Személyiség és Pszichológia (1)

Személyiség és Pszichológia (1) Mi a pszichológia? A viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata gyűjtőfogalom, eklektikus, különféle elemekből összeválogatott; ingadozó szemléletű, különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó Kutatási területek: Biológiai alapon, - Fejlődési alapon, - Társas alapon, - Kognitív, érzelmi alapon. - Személyiség Gordon Allport (1961) A személyiség - a személyen belüli - pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre. Metateória Hívószavak 1. Vonások, motívumok Diszpozicionális tesztek 2. Biológiai Öröklődés, fiziológia 3. Tudattalan, ösztönök, Pszichoanalitikus pszicho-szexuális fejlődés terápia 4. Neoanalitikus Pszichoszociális fejlődés 5. Tanuláselméleti Állati és emberi tanulás 6. Fenomenológiai Egyediség, önmegvalósítás 7. Kognitív önszabályozási Humán információfeldolgozási és önszabályozási folyamatok Információgyűjtés módszere: introspekció, interjú, megfigyelés, vizsgálat (kérdőív, teszt, skála) célja a változók* azonosítása és a közöttük lévő összefüggések feltárása Információfeldolgozás Leíró és következtetési statisztika A korreláció két változó ismételten tapasztalt szisztematikus együttjárása. az iránya (pozitív és negatív) az erőssége

Korreláció természetesen előforduló különbségek révén hoznak létre csoportokat csak együttjárás, a kauzális kapcsolatra nem bizonyíték! hosszú idejű hatások vizsgálatára is alkalmas amit kísérlettel nem etikus vizsgálni, az is vizsgálható így Kísérlet a kutatók hozzák létre a különbséget a vizsgált csoportok között standard* és random* oki magyarázat, de alaposan elemezni kell, hogy mi a valódi ok rövid lefutású. laborba vihető események korlátozott jelentéstartam

Intravertált Extravertált Diszpozícionális (2) Típus*: éles határú, nem folytonos személyiségkategória (Hippokratesz) Vonások* személyiségdimenzió, amelyek mentén az emberek különböznek egymástól sok dimenzió mérése és úgy készítik a komplex leírást Pl: férfias, nőies A deduktív módszer az elmélet vagy a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekből indul ki, ezek igazolására gyűjt adatokat majd dönt a hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről. Az induktív módszer a valós világot figyeli meg, mintákat keres és a minták alapján általánosításokat fogalmaz meg. Deduktív módszer Hippokratész és Jung tipológiájának továbbfejlesztése Mérés: EPQ; azaz Eysenck - féle személyiség kérdőív szupervonások (faktorok) alkalmazása érzelmileg stabil és érzelmileg labilis introvertált és extrovertált Érzelmileg kiegyensúlyozatlan Érzelmileg kiegyensúlyozott Csendes, pesszimista, emberkerülő, megfontolt, merev, szeszélyes, szorongó, tartózkodó Melankolikus Passzív, gondos, komoly, békés, megfontolt, megbízható, kiegyensúlyzott, nyugodt Flegmatikus Kolerikus Szangvinikus Aktív, optimista, impulzív, Szociábilis, társaságkedvelő, változékony, izgulékony, bőbeszédű, készséges, könnyed, agresszív, nyugtalan, sértődékeny élénk, gondtalan, vezető Harrison Gough (1968) Alapját a népnyelvi fogalmak képezték. A népnyelvi fogalom: minden nép kialakít olyan koncepciókat, amelyek a társas interakciókra vonatkoznak. Gough több társadalom ilyen fogalmait vetette össze és ezek alapján 10 skálát állított össze, és ezekhez kezdett el vonásokat keresni.

Big five Ez egy ötfaktoros elképzelés, lényegében a 40-es évek vége óta létezik. Ma már kultúraközi és többváltozós vizsgálatok is megerősítik. A teszttel mért vonások öt faktorba sorolhatósága egyértelmű, a faktorok elnevezése időnként vita tárgya. extraverzió magabiztosság, impulzusok szabad áramlása, dominancia, önbizalom, társaságkedvelés ami magas érték mellett jellemző kellemesség, barátságosság lelkiismeretesség emocionalitás, neuroticizmus magas értéknél: melegség, szeretetreméltóság, engedelmes szolgálatkészség, alacsony értéknél: kellemetlenség, ellenkezés, szembenállás, ellenségesség jellemző magas érték: tervezés, kitartás, a célokért való küzdés, felelősségvállalás, leszabályozottság a jellemző magas értéknél: érzelmi labilitás, szorongásélmény intellektus, kultúra az intelligenciához kapcsolódó személyiségtulajdonságok, nyitottság, képzeletgazdagság Minnesota Multiphasic Personality Inventory Klinikai személyiségvizsgáló módszer Kritériumrögzítő módszer (550 állítás csoporttagság) Érvényességi skála használata (hazugságskála) Henry Murray Szükséglet: olyan belső irányító erő, amely a környezet tárgyaira vagy helyzeteire adott válaszokat határozza meg. Elsődleges szükségletek Másodlagos (pszichogén szükségletek) motívum: az érzelmi felhangokkal rendelkező ismeretkészlet. Végső soron a viselkedésben jelenik meg, de alapvetően gondolatokban és elképzelésekben létezik. A környezeti ráhatás olyan ingerfelvétel, amely valaminek a megszerzésére vagy elkerülésére irányuló vágyat kelt. A pillanatnyi viselkedést az határozza meg, hogy melyik motívum intenzitása a legerősebb. Szükséglet/környzeti hatás > motívum > viselkedés

Tematikus Appercepciós Teszt A motívumok mérésére szolgál Manifeszt motívumok Latens motívumok Appercepció: az a folyamat, amikor a fantáziakép valamilyen ingertárgyra vetül. McClelland A teljesítménymotiváció az a vágy, hogy jól, sőt még jobban végezzük dolgainkat, hogy örömet leljünk abban, ha legyőzünk bizonyos akadályokat. Motiváció - kudarckerülés A teljesítménymotiváció alacsony szintje: vagy a nagyon könnyű, vagy a nagyon nehéz feladatokat részesítik előnyben kudarckerülő magatartás Motiváció - Sikerorientált A teljesítménymotiváció magas szintje: közepes nehézségű, kihívást jelentő feladatokat választanak, elérhető és realisztikus célok sikerorientált hozzáállás A dominanciamotívum hatást gyakoroljuk a másikra, valamint befolyásra, pozícióra és presztízsre tegyünk szert a többiek eszközök a célok eléréséhez Affiliációs szükséglet társaságkeresés, másokkal való időtöltésre, másokkal való interakcióra késztet a másokkal való együttlét öncélú Intimitásszükséglet szoros, kölcsönös kommunikációs kapcsolatba kerüljünk egyvalakivel, közelség és nyitottság a másikkal való együttlét öncélú

