HU HU HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.14. COM(2011) 9 végleges 1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2011. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSKIMUTATÁS III. szakasz Bizottság (a Bizottság előterjesztése) HU HU
1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2011. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSKIMUTATÁS III. szakasz Bizottság Tekintettel: az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 314. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 37. cikkére, az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó, 2010. december 15-én elfogadott általános költségvetésére, Az Európai Bizottság a költségvetési hatóság elé terjeszti a 2011. évi általános költségvetés 1. számú költségvetés-módosítási tervezetét. A SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ BEVÉTELI ÉS KIADÁSI KIMUTATÁS VÁLTOZÁSAI A szakaszonkénti bontású bevételi és kiadási kimutatás változásai elérhetők az EUR-Lexen (http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-hu.htm). A szakaszonkénti bontású kimutatások változásainak angol nyelvű változata tájékoztatásul megtalálható a költségvetés mellékletében. 1 HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HU 2 HU
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele... 3 2.1. Lengyelország...3 2.2. Szlovákia... 5 2.3. Magyarország...6 2.4. Cseh Köztársaság... 7 2.5. Horvátország... 8 2.6. Románia... 9 2.7. Következtetés... 10 3. Finanszírozás... 10 4. Összefoglaló táblázat a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban... 11 1. BEVEZETÉS A 2011. évre vonatkozó 1. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezet az EU Szolidaritási Alapjának 182 388 893 EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a Lengyelországot, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot és Romániát érintő heves esőzések hatásaihoz kapcsolódóan. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOLIDARITÁSI ALAPJÁNAK IGÉNYBEVÉTELE 2.1. Lengyelország Májusban és júniusban a lengyel terület nagy részét két egymást követő árhullám érintette, amely a Visztula, az Odera és a Warta folyón lefelé, délről északra tartott. Az árvíz Lengyelország szinte valamennyi tartományát (vajdaságát) sújtotta, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági ágazatban, a közhasznú infrastruktúrákban és a magánjavakban, a közlekedési hálózatokban és a kulturális örökség helyszíneiben. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet 2010. július 23-án nyújtották be a Bizottságnak, a 2010. május 14-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. A lengyel hatóságok szeptember 29-én benyújtották a Bizottságnak a teljes kár általuk készített becslésének frissítését. (2) A lengyel hatóságok a teljes közvetlen kárt 2,999 milliárd EUR-ra becsülik. Ez az összeg Lengyelország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,8468 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó 2,124 milliárd EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a 2008. évi adatok alapján). A Bizottság szolgálatainak elemzése feltárta, hogy a Lengyelország által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek nagyon valószerűek. HU 3 HU
(3) A katasztrófa természeti eredetű. Mivel a 2,999 milliárd EUR-ra becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Lengyelországra alkalmazandó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. (4) Mivel a két árhullám oka ugyanaz a hosszan tartó időjárási körülmény, a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében egyetlen katasztrófának tekinthetők. Az árvíz súlyosan megrongálta az alapvető infrastruktúrákat, a magánháztartásokat, a középületeket, a vállalkozásokat, a mezőgazdasági földeket és a kulturális örökség fontos kincseit, valamint komoly károkat okozott az érintett lakosságnak. A jelentések szerint Lengyelország 16 tartományából mindössze két vajdaság menekült meg az árvíztől. (5) A 2010. május-júniusi árvíz által különösen sújtott három dél-lengyelországi tartomány a következő: Alsó-Szilézia tartomány (Dolnośląskie) és Opole tartomány (Opolskie), mindkettő az Odera (Odra) folyó vízgyűjtőjében található, valamint Kis- Lengyelország vagy Małopolska tartomány (Małopolskie), amelynek szinte egésze a Visztula folyó vízgyűjtőjében fekszik. A jelentések szerint több mint 20 ember életét vesztette. Az árvíz által érintett családok száma eléri a 66 660-at, közülük 14 563 családot evakuáltak. Összességében az árvíz miatt 811 közösség és 1 387 vállalkozás szenvedett károkat, továbbá 683 000 hektár földterületet és több mint 18 000 épületet öntött el a víz. Több mint 55,6 km vasútvonalat kellett azonnal megjavítani, valamint az árvíz alatt több mint 400 km vasutat zártak le, illetve korlátozták a forgalmat. Körülbelül 1 300 km, az árvizeket megelőző gát vár helyreállításra. Károkat szenvedtek a középületek (például 802 iskola, 160 óvoda). Két UNESCO világörökségi helyszín (a Szt. Fülöp és a Szt. Jakab templom Sękowában) igényel intenzív állagmegőrzési és helyreállítási munkálatokat. Lengyelország a közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. A benyújtott információk alapján kétségkívül megállapítható, hogy az árvíz súlyos károkat okozott az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve. A lengyel kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (6) A lengyel hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 2,195 milliárd EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A szükségintézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 1,248 milliárd EUR) az infrastruktúra működési körülményeinek azonnali helyreállítási költségeit érinti. A lengyel hatóságoktól származó információk alapján nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (7) Az érintett régiók a strukturális alapok (2007 2013) értelmében konvergencia régiónak minősülnek. (8) A lengyel hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást. HU 4 HU
2.2. Szlovákia Szlovákiát 2010. májusban és júniusban rekord mennyiségű heves esőzések sújtották. Nagy területek kerültek víz alá, lejtők csúsztak meg, és a nagy kiterjedésű áradások súlyos károkat okoztak az állami és magáninfrastruktúrákban, az út- és vasúthálózatokban, a mezőgazdaságban és a vállalkozásokban. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet 2010. július 16-án nyújtották be a Bizottságnak, a 2010. május 9-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. A szlovák hatóságok szeptember 27-én további részleteket nyújtottak be a Bizottságnak, a teljes kár általuk készített becslésének frissítését is ideértve. (2) A szlovák hatóságok a teljes közvetlen kárt 561 133 594 EUR-ra becsülték. Ez az összeg Szlovákia GNI-jének 0,8902 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Szlovákiára alkalmazandó 378 205 millió EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a 2008. évi adatok alapján). (3) A katasztrófa természeti eredetű. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK tanácsi rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. A Bizottság szolgálatainak elemzése feltárta, hogy a Szlovákia által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek valószerűek. (4) Az árvizek és földcsuszamlások elsősorban Szlovákia középső és keleti részén történtek, amelyek gazdaságilag kevésbé fejlettnek tekinthetők. A legnagyobb károkat Prešov (Eperjes) és Košice (Kassa) kerületben észlelték. A kérelem részletezi az események hatását. A földcsuszamlások 306 házat érintettek (körülbelül 235 földcsuszamlás történt az országban), az áradások pedig 45 894 háztartást érintettek, valamint 150 lakóépület sérült meg, illetve ment tönkre. Számos középület rongálódott meg, emberek vesztették életüket, és hatalmas károkról számoltak be az ország közlekedési infrastruktúrája tekintetében. A katasztrófa a legnagyobb károkat azonban a mezőgazdaság területén okozta (mezőgazdasági termékek), ahol a károk összege az előzetes számítások alapján eléri a 149,9 millió EUR-t. Az áradások jelentős hatása miatt Szlovákia a közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. Megállapítható, hogy az árvizek és a földcsuszamlások súlyos és hosszan tartó károkat okoztak az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve, valamint az ország azon régióiban is, melyek gazdaságilag kevésbé fejlettnek tekinthetők. A szlovák kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (5) A szlovák hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 78 419 054 EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A szükségintézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 40 millió EUR) az infrastruktúra működési körülményeinek azonnali helyreállítási tevékenységeit érinti. A szlovák hatóságoktól származó információk alapján nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések tényleges költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által HU 5 HU
ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (6) A strukturális alapok (2007 2013) értelmében Szlovákiában három régió konvergencia régiónak és egy régió versenyképességi és foglalkoztatási régiónak minősül. (7) A szlovák hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást. 2.3. Magyarország A 2010. május-júniusi, szinte megszakítás nélküli egy hónapos esőzések eredményeként súlyos árvizek történtek Magyarországon, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban és vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. Az árvizek különösen az ország északkeleti és középső részét sújtották erőteljesen. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet 2010. július 24-én nyújtották be a Bizottságnak, a 2010. május 15-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A magyar hatóságok a teljes közvetlen kárt 719 343 706 EUR-ra becsülik. Ez az összeg Magyarország GNI-jének 0,7307 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Magyarországra alkalmazandó 590,710 millió EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a 2008. évi adatok alapján). (3) A katasztrófa természeti eredetű. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó normál küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK tanácsi rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. A Bizottság szolgálatai által végzett elemzés feltárta, hogy a Magyarország által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek nagyon részletesek és alaposak voltak, az eredmények pedig valószerűek, sőt, a teljes közvetlen kár meghatározása inkább óvatosnak tűnik. (4) A Kárpát-medencében kialakult szélsőséges időjárás, amelyet felhőszakadások, forgószelek és 160 km/h-s sebességet meghaladó kivételes széllökések kísértek, nagy árvizeket okozott. A 19 megyéből 11-ben rendeltek el szükségintézkedéseket. A magyar kérelem részletesen bemutatja a károk nagyságát, ami a következőképpen foglalható össze. Magyarország két fő folyója, a Duna és a Tisza kilépett a medréből, és összesen 3 088 km-en kellett a legmagasabb, harmadfokú készültséget elrendelni. 5 259 fő volt kénytelen elhagyni otthonát, a szükségintézkedések elrendelése majdnem 780 000 embert (a lakosság közel 8 %-át) érintett, és körülbelül félmillió ember volt közvetlen veszélynek kitéve. 317 otthon ment tönkre, és 105 településen több mint 5 600 lakóépület igényel helyreállítási munkálatokat. Az árvizek nagy károkat okoztak a vasúti infrastruktúrában (25 vonalon 612 rendkívüli eseményt jelentettek). Naponta 50 000 járműnek kellett kerülőutat tennie. Állami iskolák, óvodák és más oktatási intézmények számoltak be károkról. A legnagyobb károk azonban a mezőgazdaság terén történtek. Az árvizek jelentős hatása miatt Magyarország a közösségi polgári HU 6 HU
védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. Megállapítható, hogy az árvizek súlyos és hosszan tartó károkat okoztak az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve, különösen a mezőgazdaság terén. A magyar kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (5) A magyar hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 194 195 242 EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A szükségintézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 85,754 millió EUR) a mentési tevékenységeket érinti. A magyar hatóságoktól származó információk alapján nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések tényleges költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (6) A strukturális alapok (2007 2013) értelmében Magyarországon 6 régió konvergencia régiónak, valamint egy régió fokozatosan bekerülő régiónak minősül. (7) A magyar hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást. 2.4. Cseh Köztársaság 2010 májusában és júniusában a Cseh Köztársaság területét súlyos