terv jelentős beavatkozással nem számol ebben a körzetben. A lassú természetes átépülés során az Arany János utcai és az Igmándi úti térfal nagyvonalúbb átépítése hozhat minőségi változást a korábban részletezetteken túl. 60. ábra: Lakóterületek a Rüdiger tó körül.
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A körzet túlnyomó része kertvárosi hangulatú családiházas beépítésű terület. A belváros közeli fekvés miatt a beépítési intenzitás növelése reális lehetőség lenne, mint azt a tömbök végi, az átlagosnál sűrűbb telekosztások mutatják, azonban a tömbbelsők feltárásának lehetősége éppen az előbbi okokból elépült. A néhol a telek mélységébe nyúló sorházszerű beépítések csak a szélesebb telkek esetében nyújtanak elfogadható színvonalú fejlesztési alternatívát. 13. körzet Szőny I. A körzet déli oldalán újabb telekosztások vannak, ezek területe azonban még csak részben épült ki. Az újabban feltárt területeken a közterületek kiépítése csak ritkán éri el a korábban kiépült családiházas területek színvonalát. A körzet keleti részén lévő fejlesztési területeken, ahol telekalakítások még nem történtek a korábbinál kisebb telkek alakítását javasoljuk a fenti indokok miatt. 62. ábra: 13. körzet a Szőnyi úttal párhuzamosan, az északi és déli belterületi határ között fekvő terület a székesfehérvári vasútvonal és Ó-Szőny között 61. ábra: Az Igmándi erődre szárazárkáig nyúlnak a környező épületek telkei, néhol a telekhatáron is állnak épületek. A tervben a szárazárkon kívül is biztosítanánk az erőd körbejárhatóságát, vagy legalább egy be nem építhető sáv kijelölését. Az Igmándi úti oldalon javasoljuk a contrescarpe külső földtöltésének visszabontását, ennek révén az erőd déli városkapuként hangsúlyosan megjelenne a városképben. A víztorony átfestve, átalakítva értékes idegenforgalmi ponttá válhat. 63. ábra: Ez a körzet jobbára a XX. század második felében kialakított tömbökben kiépült falusias lakóterület. A mély tömbök határai mentén a sűrűsödés itt is megfigyelhető. Az 1-es út mentén a lakóépületek egy része kereskedelmi, szolgáltató épületté alakult át.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 25 Ebben a körzetben már a korábbi terv is óriási fejlesztési területeket jelölt ki, amelyek közül legfeljebb a Szőny-Füzitői árokig lefutó terület feltárását javasoljuk a terv távlatában. A korábbi tervhez képest a beépítés intenzitását kisebb telkek alakításának a lehetővé tételével növeljük. Az árok mentén zöldfolyosó kialakítását javasoljuk. Ebbe a körzetbe tartozik Szőny központjának egy része a Hősök tere környékén; a műemléki védettségű Gyürky kastély és vele szemben a katolikus templom és plébánia. A központ értékét növeli a körzettel északról szomszédos horgásztavak helyi természetvédelem alatt álló területe. Az önkormányzat kérésére a Gyürky kastély telkének a parktól nyugatra fekvő, üres részén önálló telekalakítás lehetőségét biztosítjuk önkormányzati intézményfejlesztés részére. Javasoljuk a park legalább nappali megnyitását, különösen a környező beépítések megvalósulása esetén. A központot a jobbára kétszintes a lakóépületeknél nagyobb tömegű és reprezentatív építészeti formálású középületek is jelzik, melyek közül több műemlék. A spontán megindult intenzívebb beépítést tudomásul véve és segítve, a Hősök tere és a Zichy magtár közötti szakaszon az új terv a zártsorú, illetve keretes beépítést ír elő, 2-3 szintes épületekkel. 15. körzet Ó-Szőny 64. ábra: A Hősök tere és környéke a 13.,14.,15. körzet részletei 14. körzet Szőny II. 65. ábra: 14. körzet a Szőnyi úttal párhuzamosan a budapesti vasútvonal és Újtelep közötti terület a Kossuth L. utca vonalától a Szabadság sor vonaláig 66. ábra: Ó-Szőny egymásra merőleges két utcájából a Kossuth Lajos utca mentén maradt meg jobban az eredeti telekszerkezet és a fésűs beépítés, ezért is ez a körzet kapta az Ó-Szőny nevet. A településrész szerkezete helyi védelem alatt áll. Az új terv is megtartja a körzetet körbevevő övárok mentén a beépítés lehetőségét. A javasolt beépítés a fésűs beépítés modern változataként az övárkot közrefogó kettős utcára merőleges sorházas beépítés. 16. körzet Újtelep A légi felvételek tanúsága szerint a MOL ipartelep kiépülésének kezdetén, a 40-es években kezdődött a telep kiépülése. A tervezett, egyszerű, hálós telekosztás az egyetlen átlós utca környékének kivételével megőrizte az
