A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Európai Unió Szolidarítási Alapja évi éves jelentés

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 502 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az Európai Unió Szolidarítási Alapja évi éves jelentés HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A 2014-ben beérkezett új kérelmek Finanszírozás Nyomon követés Zárások Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló rendelet

3 1. BEVEZETÉS Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés bemutatja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: EUSZA) évi tevékenységeit: ismerteti a beérkezett új kérelmek feldolgozásának állását, valamint a zárások előkészítése jegyében kitér a végrehajtási jelentések értékelésére is. A jelentés az EUSZA-rendelet módosításáról szóló, 2014 júniusában elfogadott rendelettel 2 is foglalkozik folyamán a Bizottság tizenhárom, az EUSZA-ból folyósítandó támogatás iránti új kérelmet kapott, ami a kérelmek számát tekintve meghaladja az átlagot. Ezek a kérelmek konkrétan a olaszországi szardíniai áradásokat, a franciaországi Bejisa ciklont, a görögországi kefalóniai földrengést, a szlovéniai jégverést, a horvátországi jeget és árvizet, valamint a tavaszi árvizet, a szélsőséges romániai telet, a szerbiai árvizeket, a romániai tavaszi és nyári árvizet, a bulgáriai tavaszi és nyári árvizet és az olaszországi őszi árvizet érintették. A Bizottság a kérelmek közül hetet elfogadott, kettőt elutasított, négy kérelem értékelése pedig csak 2015-ben fejeződött be 3. Ami a finanszírozást illeti, a Bizottság 2014 folyamán 126,725 millió EUR összegben hagyott jóvá támogatást az EUSZA-ból; ennek részletei a 3. fejezetben ( Finanszírozás ) találhatók. Összesen 400,806 millió EUR összegű támogatást lehetett folyósítani, mégpedig a 2013-as németországi, ausztriai és cseh köztársaságbeli árvizekre, valamint a 2012-es romániai aszályra és tűz okozta katasztrófára, valamint a horvátországi árvízkatasztrófára vonatkozóan. Az 1 4. melléklet bemutatja az alap igénybevételére vonatkozóan 2014-ben alkalmazandó küszöbértékeket, a beérkezett kérelmek összefoglalását, valamint a 2002 óta beérkezett kérelmek teljes listáját A Tanács november 11-i 2012/2002/EK rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról, HL L 311., , 3. o. Az Európai Parlament és a Tanács május 15-i 661/2014/EU rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról, HL L 189., , 143. o. E kérelmek elfogadására 2015 tavaszán került sor; az erre vonatkozó részleteket a évi éves jelentés ismerteti majd. 3

4 2. A 2014-BEN BEÉRKEZETT ÚJ KÉRELMEK A Bizottsághoz 2014-ben tizenhárom új kérelem érkezett be. Az átdolgozott EUSZA-rendelet júniusi hatálybalépése óta az e dátum előtt beérkezett hat kérelem értékelését a korábbi EUSZA-rendelet alapján végezték el. A 2014 júniusa után beérkezett kérelmeket az átdolgozott EUSZA-rendelet rendelkezései alapján értékelték. Az e kérelmekkel kapcsolatos legfontosabb információkat alább összegeztük júniusa előtt beérkezett kérelmek (korábbi EUSZA-rendelet): OLASZORSZÁG Árvíz Szardínián november 18-án és 19-én Szardínia nagy részét szélsőséges esőzés sújtotta. A rövid idő alatt hullott nagy mennyiségű eső hatására több folyó is kilépett medréből, és árvizeket, földcsuszamlásokat okozott. Súlyos károk keletkeztek lakóépületekben, vállalkozásoknál és a mezőgazdaságban, továbbá fennakadások voltak a fő és helyi közlekedési útvonalakon és a kulcsfontosságú közcélú infrastruktúrahálózatokban. Olaszország 16 halálos áldozatról, több mint 1700 lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyről és egy eltűnt személyről számolt be. Aktiválták a Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatást. A Bizottsághoz január 24-én, a 10 hetes határidőn belül kérelem érkezett be az EUSZA-ból biztosítandó pénzügyi hozzájárulás iránt. Az olasz hatóságok a közvetlen kár teljes összegét 652,419 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg az EUSZA igénybevétele esetén Olaszországra 2014-ben alkalmazandó 3,752 milliárd EUR (2002-es árakon számítva 3 milliárd EUR) összegű, jelentős katasztrófákra