Biológiai (3) Az öröklődés személyiségre gyakorolt hatásának vizsgálata A viselkedésgenetika az öröklődés viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálja (= pszichológia + genetika). Módszerei: Ikerkutatás Adoptációkutatás Örökletesség becsült értéke: a személyiségre gyakorolt genetikai hatás mutatója. Egypetéjű/kétpetéjű Ikerkutatás!!! Temperamentumok Buss és Plomin (1984) Temperamentumok: azok az örökletes személyiségvonások, amelyek már kora gyermekkorban fellelhetőek. A temperamentumok tehát eltérnek a többi személyiségvonástól: A genetikai meghatározottságuk a döntő Átfogóbbak, mélyrehatóbbak Egész élet során hatnak és a tapasztalat hatására gyengülhetnek Aktivitási szint* a személyiség általános energia vagy viselkedési kimenete két vetülete van: az erőteljesség és a tempó. Szociabilitás* a másokkal való együttlétre irányuló hajlam, a magányosság kerülése Nem a társas jutalom iránti vágy, inkább a társas interakció jutalomjellege a döntő. Emocionalitás* a fiziológiai izgalom gyors és intenzív emelkedésére hajlamosít érzelmileg felkavaró helyzetekben distressz érzés*; düh; félelem Homoszexualitás és öröklődés Ha egy MZ ikerpár egyik tagja homoszexuális, akkor kétszer akkora a valószínűsége, hogy a másik tagja is az, mint egy HZ ikerpárnál (de nem 100%!) Anyai ágon több homoszexuális van egy homoszexuális családjában A genetikai elemzések a homoszexuálisoknál egy speciális régiót találtak a homoszexuálisoknál Evolúciós és az emberi viselkedés A modern ember viselkedésére is hatnak az evolúciós folyamatok evolúciós pszichológia A szociobiológia azokat a viselkedési mintákat keresi, ami csak az embernél van, más fajoknál nem található meg. fő témák: párválasztás, partnerért való versengés, agresszió

Párválasztás Biológiai szempontból a nők fektetnek több energiát a szaporodásba (terhesség, gyereknevelés). Etológiai megfigyelés, hogy a több energiát áldozó nem válogatósabb a partnerei között. A másik nem pedig kevésbé tesz különbséget az ellenkező nemű partnerei között. Humán viszonyokra lefordítva: a férfinak a nő szextárgy (fiatalság és szépség számít) a nőnek a férfi sikertárgy (anyagi státusz, dominancia, ambíció, testi erő stb. számít) Bizonyítékok az evolúciós megközelítésre a férfiakat jobban izgatja a vizuális erotika a férfi stabil kapcsolatát egy vonzó nő, egy nő stabil kapcsolatát viszont egy domináns férfi képes szétrobbantani a férfiakat a szexuális hűtlenség (más génállomány) zavarja, a nőket az érzelmi hűtlenség Nem minden területet fed le ez a megközelítés sem. Pl. mindkét nem humoros, kellemes személyiségű, érzelmileg stabil partnert keres a maga számára. Idegrendszer - Eysenck Az extraverzió és az introverzió, valamint az érzelmi labilitás/ stabilitás dimenzióinak idegi magyarázatát kereste 1976 - azóta az neurológia hatalmasat fejlődött, de a személyiséglélektan még nem követte Eysenck- extraverzió / introverzió faktor Az ARAS hat: az agy többi részének aktivitására az éberségre és a figyelem összpontosítására az alvás és ébrenlét ciklusára Az introvertáltak ARAS nyugalmi szintje magasabb. De könnyen emelkedik az ARAS szintje, ha történik valami, emiatt kerülik a külvilági erős ingereket. zajszint beállítása fehérzaj Emocionalitás Az IR érzelmi területei, a viszcerális agy az érzelmileg kiegyensúlyozatlan egyéneknél könnyebben serkenthető (ez nem azonos az ARASszal) Következményei: az E és az INT jellegzetességei magasabb szinten teljesednek ki könnyebben kondicionálhatóak (érzelmi válasz kiépülése gyorsabb)

Gray elmélete A viselkedéses megközelítő rendszer: jutalomkereső, az ösztönző ingerek felé tereli a személyt. A pozitív érzelmekért is felelős. Lokalizációja vitatott. Impulzivitás: a jutalom jelzéseire való érzékenység. Gray szerint, ha ez a központ aktív, akkor fogékonyabbak vagyunk a jutalomra. A viselkedéses gátló rendszer: gátolja a célok felé mozgást, a büntetésért, szorongásért felelős. Elkerülési és gátlási tendenciát mutat. Ha ez a központ aktív az organizmus abbahagyja a cselekvést és a környezeti jelzőingerekre figyel. A szorongásvonás esetében pedig a büntetőrendszer jelzéseire vagyunk érzékenyebbek. Szenzoros élménykeresés Magas szintje: az új, összetett, változatos, izgalmas és arousalemelő élmények keresése a jellemző. Zuckerman: a szenzoros élménykeresők a pozitív érzelmeket kutatják, vagyis olyan új helyzeteket, ingereket keresnek, ahol jutalom várható. gyakran már a társas konvenciókra sincsenek tekintettel. Gyorshajtás, drog, alkohol, extrém sportok, antiszociális viselkedés, szexuálisan aktívabbak Élettani alapjai orientációs reakció: új, váratlan ingerre adott reflexes válasz, növeli a szenzoros bemenetet, megismerhetőbbé teszi az új ingert. védekező válasz: megpróbálja távol tartani magát az ingerektől, védekezik a túlingerlés ellen. A túlélés szempontjából mindkettő lehet előnyös és hátrányos is. (aktív és passzív patkány) Nemi hormonok szerepe Az emlős szervezet biológiai alapmodellje női jellegű. Hormonális hatásokra jön létre a férfi jellegű szervezet. Ideje: a 8. és 24. hét között a méhben, a születés utáni 1-6 hónap között és a kamaszkor között. Eltérések is vannak a férfi és női agy között: pl a szinaptikus kapcsolataikban a nőknek több összekötő rostjai vannak a féltekék között, mint a férfiaknak. A homoszexuális férfiak agya inkább női jellegű.

