A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi jogszabályokban Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos Fórum, 2010. november 17.
ILO. 159. egyezmény 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről 1993. évi XCIII. a munkavédelemről 2003. évi CXXV. az esélyegyenlőségről 217/1997. Korm. Kötelező egészségbiztosításról 6/1996. MüM a foglalkozást elősegítő támogatásokról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2007. évi XCII. a fogyatékossággal élő személyek jogairól 176/2005. Korm. a munkáltatók akkreditációjáról 177/2005. Korm. a foglalkoztatók költségvetési támogatásáról 12/2007. Korm. a képzés normatív támogatásáról 213/2007. Korm. az ORSZI-ról 321/2007. Korm. a komplex rehabilitációról 132/2009. Korm. TÁMOP programok támogatásáról 335/2009. Korm. a súlyos fogyatékosok adóalapjának csökkentésére 49/2009. EüM a súlyos fogyatékosság minősítéséről 27/1995. NM a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 89/1995. Korm. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról 33/1998. NM a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról 3/2002. ESzCsM a munkahelyek munkavédelmi követelményeiről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Nemzeti ILO Tanács Nemzetgazdasági Minisztérium EGYSZERŰSÍTETT JELENTÉS a szakmai rehabilitációról és foglalkoztatásról 45 jogszabályt sorol fel
2009.Évi CXXXIV. tv a rehabilitációs hozzájárulás 1991.évi IV. 41/A módosítása 2010. január 1 től lépett hatályba. Amennyiben a munkáltató 20 főnél többet foglalkoztat és a foglalkoztatottak 5% a nem megváltozott munkaképességű, úgyévi964.500 Ft. Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni.
A 176/2005 (IX.2.) Korm. rendelet értelmében megváltozott munkaképességű munkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje 4 órát eléri, ha a munkaképesség csökkenése OOSZI szakvélemény alapján 50%-os mértékű, vagy az egészségkárosodás mértéke ORSZI szakvéleménye szerint 50-79%-os mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy
Megváltozott munkaképességűnek minősül az egészségkárosodás mértéke az ORSZI szakvéleménye szerint 50-79%-os mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és nem rehabilitálható, ha a munkaképesség csökkenés 67-100%-os mértékű, látás-, értelmi-, hallás-, mozgásfogyatékosnak minősül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
49/2009 (XII.29.) EüM rendelet értelmében: A súlyos fogyatékos dolgozó összevont adóalapját csökkentő kedvezményben részesül, 3500 Ft/hó. 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségről az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A súlyos fogyatékosság minősítéséről a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki.
Problémák A megváltozott munkaképességű és a súlyosan fogyatékos foglalkozási rehabilitáció szempontjából ugyanazt az eljárást igényli, vagyis a munkát adaptálni kell a munkavállaló egészségi állapotához. Ugyanakkor adózás szempontjából a két csoport nem azonos elbírálás alá esik. Így a munkáltató nem érdekelt abban, hogy a korlátozással alkalmas munkavállalót foglalkoztassák.
Rehabilitáció az OSAP jelentésben 4.2.9. Rehabilitáltak száma összesen ebből 4.2.9.1 Azon megváltozott munkaképességűek, akik érvényes ORSZI/OOSZI határozattal rendelkeznek és rehabilitálandók.. 4.2.9.2 Azon megváltozott munkaképességűek számát kell beírni akik ORSZI határozattal nem rendelkeznek, de súlyosan fogyatékos, ezért foglalkozás-egészségügyi rehabilitációs intézkedés szükséges.
Foglalkozási rehabilitációs intézkedések száma az alapszolgálatoknál
IGAZOLÁS Komplex rehabilitációhoz szakvélemény adása a 2007.évi LXXX.IV. törvény értelmében. Ha beteg foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának ("üzemorvos") tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e. Közreműködés a munkáltatónál a rehabilitációs eljárásokban 27/1995. NM rendelet Munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye ALKALMAS.. korlátozással
Esetismertetés T.L.(sz.1962) 20 évig mentőgépkocsi vezetőként dolgozott. 30 napot meghaladó betegállomány miatt soronkívüli alkalmassági vizsgálatra jelentkezett. Diagnozis: Lumboishalgia l.s. Discus hernia L.IV. I.fokon nem alkalmas
Esetismertetés II. fokon alkalmatlan Az észlelő orvos foglalkozási megbetegedésként bejelentette az OMMF-nek. Kivizsgálás után a dokumentáció bekerült az OMFI-ba, ahol D 12 kódszámmal nyilvántartásba vették. A dolgozó újból táppénzbe került.
ORSZI szakvélemény Diagnózis intervertebláris discus degeneráció. Kezelés hatására tünet és panaszmentes. Mozgásszervi károsodás 5%. (I.fokon 18% volt) Egészségkárosodása csekély mértékű. Jelen munkakörében foglalkoztatható. Felülvizsgálata nem szükséges.
Foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek feladata a foglalkozási rehabilitációban A munkaköri alkalmasság II. fokú elbírálása (szükség esetén rehabilitációs javaslattal). Megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságának szakvéleményezése. Megváltozott munkaképességű munkanélküliek vizsgálata a TÁMOP programokban való részvételhez.
