Mottó:... a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen védelemben részesüljön (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről.) A gyermekbarát televíziózás - valóság vagy illúzió? A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a Magyar Televízió, és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közös konferenciája. 2
Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke Erőszakmentes képernyőt! 10 éve indult kampány az agresszió ellen A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 1998 januárjában indította kampányát a médiaerőszak ellen. A televízió egyre inkább meghatározza mindennapjainkat, egyre erősebben hat gyermekeinkre is. Ez feltétlenül szükségessé teszi, hogy fellépjünk a személyiséget deformáló káros hatások ellen. Az erőszak, az agresszió kialakulásához hozzájáruló filmek, műsorok mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi tv-csatornákon a gyermekek által nézett műsoridőben tömegesen láthatóak Európa szerte, így Magyarországon is. Nagy számban megjelentek a különféle számítógépes játékok is, amelyek a pusztítást, a másik fél megsemmisítését ösztönzik. Kampányunkat tíz évvel ezelőtt azért indítottuk el, mert azt tapasztaltuk, hogy a kereskedelmi televíziók megjelenésével az öncélú erőszak bemutatása tovább fokozódott. Nem vitás, hogy társadalmaink erőszakosak. Erre fel kell készítenünk gyermekeinket, meg kell mutassuk nekik a valóságot, s meg kell tanítsuk őket a jogos önvédelemre. A különféle hírműsorokban, fikciós adásokban elkerülhetetlen az erőszak bemutatása. A fiataloknak meg kell tanulniuk a saját agressziójukat kezelni. Az erőszak valós kihatásait és következményeit reálisan kell értékelniük. Ugyanakkor nem mindegy, milyen is az az erőszak, amelyet a képernyőn látunk. 3
Kampányunkban azt kifogásoljuk, ha az erőszak mértéke túlzott, brutális, öncélú, rémületet kelt, sokkol, szorongást vált ki, durva magatartás kialakulására ösztönöz. Hangsúlyozzuk, hogy a személyiségükben még kialakulatlan korosztálynál tartjuk ezeket leginkább károsnak. Abban a műsoridőben, amikor a gyermekek potenciális nézők lehetnek. Az erőszak hatása minden generációnál más és más, sőt, egyénenként változik. Kifogásoljuk például, amikor egy fikciós műsorban a pozitív figurának beállított főhős elégedetlen a demokratikus államszerkezet egyik alapvető oszlopát jelentő rendőrséggel, majd saját maga kezd nyomozni, megtorolni egyegy jogos vagy vélt sérelmet. Ez önbíráskodásra ösztönöz: a még változó gyermek ezt a magatartásmintát rögzíti a főhőstől. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a gyermekekre káros médiaagresszió visszaszorítására a következőket fogalmazta meg 1998 januárjában: 1. Felhívjuk a szülők, a pedagógusok, az egész társadalom figyelmét az erőszakra ösztönző tv-műsorok, számítógépes játékok a gyermekek testi, lelki és erkölcsi fejlődésére gyakorolt káros hatásaira. 2. Kérjük a tv-csatornák vezetőit, hogy a gyermekeket leginkább érintő műsoridőben tartózkodjanak az ok nélküli, romboló erőszakot bemutató műsorszámoktól. Különösen elvárjuk, hogy azok helyett a gyermekek személyiségét sokoldalúan gazdagító programokat sugározzanak. 3. Javasoljuk, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5. -ának megtartása érdekében egé-szüljön ki a törvény ezen paragrafusának megsértőivel szembeni szankciók megfogalmazásával. 4. Az agresszív műsorszámokra a kinyomtatott programokban, a műsorelőzetesekben és közvetlenül a vetítés előtt a műsorközlő újságok és a televíziók minden esetben hívják föl a nézők figyelmét. 5. Kérjük mindazokat, akik a békésebb képernyő érdekében tenni tudnak, tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Ezen felhívásunkhoz több mint száz civil szervezet, gyermekérdekű intézmény, 11(!) egyház csatlakozott, a kiáltványunkat 55 ezer állampolgár írta alá. A kampány során megszületett a Mit kívánunk a magyar televíziótól? című charta, amely több ponton is az Európai Gyermektelevíziós Chartára épült. 4