Lányok két csoportjának fiús, illetve lányos játékokkal eltöltött ideje kötetlen játékhelyzetben (másodpercben). A lányok egy része maszkulinizáló hormon-hatásnak volt kitéve születésük előtt és röviddel utána, egy másik része nem. Tesztoszteron Dabbs vizsgálatai A tesztoszteron szint és a magatartás kapcsolatát vizsgálta. Minták, szempontok: rabok háborús veteránok szocioökonómiai státusz dominancia Az evolúcióban tesztoszteron az agresszivitáson keresztül a túlélést szolgálta. Viszont az agressziót a társadalom már nem díjazza! 1) A magas tesztoszteron szinttel rendelkező rabok: dominánsabbak voltak, gyakrabban szegték meg a szabályokat a börtönfalakon belül is, nagyobb volt az esélye, hogy erőszakos cselekményt követtek el. (alacsony szint esetén 11-ből 2, magas szint esetén 11-ből 10!) 2) Háborús veteránok többször hagyták el engedély nélkül az őrhelyüket több konfliktusba kerültek a kortársaikkal több szexuális partnerük volt alkohol vagy drogfogyasztás jellemző volt 3) Szocioökonómiai státusz gyakoribb a tesztoszteron magas szintje az alacsony társadalmi, gazdasági szintű férfiaknál több antiszociális viselkedés, rossz iskolai előmenetel, alacsonyabb státusz 4) Dominancia a dominanciával függhet össze: színésznél és focistánál a legmagasabb, a lelkipásztoroknál a legalacsonyabb a tesztoszteronszint A tesztoszteron magas szintjénél keveset mosolyognak Sigmund Freud elmélete: a pszichoanalízis (4) Freud szerint sok olyan esemény van, ami kívül esik a tudat ellenőrzési területén. Freud elmélete: szim-bólumok, metaforák és analógiák komplex rendszere. A pszichoanalízis pszichoterápiás eljárás, személyiségelmélet és kultúrtörténeti filozófiai irányzat egyszerre. A lélek topografikus modellje: a jéghegy A jéghegy csúcsa: a tudat amiről pillanatnyilag tudomásunk van képesek vagyunk szavakba önteni, és logikusan gondolkodni a tartalmáról. A tudatelőttes: a normál emlékezetnek feleltethető meg könnyen a tudatba hozható A tudattalan: nem hozzáférhető az emlékezet számára

szorongások, konfliktusok, fájdalmak, asszociálódott vágyak, érzések gondolatok, gyűjtőtere. Egyirányú mentális kapu A személyiség modellje ID, vagy ösztön-én A személyiség ősi, születéstől fogva adott része. Teljesen tudattalan a biológiai folyamatokból nyeri lelki energiát Örömelvvel jellemezhető azonnali kielégülésre törekszik, de semmiféle módon nem korlátozza a kielégülés módját (nem kell biztonságosnak, racionálisnak stb. lennie) Elsődleges folyamatot használ vagyis a vágyteljesítés az ösztön-én feszültség- levezetési mechanizmusa. egy szükséglet kielégülését szolgáló tárgy vagy esemény mentális képzetének kialakítását és érzelmi megszállását jelenti. A vágyteljesítés rövid távú, mivel az Id nem képes különbséget tenni a vágyteljesítés és a valóság között. Ego, vagy Én Az ösztön-énből származik Az Ego célja: az Id impulzusait hatékonyan, a külvilág körülményeit figyelembe véve elégítsék ki. A valóságelv működteti nemcsak belső szükségletek, hanem a külső világ állapota is fontos. Másodlagos folyamatban egyezteti az Én a feszültségcsökkentő tárgy képzetét (az Idből) és a külvilág észleletét. Fő célja az Id vágyainak kielégítése, de megfelelő időben és megvalósítható módon késleltetés Hátránya: nincs erkölcsi érzéke, nem számít mennyire etikus egy dolog, ha racionális. Szuperego, vagy Felettes-én Az Ödipusz, ill. Elektra konfliktus eredménye A szülői ill. a társadalmi értékeket foglalja magában a tökéletesre törekszik azt dönti el, mi a helyes és mi a helytelen. Fejlődését tekintélyfigurák (szülők stb.) befolyásolják akik jutalmazni és büntetni akarnak. A szülői, társadalmi értékek a az introjekció révén kerülnek személyiségbe. A Felettes-én két alrendszere: én-ideál: a megfelelő viselkedés szabályai az Ego számára lelkiismeret: a helytelen viselkedést meghatározó szabályok, elsősorban a szülői tiltásból épülnek fel, a bűntudat innen ered A Felettes-én három feladata: Az Id olyan impulzusainak letiltása, melyeket a szülők helytelenítenek. Morális, nem racionális viselkedést kényszerít az Egóra.

Tökéletességre törekszik (ezért nem realisztikus) A személyiség hajtóerői A Szuperego A gyermek szükségleteinek kielégítése a szülőtől függ. Identifikáció (bensővé tétel) A megszállt szülői ideál az én-ideál forrása, a megszállt szülői tiltás a lelkiismereté Freud az összes alapösztönt két osztályra vezette vissza Eros és Thanatosz néven. Eros: élet és szexuális ösztönök: túlélés, szaporodás, gyönyör, fájdalom kerülése. az Eros adja a pszichés energiát: a libidót. a libidó nemcsak szexuális, hanem az erogén zónák fejlődésében is szerepet játszik Minden élet célja a halál, jellemző a visszavágyás az élettelen állapotba. A Thanatoszt általában blokkolják az Eros erői. Az agresszió a Thanatosz gátlásából fakad, így az öndestrukció vágyának a kifelé fordítását jelenti. A libidó és az agresszió általában elkülönítve nyilvánul meg. Ha a libidinális és agresszív energia egybefonódik, szadizmus alakul ki. Katarzis Az ösztöntörekvés kifejtette hajtóerő fokozatosan növekszik. Egy ponton túl mára nem tartható féken, az impulzus elszabadul. Ennek élményszintű megfelelője a katarzis. A katarzis klasszikus példája a színház... Az agressziónál vizsgálták a legtöbbet, igazából nehezen lehet alátámasztani. Pszichoszexuális fejlődés - Freud A felnőttkori nehézségek megértéséhez ismerni kell a gyermekkort. Az első 5 életév meghatározó, ezután a személyiség stabilizálódik és ellenállóbb a változásokkal szemben.. A pszichoszexuális fejlődés több életszakaszon ível át. Minden szakasz egy-egy testtájékhoz kötődik, amelyen keresztül a libidó az adott időszakon belül levezetődik. A gyermek az első három szakaszban konfliktusokkal szembesül. Ha ezek nem oldódnak fel kielégítően, akkor folyamatosan nagy mennyiségű libidinális energiát kell ebbe a korszakba fektetnie, ez a fixáció Freud terminológiájában. Tünetei: szakaszokra jellemző attitűdök, érdeklődési kör Okai: nem akar továbblépni (túl jó szükségletkielégítés); nem képes továbblépni Orális szakasz Születéstől a 18. hónapig tart. A csecsemő a külvilággal a szájon és az ajkakon keresztül érintkezik.

