Pedagógiai program 2015.

Újszentmargitai Hunyadi Mátyás Általános Iskola KLIK 080002 OM 031191 4065 Újszentmargita, Hunyadi u. 5. /fax.: 52/214-104 e-mail: hunyadiiskola@gmail.com Pedagógiai program 2015. 1

Mottó: Mondd és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják. /Konfucius/ PREAMBULUM Olyan intézmény működtetésében vagyunk érdekeltek, amelyben a nevelő- oktatómunka az európai, a nemzeti értékek mentén, az iskola működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre teljesíti az alapelveinkben és célkitűzéseinkben maghatározott eszméket és létrehozza az elvárt eredményeket. Olyan környezetet kívánunk teremteni, amelyben a gyermek megtapasztalja a szeretetet, a törődét és biztonságérzetet teremt, ahol jól, otthonosan érzi magát, ahol megalapozhatja tudását, kielégítheti egyéni érdeklődését, ahol kedvezően fejlődik személyisége s amelyből nyolc év után egészséges, önmagukban bízó, képességeiket és adottságaikat ismerő, és azoknak megfelelően teljesítő, alap-kompetenciákkal rendelkező tanulókat bocsáthatunk ki az iskola kapuján. Kiemeltnek tekintjük a pedagógus hivatásszeretetét, kifogástalan szakmai felkészültségét, a folyamatos megújulási készségét, a környezete iránti tiszteletét, a tanulók iránti szeretetét, következetességét, személyes példájának személyiségformáló erejét. 2

Tartalomjegyzék I. Bevezető... 6 II. Az iskola arculata... 6 1. Az iskola nevelési programja... 7 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 7 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei... 7 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai... 9 1.1.3. A nevelőtestület feladatai... 12 1.1.4.Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében 14 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink... 16 1.2.2. Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét 19 1.2.2.1. Az értelem kiművelése... 19 1.2.2.2. Segítő életmódra nevelés... 21 1.2.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés... 21 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 22 1.3.1.Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása:... 25 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 25 1.4.1. Közösségfejlesztés alapelvei... 27 1.4.1.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 27 1.4.1.2. Az osztályközösség... 27 1.4.1.3. A diákönkormányzat... 28 1.4.1.4. Iskolatörténeti hagyományok... 28 1.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki feladatok... 30 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek... 33 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:... 35 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 38 1.6.3.A beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:... 38 1.6.3.1. A beilleszkedési tanulási magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:... 39 1.6.3.2. Fejlesztésük... 40 1.6.3.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének- oktatásának megsegítésére alkalmazott tevékenységek... 42 1.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 44 1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 46 3

1.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 47 1.7.1. A tanulói részvétel az iskolai szervezetekben... 47 1.7.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: 49 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 49 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 49 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 50 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel... 51 1.9. A Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata... 52 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya:... 52 1.9.2. A vizsgatárgyak részei:... 52 1.9.3. A vizsga részei:... 53 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 53 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai... 55 2. HELYI TANTERV... 56 2.1 A választott kerettanterv... 56 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 57 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek taneszközök... 64 kiválasztásának elvei... 64 2.3.1.Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket követjük:... 64 2.3.2.Tanulmányi segédeszközök kiválasztása:... 64 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása..... 65 2.4.1 Az 1 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 65 2.4.2 A 3 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 65 2.4.3 Az 5 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 66 2.4.4 A 7 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 66 2.5. Mindennapos testnevelés... 67 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 68 2.7. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 68 2.8. A tanulók esélykompenzációját szolgáló intézkedések... 69 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái... 71 2.9.1.A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik.... 73 2.9.2. Modulok értékelése, minősítése, és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 76 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 77 2.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 79 4

2.12. Helyi (intézményi) mérés-értékelési rendszerünk... 79 2.14. A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez... 82 szükséges módszerek... 82 2.15.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 83 2.15.1.Az egészségfejlesztés iskolai feladatai:... 83 2.15.2.Az iskolai környezeti nevelési elvei... 85 2.15.2.1. Tanórai keretben... 85 2.15.2.2. Tanórán kívüli programok... 86 2.15.3.Alapelvek, célok, jövőkép... 86 2.15.3.1.Alapelvünk... 86 2.15.3.2. Általános értékek, célok... 86 2.15.3.3. Jövőképünk kialakítására vonatkozó gondolataink, terveink... 87 2.15.3.4. Jövőképünk megvalósítása... 87 2.15.4.Tanulásszervezési és tartalmi követelmények... 87 2.15.4.1. Tanórai... 87 2.15.4.2.Tanórán kívüli elemek, foglalkozások... 88 2.15.4.3. Minden tanulót egyformán érintő elemek... 88 2.15.4.4. A tanulókat különböző mértékben érintő felkínált lehetőségek... 88 2.15.5. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai... 89 2.15.5.1. Iskolakert program... 89 2.15.5.2. Hasznosítható anyaggyűjtés... 90 2.15.5.3. Arany seprű, arany lapát Tisztasági verseny... 90 2.15.5.4. Témanap: Madarak és fák napja (május 10.)... 90 2.15.6. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok... 90 2.15.7.Módszerek, tanulásszervezési formák... 92 2.15.8. Erőforrások... 93 2.15.8.1 Humán erőforrások... 93 2.15.8.1.1. Belső erőforrások... 93 2.15.8.1.2 Külső erőforrások, kapcsolatrendszer... 94 2.16.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának minősítési elvei... 95 2.16.1.A tanulók jutalmazása... 95 2.16.2.Jutalom adható:... 95 2.16.3.Jutalmazhatunk:... 95 2.16.4. A tanuló magatartása szorgalma, értékelésének szempontjai... 96 2.16.4.1.A magatartás értékelésének szempontjai és kategóriái... 97 2.16.4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai és kategóriái... 98 5

