1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ. SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSKIMUTATÁS III.

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 9 végleges 1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSKIMUTATÁS III. szakasz Bizottság (a Bizottság előterjesztése) HU HU

3 1. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSKIMUTATÁS III. szakasz Bizottság Tekintettel: az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 314. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 37. cikkére, az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó, december 15-én elfogadott általános költségvetésére, Az Európai Bizottság a költségvetési hatóság elé terjeszti a évi általános költségvetés 1. számú költségvetés-módosítási tervezetét. A SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ BEVÉTELI ÉS KIADÁSI KIMUTATÁS VÁLTOZÁSAI A szakaszonkénti bontású bevételi és kiadási kimutatás változásai elérhetők az EUR-Lexen ( A szakaszonkénti bontású kimutatások változásainak angol nyelvű változata tájékoztatásul megtalálható a költségvetés mellékletében. 1 HL L 248., , 1. o. HU 2 HU

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele Lengyelország Szlovákia Magyarország Cseh Köztársaság Horvátország Románia Következtetés Finanszírozás Összefoglaló táblázat a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban BEVEZETÉS A évre vonatkozó 1. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezet az EU Szolidaritási Alapjának EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a Lengyelországot, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot és Romániát érintő heves esőzések hatásaihoz kapcsolódóan. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOLIDARITÁSI ALAPJÁNAK IGÉNYBEVÉTELE 2.1. Lengyelország Májusban és júniusban a lengyel terület nagy részét két egymást követő árhullám érintette, amely a Visztula, az Odera és a Warta folyón lefelé, délről északra tartott. Az árvíz Lengyelország szinte valamennyi tartományát (vajdaságát) sújtotta, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági ágazatban, a közhasznú infrastruktúrákban és a magánjavakban, a közlekedési hálózatokban és a kulturális örökség helyszíneiben. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet július 23-án nyújtották be a Bizottságnak, a május 14-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. A lengyel hatóságok szeptember 29-én benyújtották a Bizottságnak a teljes kár általuk készített becslésének frissítését. (2) A lengyel hatóságok a teljes közvetlen kárt 2,999 milliárd EUR-ra becsülik. Ez az összeg Lengyelország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,8468 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó 2,124 milliárd EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a évi adatok alapján). A Bizottság szolgálatainak elemzése feltárta, hogy a Lengyelország által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek nagyon valószerűek. HU 3 HU

5 (3) A katasztrófa természeti eredetű. Mivel a 2,999 milliárd EUR-ra becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Lengyelországra alkalmazandó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. (4) Mivel a két árhullám oka ugyanaz a hosszan tartó időjárási körülmény, a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében egyetlen katasztrófának tekinthetők. Az árvíz súlyosan megrongálta az alapvető infrastruktúrákat, a magánháztartásokat, a középületeket, a vállalkozásokat, a mezőgazdasági földeket és a kulturális örökség fontos kincseit, valamint komoly károkat okozott az érintett lakosságnak. A jelentések szerint Lengyelország 16 tartományából mindössze két vajdaság menekült meg az árvíztől. (5) A május-júniusi árvíz által különösen sújtott három dél-lengyelországi tartomány a következő: Alsó-Szilézia tartomány (Dolnośląskie) és Opole tartomány (Opolskie), mindkettő az Odera (Odra) folyó vízgyűjtőjében található, valamint Kis- Lengyelország vagy Małopolska tartomány (Małopolskie), amelynek szinte egésze a Visztula folyó vízgyűjtőjében fekszik. A jelentések szerint több mint 20 ember életét vesztette. Az árvíz által érintett családok száma eléri a at, közülük családot evakuáltak. Összességében az árvíz miatt 811 közösség és vállalkozás szenvedett károkat, továbbá hektár földterületet és több mint épületet öntött el a víz. Több mint 55,6 km vasútvonalat kellett azonnal megjavítani, valamint az árvíz alatt több mint 400 km vasutat zártak le, illetve korlátozták a forgalmat. Körülbelül km, az árvizeket megelőző gát vár helyreállításra. Károkat szenvedtek a középületek (például 802 iskola, 160 óvoda). Két UNESCO világörökségi helyszín (a Szt. Fülöp és a Szt. Jakab templom Sękowában) igényel intenzív állagmegőrzési és helyreállítási munkálatokat. Lengyelország a közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. A benyújtott információk alapján kétségkívül megállapítható, hogy az árvíz súlyos károkat okozott az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve. A lengyel kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (6) A lengyel hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét 2,195 milliárd EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A szükségintézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 1,248 milliárd EUR) az infrastruktúra működési körülményeinek azonnali helyreállítási költségeit érinti. A lengyel hatóságoktól származó információk alapján nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (7) Az érintett régiók a strukturális alapok ( ) értelmében konvergencia régiónak minősülnek. (8) A lengyel hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást. HU 4 HU