felhőszakadások sújtották. Ezek az esőzések két, egymással kapcsolatban álló árhullámot indítottak el, amelyek az ország északkeleti részét érintették, és súlyos károkat okoztak a lakótulajdonokban és vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet 2010. július 23-án nyújtották be a Bizottságnak, a 2010. május 18- án észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A katasztrófa természeti eredetű. A cseh hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 204 456 041 EUR-ra becsülik. Mivel ez az összeg nem éri el a 824,029 millió EUR-s küszöbértéket (vagyis a Cseh Köztársaság GNI-jének 0,6 %-át), a katasztrófa a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében nem minősül jelentős természeti katasztrófának. A Cseh Köztársaságot azonban ugyanaz az árvíz sújtotta, ami jelentős katasztrófát okozott Lengyelországban és Szlovákiában. Emiatt úgy találták, hogy teljesült a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított, a Szolidaritási Alapból való kivételes részesedésre vonatkozó feltétel, miszerint kivételes esetben az a szomszédos tagállam is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a jelentős katasztrófa sújt. (3) A legsúlyosabban érintett terület a Cseh Köztársaság északkeleti részén található és négy régiót foglal magában (Morva-Szilézia, Olmütz, Zlín és a dél-morvaországi régió), amelyek határosak Lengyelországgal, Szlovákiával és Ausztriával. Az árvíz következményeként öt ember vesztette életét, otthonok százait öntötte el a víz és semmisültek meg, valamint állami tulajdonok és az úthálózat szenvedett károkat. Közlekedési nehézségek miatt néhány vállalkozás kénytelen volt csökkenteni a HU 7 HU
termelést. Ezenfelül az érintett régiókban gazdaságilag gyenge települések találhatók, ahol a foglalkoztatás lényeges visszaesést szenvedett el. (4) A cseh hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 136 945 071 EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. (5) A cseh hatóságok jelezték, hogy az árvíz közvetlen következményeinek kezelésekor nem használtak fel más közösségi pénzeszközöket. A Cseh Köztársaság nem tervezi a strukturális alapok felhasználását az árvíz közvetlen következményeinek kezelésére. 2.5. Horvátország 2010. május végétől és majdnem egész június hónapban Horvátországot jégesővel és zivatarokkal járó intenzív esőzések sújtották, amelyek súlyos árvizeket okoztak az ország keleti és középső részén. A katasztrófa jelentős károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, az állami és a magántulajdonban, valamint a közlekedési infrastruktúrában. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet 2010. augusztus 9-én nyújtották be a Bizottságnak, a 2010. május 31-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A katasztrófa természeti eredetű. A horvát hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 153 039 303 EUR-ra becsülik. Mivel ez az összeg nem éri el a 275,804 millió EUR-s küszöbértéket (vagyis Horvátország GNI-jének 0,6 %-át), a katasztrófa a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében nem minősül jelentős természeti katasztrófának. Horvátországot azonban ugyanaz az árvíz sújtotta, ami jelentős katasztrófát okozott Magyarországon. Emiatt úgy találták, hogy teljesült a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított, a Szolidaritási Alapból való kivételes részesedésre vonatkozó feltétel, miszerint kivételes esetben az a szomszédos ország is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a jelentős katasztrófa sújt. Mivel Horvátország jelenleg tárgyalásokat folytat az EU-hoz történő csatlakozásról, jogosult az EU Szolidaritási Alapjából nyújtható támogatásra. (3) Az árvizek hatását és következményeit tekintve, a horvát hatóságok jelentése szerint 427 házat öntött el a víz, 682 ház megrongálódott, és több mint száz családot kellett evakuálni. Az árvizek jelentős károkat okoztak az úthálózatban, fennakadásokat okozva a közúti közlekedésben, ami megnehezítette az azonnali fellépést. A legnagyobb károkat azonban a mezőgazdasági ágazat szenvedte el, a teljes kár 92 %-át kitevő, 141 millió EUR-t meghaladó összegben. (4) A horvát hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 11 670 861 EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A horvát hatóságok jelezték, hogy az árvíz közvetlen következményeinek kezelésekor nem használtak fel más közösségi pénzeszközöket. HU 8 HU
