MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

1.- 2. konzultáció MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

Előadó: dr. Horváth Sándor egyetemi docens okl. gépészmérnök Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet E-mail: horvath.sandor@bgk.uni-obuda.hu Tel.: 666-53-45 Szobaszám: Népszínház u. 8. földszint 13. Évfolyamfelelős

A tárgy bemutatása Oktatási cél A mérnökök közös nyelvének megismerése: Rajzolvasási készség kialakítása Rajztechnika elsajátítása Géprajzi szabályok megismerése A tárgy felépítése A műszaki kommunikáció általános jellemzése Ábrázolási lehetőségek A géprajz alapjai. Nézetek, metszetek, méretezés Jelképes ábrázolás, tűrés- illesztés

A FÉLÉV PROGRAMJA, KÖVETELMÉNYEI Óraszám: 8+4 óra 4x3 óra konzultáció: 02.18, 03.10., 04.07., 05.05. Kreditérték: 4 Követelmény: f

Részvétel : konzultációkon kötelező Jegyzet : Műszaki kommunikáció 3014 Műszaki kommunikáció segédlet 3013

www.bgk.uni-obuda.hu /Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet /Oktatás

jegyzet

Segédlet mellékletekkel

Évközi feladatok 1. feladatcsomag: síkmértan, axonometria, vetületi ábrázolás Beadási határidő: 3. konzultáció 2. feladatcsomag: Műszaki rajzfeladatok Beadási határidő: 4. konzultáció

A félévi munka értékelése Félévközi jegy: 4 osztályzat átlaga 1. és 2. feladatcsomag zárthelyi (a 4. konzultáción) FELTÉTEL: 1.és 2. feladatcsomag elégséges A zárthelyi elégséges Felvételezési gyakorlat teljesült (3. konz.)

Pótlási lehetőségek Határidőn túli beadás különeljárási díj ellenében a szorgalmi időszak végéig (4. konzultáció) Felvételezési gyakorlat külön időpontban Elégtelen, vagy nem megírt zh. a vizsgaidőszakban egy alkalommal pótolható

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A kommunikáció fogalma Tartalma: két vagy több ember közötti információátadás Célja: az információt adó személy befolyásolja a vevő személy viselkedését Adó: Vevő: kommunikátor interpretátor

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki kommunikáció fogalma Tartalma: műszaki gondolatokra épülő információ megjelenítése és átadása. Célja: műszaki gondolatok világos, érthető, egyértelmű, reprodukálható megfogalmazása és átadása mások számára.

Információveszteség, torzulás nem megengedett!!!

Az igazgató a helyettesének: Holnap 9 órakor napfogyatkozás, azaz a nap eltűnése következik be, amely természetesen nem mindennapos jelenség. Úgy vélem, hasznos volna, ha dolgozóink látnák ezt a természeti jelenséget. Menjenek ki holnap az udvarra, úgy ahogy vannak, munkaruhában. A ritka jelenség megfigyeléséhez én majd megfelelő tájékoztatást fűzök. Ha esni fog az eső, és így semmit sem látni, az előadást az ebédlőhelyiségben tartom meg.

Az igazgatóhelyettes az üzemvezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esni fog az eső, nem lehet megnézni munkaruhában. Ez esetben a napfogyatkozás az ebédlőben fog végbemenni, ami természetesen nem látható minden nap.

Az üzemvezető a művezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor munkaruhában napfogyatkozás lesz. Az igazgató azt is elrendelte, hogy essen az eső, amit ő nem lát minden nap.

A művezető a brigádvezetőnek: Ha holnap az ebédlőben esik az eső, ami nem minden nap fordul elő, akkor 9 órakor eltűnik az igazgatónk munkaruhában.

A brigádvezető a munkásoknak: Holnap 9 órakor eltűnik az igazgatónk. Kár, hogy ez nem minden nap fordul elő.

