ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 1 ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. évfolyam KOMPETENCIA SZINTEK 1

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 2 Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. 2

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 3 BEVEZETÉS Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program jellemzõi Az általános iskola nyolc évfolyamára kidolgozott programban az ismeretek, fogalmak, készségek, képességek, tudatosan felépített rendszert alkotnak. A tantárgy részterületei nem egymástól függetlenül, hanem egymást erõsítve, integráltan kapcsolódnak egymáshoz. A tanulás a személyiség aktivitásán alapul, az ismeretek és fogalmak megértését és megjegyzését azok gyakorlati alkalmazása követi. A tanulási folyamatban a fogalomalakítás gyakorta tapasztalatokon alapul, s ez a tapasztalatgyûjtés, a fogalom jellemzõ jegyeinek megfigyelése, gyûjtése hosszabb idõt vesz igénybe (pl. hangtanulás, betûtanulás, szövegelemzési mûveletek, mondatfajták, igemódok, írásbeli szövegalkotás stb.). A program nagy súlyt fektet a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tanulás tanítására, az önálló ismeretszerzés képességének, a gondolkodás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére a kognitív kompetencia megalapozására. A szociális kompetencia megalapozása a szociális motívumok, szokások és magatartásformák alakításával történik. A személyes kompetencia alapozása és alakítása ugyancsak motívumok, képességek és az éntudat fejlesztése révén valósul meg. Kompetencia és személyiség A kompetenciák a személyiség komponensei (komponensrendszerei), amelyek meghatározott funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek (Nagy József, 2002, 32. old.). A motívum a személyiségnek olyan szükségállapota, belsõ késztetése, amely az embert cselekvésre ösztönzi. A motívumok belsõ dinamikus hajtóerõk azonban külsõ irányító mechanizmusok hatására alakulnak. A pedagógus feladata, hogy interakciók szervezésével segítse a motívumok fejlõdését, rendszerré szervezõdését. Nemcsak arra kell keresni a választ, hogy miképpen lehet rábírni a gyerekeket a tanulásra, hanem arra is, hogyan lehet elõsegíteni a kognitív, személyes és szociális motívumok fejlõdését. A cél csak az lehet, hogy az egyén valamennyi cselevése, tevékenysége belsõ késztetés belsõ motiváció hatására valósuljon meg. A képességek társadalmi és természeti környezetben az egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, az új ismereteknek a már meglévõkkel való összekapcsolását segítik. Alkotóelemeik: ismeretek, készségek, rutinok. SZEMÉLYES KOMPETENCIA KOGNITÍV KOMPETENCIA SZOCIÁLIS KOMPETENCIA SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK A személyiség funkcionális modellje (Nagy József, 2002) Az ábra azt bizonyítja, hogy az egyes kompetenciák egymás nélkül nem mûködhetnek, illetve a kognitív kompetencia a többi kompetencia része, kiszolgálója. 3

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 4 A kognitív kompetencia az információfeldolgozást (az információk vételét, kódolását, átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását) megvalósító pszichikus komponensrendszer. Kognitív motívumok: megismerési vágy (ingerszükséglet, kíváncsiság, érdeklõdés), játékszeretet és alkotásvágy, tanulási sikervágy és kudarcfélelem, tanulási elismerésvágy, kötelességtudat, igényszint, ambíció. Kognitív képességek: tudásszerzés (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás), kognitív kommunikáció (ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelmezõ nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció), gondolkodás (viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás), tanulás (tanulási módok: szándékos, szándéktalan; ismeretszerzõ; felfedezõ; játékos; alkotó; tapasztalati; értelmezõ, önálló; szociális). A szociális kompetencia teljes rendszer, az ember nem valamely részfunkciója, hanem alapvetõ, egzisztenciális funkciója. A szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták (szükségletek, hajlamok, attitûdök, meggyõzõdések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) készletébõl, az ember képességeitõl függõen alakul az aktuális helyzetnek megfelelõ viselkedés, miközben módosulhatnak a komponensek, gazdagodhatnak a komponenskészletek, fejlõdhetnek a szociális és kognitív képességek. (Nagy József, 2002) Szociális motívumok: szociális hajlamok (személyes kötõdés, hovatartozás: család, csoport, haza) attitûdök, meggyõzõdések, szokások, magatartásminták, szociális értékrend. Szociális képességek: szociális kommunikáció ~, kontaktuskezelés ~, kötõdés ~, segítés ~, együttmûködés ~, vezetés ~, versengés ~. A személyes kompetencia mindazoknak a komponenseknek és szabályozóknak a rendszere, amelyek információhasznosítással lehetõvé teszik a személyes érdek érvényesítését szociális kölcsönhatások nélkül (is). (Nagy József, 2002) Személyes motívumok: biológiai szükségletek, komfortszükséglet, mozgásszükséglet, élményszükséglet, önvédelmi motívumok (egészségvédõ, identitásvédõ) szuverenitás motívumai (szabadságvágy, önállósulási és öntevékenységi vágy), önértékelési motívumok (önbecsülés, önbizalom, ambíció), egyéni világtudat, éntudat. 4

