Telemedicinális programok hasznai az egyes szereplők számára A telemedicina programok távközlési és informatikai technológiák alkalmazásával biztosítanak egészségügyi szolgáltatásokat távolabb lévő lakosság számára. Az orvosi ellátás célba juttatásának ezen innovatív szemlélete már több éve bővül, és már több szakterületre behatolt, mint pl. a kardiológia, dermatológia, belgyógyászat. A kormányok és az ágazat egyik legsúlyosabb problémája ma az egészségügy növekvő kiadásai. Állami és privát szervezetek keresik a módját annak, hogyan lassítható az egészségügyi költés növekedése a hozzáférés, a hatékonyság és a biztonság romlása nélkül. Ilyen stratégia található a telemedicinában, ahol az egészségügyi szolgáltatók telekommunikációs technológiákat alkalmaznak olyan betegek egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásában, akik távol élnek, vagy korlátozottan férnek hozzá a szakellátáshoz. Telemedicinát alkalmaznak például szívbeteg vagy diabéteszes betegek monitorozása és kezelése céljából az egészségügyi paraméterek átvitele révén. A dermatológia és az ophthalmológia területén a videokonferencia és a képátvitel távolsági konzultációkat tesz lehetővé a szakértőkkel, így gyorsabban rendelkezésre áll a diagnózis és a kezelés, ugyanakkor a betegek és családtagjaik számára nem merülnek fel utazási költségek. Bár a telemedicinális programok a fejlettebb gazdaságokban gyorsabban bővülnek, a telemedicina használata a fejlődő országokban, különösen a távoli és vidéki területeken, óriási potenciállal rendelkezik az egészségügyhöz és a technológiához való hozzáférés növelésében, a helyi orvosok számára történő ismeretátadás javításában, valamint az egészségügyi ellátások elérhetőbbé tételében az elszegényedett lakosság körében. Telemedicinális programok kimenetei A telemedicinális programok, amelyek sokfélék, a szakterület, a célpopuláció, a helyszín, stb. függvényében eltérő alkalmazásokkal és célokkal rendelkeznek, kimeneteiket illetően is különbözőek. Például, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés növelését vagy az ilyen szolgáltatások használatának csökkentését célul kitűző telemedicinális program esetében vizsgált kimenetek nem szükségszerűen egyeznek meg az olyan programokéval, ahol a tudástranszfer (azaz oktatási cél) vagy az orvosi hatékonyság a fő célkitűzés. 2011 REDMARK 1
A telemedicinális programok gyakori kimenetei ÜGYFÉL/BETEG SZOLGÁLTATÓ MÁS ÉRDEKELT FELEK Orvosi eredményesség Csökkentett morbiditás Elkerült halálozás Foglalkoztatás Megnövelt kereset Egészségügyi szolgáltatások és egyebek Megnövelt hozzáférés az egészségügyhöz Megnövelt egészségügyi ismeretek/képesség az öngondoskodásra Gyorsabb/Pontosabb diagnózis és kezelés Csökkentett várakozási és/vagy orvoshoz fordulási idő A gyógyszerelés megnövelt betartása Kevesebb utazás Megnövelt idő a munkavégzésben/szabadidőb en/iskolában Elkerült utazási költségek: közlekedés, szállás, és más költségek Munka elvesztésnek csökkent kockázata: kevesebb idő munka helyett utazással töltve Egészségügyi szolgáltatások és egyebek Kórházi tartózkodás csökkentett hossza Elkerült kórházi felvétel Elkerült ismételt kórházi felvétel Elkerült sürgősségi osztály Elkerült laboratóriumi vizsgálatok Elkerült betegszállítás az egészségügyi létesítményekbe Elkerült orvosi rendelő/kórházi látogatás Elkerült beutalók Orvoshoz fordulás rövidebb ideje A gyógyszerelés megnövelt betartása Megnövelt ismeretátadás az orvosok között Nagyobb pontosság és gyorsabb diagnózis és kezelés Fokozottabb betegelégedettség Kevesebb utazás és/vagy házi vizit a személyzet részére Megnövelt idő a munkavégzésben (termelékenység) Elkerült utazási költségek: közlekedés, szállás, és napidíj Más kimenetek Munkavállalók megnövekedett termelékenysége (kevesebb utazás, kevesebb betegség) Hatékonyabb hozzáférés az egészségügyhöz a különleges csoportok számára (rabok, stb.) 2011 REDMARK 2
