Kerékpárparkolók kialakítása és elhelyezése mőszaki ajánlás Magyar Kerékpárosklub 2007.
1 1. Bevezetés A kerékpártárolók kialakítására sokféle megoldás terjedt el, a kerékpárok rögzítését lehetıvé tevı egyszerő támaszoktól a teljesen zárt dobozokig. Jelen ajánlás elsısorban a közterületeken kialakított, ügyfelek, látogatók részére elhelyezett kerékpárparkolókat tárgyalja. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy intézmény esetében gondolni kell az ott dolgozók kerékpárjainak elhelyezésére is, melyeknél más szempontok kerülnek elıtérbe, mint a látogatók esetében. 2. A Magyar Kerékpárosklubról A Magyar Kerékpárosklub 2002-ben alakult civil szervezet, mely mára már több száz taggal rendelkezik országszerte. Fı célja a kerékpározás hazai terjedésének elısegítése, kultúrájának megteremtése. A szervezet fontos szereplıje a közéletnek, szakmai segítséget nyújt a vonatkozó kormányzati döntések elıkészítésénél, illetve közremőködik a tervek elkészítésében és megvalósításában. Az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység mellett széleskörő szolgáltatásokat nyújt a tagság részére. Munkáját nem csak hazánkban, hanem az Európai Kerékpáros Szövetségben (ECF) is elismerik. A Magyar Kerékpárosklub közlekedésfejlesztéssel, kerékpáros infrastruktúra-tervezéssel, kerékpártárolókkal kapcsolatos tevékenységét a Közlekedési Munkacsoport fogja össze. A munkacsoport munkájában tervezıi jogosultsággal rendelkezı, a tervezıi szakmában dolgozó közlekedés- és építımérnökök vesznek részt, többen közülük a téma elismert szakembereinek számítanak.
2 3. Kialakítás és elhelyezés A kerékpártároló két fı funkciója a támasztás és a rögzíthetıség. A kerékpártárolók elhelyezésénél és kialakításánál a parkolás idıtartamától függıen más szempontok érvényesülnek. A rövidtávú parkolás leglényegesebb szempontjai a biztonság és a jó elhelyezkedés. A hosszabb idıtartamú kerékpártárolásnál a biztonság mellett elıtérbe kerül az idıjárás elleni védelem is. A megfelelı kerékpártároló elhelyezésével szemben támasztott általános követelmények: környezı útfelülettel szintben megközelíthetı legyen legyen védve a ráparkolástól a tároló lehetıleg az úti cél bejáratánál kerüljön elhelyezésre, de a kerékpár elhelyezése semmiképp ne okozzon többletutat a gyalogláshoz vagy az autós megközelítéshez képest ha a kerékpárok hosszabb ideig maradnak, legyen fedett és megvilágított A megfelelı tároló kialakításával szemben támasztott általános követelmények: bármilyen fajta kerékpár (férfi, nıi, MTB, országúti, trekking, kemping, gyermek stb.) elhelyezhetı és rögzíthetı legyen ugyanígy figyelemmel kell lenni a kerékpárokra szerelt elsı vagy hátsó kosárra, táskára, gyermekülésre stb. a tároló kialakítása révén a kerékpár elhelyezését, eltávolítását ne akadályozza a többi, (mellette vagy szemben) már elhelyezett kerékpár, a kerékpárok ne érintkezzenek egymással, a kerékpáros ruházatát ne szennyezze be a többi kerékpár a kerékpár elhelyezése legyen egyszerő, gyors, kényelmes; a kerékpárt ne kelljen felemelni, a rögzítéséhez ne kelljen lehajolni biztosítson megfelelı támasztékot a kerékpárnak, a kerékpár ne tudjon eldılni a tároló kerékpárral érintkezı részein ne rongálja a kerékpárt (kerék, fényezés, váltó) tegye lehetıvé a kerékpár vázának ill. legalább egyik kerekének rögzítését (a kerékpáros saját zárjával) a kerékpártároló védje a kerékpárt csapadék ellen a tároló legyen elmozdítás ellen rögzítve a tároló legyen ellenálló a rongálással szemben a tároló legyen könnyen tisztítható teljesítse a vonatkozó biztonsági elıírásokat és szabványokat A tapasztalatok azt mutatják, ha a tároló elhelyezése vagy kialakítása nem megfelelı, akkor a kerékpárosok egy része az egyszerőbb és kényelmesebb módon fogja elhelyezni a kerékpárt: a bejárathoz legközelebbi oszlophoz rögzítik, a kerékpárt keresztben helyezik el az elsı kerék befogására alkalmas támaszoknál stb. A legelterjedtebb megoldás a keréktámasz (1. ábra), mely a kerékpár elsı kerekét fogja be. Sajnos ezzel a kialakítással számos probléma van. A kerékpár elhelyezése és kivétele körülményes, a zárat át kell főzni a támaszon és a keréken, amihez le kell hajolni, de ezt a gyakran a többi kerékpár nehezíti. A tároló csak a kerékpár elsı kerekét rögzíti, mely nem ad megfelelı stabilitást, a kerékpár eldılhet. A kerékpár elvileg elhelyezhetı lenne a hátsó kerekével is, azonban a legtöbb kerékpáron láncváltó található, amely jó esetben akadályozza az elhelyezést, rosszabb esetben megsérül. A gumi vastagsága ráadásul az egyes kerékpárfajtáknál eltérı, így a túl vastag abroncsúak nem férnek bele a támaszba, a vékony kerekőeket viszont nem fogja megfelelıen.