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki kommunikáció módozatai / csatornái Nyelvi Szövegszerű információátadás Matematikai Számszerű információátadás Geometriai-rajzi Rajzi információátadás

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki rajz sajátosságai Időtálló A szó elszáll, a rajz megmarad Nyelvektől független Megértéséhez nem kell idegen-nyelvtudás Egyértelmű Helyesen olvasva nem lehet félreérteni Nemzetközi Az egész világon minden mérnök megérti

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki rajzzal szembeni elvárások Egyértelmű, mérethelyes Szemléletes Könnyen rajzolható Csak egymás rovására kielégíthető kritériumok!

A papír mindent elbír!?

Egyértelműség, reprodukálhatóság!

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki ábrázolás jelei Geometriai idomok Rajzi jelek Jelképek

A műszaki kommunikáció általános jellemzése Szükséges ismeretek Térlátás (2D 3D probléma) Szabványismeret Technológiai ismeretek

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A szabványok Tartalma: Rendszeresen ismétlődő műszaki feladatok egységes megoldási módszereire vonatkozó előírások Célja: Tervezés megkönnyítése Csereszabatosság biztosítása Megvalósulási módja: Hivatalosan közzétett előírások (szabványgyűjtemények)

A műszaki kommunikáció általános jellemzése A szabványok érvényességi területe Nemzetközi szabványok ISO, SI Országos szabványok MSZ Ágazati szabványok

A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS

A műszaki képalkotás A műszaki képalkotás általános jellemzése Célja: Térbeli alakzatok megjelenítése síkban (2D-3D probléma) Eredménye: A kép egyértelműen meghatározza a a tárgy alakját (formáját) a tárgy helyzetét a tárgy méreteit Módja: vetítés

A műszaki képalkotás A vetítés (képzeletbeli) folyamata

A műszaki képalkotás

A vetület A műszaki képalkotás

A műszaki képalkotás A vetítés fajtái Középpontos vetítés Centrális projekció Párhuzamos vetítés Paralell projekció

A műszaki képalkotás A párhuzamos vetítés fajtái Merőleges vetítés Paralell ortogonális projekció Ferde vetítés

A párhuzamos vetítés (paralell projekció) fő jellemzői A műszaki képalkotás Pont képe pont Egyenes képe egyenes Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos Képsíkkal párhuzamos szakaszok változatlanok (valódi hossz) Ferde szakaszok rövidülnek Szakaszok aránya állandó Szögek képe változik

A műszaki képalkotás FŐBB KÉPALKOTÁSI MÓDSZEREK

Perspektivikus ábrázolás A műszaki képalkotás

A műszaki képalkotás Perspektivikus ábrázolás Származtatása: Centrális vetítés Centrum a szemünk Jellemzői: Szemléletes Térhatású Távolabbi részek kisebbek Méretleolvasásra nem alkalmas Alkalmazási területe: Építőipar

Axonometrikus ábrázolás A műszaki képalkotás

Egyméretű (izometrikus) axonometria A műszaki képalkotás

Kétméretű (dimetrikus) axonometria A műszaki képalkotás

A műszaki képalkotás Frontális (kabinet) axonometria

A műszaki képalkotás Monge-féle ábrázolás (Gaspard Monge 1746-1818) Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

A műszaki képalkotás Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Monge-féle ábrázolás Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

A műszaki képalkotás Monge-féle ábrázolás Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

A műszaki képalkotás Származtatása: Párhuzamos vetítés Egyetlen képsíkra Jellemzői: Szemléletes Méretlevételre nem alkalmas Alkalmazási területe: Magyarázó ábra Szövegek kiegészítése Szemléltető ábra

MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET BALNÉZET JOBBNÉZET HÁTULNÉZET ELÖLNÉZET (FŐNÉZET) FELÜLNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ELÖLNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD FELÜLNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD BALNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD JOBBNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD HÁTULNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD balnézet felülnézet jobbnézet Jele: hátulnézet alulnézet