Mit kívánunk a magyar televízióktól? (Charta a gyermekekért) A Gyilkosság nélküli képernyőt! kampányban résztvevők 12 pontos elvárásai 1. A 0-18 éves korú gyermekeknek színvonalas, őket nem kihasználó, kifejezetten nekik szóló műsorokat kell bemutatni mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziókban, amelyeknek a szórakozás mellett a legteljesebben elő kell segíteniük a gyermekek testi, lelki (szellemi, erkölcsi és szociális) fejlődését. 2. A gyermekek a televízió segítségével láthassák, hallhassák, fejezhessék ki magukat és szubkultúrájukat, amellyel megerősíthetik éntudatukat, földrajzi, közösségi hovatartozásukat. 3. A televízió a magyar kultúrára és a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájára építse műsorait, ugyanakkor legyen fogékony és nyitott más kultúrák iránt, ismerje el és értékként kezelje azokat. 4. A gyermekműsorok műfaj és tartalom tekintetében legyenek változatosak. 5. A 6.30-7.30-ig, majd 14.00-22.00-ig tartó védősávban a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók fokozottan törekedjenek arra, hogy olyan műsorszámokat mutassanak be, amelyek nem károsak a gyermekek testi, lelki (szellemi, erkölcsi és szociális) fejlődésére, kifejezetten kerüljék az erőszakos és szex-jelenetek vetítését. 6. A védősávban bemutatott hírműsorok, reklámok, program-előzetesek kerüljék az öncélú erőszakot bemutató, sokkoló képsorokat, s enyhébb esetekben is (szóban, piktogrammal stb.) hívják föl arra a nézők figyelmét. 7. A műsorok nyújtsanak segítséget a gyermekeknek, a családoknak abban, hogy pozitív nézői szokásaik alakuljanak ki, hívják föl a szülők figyelmét nevelési felelősségükre. 8. A gyermekműsorokat alapvetően abban az időben kell sugározni (vagyis a védősávban), amikor a gyermekek ténylegesen láthatják azokat. 9. A gyermekek számára káros műsorszámok jellegéről tájékoztatást kell adni a műsorelőzetesekben, a kinyomtatott programokban, illetve közvetlenül a vetítés előtt. 10. A műsorszámok kategoriázását szakértőkből álló társadalmi bizottság végezze. 11. A műsorok magas színvonalának érdekében megfelelő anyagi alapot kell létesíteni és elérhetővé tenni. 12. A mindenkori kormányok, gyártók, forgalmazók, mecénások ismerjék el a hazai gyermektelevíziózás közszolgálati fontosságát, lehetőségükhöz mérten támogassák azt. 5
Az ORTT székházában elindult egy párbeszéd. Valamennyi tv-csatorna és a két nagy tévéújság képviselője megállapodott a nézőket tájékoztató jelzések egységes bevezetésében. Ez a Mit kívánunk a magyar televízióktól című, társadalmi vita alapján létrejött Chartánk 9. pontjának elvárása. A közös megállapodás a 20 óra utáni fikciós műsorokra is vonatkozik. Ennyi év után joggal vetődik föl, mit ért el ennyi idő alatt kampányunk? Azok a gyerekek, akik tíz éve az agresszív műsorokat nézték, mára már felnőttekké váltak. Ami bizonyos: egy évtized alatt társadalmunk még erőszakosabbá vált. Könnyen belátható, hogy ezért is a gyermekek személyiségfejlődésére oly nagy hatással lévő televíziós műsoridők és műsorszámok gyermekbarátosítása napjainkban még inkább szükséges feladat. Ezt egyre jobban be is látják mindazok, akiknek feladata, hogy a televíziózás feltételrendszereit meghatározzák. Tíz éve indított kampányunknak talán az egyik legfontosabb eredménye, hogy ráirányította a társadalom, a szakemberek figyelmét e fontos problémára, megindult egyfajta polemizálás a kérdésről. Nagyon sok médium foglalkozik a média- agresszióval. A kezdetek kezdetén az egyik párt ifjúsági szervezete a témát annyira fontosnak tartotta, hogy köztestület felállítását is megígérte. A gyermekekre káros műsorszámok bemutatásakor az ORTT büntetett. Jó szándékkal, de néha mégis kampányunk ellen hatott. A negatív megítéléstől tartva, a műsorszolgáltatók sokszor a szükségesnél több műsorukra kitették a gyermekek számára korlátozó