Alktmányjg 3. Smuk Péter
PPJNE 18. Cikk 1. Mindenkinek jga van a gndlat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jg magában fglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfgadását és azt a szabadságt, hgy vallását vagy meggyőződését valláss cselekmények és szertartásk végzése útján akár egyénileg, akár máskkal együttesen nyilvánsan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakrlhassa és taníthassa. 2. Senkit sem lehet lyan kényszernek alávetni, amely csrbítaná azt a szabadságát, hgy saját vallása vagy meggyőződése legyen, vagy hgy ilyent elfgadjn. 3. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben megállapíttt lyan krlátzásknak lehet alávetni, amelyek a közbiztnság, a rend, a közegészség, az erkölcs, vagy másk alapvető jgai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek. 4. Az Egyezségkmány részes államai kötelezik magukat a szülők és adtt esetben a törvényes gyámk ama szabadságának tiszteletben tartására, hgy - gyermekeik valláss és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztsítsák.
EJEE 9. Cikk - Gndlat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 1. Mindenkinek jga van a gndlat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághz; ez a jg magában fglalja a vallás vagy meggyőződés megváltztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánsság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, ktatás és szertartásk végzése útján való kifejezésre juttatásának jgát. 2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatárztt, lyan krlátzásknak lehet alávetni, amelyek egy demkratikus társadalmban a közbiztnság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg másk jgainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek. EU Alapjgi Charta 10. cikk - A gndlat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság (1) Mindenkinek jga van a gndlat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághz. Ez a jg magában fglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánsság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, ktatás és szertartásk végzése útján való kifejezésre juttatását. (2) A katnai szlgálat lelkiismereti kból történő megtagadásáhz való jgt, az e jg gyakrlását szabályzó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni.
Alaptörvény Nemzeti hitvallás Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük rszágunk különböző vallási hagymányait. Valljuk, hgy együttélésünk legfntsabb keretei a család és a nemzet, összetartzásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hgy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Alaptörvény VII. Cikk (1) Mindenkinek jga van a gndlat, a lelkiismeret és a vallás szabadságáhz. Ez a jg magában fglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltztatását és azt a szabadságt, hgy vallását vagy más meggyőződését mindenki valláss cselekmények, szertartásk végzése útján vagy egyéb módn, akár egyénileg, akár máskkal együttesen, nyilvánsan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakrlja vagy tanítsa. (2) Az azns hitelveket követők vallásuk gyakrlása céljából sarkalats törvényben meghatárztt szervezeti frmában működő vallási közösséget hzhatnak létre. (3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. (4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célk elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célk elérését szlgáló feladatkban való részvételükre tekintettel az állam sajáts jgsultságkat biztsít. (5) A vallási közösségekre vnatkzó közös szabálykat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vnatkzó részletes szabálykat sarkalats törvény határzza meg.
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jgáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jgállásáról 295/2013. (VII. 29.) Krm. rendelet az egyházi elismerésről és az egyházi jgi személyek jgállásának és működésének sajáts szabályairól 6/2013. (III. 1.) AB határzat
gndlat, lelkiismeret, vallás, meggyőződés szabad megválasztása gyermek nevelése egyéni v. közösségi gyakrlás, kinyilvánítás tanítás, tartózkdás
vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház. vallási tevékenység lyan világnézethez kapcslódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe fglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajáts magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfgja A vallási közösség kizárólag lyan vallási tevékenységet gyakrlhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jgszabályba nem ütközik és nem sérti más közösségek jgait és szabadságát. (Ehtv. 6. ) Alaptv.: azns hitelveket követők vallásuk gyakrlása céljából sarkalats törvényben meghatárztt szervezeti frmában működő vallási közösséget hzhatnak létre.