6 2.2. Szlovákia Szlovákiát májusban és júniusban rekord mennyiségű heves esőzések sújtották. Nagy területek kerültek víz alá, lejtők csúsztak meg, és a nagy kiterjedésű áradások súlyos károkat okoztak az állami és magáninfrastruktúrákban, az út- és vasúthálózatokban, a mezőgazdaságban és a vállalkozásokban. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet július 16-án nyújtották be a Bizottságnak, a május 9-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. A szlovák hatóságok szeptember 27-én további részleteket nyújtottak be a Bizottságnak, a teljes kár általuk készített becslésének frissítését is ideértve. (2) A szlovák hatóságok a teljes közvetlen kárt EUR-ra becsülték. Ez az összeg Szlovákia GNI-jének 0,8902 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Szlovákiára alkalmazandó millió EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a évi adatok alapján). (3) A katasztrófa természeti eredetű. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK tanácsi rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. A Bizottság szolgálatainak elemzése feltárta, hogy a Szlovákia által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek valószerűek. (4) Az árvizek és földcsuszamlások elsősorban Szlovákia középső és keleti részén történtek, amelyek gazdaságilag kevésbé fejlettnek tekinthetők. A legnagyobb károkat Prešov (Eperjes) és Košice (Kassa) kerületben észlelték. A kérelem részletezi az események hatását. A földcsuszamlások 306 házat érintettek (körülbelül 235 földcsuszamlás történt az országban), az áradások pedig háztartást érintettek, valamint 150 lakóépület sérült meg, illetve ment tönkre. Számos középület rongálódott meg, emberek vesztették életüket, és hatalmas károkról számoltak be az ország közlekedési infrastruktúrája tekintetében. A katasztrófa a legnagyobb károkat azonban a mezőgazdaság területén okozta (mezőgazdasági termékek), ahol a károk összege az előzetes számítások alapján eléri a 149,9 millió EUR-t. Az áradások jelentős hatása miatt Szlovákia a közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. Megállapítható, hogy az árvizek és a földcsuszamlások súlyos és hosszan tartó károkat okoztak az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve, valamint az ország azon régióiban is, melyek gazdaságilag kevésbé fejlettnek tekinthetők. A szlovák kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (5) A szlovák hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A szükségintézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 40 millió EUR) az infrastruktúra működési körülményeinek azonnali helyreállítási tevékenységeit érinti. A szlovák hatóságoktól származó információk alapján nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések tényleges költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által HU 5 HU

7 ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (6) A strukturális alapok ( ) értelmében Szlovákiában három régió konvergencia régiónak és egy régió versenyképességi és foglalkoztatási régiónak minősül. (7) A szlovák hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást Magyarország A május-júniusi, szinte megszakítás nélküli egy hónapos esőzések eredményeként súlyos árvizek történtek Magyarországon, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdasági ágazatban, a lakótulajdonokban és vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. Az árvizek különösen az ország északkeleti és középső részét sújtották erőteljesen. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet július 24-én nyújtották be a Bizottságnak, a május 15-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A magyar hatóságok a teljes közvetlen kárt EUR-ra becsülik. Ez az összeg Magyarország GNI-jének 0,7307 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Magyarországra alkalmazandó 590,710 millió EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a évi adatok alapján). (3) A katasztrófa természeti eredetű. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó normál küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK tanácsi rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. A Bizottság szolgálatai által végzett elemzés feltárta, hogy a Magyarország által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek nagyon részletesek és alaposak voltak, az eredmények pedig valószerűek, sőt, a teljes közvetlen kár meghatározása inkább óvatosnak tűnik. (4) A Kárpát-medencében kialakult szélsőséges időjárás, amelyet felhőszakadások, forgószelek és 160 km/h-s sebességet meghaladó kivételes széllökések kísértek, nagy árvizeket okozott. A 19 megyéből 11-ben rendeltek el szükségintézkedéseket. A magyar kérelem részletesen bemutatja a károk nagyságát, ami a következőképpen foglalható össze. Magyarország két fő folyója, a Duna és a Tisza kilépett a medréből, és összesen km-en kellett a legmagasabb, harmadfokú készültséget elrendelni fő volt kénytelen elhagyni otthonát, a szükségintézkedések elrendelése majdnem embert (a lakosság közel 8 %-át) érintett, és körülbelül félmillió ember volt közvetlen veszélynek kitéve. 317 otthon ment tönkre, és 105 településen több mint lakóépület igényel helyreállítási munkálatokat. Az árvizek nagy károkat okoztak a vasúti infrastruktúrában (25 vonalon 612 rendkívüli eseményt jelentettek). Naponta járműnek kellett kerülőutat tennie. Állami iskolák, óvodák és más oktatási intézmények számoltak be károkról. A legnagyobb károk azonban a mezőgazdaság terén történtek. Az árvizek jelentős hatása miatt Magyarország a közösségi polgári HU 6 HU