vonatkozó küszöbérték 17,4 %-ának felelt meg. Olaszország részletes bontásban ismertette a kárt, amelyből a legnagyobb rész a közúti és a szállítási infrastruktúra területéhez (156,522 millió EUR), a hidraulikus és vízhálózathoz (224,621 millió EUR), valamint a középületekhez (40,567 millió EUR) kapcsolódik. A magánszemélyeket ért kár 38,328 millió EUR-t tett ki. Mivel a teljes közvetlen kárösszeg nem haladta meg a jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértéket, a katasztrófa nem minősült jelentős természeti katasztrófának, ellenben rendkívüli regionális katasztrófának minősült, ezért a Bizottság augusztus 27-én elfogadta a kérelmet. A Tanáccsal és az Európai Parlamenttel a kapcsolódó költségvetés-módosításról folytatott hosszadalmas egyeztetések csak december 17-én zárultak le, ami a EUR összegű költségvetési előirányzatok 2015-re történő átvitelét tette szükségessé (lásd a 3. fejezetet). Az EUSZA-ból származó hozzájárulást április 7-én folyósították. FRANCIAORSZÁG Bejisa ciklon (Réunion) 2014 januárjának elején a Bejisa trópusi ciklon lesújtott Réunion szigetére, és kárt okozott a kulcsfontosságú infrastruktúrában és több gazdasági ágazatban is. Franciaország március 11-én, az első károk január 2-i nyilvántartásba vételétől számított 10 hetes határidőn belül kérelmet nyújtott be az EUSZA-ból biztosítandó pénzügyi hozzájárulás iránt. A francia hatóságok a teljes közvetlen kárt millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg az EUSZA igénybevétele esetén Franciaországra 2014-ben alkalmazandó 3,752 milliárd EUR (2002-es árakon számítva 3 milliárd EUR) összegű, jelentős 4

5 katasztrófára vonatkozó küszöbérték 3,1 %-ának felelt meg. A kár legnagyobb része a mezőgazdasághoz (49 millió EUR), a magánháztartásokhoz (35 millió EUR) és a közvagyont érintő kárhoz (19 millió EUR) kapcsolódik. Mivel a teljes közvetlen kár az EUSZA igénybevétele esetén alkalmazandó, jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték alatt maradt, a kérelmet az EUSZA kivételes körülmények közötti igénybevételének feltételeit meghatározó rendeletben a rendkívüli regionális katasztrófák vonatkozásában meghatározott kritériumok alapján értékelték. A Bizottság értékelésében azonban azt állapította meg, hogy Franciaország kérelme nem teljesítette a regionális katasztrófára vonatkozóan a rendeletben előírt kivételes kritériumokat, mivel nem bizonyította, hogy a katasztrófa súlyos és tartós következményekkel járt volna a lakosság életkörülményeire és az érintett terület gazdasági stabilitására nézve. A Bizottság augusztus 27-én úgy határozott, hogy elutasítja a kérelmet, mivel a katasztrófát a rendelet értelmében nem lehetett rendkívülinek tekinteni. Erről a francia hatóságok megfelelő tájékoztatást kaptak. GÖRÖGORSZÁG Kefalóniai földrengés január 26-án a Richter-skála szerinti 5,8 erősségű, súlyos földrengés rázta meg a Kefalónia szigetén fekvő Argostolitól 6,7 km-re északkeletre fekvő területet; a rengés a Jón-szigetek szomszédos részein és Görögország egész területén érezhető volt. A földrengést több súlyos utórengés követte. A földrengések jelentős következményekkel jártak az érintett terület, különösen Kefalónia szigetének társadalmi és gazdasági struktúrájára, valamint a környezetre és az infrastruktúrára. A Bizottság március 28-án, az első károk január 26-i nyilvántartásba vételétől számított 10 hetes határidőn belül kapta meg Görögország kérelmét. A görög hatóságok a teljes közvetlen kár összegét 147,333 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg az EUSZA igénybevétele esetén Görögországra 2014-ben alkalmazandó 1,168 milliárd EUR összegű (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %- át kitevő), jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték 12,61 %-ának felelt meg. A legtöbb költség az úthálózatot sújtó, 50 millió EUR összegű kárhoz kapcsolódott. A görög hatóságok a kérelmet az EUSZA kivételes körülmények közötti igénybevételének feltételeit meghatározó rendeletben a rendkívüli regionális katasztrófák vonatkozásában meghatározott kritériumok alapján nyújtották be. A Bizottság augusztus 27-én arra a következtetésre