I. Bevezető Intézményünk, Hajdú-Bihar megye ÉNY-i részén, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található leghátrányosabb helyzetű kistelepülés iskolája, s ez meghatározza az általános iskola tanulói összetételét is. A romák aránya 16-17 %, a születő gyermekek körében pedig 50 %. A képzettség tekintetében a település lemaradása jelentős: a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők részaránya az országos átlagnak mindössze 59,9 %-a a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig ennél is alacsonyabb, 42,1 %. Települési szinten áttekintve a térség egészét jellemzi a középfokú- és felsőfokú végzettségűek markánsan alacsony aránya. Újszentmargitán a munkanélküliek aránya 17,2 %. A munkanélkülieken belül a tartós (180 napon túli) munkanélküliek aránya 45-50% között van. Ilyen körülmények között működik az intézményünk, és a fenti tényezők határozzák meg iskolánk arculatát, pedagógiai munkánk prioritásait. II. Az iskola arculata Újszentmargita hátrányos helyzetű kistelepülés. Az iskolánkban a gyermeklétszám jelenleg158 fő, közülük a HH/HHH gyerekek száma 107 fő (67 %). A pedagógiai programban vállaltakat 19,5 alkalmazott teljesíti, közülük 16 fő pedagógus, 3 fő óraadó pedagógus 3 technikai dolgozó és egy félállású rendszergazda végzi. Az intézmény összkomfortos, állaga, külső megjelenése megfelelő. A tantermek 52-55 m 2 nagyságúak. Udvara tágas, sportudvarral rendelkezünk. A település sajátosságai, és az intézményhasználó családok igényeinek figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, a tanulók mindenekfelett való érdeke érvényre juttatása, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az intézményünkbe járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes hátrányával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek lehetőségeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúrájában egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek. A családok helyzete sajnos egyre romlik, hiszen a szülők többnyire aluliskolázottak, szociálisan, mentálisan elmaradottak, ebből következően sok a munkanélküli, a megélhetési 6

gondokkal küzdő, ezért nagyon fontos az esélykompenzáció, és a szociokulturális kiegyenlítő szerep érvényesítése az iskolában. Valljuk, hogy minden gyermeket a nyolcadik évfolyam végére a NAT-ban és a helyi tantervben megfogalmazott követelmények területén ismeretanyagban, készségben, képességben olyan szintig juttatunk el, amelyre az adottságaik szerint el lehet juttatni. Mindezt egy tevékenységközpontú nevelő programmal valósítjuk meg. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, település adottságai a környezeti nevelést, a tanulók összetételnek ismerete a praktikus ismeretekkel, a munkára neveléssel, a megfelelő életvitelre való felkészítéssel, a kézműves alapok elsajátításával, tevékenykedtetve érvényesíti a hátránykompenzációt. A mindennapos testmozgás palettáját színesíti 1. és 2. osztályban a néptánc oktatása, míg 3. és 4. osztályban a táncoktatás. Az úszásoktatás, a 2. és 3. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 órában jelenik meg. Az alapfokú művészetoktatást a Balmazújvárosi AMI-val, való együttműködés keretein belül biztosítjuk. Mindezek megvalósítására, az egész napos iskolai oktatás keretei kiváló lehetőséget biztosítanak a gyermeknek - a megfelelő ellátás biztosítása mellett- a sokoldalú fejlődésre. 1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Intézményünk nappali rendszerű iskolai oktatást alsó illetve felső tagozaton. Ezen túl sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végzi. Nemzetiségi nevelést-oktatást, integrációs felkészítést és egyéb köznevelési foglalkozást is szervez. Nevelő-oktató munkánk alapelvei: Tanulóink olyan műveltségi alapokat és komplex személyiségfejlesztést kapjanak, melynek során minden gyermeket teljesítőképessége maximumáig juttatunk el. 7