Ez a feszültségcsökkenés (evés) és a kellemes érzések forrása. Konfliktusa: az elválasztás (a vége felé az anyától való függőség csökkentése). Két alszakaszra bomlik: Az orális bekebelezés fázisa: az első hat hónap teljes függősége. Ekkor az optimizmus - pesszimizmus, bizalom, bizalmatlanság alakul ki Az orál szadisztikus fázis: a fogzásnál kezdődik, harapással, rágással kapcsolatos. A verbális agressziót meghatározó időszak (harapós megjegyzések) Az orális karakter: orálisan viszonyul a világhoz, jobban érdekli az evés ivás bármi másnál. Stresszoldása: rágás, körömrágás, dohányzás, ivás. Inkább jellemző a verbális agresszió. Szociális kapcsolatokban támogató és fontosak számára az ilyen kapcsolatok. Anális szakasz 18. hónaptól harmadik év végéig tart. A toalett- tréning, a szobatisztaságra szoktatás időszakára jellemző. A külső korlátok szisztematikusan gátat vetnek a belső vágyak kielégülésének. A szülők hozzáállástól függenek a kialakuló személyiségjegyek: jutalmazó: a szülők odafigyelnek, hol és mikor történik a nagy dolog és a siker esetén nagyon megdicsérik (felnőttkori produktivitás és kreativitás). Büntető: kudarc esetén szigorú büntetést kap. A gyermek vagy dacol és szándékosan ott végzi a dolgát, ahol nem kellene (anális kiürítő személyiség: részvétlenség, kegyetlenség, pusztítás) A visszatartással próbálkozik: anális visszatartó személyiség: fösvénység, fukarság, rend és tisztaságszeretet. Fallikus szakasz Három és öt éves kor között. A libidinális izgalom a nemi szervekre tolódik: autoerotikus vágyak kezdete. Ödipusz komplexus: ellenkező nemű szülő felé vonzódás, azonos rivalizálás -- fiúknál Elektra komplexus: lányoknál --- mindkét nemre jellemző az anya imádata, de a lányoknál az imádat átvált az apára. Ezzel elválik a fiúk és a lányok fejlődése. Kasztrációs szorongás: a fiúk félelme attól, hogy az apjuk kasztrálja őket. Ez okozza az apával való identifikációt, és az a anya imádatának tudattalanba száműzését. Péniszirigység: a lányok felfedezik, hogy nincs péniszük, ezért az apa felé fordulnak, akinek van és a szexuális egyesülés felé törekednek. Ez a törekvés azonban gátlás alá kerül és az anyával, való identifikációval oldódik meg. Fixációja férfiaknál Casanova stílust idéz elő. Ez vagy rengeteg gyermek nemzése iránti vágyat eredményez, vagy munkahelyi sikerekben szublimálja az energiáit.

Ha viszont bűntudat alakul ki az apával való rivalizáció miatt, az sikertelenséget is okozhat, A nőkre fixálódás esetében csábító, kacér magatartás jellemző, a szexuális tartalom tagadásával egy időben. Latencia időszak Ehhez az időszakhoz kevésbé kapcsolódnak szexuális és agresszív késztetések Más célok felé fordul a figyelem: intellektuális és szociális természetű feladatok. Pubertás kezdete: felnőtt szexuális vágy, de a szexualitás szociálisan nem elfogadott, más lehetőség: fantázia, autoerotika stb. Genitális szakasz Az eddigi szakaszok mind narcisztikusak voltak. A genitális szakaszban a cél a szexuális gyönyör megosztása valaki mással. így nemcsak önző okból, hanem altruisztikus módon is szeret valakit az illető. Ez inkább ideál, Freud szerint kevesen érik el ezt a szintet. Vizsgálati eljárások Projektív módszerek: a tudattalan folyamatok formális méréseinek eljárásai. Több kategória: asszociációs eljárás: hívószó, gondolatra, képzetre asszociációk adása, ami először eszébe jut konstruktív technika: történeteket kell alkotni a kiegészítés módszer: hiányos ingereket kell befejezni. Mindig bizonytalan, nem egyértelmű ingerek használata jellemző Pszichoanalitikus vizsgálati eljárás: Rorschach teszt tintapaca teszt - 10 kép Szorongás Szorongás: kellemetlen belső állapot, amely figyelmezteti az Ént, hogy valami kellemetlen következik. Freud - három típus: reális szorongás neurotikus szorongás morális szorongás Reális szorongás a külső világ valós veszedelmei vagy fenyegetései miatt érzett félelem Objektív valóságon alapul: vagy elkerüljük az adott szituációt, vagy elmenekülünk az Ego szorongása reális szorongás, időleges: a veszély elmúltával a szorongás is eltűnik Neurotikus szorongás

Attól félünk, hogy az Id impulzusai (szexualitás, agresszió) kikerülnek az ellenőrzés alól, és olyat teszünk, amiért büntetés jár Lényege: nem az Id impulzusaitól félünk, hanem a büntetéstől Van valóságalapja is: a korábbi büntetések A veszély belülről, az Id vágyaiból ered Irreális is lehet, állandóan fennáll (mindig fennáll a veszély, nincs menekvés). Morális szorongás Akkor lép föl, ha megszegjük, vagy megszegni készülünk az introjektált erkölcsi szabályainkat A lelkiismerettől való félelemnek is lehet hívni. Belülről fakad ez is, ezért nem lehet elmenekülni előle. Irreális is lehet, állandóan fennáll Elhárító mechanizmusok Ha az Ego jól végezné el a munkáját, akkor soha nem élnénk át szorongást. De nem végzi jól, ezért néhányan gyakran élik át ezt az érzést. A szorongás megjelenésére két válasz létezik: a) a racionális problémamegoldásba több energiát küldeni b) elhárító mechanizmusok alkalmazása Elfojtás: impulzus vagy gondolati tartalom tudattalanba szorítása. Ez a legalapvetőbb elhárító mechanizmus. Teljes elfojtás esetében az elfojtás tökéletes. Részleges elfojtás: az elfojtás nem tökéletes, ha emlékeztetnek rá, tudunk róla, de azért, ha lehet, akkor elfelejtjük. Lehet Id impulzusokat (szex, agresszió), ismereteket, kellemetlen eseményeket, fájdalmas emlékeket stb. elfojtani. Az elfojtás tárgyai kultúránként, koronként és az egyéni tapasztalatok függvényében változnak Az elfojtás megvéd a félelemtől és a szorongástól, de sok energiát fogyaszt, így nem tudjuk másra felhasználni az elfojtásra fordított energiát. A stressz modern felfogása és a pszichoanalízis A stressz: amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztető eseményekkel szembesülnek. Az ilyen esemény a stresszor, az emberek stresszorokra adott válaszait pedig stresszreakcióknak nevezzük. Stresszor: a traumatikus esemény, a befolyásolhatatlan esemény, a bejósolhatatlan esemény, a próbatétel, a belső konfliktus Stresszreakció: pl. elhárító mechanizmusok

Neoanalitikus (5) Erikson elméletének alaptételei a személyiség az egymást követő szakaszok során válik fejlettebbé (mint Freudnál) az élet során megtapasztalt társas jelenségek személyiségfejlesztő hatásaival foglalkozik a személyiség a születéstől a halálig fejlődőképes és egyik szakasz sem kitüntetett fontosságú életciklus szemlélet Énidentitás: a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt énélmény. Az énidentitás a társas világ változásai miatt állandóan változik. Kompetencia: a dolgok uralását fejezi ki. Siker után növekszik a kompetenciaérzés, kudarc után csökken. Tetteink rugója a kompetenciatörekvés.