jelzéseket. Ezzel tovább csökkentették a gyermekeknek szóló műsorok idejét, amely az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva eleve csekély mértékű még ma is. Áttörő előrelépés a hírműsorok, a promóciók gyermekbarátabb megjelenítésében nem történt. Nem született eredmény abban sem, hogy a közszolgálati televíziókban ne legyen reklám. Az ebből eredő pénzügyi veszteséget pótolnák azon kereskedelmi csatornák, ahová a reklámfizetők átmennek. A gyermekeknek a televízió-ablak még mindig az egyik legfőbb tájékozódási eszközük a világra, szűkebb, tágabb környezetükre. Meghatározó társ, barát. Főleg azoknál a gyerekeknél, akiknél más szabadidős programokra kevésbé telik. Nem mindegy, hogy gyermekeink a sze- 6
mélyiségmintát nyújtó műsorszámoktól mit tanulnak: azt hogy a társadalmi közjót szolgáló, tevékeny polgárokká váljanak, vagy vásott, késelős bűnözőkké. Alapvetően a műsorkészítők felelőssége, hogy a televíziós műsorszámok rendkívüli eszközével hogyan élnek, netán visszaélnek, milyen követendő mintát nyújtanak a jövő generációinak. Ugyanakkor felelős a tágabb környezet is. A törvényhozó politikusok, akik a televíziózás feltételrendszereit meghatározzák, a Magyar Parlament, a különféle hatóságok, testületek. De felelősek a szülők, a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, más felnőttek is. Mennyire tanítjuk meg számukra az optimális képernyőhasználatot, mennyire tanulják meg a tudatos műsornézést, a tervezést, a szelektálást. Ma, amikor a digitális televíziózás világa a küszöbön van, ezek különösen fontos készségekké kell, hogy váljanak. Ne feledjük, mindezekért, mi felnőttek, valamennyien felelősek vagyunk. 7
Dr. Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke, A bébiszitter technika Társas kapcsolattá nemesített tévénézés Riasztó az a felmérés, amely szerint Európában a magyar gyerekek tévéznek a legtöbbet. Az még aggasztóbb, hogy egyedül, a saját szobájukban, a saját tévéjükön. A szülőket pedig a legkevésbé sem érdekli, hogy mit néz a gyerek. A felnőtteket, a családi életet a 4-14 évesek körében a rajzfilmek, a DVD-k, a számítógépek helyettesítik. Közönyös világunkban bébiszitter a technika. Az AGB Nielsen egy tavalyi vizsgálata szerint a gyerekek naponta átlagosan közel három órát tévéznek még az ünnepnapokon, hétvégéken és szünetekben is magányosan. Sajnos nem befolyásoljuk, nem irányítjuk gyermekeink médiafelügyeletét. Sokan úgy gondolják, sem pozitív, sem negatív hatás nem éri őket a képernyők előtt. Meglepő, hogy a francia szülők 96 százaléka beleszól, amíg hazánkban a családok felénél a gyerek dönt arról, mit mikor néz meg mindenféle kontroll nélkül. Csak érdekességként említem meg, hogy a módos Svájcban a gyerekek csupán 18 százalékának van saját készüléke. Mit tehetünk, mit kell tennünk? Nem mondhatunk le arról, hogy a közszolgálat elkötelezettjeiként próbáljuk bővíteni a gyermekek ismereteit, fejleszteni nyelvi 8
képességeiket. Hogy segítsük a családi tévézést értékes, változatos, gazdag program-kínálattal, s tegyük mai, modern eszközökkel nyitottá őket a saját és más nemzetiségek kultúrája iránt. Ez a cél vezérelte a televízió munkatársait, amikor évekkel ezelőtt útjára indították a Válaszd a tudást! műsorfolyamát, vagy a kamaszok problémáival foglalkozó improvizációs műsort, a Momentánt. Ifjúsági teleregény (Klipperek), kisállat-magazin (Kutyafül-Macskanyelv) és könnyűzenei műsorsorozat (Bravo Tv) már szerepel a Magyar Televízió képernyőjén, ugyanakkor bízom abban, hogy idővel egyre több kisiskolásoknak szóló programmal is büszkélkedhet a köztelevízió. Tudom, a gyerekek vizuális elvárásai megváltoztak, igényeik átalakultak. A médiatörvény nem ír elő mennyiségi kvótát az MTV számára, a köztelevízió mégis arra törekszik, hogy lehetőségeihez képest minél több gyermekeknek szánt produkciót tűzzön műsorára. Az igazi kihívást az intézmény számára a belső gyártásban készülő gyermek- és ifjúsági