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 5 Személyes képességek önkiszolgálási (testi-, önellátási-, befogadó-, önkifejezési) önvédelmi (egészségvédõ-, identitásvédõ) szuverenitás, önreflektív képességek (önértékelõ, önmegismerõ, önfejlesztõ) szokások, minták, készségek, ismeretek. A speciális kompetenciák a személyiség fejlõdése során általános kompetenciákból képzõdnek, motívumok, speciális képességek, szokások, minták, készségek és ismeretek meghatározott rendszerei. Valamennyi speciális kompetencia közös alapja az alkotóképesség és a kompetenciának megfelelõ tehetség. (Nagy József, 2002) A fentiek alapján a nevelés nem lehet más, mint a kompetenciák fejlõdésének segítése. Ha a kompetenciák fejlesztését tekintjük a nevelés feladatának, akkor a személyiségfejlesztés négyfajta konkrét feladatát kapjuk. Mivel a kompetenciák pszichikus komponensrendszerek, amelyek a pszichikus komponensfajták komponenskészletei révén érvényesülnek, ezért a részfeladatok is elvileg jól meghatározhatók. A képességek fejlesztése a pszichikus komponensfajták: motívumok, szokások, minták, készségek, ismeretek gyarapítása, rendszerré fejlesztése. A kompetenciamodell segítségével a nevelési feladatok a kialakítandó, fejlesztendõ pszichikus rendszerek, komponensek formájában adhatók meg, amelyek kialakulása értékelhetõ. Ezáltal a kompetenciák és komponenseik válnak kiinduló nevelési feladatokká. Az elvégzendõ feladatokat is annak alapján kell kiválasztani, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a személyiség fejlõdéséhez. Az Integrált magyar nyelv és irodalom tantervét e szempontok alapján állítottuk össze. A tartalmakhoz hozzárendeltük a tanulói tevékenységeket. E tevékenységek értékeléséhez fogalmaztuk meg a szempontokat, s végül követelmények helyett a kompetenciákat alkotó motívumok, szokások, minták, készségek, ismeretek szintjét írtuk le. Az értékelés szempontjai és területei egyúttal a tanulói teljesítmények szöveges értékelésére is alkalmasak. Felhasznált és ajánlott szakirodalom: Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 Nagy József: XXI. század és nevelés, Osiris Kiadó, Budapest, 2002 Nagy József: Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztõ pedagógiai programok készítéséhez, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996 5

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 6 1. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Célok és feladatok A helyes beszédlégzés, a pontos artikuláció, a helyes köznyelvi kiejtés, a jó ritmusú, közepes tempójú érthetõ és tagolt beszéd kialakítása A szókincs folyamatos bõvítése A verbális és nem verbális nyelvi jelek használatának összehangolása Érzelmek kifejezése némajátékkal A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése drámajátékkal Az alapvetõ kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak a megismerése és alkalmazása A mindennapi kommunikáció nyelvi fordulatainak megértése és alkalmazása szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben Az iskolán kívüli közösségi viselkedés szabályainak megismerése és alkalmazása A színházlátogatással kapcsolatos kommunikációs helyzetek gyakorlása. A színház életének alapszintû megismerése, a drámajáték elõkészítése A szóbeli élménybeszámoló gyakorlása Óraszám A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértése és alkotása folyamatosan történik, a program integrált volta egyébként is megköveteli, hogy a fejlesztésre minden órán sor kerüljön. Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok helyesejtés, beszédkészség, nyelvhelyesség, szövegértés, információs és kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulási képesség énkép és önismeret, Kulcskompetenciák személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek 6