Pszichoszociális krízis, konfliktus: fordulópont, amit egy probléma felbukkanása okoz, ami nagy növekedési lehetőséget, de sérülékenységet is rejt magában. A konfliktus kérdése: sikerül-e elérnünk egy pszichológiai minőséget vagy sem. Pszichoszociális fejlődési szakaszok Erikson nyolc szakaszt állapított meg, mindegyik egy-egy pszichoszociális krízishez köthető. Az első négy szakasz lényegében Freudé, melyek szervesen illeszkednek Erikson elméletébe, mely az egész emberi életciklust felöleli. A szakaszok kapcsán két végletes minőséget kínál fel, mindkettőt meg kell tapasztalni ahhoz, hogy beálljon az egyensúly. Eredményeként felkészültebbek vagyunk a következő konfliktusra, valamint az így nyert énerő, énminőség ( erény ) már a személyiség része marad. Nagyon vigyázni kell az életkori menetrenddel. Ez nem előírás, norma, hanem csak durva becslés. Csecsemőkor: alapvető bizalom vs. alapvető bizalmatlanság Kisgyermekkor: autonómia a kétellyel és a szégyennel szemben Óvodáskor: kezdeményezés vs. bűntudat Iskoláskor: teljesítmény vs. kisebbrendűség érzése Serdülőkor: identitás vs. szerepkonfúzió Ifjúkor: intimitás vs. izoláció Felnőttkor: alkotóképesség vs. stagnálás Időskor: énintegritás vs. kétségbeesés Csecsemőkor Konfliktus az alapvető bizalom vs. alapvető bizalmatlanság között van. Az alapvető bizalom az, ha megfelelően kielégítik szükségleteit (jól eszik, békésen alszik, rendben zajlik az anyagcseréje, és kis időre nyugodtan magára hagyható). Az alapvető bizalmatlanság esetében következetlen bánásmód a jellemző (érzelemi elzárkózás, elutasítás) okozza, következményei: nyugtalan alvás, szeszélyes étvágy, székrekedés és a magárahagyottság okozta lelki zavar a jellemző. Az élet első esztendeje. A gyermek teljesen kiszolgáltatott, szükségleteinek kielégítése teljesen másoktól függ. Énerő: a remény, tartósan hinni tudunk abban, hogy vágyaink teljesülnek.

Kisgyermekkor Autonómia vs. a kétellyel és a szégyennel szemben. Autonómia: a szobatisztaság az önkontroll érzését adja. A kétely és szégyen érzését az adja, ha kudarcot vall ezirányú törekvése, ha kigúnyolják, bírálják, vagy megakadályozzák, hogy önállóan cselekedjen akkor szégyellni fogja magát és kételyei támadnak a saját értékeiről. Második és harmadik életév Vizsgálatok: a bizalom érzését az anya rövid távollétének hatásaival lehet mérni. Példa: 2,5 éves korban megnézték az autonómiai szintjét egy játszóterületen hányszor léptek át egyedül új területre és vitték oda az anyát (ez az autonómia), illetve hányszor vitte át őket az anya (kétely). Nagyobb arányban váltak autonómokká a biztonságosan kötődőek. Énerő: az akarat, az eltökéltség, hogy szabadon cselekedjünk. Óvodáskor Háromtól öt éves korig terjedő időszak. A helyváltoztató mozgások és a nyelvi készség fejlődése készíti elő. A kezdeményezés áll szemben a bűntudattal. A kezdeményezés: éberen fürkészi, hogyan érvényesítheti újonnan szerzett akaratérzését, új lehetőségeit tanulja. Ez azonban a környezet idegeire is mehet, amiért ha túl gyakran teszi büntetés jár. ( Miért korszak ). Ennek kapcsán jelenik meg a bűntudat érzése. Az énerő: a szándék. Ez az a fajta bátorság, ami révén elérhetjük céljainkat, félelem és bűntudat nélkül. Iskoláskor A teljesítmény harca a kisebbrendűség érzésével szemben. A teljesítmény jelentése megváltozik. Kisebbrendűségi érzés akkor keletkezik, ha nem sikerül teljesíteni. Az iskolát, mint intézményt a teljesítmény begyakorlására hozták létre. Részint szociális szerepek, részint az állampolgári viselkedés tanulása folyik. A teljesítő gyermek nem menekül a fantázia világába. Egy-egy terv várható következményeivel is jobban tisztában van. Öt és tizenegyedik év között. Énerő: kompetencia Serdülőkor Az identitás harca a szerepkonfúzióval. Identitás: az integrált én-érzés, válasz a Ki vagyok én? kérdésre. Személyes identitás: a korábbi szakaszok hozadékának ötvözésével alakul ki. Társas identitás pedig az, amit mások gondolnak rólunk. A szerepkonfúzió: nem sikerül összeegyeztetni azt a sok tényezőt, amiből az énkép összetevődik. Ez a zavar okozza, hogy egy szerep sincs, amit szívesen betöltenénk. Emiatt nem képesek sem hivatást, sem pedig ehhez vezető iskolát, foglalkozást választani. A pubertás testi változásainak kezdetétől a huszadik életévig. Testi változások, új érzések, vágyak uralma.

Tudatosan elkezdünk gondolkodni önmagunkról és arról, hogy személyünk hogyan kapcsolódik a világhoz. Ehhez azonban önismeret kell én-keresés, hely-keresés, társ-keresés Énereje: a hűség, a saját identitásunkhoz való ragaszkodás. Marcia: identitás és szerepkonfúzió Az identitás és a szerepkonfúzió közötti egyensúly az identitás iránti elköteleződéstől függ. Volt-e identitáskrízis egyáltalán? elért identitás: moratórium korai zárás identitásdiffúzió Az identitáskrízis jelenlétét jelzi: kritikusabbak a szüleik iránt; egyedül hozták, vagy akarják hozni a döntésüket. A moratóriumot jelzi az, hogy nem tudják, mik akarnak lenni, csak olyanok nem, mint a szülők. Ifjúkor Intimitás és az izoláció harca. Intimitás: meleg és meghitt kapcsolat valakivel, az elkötelezettség érzésével ez részint szexuális részint pedig nem szexuális. Nyitott, szeretetteljes és önfeltáró légkör indentitás nélkül ez nem megy. Izoláció: eltávolodnak másoktól és képtelenek igazi emberi kapcsolatokat teremteni. Veszélye a kiszikkadás. Szociális izoláció: sehová sem tartoznak. Érzelmi izoláció: az intim kapcsolatok sikertelensége. Húszas évek közepéig; kutatások: Férfiak: az erős identitásúak nagyobb arányban kötöttek házasságot (anyagi státusz, sikeresség?) Nők: nem ilyen egyértelmű, de stabilabb a házasságuk Énerő: szeretet Felnőttkor Az alkotóképesség korszaka a stagnálással szemben. Alkotóképesség: olyasvalami/ki létrehozása, ami túlél bennünket. A stagnálás: azok a felnőttek, akik énközpontúak és énféltőek, magukkal vannak elfoglalva, nem a jövővel. Kb. a hatvanas évek közepéig tart. Életközepi válság : kb. a 40. életévük táján sokan szinte mindent megkérdőjeleznek, amit addig tettek. Alapja lehet: a gyermekek felnövése és a szülők elvesztése (USA más életforma) A longitudinális vizsgálatok nem támasztják alá a széleskörű elterjedtségét. Az énereje: a gondoskodás.

