Magyar nyelv. és irodalom évfolyam

Átírás

1 Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013

2 Ajánlás A magyar nyelv és irodalom tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál felhasznált dokumentumok: NAT 2012 (110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet Mozaik Kiadó kerettanterve a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola évi helyi tanterve A TANTERV TARTALMAZZA: 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozóan: A tantárgy céljait feladatait, fejlesztési követelményeket. A tantárgy óraterveit. Az értékelési elveket. A tankönyv kiválasztásának elveit. Az évfolyamok tananyagának témáit. A továbbhaladás feltételeit. Az év végi követelményeket. Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Az átdolgozást végezte: évfolyam: Hornyák Lászlóné Nagy Balázsné Darabos Beáta Fehérné Bálint Mónika évfolyam: Rátkainé Hegedűs Ilona Szántó Piroska Dr. Kissné Veréb Erna Szalainé Tóth Ibolya Benedekné Pap Linda Szolnok, március 31.

3 Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. 3

4 Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása, olvasás, az írott szöveg megértése, szövegértő olvasás fejlesztése, irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, írás, íráskép fejlesztése, az íráshasználat fejlesztése, fogalmazási alapismeretek kialakítása, szövegalkotási gyakorlatok nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása, a tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése. Kompetenciák fejlesztése A magyar nyelv és irodalom tantárgy megteremti a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit: az anyanyelvi kompetencia elsődleges eszköze, az utasítások, szöveges feladatok értelmezése révén közvetve hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez, az irodalmi művek olvasása segíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését valamint az erkölcsi nevelést, a csoportmunka, kooperatív munkavégzés lehetőséget teremt az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére, az információgyűjtés, önálló beszámolók készítése, digitális tananyagok használata során fejlődik a digitális kompetencia, a magyar történelem eseményeihez kapcsolódó szövegek feldolgozása a nemzeti öntudat erősödését segíti. 4

5 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő értékelés. Az értékelés alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a motiváció erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről. Segítséget nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához. Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása. A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását, fejlesztését. A kisiskolások értékelésének alapelve a tapintat és a türelem. Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos. A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés csakis akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik. Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját. A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása a kerettantervben. Témazárók egységes %-os értékelése: % jeles (5) 89 75% jó (4) 74 50% közepes (3) 49 30% elégséges (2) 29 0% elégtelen (1) A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítására meghatározott órakeretben; 5

6 a taneszköz segítségével a magyar nyelv és irodalom kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. Az évfolyamok óraszámai Az anyanyelvi tevékenységek többsége a tanítási órák folyamatos része. Ennek megfelelően a tematikai egységek óraszámai a tanórák fejlesztési területein belül kerültek elosztásra. A tantárgy heti óraszáma 1. évfolyam 7 2. évfolyam 7 3. évfolyam 6 4. évfolyam 6 A tantárgy éves óraszáma 252 (144 olvasás, 108 írás) 252 (144 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás ) 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás) 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 72 fogalmazás) 6

7 1 2. évfolyam A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az 1 2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak 7

8 a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. 1. évfolyam Éves óraszám: 252 (144 olvasás, 108 írás); Heti óraszám: 7 A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe Órakeret 252 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 15 óra 25 óra 50 óra 8

9 Tematikai egység címe Órakeret 252 Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése folyamatos Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 35 óra 2 óra 20 óra 50 óra 19 óra 8 óra 1 óra 2 óra 25 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Órakeret 15 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése. 9

10 A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján adott vagy választott témáról. A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. 10

11 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Iskolaérettség. Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése Az olvasástanulás előkészítése. Órakeret 25 óra Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: tempó, dallam. ritmus, Matematika: irányok. Az olvasáshoz és az íráshoz szükséges helyes testtartás kialakítása. A szavak első hangjának leválasztása, szavak bontása hangokra. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó. 11

12 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Iskolaérettség. Órakeret 50 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása. A nyomtatott kis- és nagybetűk tanítása, a hang és a betű megfeleltetése. Betűk összeolvasása, betűkapcsolatok, szótagok, szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása némán és hangosan. Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos képesség. betű-összevonási Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása. A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás. 12

13 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Iskolaérettség. A szövegértő olvasás előkészítése. Órakeret 35 óra Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. A szövegértő olvasás megalapozása, fejlesztése. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. A tanuló ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés. 13

14 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Iskolaérettség. Órakeret 2 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő). Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek irodalmának alkotásaival. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A tanuló hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket; képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik s társakkal. Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ismétlődések. ritmus, Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek 14

15 A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. Kulcsfogalmak/ fogalmak Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Iskolaérettség. Órakeret 20 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában; előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez; finommotorikája, szem-kéz Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, 15

16 Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben. festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. hallásfej- Ének-zene: lesztés. koordinációja megfelelő szintű; Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ fogalmak Betűelem. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Iskolaérettség. Órakeret 50 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. A hangok időtartamának jelölése. A tanuló ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz. Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata. 16

17 Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Kulcsfogalmak/ fogalmak Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése folyamatos Órakeret 19 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után. Önállóan alkotott rövid mondatok leírása. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A tanuló másoláskor nem vét írástechnikai hibát; jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást; a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: tempó, ritmus. 17

18 Kulcsfogalmak/ fogalmak Kisbetű, nagybetű; margó. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos Órakeret 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Iskolaérettség. A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Nyelvi fogalmak tapasztalati úton történő megismerése; rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betűk ismerete. A nagybetűk és a mondatzáró írásjelek használatának, helyesírásának megfigyelése. A tanuló szükség szerint alkalmazza a tapasztalt helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen választja el. Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. 18

19 Az önellenőrzés módjának elsajátítása. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség. A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Órakeret 1 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. A könyvtárban elvárt kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása. A könyvek megbecsülésének kialakítása. A kölcsönzés és a vásárlás közötti különbség tudatosítása. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal A tanuló a tanító irányításával motiváltan tanul; a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ; szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor 1-1 költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; megismeri és betartja a könyvtári kölcsönzés szabá- Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak össze- 19

20 kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtár funkcionális tereinek megismerése. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. lyait; élményeket szerez, hogy kellően motivált legyen a könyvtár irányába. hasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, tartalomjegyzék, kölcsönzés-vásárlás Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Iskolaérettség. Órakeret 2 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. A tanuló ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban. 20

21 Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben. Azonosulás, ítélet, érvelés alapjainak elsajátítása a szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások ismerete. művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt; képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben; meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket; meghallgatja mások érvelését is; képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni. Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése. Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül). Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték). Lokálpatriotizmus, lakóhely ismerete. A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép. 21

22 Értékelés - 1. osztály Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Kiválóan megfelelt: - A hangokat tisztán ejti (beszédhibás tanulóra nem vonatkozik) - A szókapcsolatokat, rövid, egyszerű mondatokat, mondókákat, verseket helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejti. - A hangok időtartamát helyesen ejti (mgh., msh) - Jól alkalmazza a köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit. - A szöveghez kapcsolódó feladatokat, utasításokat önállóan értelmezi, helyesen elvégzi. - Szókincse gazdag, a képolvasás, mesemondás során gondolatait összefüggően, értelmesen kifejezi. Jól megfelelt: - A hangokat tisztán ejti (beszédhibás tanulóra nem vonatkozik) - A szókapcsolatokat, rövid, egyszerű mondatokat, mondókákat, verseket többnyire helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejti. - A hangok időtartamát többnyire helyesen ejti. - A legtöbb esetben jól alkalmazza a köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit. - A szövegekhez kapcsolódó feladatokat, utasításokat önállóan értelmezi, kevés hibával elvégzi. - Szókincse életkorának megfelelő, a képolvasás, mesemondás során gondolatait ki segítséggel összefüggően, értelmesen kifejezi. Megfelelt: - A hangokat tisztán ejti. (beszédhibás tanulóra nem vonatkozik) - Tanítói segítséggel tudja a hangsúlyt és hanglejtést érzékeltetni szókapcsolatokban, rövid egyszerű mondatokban, mondókákban, versekben. - A hangok időtartamának helyes ejtését segítséggel képes javítani. 22