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata eredeti telekszerkezetet. A telep beépítése, átépülése a kialakításától máig is folyamatos. Az eltérő időszakokból származó épületek utcáról érzékelhető tömege lényegesen nem különbözik, a telep karakterét a képeken is láthatóan jól beállt növényzet, a széles utcai zöldsávok határozzák meg. akkor a mai telekhasználat mellett célszerű egy az 1-es úttal párhuzamosan megnyitott utca mentén az intenzívebb használata. 68. ábra: 17. körzet a Szőnyi úttól délre fekvő teleksor a Szabadságsor és a MOL telep keleti, üzemi bejárata között. A vörös vonal a tervezett utcanyitás helyét jelöli. 18. körzet MOLAJ A MOLAJ a MOL ipartelep szolgálati lakóterülete volt, mely Brigetio katonai táborra épült rá. Mindkettő kiépülése a 40-es években kezdődött. A lakótelep infrastruktúrája messze meghaladja az itt lakó körülbelül 500 lakos igényeit, ezért is szándékozott az önkormányzat beépíteni az 1-es út melletti gyümölcsös kertet. 67. ábra: 16. körzet Újtelep; a belterületi határ a Dózsa György út menti keleti házsor mögötti vonal a Szőnyi út déli oldala melletti teleksor hátsó határa a Szabadság sor közötti terület. A térképvázlat vörös vonalai a javasolt tömbfeltárásokat jelölik. A három szélesebb tömb belső területei lényegében mezőgazdasági területként hasznosulnak. 17. körzet Szőny III. A körzet az 1-es utat délről határoló egyetlen teleksorból áll. Valószínűleg kedvezőbb lett volna a Szőny és Molaj közötti terület szabadon hagyása, azonban, ha már kialakult a közel 200 méter széles beépítésre szánt terület, Mivel ez a terület a castrum központja volt, beépítését csak a régészeti feltárások után, azok eredményétől függően javasoljuk. A várhatóan összefüggő régészeti mező jobb bemutathatósága érdekében a korábban tervezett, az 1-es útra merőleges, sávházas beépítés helyett legfeljebb a terület telep felöli szegélyei mentén álló beépítést javasolunk és szabályozunk. A MOLAJ helyi védelem alatt áll, a hatástanulmány védettségekről szóló részében javasoljuk a volt vezetői lakóépületek egyedi védelmét is, illetve az ipartelep bejárati épületének és a volt étteremépületnek a védelmét.
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 27 A lakótelep földszintes, ikerházas beépítésű részének az átalakítása a védelem ellenére folyik. Mivel a kis alapterületű lakóépületek bővítése a használók természetes igénye, ezért a szabályozásban a megengedett szintszám növelését javasoljuk; ennek kihasználásával úgy lehet bővíteni az épületeket, hogy az egyszerű tömegük, és a beépítés karaktere megmaradjon. Célszerű lenne, ha mint az építésre a bővítésre is típusterv készülne az önkormányzat helyi védelmi tevékenysége során. Az ipartelep melletti területen a castrumon kívül javasoljuk a igény esetén a telep bővítését. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az ipartelep veszélyes övezete nem nyúlik túl a telekhatárain. gyümölcsös javasolt beépítési terület 69. ábra: 18. körzet a Szőnyi út és a MOL ipartelep üzemi területei közötti terület 19. körzet MOL ipartelep A korábban készült szabályozás szerint az ipartelepen egy meglévő É-D irányú út közhasználatra történő megnyitásával lehetővé vált kisebb telkek kialakítása. Az új szabályozás kapcsán nem fogalmazódott meg az általános, ipari használatra vonatkozónál részletesebb újrahasznosítási koncepció. 70. ábra: 19. körzet a MOL ipartelep és a vele szomszédos iparterület
Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata 20. körzet Ipari Park korábban kiszabályozott területet keresztezi az egykori limes út, mely egy szakaszának feltárása várható a 13-as út II. ütemének kiépítésekor. A megyeterv ajánlásait is figyelembe véve az új tervben 50 %-ra növeltük az iparterület beépíthetőségét. 21. körzet Monostori erőd 71. ábra: 20. körzet az Ácsi út és Koppánymonostor közötti iparterület. A lila folt a javasolt bővítési terület A védőerdősávokkal körbevett nagy-alapterületű csarnokokból álló iparterület önálló életet él, csak a levegőből befolyásolja a településképet. A már 72. ábra: 21. körzet a Monostori erőd Ácsi út Észak-Komáromba vezető vasútvonal Duna Rákóczi Ferenc rakpart közötti terület Az erőd területének nemcsak a Duna fix határvonala, hanem a vasútvonalak és az 1-es út is szigorú keretek közé szorítja. Maga az erőd a kor haditechnikájának megfelelően kívülről rejtőzködik; falait és épületei födémét is földborítás takarja, védi. Az erőd elsősorban a haditechnikai igények által meghatározott térrendszere építészeti térként is nagyon szép és izgalmas, amit még csak fokoz a kivitelezés mai szemnek hihetetlenül míves volta; a tégla építészet szebbnél szebb részletei. Az erőd belső udvara cca. 13 ha területű (!). Álláspontunk szerint a belső udvaron is elhelyezhető megfelelő építészeti formálással, szinte bármely a város léptékében elképzelhető, akár
1.2.6.3 Örökségvédelmi hatástanulmány III. - Településszerkezet Utolsó mentés időpontja: 2009.12.01. 0:04 30 29 több ezer négyzetméter hasznos szintterületű épület. Nagyobb alapterületű épület esetén az épület tényleges magassága elhelyezkedésétől függően néhány méterrel, egy-két szinttel akár meg is haladhatja az erőd magasságát, toronyszerű épület akár lényegesen magasabb is lehet. Az erőd kezelője az eddigi egyeztetésen azonban nem jelezte az erődön belül új épület építésével járó építési szándékát, illetve a sok ezer négyzetméteres jelenleg használaton kívüli terület egészére sincsen a bemutatáson kívül szándék. A turisztikai célú fejlesztéseket az erődön kívül tervezik a volt árkász tábor épületeinek megújításával. Ezzel a fejlesztési koncepcióval is egyet lehet érteni és mivel a világörökségi kezelési terv is ezt tartalmazta a szabályozás is e szerint történik. 73. ábra: A Monostori erőd és környezete, Az árkász tábor épületei a kép jobb alsó sarkában helyezkednek el. d) Településszerkezet és területhasználat Az örökségvédelmi hatástanulmány első füzetében szereplő részletes településtörténeti leírás szerint Komárom település létét a Dunának és a partmentén húzódó római limes útnak köszönheti. A településszerkezet alakulásának folyamatát is az első füzetben lévő térképek mutatják be a napjainkig, mikor Komárom a limes vonalát követő 1-es számú országos főút, majd Koppány vezér út mentén húzódó település, amely három, korábban önálló településből nőtt össze, úgy hogy a településrészek többé-kevésbé továbbra is megtartották korábbi karakterüket. Eredetileg a főutak és a vasút forgalma jelentette a legfontosabb fejlesztőerőt a városban, mára azonban mint mindenütt itt is teherré vált az átmenő forgalom a környezetszennyezés miatt. Az új terv távlatában a legnagyobb városszerkezeti változás éppen a déli elkerülő út első ütemeinek megépülésétől várható. Ez a korábbi főutak forgalmát csökkenti így azokon a szakaszokon, ahol már megkezdődött a főutakat szegélyező épületállomány leromlása, lehetőség van az eredeti koncepció szerinti kisvárosi fejlődés folytatására Értékelésünk szerint már az előző terv is a tényleges igényeket sokszorosan meghaladó lakóterület fejlesztési lehetőséget tartalmazott. A terv jóváhagyása óta eltelt 10 év bizonyítja, hogy kevesebb fejlesztési terület is elegendő lenne a minőségi városfejlesztéshez. A városfejlesztési koncepcióban a turizmus prioritása az erődök és a városközpont környezetében indokolja a nem lakóterületi és nem ipartelepi fejlesztések koncentrálását, hiszen az előbb írtaknak megfelelően itt is szükség van fejlesztésekre a város építészeti színvonalának javítása érdekében, illetve a meglévő értékek fenntartható használatának biztosítására. Mivel a már korábban beépítésre szánt területbe sorolt ingatlanok visszaminősítésére csak korlátozott lehetőség van, ezért csak a déli gyűjtőúton kívüli területek visszaminősítését javasoltuk, illetve a fenntartható városfejlődés érdekében a településrendezési szerződéssel is biztosított ütemezést, a tervezett beépítések nagyobb intenzitását és a befelé növekedést a gyakorlatilag csak szántóföldként művelt tömbbelsők felé.