Ügyfél/beteg nézőpont A telemedicinális programokat gyakran értékelik orvosi eredményességük tekintetében (pl. egészségfejlesztés). Az orvosi eredményesség mellett a beteg számára (és a gondozó számára, amennyiben a beteg gyermek vagy fogyatékos vagy idős személy) csökkenő utazási költségek is elismert kimenet a telemedicinában, hiszen az egyik gyakori cél a távoli területeken élő személyek elérése. A telemedicina rendelkezik azzal a képességgel, hogy csökkentse vagy elkerülje a költségeket azáltal, hogy a közlekedés szükségét megszüntető kommunikációs technológiákat alkalmaz. Az egy bizonyos állapotra diagnózist és/vagy kezelést kérő páciens a beutaló létesítményhez való utazása miatt lemondhat bérről, szabadidőről, vagy iskolai oktatásról. A legtöbb tanulmány azt jelzi, hogy a telemedicina csökkenti a rendelési helyszínre való utazás idejét. 1 Hasonlóképpen, a várakozási és/vagy az orvoshoz fordulás ideje is csökkenthető telemedicinális megoldásokkal. 1,2 A telemedicinális kezdeményezések további kimenetei az egészségügyi tudásátadás az orvostól a betegnek, az önápolás képessége, és a gyógyszerelés betartása. 3,4,5 A telemedicina csökkenti a hatékony és pontos diagnózishoz szükséges időt, 6,7 és növeli az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Például, Friedman és munkatársai 3 a diasztolés vérnyomás nagyobb csökkenését találják olyan betegeknél, akiknél a gyógyszerelés megtartása a telemedicinális programban való részvétel következtében javult. Szolgáltatói nézőpont A legtöbb tanulmány egyetért abban, hogy a telemedicina csökkenti az olyan egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, mint az orvosi rendelő látogatása, 8 sürgősségi osztály látogatása, 8,9,10 hospitalizációk, 10,11 kórházi újrafelvételek, 9,12 házi vizitek 11 száma, kórházi tartózkodás tartama, 12 beutalók száma, 13 orvoshoz fordulás tartama, laboratóriumi vizsgálatok száma, valamint elkerült áthelyezések. 14,15 A gyógyszerelés betartása és a gyorsabb/pontos diagnózis és kezelés, haszonnal járhatnak az egészségügy igénybevételének csökkentése révén is. Például, kevesebb áthelyezés vagy beutaló, kevesebb orvosi rendelő látogatás, kisebb hospitalizációs ráták, vagy kevesebb látogatás a sürgősségi osztályon mind releváns, indirekt kimenetei lehetnek a gyógyszerelés betartásának vagy az időben történő diagnózisnak és kezelésnek. Sokol és munkatársai 16 a gyógyszerelés betartásának az egészségügyi szolgáltatások használatbavételére és költségeire gyakorolt hatását vizsgálta, és azt találta, hogy a hospitalizációs ráták jelentős mértékben alacsonyabbak voltak azon betegek esetében, akik betartották a gyógyszerelési előírásaikat. Hasonlóképpen, a telemedicinális programok a 2011 REDMARK 3