jutott, hogy a katasztrófa rendkívüli regionális katasztrófának minősült, amely megfelelt a kritériumoknak, és javasolta az alap igénybevételét. A EUR összegű pénzügyi hozzájárulást április 8-án folyósították. SZLOVÉNIA Jégverés 2014 januárjának végén Európa bizonyos részeit az évtizedek óta tapasztalt legsúlyosabb hóvihar sújtotta, amely több országot is érintett, köztük Szlovéniát, Horvátországot, Szerbiát, Romániát és Bulgáriát. Szlovénia esetében az alpesi ország erdőállományának majdnem felét tönkretette a jégeső, a háztartások negyedében megszűnt az áramellátás, a súlyos havazások villanyvezetékeket szakítottak le és fákat döntöttek ki. Röviddel a jégverés után Szlovénia bizonyos részeit árhullám sújtotta. Szlovénia kérelme április 4-én, az első károk január 30-i nyilvántartásba vételétől számított 10 hetes határidőn belül érkezett be a Bizottsághoz. 5

6 A szlovén hatóságok a jégverés okozta közvetlen kár teljes összegét 428,734 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg a szlovén GNI 1,23 %-át tette ki és jóval meghaladta az EUSZA igénybevétele esetén Szlovéniára 2014-ben alkalmazandó 209,587 millió EUR összegű (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %-át kitevő) küszöbértéket. A katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősült, és a Bizottság augusztus 27-én elfogadta Szlovénia kérelmét. A EUR összegű pénzügyi hozzájárulást április 8-án folyósították. HORVÁTORSZÁG Jég és árvíz Horvátországot ugyanaz az időjárási jelenség sújtotta 2014 februárjának elején, amely miatt Szlovénia támogatásért fordult az Európai Unió Szolidaritási Alapjához. A jelenség különösen az északnyugati régiókat és az észak-adriai térség egy részét érintette. Ezenkívül február 12-től az olvadó jég és hó miatt keletkezett árvizek további károkat okoztak az alapvető infrastruktúrában, valamint a magán- és a közvagyonban. Ezután Horvátország úgy döntött, hogy kérelmet nyújt be az EUSZA-ból biztosítandó pénzügyi hozzájárulás iránt. A Bizottság április 9-én, az első károk január 31-i nyilvántartásba vételétől számított 10 hetes határidőn belül kapta meg a kérelmet. A horvát hatóságok a katasztrófa okozta közvetlen kár teljes összegét 291,905 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg a horvát GNI 0,69 %-át tette ki és így meghaladta az EUSZA igénybevétele esetén Horvátországra 2014-ben alkalmazandó 254,229 millió EUR összegű (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %-át kitevő), jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértéket. Mivel a becsült teljes közvetlen kárösszeg meghaladta a jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősült, és a Bizottság augusztus 27-én elfogadta a kérelmet. A EUR összegű pénzügyi hozzájárulást április 8-án folyósították. ROMÁNIA Szélsőséges téli időjárás január végén és február elején Romániát és különösen délkeleti területeit szélsőséges téli időjárás sújtotta; a hó, a jég és az alacsony hőmérsékletek károkat okozott az úthálózatban, a mezőgazdaságnak, valamint a magán- és a közvagyonban. Románia úgy döntött, hogy támogatásért fordul az EUSZA-hoz, és április 4-én, az első károk január 24-i nyilvántartásba vételétől számított 10 hetes határidőn belül benyújtotta kérelmét. A román hatóságok a teljes közvetlen kár összegét 327,897 millió EUR-ra becsülték. E kárösszeg jelentős része azonban közvetett kár volt, amelyet kizártak a becsült teljes közvetlen kárösszegből. Így a teljes közvetlen kár felülvizsgált összege 27,897 millió EUR volt, amely összeg az EUSZA igénybevétele esetén Romániára 2014-ben alkalmazandó 783,738 millió EUR összegű (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %- át kitevő), jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték 3,6 %-a. Mivel az elfogadott teljes közvetlen kár az EUSZA igénybevétele esetén alkalmazandó, jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték alatt maradt, a kérelmet a rendeletben a rendkívüli regionális katasztrófák vonatkozásában meghatározott kritériumok alapján vizsgálták. A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy Románia kérelme a rendelet értelmében nem minősül rendkívülinek, és augusztus 27-én elutasította a kérelmet. Erről a román hatóságok megfelelő tájékoztatást kaptak. 6