A nevelő-oktató munkában az alábbi főbb alapelveket tartjuk szem előtt: Minden tevékenység középpontjában a gyerek áll. A szülők és a gyerekek igényeihez igazodva - azokat ismerve - sokszínű Tevékenykedtetést biztosítunk a tanulók képességének kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére az intézmény költségvetési kondíciói és szakmai lehetőségei, a szervezet működési keretei között. Nevelőtestületünk nyitott, fogékony, befogadó, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy úgy a társadalom, mint a közvetlen környezetünk kihívásának megfeleljünk. Biztonságos, barátságos, nyugodt körülményeket biztosító iskolát kívánunk működtetni. Iskolánk felelős a gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. Mindezen törvényi kötelességünknek úgy igyekszünk megfelelni, illetve eleget tenni, hogy differenciált, az egyéni képességekhez, adottságokhoz illeszkedő, személyre szabott fejlesztést végzünk. Ennek érdekében: o Az iskolába lépés első pillanatától szorosan együttműködünk a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. o A tanulóközösség kialakításában és továbbfejlesztésében együttműködünk a szülők közösségével. o Felkészítjük tanulóinkat a családi életre, a szülői szerepek alapjaira. Fontos a környezettudatos nevelés további mélyítése, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges környezetben, harmonikusan kapcsolatban éljen együtt a természettel. Kiemelten kezeljük a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megalapozását, a természet, az élő és élettelen környezetet tisztelő normák elsajátítását. Különösen vigyázunk arra, hogy se tanulóinkat, se a szüleiket ne érje semmilyen jellegű hátrányos megkülönböztetés, zaklatás iskolánkban. Az iskola helyi sajátosságai, az iskolahasználók igényei figyelembevételével fő törekvésünk az esélyhátrányok csökkentése, a tanulók mindenekfelett való érdeke 8

érvényre juttatása, tevékenykedtetve, nevelve, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása, melyet egyéni sajátosságokra tekintettel lévő fejlesztésekkel kívánunk megvalósítani. Minden gyermekkel a saját értékének megláttatása és továbbfejlesztése. Tanulóink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony kompenzációra, következetes felzárkóztató munkára van szükség. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. A kiemelkedő képességű, tehetségígéretű tanulóknak több területen lehetőséget biztosítunk tehetségük kibontakoztatására. A hátránykompenzáció érdekében Fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez a társadalmi beilleszkedésnek és az egyén boldogulásának is alapvető feltétele. Segítjük tanulóinkat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Eredményesnek bizonyult hagyományos módszereinket megtartjuk, de nyitottak vagyunk az újak befogadására, melyek növelik az eredményességet. Ezért vállaljuk fel a továbbképzéseket. 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai munkánk célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve kialakítsuk tanítványainkban azokat az intellektuális és emberi erkölcsi értékeket, melyek segítségével nem csak egyéni boldogságukat, boldogulásukat tudják megteremteni, hanem szűkebb és tágabb közösségük javát is képesek szolgálni Átfogó célunk mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek megalapozása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk, hogy: 9

meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. A tehetség kibontakoztatása érdekében az egészséges versenyszellem kialakítása, amelyre az általános iskolásnak szüksége van. Gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük. A nyolcadik osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középszintű iskolában folytathassa tanulmányait, és legyen képes eleget tenni a követelményeinek. Olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, esélye van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Játék, mozgás iránti igény kielégítése. A környezeti értékek megbecsülése, védelme. A kulcskompetenciák fejlesztése Az általános iskola által átadott iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi keretébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek a kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 10

Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudás alapú társadalomban, ahol felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulás kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az iskolahasználó családok szociokulturális jellemzői Iskolánk Újszentmargita közigazgatási területéről és Folyás településről fogadja a tanulókat. Ez a tény nagymértékben meghatározza tanulóink összetételét, a családi háttér alapján azokat a szociokulturális jellemzőket, amelyek befolyásolják pedagógiai munkánkat. Az iskolánkba járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes hátrányával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek életesélyeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúráikban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek, és személyiségfejlesztést. 11

Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Figyelmet fordítunk arra, hogy az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányait okozó tényezőket, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani. 1.1.3. A nevelőtestület feladatai A fenti kihívásokat kezelni. Változásmenedzseléssel, változatos módszerekkel a nemkívánatos környezeti hatásokat, a kedvezőtlen személyiségvonásokat kompenzálni, feltárni a gyermekekben lévő képességeket. Iskolánk pedagógiai törekvéseit a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók képességeiknek megfelelő teljesítményre való ösztönzése határozza meg. Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók alapkészségei. Feladatunk, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Korszerű, konvertálható alapműveltséget nyújtsunk a gyerekeknek. Alakuljon ki bennük az önálló tanulás képessége. Részfeladat: A tanulás technikájának elsajátítása. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy a megnövekedett ismeretanyaghoz is legyen megfelelő tanulástechnikájuk. Tanulóink az ismeretbővítő forrásanyagokat (szótár, lexikon, kézikönyvek, Internet, egyéb információhordozó) tudja megfelelően és szelektíven alkalmazni. 12