8 védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. Megállapítható, hogy az árvizek súlyos és hosszan tartó károkat okoztak az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve, különösen a mezőgazdaság terén. A magyar kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (5) A magyar hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A szükségintézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 85,754 millió EUR) a mentési tevékenységeket érinti. A magyar hatóságoktól származó információk alapján nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések tényleges költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (6) A strukturális alapok ( ) értelmében Magyarországon 6 régió konvergencia régiónak, valamint egy régió fokozatosan bekerülő régiónak minősül. (7) A magyar hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást Cseh Köztársaság 2010 májusában és júniusában a Cseh Köztársaság területét súlyos felhőszakadások sújtották. Ezek az esőzések két, egymással kapcsolatban álló árhullámot indítottak el, amelyek az ország északkeleti részét érintették, és súlyos károkat okoztak a lakótulajdonokban és vállalkozásokban, az úthálózatban és más infrastruktúrákban. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet július 23-án nyújtották be a Bizottságnak, a május 18- án észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A katasztrófa természeti eredetű. A cseh hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt EUR-ra becsülik. Mivel ez az összeg nem éri el a 824,029 millió EUR-s küszöbértéket (vagyis a Cseh Köztársaság GNI-jének 0,6 %-át), a katasztrófa a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében nem minősül jelentős természeti katasztrófának. A Cseh Köztársaságot azonban ugyanaz az árvíz sújtotta, ami jelentős katasztrófát okozott Lengyelországban és Szlovákiában. Emiatt úgy találták, hogy teljesült a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított, a Szolidaritási Alapból való kivételes részesedésre vonatkozó feltétel, miszerint kivételes esetben az a szomszédos tagállam is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a jelentős katasztrófa sújt. (3) A legsúlyosabban érintett terület a Cseh Köztársaság északkeleti részén található és négy régiót foglal magában (Morva-Szilézia, Olmütz, Zlín és a dél-morvaországi régió), amelyek határosak Lengyelországgal, Szlovákiával és Ausztriával. Az árvíz következményeként öt ember vesztette életét, otthonok százait öntötte el a víz és semmisültek meg, valamint állami tulajdonok és az úthálózat szenvedett károkat. Közlekedési nehézségek miatt néhány vállalkozás kénytelen volt csökkenteni a HU 7 HU