23 - Nem minden esetben alkalmazza helyesen a köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit. - A szövegekhez tartozó feladatokat, utasításokat tanítói segítséggel értelmezi, helyesen elvégzi. - Szókincse életkorának megfelelő, de bővítésre, pontosításra vár, képolvasás, mesemondás során tanítói irányítással érthetően mondatokban fejezi ki gondolatait. Felzárkóztatásra szorul: - Utánmondással tudja helyesen ejteni a hangokat. - Utánmondással tudja a hangsúlyt és a hanglejtést érzékeltetni szókapcsolatokban, rövid egyszerű mondatokban, mondókákban, versekben. - Gyakran elmulasztja vagy csak figyelmeztetéssel alkalmazza a köszönés, bemutatkozás, kérdés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit. - A szövegekhez kacsolódó feladatokat, utasításokat csak tanítói segítséggel képes elvégezni, javítani. - Szókincse bővítésre szorul, szószintű a képolvasása, gondolatait csak tanítói segítséggel, kérdésekkel képes értelmesen kifejezni. Olvasás, az írott szöveg megértése, az olvasástanulás előkészítése, az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása, a szövegértő olvasás előkészítése Kiválóan megfelelt: - A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűket biztosan felismeri. - Az olvasókönyvből némán el tud olvasni szöveget, és a hozzákapcsolódó feladatokat önállóan meg tudja oldani. - Ismert, gyakorolt szöveget olvasástechnikai hiba (betűcsere, betűtévesztés, betűkihagyás, újrakezdés, mást olvas) nélkül szóképekben, szólamokban (folyamatosan) képes olvasni. Jól megfelelt: - A hangokat megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűket kevés hibával felismeri és hibáit önállóan javítani képes. - Az olvasókönyvből némán el tud olvasni szöveget és a hozzákapcsolódó feladatokat kevés hibával megoldja. - Ismert, gyakorolt szöveget kevés olvasástechnikai hibával szóképekben, szólamokban képes olvasni, hibáit önállóan javítani. 23

24 Megfelelt: - A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk felismerésében bizonytalan, hibáit tanítói segítséggel javítja. - Az olvasókönyvből némán el tud olvasni szöveget és a hozzákapcsolódó feladatokat meg tudja oldani szükség esetén tanítói segítséggel. - Ismert, gyakorolt szöveget több olvasástechnikai hibával szótagolva, szóképekben képes olvasni, hibáit tanítói segítséggel tudja javítani. Felzárkóztatásra szorul: - A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk felismerésében bizonytalan, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani. - Az olvasókönyvből csak tanítói segítséggel képes szavak, szószerkezetek, mondatokat, rövid szövegek olvasására, és a hozzákapcsolódó feladatokat csak tanítói segítséggel képes értelmezni, megoldani. - Ismert, gyakorolt szöveget betűzve, szótagolva szóképesen bizonytalanul tud felolvasni. Az írástanítás előkészítése, az írott betűalakok tanítása és az írástechnika fejlesztése, helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Kiválóan megfelelt: - a betűelemeket, a kis és nagy írott betűket a tanult módon szabályosan alakítja, kapcsolja, a vonalrendszerben jól tájékozódik (elhelyezi azokat). - Írástechnikai hiba (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás) nélkül ír. - Másoláskor, látó- halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 4-5 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban nem vagy ritkán vét és hibáit önállóan tudja javítani. - Írástempója lendületes, egyenletes szóközökkel ír, a sorkihasználás gazdaságos. - Füzetvezetése esztétikus, gondos. - Biztos a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében. - Begyakorolt szavakban helyesen jelöli a hangok időtartamát és a j-ly hangot, vagy ritkán vét hibát. - -A mondatkezdést, zárást és a keresztneveket helyesen jelöli (nagy kezdőbetű, pont, kérdőjel) - Helyesírási hibáit önállóan ellenőrzi, javítja. 24

25 Jól megfelelt: - A betűelemeket, a kis és nagy írott betűket a tanult módon olvashatóan alakítja, kapcsolja, a vonalrendszerben jól elhelyezi. - Néha ejt írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás), hibáit önállóan javítja. - Másoláskor, látó-halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 4-5 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban kevés hibát ejt, hibáit önállóan javítani tudja. - Írástempója megfelelő, egyenletes sorközökkel, megfelelő sorkihasználással ír. - Füzetvezetése tiszta, rendezett. - Tudja a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezéseket. - Begyakorolt szavakban kevés hibával tudja hangok időtartamát, j-ly hangot jelölni. - A mondatkezdést, - zárást és a keresztneveket esetenként téveszti, hibáit önállóan javítja. - Helyesírási hibáit önállóan ellenőrzi, javítja. Megfelelt: - A betűelemeket, a kis és nagy írott betűket a tanult módon igyekszik alakítani, kapcsolni, a vonalrendszerben segítséggel elhelyezi azokat. - Több írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás) ejt, amelyeket tanítói segítséggel tud javítani. - Másoláskor, látó-halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 3-4 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban több hibát ejt, amelyeket tanítói segítséggel tud javítani. - Írástempója megfelelő, egyeletlen sorközökkel és nem gazdaságos sorkihasználással ér. - Füzetvezetése elfogadható. - Bizonytalan a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében, de hibáit tanítói segítséggel képes javítani. - Begyakorolt szavakban több hibával jelöli a hangok időtartamát, j-ly betűket, de tanítói segítséggel hibáit javítja. - A mondatkezdést, - zárást és a keresztneveket esetenként téveszti, de azokat tanítói segítséggel tudja javítani. - Helyesírási hibáit tanítói segítséggel javítja. 25

26 Felzárkóztatásra szorul: - A betűelemeket, a kis és nagy írott betűket hibásan alakítja, kapcsolja, a vonalrendszerben csak tanítói segítséggel képes tájékozódni. - Gyakran hibázik, írástechnikai hibáit (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás) csak tanítói segítséggel tudja javítani. - Másoláskor, látó-halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 3-4 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban sokat hibázik, nevelői minta után javítja. - Írástempója lassú, a szóközöket elhúzza, sorkihasználást nem érzékeltet. - Füzetvezetése folyamatos segítséget igényel. - A szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében bizonytalan, hibáit még tanítói segítséggel sem képes minden esetben javítani. - A begyakorolt szavakban gyakran téveszti az időtartam és j-ly betűk jelölését, hibáit még tanítói segítséggel sem képes minden esetben javítani. - A mondatkezdésben, - zárásban és a keresztnevek írásában bizonytalan, csak a tanítói minta után képes a javításukra. - Önellenőrzésre és hibajavításra csak a tanítói segítséggel vagy írásminta után képes. A tanulási képesség fejlesztése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Kiválóan megfelelt: - szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat önállóan értelmezi, elvégzi (néma-értő, hangos olvasás után). - Meg tudja különböztetni a népköltészeti alkotásokat a műköltészettől, a verset a prózától. - Biztosan felismeri a mesék helyszínét, szereplőit, időpontját. - A tanult, olvasott versek ritmusát a tanult módon képes érzékeltetni. - A kötelező és ajánlott verseket szöveghűen, hangsúlyozva el tudja mondani. - Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről élvezettel beszámol. - Aktívan részt vesz történetek feldolgozásában, reprodukálásában szerepjátékokkal. - A könyvtárban alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat, életkorának megfelelő könyvet tud választani, önállóan használja a gyereklexikont. 26

27 Jól megfelelt: - szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat kevés segítséggel értelmezi, de önállóan képes elvégezni (néma- értő, hangos olvasás) - meg tudja különböztetni a népköltészeti alkotásokat a műköltészettől, a verset a prózától. - Felismeri a mesék helyszínét, szereplőit, időpontját. - A tanult, olvasott versek ritmusát a tanult módon kis tanítói segítséggel képes érzékeltetni. - A kötelező és ajánlott verseket szöveghűen el tudja mondani. - Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről ki biztatással beszámol. - Szívesen részt vesz történetek feldolgozásában, reprodukálásában szerepjátékokkal. - A könyvtárban alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat, ki rávezetéssel képes életkorának megfelelő könyvet választani, a gyereklexikont használni. Megfelelt: - Szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat tanítói segítséggel értelmezi és elvégzi (néma- értő, hangos olvasás). - Tanítói rávezetéssel meg tudja különböztetni a népköltészeti alkotásokat a műköltészettől, a verset, a prózától. - Tanítói rávezetéssel felismeri a mesék helyszínét, szereplőit, időpontját, hibáit javítja. - A tanult, olvasott versek ritmusát a tanult módon tanítói segítséggel képes érzékeltetni. - A kötelező versek szöveghű elmondásában gyakran vét, hibáit tanítói segítséggel tudja javítani. - Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről szűkszavúan, eseménysort, időrendet cserélve számol be. - Nevelői biztatásra vesz részt történetek feldolgozásában, reprodukálásában, szerepjátékban. - A könyvtárban időnként vét a helyes viselkedési szabályok betartásában, tanítói segítséggel képes életkorának megfelelő könyvet választani és a gyermeklexikont használni. Felzárkóztatásra szorul: - Szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat csak tanítói segítséggel képes értelmezni, elvégezni (néma- értő, hangos olvasás után) 27