Erkölcsi nevelés terén kulturált magatartású, erkölcsi tartással bíró, az értékes emberi tulajdonságokat felvállalóvá nevelődjenek tanulóink. Megvalósulása az erkölcstan oktatásában. Művészeti nevelés terén lehetőséget biztosítunk: művészeti élményeik megéléséhez (saját alkotásai által is) művészeti értékei értelmezéséhez saját emberi értékeik tudatosításához nemzeti identitásuk erősítéséhez Egészséges életmód és szokásrendszer kialakítása. Ehhez az intézményben biztosítjuk a szükséges feltételrendszert, az iskolában és az iskolán kívüli nevelésben a tevékenységeket. Ismerje meg az egészségkárosító szokásokat, és utasítsa el életmódjával. Munkára nevelés terén részfeladataink a következők: o legyenek motiváltak a munkaszerepekre tanulóink, végezzenek életkori sajátosságaikhoz illeszkedő, használati értékkel bíró feladatokat. o tevékenykedtetésük színterei: - a tanítási órákon (tanulói kísérletek, csoportos és egyéni munkafeladatok, kézműves tevékenységek) - az iskolai önkiszolgáló tevékenységek körében, - népi kismesterségek megismerése rajz, technika órákon és tanítási órán kívüli foglalkozásokon, - az egész napos iskolai foglalkozások keretében: természetben fellelhető anyagokból használati tárgyak készítése, a műhelyben, anyagok megmunkálása, szerszámok használata, életvezetés, háztartástan, kertművelés tanulása tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon Az informatikai oktatásban feladatunk, hogy jártasság szintjén sajátítsák el a tanulók az informatikai ismeretek alkalmazását, az internet helyes alkalmazását Az idegen nyelv oktatását a negyedik évfolyamtól kezdjük. Jelenleg az angol nyelvet tanítjuk, feladatunk más népek életének, szokásainak megismertetése, a nyelvismerettel az európaiság fejlesztése a tudatukban. Épített és a természeti környezet megbecsülésére nevelés 13

Részfeladat: tanúsítsanak értékóvó magatartást, kapcsolódjanak be a természetvédelmi munkába, felhasználva ehhez a közvetlen környezetükben lévő Hortobágyi Nemzeti Park és az újszentmargitai Tilos erdő természeti szépségét, értékeit, és közelségét. Nemzeti identitás, egészséges magyarságtudat megalapozása, helyi és népi hagyományok ápolása. Részfeladat: elérni tanulóinknál, hogy büszkén vállalják magukat magyarnak, Hajdú-Bihar megyeinek, újszentmargitainak. Tolerancia, a másság elfogadása Integrált nevelés Együttműködésre való nevelés, kooperatív technikák alkalmazása. 1.1.4.Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében Munkánkban nagyobb hangsúlyt helyezünk: o A nevelésre, ezen belül is a személyiségfejlesztésre, és a közösségfejlesztésre, tevékenykedtetésre. A következő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk alapelveink, céljaink, feladataink megvalósításához: o Legfontosabb a tanítási óra eredményessége. Gyermekközösségünk összetétele igényli a differenciált foglalkozást, és azt, hogy kerüljük az egysíkú óravezetést. o A tanítási órán kívül is változatos lehetőségeket, tevékenységeket kínálunk fel számukra. Ezek: felvételi előkészítő foglalkozás (8. osztály). az egész napos iskolai oktatás felzárkóztató foglalkozás. a tehetséggondozó délutáni programok - tehetségpont. A kirándulások, táborok a környezetünkkel szembeni értékóvó magatartás alakítását is szolgálják. Testvériskolai programok bonyolítása. (pályázati forrásból.) Ugyancsak a környezetvédelemre nevelést erősítik az évről évre megrendezett takarítási akciók. 14

A demokratikus jogok gyakorlását az emberi jogok tiszteletben tartását az iskolai diákönkormányzati munkában élhetik meg. Egészséges életmódra nevelésüket erősítik az országos szervezésű egészségvédelmi programok. Részt veszünk a község Egészségnevelési programjának megvalósításában. Drog-prevenciós programokat szervezzük, célunk, hogy a tanuló: o ismerje meg a drog veszélyeit o szabadideje eltöltéséhez hasznos elfoglaltságot találjon o ezért a sportolás lehetőségét kínáljuk fel: kerékpározás, labdajátékok, foci-suli, asztalitenisz, versenyeken való részvétel, nyári úszás-oktatás. o játszóházi programokat szervezünk: - tantárgyi tanulmányi versenyeken való részvételre ösztönözzük a tanulókat. - a cigány tanulókat ösztönözzük arra, és segítjük abban, hogy elérjék az a tanulmányi eredményt, amellyel pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjakra. (pl. MACIKA ösztöndíj, Útravaló ösztöndíj program) - Kábel TV hirdetéseiben tájékoztatást adunk az iskolában folyó munkáról, eseményekről - Pályázatokon való részvételre ösztönözzük a tanulóinkat. - Iskolai ünnepélyeink, rendezvényeink megszervezésében számítunk az aktivitásukra. - Helyet biztosítunk a hitoktatásnak és beillesztjük az egész napos iskolai keretekbe. Feladat: az egészséges életmódra nevelés feltételeinek a javítása a fentiekben leírtak szerint, valamint a tanítási órán kívüli programok változatosságát folyamatosan biztosítani és aktualizálni, hogy a tanulók érdeklődését ébren tartsa, vonzóak legyenek számukra. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolába belépő tanulók között jelentős neveltségi szintkülönbség van. A nagyobb részt nehéz megélhetési körülmények élő családokból érkező gyerekek szocializációs problémákkal küzdenek. Az ingerszegény környezet, a halmozottan hátrányos helyzet, a negatív társadalmi hatások érvényesülésének veszélyeit hordozza. Ez a helyzet szükségszerűvé teszi a személyiségfejlesztési feladatok kiemelt kezelését. 15

