NEMZETKÖZI PROJEKTEK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Széchenyi István Egyetem, Győr, 2014. március 27.- 28. ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV Hajnal Tünde Kerényi László Sándor közlekedésstratégia Budapesti Közlekedési Központ
Tartalom Bevezetés Kell egy stratégia Közlekedéstervezésből fenntartható mobilitás tervezés Mobilitás tervezés Budapesten Helyzetértékelés Stratégiai célok Ami még hátra van 2 TARTALOM
Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) A mobilitás tervezés alkalmával következetesen végiggondolható, hogy a városainkban milyen beavatkozások vezetnek egy fenntartható közlekedési rendszerhez. 3 KELL EGY STRATÉGIA
Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) A tervezés elveit több tervszinten is lehet alkalmazni: Koncepcionális tervezés Stratégia alkotás Közlekedésfejlesztési beavatkozások, projektek tervezése 4 Fenntartható Városi Mobilitás Terv
Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) A tervezési folyamat leírásának összefoglalására az Európai Unió egy útmutatót (Guidelines) is kidolgozott Fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása és végrehajtása címmel, amely segítséget nyújt a tervezési lépések meghatározásában és megvalósításában. http://www.mobilityplans.eu/ 5 Fenntartható Városi Mobilitás Terv
Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) Melyek a fő hangsúlyok? fenntarthatóság iránti elkötelezettség integrált szemlélet világos jövőkép mérhető és elérhető célok részvételen alapuló megközelítés, kommunikáció 6 Fenntartható Városi Mobilitás Terv
Fenntartható városi mobilitás tervezés (Sustainable Urban Mobility Plan, SUMP) Melyek a tervezés fő lépései? 1. Előkészítés: A tervezéshez szükséges eszközök, képességek felmérése, A tervezés menetének meghatározása, Problémafeltárás, helyzetelemzés, 2. Célmeghatározás Jövőkép, mérhető célok, Intézkedéscsomagok meghatározása 3. A terv kidolgozása Programozás, források, ütemezés, Monitoring rendszer kidolgozása és beépítése a tervbe Jóváhagyás 4. A terv megvalósítása Projektek, monitoring kommunikáció 7 Fenntartható Városi Mobilitás Terv
Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája A 2010-ben elkezdett fővárosi közlekedési intézményrendszer átalakításával a BKK kapta a közlekedésstratégia kidolgozásának feladatát is. Mit jelent a budapesti közlekedésfejlesztési gyakorlatban a mobilitástervezés megvalósítása? Legfontosabb illeszkedési területek meghatározása: 1. Főváros városfejlesztési céljai; 2. figyelembe kell vennünk a nemzetközi közlekedésfejlesztési tapasztalatokra épülő tendenciákat, európai célkitűzéseket; 3. válaszolnunk kell a Budapesten, tapasztalt közlekedési problémákra, Legyen közérthető jól forgatható, max 60-70 old. Legyen trendi 8 Mobilitás tervezés Budapesten
Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája A készülő terv illeszkedjen a város fejlesztési elképzeléseibe Meglévő, elfogadott tervekből indultunk ki: Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve - BKRFT 2009 Budapest 2030 Városfejlesztési koncepció 2013 április 9 Mobilitás tervezés Budapesten
Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája A készülő terv illeszkedjen a város fejlesztési elképzeléseibe Meglévő, elfogadott tervek vizsgálata: BKRFT felülvizsgálat a korábbi terv felülvizsgálata Stratégiai Környezeti Vizsgálat SKV A fenntartható városi mobilitás tervezés budapesti tematikája 10 Mobilitás tervezés Budapesten
Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája figyelembe kell vennünk a nemzetközi közlekedésfejlesztési tapasztalatokra épülő tendenciákat, európai célkitűzéseket; SUMP Fehér könyv a környezetre mért terhek csökkentése; üvegházhatású gázok kibocsátások, a helyi szennyezések csökkentése; energiabiztonság megteremtése, a szénhidrogén alapú üzemanyag-függőség csökkentésével; Európa régióinak versenyképesebbé tétele; az európai polgárok életminőségének javítása. Az Európai Unió Fehér Könyve a stratégiai teendők közt a városi közlekedésre vonatkozóan kiemeli: A városok esetében a torlódások és a kibocsátások visszaszorításához vegyes stratégiára van szükség, a területhasználat-tervezés, az árképzési rendszerek, a hatékony tömegközlekedés, valamint a nem motorizált közlekedési módokat kiszolgáló és a tiszta járművek energia-, illetve tüzelőanyag ellátását biztosító infrastruktúra bevonásával. Bizonyos méret felett a városokat arra kell ösztönözni, hogy minderről készítsenek városi mobilitás tervet. A városi mobilitás terveknek teljes összhangban kell állniuk az integrált városfejlesztési tervekkel. 11 Mobilitás tervezés Budapesten