2.6. Románia Romániát június végétől júliusig tartóan súlyos áradások és földcsuszamlások sújtották, amelyek az ország nagy részét érintették. A katasztrófa jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, a mezőgazdasági ágazatban, valamint az állami és a magántulajdonban. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet 2010. augusztus 31-én nyújtották be a Bizottságnak, a 2010. június 23-án észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A katasztrófa természeti eredetű, így a Szolidaritási Alap alkalmazási területének hatálya alá tartozik. (3) A román hatóságok a teljes közvetlen kárt 875 757 770 EUR-ra becsülik. Ez az összeg Románia GNI-jének 0,6669 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó 787,935 millió EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a 2008. évi adatok alapján). A Bizottság szolgálatainak elemzése feltárta, hogy a Románia által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek valószerűek. (4) Mivel a 875 757 770 EUR-ra becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Romániára alkalmazandó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. (5) Júniusban és az azt követő hónap során Romániában súlyos áradások történtek, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaság terén, az infrastruktúrában és a magántulajdonban lévő otthonokban. A kérelem részletezi az események hatását. A 41 megyéből 37-et és több mint 6,7 millió lakost érintett az árvíz. 15 000 embert kellett evakuálni, és 3 936 magántulajdonban lévő otthonból 3 073 megrongálódott, 863 pedig teljesen megsemmisült. 147 középületet kell helyreállítani. Károkat szenvedett 443 km hosszú védelmi vonal, 293 km hosszú töltés és 35 gát, 5 257 km hosszú úthálózat, valamint hidak, közműalagutak és gyaloghidak. A legjelentősebb károkat azonban a mezőgazdaság terén jelentették. A víz 110 585 hektár termőföldet, 31 088 hektár legelőt és kaszálót, valamint több mint 2 000 hektár egyéb területet, szőlőt és gyümölcsöst öntött el. Az erdőgazdálkodás jelentései szerint nagy veszteségeket és károkat szenvedtek az ültetvények, a faiskolák, valamint nagy mennyiségű faanyag és egyéb típusú fa károsodott. Az árvizek jelentős hatása miatt Románia a közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. Megállapítható, hogy az árvizek súlyos és hosszan tartó károkat okoztak az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve, különösen a mezőgazdaság terén. A román kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (6) A román hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 715 029 944 EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A katasztrófa sújtotta területek azonnali megtisztításának költségeire vonatkozóan a román hatóságok azonban nem tudtak információval szolgálni. A román hatóságoktól származó információk alapján HU 9 HU
nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések tényleges költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (7) Az érintett régiók a strukturális alapok (2007 2013) értelmében konvergencia régiónak minősülnek. (8) A román hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást. 2.7. Következtetés Következésképpen a fent említett okokból a Bizottság azt javasolja, hogy fogadják el a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia által a 2010. májusi, júniusi és júliusi áradásokkal kapcsolatosan benyújtott kérelmeket, valamint javasolják a Szolidaritási Alap igénybevételét ezen esetek mindegyikében. 