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 7 1. altéma: Beszédmûvelés Tartalom Helyes beszédlégzés Hangok, hangkapcsolatok szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák, versek helyes ejtése. A beszéd fontosabb zenei eszközeinek (hangsúly, hangerõ, hanglejtés, szünet, tempó alkalmazása A beszédet kísérõ nem nyelvi jelek (arcjáték, tekintet, mozdulatok, testtartás, térközszabályozás) használata A beszéd tartalmának a megértése A mindennapi nyelvi érintkezés formáinak ismerete, a tanító utasításainak a követése Népi játékok tanulása és játszása Egyszerû népmese dramatikus feldolgozása Szókincsfejlesztés Prioritások (tapasztalati úton történõ megfigyeléssel) hang, magánhangzó, mássalhangzó, tempó, ritmus, szünet, hangerõ, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, térkihasználás, szereplõ, párbeszéd, jelmez Tanulói tevékenységek Helyes légvétel, gazdálkodás a levegõvel, helyes hangindítás Szövegmentes egyszerû és összetett légzõgyakorlatok. Szöveges légzõgyakorlatok Helyesejtési gyakorlatok: hangképzés (artikuláció), a beszédhangok idõtartama. Nyelvtörõk tanulása és mondása a pontos artikuláció gyakorlására Szöveges kiejtési gyakorlatok: szó- és mondathangsúly, hanglejtés Mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok: hangerõ, hangszín, hangmagasság változtatása Ritmus és tempógyakorlatok: mondókák, versek tanulása, elõadása A fentiek alkalmazása hangos olvasáskor és felolvasáskor Szövegmondás önállóan és közösen Beszédértési és társalgási gyakorlatok a mindennapi élet és az olvasmányok témáiból A mindennapi élet és az olvasmányok témáihoz kapcsolódó fantázia- és improvizációs gyakorlatok Érzelmek kifejezése némajátékkal Önismereti gyakorlatok Bábjáték, dramatikus játék, szerepjáték A szókincs bõvítése, pontosítása szómagyarázattal 7

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 8 2. altéma: Szóbeli szövegek megértése és alkotása Tartalom A szóbeli bemutatkozás és bemutatás alapvetõ illemszabályai, nyelvi és nem nyelvi eszközei Az udvarias köszönés nyelvi formái, a köszönést kísérõ nem nyelvi jelek (gyermekeknek és felnõtteknek címezve) A társak és az iskolában dolgozó, valamint a lakóhelyen élõ felnõttek udvarias megszólítása Az udvarias szóbeli kérés egyszerû nyelvi formái Szóbeli meghívás a társaknak és a családtagoknak címezve A szóbeli köszöntés formái a társaknak és a családtagoknak címezve A beszélgetéshez kapcsolódó egyszerûbb illemszabályok (beszélgetés a mesékrõl, a mindennapi élet és az iskolai élet eseményeirõl) Memoriterek tanulása (vers, próza) Kommunikációs helyzetek a mindennapi életben és az iskolában Élménybeszámoló szóban (a mindennapi és a közösségi élettel, az olvasmányokkal kapcsolatos élményekrõl) Tanulói tevékenységek Kommunikációs gyakorlatok: bemutatkozás, bemutatás, köszönés, visszaköszönés, megszólítás, kérés, kérdezés, válaszadás, ajándékozás, köszöntés Felelgetõs mondókák elõadása párokban, együttmûködés társakkal Önismereti gyakorlatok Szerepjátékok az olvasmányok és a mindennapi élet helyzeteihez kapcsolódóan Szövegolvasás, szövegértelmezés a tanító kérdései alapján Történetmesélés a mindennapi élet és az olvasmányok témáihoz kapcsolódóan. Memoritermondás Beszélgetés kötött és választott témáról Szómagyarázat, szó- és kifejezésgyûjtés Prioritások (tapasztalati úton való megismeréssel) bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás, meghívás Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: kommunikáció beszéd: hangok, hangkapcsolatok ejtése, aktív és passzív szókincs, beszéd, részvétel páros és csoportos kommunikációban, verbális és nem verbális jelek értése és használata, memoriter, beszédértés, együttmûködési készség, önismeret. 8

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 9 Beszédkészség, olvasás, írás. A tanulók megfigyelése, az olvasás és az írás elõkészítése Célok és feladatok A beszéd, valamint a beszédészlelés és beszédértés fejlesztése Az olvasás-írás iránti kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklõdés megalapozása Az általános és a speciális részkészségek kialakítása, fejlesztése A nyelvi tudatosság fejlesztése: annak tudatosítása, hogy beszédünk mondatokból áll, a mondatok szavakra bonthatók, illetõleg a szavak mondatokká fûzhetõk össze A szavak szótagolása, a szótagok összerakása szavakká A szavak hangokra bontása, a hangok összerakása szavakká A hangok sorrendjének a megfigyelése a szavakban (szerialitás) A hangok helyének megfigyeltetése beszédben A megfigyelõképesség fejlesztése, összehasonlítások Az írástanulás elõkészítése. A finommotorika, a szem-kéz koordináció fejlesztése A helyes írásszokások (testtartás, ceruzafogás, füzetcsúsztatás, írásfegyelem, önellenõrzés) megalapozása A betûelemek megtanítása, írása, kapcsolása Óraszám Az elõkészítõ szakasz hathetes, 51 óra. Párhuzamosan folyik az olvasás és az írás elõkészítése és a beszédfejlesztés. A szakasz központi feladata a nyelvi tudatosság fejlesztése, ez analizáló (felbontó) és szintetizáló (építõ) gyakorlatokat jelent, melyeket késõbb is folytatni kell. Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok helyesejtés, beszédkészség, nyelvhelyesség, szövegértés, szövegalkotás, testi és lelki egészség, énkép és önismeret, információs és kommunikációs kultúra, tanulási képesség. Kulcskompetenciák személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek 9