3 Az elsı kerék jellemzıen a legegyszerőbben eltávolítható alkatrész, pótlása viszonylag olcsó, ezért a lopás elleni védelem sem megfelelı. Ez a támasz azokban az országokban nyújt gyors elhelyezési lehetıséget, ahol nem jellemzı a kerékpárlopás, ezért elegendı a kereket a vázhoz rögzíteni. 1. ábra A leginkább bevált, és ezért a kerékpáros szervezetek által is javasolt kerékpártámasz az ún. támasztókeret (fordított U-csı, a szakirodalom Sheffield-támaszként is említi), amely egyfelıl egyszerően telepíthetı, olcsó megoldás, ugyanakkor a célnak tökéletesen megfelel, a kerékpár gyorsan és kényelmesen elhelyezhetı és biztonságosan rögzíthetı akár a váznál, akár a kerekeknél (2. ábra). Nem okoz gondolt sem a kerékpárra szerelt kosár, sem a gyermekülés. 2. ábra A támasztókeret megfelelı méretei: kb. 80 cm magas, 80 cm széles, és a két támasz közötti távolság legalább 120 cm - így egy támaszhoz mind a két oldalról lehet kerékpárt rögzíteni. Egy keresztmerevítı beépítésével (3. ábra) a nıi kerékpárok váza is könnyedén rögzíthetı. A pontos kialakítás az U alaktól eltérı is lehet, a lényeg, hogy a kerékpár mind a váznál, mind a kerekeknél rögzíthetı legyen.
4 3. ábra A támaszokat egymással párhuzamosan, de egymáshoz kissé eltolva célszerő elhelyezni, így ugyanis könnyebben hozzá lehet férni a kerékpárokhoz. Kerékpárparkolókat nemcsak a járdán, hanem az úttesten is ki lehet alakítani, ennek nagy elınye, hogy nem sérül a gyalogosok közlekedı tere, és a parkoló közvetlen kapcsolatban van a kerékpárosok által használt útfelülettel. Egy gépjármő mérető parkolóhelyen például 8-10 kerékpár számára alakítható ki parkolási lehetıség. Parkolósávok elején és végén gyakorta látni olyan forgalomtól elzárt területet, amelynek helyén egy autó már nem férne el, azonban néhány kerékpár számára ideális lehet. Az alábbi ábrán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elıtt nemrég átadott kerékpárparkoló látható. 4. ábra Az alábbi képen egy fedett B+R (Bike and Ride, azaz biciklizz és utazz közösségi közlekedéssel ) kerékpártároló látható, az itt alkalmazott támasz is megfelel a célnak.
