A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja évi éves jelentés

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 856 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió Szolidaritási Alapja évi éves jelentés HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ből áthozott, elbírálás alatt álló kérelmek ben benyújtott új kérelmek Finanszírozás Nyomon követés Zárások Következtetések HU 2 HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió Szolidaritási Alapja évi éves jelentés 1. BEVEZETÉS Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 12. cikke előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés bemutatja az alap évi tevékenységeit, a korábbi jelentésekhez hasonlóan ismerteti az elbírálás alatt álló és a beérkezett új kérelmek feldolgozásának állását, valamint a zárások előkészítése jegyében kitér a végrehajtási jelentések értékelésére is folyamán hét, a Szolidaritási Alapból folyósítandó támogatás iránti kérelem érkezett, ami a kérelmek számát tekintve szokványos és átlagos évet jelent. Két kérelem az év első felében, öt további kérelem pedig a nyári és őszi hónapok során érkezett. A 2012-ben érkezett hét kérelem két olaszországi katasztrófára (különösen hideg téli időjárási viszonyok az ország jelentős részein, valamint földrengések Emilia- Romagna, Lombardia és Veneto régióban), négy spanyolországi esetre (erdőtűz Valenciában, tüzek a Kanári-szigeteken, illetve Malagában, valamint árvíz Andalúziában, Murciában és Valenciában) és egy romániai esetre (aszály és tüzek) vonatkozott. Az Olaszország által a 2012 februárjában tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok kapcsán benyújtott kérelmet a Bizottság nem találta elfogadhatónak. Az Olaszország által benyújtott második az Emilia-Romagna, Lombardia és Veneto régiót sújtó, májusi földrengéssorozattal kapcsolatos kérelem nyomán viszont az eddigi legnagyobb összegű támogatást folyósították a Szolidaritási Alapból. Olaszország 2012 decemberében mindössze hat hónappal a katasztrófa bekövetkezte után 670 millió EUR-t meghaladó összegű támogatásban részesült. A spanyolországi kérelmek kisebb katasztrófákhoz kapcsolódtak, amelyeknél a kár összege jelentősen elmaradt a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként előírt rendes küszöbértéktől. Az alap kivételes körülmények között történő, regionális körülményekre hivatkozó igénybevételének a rendeletben meghatározott feltételei egyetlen említett esetben sem teljesültek. A romániai kérelem kiértékelése az év végén még folyamatban volt ben a Bizottság lezárta két, 2011 óta elbírálás alatt álló eset értékelését is. A 2011-ben Ligúriában és Toszkánában tapasztalt hirtelen áradásokra vonatkozó olaszországi kérelmet elfogadta. A haditengerészeti támaszponton 2011-ben történt robbanáshoz kapcsolódó ciprusi kérelmet elutasította. Ez a jelentés mindkét esetet bemutatja folyamán a Bizottság összesen EUR összegű támogatást folyósított a Szolidaritási Alapból ennek részletei a 4. fejezetben ( Finanszírozás ) találhatóak. HU 3 HU

4 2012 folyamán a Szolidaritási Alap kezelése továbbá beigazolta a korábbi évek tapasztalatát: a nagy horderejű katasztrófák amelyek kezelése a Szolidaritási Alap fő küldetése csupán a támogatási kérelmek töredékét teszik ki. A kérelmek túlnyomó részben a támogatási küszöb alatti, kisebb katasztrófákhoz kapcsolódnak. Ezek értékelése nyomán azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az esetek többségében nem teljesülnek az alap kivételes igénybevételére vonatkozó feltételek. A Szolidaritási Alapról szóló rendelet felülvizsgálatának 2012 során végzett bizottsági előkészítő munkájában az egyik lényeges elem éppen az volt, hogy a bonyolult követelményrendszert egy világos és egyszerű feltétellel váltsák fel BŐL ÁTHOZOTT, ELBÍRÁLÁS ALATT ÁLLÓ KÉRELMEK Ciprus (robbanás egy haditengerészeti támaszponton) július 11-én hatalmas