Dobozt alkotó képsíkok felvétele

Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a dobozban

Vetítés elölről elölnézet

Vetítés felülről felülnézet

Vetítés balról balnézet

Vetítés jobbról jobbnézet

Vetítés alulról alulnézet

Vetítés hátulról hátulnézet

A doboz oldalai a rajta kialakult fényképekkel

Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

A doboz kiterítése

A kiterített doboz a rajzlapon

A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

A vetületképzés szempontjai

Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges Minél kevesebb, annál jobb

NÉZETEK

A nézetkészítés célja az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

A nézetek tartalma az alkatrész valódi alakjának vetületei

A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

2. konzultáció Ábrázolási egyszerűsítések Metszetek, szelvények Méretmegadás Jelképes ábrázolás

Nézési irányt mutató nyíl módszere Nincs hely a felülnézetnek!

Nézési irányt mutató nyíl módszere Rajzoljuk ide!

Nézési irányt mutató nyíl módszere B B Azonosítani kell!

ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA valós egyszerűsített valós egyszerűsített

Elméleti áthatások rajzolása tagolóvonalak

Szimmetrikus tárgy ábrázolása

túlnyúlás

Törésvonallal megszakított ábrázolás A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk

Résznézet A résznézet a helyére került, jelölni nem kell A teljes nézet sem adna több információt

Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel Torzulna a vetület

Helyi nézet Reteszhorony Hornyos furat

Kiemelt részlet

Ismétlődő alakzatok ábrázolása

Különleges ábrázolások Sík felület Csatlakozó alkatrész Eredeti körvonal

Üreges tárgy ábrázolása Nézet Furat, horony szaggatott

Ábrázolás metszetekkel

Ábrázolás metszetekkel Kerülendő!

Vonalkázás (sraffozás) Vékony vonal Dőlésszög 45 o a kontúrhoz Sűrűség 1-10 mm, minimum 2 x vastagvonal Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

Vonalkázás (sraffozás) Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

Vonalkázás (sraffozás) 0.7 mm rés Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni. Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.

ANYAGFAJTA JELÖLÉSE

A metszősík nyomvonalának jelölése szimmetriasík Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha: a metszősík szimmetriasík, csak egy metszet készül a tárgyról, a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

A metszősík nyomvonalának jelölése azonosítás azonosítás nyomvonalak Jelölni kell a nyomvonalat, ha: a metszősík helye nem egyértelmű, vagy több metszősík van.

METSZETEK FAJTÁI Egyszerű metszet egy metszősík teljes metszet félmetszet félnézet-félmetszet kitörés Összetett metszet több metszősík lépcsős metszet befordított metszet

Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

Teljes metszet elforgatva A-A Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet. Az elforgatást nem kell jelölni!

Félmetszet

Félmetszet Nézet Metszet Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!

Kitörés törésvonal

Lépcsős metszet törésvonal

Lépcsős metszet Metszethatárok törésvonallal jelölhetők. A vonalkázás eltolható. 3 metszősík van

Befordított metszet beforgatás Egymást metsző metszősíkok

SZELVÉNY RAJZOLÁSA SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet

Széteső szelvények

SZELVÉNY RAJZOLÁSA A széteső szelvényrészeket össze kell kötni!

Szelvény rajzolása vetületen kívül

Szelvény rajzolása vetületen kívül Vastag vonallal A nézet közelében, pontvonallal azonosítva Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

Szelvény rajzolása vetületen belül Vékony folytonos vonallal, vonalkázva Azonosításra nincs szükség.

Szelvény sorozat rajzolása Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!

Szelvény sorozat rajzolása Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.

A metszet kerülése Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet. csavar csapszeg Ék, retesz szegecs kitörés

Tárgyrészek nézetben hagyása Eredmény: szemléletesebb vetület fogaskerék fog borda küllő

A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

A MÉRETMEGADÁS JELEI

A méretmegadás alapsémája

A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

A méretvonalak nem metszhetik egymást

A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

Méretvonalként nem használható vonalak

Íves felültek méretvonalai

A méret-segédvonal Formája: vékony vonal Célja: kivetített méretek jelzése

Méret-segédvonal változatok

A méretvonal-határoló

Méretvonal-határolók változatai

A nyíl szokásos formája

A nyíl elhelyezési lehetőségei

A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

A mutatóvonal alakja

A mutatóvonal elhelyezésének változatai

A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

A szöveg elhelyezésének változatai I.