conditio korai észlelése, időbeni kezelése és a további vizsgálatok szükségességének elkerülése révén csökkenthetik az ellátórendszer használatát. Mulholland és munkatársai 6 újszülöttek veleszületett szívbetegségének telemedicina használatával történő diagnózisát vizsgálta, és megállapítja, hogy az esetek 74%-ában egy sürgősségi és potenciálisan veszélyes áthelyezést kerültek el. A telemedicinális program a program személyzetének utazással kapcsolatos költségeit is elkerülheti. Ezek közé tartozik a közlekedésre, szállásra és napidíjra fordított kiadás. Az utazási időben vagy a házi vizit tekintetében bekövetkező csökkenés további haszna a személyzet produktivitásának növekedése. Az orvosok közötti tudásátadás keretében a helyi egészségügyi szakemberek és a szakorvos közötti gyakori interakció elősegíti a tudás létrehozását és elkerüli a szükségtelen jövőbeni költségeket, mint a betegek áthelyezése (és valószínűleg az ügyfél/beteg perspektívájából az utazási költségeket és a szakorvos díját) azokban az esetekben, ahol a helyi orvos képes a beteg közvetlen diagnosztizálására vagy kezelésére. Bergmo 17 becslést tesz azoknak az elkerült beutalásoknak a számára, amelyek a szakorvos és az általános orvos közötti ismeretátadásnak tulajdoníthatók, és lehetővé teszik a beteg helyben történő kezelését. Wootton és munkatársai 18 a tudásátadás hasznát azon képzési napok számában méri, amelyekre az általános orvosok szerint ugyanazon ismeret megszerzéséhez szükségük lett volna. A szerzők a tudástranszfernek betudható elkerült beutalásokból adódó megtakarításokról is beszámolnak, amelyek körébe a beteg és az orvos idejét és a beteg utazási költségeit teszik. Más érdekelt felek Az ügyfél/beteg és a szolgáltató perspektívák között nem szereplő kimeneteket az egyéb, vagy más érdekelt felek kimenetekhez csoportosítjuk. Például, egy telemedicinális program potenciálisan eredményezhet megnövekedett termelékenységet a munkahelyi hiányzás csökkentése révén (hospitalizáció, orvoshoz fordulás, sürgősségi osztály, stb.). Stensland és munkatársai 19 ortopédiai és dermatológiai telemedicinális programot vizsgálva arra figyeltek fel, hogy a szemtől-szembeni telemedicinális konzultációk jelentősen csökkentik a munkából való hiányzást. Ebben az esetben a telemedicinális program hasznát a munkáltatóhoz kapcsolhatjuk, mint a beteg vagy családtagja orvosi vizsgálat miatti távolléte okozta termelékenység-csökkenés elkerülését. Egy másik olyan terület, ahol a telemedicina jelentős megtakarításokat generálhat az adófizetők számára, a telemedicina alkalmazása a börtönlakók kezelésében. A biztonsági megfontolások súlyosak, a börtönlakók külső szakellátó centrumba történő szállításának költségei magasak, és tartalmazzák a rab kíséretét ellátó börtönőrök túlóráját, a biztonságos és megbízató szállítás költségeit, valamint magának a vizsgálatnak a költségeit. A Colorado Department of Corrections (Colorado Állam Büntetés-végrehajtási Hivatala) elítéltenként és telemedicinális intervenciónként 2011 REDMARK 4
450 dollár, azaz évi 100000 dollár megtakarításról számolt be, ami az elkerült szállítási és a biztonsági költségeket is tartalmazza. 20 Egy telemedicinális program a távoli konzultáció, oktatás és monitoring útján a fertőző betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez is hozzájárulhat, mint az emberi immunhiányt okozó vírus/szerzett immunhiányos szindróma és malária. 2011 REDMARK 5