robbanás történt a Larnaca melletti Evangelosz Florakisz haditengerészeti támaszponton, 60 km-re a fővárostól, Nicosiától. A balesetet az Iránból Szíriába tartó, 2009-ben feltartóztatott Moncsegorszk fegyverszállító hajóból származó, nagy mennyiségű, konténerekben tárolt lőszer felrobbanása okozta Az elkobzott lőszert Cipruson rakodták ki, és az itteni haditengerészeti támaszponton, szabad ég alatt tárolták. A gyanú szerint a robbanást a rendkívül magas külső hőmérséklet okozta öngyulladás váltotta ki. A haditengerészeti támaszpont szomszédságában helyezkedik el a Vasziliszkosz erőmű Ciprus első számú erőműve, amely az ország energiaellátásának mintegy 50 %-át biztosítja. A robbanás következtében az erőmű jelentősen megrongálódott, ami súlyos energiahiányhoz vezetett a szigeten. A ciprusi hatóságok szeptember 19-én kérelmezték a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatást. Önmagában az erőműben keletkezett kárt 330 millió EUR és 700 millió EUR közötti értékűre becsülték. Az egyéb károkat is figyelembe véve a teljes közvetlen kár becsült értéke 467 millió EUR és 837 millió EUR között volt. A Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges, 2011-ben Ciprusra alkalmazandó küszöbérték 99,845 millió EUR volt (vagyis a GNI 0,6 %-a a évi adatok alapján). A ciprusi hatóságok által szolgáltatott frissített információk nagy mértékben felülvizsgált káradatokról számoltak be ezek alapján a teljes kár 357,19 millió EUR, tehát lényegesen kevesebb az eredetileg becsült összegnél. Az erőműben keletkezett közvetlen kárt ezután 220 millió EUR-ra becsülték. A támogatásra nem jogosult kár levonása után a teljes közvetlen kár 271,05 millió EUR-nak felelt meg. A ciprusi hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a Ciprusi Villamosenergia-hatóság biztosítótársaságai magukra vállalták az erőmű helyreállításának költségeit. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a ciprusi hatóságok által követelt összes kártérítés ténylegesen biztosított vagy biztosítható, ezért nem jogosult a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásra. Ezen túlmenően az alap nem avatkozhat be abban az esetben, amikor az okozott kár harmadik fél (akár állami hatóság) felelőssége. A Bizottság ezért március 20-án úgy határozott, hogy a Ciprus által benyújtott kérelem nem teljesíti az alap kivételes körülmények között történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, majd erről a ciprusi hatóságok megfelelő tájékoztatást kaptak. Olaszország (ligúriai árvizek) HU 4 HU

5 A szélsőséges időjárás és a heves esőzés Északnyugat-Olaszországban október 25-én hirtelen áradásokat és földcsuszamlásokat okozott. A legsúlyosabban érintett tartományok a Ligúriában fekvő La Spezia (különösen a Cinque Terra térség) és a Toszkánában található Massa Carrara voltak. A katasztrófa súlyos károkat okozott a lakóépületekben, a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban, továbbá fennakadásokat idézett elő a fő közlekedési útvonalakon és a kulcsfontosságú állami infrastruktúrahálózatokban. A olasz hatóságok december 22-én kérelmezték a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatást. A teljes közvetlen kárt 722,467 millió EUR-ra becsülték, ami a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges, 2011-ben Olaszországra alkalmazandó 3,536 milliárd EUR rendes küszöbérték (2002-es árakon 3 milliárd EUR) 20,43 %-ának felelt meg. A kérelmet ezért a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. A Bizottság következtetése szerint a kérelem alátámasztotta, hogy teljesültek a feltételek, miszerint a) a katasztrófa sújtotta övezetben a lakosság többsége károkat szenvedett, valamint b) a katasztrófa súlyos és tartós következményekkel járt az életkörülményekre és a gazdasági stabilitásra nézve. A Bizottság március 15- én 18,062 millió EUR pénzügyi támogatás folyósítására tett javaslatot. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás június 12-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Olaszországgal való megkötését követően a Bizottság november 26-án a támogatás teljes összegét kifizette BEN BENYÚJTOTT ÚJ KÉRELMEK 2012 során három tagállam összesen hét kérelmet nyújtott be az EU Szolidaritási Alapjából nyújtandó pénzügyi támogatás iránt. A Bizottság jóváhagyta Olaszország egyik kérelmét (földrengések Emilia-Romagnában). Négy kérelmet (három Spanyolországtól és egy Olaszországtól) a Bizottság a feltételek teljesülésének hiánya miatt elutasított. Spanyolország a malagai tüzekre vonatkozó kérelme visszavonása mellett döntött. A 2012 nyarán tapasztalt aszályra és tűzesetekre vonatkozó romániai kérelem értékelését a évi éves jelentésben teszik majd közzé. Olaszország (szélsőséges téli időjárás) 2012 februárjában Közép-Olaszország északi részén és Dél-Olaszországban szélsőséges, szokatlanul hideg időjárás és kiterjedt havazás okozott károkat az állami és magáninfrastruktúrákban, lakóházakban, a mezőgazdaságban és a vállalkozásokban. A kérelem április 5-én érkezett a Bizottsághoz, az első károkat pedig február 1-jén vették nyilvántartásba. Az olasz hatóságok több mint 2,735 milliárd EUR-ra becsülték a teljes közvetlen kárt, ami a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges, 2012-ben Olaszországra alkalmazandó 3,607 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) rendes küszöbérték 75,82 %-át tette ki. A kérelmet ezért a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. Az arra vonatkozó feltétel, hogy a katasztrófa sújtotta övezetben a lakosság többsége károkat szenvedett, teljesült, a kérelem azonban nem tartalmazott meggyőző bizonyítékot arról, hogy a zord téli időjárás súlyos és tartós (egy évnél tovább tartó) következményekkel járna az érintett terület az Appenninifélsziget nagyobbik része egészének életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve szeptember 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy Olaszország kérelme HU 5 HU

6 a rendelet értelmében nem tekinthető rendkívüli katasztrófának. Erről az olasz hatóságok megfelelő tájékoztatást kaptak. Olaszország (földrengések Emilia-Romagnában) Az Olaszország által a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás iránti második kérelem július 27-én érkezett a Bizottsághoz, és jelentős katasztrófára vonatkozott: május 20-án és 29-én két pusztító földrengés sújtotta az északolaszországi területeket, súlyos károkat okozva számos településen, kiváltképp az Emilia-Romagna régióban levő Modena, illetve Ferrera tartományban. Súlyos és nagymértékű kárt szenvedtek az épületek, az infrastruktúra, a vállalkozások, az ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a jelentős kulturális örökségi ágazat. A két nagy földrengés és az utórengések százai néhány hét leforgása alatt következtek be, és alapvetően két, Emilia-Romagnában fekvő tartomány területére összpontosultak, azonban hatásuk a szomszédos tartományokba, valamint Veneto, illetve Lombardia régióba is átterjedt. A Szolidaritási Alap kialakult gyakorlata alapján, ha viszonylag rövid idő alatt több, azonos jellegű esemény érinti ugyanazt a területet, akkor ezek az események egyetlen katasztrófának számítanak. A teljes közvetlen kár összegét 13,274 milliárd EUR-ra becsülték. Ez az összeg messze meghaladja a jelentős katasztrófák tekintetében 2012-ben Olaszországra alkalmazandó 3,607 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) küszöbértéket, így a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősült szeptember 19-én a Bizottság 670,192 millió EUR pénzügyi támogatás folyósítására tett javaslatot ez az eddigi legnagyobb összegű támogatás az Alap létrehozása óta. Miután a Tanácsban és az Európai Parlamentben lezárult a költségvetési eljárás, valamint a Bizottság és Olaszország között létrejött a