műsorok jelentik, hiszen egy óra sugárzásra eső költségük tizenöt-húszszorosa a vásárolt rajzfilmeknek, ifjúsági sorozatoknak. Mégsem mondhatunk le arról, hogy az egyre nagyobb médiazajban ne készítsünk igényes látványvilágú, indirekt módon oktató gyerek-sorozatokat, modern, az emberi kapcsolatok sokszínűségét, az egymás iránti törődést, felelősséget, magatartásformát prezentáló pozitív üzenetű, interaktív műsorokat. Olyan produkciókat, amelyek nemcsak a kicsiket szegezik a képernyők elé, hanem elgondolkodtatják a szüleiket is. Meghatározó ugyanis, hogy a rengeteg élményt kivel osztják meg, a feldolgozatlan információkat kivel beszélik meg a gyerekek. Mert a televízió a legjobb esetben is csak kiegészíti, de semmiképpen sem pótolja a gyermeknevelést. Társas kapcsolattá kell nemesítenünk a tévénézést! Az MTV elnökeként mindent megtettem és megteszek azért, hogy legyen az intézménynek erőforrása a felnövekvő nemzedék gyorsuló ritmusához, a kor követelményeihez igazodó, időtálló produkciók, katartikus élményt nyújtó alkotások létrehozására. 9
Hárshegyi János, a MÚOSZ kommunikációs és pr szakosztályának elnöke, az etikai bizottság egyik eljáró tanácsának vezetője Minden erőszakot elítélünk Miért csatlakoztunk? Mert első percétől kezdve egyetértettünk a mozgalom céljaival. Mert elítélünk minden erőszakot, legyen az gyermek, vagy bárki és bármi ellen irányuló. Mert tisztában vagyunk a közszolgálatiság mikéntjével, s támogatjuk, hogy az erre kijelölt intézmény azt be is tartsa. Mert kommunikációval foglalkozó szakemberként, ezt mindennapi tevékenységünk során is szeretnénk érvényesíteni, s mindenkit bíztatunk hasonló gondolkodásra. Mert a gyermekbűnözés jól érzékelhető elhatalmasodása azonnali vészkiáltásra késztet. A MÚOSZ kommunikációs és pr szakosztálya a kilencvenes évek közepén alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai újságírás szakmai fejlődését. Alapdokumentációja, ars poeticája olvasható a szervezet honlapján, közvetlenül az ENSZ 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mellett. Ez utóbbi 25. és 26. cikkében tartalmazza, hogy minden embernek joga van egészségének, jólétének biztosításához, továbbá az anyának és gyermekének a különleges segítséghez, támogatáshoz. A nevelésnek a személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia. A szülőnek joga, hogy gyermeke számára adandó legjobbat megválaszthassa. 10
Az erőszakmentes televíziózás a többség választását bírja! támogatást kérünk, hogy a jövőben is hasonlóan gondolkozhassunk! Még egy dolgot tisztáztunk alakulásunkkor. Igyekszünk betartani azokat az etikai elveket, szabályokat, amelyek a korrekt kommunikáció alappillérei, s amelyek nélkül magára valamit adó újságíró, médiában feladatot vállaló személy nem munkálkodhat. Az igazi értékeket adó televíziózás a támogatásunkat bírja. A MÚOSZ etikai bizottsága elé gyakorta kerülnek fiatalkorúakat érintő ügyek. Az eljáró tanácsok nincs emlékem kivételről példás ítéleteket hoztak ezen kérdésekben. Megteszünk mindent, s ehhez erkölcsi Az EU-ban tavaly, két héttel karácsony elõtt léptek hatályba azok az új szabályok, amelyek a megtévesztõ hirdetési és agresszív értékesítési praktikák letörésére irányulnak. Ezek között található a gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy vásárolják meg a hirdetett terméket, vagy nyaggatással győzzék meg szüleiket: vegyék meg nekik a reklámozott árút, szolgáltatást. Csatlakozunk a letörési kísérlethez? Hisszük, hogy a gyermekbarát televíziózás valóság lehet! 11