Időskor Az énintegritás és a kétségbeesés között. Énintegritás: életünk értelmes volt, választásaink helyesek voltak. Megtettük, amit akartunk, nem élnénk más életet. Kétségbeesés: elvesztegettük az életünket, másként élnénk. Énereje: a bölcsesség. Fenomenológiai nézőpont (6) Humanisztikus pszichológia Az emberi élet során szerzett tapasztalatok egyediek és megismételhetetlenek. Az élet során ellentétes erők közepette alakítjuk ki viselkedésünket, ennek ellenére integrált egésznek érezzük magunkat. A humanisztikus pszichológia szerint senki sem elve rossz, tehetetlen vagy érdemtelen. Célja: ennek a felismerésére késztetni az embereket és ezáltal fejlődésre, kiteljesedésre késztetni. Carl Rogers a humanisztikus pszichológia egyik kiemelkedő alakja. Alapfogalmai:

Önmegvalósítás Az önmegvalósítás (önaktualizáció): nagyobb önállóság felé mozdítja el a személyt (autonómia) élettapasztalataink kiterjesztése és kreativitásunk növekedését jelenti nő az összhang (kongruencia), és csökken a rendezetlenség (inkongruencia) A teljességgel működő személy: nyitott érzéseire és tapasztalataira, a külvilágra és értelemmel, kihívással és izgalommal teli életet élnek. Feltétel nélküli pozitív elfogadás A pozitív értékelés az az erős szükséglet, hogy mások főleg a jelentős mások elfogadjanak bennünket (szeretet, barátság, gyengéd érzelmek). Két típust különböztet meg: feltételekhez kötött és feltétel nélküli elfogadás. Értékfeltétel: az a feltétel, mely alapján egy személyt pozitív értékelésre méltónak gondolnak. A feltételhez kötött értékelés (külső) miatt kialakul a feltételhez kötött önértékelés (belső) káros lehet Az önmegvalósítás és az elfogadás szükséglete gyakran konfliktusba kerül, amiből az önmegvalósításnak kellene kikerekednie győztesen. Önmeghatározott cselekvés Önmeghatározott cselekvés: amit belső érdekeink miatt végzünk, azért, mert értékes a számunkra. Kontrollált cselekvés: amit fizetésért, vagy azért végzünk, hogy elfogadjanak. Emiatt kétélű fegyver a jutalmazás. Önmeghatározott cselekvésnél csökkenti a viselkedés megjelenésének gyakoriságát, ha kontrolláló tényezők jelennek meg. A kontrolláltnál viszont növeli: képességeinkről árul el valamit, kompetenciát növeli. Példa: vallásos élet introjektált rossz egészségi állapot, identifikált jó egészségi állapot Self két értelemben használható a) a létezés szubjektív tudatossága b) énfogalom szinonimája Nem létezik a születéstől fogva, csak a nem éntől való leválás után jön létre Fejlődése soha nem fejeződik be Többféle felosztása létezik: ideális énkép, aktuális énkép Pozitív, negatív és reális énkép Személyközpontú pszichoterápia

Rogers a korábban ismertetett fogalmait több évtizedes pszichoterápiás munkásságának tapasztalatai alapján alakította ki. Pszichoterápiájának alapelvei: Kongruencia (őszinteség) Empátia (beleérző képesség) Feltétel nélküli pozitív elfogadás A pszichoterapeuta nem törekszik a kliens befolyásolására ( nondirektív ), hanem az a célja, hogy a klienst a maga teljességében megértse. Az ilyen légkörben végzett terápiás munka során a kliens újra képessé válik arra, hogy fejlődjön, önmagát jobban elfogadja, kiteljesedjen. Abraham Maslow A szükségletek szerveződésének vizsgálata: A szükségletek ösztönszerű hierarchiát alkotnak A szükségletek eltérnek abban, hogy mennyire igényelnek közvetlen kielégítést és milyen erősségűek Szükségleti piramis Önmegvalósítás szükséglete Megbecsülés szükséglete Társadalmi szükségletek Biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek Fiziológiai szükségletek fiziológiai szint: levegő, víz, táplálék, stb. A legerősebb szükségletek találhatóak itt Hiányalapú Biztonság szükséglete biztonság érzése fizikai szinten: menedék, védelem a ragadozók ellen stb. Erős szükségletek, de nem annyira erős szükségletek, mint a fiziológiai szükségletek (ha nincs levegő az a legfontosabb, utána kezdünk a lakással törődni)

hiányalapú Társadalmi szükségletek szeretet és valahová tartozás érzése bajtársiasság, gyengédség, elfogadás, szeretet, valahová tartozás hiányalapú Megbecsülés szükséglete ügyesség, erő, mások általi elismerés szükséglete Önmegvalósítás szükséglete Csak akkor foglalkozhatunk vele, ha az összes többit lecsendesítettük A legkifinomultabb emberi motívum, a hangja is a legcsendesebb Maslow kritikája: Nem biztos, hogy ebben a merev, szigorú rendszerben működnek az emberi szükségletek A legfontosabb emberi szükségletek csoportosítására jó Az önmegvalósítók: hatékonyan észlelik a valóságot, mások észlelésében is jobbak magukat és másokat elfogadják magukat olyannak, amilyenek spontaneitás, állandó kreativitás friss látásmód problémaközpontú önmegvalósító (széles látókörű, egyetemes kérdésekkel foglalkozik), az univerzum polgára, mindegy, hogy hol él mély kötődések, ám gyakran néhány emberre korlátozódik Transzcendens önmegvalósítók: ez válik élete legfontosabb elemévé egyetemes értékek, célok felé motiváltak a fő kérdés: hogy képezzenek egységet a világ alkotóelemei között Tanuláselméleti nézőpont (7) Klasszikus tanuláselmélet Tanulás: a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeképp (tehát nem érés, vagy időleges állapotváltozás következménye) Négyféle tanulás: habituáció azon ingerek figyelmen kívül hagyása, amelyek ismerősség váltak és nincs komoly következményük klasszikus kondicionálás (asszociáció tanulása) az élőlény megtanulja, hogy egy bizonyos eseményt egy másik követ