5 5. ábra A támasztókeret egyik gyorsan telepíthetı illetve mobil változatánál a csövek nincsenek egyenként a burkolatba rögzítetve, hanem két párhuzamos fémlemezre vannak egymás mellé hegesztve, és az egész állvány kerül rögzítésre. 6. ábra A legbiztonságosabb megoldás a zárt, személyzet vagy elektronikus beléptetı rendszer által védett tároló (ketrec vagy épületen belül egy terem) ill. a zárható kerékpártartó dobozok. Ezek a megoldások nemcsak a kerékpárt, hanem a rajta lévı felszereléseket és tartozékokat (sisak, ruházat) is védik a lopástól. 7. ábra
6 A tárolódobozok elsısorban a lakóépületek közelében terjedtek el, a lakásban történı éjszakai/hétvégi tárolás kiváltására. A rövid idejő parkolás esetén a dobozok hátránya, hogy valamelyest lelassítják a kerékpár elhelyezésének folyamatát, és használatuk nehézkesebb. A zárt tárolók száma ráadásul általában korlátozott, ezért mindenképpen javasolt egy igénybevételi rendszer kidolgozása, melynek lényege, hogy a rendszeres használók egy meghatározott havidíj ellenében jogosulttá válnak (kulcsot vagy kódot kapnak) a tárolók használatára. A kialakításnál gondolni kell a rendszer késıbbi bıvíthetıségére. Ha a városban több ilyen is üzemel, ezeket bérelhetıség szempontjából célszerő egy rendszerbe vonni. Emellett természetesen az olcsó kerékpárokat használók és az eseti használók számára egyszerőbb tárolóhelyet is biztosítani kell. 8. ábra A kerékpárforgalmi létesítmények tervezésére vonatkozó útügyi mőszaki elıírás részletesen tartalmazza az egyes intézményekhez elhelyezendı kerékpártárolók számának meghatározását. Általánosságban az alábbi helyszíneken javasoljuk kerékpárparkolók kialakítását: Lakóházak Kereskedelmi egységek Vendéglátóhelyek Nevelı, oktató intézmények Egyetemek, fıiskolák Közösségi szórakozóhelyek Mővelıdési egységek Sportlétesítmények, strandok Igazgatási, ellátási, szolgáltatási, nem fekvıbeteg-ellátási intézmények Fekvıbeteg-ellátó intézmények Ipari parkok, raktárak Közösségi közlekedés megállóhelyei, csomópontjai Parkok
7 4. Finanszírozás Az önkormányzatok általában nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy rövid idı alatt egész városrészeket fedjenek le megfelelı mennyiségő és minıségő kerékpártárolóval. Ezért célszerő bevonni az érintett intézményeket, cégeket a költségek viselésébe. Az alábbi módszerek jó alternatívái lehetnek a tisztán saját forrásból finanszírozott beruházásnak. Pályázati támogatással: az önkormányzat pályázat keretében támogatja az intézmények, cégek által kihelyezett tárolók finanszírozását. Ez a megoldás mind a közterületi, mind a belsı tárolók kialakítására alkalmazható. Adminisztratív ösztönzéssel: az önkormányzat az intézmények, cégek részére térítésmentesen átadja a javasolt kerékpártároló típusterveit, és adminisztratív úton segíti a tárolók közterületen történı telepítésének engedélyezési eljárását. Reklámfelület értékesítésével: a közterületi kerékpártárolók függıleges felületén reklámok helyezhetık el. Egy reklámcég az ingyenes közterület-foglalásért cserébe finanszírozza a tárolók telepítését és karbantartását. Egy egész városrész teljes utcabútor beruházása (padok, buszvárók, szemetesek, nyilvános WC-k, hirdetıoszlopok, információs táblák stb.) is történhet ilyen módon, adott esetben nem mindegyik elemre tehet a cég hirdetést, de az egész területen biztosítania kell a megadott darabszámú utcabútort. Fontos, hogy a reklám elhelyezése nem mehet a funkció rovására. Fontos, hogy a tárolók elhelyezése elızetesen kidolgozott koncepció alapján történjen, amely részletesen meghatározza a helyszíneket és a szükséges férıhelyszámot. A folyamatosan növekvı kerékpárhasználat miatt célszerő gondolni a jövıbeni bıvítési lehetıségekre is. Ha nem az önkormányzat saját beruházásában történik a tárolók elhelyezése, fokozottan ügyelni kell arra, hogy városképbe illeszkedı, esztétikus és használható megoldások terjedjenek el. Csak olyan típust szabad alkalmazni, amelyet a Magyar Kerékpárosklub elızıleg bevizsgált. 5. Árak A kerékpártárolók költsége a pontos kialakítástól és a rendelt mennyiségtıl függ. Egy egyszerő hajlított csıkorlátból készült kerékpártámasz ára kihelyezéssel együtt kb. 15 000 Ft + Áfa. A városképileg igényesebb kinézető, parkolásgátló oszlopok közé adaptálható támasz ára kihelyezéssel típustól függıen 40-70 000 Ft + áfa. Egy 10 kerékpár elhelyezésére alkalmas, tetıvel és oldalfalakkal ellátott kerékpártároló kiviteltıl függıen kb. 400-500 ezer forintba kerül telepítéssel együtt.