3. FINANSZÍROZÁS A Szolidaritási Alap rendelkezésére álló éves teljes keret 1 milliárd EUR. Mivel az Alap létrehozásának meghatározó oka a szolidaritás, a Bizottság álláspontja szerint az Alap támogatásait progresszív alapon kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a küszöbértéket (a GNI 0,6 %-a, illetve a 2002-es árakon számított 3 milliárd EUR közül az alacsonyabbik értéket) túllépő kárrész támogatásának intenzitása nagyobb, mint a küszöbérték alatti kárrészé. A jelentős katasztrófák esetén odaítélt segély meghatározásához eddig az Alap igénybevételére szabott küszöbérték alatt a teljes közvetlen kár 2,5 %-át, a küszöbérték felett pedig 6 %-át használták. A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás kiszámításának módszerét a Szolidaritási Alapról szóló 2002 2003-as éves jelentésben határozták meg. E módszert a Tanács és az Európai Parlament elfogadta. Javasoljuk ezekben az esetekben is e százalékok alkalmazását, valamint az alábbi összegek nyújtását: Közvetlen kár Küszöbérték (millió) 2,5 %-on alapuló összeg 6 %-on alapuló összeg (EUR) A javasolt támogatás teljes összege Lengyelország 2010. évi árvíz 2 998 989 248 2 124.920 53 123 000 52 444 155 105 567 155 jelentős katasztrófa Szlovákia 2010. évi árvíz 561 133 594 378.205 9 455 125 10 975 716 20 430 841 jelentős katasztrófa Magyarország 2010. évi árvíz 719 343 706 590.710 14 767 750 7 718 022 22 485 772 jelentős katasztrófa Cseh Köztársaság 2010. évi árvíz 204 456 041 824.029 5 111 401 0 5 111 401 szomszédos ország Horvátország 2010. évi árvíz 153 039 303 275.804 3 825 983 0 3 825 983 szomszédos ország Románia 2010. évi árvíz jelentős katasztrófa 875 757 770 787.935 19 698 375 5 269 366 24 967 741 Összesen 182 388 893 HU 10 HU
4. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN Pénzügyi keret Fejezet/alfejezet 2011. évi pénzügyi keret 2011. évi költségvetés Kötelezettségvállalás i előirányzat Kifizetési előirányzat Kötelezettségválla lási előirányzat Kifizetési előirányzat 1/2011. sz. költségvetésmódosítási tervezet Kötelezettségvál lalási előirányzat Kifizetési előirányzat 2011. évi költségvetés (az 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezettel együtt) Kötelezettségvállalá si előirányzat Kifizetési előirányzat 1. FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS 1a. Versenyképesség a növekedésért és 12 987 000 000 13 520 566 270 11 627 802 798 13 520 566 270 11 627 802 798 foglalkoztatásért 1b. Kohézió a növekedésért és 50 987 000 000 50 980 593 784 41 652 094 626 50 980 593 784 41 652 094 626 foglalkoztatásért Összesen 63 974 000 000 64 501 160 054 53 279 897 424 64 501 160 054 53 279 897 424 Mozgástér 2-27 160 054-27 160 054 2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE Ebből piachoz kapcsolódó kiadások és 47 617 000 000 42 891 201 900 42 788 499 841 42 891 201 900 42 788 499 841 közvetlen kifizetések Összesen 60 338 000 000 58 659 248 389 56 378 918 184 58 659 248 389 56 378 918 184 Mozgástér 1 678 751 611 1 678 751 611 3. UNIÓS POLGÁRSÁG, SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1 206 000 000 1 138 954 740 813 277 345 1 138 954 740 813 277 345 3b. Uniós polgárság 683 000 000 682 897 000 645 969 000 +178 562 910 +178 562 910 861 459 910 824 531 910 Összesen 1 889 000 000 1 821 851 740 1 459 246 345 +178 562 910 +178 562 910 2 000 414 650 1 637 809 255 Mozgástér 3 67 148 260 67 148 260 4. AZ EU MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ 4 8 430 000 000 8 754 299 377 7 237 527 520 +3 825 983 +3 825 983 8 758 125 360 7 241 353 503 Mozgástér -70 439 377-70 439 377 5. IGAZGATÁS 5 8 334 000 000 8 172 839 289 8 171 544 289 8 172 839 289 8 171 544 289 Mozgástér 243 160 711 243 160 711 ÖSSZESEN 142 965 000 000 134 280 000 000 141 909 398 849 126 527 133 762 +182 388 893 +182 388 893 142 091 787 742 126 709 522 655 Mozgástér 1 996 461 151 7 934 866 238 1 996 461 151 7 934 866 238 2 3 4 5 Az 1a. fejezet alatt fennmaradó mozgástér (500 millió EUR) számításában nem szerepel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA). A felső korlát fölötti 34 millió EUR-t a rugalmassági eszköz igénybevételével fedezik. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó összeg a költségvetésben a megfelelő fejezetek felső határát túllépve szerepel, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak (HL C 139., 2006.6.14.) megfelelően. A 4. fejezet 2010. évi fennmaradó mozgástere nem veszi figyelembe a sürgősségisegély-tartalékhoz kapcsolódó előirányzatokat (253,9 millió EUR). A felső korlát fölötti 71 millió EUR-t a rugalmassági eszköz igénybevételével fedezik. Az 5. fejezet felső korlátja alatt fennmaradó mozgástér kiszámítása során a személyzet által a nyugdíjrendszerbe fizetett 82 millió EUR-s hozzájárulás erejéig figyelembe vették a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret (1) lábjegyzetét. HU 11 HU