operáns kondicionálás (asszociáció tanulása) az élőlény megtanulja, hogy egy általa adott válasz egyedi következménnyel jár komplex tanulás Klasszikus kondicionálás Ivan Petrovics Pavlov, Nobel-díjas orosz élettanász Feltétlen inger feltétlen válasz Ehhez asszociálódik egy korábban semleges inger feltételes válasz Generalizáció és diszkrimináció Operáns kondicionálás B. F. Skinner, amerikai pszichológus Pozitív és negatív megerősítés Effektus-törvény Próba-szerencse alapú, asszociációs tanulás A klasszikus tanuláselmélet értékelése A kondicionálás magyarázó ereje azonban korlátozott, bár a klasszikus tanuláselmélet törvényei fontosak a viselkedés megértésében, de: egyszerű dolgokat nem lehet vele megragadni, pl. megfigyeléses tanulás az anticipált következmények alapján döntést sem a bonyolult helyzetek magyarázatára nem alkalmas Szociális (kognitív) tanuláselmélet Miben tér el a klasszikus tanuláselmélettől? A fontos szerepe van a tanulásnak, de a mentális eseményeket sem hagyják figyelmen kívül Nem új kondicionálási elveket találnak ki, hanem újabb elemekkel bővítik őket. Szociális megerősítés A laboratóriumi állatkísérletek eredményei (kondicionálás) eredményei korlátozottan használhatóak. Az emberekre a kora gyermekkor után nem a fizológiai szükségletek, hanem a szociális megerősítések gyakorolnak hatást (elfogadás, mosoly, ölelés, dicséret, egyetértés, érdeklődés, figyelem). Drive: fogalmát nem tartják szükségesnek, mert nincs köze a fiziológiai szükségállapotokhoz, nem kell hiányállapot kialakulása a szociális megerősítéshez. Önmegerősítés Az önmegerősítésnek két formája létezik, az önjutalmazás és a saját cselekedeteink dicsérete a) önjutalmazás, fiziológiai, a kemény munkát valami jutalommal erősítjük meg, pl pizza b) saját cselekedeteink dicsérete vagy helytelenítése (szociális) Behelyettesítő (vikariáló) kondicionálás Az események zömét közvetett, behelyettesítő módon is át tudjuk élni. Érzelmi kondicionálás: adott érzelem társul adott ingerrel. (Az inger is képes az adott érzelem kiváltására.)

Vikariáló érzelmi kondicionálás: látom, hogy valaki áramütésre fájdalommal reagál, + adott inger megjelenése. Később az adott inger is képes bennem is érzelmi választ kiváltani. Vikariáló megerősítés Ha megfigyelünk valakit, aki olyan tevékenységet végez, amit megerősítés követ, valószínűbb, hogy mi magunk is hasonlóan cselekszünk Ha megfigyelünk valakit, akit valamiért megbüntettek, kevésbé valószínű, hogy mi magunk is megcsinálnánk ugyanazt. Jelentésgeneralizáció Generalizáció: a feltételes reakció megjelenése olyan ingerekre, amelyek hasonlóak az eredeti feltételes ingerhez, de nem ugyanaz. Állatok fény, hang generalizációjára képesek. Az ember a jelentés generalizációjára is képes. Példa a jelentésgeneralizációra: egy ember túl egy nehéz váláson erős, negatív érzelmi választ ad a válás szóra, de ez kiterjedhet ezzel összefüggő szavakra is, pl bíróság, tárgyalóterem, tartásdíj stb. A kondicionálás kognitív elemekre hat, és a kognitív elemek közötti kapcsolatnak megfelelően működik. Kontrollhely elvárások - Rotter Rotter: azonos tanulási feltételek mellett, különböző személyek mást-mást tanultak meg. A kontroll helyezésének két pólusa van: (folytonos eloszlású) belső kontroll: a megerősítők előfordulását saját cselekedeteink révén kézben tudjuk tartani. külső kontroll: rajtunk kívül álló tényezők függvénye Mesterségesen is elő lehet állítani egy feladat eredményei kapcsán: ügyesség (belső kontroll), vagy szerencse (külső kontroll). Az ügyesség stabil, de a szerencse változékony. A stabilitás észlelése lehet, hogy fontosabb, mint a kontroll helye. Hatékonysági elvárások Bandura: a pszichés problémákkal küzdő emberek pontosan tudják, mit kellene tenniük, de ez nem elég számukra. Biztosnak is kell lenniük abban, hogy az adott cselekvést végre tudják hajtani. Ez a hatékonysági elvárás. Ezért tanácsadásnál nem a tanács a fontos, hanem az énhatékonyság növelése. Pl. egy belső kontrollos tudja, hogy a felkészülés jó jegyet eredményez, de nem biztos, hogy azt is tudja, hogyan kell, alacsony énhatékonyság A külső kontollosoknak is lehetnek hatékonysági elvárásai (pl szerencsésnek érzi magát, jó kapcsolatai vannak stb.

Magas énhatékonyság : kitartást, a társas támasz hatásának alapját teremti meg, fájdalomkontroll, immunműködés stb. pozitív hatás. A megfigyeléses tanulás létrejöttének kulcsmomentumai 1. Figyeljen a modellre Ha ez nincs meg, nincs információ, amit fel tudna dolgozni. A figyelem miatt: nem mindegy, ki a modell; bizonyos cselekedeteket jobban észreveszünk; figyelmi képesség számít; a figyelmet zavaró effektusok 2. A megfigyelt eseményt rögzíteni kell (memória) Kétféle kódolási stratégia van: képi kódolás (mentális képek). verbális kódolás (verbális leírást készítünk a látottakról) A mentális gyakorlás segíti a memóriát és a megfigyelést 3. A megfigyelt eseményt úgy kell lefordítani, hogy saját cselekedeteinkkel is meg tudjuk valósítani. Ha az alapfolyamatok ismertek, akkor a mentális címkézés segítségével felgyorsítható az információfeldolgozás. Bandura (1965) alapkísérlete Kísérlet célja: demonstrálni, hogy a megfigyeléses tanulás esetében egy magatartásforma elsajátítására nem lehet megbízhatóan következtetni abból, ahogy az a megfigyelést végző személy viselkedésében megjelenik Kísérleti személyek: óvodás korú gyermekek A kísérlet menete: A kísérleti személyek 3 csoportban egy 5 perces filmet néztek meg, ahol egy felnőtt agresszíven bánik egy Bobo babával Három kísérleti helyzet: a 3 csoport eltérő végű filmet nézett meg: a) megdicséri valaki az agresszort, szociális jutalom, valamint cukorkát és üdítőitalt ad neki b) kontrollhelyzet: nem volt utolsó jelenet c)megbüntették a modellt, megszidták stb. Minden gyermeket egyedül hagytak 10 percre egy helységben, ahol a játékok között ott volt a Bobo baba is. A teljesítményt: a megismételt cselekedetek számában mérték Végül visszatért a kísérletvezető, és cukorkával meg üdítővel rávette a gyermekeket, hogy mutassanak be minél többet a filmen látott viselkedésformákból. Ez adta az elsajátítás mércéjét A kísérlet változói: független változó: a film befejezése függő változók: teljesítmény, elsajátítás mértéke A kísérlet eredményei: jutalmazó helyzetben magas volt a teljesítmény büntető helyzetben volt a legalacsonyabb semleges helyzetben a kettő között a három helyzetnek nem volt hatása az elsajátítás mértékére 1, A kísérleti eredmények magyarázó ereje:

