Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatások Időállapot: 2022-01-01 - Hatályos Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Veresné Drótos Katalin, Módosítva: 2022-09-13 09:40:21 Tartalomjegyzék: 1. A béren kívüli juttatások lényege 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A munkáltató a béren kívül különböző juttatásokat adhat munkavállalójának. A béren kívüli juttatások természetbeni juttatás lehet csak, nem lehet adni a munkavégzés során elért teljesítmény jutalmazására. Nem helyettesíthető ezzel a juttatással a bérjellegű (prémium, jutalom) juttatás. 1. A béren kívüli juttatások lényege A munkáltató, a kifizető a munkabéren felül különböző juttatásokban részesíthetik a magánszemélyeket, ez lehet eseti jelleggel, vagy előre maghatározott módon és feltételekkel. Fő szabály azonban, hogy ez a juttatás nem függhet a munkateljesítménytől, tehát nem szolgálhat a járó bér kiváltására. Figyelni kell arra, hogy mely juttatásokat adhatja kedvezményesen csak a munkáltató, és melyeket a kifizető is. Az első esetben a juttatásban részesülő magánszemély csak munkavállaló, személyesen közreműködő tag, míg a második esetben kívülálló magánszemély is lehet. 2011. január 1-től használatos új fogalmak kerültek bevezetésre, ezek: a béren 1. oldal

kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások. 2019.01.01-től lényegesen beszűkült a béren kívüli juttatások köre. Az alábbiakban ezen juttatásokat mutatjuk be, csoportosítva a juttatás feltételei és az adózási formája szerint. 1.1. Béren kívüli juttatások, melyek lehetnek a Széchenyi Pihenő Kártya a szakszervezet által nyújtott üdülési szolgáltatás a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott 1.2. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 1.3. Adómentes béren kívüli juttatások 1.4. Adóköteles béren kívüli juttatás 1.5 A Cafetéria rendszer 2014.01.01-től a törvény pontosítja, hogy a készpénzt-helyettesítő eszköz csak akkor felel meg az utalvány fogalmának, ha az a juttatásban részesülő magánszemélytől nem váltható vissza. 1.1. Béren kívüli juttatások 1.1.1 Széchenyi Pihenő Kártya juttatás szálláshely alszámlájára utalt több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb évi 225 ezer forint vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb évi 150 ezer forint szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb évi 75 ezer forint A juttatás igénybevételéhez a magánszemély nyilatkozata szükséges (iratminta javaslat a mellékletben). A juttatást a tevékenységben tagként résztvevő, nyugdíjba vonult magánszemély, tanulószerződéses diák nem veheti igénybe. 1.1.2. A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett 2. oldal

magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem. Adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó összeg juttatható kedvezményesen. 1.1.3. A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. A feletti rész adóköteles. A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával a kifizető viseli ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek adóhatóság határozata alapján kell viselnie Munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is. Munkavállalónak minősül munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. Üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely- Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállaló az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál szolgáltatások vásárolhatók. 1.1.4. Adózása, bevallása A magánszemély az 1.1. pontban foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 15 % 3. oldal

SZJA-t és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ha az adott juttatás a meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész nem kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyedi értéken túl az 1.1.1. és 1.1.2. juttatások éves összegére, illetve a két juttatás együttes éves összegére is figyelemmel kell lenni. Béren kívüli juttatásként a SZÉP kártyára utalt összeg évente személyenként maximum 450 ezer forint lehet, de a többi juttatással együtt sem haladhatja meg az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forintos (költségvetési szervnél a 450 e Ft-os) határt. A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást köteles vezetni. Eltérő időpontban kell az adókötelezettséget megállapítani: Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, a reprezentáció és az üzleti ajándék adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani A rekreációs juttatások keretet meghatározó része után a a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítani A szövetkezeti alapból történő juttatás esetén ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben - az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie 1.2. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 1.2.1. Ilyen juttatásnak minősülnek: a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a 4. oldal

magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékáig, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékáig az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. A juttatásról nyilvántartást kell vezetni. az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség, beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; 5. oldal

az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a SZÉP kártya 450 eft-os korlátját meghaladó juttatás az éves rekreációs keretösszeget (1.2.2. pont) meghaladó juttatás üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meghaladó rész a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meghaladó rész. 1.2.2. Az éves rekreációs keretösszeg ha a munkáltató költségvetési szerv évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg; Munkáltató esetében évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg 1.2.3. A 2020. évben és 2021. június 30-ig a járványhelyzet miatt a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. A 2020. évben az éves rekreációs keretösszeg ha a munkáltató költségvetési szerv - 1. évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, 2. a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a 6. oldal

juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, 3. évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, más munkáltató esetében 1. évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, 2. a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, 3. évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. A szociális hozzájárulási adó nem terheli a 2020. április 22-től a 2021. június 30-ig a SZÉP kártyára béren kívüli juttatásként adott juttatásokat. 1.2.4 Definíciók csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre kimutatott összes bevétel telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból meghatározott rész 1.2.5. Adózása, bevallása A magánszemély az 1.2. pontban foglalt feltételek szerinti juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 1,18-al bruttósított összegre 15 % SZJA-t, és az adóalapként kiszámított (bruttósított) összegre 13 %-os szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a juttatásokról nyilvántartást köteles vezetni. Az adómentesen adható reprezentáció és üzleti ajándék (alapítvány, köztestület, stb.) mértékét meghaladó juttatás adókötelezettségét az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani. A kedvezményesen adható béren kívüli juttatás bármely értékét meghaladó juttatás után az 1,18-al bruttósított adóalap után a juttatás hónapjára vonatkozó bevallásban kell bevallani, és megfizetni a különbözetet 7. oldal

1.3. Adómentes, nem pénzben kapott béren kívüli juttatások a védőoltás az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, ide nem értve a törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatást bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés Munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van. Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést. Nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott 1. a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, 2. kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj Ez a juttatás az adóévben legfeljebb külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben adható, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány. 1.4. Adóköteles béren kívüli juttatás 8. oldal

Adóköteles a csoportos biztosítás. A biztosítást jellemzően személyekre bontva kötik. Az adókötelezettséget jogviszony szerint személyenként kell megállapítani. Munkavállaló esetén a rá jutó biztosítási díj bérként adózik. Ha a csoportos biztosítás olyan jellemzőkkel bír, hogy a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg, akkor a csoportos biztosítás teljes díja egyes meghatározott juttatásként adóköteles. 1.5. A Cafeteria-rendszer A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkáltató belső szabályzatában előre rögzített mértékben biztosít béren kívüli juttatást. A szabályzatban rögzítésre kerül, hogy a csomag mely juttatásokat tartalmazza, melyből a magánszemély választhat. A csomagban lehet adómentes természetbeni juttatás, kedvezményezetten adózó és adóköteles természetbeni juttatás, esetleg pénz is. A juttatás összege a szabályzatban meghatározott csoportoknál eltérő mértékű lehet, de nem függhet a munkateljesítménytől és a csoport minden tagja számára ténylegesen elérhető kell legyen. Az erre fordítható összeg így év elején konkrétan tervezhető. A szabályzat minták között megtalálható a Cafetéria szabályzat. 1.6. A juttatás és a reklámadó kapcsolata Amennyiben az üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék a juttató reklámozását is szolgálja (reklámtoll, reklámpóló, naptár, stb.), vizsgálni kell, hogy nem terheli-e a juttatást reklámadó. Ezek az ajándékok saját célú reklámnak tekinthetők. 2. Adózás 2.1 ÁFA A törvényi előírásnak megfelelő kis értékű ajándék (5000 Ft alatti) beszerzésénél, előállításánál az ÁFA levonható. Az ajándék nyújtásakor (akár termék, akár szolgáltatás) ÁFA fizetés nem keletkezik. Ha ezt az összeget az ajándék értéke meghaladja, az ÁFA nem vonható le, vagy ha levonásra került, akkor átadáskor meg kell fizetni. 9. oldal

2.2 Társasági adó Ha a juttatás az Szja. tv-ben megfogalmazott adómentes természetbeni juttatás, a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül. Amennyiben a juttatás adóköteles, úgy a megfizetett adók és járulékok is elismert ráfordítások. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Ha a juttatás az Szja. tv-ben megfogalmazott adómentes természetbeni juttatás, a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül. Amennyiben a juttatás adóköteles, úgy a megfizetett adók és járulékok is elismert ráfordítások. 2.3.2 Magánszemély Ha a juttatás természetbeni juttatásnak minősül (akár adómentes, akár adóköteles), a magánszemélyt adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ha a juttatás egyéb jövedelemnek minősül, az adó- és járulékfizetés a jogviszonytól függően terheli a magánszemélyt. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany 2.5 Egyéb adók és járulékok 10. oldal