végrehajtási megállapodás, december 19-én a támogatás teljes összegét kifizették. Spanyolország (3 eset) 2012 nyarán Spanyolország nagy kiterjedésű térségeiben erdőtüzek pusztítottak, elsősorban Valencia autonóm körzet és a Kanári-szigetek autonóm körzet területén szeptemberének végén áradások okoztak további károkat Andalúzia, Murcia és Valencia autonóm körzetben. Ezek után Spanyolország mindhárom katasztrófa kapcsán külön kérelmet nyújtott be a Szolidaritási Alapból folyósítandó pénzügyi támogatás iránt. (1) Erdőtüzek Valenciában: A spanyol hatóságok a augusztus 30-án benyújtott első kérelmükben 140,380 millió EUR-ra becsülték a teljes kárt szeptember 5-én, majd október 9-én frissítették ezeket az információkat. Ezek alapján a Bizottság 155,767 millió EUR értékű teljes közvetlen kárt tartott elfogadhatónak, ami a Spanyolországra alkalmazandó 3,607 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) rendes küszöbérték 4,3 %-át teszi ki. A kérelmet ezért a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. Az arra vonatkozó feltétel azonban, hogy a katasztrófa sújtotta övezetben a lakosság többsége károkat szenvedett, a Bizottság megállapításai szerint nem teljesült. A kérelem főleg a mezőgazdaságban és a turizmusban, valamint a természeti környezetben okozott károkra hivatkozott. Ezen túlmenően a Bizottság az arra utaló bizonyítékokat sem találta meggyőzőnek, hogy a katasztrófa súlyos és tartós HU 6 HU

7 következményekkel járt az érintett régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve. A Bizottság ezért április 30-án úgy határozott, hogy a kérelem nem teljesíti az alap rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó, kivételes körülmények között történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, majd a spanyol hatóságokat ennek megfelelően tájékoztatta. (2) Tüzek a Kanári-szigeteken: A La Gomera szigetén történt tűzesetekkel kapcsolatos eredeti kérelem szeptember 23-án érkezett a Bizottsághoz, miután augusztus 4-én észlelték az első károkat. A Kanári-szigetek autonóm körzethez tartozó más szigeteken is előfordultak tűzesetek, ezért a spanyol hatóságok úgy döntöttek, hogy a kérelmet a Tenerife és La Palma szigetén történt erdőtüzekre vonatkozó káradatokkal egészítik ki. A három szigetre vonatkozó, frissített káradatokat október 9-én, illetve 17-én nyújtották be a Bizottságnak. A 72,235 millió EUR-ra becsült kár legnagyobb része (60,7 millió EUR) La Gomera szigetéhez kapcsolódott. A teljes közvetlen kár a Spanyolországra alkalmazandó 3,607 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) rendes küszöbértéknek csupán 2 %-át érte el, ezért a kérelmet a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. Az értékelés kiemelte, hogy a kérelem nem tartalmazott részletes bizonyítékokat és nem tett különbséget az erdőtüzek lakosságra gyakorolt közvetlen hatásai (dologi kár, közszolgáltatások zavara stb.) és a lakosság nagyobb részét esetlegesen sújtó, várható gazdasági következmények között. Az arra vonatkozó követelmény, hogy a katasztrófa súlyos és tartós következményekkel járt az érintett régió gazdasági stabilitására nézve, a Bizottság megítélése szerint nem teljesült. A Bizottság ezért április 30-án úgy határozott, hogy a kérelem nem teljesíti az alap rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó, kivételes körülmények között történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, majd a spanyol hatóságokat ennek megfelelően tájékoztatta. (3) Áradások Andalusiában, Murciában és Valenciában: Spanyolország december 7-én nyújtotta be kérelmét a Bizottsághoz, miután szeptember 28-án észlelték az első károkat. A közvetlen kárt 408,990 millió EUR-ra becsülték, ami a Spanyolországra alkalmazandó 3,607 milliárd EUR (2002-es árakon 3 milliárd EUR) rendes küszöbérték 11,3 %-át teszi ki, ezért a kérelmet a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. Az