7 2014 júniusa után beérkezett kérelmek (jelenlegi EUSZA-rendelet): SZERBIA Árvíz 2014 májusában szélsőséges időjárás volt Szerbia nagy részén, a közelmúlt eddigi legsúlyosabb árvizeit okozva, amelyek jelentős pusztítást végeztek a köz- és a magáninfrastruktúrában, és több százezer háztartásban tettek kárt. Mivel a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások hivatalosan az árvíz előtt kezdődtek meg, Szerbia a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében jogosult országnak minősül. Szerbia július 30-án, az első károk május 14-i nyilvántartásba vételétől számított 12 hetes határidőn belül kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az EUSZA-ból biztosítandó pénzügyi hozzájárulás iránt. Az ország augusztus 18-án aktualizált információkat nyújtott be. A szerb hatóságok a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár összegét millió EUR-ra becsülték; ez az összeg az EU és nemzetközi szervezetek részvételével közvetlenül a katasztrófa után elvégzett helyreállítási igényfelmérés eredményein alapult. A kár Szerbia bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 3,80 %-át tette ki. Az összeg több mint hatszorosa volt az EUSZA igénybevétele esetén Szlovéniára 2014-ben alkalmazandó 174,649 millió EUR összegű (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %-át kitevő) küszöbértéknek. Mivel a becsült teljes közvetlen kárösszeg meghaladta a küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősült, és a Bizottság október 10-én elfogadta a kérelmet. A EUR összegű pénzügyi hozzájárulást április 14-én folyósították. HORVÁTORSZÁG Árvíz Horvátországot habár kisebb mértékben ugyanaz az árvíz sújtotta, amely miatt Szlovénia támogatásért fordult az Európai Unió Szolidaritási Alapjához. Aktiválták a Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatást. Horvátország július 31-én, jóval az első károk május 17-i nyilvántartásba vételétől számított 12 hetes határidőn belül nyújtotta be kérelmét. A horvát hatóságok a teljes közvetlen kárt 297,629 millió EUR-ra becsülték; ez az összeg a horvát GNI 0,70 %-át, egyben a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén Horvátországra 2014-ben alkalmazandó 254,229 millió EUR küszöbérték (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %-a) 117 %-át tette ki. A szerbiaihoz hasonlóan a horvátországi katasztrófa is jelentős természeti katasztrófának minősült. A Bizottság október 10-én elfogadta Horvátország kérelmét és az alap igénybevételét javasolta. A EUR összegű pénzügyi hozzájárulást április 8-án folyósították. BULGÁRIA Tavaszi árvíz Néhány héttel később, 2014 júniusának közepén és különösen június között a havi átlag négyszeresét is túllépő intenzív és súlyos esőzések sújtották Bulgária részeit, komoly áradásokat és ellátásbeli nehézségeket eredményezve. A Bizottsághoz augusztus 25-én, az első károk június 19-i nyilvántartásba vételétől számított 12 hetes határidőn belül érkezett be Bulgária kérelme. A bolgár hatóságok szeptember 12-én aktualizált információkat nyújtottak be. 7

8 A katasztrófa okozta elfogadott becsült teljes közvetlen kár 311,328 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg a bolgár GNI 0,80 %-át és az EUSZA igénybevétele esetén Bulgáriára 2014-ben alkalmazandó 232,502 millió EUR összegű (a évi adatok alapján a GNI 0,6 %-át kitevő) küszöbérték 134 %-át tette ki. A katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősült, és a Bizottság augusztus 10-én határozott az alap igénybevételéről. A EUR összegű pénzügyi hozzájárulást április 8-án folyósították. A 2014-ben Romániától (tavaszi és nyári árvíz), Bulgáriától (nyári árvíz) és Olaszországtól (őszi árvíz) beérkező négy kérelem értékelése csak 2015-ben zárult le, és ezeket a évi éves jelentés fogja bemutatni részletesen. 3. FINANSZÍROZÁS 2014-ben a költségvetési hatóság hét esetben hagyta jóvá a Szolidaritási Alapból nyújtandó hozzájárulást. A hét vonatkozó kérelem 2014-ben érkezett. Az ehhez kapcsolódó évi 4. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezet négy EUSZA-kérelemre terjedt ki és december 17-én készült el 4. Az ehhez kapcsolódó évi 6. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezet három EUSZA-kérelemre terjedt ki és ugyancsak december 17-én készült el 5. Emellett december 17-én EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és kifizetési előirányzat biztosítása céljából sor került az EUSZA igénybevételére (kizárólag tagállamok számára és 2015-re vonatkozóan). A évi költségvetési előirányzatoknak 2015-re való átvitele és az odaítélésről szóló határozatoknak az egyes kedvezményezett államok tekintetében történő elfogadása után a kifizetésekre mind a hét esetben márciusában és áprilisában került sor. 4 5 A évi 4. sz. költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjából 47,0 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat igénybevételére vonatkozik. Az igénybevétel a novemberi olaszországi (Szardínia) árvizekhez, a görögországi (Kefalónia) földrengéshez, a szlovéniai jégveréshez, valamint a január végi és február eleji horvátországi jégveréshez és az azt követő jéghez és árvízhez kapcsolódik. HL L 73., A évi 6. sz. költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjából 79,7 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat igénybevételére vonatkozik. Az igénybevétel a májusi szerbiai és horvátországi árvizekhez és a júniusi bulgáriai árvizekhez kapcsolódik. HL L 73.,

9 A Szolidaritási Alapból 2014-ben jóváhagyott pénzügyi hozzájárulások Kedvezményezet t állam Katasztrófa Kategória Összeg (EUR) Olaszország Szardíniai árvizek regionális Görögország Görögországi földrengés (Kefalónia) regionális Szlovénia Jégverés jelentős Horvátország Jég és árvíz jelentős Szerbia Árvíz jelentős Horvátország Tavaszi árvíz jelentős Bulgária Tavaszi árvíz jelentős ÖSSZESEN NYOMON KÖVETÉS 2014 folyamán a Bizottság három kedvezményezett államban tett ellenőrző látogatásokat, hogy megvitassa a bevezetett végrehajtási mechanizmusokat, valamint megválaszolja a végrehajtó hatóságok által feltett konkrét kérdéseket: Bécsben (Ausztria) június 12-én, hogy megvitassák a novemberi lavamündi árvizek után kapott EUR összegű pénzügyi hozzájárulással és a májusi árvizekre kapott 21,662 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos két ügyet (mindkettő szomszédos országbeli katasztrófa), Berlinben (Németország) június 23-án a májusi árvizeket követően kapott 360,454 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással kapcsolatban, Prágában (Cseh Köztársaság) október 9-én a júniusi árvizeket követően kapott 15,928 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulással kapcsolatban. A Bizottság mindhárom esetben kellően megbizonyosodott arról, hogy az illetékes hatóságok átláthatóan és megfelelően végzik a végrehajtást és az ellenőrzéseket, betartva az EUSZA-rendelet, a támogatásról szóló határozatok és a végrehajtási megállapodások által előírt szabályokat. A zárójelentések beérkezését követően a Bizottság további elemzéseket fog végezni, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoz. 5. ZÁRÁSOK Az EUSZA-rendelet módosítása előtt a rendelet 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a pénzügyi hozzájárulás folyósításától számított egyéves időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam a pénzügyi hozzájárulás pénzügyi végrehajtásáról jelentést készít (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat). Az eljárás végén a Bizottság lezárja az alapból folyósított támogatást. Ennek megfelelően 2014 folyamán négy eljárás zárult le: 9