Budapest közlekedés helyzetképe Motorizáció, autóhasználat ösztönzése, volt az uralkodó közlekedéspolitikai cél. A belvárosi csomópontokban aluljárók épültek A felszíni kötöttpályás közlekedés eltűnt a fő sugárutakról A hosszú felszíni vonalak tördelése miatt megnőtt a kényszerű átszállások száma A közlekedéstervezés az üzemi, üzemeltetési szempontokat helyezte előtérbe Mindezen intézkedések áldozata a városlakó ember és az általa használt közterület lett. 12 Helyzetértékelés
Budapest közlekedés helyzetképe Változó célok Az ezredfordulótól a város élhetőségi szempontjai kerültek előtérbe. Gyalogos zónák kialakítása Kerékpáros infrastruktúra fejlesztések Csillapított forgalmú övezetek létrehozása Közforgalmú közlekedés előnyben részesítése Autóbuszsávok kialakítása Hosszú autóbusz vonalak visszaállítása Közúti teherforgalom szabályozása S-Bahn koncepció megfogalmazása 13 Helyzetértékelés
Budapest közlekedés helyzetértékelés tapasztalatai Helyzetelemzések áttekintése helyzetértékelés válaszolnunk kell a Budapesten, tapasztalt közlekedési problémákra A korábbi stratégiai tervezés során nem készült olyan helyzetértékelési modell, amely több tervezési cikluson keresztül alkalmazható. Az utolsó részletes háztartásfelvétel a Budapesti közlekedési szokásokról 2004-ben készült. 2014-ben egységes forgalmi modell készül amely alkalmas a mobilitási döntési mechanizmusok meghatározására is. 14 Helyzetértékelés
Jövőkép A közlekedésfejlesztés átfogó célja Budapest közlekedésének a fővárosi városfejlesztési koncepcióban kialakított jövőkép megvalósulását kell segítenie. BUDAPEST ÉLHETŐ ÉS VONZÓ EGYEDI KARAKTERŰ FŐVÁROS AZ ORSZÁG ÉS A VÁROSTÉRSÉG INNOVATÍV GAZDASÁGI ÉS KÚLTURÁLIS KÖZPONTJAKÉNT AZ EURÓPAI VÁROSHÁLÓZAT MEGBECSÜLT TAGJA A közlekedés átfogó célja, hogy a fővárosi közlekedési rendszer segítse Budapest és várostérsége versenyképességének fenntartását, és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához. 15 Célrendszer
Közlekedéspolitikai célok Specifikus célok Budapest közlekedésfejlesztésének specifikus céljai: Biztonságos, kiszámítható és megbízható közlekedés (hatékony szervezéssel, stabil finanszírozással) Élhető városi környezet (a közlekedési igények és módválasztás befolyásolásával) Rendszerintegráció (helyi, regionális és nagytérségi szinten, az esélyegyenlőség és a gazdasági együttműködés erősítésével) 16 Célrendszer
Közlekedéspolitikai célok Operatív célok A BMT a nevezett specifikus célok elérését négy operatív cél megvalósításával látja elérhetőnek: Biztonságos infrastruktúra (a közlekedési hálózatok üzembiztos működtetése, fejlesztése, közterületek újrafelosztása, intermodális csomópontok utasközpontú fejlesztése). Megújuló járműállomány (kényelmes, utasbarát jármű- és eszközállomány, korszerűsítés, fejlesztés). Hatékony szolgáltatások (megbízható közlekedésszervezéssel és városi léptékű rendszerfejlesztésekkel). Hálózati kapcsolódások (országos, regionális és városi szinten). 17 Célrendszer
Beavatkozási területek Intézkedési csomagok A BMT a felsorolt célkitűzések megvalósításához beavatkozási területeket határoz meg. A beavatkozási területekhez részletes intézkedési csomagokat tartalmaz. Az intézkedések alapján előkészített, vagy előkészíteni tervezett és megvalósítani tervezett projektek biztosítják a kitűzött célok mielőbbi elérését. 18 Célrendszer
Ami még hátra van: Indikátor és Monitoring rendszer kidolgozása A célrendszer minden eleméhez mérhető célkitűzéseket indikátorokat határozunk meg jelenlegi (becsült) érték tervezett értékek 2030-ra személygépjármű közlekedés 35% 20% gyalogos közlekedés 18% 20% kerékpáros közlekedés 2% 10% közösségi közlekedés 45% 50% A szgj. és a környezettudatos közlekedési módok aránya 35% : 65% 20% : 80% A szgj és kk egymáshoz viszonyított aránya 43:57 30 :70 19 Ami még hátra van
Ami még hátra van: A megvalósítás lépéseinek kidolgozása Programozás projektszint Projektlista, projektek értékelése Forrás tervezés EU, önkormányzat, állam Ütemezés 2014-2020 és 2020-2030 20 Ami még hátra van
Ami még hátra van: Kommunikációs terv Társadalmi egyeztetés EU egyeztetés Észrevételek javaslatok átvezetése Közgyűlési jóváhagyás BMT közzététele 21 Ami még hátra van
Összefoglalás A közlekedéstervezésből mobilitás tervezés az alábbi lépések segítségével: Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve felülvizsgálat a mobilitás tervezés (SUMP) szellemében (2013) Balázs Mór Terv Budapest Mobilitás Terv (BMT) A fővárosi jövőkép alapján átfogó, specifikus és operatív közlekedésfejlesztési célok A célkitűzések megvalósításához intézkedések Programozás, projektek ütemezése Balázs Mór (1849-1897) 22 Összefoglalás
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!