értékelés szerint az áradások nem egyetlen, összefüggő területen vagy régióban történtek, hanem több, egymástól elkülönülő, Valencia, Murcia, illetve Andalúzia autonóm körzetben elszórtan elhelyezkedő árterületről volt szó. Emellett a Bizottság nem talált meggyőző bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az áradás súlyos és tartós következményekkel járt az érintett régió gazdasági stabilitására nézve. A Bizottság ezért április 30- án úgy határozott, hogy a kérelem nem teljesíti az alap rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó, kivételes körülmények között történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, majd a spanyol hatóságokat ennek megfelelően tájékoztatta. Spanyolország (tűzesetek Malagában) A Spanyolország által benyújtott negyedik kérelem a Malaga tartományban (Andalúzia autonóm körzet része) 2012 augusztusának végén történt tűzesetekhez HU 7 HU

8 kapcsolódott. A tűz a természeti környezetben, illetve korlátozott mértékben magántulajdonokban okozott kárt. A spanyol hatóságok november 6-án igényeltek támogatást a Szolidaritási Alapból, és a tüzek által okozott teljes közvetlen kárt 22,425 millió EUR-ra becsülték. A Bizottság párbeszédet folytatott a spanyol hatóságokkal, amely során kiemelte, hogy egy ilyen nagyságrendű katasztrófa (amely a 3,607 milliárd EUR küszöbérték 1 %-át sem éri el) nem teljesíti a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás feltételeit, ezért a spanyol hatóságok 2012 decemberében a kérelem visszavonása mellett döntöttek. 4. FINANSZÍROZÁS 2012-ben a költségvetési hatóság két esetben hagyta jóvá a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatást. A két vonatkozó kérelem 2011-ben, illetve 2012-ben érkezett. Olaszország kérelme (2011-es áradások Ligúriában és Venetóban) tekintetében június 12-én készült el a 2012-es évre vonatkozó második előzetes költségvetésmódosítási tervezet 1. A támogatásról szóló határozat elfogadását, valamint a végrehajtási megállapodás megkötését követően november 26-án megtörtént a kifizetés. Az Emilia-Romagnában, Lombardiában és Venetóban történt földrengéssorozattal kapcsolatos olasz kérelemre vonatkozó évi 5. számú előzetes költségvetésmódosítási tervezetet november 21-én hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A támogatásról szóló határozat 2 elfogadását és a végrehajtási megállapodás aláírását követően december 19-én fizették ki a támogatást Olaszországnak. A Szolidaritási Alapból 2012-ben jóváhagyott támogatások Kedvezményezett állam Olaszország Olaszország Katasztrófa Kategória Összeg (EUR) árvizek Ligúriában és Toszkánában földrengéssorozat Emilia- Romagnában, Lombardiában és Venetóban regionális jelentős ÖSSZESEN NYOMON KÖVETÉS 2012 során a Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a Szolidaritási Alap támogatásában részesült öt kedvezményezett országban, hogy tájékozódjon az 1 2 A évi 2. számú költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjának EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a 2011 októberében Olaszországban (Ligúria és Toszkána) történt áradások összefüggésben. A költségvetésmódosítást a Bizottság március 16-án fogadta el (COM(2012)125), a Tanács május 15-én módosította, és az Európai Parlament június 12-én hagyta jóvá. HL L 214., Az EU Szolidaritási Alapjának EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevétele, az olaszországi Emilia-Romagnát 2012 májusában sújtó földrengéssorozat összefüggésében. COM(2012)538. Az Európai Parlament november 21-én hagyta jóvá. HL L 15., HU 8 HU