II. Fokú vizsgálatok az OMFI-ban 2006-2009 között Összes vizsgáltak száma: 350 fő
II. fokon vizsgáltak 2006-2009 között
I. fokú vizsgálat eredménye
I. és II. fok eredményei
A II. fokra küldés oka
II. Fokú vizsgálat eredménye
Foglalkoztathatóság szakvéleményezése Annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, illetve, hogy mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet. Célcsoport: megváltozott munkaképességű munkanélküli
A foglalkoztathatóság elbírálása a megváltozott munkaképességű munkanélküli vizsgálata, egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok áttekintése, a munkakapacitás és a kiegészítő szakvizsgálatok értékelése, a munkaügyi szervezet által megjelölt munkavégzésre vonatkozó munkahelyi kockázatok számbavétele, a foglalkoztatás korlátozásáról szóló adatok összevetése a vizsgálati adatokkal, értékekkel, dokumentumokkal, szakvélemény adása a foglalkoztathatóságról a korlátozások és a tiltások megjelölésével a munkaügyi szervezet számára.
A foglalkoztatás kizáró és korlátozó tényezői A kizáró ok annyit jelentett a rehabilitációs csoport tagjai számára, hogy az adott foglalkozásban a vizsgált személy a munkavégzésre nem alkalmas, a korlátozó tényező esetén viszont a körülmények figyelembevételével mérlegelésre volt lehetőség. Kizáró ok: A kizáró ok azt jelenti, hogy a vizsgált személy nem alkalmas az adott foglalkozásban való munkavégzésre, mert annak során a foglalkozásra jellemző olyan - a munkavégzésből és/vagy a munkakörnyezetből eredő hatás éri, amely állapotával nem egyeztethető össze, számára megengedhetetlen igénybevételt jelent, ezért várhatóan egészségét (tovább) károsítja.
A foglalkoztatás korlátozó tényezője A korlátozó tényező azt jelenti, hogy a munkavállaló nem alkalmatlan egyértelműen az adott foglalkozásban való munkavégzésre, ezért mérlegelni kell a munkavégzésből és/vagy a munkakörnyezetből eredő hatás mértékét, időtartamát, gyakoriságát; akedvezőtlen hatás kiküszöbölésének lehetőségét; az egészségkárosodás mértékét.
A foglalkoztatás korlátozó tényezőinek főbb csoportjai Foglalkoztatási korlátok: 1. Az érzékszervekre és a beszédkészségre 2. A testhelyzetre és a helyváltoztató mozgásra 3. A fizikai munka nehézségi fokára 4. Egyéb munkavégzési módokra 5. A munkakörnyezet kóroki tényezőire 6. Egyéb tényezőkre (munkaidő, munkarend)
Munkavégzést akadályozó korlátok: lakatos Kizáró ok, ha a munkavállaló: kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas tartós kényszer-testhelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet karok, kezek, ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet közepesen nehéz munkát nem végezhet zajos munkahelyen munkát nem végezhet
Korlátozó tényező, ha a munkavállaló jó látást igénylő munka végzésére teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére ép hallást igénylő munka végzésére jó egyensúly-érzést igénylő munka végzésére nem alkalmas; tartós állómunkát fokozott figyelmet igénylő munkát fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet.
Társadalmi Megujulás Operatív Program TÁMOP 1.1.2 program célja A program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A 2008.01.01-i indításkor a program a hátrányos helyzetű álláskeresők segítését célozta meg.
A TÁMOP 1.1.2 program tervezett országos eredménye a 2008-2011 szakaszban Programba bevont személyek száma legalább a 48 000 főt érje el. Programot sikeresen befejezők száma legalább a 38 000 főt érje el. Képzésben résztvevők száma legalább a 30 000 főt érje el. Képzést sikeresen befejezők létszáma legalább a 28 600 főt érje el. Az egyéni program befejezése utáni 180. napon foglalkoztatottak száma a sikeresen befejezők 33 %-át érje el, de legalább a 14 000 főt.
TÁMOP 1.1.3 Út a munka világába teljes képzési díj megtérítése, a képzéshez kapcsolódó költségek szállás, élelmezés, helyi, illetőleg helyközi utazás költségének megtérítése, a képzés időtartama alatti keresetpótló juttatás és járulékai megtérítése, hozzájárulás a képzés időtartama alatt igénybe vett gyermekfelügyelet költségeihez, hozzájárulás a képzés időtartama alatt a hozzátartozó ápolásával, gondozásával felmerült költségekhez;
Beiskolázás előtti alkalmassági vizsgálatok száma
Beiskolázás előtti alkalmassági vizsgálatok eredménye
Beiskolázás előtti vizsgálatok. Esetismertetés. Klíma és hűtőszekrény szerelőnek OKJ-s képzés formájában beiskolázták. P.P. 27 éves férfi, budapesti, 8 osztályt végzett. Panaszai: fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, bizonytalan járás. A leleteiben szereplő dg-ok: hypertonia, arteriosclerosis, vertigo, vestibularis syndroma. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat: RR 190/110, bizonytalan járás, Romberg kivitelezhetetlen, mko. Fülön minden frekvencián jelentős halláscsökkenés
A vizsgálat eredménye I. fokon Nem alkalmas II. fokon Nem alkalmas
Következtetések A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyeknek egymástól eltérő jelentős feladata van a foglalkozási rehabilitációban. A jelenlegi szabályozás nincs teljesen összhangban a foglalkozás-egészségügyi szakmai kritériumokkal. Az ORSZI szakvéleményezésbe célszerű lenne foglalkozás-egészségügyi szakorvost is bele vonni.
Köszönöm a figyelmüket!