28 - Csak tanítói segítséggel képes különbséget tenni a népköltészeti és műköltészeti alkotások között és felismerni a verset a prózától. - Csak tanítói rávezetéssel ismeri fel a mesék szereplőit, helyszínét, időpontját. - Tanítói utánmondással tudja csak érzékeltetni a tanult, olvasott versek ritmusát. - Sokat hibázik a kötelező versek elmondásában, hibáit tanítói segítséggel javítja. - Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről nehezen tud beszélni, eseménysor, időrend felismerésében bizonytalan. - Nevelői biztatásra is csak bátortalanul vesz részt történetek feldolgozásában, reprodukálásában, szerepjátékban. - A könyvtárban időnként vét a helyes viselkedési szabályok betartásában, csak tanítói segítséggel képes életkorával megfelelő könyvet választani és a gyereklexikont használni. 2. évfolyam Éves óraszám: 252 (144 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás); Heti óraszám: 7. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe Órakeret 252 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése folyamatos Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos 18 óra 90 óra 13 óra 33 óra 20 óra 34 óra 16 óra 3 óra 28

29 Tematikai egység címe Órakeret 252 Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 25 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Iskolaérettség. Órakeret 18 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése. A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Öszszefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólí- A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret. 29

30 tása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Betűismeret, alapvető olvasási képesség. A szövegértő olvasás előkészítése. Órakeret 90 óra Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. 30

31 Biztonságos szóolvasási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása. rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. A tanuló ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. 31

32 Jel, jelkép, piktogram. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Betűismeret, alapvető olvasási képesség. Órakeret 13 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő). Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival. A társas kapcsolatok, családi és társadalmi ünnepek bemutatása. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Mondák, legendák a magyar nép A tanuló hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket; képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik a társakkal. Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ismétlődések. ritmus, Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. 32

33 történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági öszszefüggések felismerése. A szövegek megértésének igazolása feladatok megoldásával. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő 33

34 játékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése folyamatos Órakeret 33 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. A nagy- és kisbetűk pontos ismerete. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Önállóan alkotott mondatok leírása. A tanuló másoláskor nem vét írástechnikai hibát; jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást; a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: tempó, ritmus. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ Kisbetű, nagybetű; margó. 34

35 fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Olvasás és írás ismerete. Órakeret 20 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése 35

36 szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, - ban, -ben, -val/-vel, -ból/-ből, - tól/-től, -t, -hoz/-hez/-höz, -va/- ve/-vá/-vé, -kor ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos Órakeret 34 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együt- A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen választja el. Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása. 36

37 tes alkalmazása. Személynevek helyesírása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kiejtéstől eltérő hang- kapcsolatok; a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai, a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Az előző évfolyamon elsajátított képességek. Órakeret 16 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. A könyv és az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása. Az életkornak megfelelő dokumentumfajták megismerése, azok jellemző adatainak tudatosítása. 37

38 Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék). A tanuló a tanító irányításával motiváltan tanul; a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ; ismeri és megnevezi a könyv tartalmi és formai elemeit, főbb adatait; megismeri a gyermeklexikon szerkezetét és használja az ismeretszerzés során; különbséget tesz könyv és folyóirat között. szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, József Attila: Altató; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Weöres Sándor: Galagonya, Buba éneke, című költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). A betűrend tanulásának támogatása alkalmazóképes feladatokkal Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). 38

39 Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Alapvető erkölcsi kategóriák felismerése. Órakeret 3 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben. Azonosulás, ítélet, érvelés szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások ismerete, megfelelő alkalmazása. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték). A tanuló ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt; képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben; meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket; meghallgatja mások érvelését is; képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni. Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban. Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése. Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül). Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság. 39

40 Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). A lakóhely ismerete, lokálpatriotizmus. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. 40

41 Értékelés - 2. osztály Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Kiválóan megfelelt/jeles - szókapcsolatokat, rövid, egyszerű mondatokat helyes artikulációval, hangsúllyal, hanglejtéssel, megfelelő hangerővel és időtartammal tud ejteni - a mindennapos érintkezés nyelvi formáit helyesen alkalmazza megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb. - mondanivalóját értelmesen, összefüggően meg tudja fogalmazni - szóbeli és írásbeli szövegek (olvasmányok) tartalmát önállóan, eseménysornak és időrendnek megfelelően el tudja mondani - eseménysorról rövid, összefüggő szöveget önállóan képes alkotni - képes a szövegek, feladatok, szóbeli üzenetek lényegét elmondani, önállóan értelmezni Jól megfelelt/jó - ritkán vét a szókapcsolatok, rövid, egyszerű mondatok ejtésekor az artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő és időtartam terén, hibáit önállóan minden esetben képes javítani - a mindennapos érintkezés nyelvi formáit a legtöbb esetben helyesen alkalmazza megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb., hibáit önállóan javítani képes - mondanivalóját meg tudja fogalmazni, hibáját képes önállóan javítani - a megismert szövegek (olvasmányok) eseménysorát, tartalmát kevés segítséggel képes összefüggően elmondani, hibáit önállóan javítani tudja - összefüggő szöveget alkotni (egyéni, közös élmény alapján) előkészítés után képes - a szövegek, feladatok, a szóbeli üzenetek lényegét képes kevés tanítói segítséggel értelmezni, elmondani 41

42 Megfelelt/közepes - gyakran vét a szókapcsolatok, rövid, egyszerű mondatok ejtésekor az artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő és időtartam terén, hibáit tanítói segítséggel minden esetben képes javítani - bizonytalan a mindennapos érintkezés nyelvi formáinak helyes alkalmazásában megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb., de hibáit önállóan javítani képes - mondanivalóját meg tudja fogalmazni, hibáját képes önállóan vagy tanítói segítséggel javítani - a megismert szövegek (olvasmányok) eseménysorát, tartalmát nem minden esetben tudja összefüggően elmondani, de hibáit önállóan vagy tanítói segítséggel javítani tudja - összefüggő szöveget alkotni (egyéni, közös élmény alapján) alapos előkészítés után képes - a szövegek, feladatok, a szóbeli üzenetek lényegét képes tanítói segítséggel értelmezni, elmondani Felzárkóztatásra szorul/elégséges - nagyon gyakran vét a szókapcsolatok, rövid, egyszerű mondatok ejtésekor az artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő és időtartam terén, hibáit csak tanítói mintaadás után képes javítani - téveszti a mindennapos érintkezés helyes nyelvi formáit megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb., tanítói segítséggel sem képes minden estben hibáit javítani - mondanivalóját igen nehézkesen képes megfogalmazni - a megismert szövegek (olvasmányok) eseménysorát, tartalmát kérdésekre válaszolva- nem tudja elmondani tanítói segítségnyújtás mellett sem - összefüggő szöveget alkotni (egyéni, közös élmény alapján) csak tanítói segítséggel képes - a szövegek, feladatok, a szóbeli üzenetek lényegét csak tanítói segítségnyújtással képes értelmezni Olvasás, az írott szöveg megértése, a szövegértő olvasás előkészítése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 42

43 Kiválóan megfelelt/jeles - az olvasókönyvéből folyamatosan, hangsúlyosan el tud olvasni szöveget (irodalmi, nem irodalmi), és a hozzá kapcsolódó feladatokat önállóan meg tudja oldani (némaértő, hangos olvasás után) - felkészülés után szöveget és verset képes olvasástechnikai hiba nélkül (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) hangosan felolvasni helyes hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakítása nélkül, ritmikusan, a természetes beszéd tempójához közelítve - felismeri a mesék, gyermektörténetek szereplőit (fő- és mellékszereplők), helyszínét, időpontját, és képes a szereplőiről véleményt mondani - különbséget tud tenni a mesék típusai között (népmese, műmese) - pontosan, szöveghűen olvas, mond verset, a kép és a szöveg kapcsolatát felismeri - tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, képes érzékeltetni a vers ritmusát önállóan, felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek) - a szövegértését a szövegkezelés során szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával tudja bizonyítani (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat) - aktívan részt vesz a történetek feldolgozásában, dramatizálásában, improvizációs játékokban - könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tartalomjegyzék alapján eligazodik a könyvekben, a gyermeklexikon betűrendjében, ismeri a könyvek jellemző adatait (író, cím, kiadó, kiadás éve), ismeri és olvassa a gyermekújságokat Jól megfelelt/jó - az olvasókönyvéből folyamatosan, hangsúlyosan el tud olvasni szöveget (irodalmi, nem irodalmi), és a hozzá kapcsolódó feladatokat kevés segítséggel képes megoldani (néma-értő, hangos olvasás után) - felkészülés után szöveget és verset kevés olvasástechnikai hibával (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) olvas fel, néha pontatlan hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakítása nélkül, a természetes beszéd tempójához közelítve - felismeri a mesék, gyermektörténetek szereplőit (fő- és mellékszereplők), helyszínét, időpontját, és többnyire képes a szereplőiről véleményt mondani - különbséget tud tenni a mesék típusai között (népmese, műmese) 43