10 (1) Románia, nyári árvíz: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 52,408 millió EUR-t tett ki. Románia március 4-én benyújtotta végrehajtási jelentését. A beavatkozást azonban csak akkor lehetett lezárni, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a román csalás elleni hivatallal együttműködésben végrehajtott számviteli ellenőrzés lezárult. Ennek eredményeképpen Románia EUR összegű nem támogatható kiadást visszafizetett. Az esetet január 31-én lezárták. (2) Görögország, 2007-es erdőtüzek: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 89,769 millió EUR-t tett ki. A Bizottság 2010 áprilisában kapta meg a végrehajtási jelentést Görögországtól. A görög hatóságok által végzett belső ellenőrzés alapján a bejelentett nem támogatható kiadások összege EUR-t tett ki. Ezenfelül a Bizottság értékelése azt mutatta, hogy az érvényességi nyilatkozat tekintetében további információkat kell kérni Görögországtól. Ezután a Bizottság behajtási eljárást kezdeményezett, és Görögország visszafizette a (kamattal együtt) EUR összeget. Az esetet lezárták. (3) Portugália, 2010-es földcsuszamlások és iszapár: az alapból származó pénzügyi hozzájárulás 31,256 millió EUR-t tett ki. A Bizottság 2012 októberében kapta meg a végrehajtási jelentést Portugáliától. További információkat kellett kérni Portugáliától; a válasz szeptemberében beérkezett, így az érvényességi nyilatkozathoz kapcsolódó valamennyi nyitott kérdést le lehetett zárni. Az esetet 2014 májusában lezárták. (4) Horvátország, tavaszi árvíz: a pénzügyi hozzájárulás 3,826 millió EUR-t tett ki. A végrehajtási jelentés 2013 márciusában érkezett be a Bizottsághoz. A Bizottság kedvező eredménnyel záruló ellenőrzése után a Bizottság 2014 decemberében lezárta a beavatkozást. A Bizottság 2014 folyamán ezenfelül három új végrehajtási jelentést kapott a es és 2012-es eseményekhez kapcsolódó esetekre vonatkozóan: Spanyolországtól a 2011-es lorcai földrengéssel kapcsolatban; kettőt Olaszországtól a 2011-es ligúriai és toszkánai árvízzel kapcsolatban, valamint a 2012-es Emilia-Romagna-i földrengéssel kapcsolatban. A mostani éves jelentés tárgyidőszakának végén ezen végrehajtási jelentések értékelése még folyamatban volt. 6. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOLIDARITÁSI ALAPJÁNAK LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2012/2002/EK TANÁCSI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELET 2013 közepén a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő az EUSZA-rendelet módosítására vonatkozóan 6. A javaslat elsősorban javítja az alap reagálóképességét, egyszerűbbé teszi a használatát és egyértelműbb kritériumokat határoz meg a jogosultak körére nézve; egyszerűsíti a meglévő szabályokat, hogy a támogatást a korábbiakhoz képest gyorsabban lehessen kifizetni; bevezeti az előlegfizetés lehetőségét; egyértelműen meghatározza, hogy ki és mire igényelhet támogatást, különösen a regionális katasztrófákra vonatkozóan; továbbá a tagállamok katasztrófavédelmi és kockázatkezelési stratégiáira összpontosít, ideértve a katasztrófakockázatok megelőzésére és kezelésére vonatkozó releváns uniós jogszabályok teljes körű végrehajtását, valamint a kapcsolódó beruházásokra rendelkezésre álló uniós források felhasználását. 6 COM(2013) 522, július

11 Az Európai Parlamentben november végén, a Tanácsban pedig a litván elnökség alatt, decemberben vette kezdetét a javaslatról szóló vita. A tárgyalások 2014-ben a görög elnökség alatt lezárultak. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet június 28-án lépett hatályba. A legfontosabb eredmények: a beavatkozás tárgykörének egyértelmű meghatározása, amelynek hatálya a természeti katasztrófákra korlátozódik, és az aszállyal kapcsolatban új rendelkezést tartalmaz; a kérelem benyújtásának határidejét kiterjeszti 10 hétről 12 hétre; a végrehajtási időszak kiterjesztése 12 hónapról 18 hónapra, egyértelmű szabályok a regionális (NUTS 2 szinten számított) GDP 1,5 %- át meghaladó közvetlen kárt okozó regionális katasztrófák tekintetében. A legkülső régiók esetében a küszöbérték a regionális GDP 1 %-a től kezdve a tagállamok számára fennáll a lehetősége annak, hogy a támogatás várható összegének 10 %-át (legfeljebb 30 millió EUR-t) kitevő előleget kérelmezzenek. A támogatásról szóló határozat és a végrehajtási megállapodás egyetlen jogi aktusba való összevonásával lerövidített közigazgatási eljárások révén gyorsabban ki lehet fizetni az alapból származó hozzájárulásokat. Új rendelkezéseket vezettek be, amelyek a kockázatmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtására vonatkoznak, ezáltal arra ösztönzik a tagállamokat, hogy törekedjenek a természeti katasztrófák megelőzésére és hatásaik mérséklésére. 7 HL L 189., , 143. o. 11