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 10 Tartalom A gyermekek megfigyelése: beszéd, beszédészlelés, beszédértés Általános részkészségek: logika (egészrész viszonyok, nem-faj viszonyok, a dolgok tulajdonságai, hasonlóságok és különbségek, formák felismerése, számfogalom, azonosságtudat), figyelem (egymásutá-niság követése), tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; speciális részkészségek: kommunikációs magatartás kialakítása, jelfunkció tudatosítása, relációs szókincs fejlesztése A nyelvi tudatosság tapasztalati megalapozása Az olvasás-írás haladási irányának tudatosítása. A megfelelõ kommunikációs magatartás kialakítása az olvasás, írás céljának a tudatosításával Az olvasás-írás iránti érdeklõdés, elõzetes ismeretek, élmények felmérése. Pozitív attitûd kialakítása Az írástanulás elõkészítése. A finommozgások fejlesztése, a szem és a kéz mozgásának összehangolása; alakfelismerés A betûelemek megtanítása, írása és kapcsolása Prioritások (tapasztalati úton való megismeréssel) a hang, szótag, szó, mondat használata, a jelek szerepe, az olvasás és az írás célja, az olvasásírás iránya, az irányokat és térbeli relációkat kifejezõ szavak, a betûelemek neve Tanulói tevékenységek A beszédészlelés és -értés fejlesztése mesehallgatással, kötetlen és irányított beszélgetéssel Utánmondás, versmondás, mondókák, dalok, népi gyermekjátékok, mesék elõadása, eljátszása, bábozása Tárgyak, képek összehasonlítása, csoportosítása, felsorolása emlékezetbõl, sorozat folytatása, memóriajáték Egyszerû jelek, gesztusok értelmezése Tájékozódási gyakorlatok: testsémán: kezesség, irányok; térben és síkban. A relációs szókincs megtanulása A hang, szótag, szó, mondat tapasztalati úton való megismerése, használata A hangok érzékeltetése hangutánzással, a szavak elsõ hangjainak felismerése, szavak szótagolása, szavak hangokra bontása tanítói segítséggel és segítség nélkül A beszéd mondatokra, a mondatok szavakra, a szavak szótagokra és hangokra bontása; a hangok és szótagok összerakása szavakká, a szavak összefûzése mondatokká, néhány mondat összekapcsolása tanítói segítséggel Képolvasás, mondatalkotás a képek alapján, szógyûjtés, jelentésük megbeszélése Beszélgetés a képrõl, a kép esetleges mögöttes tartalmáról Beszélgetés az olvasással, könyvekkel kapcsolatos élményekrõl, tapasztalatokról Könyvek nézegetése, kedvenc könyv bemutatása Nagymozgásos gyakorlatok, játékos kéztorna a kéz izmainak erõsítésére és lazítására A betûelemek saját testtel való megformálása, kijárása, finommozgás-fejlesztõ gyakorlatok, különbözõ formák megtapasztalása, létrehozása kirakással, hajlítással. Vázolás a levegõben és vízszintes síkban nagy alakban, majd fokozatosan csökkenõ méretben Tájékozódás a vonalrendszerben. A betûelemek írása, összekapcsolása folyamatos kézcsúsztatással A helyes testtartás és írásszokások elsajátítása 10

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 11 Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: megerõsíteni, visszaigazolni amit már tud, útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: beszédészlelés, beszédértés, beszéd, beszédlégzés, helyes hangképzés, hangok felismerése, hanganalízis, szótagolás, szóalkotás szótagokból, hangokból, mondatalkotás, mondatfûzés, nyelvhelyesség, helyes testtartás, ceruzafogás, helyes vonalvezetés, együttmûködési készség, önismeret. Olvasás, írás. Az olvasás, írás jelrendszerének megtanulása Célok és feladatok Az olvasás jelrendszerének az elsajátítása. A hangok és írott jeleik, a kis nyomtatott betûk megismerése, gyors betûfelismerés Az összeolvasás megtanítása: szótagolva, hangos olvasással A hangos olvasás elsajátítása és fejlesztése A néma olvasás megalapozása Az értelmes (értõ) olvasás elsajátítása A súlyos olvasástechnikai hibák megelõzése, korrekciója Az olvasási kedv, a könyvek iránti érdeklõdés megerõsítése Az írással kapcsolatos pozitív attitûd kialakítása Az írott kisbetûk alakításának és kapcsolásának elsajátítása Az írástechnika fejlesztése, a lendületes, összerendezett írásmozgás kialakítása, a helyes írásszokások kialakítása Az olvasható, lendületes, folyamatos, tetszetõs kézírás megalapozása Az írás eszközjellegû használatának a megalapozása Óraszám 162 óra. Az írástanítás párhuzamos az olvasástanítással, a kisbetûket kb. február végéig tanítjuk. Az írás a körformára alapuló c-s kötéses álló írás. Az írott betûformát a nyomtatottból vezetjük le, a betûelemekkel magyarázzuk. 11