44 - ritkán vét a pontos, szöveghű olvasás, versmondás során, a kép és a szöveg kapcsolatát felismeri - tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, képes érzékeltetni a vers ritmusát, tanítói segítséggel felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek) - a szövegértését a szövegkezelés során szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával, kevés hibával tudja bizonyítani (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat) - szívesen kapcsolódik be a történetek feldolgozásába, dramatizálásába, improvizációs játékokba - könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tartalomjegyzék alapján eligazodik a könyvekben, a gyermeklexikon betűrendjében, képes a könyvek jellemző adatait megállapítani (író, cím, kiadó, kiadás éve) Megfelelt/közepes - az olvasókönyvéből folyamatosan el tud olvasni szöveget (irodalmi, nem irodalmi), és a hozzá kapcsolódó feladatokat tanítói segítséggel képes megoldani (néma-értő, hangos olvasás után) - felkészülés után szöveget és verset olvasástechnikai hibával (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) olvas fel, pontatlan hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakításával, a természetes beszéd tempójától eltérően - bizonytalan a mesék, gyermektörténetek szereplőinek (fő- és mellékszereplők), helyszínének, időpontjának felismerésében, és nem minden esetben képes a szereplőiről reális véleményt alkotni - tanítói segítséggel képes különbséget tenni a mesék típusai között (népmese, műmese) - gyakran vét a pontos, szöveghű olvasás, versmondás során, a kép és a szöveg kapcsolatát tanítói rávezetéssel ismeri fel - tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, tanítói segítséggel képes érzékeltetni a vers ritmusát, felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek) - a szövegértését a szövegkezelés során (szóbeli és írásbeli feladatok) nem minden esetben tudja bizonyítani önálló megoldással (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat), néhány esetben tanítói segítségre tart igényt - nevelői biztatásra kapcsolódik be a történetek feldolgozásába, dramatizálásába, improvizációs játékokba - könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tartalomjegyzék alapján nehezen igazodik el a könyvekben, a gyermeklexikon betűrendjében, tanítói segítséggel képes a könyvek jellemző adatait (író, cím, kiadó, kiadás éve) megállapítani 44

45 Felzárkóztatásra szorul/elégséges - az olvasókönyvéből szöveget (irodalmi, nem irodalmi) nehezen tud elolvasni, és a hozzá kapcsolódó feladatokat csak tanítói segítséggel képes megoldani (néma-értő, hangos olvasás után) - felkészülés után szöveget és verset olvasástechnikai hibával (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) lassan, pontatlanul olvas fel, hibás hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakításával, a természetes beszéd tempójától eltérve - téved a mesék, gyermektörténetek szereplőinek (fő- és mellékszereplők), helyszínének, időpontjának meghatározásában, és nem képes a szereplőkről reális véleményt alkotni - csak tanítói segítséggel képes különbséget tenni a mesék típusai között (népmese, műmese) - nem képes a pontos, szöveghű olvasásra, versmondásra, a kép és a szöveg kapcsolatát értelmezni csak tanítói rávezetéssel tudja - tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, csak tanítói segítséggel képes érzékeltetni a vers ritmusát, felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek) - a szövegértését a szövegkezelés során (szóbeli és írásbeli feladatok) csak tanítói irányítás mellett tudja bizonyítani (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat) - nevelői biztatásra sem mindig (ritkán) kapcsolódik be a történetek feldolgozásába, dramatizálásába, improvizációs játékokba - könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, csak nevelői segítséggel igazodik el a könyvek tartalomjegyzékében, a gyermeklexikon betűrendjében és a könyvek jellemző adatainak (író, cím, kiadó, kiadás éve) felismerésében Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták; helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Kiválóan megfelelt/jeles - a betűket a tanult módon, olvashatóan alakítja és kapcsolja - írása lendületes, tetszetős, igényes, egyenletes szóközökkel, gazdaságos sorkihasználással ír - a füzete rendezett, gondos 45

46 - másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere) nem vagy ritkán vét, hibáit önállóan tudja javítani - ismeri a magyar ábécét, a hangok fajtáit, azokat megnevezi, időtartamukat helyesen ejti, jelöli - szavakat önállóan betűrendbe állítja - biztos a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében - biztos a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében - az elválasztás, szótagolás tanult szabályait helyesen alkalmazza egyszerű estekben - felismeri, megnevezi és alkalmazza az egyszerű mondat fajtáit- kijelentő, kérdő mondat - a begyakorolt szavakban helyesen jelöli a j-ly hangot - mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét minden esetben helyesen jelöli - a tanult helyesírási szabályokat helyesen alkalmazza írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak) - önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes Jól megfelelt/jó - a betűket a tanult módon, olvashatóan alakítja és kapcsolja - írása lendületes, igényes, egyenletes szóközökkel, megfelelő sorkihasználással ír - a füzete rendezett, gondos - másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során kevés írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere hibáit önállóan tudja javítani - ismeri a magyar ábécét, a hangok fajtáit, azokat megnevezi, időtartamukat helyesen ejti, jelölésében ritkán vét - szavakat kevés segítséggel állítja betűrendbe - tudja a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezését - néha vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében az elválasztás, szótagolás tanult szabályait kevés hibával alkalmazza egyszerű estekben, hibáit tanítói segítséggel javítja - felismeri, megnevezi az egyszerű mondat fajtáit- kijelentő, kérdő mondat, alkalmazásában ritkán téved, hibáját önállóan javítja - a begyakorolt szavakban kevés hibával jelöli a j-ly hangot - mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét helyesen jelöli 46

47 - a tanult helyesírási szabályokat kevés hibával alkalmazza írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak) - önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes Megfelelt/közepes - a betűket nem a tanult módon alakítja és kapcsolja - írása lendületes, de néha nehezen olvasható, nem egyenletes szóközökkel, nem megfelelő sorkihasználással ír - a füzete általában tiszta, rendezett, gondos - másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere) vét, hibáit önállóan tudja javítani - ismeri a magyar ábécét, a hangok fajtáit, azokat megnevezi, vét az időtartamok helyes ejtésében, jelölésében - szavakat segítséggel állítja betűrendbe - bizonytalan a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében - gyakran vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében - időnként az elválasztás, szótagolás tanult szabályainak alkalmazásában vét, de hibáit tanítói segítséggel képes javítani - felismeri, megnevezi az egyszerű mondat fajtáit- kijelentő, kérdő mondat-, de az alkalmazás során téved, hibáját tanítói segítségadással javítja - a begyakorolt szavakban is vét a j-ly hang jelölésében - mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét néha téveszti - a tanult helyesírási szabályokat bizonytalanul alkalmazza írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak) - önellenőrzésre, hibajavításra segítséggel képes Felzárkóztatásra szorul/elégséges - a betűket torzítottan, nem a tanult módon alakítja és kapcsolja - írása kapkodó, felületes, olvashatatlan, nem tart szóközöket - a füzete rendezetlen, nem áttekinthető 47

48 - másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere) sokszor ejt, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani - gyakran téveszti a magyar ábécét, a hangok fajtáit, az időtartamok ejtésében, jelölésében gyakran téved - szavakat csak tanítói segítséggel állítja betűrendbe - bizonytalan és pontatlan a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében - a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében bizonytalan, -csak tanítói segítséggel képes - gyakran vét a sorvégi elválasztásban,a szótagolás tanult szabályainak alkalmazásában, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani - bizonytalan az egyszerű mondat fajtáinak- kijelentő, kérdő mondat-, felismerésében, az alkalmazás során téved, hibáját csak tanítói segítségadással javítja - a begyakorolt szavakban sokat vét a j-ly hang jelölésében - mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét sokszor téveszti az íráshasználat során, hibáit másolás során is csak tanítói segítséggel képes javítani - a tanult helyesírási szabályok alkalmazására nem minden esetben képes az írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak) - önellenőrzésre, hibajavításra csak tanítói ellenőrzés mellett képes 3 4. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalma- 48

49 zásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. A 3 4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben. 3. évfolyam Éves óraszám: 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás); Heti óraszám: 6. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe Órakeret 216 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése folyamatos Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos 14 óra 56 óra 19 óra 8 óra 11 óra 20 óra 18 óra 28 óra 49

50 Tematikai egység címe Órakeret 216 A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 14 óra 6 óra 22 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos Órakeret 14 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése. A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése. A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében. Vélemény kulturált megfogalmazása. A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait; használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat; beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; Minden tantárgy: öszszefüggő beszéd, érvelés. Környezetismeret: önfenntartás, légzés. Vizuális kultúra: Műalkotások megfigyelése, jellemzése, értel- bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, mezése, értékelése. közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, Médiaszövegek közötti különbségek (pl. tele- értékelésbe; víziós műsortípusok, 50