Alapelvünk az, hogy az emberi személyiség nem eleve adott emberi minőség, hanem az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés, és önfejlődés eredménye. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, tudatuk, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük személyiségük kibontakozását. 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel és - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunkban olyan közös gondolkodás szükséges partnereink részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, - egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. Nevelőmunkánk jellemzője, hogy az általános emberképtől haladva ragadja meg az egyedi emberben a személyességet, a személyesség kapcsán pedig a személyiséget. Pedagógiai gyakorlatunknak ugyanis a személyiségfejlesztés, azaz az egyén lehetőségeinek viszonylag teljességre törekvő kiaknázása. A személyiségfejlesztés során igényes, magas színvonalú fejlesztő feladatokkal szembesítjük tanulóinkat, tekintettel az érési folyamataikra, és széles körű, mindent megismerni akaró érdeklődésükre, kíváncsiságukra, széles körben 16

mozgósítható képességpotenciáljukra. Eközben figyelemmel kell lennünk arra, hogy világképüket és énképüket nemcsak a család, nemcsak az iskola, hanem a tömeg-tájékoztatás is alakítja. A tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési feladatok különböző részfolyamatokból tevődnek össze, hiszen a tanulást, a valaminek a megtanulását a gyerek végzi, akinek a szükséglete, érdeklődése, képessége, magatartása, jelleme, identitása, világképe s attitűdje nagyban meghatározza a tanulás sikerét vagy kudarcát. Ezekre kell befolyást gyakorolnia minden pedagógusnak a tanulási folyamatban, amikor a kultúra értékvilágát közvetíti, amikor a kultúra elsajátításában segíti és irányítja tanítványait. A személyiségfejlesztés feladatai nevelő-oktató munkánk során - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása Pedagógiai gyakorlatunk során a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében a fenti képességeket kiemelt figyelemmel fejlesztjük. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók növekvő aránya miatt fontos, hogy a differenciált és egyéni fejlesztés kerüljön előtérbe iskolánk nevelő-oktató munkájában, s e munka középpontjában a személyiség fejlesztése kell, hogy álljon. Elsődleges feladat, hogy minden egyes gyermek adottságainak és képességeinek megfelelően a legmagasabb teljesítményt nyújtsa. 17

Fontos feladat, hogy a tanulóink számára biztosítsunk olyan tevékenységeket, melyek valamelyikében minden egyes gyerek megtalálja azt a területet, amelyben sikerélményhez juthat. Iskolánk lehetőséget biztosít a kreatív készségek kibontakoztatására (sport, művészet, kézművesség, tánc, zene stb.). A türelem, a szeretet, az egyéni gondoskodás, s az érvényesülési lehetőségek biztosítása megteremti tanulóink számára, hogy magukénak érezzék iskolájukat. A beiskolázási időszakában nagyon fontos azon információk megszerzése, melyek meghatározzák a gyerek addigi személyiségfejlődését. A problémás esetek korai felismerése ha szükséges, szakemberek közreműködésével - lehetővé teszi a megfelelő korrekciós munka megtervezését és érvényesítését. A kisiskolások különböző kialakult szokásokkal jönnek az iskolába. Az iskola rendje megváltozott életmódot jelent számukra, megtanulnak alkalmazkodni a kötelező szabályokhoz. Illemtudó magatartás társaikkal és a felnőttekkel a normák megalapozása Szokásrend kialakítása, önkiszolgálás, igényesség önmagával és környezetével szemben. Munkafegyelem, kötelességtudat, önművelés igénye. Az együttműködési készségük fejlesztése. A kifejezőkészségnek és kommunikációs képességének gazdagítása. A megismerő tevékenység, az értelmi erők fejlődése befolyásolja a jellemfejlődést és az akarati vonások alakulását. Így tanulóinkat a pontos érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésén keresztül juttatjuk a logikus, elemi törvényeken nyugvó fogalmi gondolkodás kialakulásáig. Nevelésünk motívumrendszerét úgy alakítjuk, hogy a személyiség különböző szükségleteiben a személyiségfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése álljon. Minden ember egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és nevelés hatására változnak, fejlődnek. Az egyén veleszületett személyiségjegyeire kell építeni a személyre szabott fejlesztő munkát. Rendkívül fontos az óvoda-iskola átmenet pedagógiai kezelése az óvodai dokumentáció tanulmányozása a szakmai konzultáció. Az első évfolyamra való beiskolázással 18