1) Nemi szerepek elsajátítása. A nemi szerep olyan viselkedéses jegyek gyűjteménye, amiről egy adott kultúrában élő emberek úgy tartják, hogy egyik nemnél kívánatosabb, mint a másiknál. explicit módon: pl szülői, baráti stb. kinyilatkoztatások megfigyeléses tanulás: a gyermekek többet kódolnak az azonos nemű szülőről és jobban tetszenek neki az azonos nemű szereplők szimbolikus modellek szerepe: Tv, mozi, újságok nemi ábrázolásai kihatnak a nemi szerepre 2, A kísérleti eredmények magyarázó ereje: 2) Agresszió. Rengeteg gyilkosságot mutatnak. Az újszerű agresszív formákat mind elsajátítjuk. A jutalmazott agresszió elfogadottabbá teszi az erőszakot, mint problémamegoldási eszközt A happy end nem kifogás, mert későn követi a büntetés az erőszakot, és a jók viselkedése gyakran éppolyan agresszív, mint a rosszaké. A kutatók szerint az agresszív modell fokozza az agresszív viselkedés esélyét. Deszenzitizáció jelensége: (GBR mérése érzelmi válaszok) Először izgalmas kosárlabda meccset néztek, vagy erőszakos filmet Kognitív önszabályozási nézőpont IQ, EQ és kreativitás (8) A kognitív pszichológia az embert: információt feldolgozó és tároló gépnek tekinti viszont célirányos tevékenység végzésére is alkalmas az információfeldolgozás és tárolás modellezésére alkalmas a számítógép. a számítógép olyan eszköz, ami: felveszi, feldolgozza, kódolja, tárolja és előhívja az információt

Kognitív séma Séma: az információ mentális szerveződési formája Vagyis, a séma a hasonló minőségű események ismételt előfordulása alapján rendszerezett tapasztalat. Mind az egyes esetekről, mind pedig a kategóriák jelentéséről tartalmaz információt. Kognitív sémák A saját cselekvésünk végrehajtására vonatkozó információkat sémákban tároljuk. Sémák mentén ismerjük fel, kategorizáljuk mások viselkedését is. Motoros séma: mozdulatsorok elvégzését teszi lehetővé, ez a legelemibb. Absztrakt sémák: a cselekvés tervét határozza meg (pl. napirend). A viselkedés paramétereit adja meg. Kérdés, hogy egy viselkedés felismerésére szolgáló séma megegyezik-e azzal, ami a viselkedést irányítja? Célok A szervezet erőforrásainak körvonalait a célok adják, az énfogalom is a célok köré szerveződik. Cantor: célok kategorizálása életfeladatok, személyes törekvés átfogó hosszú távú célok rövid távú, korlátozott célok A magasabb szintű célok választása esetén: fontos a teljesítmény és az érték, amit képvisel céljaink többsége értékmentes (semleges), ha mégis van ilyen magasabb cél: több erőfeszítést teszünk, kitartóbbak leszünk, nagyobb koncentrációval dolgozunk Az intelligencia mérése Konvergens gondolkodás Intelligenciateszt: olyan képességteszt, amit arra terveztek, hogy a képességek széles tartományában jósolja meg a teljesítményt. 1905. BINET: mentális kor! 1916. TERMAN: intelligenciahányados (Stanford Binet) MAWI - R: Magyar Wechsler Intelligenciateszt VERBÁLIS: ismeretek, helyzetek, számolás, számismétlés, összehasonlítás PERFORMÁCIÓS: rejtjelezés, képkiegészítés, mozaikpróba, képrendezés, formarendezés Mi az intelligencia? BORING: az ~ az, amit a teszt mér WECHSLER: az ~ az a képesség, hogy megértsük a világot és megbirkózzunk a környezet kihívásaival A és B intelligencia Gardner (1983) az intelligencia értelmi képességek olyan csoportja, amelyet egynél több kultúra értékként kezel, és elismer örökletes elemek, szeparáltan is sérülhetnek, különállóak Intelligencia típusok:

nyelvi -- zenei -- interperszonális -- intraperszonális logikai-matematikai -- téri-vizuális -- testi-kinesztéziás KREATIVITÁS Divergens gondolkodás (Ha kiválasztják az intelligens diákok felső 20%-t, abból a kreatív diákok 70% - a kimarad. Képes eltérni a normálistól, képes visszatérni a realitáshoz. Jellemzői: a) fluencia: hány ötlete van b) flexibilitás: hányféle ötlete van c) originalitás: mennyire egyedi a válasz Elaboráció: kidolgozottság aprólékossága, ez a kreatívabb emberek gyenge pontja. Belső feltételek: önértékelés szint belső szabadság, biztonság A problémamegoldás konvergens és divergens gondolkodást is igényel. Érzelmek Fox és Calkins (2003) az érzelmek meghatározása: egy specifikus periódusban fennálló pszichológiai állapot (szubjektív élmény) jellegzetes kommunikációs viselkedést von magával (pl. arckifejezés és más nem verbális és verbális reakciók) valamilyen környezetben beálló változás kognitív felbecslésének vagy értékelésének eredménye (cselekvéses tendenciák) bizonyos mértékű élettani változásokkal is járhat, amelyek az állapot intenzitásához járulnak hozzá (vegetatív arousal) alexithymia: érzelmek felismerésére képtelen Érzelmi intelligencia EQ - Saloway érzelmek felismerése (öntudat) érzelmek tudatosítása (percepció, biológiai alapok) érzelmek kezelése indulati kontroll önmotiválás teljesítőképesség (flow) mások érzelmeinek felismerése empátia kapcsolatkezelés szociális hatékonyság Goleman: a fogalom újjáélesztése Empátia (9) Az empátia a nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége. Az empátia feltételei két személy közvetlen kommunikációs kapcsolata a megfigyelő akaratlagosan odafordulása mozzanatszerű eseménysor: egy mozzanat limitált értékű segítő szakmákban különösen fontos a fogalmi megragadás fontos (diagnózis)

oszcillációs, kétpólusú személyiségműködés 1. pólus: érzelemteli, gondolatszegény állapot 2. pólus: érzelemmentes feldolgozás az empátia nem racionális helyesebben nem, vagy nem könnyen fejezhető ki szavakkal Az empátia szintjei 1) A másik helyzetének átgondolása, logikai behelyettesítés révén. 2) A másik ember érzelmi viszonyulás sémáinak megértése. 3) A másik ember befolyásoló kommunikációjának helyes értelmezése. A nyílt kommunikáción kívül a rejtett üzenetek vétele is. 4) Érzelmi ellentmondások és kettőségek beleéléses megértése. Ilyenkor már gyakran olyan szintek megragadása zajlik, amely csak részben tudatos a másik számára. Pl. komplexusok megértése. 5) Lelki folyamatok egyedi összefüggéseinek megértése, a másikban zajló kognitív és érzelmi folyamatok belső logikájának tisztázása. 6) A másik lelki folyamainak történetiségének megértése. A személyiségfejlődés vetületeinek, az élményfejlődés genezisének megértése. Az empátia fejlődése Szükséges a szoros, érzelemteli szülőkapcsolat A szülők a gyermek empátiás megértésén keresztül modellt nyújtanak Később ezt a szerepet átveheti a pedagógus: az érzelmek verbalizálása (megfogalmazása) A lelki egészséget meghatározó tényezők