51 Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben. a közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti. animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül. A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. IKT eszközök használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret 56 óra Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek. 51

52 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása. Életkori sajátosságoknak megfelelő szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértését igazoló feladatok megoldásával. Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása. Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése. A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében: - a szöveg átfutása, - az előzetes tudás aktiválása, - jóslás, anticipáció (később bekövetkező eseményre történő célzás, utalás). A tanuló az olvasás terén motivált, érdeklődő; folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is; felismeri és javítja a hibáit; felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult; szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait; megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik; ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat. Matematika: szöveges feladatok. Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása. Erkölcstan: én magam; az én világom. Vizuális kultúra: Személyes élmények és irodalmi szöveg alapján képek készítése. Képzőművészeti műfajok. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. 52

53 Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Lokálpatriotizmus. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szöveg, műfaj, szövegértés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Órakeret 19 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása. Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása formájuk, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. A tanuló megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselek- Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok. Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező eszközök, nyelvi fordula- 53

54 gyerekalakok és gyereksorsok). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Versek feldolgozása. Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok). Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban. A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése. A magyar történelemhez kapcsolódó mesék, mondák olvasása. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése. Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás részményelemek sorrendjét; konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. tok, motívumok, természeti képek). Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszínés időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék). Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása. 54

55 letének (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) olvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése folyamatos Órakeret 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatása. A tanuló írása jól olvasható; írástempója lendületes; Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. 55

56 Az írás lendületének és tempójának fokozása. füzetvezetése rendezett. Szósorok, mondatok írása másolással (esetenként tollal), tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Íráskép, szövegkép, olvashatóság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Fogalmazási alapismeretek A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása. Órakeret 11 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete. Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegforma jellemzőiről, a bekezdések szerepéről. A tanuló a tanult fogalmazási ismereteket felhasználja fogalmazáskészítéskor. Környezetismeret; matematika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás. Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás. Egyszerű cselekmény 56

57 A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend érzékeltetése, a szöveg tagolása bekezdésekre. megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal. Kulcsfogalmak/ fogalmak Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret 20 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor. Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A párbeszéd beillesztése a A tanuló a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít; a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ; a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi; figyel a nyelvi eszközök Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása. Vizuális kultúra: Természeti jelenség megfigyelése, a tapasztalatok leírása, megjelenítése. Egyszerű cselekmény megjelenítése képso- 57

58 történetmondásba. Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása. használatára; a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. rozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal (médiaszövegírás). A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával. Kulcsfogalmak/ fogalmak Elbeszélés, történetmondás; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése. Órakeret 18 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása. A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolása a képzőművészet- 58

59 A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Az ige felismerése. Az igeragozás. használja a szabályokat; felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat; toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat; a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. ben. Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Többes számú főnevek alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben, -ból/-ből, - tól/-től, -ról/-ről, -val/-vel, -t, ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban. 59

60 A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. Ragos melléknevek. A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos Órakeret 28 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységek- A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja; a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabá- Környezetismeret: térképvázlat készítése tulajdonnevek feltüntetésével. Matematika: matema- 60

61 ben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek, ragos névszók; névutós szerkezetek; lyokat; írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak; helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. tikai fogalmak megnevezése Hosszú ú/-ű jelölése a melléknevek végén. A főnév -t toldalékának (ragjának) és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. Kulcsfogalmak/ fogalmak Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Órakeret 14 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Gyermeklexikon, folyóirat, a könyv tartalmi és formai elemeinek ismerete. Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. Újabb könyvtári források megismerésével, a velük végzett tevékenységek gyakorlásával a tudatos könyvhasználói magatartás fejlesztése. 61

62 A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a legkönynyebben, mi okoz nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunkról, tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok, stratégiák. Tanulás különböző típusú szövegekből. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével. Ismerkedés különböző információhordozókkal. Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó, szócikk), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. A tanuló ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; azonosítja az információ forrásait a főbb tartalmi elemek segítségével, ismeri azok kezelését; képes önálló tanulásra; ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit; ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben; a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ; információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; megismeri a szótár legfontosabb ismertetőjegyeit: címszó, szócikk; szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás, részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből; eligazodik a könyvtár szépirodalmi állományrészében. Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. 62

63 Kulcsfogalmak/ fogalmak Információ, tudás, könyvtár, kézikönyv, szótár, címszó, szócikk, tanulás, vázlat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Órakeret 6 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek. Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása, érvelés a vélemény mellett, vitakészség kialakulása. A szépirodalmi alkotásokban megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése. A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája. A műélvezet, a beleélés mélyebb A tanuló ismeri, megérti a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt; képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben; meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni; képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság. Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák. Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kompozíciókban. 63

64 megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is. Szülők, nagyszülők gyermekkora, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend. és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni. történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket. Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt. A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok, szokások). A lakóhely ismerete. Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai. Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend. Értékelés - 3. osztály Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Jeles a beszédfolyamatokba önállóan, értelmesen bekapcsolódik, kitartóan követi a gondolatmenetet a mindennapi beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondás közben jó tempót tartva, jó hangerővel, helyes ejtéssel, hanglejtéssel, tiszta artikulációval beszél 64

65 a verbális és nem verbális eszközöket jól összehangolja a szöveg tartalmával kapcsolattartása folyamatos a hallgatósággal versmondáskor, mesemondáskor és a beszélgetések során gazdag, választékos szókinccsel bír, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban egyéni, sajátos stílusban alkalmaz jól tömöríti, bővíti és előadja az ismert szöveget, mesét Jó a beszédfolyamatokba önállóan, igyekszik bekapcsolódni, és követi a gondolatmenetet a mindennapi beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondás közben megfelelő tempót tartva, megfelelő hangerővel, helyes ejtéssel, hanglejtéssel, tiszta artikulációval beszél a verbális és nem verbális eszközök összehangolására törekszik kapcsolattartása a hallgatósággal a beszélgetések során kialakult, de versmondáskor, mesemondáskor nem folyamatos gazdag szókinccsel bír, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban a szabályoknak megfelelően alkalmaz a tanult mesét és szöveget megfelelően tömöríti, bővíti és elmondja Közepes a beszédfolyamatokba tanítói segítséggel kapcsolódik be, követi a gondolatmenetet a mindennapi beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondás közben időnként vét a tempótartásban, a megfelelő hangerő megválasztásában, helyes ejtés, hanglejtés, helyes artikuláció szabályai ellen, de nevelői mintára javítani képes a verbális és nem verbális eszközök összehangolása nem mindig figyelhető meg szövegmondáskor és egyéb helyzetekben kapcsolattartása a hallgatósággal ingadozó, nem tartós a beszélgetés, a versmondás, a mesemondás során életkorának megfelelő szókinccsel bír, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban a szabályoknak megfelelően alkalmaz a tanult, feldolgozott mese és szöveg tömörített, bővített változatát tanítói segítséggel elmondja 65

66 Elégséges nem szívesen, vagy ritkán kapcsolódik be a mindennapi beszédfolyamatokba tanítói segítségnyújtás mellett is gyakran vét a beszédben, felolvasásban, helyes ejtés, hanglejtés, helyes artikuláció szabályai ellen, és csak tanítói segítséggel, nevelői mintára sem mindig képes javítani azt nem képes a hallgatósággal a kapcsolatot tartani szókincse szegényes, kevés, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban sem mindig értelemszerűen alkalmaz a verbális és nem verbális eszközök összehangolása csak tanítói segítséggel képes szövegmondáskor és egyéb helyzetekben a tanult, feldolgozott mese és szöveg tömörített, bővített változatát csak tanítói segítséggel, közös tevékenységgel képes elvégezni és felolvasni Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, a tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Jeles irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, beszéd- és olvasástechnikai hiba nélkül kifejezően, értelemszerűen felolvas ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja felkészülés után hosszabb szövegeket is képes olvasástechnikai hiba (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) nélkül felolvasni, mely során alkalmazza a tanult mondatfonetikai eszközöket (tempó, hangerő, hanglejtés, hangsúly), és használja az értelemszerű szünetet a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben önállóan felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit 66

67 önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, képes a szereplők kapcsolatainak megítélésére képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (tételmondatok, szókapcsolatok) képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet) önállóan felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat) tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeket (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek) aktívan, alkotó módon részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos és egyéni improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, ismeri az olvasott könyvek adatait, feladatok önálló elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), önállóan tudja használni a szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó) Jó irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, 1-2 beszéd- és olvasástechnikai hibával, kifejezően, értelemszerűen felolvas ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényrészleteket a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló kevés hibával történő megoldásával bizonyítja felkészülés után hosszabb szövegeket is képes 1-2 olvasástechnikai hibával (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) felolvasni, mely során alkalmazza a tanult mondatfonetikai eszközöket (tempó, hangerő, hanglejtés, hangsúly), és használja az értelemszerű szünetet a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, többnyire felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit 67