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 12 Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok információs és kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulási képesség. Kulcskompetenciák személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek Tartalom Az olvasás jelrendszerének az elsajátítása: a hangok és a betûk megtanítása; az összeolvasás megtanítása Szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása Az olvasástechnika gyakorlása különbözõ nyelvi szinteken A súlyos olvasástechnikai hibák megelõzése, korrekciója A mondatzáró írásjelek használatának a megfigyeltetése, az írásjelek nevének megtanulása: pont, kérdõjel, felkiáltójel, vesszõ Az írott kisbetûk alakításának és kapcsolásának az elsajátítása Az írott kisbetûk írásának és kapcsolásának gyakorlása, az írásszokások formálása Prioritások az idõtartam és jelölése, a leggyakoribb írásjelek, néhány nyelvtani és irodalmi fogalom tapasztalati úton való megismerése: rövid, hosszú hang, magánhangzó, mássalhangzó, betû, írásjegy, egy-, két-, háromjegyû betû, kisbetû, szótag, szó, mondat, szöveg, mese, vers, kiszámoló, mondóka, találós kérdés, közmondás, szólás Tanulói tevékenységek Hangleválasztás, szótagolás, hangokra bontás, a hang helyének megállapítása A rövid és hosszú hangok megkülönböztetése. Játékos hang- és betûfelismerési gyakorlatok. A hangok és betûk differenciálása. Hangösszevonás, összeolvasás A hangoknak megfelelõ kisbetûk használatának gyakorlása, a betûknek megfelelõ hangok helyes kiejtése A betûk összeolvasása: szótagolással, majd egybeejtéssel Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése Rövid szövegek hangos, szótagoló olvasása A hangos olvasás gyakorlása, az olvasás pontosságának fejlesztése az Olvasó-lapok használatával Tipikus és egyéni olvasási hibák korrigálása A néma olvasás megalapozása követõ olvasással és feladatok megoldásával Mesék, versek meghallgatása, olvasása, mesélés, versmondás. Az elolvasott történet elmondása kérdések segítségével vagy anélkül Szövegértési gyakorlatok: rajz, színezés, feladatmegoldás, válaszadás szóban vagy írásban. Mimetikus és dramatikus játék, verstanulás utánmondással Tájékozódási és iránygyakorlatok, játékos torna A betûk vázolása, írása, összekapcsolása Szavak hang- és betûsorának megfigyeltetése, reprodukálása Különbözõ írásformák: másolás, tollbamondás, emlékezetbõl írás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása Az írás összekapcsolása az olvasás és a helyes kiejtés gyakorlásával Önellenõrzés, hibajavítás tanítói segítséggel 12

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 13 Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: betûolvasás, szótagolás, szóolvasás, szószerkezet-olvasás, mondatolvasás, szövegolvasás: hangos, néma, felolvasás (mese, szöveg) hallgatása, olvasottak/hallottak megértése, helyes testtartás, ceruzafogás, betûírás: a betûk alakítása és kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetõsség, a betûk arányai, a hosszanti vonalak párhuzamossága, a betûk vonalfolytonossága, szóírás: kapcsolás, szóköz megtartása (betûnyi), ékezetek, mondatírás: a margó megtartása, szövegírás: arányos elhelyezés, tisztaság, rendezettség, együttmûködési készség, önismeret. A tanítási-tanulási folyamatban szükség van rendszeres diagnosztikus értékelésre is, mely a pillanatnyi helyzetet tárja fel, arra ad választ, mit tud a tanuló, hol vannak hiányosságok, mely területeken szükséges a fejlesztés. A tanév végén szükséges a szummatív értékelés. Olvasás, írás. Szövegolvasás, a nyomtatott és írott nagybetûk tanulása Célok és feladatok Az olvasástechnika fejlesztése: a hangos és a néma olvasás technikájának az elsajátítása A pontos olvasás elsajátítása az olvasási hibák megelõzésével és korrekciójával A szövegértõ olvasás megalapozása a jelentéskeresõ, jelentésteremtõ beállítódás kialakításával A szövegértés bizonyítása a kérdésekre adott válaszokkal, illetve a szószerinti megértést bizonyító feladatok megoldásával A gyermekek érdeklõdéséhez és fejlettségi szintjéhez igazodó rövid, egyszerû szövegek néma olvasása Ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztõ szövegekkel Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton Az irodalom mint mûvészet befogadásának megalapozása. A mûélvezet alapozása Az esztétikai fogékonyság, az ízlés formálása A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésük megalapozása A tanulási képesség, a kreativitás fejlesztése Az irodalmi mûvekben megjelenõ emberi, erkölcsi és esztétikai értékek iránti érzékenység formálása. Alapvetõ erkölcsi fogalmak (jó, rossz) és esztétikai minõségek (szép, csúnya) gyakorlati megtapasztalása 13