9 illetékes tagállami hatóságok által bevezetett végrehajtási mechanizmusokról, valamint megvitassa a végrehajtó hatóságok által feltett konkrét kérdéseket: Varsóban (Lengyelország) január 20-án a tavaszi árvizet követően folyósított 105,5 millió EUR támogatással kapcsolatban. Prágában (Cseh Köztársaság) február 17-én a 2010-ben történt két árvízesettel kapcsolatban (tavaszi árvíz/5,1 millió EUR támogatás, valamint őszi árvíz/10,9 millió EUR támogatás). Pozsonyban (Szlovákia) március 20-án a tavaszi árvizet követően folyósított 20,4 millió EUR támogatással kapcsolatban. Ljubljanában (Szlovénia) április 24-én a őszi árvízkatasztrófát követően folyósított 7,5 millió EUR támogatással kapcsolatban. Zágrábban (Horvátország) április 25-én a 2010-ben történt két árvízesettel kapcsolatban (tavaszi árvíz/3,8 millió EUR támogatás, valamint őszi árvíz/1,2 millió EUR támogatás). Velencében (Olaszország) november 9-én a őszi árvizet követően folyósított 16,9 millió EUR támogatással kapcsolatban. A Bizottság látogatásai általában igen kedvező fogadtatásban részesültek, és megalapozott bizonyosságot nyújtottak arról, hogy az illetékes hatóságok a végrehajtást és az ellenőrzéseket átláthatóan és megfelelően végzik, betartva a Szolidaritási Alapról szóló rendelet, a támogatásról szóló határozat és a végrehajtási megállapodás által előírt szabályokat. A zárójelentések beérkezését követően a Bizottság további elemzéseket fog végezni, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoz. 6. ZÁRÁSOK A Szolidaritási Alapról szóló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a támogatás kifizetésétől számított egyéves időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam a támogatás pénzügyi végrehajtásáról jelentést készít (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat). Az eljárás végén a Bizottság megszünteti az alapból történő támogatást során három SZA-eljárás zárult le: (1) A Martinique és Guadeloupe (Franciaország) francia tengerentúli megyéket érintő 2007-es Dean hurrikán esetében 12,78 millió EUR pénzügyi támogatást folyósítottak. Franciaország június 28-án nyújtotta be a végrehajtási jelentést. A bizottsági ellenőrzés keretében további információkat kértek a francia hatóságoktól. A Franciaország által benyújtott további információk ismeretében a Bizottság 2012-ben elkészítette az elemzést és az értékelést, és 2012 februárjában lezárta az esetet. HU 9 HU

10 (2) A 2007-es szlovéniai árvizek kapcsán folyósított támogatás lezárását illetően 8,25 millió EUR pénzügyi támogatást fizettek ki, és Szlovénia október 7- én nyújtotta be a végrehajtási jelentést. Szlovéniát további információk szolgáltatására kellett kérni, majd az elemlzést és az értékelést követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Szlovéniától kapott információ kielégítő. Az esetet 2012 júliusában zárták le. (3) A tavaszi romániai árvízkatasztrófa kapcsán folyósított támogatás lezárását illetően 18,80 millió EUR pénzügyi támogatást nyújtottak Romániának. A Bizottság március 4-én kapta meg a végrehajtási jelentést, amely a 2005-ben történt mindkét (tavaszi és nyári) árvízkatasztrófáról beszámol. A Bizottság zárási eljárását egy OLAF-ügy szakította meg, amelyben az OLAF koordináló szerepet játszott a román hatóságokra irányuló vizsgálatban. Az OLAF-fal és a román hatóságokkal szoros együttműködésben végzett bizottsági elemzésekből kiderült, hogy a tavaszi árvízesettel kapcsolatban semmilyen probléma nem merült fel. A Szociális Alap általi, tavaszi árvízesethez kapcsolódó beavatkozást 2012 októberében lezárták. A nyári árvizekkel kapcsolatos ügy azonban továbbra is függőben maradt. (4) A Prestige tartályhajó okozta 2003-as olajszennyezés (Spanyolország) esetében 8,63 millió EUR pénzügyi támogatást folyósítottak, és a végrehajtási jelentés augusztus 31-én érkezett a Bizottsághoz. A Bizottság 2005 decemberében kapott további információkat. A bizottsági elemzés és értékelés viszont ennek ellenére is azt mutatta, hogy az információk hiányosak, ezért Spanyolországtól további tájékoztatást kellett kérni. A zárási eljárás végül 2012 novemberében fejeződött be, és az ügyet lezárták. Az esetek egyikében sem volt szükség a támogatások visszafizettetésére