68 önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, képes a szereplők kapcsolatainak megítélésére kis tanítói segítséggel képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, kevés hibával információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (tételmondatok, szókapcsolatok) képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan, vagy kis segítséggel megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet) többnyire jól, helyesen felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat) tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeket (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek) részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, kis tanítói segítséggel tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, ismeri az olvasott könyvek adatait, feladatok elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), tudja használni a szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó) Közepes irodalmi és nem irodalmi szövegeket szólamokban vagy folyamatosan, több beszéd- és olvasástechnikai hibával olvas fel az olvasókönyvben lévő külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényrészleteket ismeri a szöveg megértését szóban és írásban egyszerű feladatok megoldásával bizonyítja felkészülés után hosszabb szövegekből kiválasztott részleteket tud olvasástechnikai hibával (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) felolvasni, mely során nem minden esetben alkalmazza a tanult mondatfonetikai eszközöket (tempó, hangerő, hanglejtés, hangsúly) és az értelemszerű szünetet a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, bizonytalanul ismeri fel a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben bizonytalanul ismeri fel, és pontatlanul nevezi meg a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit 68

69 önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, a szereplők kapcsolatainak megítéléséhez nevelői segítségre szorul tanítói segítséggel képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget megfogalmazni, vázlatot készíteni (tételmondatok) a versek hangulata által keltett érzéseket tanítója segítségével képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet) segítséggel fedezi fel a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat) nem kellően tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi emlékhelyeiről, irodalmi életéről, lakóhelye irodalmának képviselőiről, azok alkotásairól (írók, költők, festők), művelődési lehetőségekről (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek) tanítói felkérésre vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésén, történetek dramatizálásában a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, nehezen tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, ismeri az olvasott könyvek adatait, tanítói segítséggel tud feladatokat elvégezni (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó) használni Elégséges irodalmi és nem irodalmi szövegeket szólamokban, nem szöveghűen, több beszéd- és olvasástechnikai hibával olvas fel az olvasókönyvben lévő külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket ismeri a szöveg megértését - egyszerű szóbeli és írásbeli feladatsorokon - csak tanítói segítséggel képes bizonyítani felkészülés után kiválasztott és begyakorolt szöveget olvasástechnikai hibával (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) képes felolvasni, mely során a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel érzékeltetni csak nevelői minta alapján tudja a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben csak tanítói segítséggel ismeri fel felismeri a népmesét, népdalt, találós kérdést, mondókát, kiszámolót, bizonytalan a népmonda, legenda, népi játékok, szólás, közmondás műfajok felismerésében, azok tartalmi és formai jellemzőiben önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, a szereplők kapcsolatainak megítélésére csak nevelői segítséggel képes 69

70 csak tanítói segítséggel képes a szöveget tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget megfogalmazni, vázlatot készíteni (tételmondatok) a versek hangulata által keltett érzéseket csak tanítója segítségével képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet) csak segítséggel fedezi fel a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat) tájékozatlan, nem ismeri lakóhelye népszokását, történelmi emlékhelyeit, irodalmi életét, lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők, szobrászok), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek) csak tanítói utasításra vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos játékokban, azok elemző megbeszélésén, történetek dramatizálásában a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, csak nevelői segítség mellett tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, nem tudja megnevezni az olvasott könyvek adatait, csak tanítói segítséggel tud feladatokat elvégezni (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó) használni Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok Jeles képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában önállóan alkalmazza az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlat alapján (szóban, írásban) ismeri és alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes kb mondatos, nyelvileg jól megformált elbeszélő fogalmazást írni gazdag szókinccsel bír, változatos szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével, egyéni stílusban fogalmaz önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt 70

71 Jó képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában önállóan alkalmazza az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlat alapján (szóban, írásban) ismeri és alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes mondatos, nyelvileg jól megformált elbeszélő fogalmazást írni szókincse változatos, megfelelő szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével hangulatosan fogalmaz önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt Közepes képes közös előkészítés után összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott szöveg, átélt élmény alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában segítséggel alkalmazza az olvasottak tartalmát segítséggel tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban) pontatlanul ismeri, és bizonytalanul alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes 8-10 mondatos, értelmes, elbeszélő fogalmazást írni ismert témáról szókincse, szóhasználata a választott témának megfelelő, párbeszéd beépítése alkalomszerű, tanítói segítséggel önellenőrzést, hibajavítást tanítói segítséggel végez, utasításra használja a helyesírási szótárt 71

72 Elégséges csak tanítói segítséggel, képsor alapján tud összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban (olvasott szöveghez kapcsolódóan) olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a bekezdéseket felismeri, az olvasottak tartalmát csak tanítói segítséggel tudja tömöríteni a szövegalkotás és szerkesztés szabályait csak nevelői segítséggel alkalmazza (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes 5-6 mondatos, elbeszélő fogalmazást írni képsorról tanítói segítséggel szókincse, szóhasználata az olvasott szövegnek, képsornak megfelelő önellenőrzést, hibajavítást csak tanítói segítséggel végez, utasításra használja a helyesírási szótárt Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok; Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Jeles betűalakítása arányos (új vonalköz), egyéni írásképe kialakult, kapcsolása, írása tetszetős, igényes folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése gazdaságos a mondatfajták felismerésére, megnevezésére, alkotására, hibátlan alkalmazására önállóan képes (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév) önállóan felismeri, megnevezi, csoportosítja (szócsoport, mondat, szövegkörnyezet), helyesen írja, alkalmazza biztos a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat, j-ly jelölését önállóan, helyesen alkalmazza íráshasználat során, a szó és szövegkörnyezetben íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) írástechnikai hibát nem, vagy 1-2 hibát ejt önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet 72

73 Jó betűalakítása arányos (új vonalköz), egyéni írásképe kialakult, kapcsolása, írása tetszetős, igényes folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése gazdaságos a mondatfajták felismerésére, megnevezésére, alkotására, hibátlan alkalmazására önállóan képes (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév) önállóan felismeri, megnevezi, csoportosítja (szócsoport, mondat, szövegkörnyezet), helyesen írja, alkalmazza vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében hibáit önállóan javítja a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat ismeri, j-ly jelölése pontatlan, a szabályok alkalmazásában az íráshasználat során vét íráshasználat során jegyzetírásra képes, (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) írástechnikai hibát ejt önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet Közepes betűalakítása többnyire arányos (új vonalköz), egyéni írásképe kialakult, kapcsolása, írása nem kellően rendezett folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése nem gazdaságos gyakran vét a mondatfajták felismerésében, megnevezésében, alkotásában (felkiáltó, óhajtó, felszólító), hibátlan alkalmazásra segítséggel képes bizonytalan a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév) felismerésében, megnevezésében, csoportosításában, helyesírásában (szócsoport, mondat), de tanítói segítséggel hibáit tudja javítani gyakran vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében, hibáit tanítói segítséggel javítja (szótő, toldalék felismerése, megnevezése, jelölése során) a tanult nyelvtani ismeretek és helyesírási szabályok ismerete bizonytalan, j-ly jelölésében, a szabályok alkalmazásában az íráshasználat során vét íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) írástechnikai hibát gyakran ejt 73

74 önellenőrzésre, hibajavításra képes, A magyar helyesírás szabályai c. könyvet önállóan esetenként, tanítói segítséggel használja Elégséges betűalakítása aránytalan (új vonalköz), egyéni írásképe kialakulatlan, kapcsolása, írása rendezetlen kapkodóan, felületesen ír, szövegelrendezése nem áttekinthető gyakran vét a mondatfajták felismerésében, megnevezésében, (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) alkotásában tanítói segítséget igényel a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév) felismerésében, megnevezésében, csoportosításában, helyesírásában sokat téved (szócsoport, mondat), hibáit csak tanítói segítséggel tudja javítani tanítói segítséget igényel a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében (szótő, toldalék felismerése, megnevezése, jelölése során) a tanult nyelvtani ismeretek és helyesírási szabályok ismerete hiányos, pontatlan, bizonytalan, j-ly jelölésében, a szabályok alkalmazásában az íráshasználat során sokat hibázik, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) sok írástechnikai hibát ejt önellenőrzésre, hibajavításra csak tanítói segítségadás mellett képes, A magyar helyesírás szabályai c. könyvet csak tanítói segítséggel tudja használni 4. évfolyam Éves óraszám: 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 72 fogalmazás); Heti óraszám: 6. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe Órakeret 216 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása folyamatos Olvasás, az írott szöveg megértése 16 óra 55 óra 74