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 14 Óraszám 84 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok információs és kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulási képesség, beszédértés, hangos olvasás néma olvasás, helyesírás Kulcskompetenciák személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, döntési képesség, lényegkiemelõ képesség, kritikai gondolkodás szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek, szabálykövetõ magatartás Tartalom Az olvasástechnika fejlesztése szavak, mondatok, szövegek hangos olvasásának a gyakorlásával. A súlyos olvasástechnikai hibák (betûtévesztés, betûkihagyás, betûbetoldás, betûcsere, mást olvasás) megelõzése és korrekciója Az értõ olvasás alapozása a hangos és néma olvasás gyakorlásával. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése Próza és vers különbsége A nyomtatott és írott nagybetûk elsajátítása A nagybetûk alakításának, kapcsolásának és használatának megtanítása Az írástechnika fejlesztése különbözõ írásformák (másolás, tollbamondás, emlékezetbõl, illetve önálló írás) differenciált alkalmazásával Az olvashatóságot zavaró írástechnikai hibák (alakítás, kapcsolás, betûtévesztés, -kihagyás, -betoldás, -csere) megelõzése és korrekciója. A helyes írásszokások megerõsítése Tanulói tevékenységek Szavak, mondatok, szövegek hangos olvasása. Válogató olvasás, dramatizáló olvasás Az olvasási hibák differenciált, tréningszerû korrekciója A tanítói felolvasás figyelmes hallgatása Szövegértési gyakorlatok: rajz, színezés, kérdések megválaszolása, szereplõk, helyszín megnevezése, az események elmondása. A szereplõk tulajdonságainak a felismerése Új cím adása A történet megváltoztatása, új befejezés kitalálása A mesékben ábrázolt szereplõk, helyszínek és események elképzelése, megjelenítése bábozással, mimetizálással, dramatikus játékkal, mozgással, vizuális ábrázolással Az olvasottakhoz kapcsolódó személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása Tartalommondás kérdések segítségével. Kérdések megfogalmazása, illetve véleményalkotás az olvasottakkal kapcsolatban Mesemondás, képrõl való beszélgetés, történetmondás Versek hangulatának felismerése, ritmizálás tanítói segítséggel Egyéni olvasmányélmények megosztása 14

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 15 Prioritások nagybetû (tapasztalati úton való megismeréssel) mese, szereplõ, tulajdonság, esemény, közmondás, találós kérdés, próza, szomorú, vidám hangulat, vers, versszak, verssor, ritmus; a mindennapi élettel, élethelyzetekkel, a kulturált viselkedéssel, az egészséges táplálkozással, az életmóddal, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos elemi ismeretek Ismerettartalmú szövegek olvasása, feldolgozása, lényeges információk, adatok kiemelése tanítói segítséggel Az írott nagybetûk vázolása, írása, kapcsolása, használata az írásmunkákban Szavak, szókapcsolatok, mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetbõl vagy önállóan Különbözõ írásformák használata (pl. válogató, átalakító, rendezõ, kiegészítõ másolás, látó-halló tollbamondás) Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: a hangosan vagy némán olvasottak megértése, az ezt igazoló feladatok megoldása, helyes testtartás, ceruzafogás, a betûk alakítása és kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetõsség, tisztaság, rendezettség, együttmûködési készség, önismeret. A tanítási-tanulási folyamatban szükség van rendszeres diagnosztikus értékelésre is, mely a pillanatnyi helyzetet tárja fel, arra ad választ, mit tud a tanuló, hol vannak hiányosságok, mely területeken szükséges a fejlesztés. A tanév végén szükséges a szummatív értékelés. Anyanyelvünk alapjai Célok és feladatok A nyelvi tudatosság fejlesztése A hang, a szó, a mondat és a szöveg tapasztalati úton való megismerése A mondatok helyes hanglejtésének a megfigyelése A rövid és hosszú magánhangzók, a j és az ly írásának gyakorlása Az elválasztás szabályainak tapasztalati úton való megismerése Az írásbeli nyelvhasználat megalapozása Folyamatos fejlesztés Óraszám 15