összefüggésben szükséges az óvoda-iskola együttműködésének szakmai alapelveit meghatározni, a beiskolázás előzményeit az óvodából történő átlépés folyamatosságát biztosítani. Ez azért fontos, mert a településen csak egy óvoda és általános iskola működik, valamint sok a hátrányos helyzetű gyermek. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepe van a nevelő személyiségének (hiteles példa, modell), a tananyagtartalomnak, a módszernek, a gyakorlatnak, a cselekvésre serkentő motivációknak, a tanár-diák együttműködési készségnek. A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata az érzelmi és értelmi kompetencia, a szociális érzékenység, a közösségi nevelés fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, összességében a pozitív egyéni értékrend megalapozása. A személyiségfejlesztésre vonatkozó feladatainkat az általunk meghatározott pedagógiai alapelvekből és célokból bontjuk le. Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a Művelődési Ház és Könyvtárral, a felvételi körzet családsegítő és gyermekjóléti szolgálataival és civil szervezetekkel. 1.2.2. Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét 1.2.2.1. Az értelem kiművelése Azért fordítunk a személyiségfejlesztés e területére nagy gondot, mert az alapelveink, céljaink, feladataink között megfogalmazottak (szilárd alapkészségek, konvertálható tudás, önálló tanulás képessége) megvalósításához ezek nélkülözhetetlenek. Az iskola egész életét úgy alakítjuk, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, szociális kommunikációra kínáljon lehetőséget. Legfontosabb, hogy mindenki találjon a kedvére való tevékenységet az iskolában a tanulás, a játék, a munka terén és minél teljesebben bontakozhasson ki személyisége. A tanulás, tanítás folyamatában a tanulási motívumok kialakítását, fenntartását a személyiségfejlesztés fontos területének érezzük. A sokkomponensű pedagógiai feladatból az alábbiak kialakítására, fejlesztésére törekszünk: 19

o Tanulási kötelességtudat Fenntartása érdekében olyan feladatokat tűzünk ki, amelyek, elvégezhetők a tanulók számára és azok teljesítését következetesen ellenőrizzük. o Tanulási igényszint kialakítása Adottságuknak, képességüknek megfelelő teljesítményt érjenek el. Kétirányú eltérést tapasztalunk: vagy nem nyújtja azt a teljesítményt, amire képes lenne, vagy - ez inkább szülői elvárásként jelenik meg - több, jobb eredményt szeretne, mint amire képes. o Tanulási ambíció Erősödjön meg a tanulókban az a tapasztalat, hogy eredményeket elérni, érvényesülni csak teljesítmények árán lehet. o Tanulás tanulása Fontos, hogy tanulóink a kor kihívásainak megfelelően az élethosszig tartó tanulásra készülve elsajátítsák a hatékony információfeldolgozás képességét. Kognitív képességek terén fejlesztendő területeink: o A megfigyelés és annak lejegyzése. o Az írott szöveg átkódolása cselekvéssé (feladatok értelmezése) o A méréssel működő értékelési képesség (mértékek ismerete, mértékváltás) o Tapasztalati és értelmező nyelvtudás. o Eszköze az olvasás, amit egyre inkább mellőznek tanulóink. o Beszéd és beszédértés Gyakran előforduló hibák a kialakulatlan beszédtechnika, artikuláció, főként kisiskolás korban; növekszik a dyslexiás gyerekek száma. o Emlékezet fejlesztése o Olvasás és íráskészség fejlesztése o Formalizált kommunikáció: a táblázatok, szótárak, lexikonok, számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők használata a tanulók jövőjét illetően nélkülözhetetlen lesz. o Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. o Tanulási módok megalapozása, fejlesztése. Önálló tanulási képességek alakítása. (szövegfeldolgozás rendszeres tanórai gyakorlása) Szociális tanulás (egymástól tanulunk - napközi, felzárkóztató foglalkozások) 20

Tantárgyaink tananyagából, vagy annak részeiből kikeressük azokat a tananyagtartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist, és ezeket a tartalmakat a tanulók által szívesen végzett feladatokká alakítjuk. (munkáltatás, tevékenykedtetve nevelés). 1.2.2.2. Segítő életmódra nevelés Fejlesztése érdekében olyan értékrend, légkör kialakítását és megtartását akarjuk, amely az iskolai és az iskolán belül működő kisebb közösségek életében elősegíti az tapasztalatszerzést a tanuló számára, hogy megérezze a kölcsönös megértésnek, együttérzésnek, a segítőkészségnek az előnyeit, és hiányának a hátrányos következményeit. A kötődés, ragaszkodás, egymás elfogadása, hovatartozási hajlam kialakulásának a jó érzését tapasztalják meg tanulóink. Kooperációs készségüket, a csoportban való együttműködés képességét, közös feladatok megoldása, együtt cselekvés által gyakoroljuk. Az iskola életrendünk segítse a szokásrendszer kialakulását, gyarapodását, és gyakorlását. Illemtudás terén a helyzet felismerésnek, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak az udvarias illedelmes, de természetes viselkedés szokásainak kialakítását célozzuk meg. 1.2.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges, kulturált lét legyen igényük tanulóinknak. Szeretnénk megláttatni velük, hogy minden ember érdeke, célja a létezés, a testi-lelki egészség, a jó közérzet, szervezetének védelme, fenntartása, a személyiségének fejlődése, karbantartása. A személyes képességek három területének fejlesztésével szeretnénk elérni az egészséges, kulturált életmód alapjainak kialakítását és fenntartását tanulóinknál: a) önkiszolgáló képességek fejlesztése (testi képességek, önellátási képesség, befogadóképesség, önkifejezési képesség) b) önvédelmi képesség (egészségvédő, identitásvédő képesség) c) önreflexív képesség (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség) 21