75 Tematikai egység címe Órakeret 216 Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése folyamatos Az íráshasználat fejlesztése folyamatos Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 18 óra 7 óra 12 óra 22 óra 17 óra 28 óra 14 óra 6 óra 21 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos Órakeret 16 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése. A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése. 75

76 A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében. Vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben. A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait; használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat; beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; Minden tantárgy: öszszefüggő beszéd, érvelés. Környezetismeret: önfenntartás, légzés. Vizuális kultúra: Műalkotások megfigyelése, jellemzése, értel- bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, mezése, értékelése. közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, Médiaszövegek közötti különbségek (pl. tele- értékelésbe; víziós műsortípusok, a közös tevékenységeket animációs mesefilmek, együttműködő magatartással sorozatok) felismerése segíti. saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül. A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. IKT eszközök használata. 76

77 Kulcsfogalmak/ fogalmak Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret 55 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek. Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása. Életkori sajátosságoknak megfelelő szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértését igazoló feladatok megoldásával. Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása. Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése. A tanuló az olvasás terén motivált, érdeklődő; folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is; felismeri és javítja a hibáit; felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult; szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait; megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik; ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat. Matematika: szöveges feladatok. Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása. Erkölcstan: én magam; az én világom. Vizuális kultúra: Személyes élmények és irodalmi szöveg alapján képek készítése. Képzőművészeti műfajok. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása. Kérdések megfogalmazása a látott infor- 77

78 A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében: a szöveg átfutása, az előzetes tudás aktiválása, jóslás, anticipáció (később bekövetkező eseményre történő célzás, utalás).. mációra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Lokálpatriotizmus. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szöveg, műfaj, szövegértés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése - folyamatos Órakeret 18 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése. Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása. 78

79 Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása formájuk, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és gyereksorsok). A megértés igazolása feladatok megoldásával. Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok). Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban. A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése. Mesék és mondák a magyar történelem eseményeihez kapcsolódóan. Elbeszélések 20. századi eseményekről, hősökről, sorsokról. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. A tanuló megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét; konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok. Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező eszközök, nyelvi fordulatok, motívumok, természeti képek). Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszínés időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék). 79

80 Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése. Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása. Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás részletének (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) olvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése folyamatos Órakeret 7 óra Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. 80

81 A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadása. Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Az írás lendületének és tempójának fokozása. A tanuló - írása jól olvasható; - írástempója lendületes; - füzetvezetése rendezett. Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. Szósorok, mondatok írása másolással (esetenként tollal), tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Íráskép, szövegkép, olvashatóság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Fogalmazási alapismeretek A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása. Órakeret 12 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. 81

82 A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete. Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegformák jellemzőiről, a bekezdések szerepéről. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanuló a tanult fogalmazási ismereteket felhasználja fogalmazáskészítéskor. Környezetismeret; matematika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás. Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás. Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal. Tájékoztató szövegek: hír, hirdetés, értesítés, meghívó, sms, e- mail jellemzői, Leírás élőlényekről, tárgyakról, emberekről, jellemzés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS; . Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret 22 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. 82

83 A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor. Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról. Jellemzés készítése emberről. Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. A tanuló a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít; a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ; adott vagy választott témáról 8 10 mondatos leírást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával; a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi; figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használatára; a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása. Vizuális kultúra: Természeti jelenség megfigyelése, a tapasztalatok leírása, megjelenítése. Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal (médiaszövegírás). Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával. Kulcsfogalmak/ fogalmak Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd. 83

84 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése. Órakeret 17 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása. A kijelentő, kérdő, felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben. A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése, a létigék különböző ideje. Az igekötő szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat; felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat; toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat; a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolásának elemzése a képzőművészetben. Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken. 84

85 Az igemódok felismerése, mondatalkotás a megfelelő igemódokkal. A számnév ismerete, csoportosítása, alkalmazása. A fokozott számnévi alakok helyes használata. A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata. A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, alkalmazásuk a mondatokban. A szóalkotás módjainak megismerése. A főnévi igenév ismerete, alkalmazása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos Órakeret 28 óra Előzetes tudás A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. 85

86 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos Órakeret 28 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmaztatása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; igemódok, tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája. A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja; a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat; írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak; helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. Környezetismeret: térképvázlat készítése tulajdonnevek feltüntetésével. Matematika: számnevek helyesírása. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. Kulcsfogalmak/ fogalmak Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése folyamatos Órakeret 14 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Könyvtári állományrészekben való eligazodás, a lexikon és a szótár jellemzőinek ismerete, a szépirodalmi művek közötti tájékozódás. Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. A könyvtár korszerű forrásközpontként való tudatosítása, amely a hatékony tanulás helyszíne különböző információhordozók segítségével. 86

87 A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a legkönynyebben, mi okoz nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunkról, tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok, stratégiák. Tanulás különböző típusú szövegekből. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével. Ismerkedés különböző információhordozókkal. Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók, elektronikus információs eszközök, internet, digitális tananyag használata. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó, szócikk), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár, mint A tanuló ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; azonosítja az információ forrásait a főbb tartalmi elemek segítségével, ismeri azok kezelését; megismeri a nem nyomtatott dokumentumok alaptípusait; képes önálló tanulásra; ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit; ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben; a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ; információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; az elektronikus katalógus segítségével tud könyveket keresni, és eligazodik a könyvtári tájékoztató jelek között; szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből. Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Informatika: Célirányos internetes keresés néhány technikája. 87

88 információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Az elektronikus könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Kulcsfogalmak/ fogalmak Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, digitális tananyag, elektronikus katalógus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése folyamatos Órakeret 6 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek. Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismertetése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismertetése. Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása, érvelés a vélemény mellett, vitakészség kialakulása. A szépirodalmi alkotásokban megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése. A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kri- A tanuló ismeri, megérti a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt; képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben; meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni; képes beleélésre, azonosulásra Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság. Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák. Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kom- 88

89 tikája. A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is. Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend. A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni. történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket. Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt. pozíciókban. Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai. Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók, művészek, sportolók. Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. A lakóhely ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend. 89

90 A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8 10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. 90

91 Értékelés - 4. osztály Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Jeles beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben magabiztos, önálló, használja a nem verbális eszközöket beszéde választékos, érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban önállóan képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyel a partnerre és kitartóan követi a gondolatmenetet önállóan készít hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket aktív szókincse gazdag, passzív szókincsét folyamatosan gyarapítja helyesen alkalmazza a szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció) ismeri, helyesen alkalmazza a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita) szövegek reprodukálására tömörítéssel, nézőpontváltással önállóan képes (narráció) Jó beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben önállóan használja a nem verbális eszközöket beszéde érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban kis segítséggel képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, igyekszik figyelni a partnerre és követi a gondolatmenetet önállóan próbál hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket írni szókincse gazdag, passzív szókincsét folyamatosan gyarapítja igyekszik helyesen alkalmazni a szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció) ismeri, és többnyire helyesen alkalmazza a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita) 91

92 szövegek reprodukálására törekszik tömörítéssel, nézőpontváltással (narráció) Közepes beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben segítséggel használja a nem verbális eszközöket beszéde érthető, a tagolásban a magyar nyelv hangzástörvényeinek alkalmazásában, a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban tanítói segítséget igényel tanítói segítséggel képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, rövid ideig figyel a partnerre és követi a gondolatmenetet hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket segítségadással képes írni (vázlat) szókincse életkorának megfelelő, passzív szókincsét folyamatosan gyarapítja (tankönyv, szótárak) bizonytalan a szövegfonetikai eszközök használatában (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció), hibáit tanítói segítséggel javítja ismeri a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita), de alkalmazásában bizonytalan szövegek reprodukálására (tömörítés, nézőpontváltás, narráció) tanítói segítséget igényel Elégséges beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben csak tanítói segítséggel használja a nem verbális eszközöket beszéde érthető, tagolatlan, vét a magyar nyelv hangzástörvényei ellen a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban csak tanítói segítséggel képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, rövid ideig figyel a partnerre és a gondolatmenetre hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket nem képes írni szókincse szegényes, életkorának nem megfelelő, passzív szókincsét önállóan nem gyarapítja gyakran vét, önállóan nem alkalmazza a szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció), hibáit csak tanítói segítséggel javítja 92

93 hiányosan ismeri, és bizonytalanul alkalmazza a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita) szövegek reprodukálására tömörítéssel (narráció) csak tanítói segítséggel képes Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, a tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Jeles önállóan képes előzetes felkészülés után szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra, (párbeszédek, közbeékelődések elkülönítésére,) az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban önállóan képes az olvasmányok tartalmának elmondására összefüggő, értelmes mondattal irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, beszéd- és olvasástechnikai hiba nélkül kifejezően, értelemszerűen felolvas, memoritereket (próza, vers) előad ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja, a megoldás során nem vagy csak ritkán hibázik folyamatosan olvas egyszerű szerkezetű gyermekregényt, olvasónaplót, feljegyzéseket készít, olvasmányélményét társaival megosztja a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben önállóan felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt alkotni képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (címadás szókapcsolatokkal) képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), önállóan felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés) 93