IRODALOMJEGYZÉK 1. Oakley AMM, Kerr P, Duffill M, Rademaker M, Fleischl P, Bradford N, Mills C. Patient cost-benefits of a realtime teledermatology: A comparison of data from Northern Ireland and New Zealand. J Telemed Telecare 2000; 6:97 101. 2. Baldwin L, Clarke M, Hands L, Knott M, Jones R. The effect of telemedicine on consultation time. J Telemed Telecare 2003;9(suppl 1):71 73. 3. Friedman RH, Kazis LE, Jette A, Smith MB, Stollerman J, Torgerson J, Carey K. A telecommunications system for monitoring and counseling patients with hypertension. Am J Hypertens 1996;9:285 292. 4. Johnston B, Wheeler L, Deuser J, Sousa KH. Outcomes of the Kaiser Permanente tele-home health research project. Arch Fam Med 2000;9:40 45. 5. Piette JD, Weinberger M, McPhee SJ, Mah CA, Kraemer FB, Crapo LM. Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med 2000; 108:20 27. 6. Mulholland HC, Casey F, Brown D, Corrigan N, Quinn M, McCord B, Rogers J, Craig BG. Application of a low cost telemedicine link to the diagnosis of neonatal congenital heart defects by remote consultation. Heart 1999;82:217 221 7. Lewin M, Xu C, Jordan M, Borchers H, Ayton C, Wilbert D, Melzer S. Accuracy of paediatric echocardiographic transmission via telemedicine. J Telemed Telecare 2006;12:416 421. 8. Lehmann CA, Mintz N, Giacini JM. Impact of telehealth and healthcare utilization by congestive heart failure patients. Dis Manage Health Outcomes 2006;14:163 169. 9. Jerant AF, Azari R, Nesbitt TS. Reducing the cost of frequent hospital admissions for congestive heart failure: A randomized trial of home telecare intervention. Med Care 2001;39:1234 1245. 10. Malasanos TH, Burlingame JB, Youngblade L, Patel BD, Muir AB. Improved access to subspecialist diabetes care by telemedicine: Cost savings and care measures in the first two years of the FITE diabetes project. J Telemed Telecare 2005;11(suppl 1):74 76. 11. Myers S, Grant RW, Lugn NE, Holbert B, Kvedar JC. Impact of home-based monitoring on the care of patients with congestive heart failure. Home Health Care Man Pract 2006;18:444 451. 12. Benatar D, Bondmass M, Ghitelman J, Avitall B. Outcomes of heart failure. Arch Intern Med 2003;163:347 352. 13. Mart ínez A, Villarroel V, Puig-Junoy J, Seoane J, del Pozo F. An economic analysis of the EHAS telemedicine system in the Alto Amazonas. J Telemed Telecare 2007;13:7 14. 14. Jong MKK, Horwood K, Robbins CW, Elford R. A model for remote communities using store and forward telemedicine to reduce health care costs. Can J Rural Med 2001;6:15 20. 15. Daucourt V, Petitjean M, Chateil J, Michel P. Evaluation of the benefits for the patient arising from an inter-hospital teleradiology network in a French administrative area. J Telemed Telecare 2005;11:178 184. 16. Sokol MC, McGuigan KA, Verbrugge RR, Epstein RS. Impact of medication adherence on hospitalization risk and healthcare cost. Med Care 2005;43: 521 530. 17. Bergmo TS. An economic analysis of teleconsultation in otorhinolaryngology. J Telemed Telecare 1997;3:194 199. 221. 18. Wootton R, Bloomer SE, Corbett R, Eedy DJ, Hicks N, Lotery HE, Mathews C, Paisley J, Steele K, Loane MA. Multicentre randomized control trial comparing real time teledermatology with conventional outpatient dermatological care: Societal cost-benefit analysis. BMJ 2000;320:1252 1256. 19. Stensland J, Speedie SM, Ideker MI, House J, Thompson T. The relative cost of outpatient telemedicine services. Telemed J 1999;5:245 256. 20. Charles BL. Telemedicine can lower costs and improve access. Healthc Financ Manage 2000;54:66 69. 2011 REDMARK 6
A tanulmányt a Magyar Telemedicína és ehealth Egyesület lektorálásával és ajánlásával a REDMARK Kft. készítette. Minden jog fenntarva. REDMARK Kft. 1112 Budapest, Budaörsi út 152. www.redmark.hu info@redmark.hu 2011 REDMARK 7