Ezeket a személyiségfejlesztő nevelési feladatokat az életkori sajátosságoknak megfelelően ki-ki a maga tantárgyában, munkaterületén tanítási órán és tanítási órán kívüli tevékenységek során oldja meg. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődéslélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát, mivel a jó a tanulók egyéni fejlődéséhez mért eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Az alábbi értékeket kívánjuk közvetíteni: egyetemes és magyar kultúrára műveltségi elemeit erkölcsi, etikai értékeket magatartási viselkedési normákat, modelleket. Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendjében megfogalmazottak szabályozzák, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk. Konkrét tennivalónk, hogy követelményeinek meggyőzéssé, a normák rendszere belátássá, a nevelési folyamat eredményeként szülői házzal együttműködve magatartássá alakuljon tanulóinkban. 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Bevezetés Az iskolai egészség fejlesztést és az új köznevelési törvény, a megújuló NAT elősegíti és elvárja. Az ehhez szükséges törvényi jogszabályi hátteret a 2011.évi CXC. törvényben jogerőre emelte. E törvény 27. (11.) és a 97. (6) bekezdése tartalmazza a mindennapos, azaz a heti 5 órai testnevelést minden évfolyam részére. Ennek megvalósulása felmenő rendszerben 2012 szeptemberében 1. és az 5. évfolyamon már megkezdődött. 22

Intézményünk egészségnevelési alapelvei: - ismeret átadás és attitűd kialakítása a megelőzés céljait szolgálja - helyes viselkedési normák kialakítására irányuljon. - öntevékenységre ösztönözzön - tervszerű szervezett és rendszeres tevékenység legyen - terjedjen ki az iskola minden tanulójára és felnőtt dolgozóira, valamint a szülők bevonására is Iskolai egészségfejlesztési programunk a korszerű egészség nevelésre valamint az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás a szabadidő aktív eltöltése a mindennapos testmozgás a személyi higiénia az egészséges biztonságos környezet kialakítása az egészség károsító magatartásformák elkerülése a járvány ügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Tanórákon: Alsó tagozaton: környezet ismeret, testnevelés, technika tanórák keretén belül. Felső tagozaton: természetismeret, biológia, technika és életvitel testnevelés, osztályfőnöki órák keretén belül. Projekt napok egészség projekt nap, őszi termés projektnap Tanórán kívül: Tömeg sport, kirándulások Jövőkép - hosszú távú célok Iskolai egészség fejlesztésünkkel ahhoz járulunk hozzá, hogy tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolai pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységbe be kell épülnie. 23

Ezek közé tartoznak az alábbiak - önmagunk ismerete, lelki egészség védelem - egészségi állapotunk ismerete - a mozgás fontossága - személyi higiénia - a stressz helyzetek kezelése - baleset megelőzés, veszélyek felismerése - káros szenvedélyek - negatív kortárs csoportok ellensúlyozása - környezetvédelem Az egészség fejlesztésben a képzett pedagógusoknak támaszkodniuk kell az osztályfőnökök az iskolai védőnői szolgálat szoros együttműködésére a valamennyi nevelő és munkaközösség vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: - intézményvezető - mentálhigiénés pedagógus - iskolaorvos, védőnő - diákönkormányzatot segítő pedagógus - gyermek és ifjúságvédelmi felelősök - napközis nevelők Egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése: A hatékony és következetes egészségnevelés megvalósításához konkrét feladatok tevékenységek sikeres végrehajtása szükséges. Ennek előfeltétele az alsó és felső tagozatban folyó munkák és a célok megvalósításának feltétele és a helyzetelemzés. További feladataink: A megvalósításhoz nagyfokú rendszeres együttműködésre van szükség az iskolaorvossal, védőnővel, Gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, a szülőkkel. Legfontosabb feladatunk tanulóink felé a reális önértékelés kialakítása, az agresszív antiszociális magaratási formák csökkentése. Az internetes világ okozta személyiség torzulásokra való figyelem felhívása. Más, hasznos szabadidős tevékenységek felkínálása 24

tanulóink számára / udvari pin- pong, iskolai dísznövény kert gondozása, természetjáró szakkör indítása horgász szakkör indítása / Iskolai kis közösségek összetartó erejének növelése, kis közösségi terek kialakítása az iskolaudvaron/ filagória, játszótér kicsiknek/ kosárlabda pálya/ 1.3.1.Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása: Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása tanítási órákon belül / osztályfőnöki biológia egészségtan és testnevelés órákon és délután szakköri foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - megismertetni a környezet elsősorban a háztartás az iskola és a közlekedés a veszélyes anyagok testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. - felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzősére, kezelésére. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának formái: Alsó tagozaton szervezetten környezetismeret óra keretén belül történik Felső tagozaton szervezetten: biológia testnevelés- egészségtan osztályfőnöki órákba beépítve történik. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának számon kérése: Tanórákon az osztályfőnökök és a szaktanárok által összeállított elméleti és gyakorlati feladatok lapján 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés: a formális közösségek fejlesztése: - közös érdek - közös cél 25