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 16 Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok információs és kommunikációs kultúra, tanulási képesség, helyesejtés, helyesírás, nyelvhelyesség, szövegértés. Kulcskompetenciák személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, szabálykövetõ magatartás, lényegkiemelõ képesség szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek Tartalom A mondatok hanglejtésének, hangsúlyozásának a megfigyelése A mondatkezdõ nagybetû és a mondatvégi írásjelek megfigyelése A szavak jelentésének értelmezése szövegben A magánhangzók és kiejtésük megfigyelése A mássalhangzók és kiejtésük megfigyelése A j és az ly írásának gyakorlása Szavak elválasztása a szótagolás segítségével Kulcselemek (tapasztalati úton való megismeréssel) rövid hang, hosszú hang, magánhangzó, mássalhangzó, betû, írásjegy, egyjegyû betû, kétjegyû betû, háromjegyû betû, kisbetû, nagybetû, szótag, szó, mondat, szöveg, elválasztás, pont, kérdõjel, felkiáltójel Tanulói tevékenységek Kiejtési gyakorlatok: a hangok idõtartamának megfigyelése Artikulációs gyakorlatok: magánhangzók, mássalhangzók képzése (van akadály a hang útjában, nincs akadály a hang útjában) Betû és írásjegy felismerése és megnevezése Egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû betûk felismerése (másolás, szógyûjtés) Kisbetû, nagybetû helyes használata a szavak írásakor (másolás, tollbamondás) Szótag, szó megkülönböztetése Szövegelemzés: mondatok felismerése szövegben Szövegelemzés: a szöveget alkotó mondatok számának megállapítása. Szöveg mondatokra tagolása A mondatvégi írásjelek helyes használata írásban (másolás, tollbamondás) Szógyûjtés, másolás, tollbamondás a j és az ly írásának gyakorlására Mondatok felolvasása helyes, a mondatvégi írásjelnek megfelelõ hanglejtéssel Szótagolás 16

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 17 Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. A téma a többi témával integráltan valósítható meg, ezért az értékelést is azokkal egységben lehet megvalósítani. Az értékelés területei: hang betû megkülönböztetése, egy-, két-, háromjegyû betûk, magánhangzók, mássalhangzók, rövid, hosszú hangok és betûk, szótag, szó, a szóhatárok jelölése írásban (különírás), mondat mondatvégi írásjel (.!?), szöveg, helyesírás: magánhangzók, mássalhangzók idõtartama, j és ly, mondatkezdõ nagybetû. A tanulási képesség fejlesztése Célok és feladatok A tanulók olvasási szokásainak megismerése és fejlesztése A könyv- és könyvtárhasználati képességek megalapozása A gyermekújságok megismerése Az önálló ismeretszerzés megalapozása Folyamatos fejlesztés Óraszám Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok információs és kommunikációs kultúra, tanulási képesség. Kulcskompetenciák személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, döntési képesség szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek 17

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 18 Tartalom A tankönyvhasználat tanulása: a tartalomjegyzék használata A füzetvezetés alapjainak a megismerése A tanulók olvasási, televíziózási, rádiózási szokásainak megismerése. Ismerkedés néhány gyermekfolyóirattal, egy-két televíziós és rádiós ismeretterjesztõ gyermekmûsorral Látogatás a könyvtárban: a könyvtárhasználat alapjai Az olvasmány- és filmélmények megosztása Tanulói tevékenységek Látogatás a könyvtárban. Ismerkedés a gyermekeknek készült könyvek fajtáival Könyvek válogatása, csoportosítása, tájékozódás a tartalomjegyzék alapján Gyermeklexikon megismerése. Szómagyarázat készítése a gyermeklexikon segítségével Újságok, folyóiratok lapozgatása, olvasgatása Szóbeli élménybeszámoló olvasmány- és filmélményekrõl Prioritások könyv, tankönyv, tartalomjegyzék, gyermekmûsor, gyermekkönyv, gyermekújság, könyvtár Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, valamint a helyes szokásokat, útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére, illetve a szokások alakítására. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés területei: füzetvezetés, tájékozódás tankönyvben, más könyvben könyvtárlátogatás, olvasási szokások 18