9 termelést. Ezenfelül az érintett régiókban gazdaságilag gyenge települések találhatók, ahol a foglalkoztatás lényeges visszaesést szenvedett el. (4) A cseh hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. (5) A cseh hatóságok jelezték, hogy az árvíz közvetlen következményeinek kezelésekor nem használtak fel más közösségi pénzeszközöket. A Cseh Köztársaság nem tervezi a strukturális alapok felhasználását az árvíz közvetlen következményeinek kezelésére Horvátország május végétől és majdnem egész június hónapban Horvátországot jégesővel és zivatarokkal járó intenzív esőzések sújtották, amelyek súlyos árvizeket okoztak az ország keleti és középső részén. A katasztrófa jelentős károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban, az állami és a magántulajdonban, valamint a közlekedési infrastruktúrában. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet augusztus 9-én nyújtották be a Bizottságnak, a május 31-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A katasztrófa természeti eredetű. A horvát hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt EUR-ra becsülik. Mivel ez az összeg nem éri el a 275,804 millió EUR-s küszöbértéket (vagyis Horvátország GNI-jének 0,6 %-át), a katasztrófa a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében nem minősül jelentős természeti katasztrófának. Horvátországot azonban ugyanaz az árvíz sújtotta, ami jelentős katasztrófát okozott Magyarországon. Emiatt úgy találták, hogy teljesült a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított, a Szolidaritási Alapból való kivételes részesedésre vonatkozó feltétel, miszerint kivételes esetben az a szomszédos ország is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a jelentős katasztrófa sújt. Mivel Horvátország jelenleg tárgyalásokat folytat az EU-hoz történő csatlakozásról, jogosult az EU Szolidaritási Alapjából nyújtható támogatásra. (3) Az árvizek hatását és következményeit tekintve, a horvát hatóságok jelentése szerint 427 házat öntött el a víz, 682 ház megrongálódott, és több mint száz családot kellett evakuálni. Az árvizek jelentős károkat okoztak az úthálózatban, fennakadásokat okozva a közúti közlekedésben, ami megnehezítette az azonnali fellépést. A legnagyobb károkat azonban a mezőgazdasági ágazat szenvedte el, a teljes kár 92 %-át kitevő, 141 millió EUR-t meghaladó összegben. (4) A horvát hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A horvát hatóságok jelezték, hogy az árvíz közvetlen következményeinek kezelésekor nem használtak fel más közösségi pénzeszközöket. HU 8 HU

10 2.6. Románia Romániát június végétől júliusig tartóan súlyos áradások és földcsuszamlások sújtották, amelyek az ország nagy részét érintették. A katasztrófa jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, a mezőgazdasági ágazatban, valamint az állami és a magántulajdonban. (1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet augusztus 31-én nyújtották be a Bizottságnak, a június 23-án észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. (2) A katasztrófa természeti eredetű, így a Szolidaritási Alap alkalmazási területének hatálya alá tartozik. (3) A román hatóságok a teljes közvetlen kárt EUR-ra becsülik. Ez az összeg Románia GNI-jének 0,6669 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére alkalmazandó 787,935 millió EUR-s normál küszöbértéket (vagyis a GNI 0,6 %-át a évi adatok alapján). A Bizottság szolgálatainak elemzése feltárta, hogy a Románia által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek valószerűek. (4) Mivel a EUR-ra becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2010-ben Romániára alkalmazandó küszöbértéket, a katasztrófa jelentős természeti katasztrófának minősül, és következésképpen a 2012/2002/EK rendelet elsődleges alkalmazási területébe tartozik. A pénzügyi támogatás megállapításának alapja a teljes közvetlen kár. A pénzügyi támogatás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott szükségintézkedésekre fordítható. (5) Júniusban és az azt követő hónap során Romániában súlyos áradások történtek, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaság terén, az infrastruktúrában és a magántulajdonban lévő otthonokban. A kérelem részletezi az események hatását. A 41 megyéből 37-et és több mint 6,7 millió lakost érintett az árvíz embert kellett evakuálni, és magántulajdonban lévő otthonból megrongálódott, 863 pedig teljesen megsemmisült. 147 középületet kell helyreállítani. Károkat szenvedett 443 km hosszú védelmi vonal, 293 km hosszú töltés és 35 gát, km hosszú úthálózat, valamint hidak, közműalagutak és gyaloghidak. A legjelentősebb károkat azonban a mezőgazdaság terén jelentették. A víz hektár termőföldet, hektár legelőt és kaszálót, valamint több mint hektár egyéb területet, szőlőt és gyümölcsöst öntött el. Az erdőgazdálkodás jelentései szerint nagy veszteségeket és károkat szenvedtek az ültetvények, a faiskolák, valamint nagy mennyiségű faanyag és egyéb típusú fa károsodott. Az árvizek jelentős hatása miatt Románia a közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatást kért. Megállapítható, hogy az árvizek súlyos és hosszan tartó károkat okoztak az életkörülményekre, a természetes környezetre és a gazdaságra nézve, különösen a mezőgazdaság terén. A román kérelemben megtalálható az árvíz hatásairól készített részletes elemzés, és ágazatonkénti bontásban tartalmazza a teljes becsült kár összegét. (6) A román hatóságok a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatható szükségintézkedések költségét EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A katasztrófa sújtotta területek azonnali megtisztításának költségeire vonatkozóan a román hatóságok azonban nem tudtak információval szolgálni. A román hatóságoktól származó információk alapján HU 9 HU