ben két késedelmes végrehajtási jelentés érkezett a Bizottsághoz a 2009-ben folyósított támogatások kapcsán Ciprustól (2008-as aszály), illetve Romániától (2008-as árvizek), valamint két további jelentés a 2011-ben nyújtott támogatások kapcsán Portugáliától (2010-es árvíz Madeirán), illetve Franciaországtól (2010-es Xynthia hurrikán). A mostani éves jelentés tárgyidőszakának végén ezen végrehajtási jelentések értékelése még folyamatban volt. 7. KÖVETKEZTETÉSEK A 2012-es év a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatások iránti kérelmek számát tekintve átlagos volt hét ilyen kérelem érkezett a Bizottsághoz. Ezek 3 közül csupán egy vonatkozott jelentős katasztrófára, azaz a Szolidaritási Alap fő felhasználási területére. Ez az eset az Emilia-Romagnát sújtó földrengés a Szolidaritási Alap fennállása óta a legnagyobb katasztrófának bizonyult, és a keletkezett károk még a korábban L Aquilában történt földrengés okozta károkat is jelentősen meghaladták. Bebizonyosodott, hogy a Szolidaritási Alap az ekkora horderejű eseményeket is képes kezelni, hiszen rendkívül rövid időn belül minden eddiginél magasabb összegű támogatást tudott biztosítani. Ehhez hasonló eredményeket kizárólag a kérelmező 3 A romániai aszályra vonatkozó, függőben levő kérelem kivételével. HU 10 HU

11 állam készséges együttműködése mellett lehet elérni ahogy az ebben az esetben is történt. A rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek alapján benyújtott kérelmek értékelése ezzel szemben ismét nehéznek bizonyult, és ezek a kérelmek nem voltak sikeresek ben öt ilyen esettel kapcsolatos kérelem érkezett ezek egyike sem volt elfogadható. A rendeletben előírt kivételes feltételek rendszerint elsősorban azokban az esetekben nem teljesülnek, amikor viszonylag csekély, a nemzeti küszöbérték néhány százalékának megfelelő kárról van szó. Amint azt az Európai Unió Szolidaritási Alapjának jövőjéről szóló 2011-es közlemény 4 is tárgyalja, az egyszerűbb és világosabb feltételek kétségkívül hozzájárulnának, hogy a potenciális kérelmező államok jobban fel tudják mérni kérelmük kedvező elbírálásának valószínűségét, és ezáltal elkerüljék a felesleges munkát és az elutasított kérelem okozta frusztrációt. A ciprusi haditengerészeti támaszponton történt robbanás kapcsán benyújtott kérelem példája szintén azt bizonyítja, hogy az ember által okozott katasztrófákkal kapcsolatos kérelmek aligha fogják valaha is teljesíteni a támogatásra való jogosultság Szolidaritási Alapról szóló rendeletben lefektetett követelményeit a felelősségi kérdések, a szennyező fizet elv és a biztosítható károknak a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásokból való kizárása miatt. A 2011-es közleményben javasoltaknak megfelelően egyértelműbbé kell tenni az alap felhasználási körét, és igénybevételét az esetlegesen dominóhatással rendelkező természeti katasztrófákra kell korlátozni. A Szolidaritási Alap kezelésének évi tapasztalatai alátámasztják a Bizottság azon nézetét, miszerint az alap működése különösen reakcióképessége a jelenlegi rendelet egyes kulcsrendelkezéseinek módosítása által is lényegesen javítható lenne, miközben logikája és jellege változatlan maradna, és a módosítások se a pénzügyi vonatkozásokat, se az engedélyezett kiadások nagyságrendjét nem érintenék. A felmerült módosítások közé tartozik többek között az előlegek kifizetésének lehetősége, a regionális katasztrófa világos és egyszerű meghatározása, az aszályra vonatkozó különleges rendelkezés, az adminisztráció ésszerűsítése, továbbá a katasztrófák kockázatának megelőzését célzó uniós jogszabályok végrehajtását ösztönző intézkedések bevezetése. A Bizottság 2013 nyarán jogalkotási javaslatot 5 terjesztett elő, amely összességében lehetővé tenné a gyorsabb válaszadást és jelenlétet a katasztrófa sújtotta térségekben. 4 5 COM(2011)613, október 6. COM(2013)522. HU 11 HU