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 19 Az ismeretek, készségek, képességek szintjei Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Minimális szint Ismeri a helyes légzéstechnikát, a légzõgyakorlatok közben általában helyesen alkalmazza. Beszéde érthetõ, de nehezen követhetõ, nem szívesen, keveset beszél. Aktív szókincse szûkös, de nem gátolja a megértést. Passzív szókincse kicsi, de biztosítja az olvasottak megértését. Törekszik a szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozására, a megfelelõ hangerõre és beszédtempóra. Megérti az egyszerû szóbeli közléseket. Ismeri a mindennapi kommunikáció alapformáit, és kisebb hibákkal alkalmazza õket az alábbi helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. Tudja értelmezni az egyszerû, nem verbális jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben. Tud 2-3 mondatot alkotni szóban élmény és olvasmány alapján. Nem mindig képes együttmûködni társaival: mindenkihez egyformán szól ugyan, de másokat nem hallgat meg, csak maga akar beszélni, vagy ritkán szólal meg. Az átlagos vagy annál magasabb szint Helyes a légzéstechnikája beszéd közben. Beszéde egyenes vonalú, jól követhetõ, szívesen, a helyzethez illõen szólal meg. Aktív szókincse gazdag, szóhasználata igényes, a témához illeszkedõ. Passzív szókincse biztosítja a szövegek megértését, az új szavakat tudja értelmezni a szövegkörnyezet segítségével. Helyesen hangsúlyozza a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat. Kellõ hangerõvel és tempóban beszél. Megérti a szóbeli közléseket. Hibátlanul alkalmazza a mindennapi kommunikáció alapformáit: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. Tudja értelmezni a nem verbális kommunikációs jeleket a mindennapi helyzetekben. Tud összefüggõen, követhetõen beszélni élményeirõl, olvasmányairól. Érzékeli a beszédpartner változását, képes meghallgatni partnerét, átadni neki a szót. Olvasás, irodalom A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok Néhány betû (2-3) felismerésében bizonytalan, vagy csak lassan ismeri fel õket. A hang betû azonosítás lassú. Artikulációja a problémás esetekben bizonytalan (idõtartam) Tanítói segítséggel tudja javítani hibáit. A hangkapcsolatok ejtésekor néhány, számára problémás esetben bizonytalan vagy hibázik (hiátus, hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kivetés). Bizonytalan a szótagolásban. A szótagolva írt szavakat/szószerkezeteket/mondatokat nehezen olvassa. Az átlagos vagy annál magasabb szintû ismeretek, készségek, jártasságok Minden betût ismer, gyors a hang betû azonosítás. Artikulációja tiszta, érthetõ, az idõtartam érzékeltetése hibátlan. Hibáit önmagától felismeri és javítja. A hangkapcsolatok ejtése általában megfelelõ. Az esetek többségében jól szótagol. A szótagolva írt szavakat/szószerkezeteket/mondatokat folyamatosan olvassa. Gyakorolt szövegeket folyamatosan, helyes tagolással olvas. Verset, mondókát hibátlanul, érthetõen mond. 19

magyar1-4.qxd 2004.12.15. 12:39 Page 20 Gyakorolt szövegeket nehezen, rosszul tagolva olvas. Verset, mondókát pontatlanul, nehezen érthetõen mond. A vers ritmusát érzékeli. A tanító felolvasását érdeklõdõen követi. Mesék, versek dramatikus elõadásában passzív szerepet vállal, nem szólal meg. Felismeri a versszakot, a verssort és a ritmust. A tanító felolvasását tartósan követi, a hallottakra reagál. Szívesen vesz részt mesék, versek dramatikus elõadásában. Írás A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák A vonalrendszerben tanítói segítséggel tud tájékozódni. A tanult betûket többnyire jól írja, felismeri õket írott és nyomtatott alakban is. A hang-betû azonosítása többnyire jó. Másolással szavakat, mondatokat több hibával ír. Tollbamondással szavakat, mondatokat több hibával ír. Írástechnikai hibáit tanítói segítséggel tudja javítani. Átlagos vagy annál magasabb szintû ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák A vonalrendszerben önállóan tud tájékozódni. A tanult betûket le tudja írni helyesen. A hang betû kapcsolat biztos. Másolással szavakat, mondatokat hibátlanul ír. Tollbamondással szavakat, mondatokat hibátlanul ír. Írástechnikai hibáit önállóan tudja javítani. Írott szövegek megértése és alkotása A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák Szavak/szószerkezetek/mondatok jelentését csak többszöri elolvasás után érti meg. Szövegek jelentését csak globálisan érti. Néma olvasással csak bizonyos jelentéseket ért meg (szó, szószerkezet, mondat, szöveg szintjén). Önálló írása nehezen olvasható, alig érthetõ. Szöveget (kérés, üzenet, mese) tanítói segítséggel képes írni. Átlagos vagy annál magasabb szintû ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák Szavak/szószerkezetek/mondatok jelentését érti. Szövegek jelentését elsõ olvasás/hallás után érti. Néma olvasással érti a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, rövid szövegeket. Önálló írása (szavak, mondatok) olvasható, érthetõ. Szöveget (kérés, üzenet, mese) képes önállóan is írni. 20