A szöveg elhelyezésének változatai II.

Az alkatrész alakjára utaló jelek

Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

Gömbfelületű és íves alkatrészek

Megengedhető egyszerűsítések

MÉRETHÁLÓZATOK

A mérethálózatok általános jellemzése Fogalma: rajz méretmegadásainak összessége Alapelvei: Minden méret egyszer megadandó Egy méret csak egyszer adható meg Zárt méretlánc alkalmazása tilos A mérethálózat legyen áttekinthető

A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

A méretek fajtái Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját nem képezheti)

A mérethálózatok fajtái

BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK

A bázistól induló mérethálózat változatai

A bázis kiválasztásának szempontjai

Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat

Jelképes ábrázolás csavarok fogaskerekek gördülőcsapágyak kötések rugók

JELKÉPES ÁBRÁZOLÁS menetek fogak bonyolult, ismétlődő elemek

Az alkatrészek bonyolult, ismétlődő felületeinek valósághű ábrázolása felesleges valósághű jelképes

Csavarmenet származtatása d 1 magátmérő profil d névleges átmérő d 2 középátmérő P h menetemelkedés

A menetemelkedés szöge Ψ=arc tg P h /d 2 x π P h d 2 x π Ψ Nagy menetemelkedés: nagy szög Önzárás nem biztosítható

Többekezdésű menet P menetosztás P h menetemelkedés P h =P x n ahol n a bekezdések száma

Menetprofilok éles W whitworth Tr trapéz Rd zsinór M metrikus S fűrész A menetprofilok szabványosítva vannak!

A menetemelkedés iránya Jobbmenet (RH) Balmenet LH Előírandó!

Nem szabványos menet

A szabványos menet előírása Profil (pl. M) Névleges átmérő d Menetemelkedés P h Menetosztás P Emelkedés iránya (pl. LH) A bekezdések száma kiadódik: n=p h /P Nem kell előírni: A normál emelkedést A jobbmenetet Egybekezdés esetén a menetosztást

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus menet

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus Névleges átmérő d=200 mm

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm Menetemelkedés: P h =6mm

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm P h =6mm Menetosztás: P =2mm Tehát a menet 3 bekezdésű!

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm P h =6mm P =2mm Balmenet

példák M24 normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet M24x1 1mm emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet (finommenet) M12 LH normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus balmenet M36x3(P1,5) 3mm emelkedésű, kétbekezdésű metrikus jobbmenet

Menetes orsó (csavar) jelképes rajzolása vékony vastag

Menetes furat (anya) jelképes rajzolása

Menetvégződés rajzolása

Szerelt anya és csavar rajzolása

Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása hiperbolák

Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása

Balmenetű elemek kialakítása

Csavarmenet méretmegadása

Csavarmenet egyszerűsített méretmegadása

csavarok, anyák. belső kulcsnyílású (imbusz) szárnyas kereszthornyos (PH, PZ)

Csavarbiztosítások

Fogaskerekek ábrázolása fogprofil (szabványos)

Fogaskerekek ábrázolása lábkör fejkör osztókör

hézag Kapcsolódó fogaskerekek ábrázolása

Gördülőcsapágy ábrázolása

Gördülőcsapágy ábrázolása Egyszerűsített Egyezményes Tengelyvégre rajzolt csapágy jelképes

Forrasztott és ragasztott kötés ábrázolása kiemelt vastagság forrasztott ragasztott

Hegesztett kötés ábrázolása kirajzolva

Hegesztett kötés ábrázolása jelképesen

Hegesztési varratok alapjelei

Hegesztési varratok kiegészítő jelei

A rajzjelek elhelyezése varrat jele kettős referenciavonal mutatóvonal

A varrat méretmegadása

Rugók egyszerűsített ábrázolása