A konferencia programja FEBRUÁR 13., SZERDA Székházlátogatás: 14.00 és 15.00 órától a konferencia résztvevőinek. MTV-s munkatársak mutatják be az épületet, a műsorkészítés folyamatait, az esti Híradó előkészületeit, az archívum, valamint a filmrestaurálás titkait. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Szakmai nap Moderátor: Süveges Gergő, a Híradó műsorvezetője 10.00 Érkezés, regisztráció 10.20 Megnyitó: Dr. Rudi Zoltán, az MTV elnöke 10.30 A Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom kampányának elmúlt 10 éve Hanti Vilmos elnök 10.50 Előítéletek és a képernyő Halák László, a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke 11.10 A gyermekek médiafogyasztási szokásai a számok tükrében Turiák Tivadar, az MTV marketing elemzője 11.30 Kávészünet 12.00 Média és gyermekek a XXI. században - Dr. Kósa Éva pszichológus 12.40 Reklámokkal vagy nélkülük? Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára 13.20 A közszolgálatiság érvényesülése a műsorszerkezetben Stodulka Gábor, az MTV szerkesztőségvezetője 14.00 Ebédszünet 15.00 Kerekasztal-beszélgetés, kötetlen információ- és tapasztalatcsere Résztvevők: Az előadók és a szakma további prominens képviselői 16:00 A konferencia összegzése és zárása 12
Halák László: Előítéletek és a képernyő Gyermekmesék és a borzalom a Bibliától Andersenen át napjaink meséjéig. A szóbeli mese élménye és a látvány szuggesztivitása. Elképzelhető-e képernyő nélküli jövő? Építsünk a látvány pozitív hatásaira. (Milyen vizsgálatok alapozzák meg a hozzáállásunkat? ) Turiák Tivadar: A gyerekek tévénézési szokásairól Magyarországon az elmúlt 10 év során kibővült a csatorna- és műsorkínálat, az újonnan megjelenő gyerek, illetve a külföldi csatornák magyar nyelvűvé váltak és a gyerekek tévénézési szokásait a felnőttekéhez hasonló módon átformálta. A tévézés individualizálódásának általános folyamata a gyerekek korosztályában is érezhető. Az előadásban bemutatjuk, hogy a 4-14 évesek milyen mértékben választják az egyszemélyes tévézést, illetve társas tévézésük milyen arányban történik felnőtt jelenlétében. Azt is megmutatjuk, felnőtt társaságában, illetve annak hiányában milyen csatornákat preferál ez a korosztály. Dr. Kósa Éva: Média és gyerekek a XXI. században A média szocializációs ereje miatt a fiatalokra és gyerekekre gyakorolt hatása fokozódó aggodalmat kelt. A felnőtt társadalom a fiatalokat a káros hatásoktól megóvó, protektív lépések kidolgozása irányába tett és tesz erőfeszítéseket. Az új évszázadban azonban az elektronikus médiatartalmak közlésének és elérésének új eszközei és módjai a gyermekek számára a televíziózás (és általában a médiafogyasztás) új lehetőségeit és új kockázatait hordozzák. Mit tegyünk, hogy elkerüljük a változásokban rejlő negatív következményeket? Hogyan lehetne kiaknázni a lehetőségekben rejlő pozitívumokat? Kinek és mit kell/ene tennie? 13
Dr. Fazekas Ildikó: Reklámmal vagy anélkül? Az előadás két fő témát vizsgál: 1. A reklámtorta és ezen belül a médiafogyasztási szokások alakulását, mert a televíziók reklámbevételét már alapvetően befolyásolja az egyéb reklámhordozók előretörése, a digitális televíziózás, az internet és az egyéb digitális eszközök növekvő használata. 2. A gyermekekre ható tényezőket, amelyben a médiatartalom mellett a reklám, a család, a csoporthatás és a társadalmi tényezők is szerepet játszanak. A reklám pozitív hatása ingyenes információ a fogyasztónak, a versenyre gyakorolt hatás mellett a reklám társadalmi felelősségét, etikai szabályait is megvizsgálja az előadás. Stodulka Gábor: A közszolgálatiság érvényesülése a műsorszerkezetben hatások és tendenciák - A közszolgálatiságot szabályozó jogi háttér, a Médiatörvény (A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény) és a KMSZ, a Közszolgáltatási Műsorszolgáltatási Szabályzat gyermek és ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos rendelkezései, ezek hatásai. - Társadalmi elvárások és ezek változása a 90-es évek végétől napjainkig. Tematikus gyerekcsatornák térhódítása, vizuális elvárások átalakulása, tévénézési szokások megváltozása, család és televízió viszonya, interaktivitás és az újmédia. - Gyerek- és ifjúsági műsorok az utóbbi évek műsorstruktúrájában (2005-2007.) - Gyerek- és ifjúsági műsorok az idei műsorstruktúrában (2008.) 14
15