- közös értékrend - közösen alakított és elfogadott normák alapján A közösségek fejlődését befolyásolják a környezeti tényezők, az életkori sajátosságok és a közösségi tapasztalatok. Fontos a partnereink nevelőerejének kiaknázása tanulóink egyéni fejlődése érdekében. Cél:- a tanulókból váljanak a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait, technikáit eredményesen elsajátító, alkalmazni tudó állampolgárok. - a közösség segítse az egyének fejlődését - képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés szintén igen szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítő képességet, a vezetési, versengési képességeket is. A személyiségfejlesztés iskolai közösségben történik. Területei: - tanítási órák - egyéb iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások, sportfoglalkozások, szakkörök) - diákönkormányzat - az egész napos iskola által biztosított keretek - szabadidős tevékenység Az iskolai nevelő-oktató munka tehát nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is. A tanulók a képzés során elsajátítják a közösségi élethez szükséges együttműködési (egymásrautaltság, mások elfogadása, kapcsolatteremtési képesség, szereptől függő alá-fölé rendelési viszony, egy mindenkiért, mindenki egyért ) kompetenciákat. 26

A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. 1.4.1. Közösségfejlesztés alapelvei Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt. 1.4.1.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egyes évfolyamokon lévő azonos életkorú csoportok működtetése közösségi élményeken keresztül valósul meg. E területen megvalósuló személyiségfejlesztésünk az iskola egész területét átfogja. A csoporthoz tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza, és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások, és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok, és az értékek tiszteletére és megbecsülésére, védelmére neveljük tanulóinkat. 1.4.1.2. Az osztályközösség Az egy osztályba járó tanulók alkotják. Pedagógus vezetője az osztályfőnök, akit az intézményvezető bíz meg. 27

1.4.1.3. A diákönkormányzat Az iskolában a diákság legfontosabb érdekképviseleti fóruma az Iskolai Diákönkormányzat. Alulról építkező szervezet, melynek tevékenységét megbízott tanár segíti. Munkáját a Szervezeti és Működési Alapszabályzat alapján végzi, melyet a tantestület elfogadott és jóváhagyott. Folyamatos kapcsolatban van az iskola vezetőségével. Szervezi és irányítja az iskolai diákélet eseményeit, szabadidős programokat kínál a diákoknak. A DÖK az iskola tanórán kívüli megmozdulásainak, az iskolai diákélet eseményeinek a koordinálója. A demokrácia tanulásának és gyakorlásának a tanulók önszervezett fórumai adhatnak teret. Az iskola összes tanulója beletartozik, így joga és feladata a véleményalkotás a diákokat érintő ügyekben, döntési jogköreivel is élnie kell. Fontosnak tartandó, hogy a tanulók saját maguk közül választott diák önkormányzati (DÖK) képviselőkön keresztül már gyakorolhatják a közéletiséget, és érdekképviseletet A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja és őrzi, folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. 1.4.1.4. Iskolatörténeti hagyományok A tanulóközösség által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport programok szervezésében és lebonyolításában. Célunk megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: Megemlékezés iskolánk névadójáról, Hunyadi Mátyásról. Elsősök köszöntése a tanévnyitó ünnepségen. 28

Ballagási ünnepség. Az iskolán belüli tanulói közösségek: osztályközösségek napközis csoport szakkörök sportkör, diákönkormányzat hitoktatásban résztvevők köre A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Céljai Feladat Tevékenység Felelős Sikerkritérium Tanulóink A közösségi - Társas kapcsolatok Osztályfőnökök - Tanulóink legyenek együttműködés normáinak Magyar, történelem, mindennapi nyitottak, szabályainak elsajátítása ének tantárgyakat életében jelen van toleránsak elsajátíttatása - Más népek tanító nevelők az együttműködés Különböző kultúrájának Ember- és képessége szokások, megismerése társadalomismeret - A beteg, sérült, életmódok, kultúrák megismertetése - Cigány népismeret modult tanító nevelő oktatása fogyatékos embertársaik iránt segítőkész magatartás alakul ki tanulóinkban. - Megfelelő kapcsolat a magyar és a cigány kisebbséghez tartozó tanulók között 29

Problémameg - Kommunikáció Személyes - Tantárgyak oktatói - Kialakul oldó s képességek tapasztalatok - DÖK munkáját tanulóinkban a képességük fejlesztése. szerzése az segítő tanár vélemények, fejlesztésével - Önálló ismeret- együttműködés, a érvek alkalmassá szerzés, környezeti konfliktus kifejtésének, tenni vélemény- közös kezelése és értelmezésének és tanulóinkat az formálás és megoldása terén. megvédésének esetleges kifejezés képessége. kudarcok fejlesztése - Kulturált feldolgozására kommunikáció Harmonikus - Pozitív - Egészséges - Egészségtan modult - Érdeklődés, kapcsolat a értékrend életmód, lásd: tanító nevelő aktivitás alakul ki természeti és kialakítása. Egészségnevelési - Természet-ismeret tanulóinkban a társadalmi - Jog és program. tantárgyat tanító téma iránt. környezettel kötelesség - Biztonságos élet, nevelő - Pozitív viszony ismerete. lásd: környezet- - KRESZ ismeretek kialakulása ezen - Nemzeti nevelési program oktatása: értékekhez. kultúránk - Szűkebb környezet osztályfőnökök rétékeinek természeti - DÖK munkáját megismerése. értékeink, segítő nevelő hagyományaink ápolása, értékeink megőrzése. 1.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 30