Alaptv. Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. Ehtv. Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hzhat létre. A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapján hztt határzat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható; belső szabályn alapuló döntését állami szerv nem módsíthatja vagy bírálhatja felül, a jgszabályban nem szabályztt belső jgvisznykból eredő jgviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre; egyházak közhatalmat nem gyakrlnak (demkr. legitimáció hiánya) vita: OGY általi elismerés, együttműködés egyes egyházakkal
Alaptv. a közösségi célk elérése érdekében; az együttműködésről a vallási köz. kérelme alapján az OGY dönt; az együttműködő vallási közösségek: bevett egyházak; sajáts jgsultságk bevett egyházaknak a közösségi célk elérését szlgáló feladatkban való részvételükre tekintettel Közösségi célk, támgatásk nevelési, szciális, közművelődési intézmények, tábri lelkészi szlg., stb. céltámgatás még: fakultatív hitktatás, zsidó temetők, külhni magyark paszt. nrmatív támgatásk, céltámgatásk
Ehtv. 9. (1) A jelentős társadalmi támgatttsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-ktatási, felsőktatási, egészségügyi, karitatív, szciális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sprttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó vallási közösséggel - működése biztsítása érdekében - a Krmány megállapdást köthet. (2) A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk elláttt (1) bekezdés szerinti tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcslódó tvábbi jgszabályk megalktásánál és a velük való kapcslattartás srán figyelembe veheti. vita: diszkrimináció? (XV. cikk)
Alaptv. VII. cikk (4) vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt Ehtv. A vallási tevékenységet végző szervezet lyan egyesület, amelynek tagjai azns hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatárztt célja vallási tevékenység végzése. (9/A. ) A bevett egyház azns hitelveket valló természetes személyekből álló, önkrmányzattal rendelkező autnóm szervezet, amelynek ezt a közjgi jgállást az Országgyűlés a közösségi célk érdekében történő együttműködés céljából biztsítja. (11. ) egyházi jgi személy (10-12. ) 6/2013. (III. 1.) AB hat. az Alaptörvény VII. és XV. cikkéből eredő alktmánys követelmény, hgy az állam a vallási csprtk önálló működését lehetővé tevő sajáts egyházi jgállás, valamint az egyházak számára hzzáférhető tvábbi jgsultságk megszerzését a vallásszabadsághz való jghz, illetve az adtt jgsultsághz igazdó, tárgyilags és ésszerű feltételek alapján, az Alaptörvény XXIV., illetve XXVIII. cikkének megfelelően, tisztességes eljárásban, jgrvslati lehetőség mellett biztsítsa. Ld. még: 8/1993. (II. 27.) AB hat.
Ehtv. kezdeményezés: miniszternél benyújtani, szakértő közreműködése feltételek: a) elsődlegesen vallási tevékenységet végez, b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, c) legalább 100 év nemzetközi vagy 20 év M-i működéssel rendelkezik (és M. laksság 0,1 % taglétszám) d) elfgadtt belső szabálya van, e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválaszttta vagy kijelölte, f) tevékenység nem ellentétes az Ehtv. 6. (4) és (5) bekezdésével, g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jgát, az élet védelmét, az emberi méltóságt, h) a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben - működése srán - nemzetbiztnsági kckázat nem merült fel és i) a közösségi célk érdekében történő együttműködés iránti szándékát és képességét tevékenysége biznyítja. OGY dönt, AB-hz panasz, Min. nyilvántartásba vesz (27 ilyen van)
Ehtv. 1. sz. melléklet 1 Magyar Katlikus Egyház 2 Magyarrszági Refrmátus Egyház 3 Magyarrszági Evangélikus Egyház 4 Magyarrszági Zsidó Hitközségek Szövetsége 5 Egységes Magyarrszági Izraelita Hitközség (Statusqu Ante) 6 Magyarrszági Autnóm Orthdx Izraelita Hitközség 7 Budai Szerb Ortdx Egyházmegye 8 Knstantináplyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarrszági Ortdx Exarchátus 9 Magyarrszági Blgár Ortdx Egyház 10 Magyarrszági Rmán Ortdx Egyházmegye 11 Orsz Ortdx Egyház Magyar Egyházmegyéje (Mszkvai Patriarchátus) 12 Magyar Unitárius Egyház Magyarrszági Egyházkerülete (Magyarrszági Unitárius Egyház) 13 Magyarrszági Baptista Egyház 14 HIT Gyülekezete 15 Magyarrszági Metdista Egyház 16 Magyar Pünkösdi Egyház 17 Szent Margit Anglikán/Episzkpális Egyház 18 Erdélyi Gyülekezet 19 Hetednapi Adventista Egyház 20 Magyarrszági Kpt Ortdx Egyház 21 Magyarrszági Iszlám Tanács 22 Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek 23 Magyarrszági Krisna-tudatú Hívők Közössége 24 Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarrszág 25 Az Utlsó Napk Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 26 Magyarrszági Jehva Tanúi Egyház 27 Buddhista vallási közösségek
47/2009. AB határzat köztisztviselői eskü 39/2007. AB határzat kötelező védőltás 22/1997. AB határzat kiegészítő állami támgatás egyházi intézménynek 46/1994. AB határzat fegyver nélküli katnai szlgálat vagy plgári szlgálat 970/B/1994. AB határzat tábri lelkészi szlgálat 10/1993. AB határzat vasárnapi pihenőnap 8/1993. AB határzat egyházak bejegyzése, egyenjgúság 4/1993. AB határzat lelkiismereti és vallásszabadság átfgó értelmezése állam és egyház elválasztása, állam (vallási) semlegessége