Ha a juttatást egyéb jövedelemként kell elszámolni, a járulékfizetés a magánszemély kifizetővel fennálló jogviszonyától függ. Ha a juttatás kedvezményesen adózó természetbeni juttatás, úgy a juttatott érték 13 %, ha egyes meghatározott (nem kedvezményes) juttatás, akkor a juttatott érték 1,18-szorosa után 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A járványhelyzetre tekintettel nem terheli szociális hozzájárulási adó 2020. április 22-től a 2021. június 30-ig történő juttatások esetén a SZÉP kártyára béren kívüli juttatásként utalt összeget 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel (Részletes könyvelési szabályok a kidolgozott egyedi témáknál) 3.2 Egyszeres könyvvitel (Részletes könyvelési szabályok a kidolgozott egyedi témáknál) 3.3 Szja szerinti adózás (Részletes könyvelési szabályok a kidolgozott egyedi témáknál) 4. Iratminták, nyomtatványok Ajándék nyilvántartása (doc - 41.5 KiB) Csekély értékű ajándék (termék, vagy szolgáltatás) beszerzésének és átadásának nyilvántartására szolgál az ajánlott táblázat. Ajándékozottak nyilvántartása (doc - 41.5 KiB) A nyilvántartásban lehet rögzíteni a csekély értékű ajándékban részesülők adatait. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 11. oldal

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 12. (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). (2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. (3) A munkáltatói hozzájárulás - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. (4) A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás (3) bekezdésben meghatározott mértékétől - az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. (5) A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell: a) a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről; b) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről; c) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről. (6) A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módosítása - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. (7) A pénztár a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződéseknek a 12. oldal

pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását. (8) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni. (9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. (10) Nem kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben, ha a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/H. (10) bekezdés rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 14. Munkáltató: a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. ) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. 26. Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, 13. oldal

hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. 27. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). 77. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért. 86. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. 87. Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. 88. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték. 89. Adóköteles biztosítási díj: b) csoportos biztosítás esetén 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. 14. oldal

], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem, b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. rendelkezéseinek. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. (5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a) a juttatás hónapja kötelezettségeként; b a 70. (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként; c) a 70. (7) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként; d) a 70. (7) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben - az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. (7) bekezdés b) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok 15. oldal

bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie. (6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg. (3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. (4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. (5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. (6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem; b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott 16. oldal

adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát); c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. (7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a 71. (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része; b) a 71. (1) bekezdés szerint - az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része; c) a 71. (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része; d) a 71. (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része. (8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. (9) E alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; 17. oldal

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel; c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része. 71. (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás; b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás; c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás. (2) Béren kívüli juttatásnak minősül a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. (3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra 18. oldal

vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. (4) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie. (5) E és a 70. (8) bekezdés alkalmazásában a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is; c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelyszolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely; d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók. (6) 84/X. (1) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 71. (3a) bekezdését a munkáltató - döntése szerint - az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény alapján célzott szolgáltatásra befizetett összegre is alkalmazhatja. A munkáltató ilyen döntése esetén a célzott szolgáltatásra befizetett összeg után a közterheket 2013. május hónapra vonatkozó kötelezettségként állapítja meg, vallja be és fizeti meg. (2) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 6. pont 6.10. alpontját az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19. oldal

hatálybalépését megelőzően az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg terhére nyújtott szolgáltatásokra akkor alkalmazhatja, ha a munkáltató az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatában tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét az (1) bekezdés szerint kívánja megállapítani. A nyilatkozat megtétele esetén a munkáltató az (1) bekezdés előírásai szerint jár el. Az önkéntes biztosító pénztár a munkáltató nyilatkozatának birtokában az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően teljesített célzott szolgáltatások után felmerült adókötelezettségét önellenőrzéssel helyesbíti, és a magánszemély részére kiadott igazolást módosítja. (3) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.7. b) alpontját, 4.12. a) alpontját, 4.13. alpontját és 4.18. alpontját, valamint 8. pont 8.6. a) alpontját 2012. január 1-jétől alkalmazni lehet. (4) E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.15. alpontját 2012. július 1-jétől alkalmazni lehet. 89. (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 70. (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja, 70. (3) bekezdés a) pont ad) alpontja, 71. (2) bekezdés a) pontja, b) pontja, 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) pontja, 4.25. alpontja a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható. (5) A 2017. január 1-je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 3. 87. pontban meghatározott termék- és szolgáltatáskörben váltható be. (6) 1. számú melléklet 6.10. az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, ide nem értve a törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatást. 20. oldal

7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógéphasználat. 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, és a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; b) a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy; c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg; e) a kegyeleti ellátás; f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn; 8.7. az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), továbbá az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat, valamint az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny - vele munkaviszonyban, 21. oldal

megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló - résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja; 8.11. a csoportos személyszállítás 8.13. a 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú illetményföld-juttatás, ide nem értve annak bármilyen módon történő megváltását; 8.15. az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül; 8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea; 8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány; 8.39. a kifizető által biztosított védőoltás. 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. (7) E törvény alkalmazásában 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a 22. oldal

szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek. 16. (3) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve). 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 2. (1) Adóköteles d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, reklám közzététele. 3. (1) Az adóalanya d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, 23. oldal