11 nyilvánvaló, hogy a támogatható intézkedések tényleges költsége jóval meghaladja a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás összegét. Az Alap által ténylegesen finanszírozandó intézkedéstípusokat a végrehajtási megállapodás határozza majd meg. (7) Az érintett régiók a strukturális alapok ( ) értelmében konvergencia régiónak minősülnek. (8) A román hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségekre nem kötöttek biztosítást Következtetés Következésképpen a fent említett okokból a Bizottság azt javasolja, hogy fogadják el a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia által a májusi, júniusi és júliusi áradásokkal kapcsolatosan benyújtott kérelmeket, valamint javasolják a Szolidaritási Alap igénybevételét ezen esetek mindegyikében. 3. FINANSZÍROZÁS A Szolidaritási Alap rendelkezésére álló éves teljes keret 1 milliárd EUR. Mivel az Alap létrehozásának meghatározó oka a szolidaritás, a Bizottság álláspontja szerint az Alap támogatásait progresszív alapon kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a küszöbértéket (a GNI 0,6 %-a, illetve a 2002-es árakon számított 3 milliárd EUR közül az alacsonyabbik értéket) túllépő kárrész támogatásának intenzitása nagyobb, mint a küszöbérték alatti kárrészé. A jelentős katasztrófák esetén odaítélt segély meghatározásához eddig az Alap igénybevételére szabott küszöbérték alatt a teljes közvetlen kár 2,5 %-át, a küszöbérték felett pedig 6 %-át használták. A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás kiszámításának módszerét a Szolidaritási Alapról szóló as éves jelentésben határozták meg. E módszert a Tanács és az Európai Parlament elfogadta. Javasoljuk ezekben az esetekben is e százalékok alkalmazását, valamint az alábbi összegek nyújtását: Közvetlen kár Küszöbérték (millió) 2,5 %-on alapuló összeg 6 %-on alapuló összeg (EUR) A javasolt támogatás teljes összege Lengyelország évi árvíz jelentős katasztrófa Szlovákia évi árvíz jelentős katasztrófa Magyarország évi árvíz jelentős katasztrófa Cseh Köztársaság évi árvíz szomszédos ország Horvátország évi árvíz szomszédos ország Románia évi árvíz jelentős katasztrófa Összesen HU 10 HU

12 4. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN Pénzügyi keret Fejezet/alfejezet évi pénzügyi keret évi költségvetés Kötelezettségvállalás i előirányzat Kifizetési előirányzat Kötelezettségválla lási előirányzat Kifizetési előirányzat 1/2011. sz. költségvetésmódosítási tervezet Kötelezettségvál lalási előirányzat Kifizetési előirányzat évi költségvetés (az 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezettel együtt) Kötelezettségvállalá si előirányzat Kifizetési előirányzat 1. FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért 1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért Összesen Mozgástér A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE Ebből piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések Összesen Mozgástér UNIÓS POLGÁRSÁG, SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése b. Uniós polgárság Összesen Mozgástér AZ EU MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ Mozgástér IGAZGATÁS Mozgástér ÖSSZESEN Mozgástér Az 1a. fejezet alatt fennmaradó mozgástér (500 millió EUR) számításában nem szerepel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA). A felső korlát fölötti 34 millió EUR-t a rugalmassági eszköz igénybevételével fedezik. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó összeg a költségvetésben a megfelelő fejezetek felső határát túllépve szerepel, a május 17-i intézményközi megállapodásnak (HL C 139., ) megfelelően. A 4. fejezet évi fennmaradó mozgástere nem veszi figyelembe a sürgősségisegély-tartalékhoz kapcsolódó előirányzatokat (253,9 millió EUR). A felső korlát fölötti 71 millió EUR-t a rugalmassági eszköz igénybevételével fedezik. Az 5. fejezet felső korlátja alatt fennmaradó mozgástér kiszámítása során a személyzet által a nyugdíjrendszerbe fizetett 82 millió EUR-s hozzájárulás erejéig figyelembe vették a közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret (1) lábjegyzetét. HU 11 HU