94 tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), ezekről rövid beszámolókat, kiselőadásokat (3-4 perc) képes készíteni aktívan, alkotó módon részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos és egyéni improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai és lakóhelyi könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat) katalógus szerint, önállóan tudja használni a könyvtári információhordozókat (lexikon, enciklopédia, hangkazetta, folyóiratok, szótárak, számítógép, internet) Jó önállóan képes előzetes felkészülés után folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban, szabályos hanglejtéssel, kevés beszéd-, és olvasástechnikai hibával kis tanítói segítséggel képes az olvasmányok tartalmának elmondására összefüggő, értelmes mondattal irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, kevés beszéd- és olvasástechnikai hibával, kifejezően, értelemszerűen felolvas, memoritereket (próza, vers) kifejezően elmond ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja, hibáit önállóan javítja folyamatosan olvas egyszerű szerkezetű gyermekregényt, olvasónaplót vezet, melyből felkészülés után képes olvasástechnikai hiba (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) nélkül felolvasni, és az azzal kapcsolatos olvasmányélményét társaival megosztani a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben önállóan felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt alkotni 94

95 képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (címadás szókapcsolatokkal) képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), önállóan felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés) tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), ezekről rövid beszámolókat, kiselőadásokat (3-4 perc) képes készíteni aktívan részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos és egyéni improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai és lakóhelyi könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat) katalógus szerint, többnyire önállóan használja a könyvtári információhordozókat (lexikon, enciklopédia, hangkazetta, folyóiratok, szótárak, számítógép, internet) Közepes kijelölt szöveget felkészülés után folyamatosan, a tartalmat kifejezően több beszéd és olvasástechnikai hibával felolvas, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban, szabályos hanglejtéssel olvas tanítói segítséggel képes az olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal feldolgozott irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, beszéd- és olvasástechnikai hibával, kifejezően felolvas, memoritereket (próza, vers) kevés tévesztéssel mond el az olvasókönyvből feldolgozott külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket ismeri a szöveg megértését szóbeli és írásbeli egyszerű feladatok megoldásával bizonyítja, hibáit önállóan és tanítói segítséggel javítja folyamatosan olvas egyszerű szerkezetű gyermekregényt, olvasónaplót vezet, és az azzal kapcsolatos olvasmányélményét társaival tanítói segítséggel megosztja a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben 95

96 felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese és fajtái, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), bizonytalan azok tartalmi és formai jellemzőiben önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt csak nevelői segítséggel alkot tanítói segítséggel képes egyszerű, rövid szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (címadás szókapcsolatokkal) a versek hangulata által keltett érzéseit tanítói segítséggel képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), és felfedezni a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés) olvasott lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), ezekről rövid beszámolókat képes készíteni segítséggel tanítói felkérésre vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére segítséggel képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat) katalógus szerint, tanítói segítséggel használja a könyvtári információhordozókat (lexikon, enciklopédia, szótárak, számítógép) Elégséges kijelölt rövid szöveget felkészülés után sem tud, a tartalmat kifejezően felolvasni több beszéd- és olvasástechnikai hibával, lassú tempóban olvas csak kérdésekre válaszolva képes az olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal feldolgozott irodalmi és nem irodalmi szövegeket beszéd- és olvasástechnikai hibával, szóképesen felolvas, memoritereket (próza, vers) pontatlanul, sok tévesztéssel mond el az olvasókönyvből feldolgozott külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket bizonytalanul ismeri kb.1 oldal terjedelmű szöveg megértését vizsgáló szóbeli és írásbeli, egyszerű feladatok megoldása során is sokat hibázik, hibáit csak tanítói segítséggel javítja 96

97 egyszerű szerkezetű gyermekregényt részletekben olvas el, arról feljegyzést csak tanítói segítséggel képes készíteni, és az azzal kapcsolatos olvasmányélményét társaival tanítói segítséggel megosztja a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben csak tanítói segítséggel felismerni felismeri a népköltészeti alkotások közül a népmesét és fajtáit, népmondát, népdalt, népi játékokat, találós kérdést, mondókát, kiszámolót, bizonytalan a közmondás, a legenda, a szólás tartalmi és formai jellemzőiben önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, csak segítséggel képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt alkotni csak tanítói segítséggel, bekezdések alapján képes egyszerű, rövid szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot kiegészíteni (címadás szókapcsolatokkal) a versek hangulata által keltett érzéseit csak tanítói segítséggel képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), és felfedezni a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés) tájékozatlan lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, nem ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), rövid beszámolókat csak segítséggel képes készíteni tanítói utasításra vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére csak tanítói segítséggel képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), katalógus szerint csak tanítói segítséggel használja a könyvtári információhordozókat (lexikon, szótárak, számítógép) Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok Jeles képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában önállóan alkalmazza az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban) 97

98 ismeri és alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes kb mondatos, szerkezetileg, nyelvileg jól megformált, elbeszélő, leíró fogalmazást, különféle alkalmakra partnereknek üdvözletet, értesítést, meghívót és hirdetést szerkeszteni tartalmi és formai jegyek megtartásával gazdag szókinccsel bír, változatos szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével, a műfajnak és témának megfelelően egyéni stílusban fogalmaz önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt Jó képes közös előkészítés után önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában többnyire helyesen, önállóan alkalmazza az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban) ismeri és többnyire pontosan alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes kb mondatos, szerkezetileg, nyelvileg jól megformált, elbeszélő, leíró fogalmazást, különféle alkalmakra partnereknek üdvözletet, értesítést, meghívót szerkeszteni tartalmi és formai jegyek megtartásával változatos szókinccsel bír, megfelelő szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével, a műfajnak és témának megfelelően fogalmaz önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt Közepes segítséggel képes közös előkészítés után összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában segítséggel alkalmazza az olvasottak tartalmát segítséggel tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban) 98

99 pontatlanul ismeri és bizonytalanul alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes kb.8-10 mondatos, szerkezetileg megformált (bevezetés, tárgyalás, befejezés), elbeszélő, leíró fogalmazást, különféle alkalmakra partnereknek üdvözletet (levelezőlap) szerkeszteni tartalmi és formai jegyek megtartásával a szövegműfajnak és témának megfelelő szókincset használ önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, kérésre használja a helyesírási szótárt, hibáit tanítói segítséggel javítja Elégséges csak tanítói segítséggel képes közös előkészítés után is összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt élmény alapján olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit tanítói segítséggel felismeri, a szövegalkotás folyamatában segítséggel alkalmazza az olvasottak tartalmának összefoglalására, tömörítésére, vázlat kiegészítésére csak segítséggel képes a szövegalkotás és szerkesztés szabályait csak tanítói segítséggel alkalmazza (eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés) képes kb.6-8 összefüggő mondat terjedelmű, szerkezetileg megformált (bevezetés, tárgyalás, befejezés), elbeszélő, leíró fogalmazás készítésére megadott téma alapján tanítói segítséggel szókincse minimális, segítséggel a szövegműfajnak és témának megfelelő szókincset használ önellenőrzést, hibajavítást felületesen végez, kérésre használja a helyesírási szótárt, hibáit csak tanítói segítséggel javítja Az íráshasználat fejlesztése, nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok; Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Jeles betűalakítása arányos, egyéni írásképe kialakult, írása tetszetős, igényes 99

100 folyamatosan, lendületesen, rendezetten ír, szövegelrendezése gazdaságos szövegben a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása biztos (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) szövegben a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) önállóan, biztosan felismeri, megnevezi, csoportosítja, helyesen írja, alkalmazza biztos a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat j-ly jelölését önállóan, helyesen alkalmazza íráshasználat során a szó és szövegkörnyezetben íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) nem, vagy ritkán hibázik önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet Jó betűalakítása arányos, egyéni írásképe kialakult, írása igényes folyamatosan, lendületesen, rendezetten ír, szövegelrendezése gazdaságos szövegben a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása biztos (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) szövegben a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) önállóan, kevés hibával felismeri, megnevezi, csoportosítja, helyesen írja, alkalmazza, tévedéseit önállóan javítja a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében ejtett esetleges hibáit önállóan javítja a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat, j-ly jelölését önállóan alkalmazza keveset hibázik az íráshasználat során a szó és szövegkörnyezetben, hibáit önállóan javítja íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) kevés hibát ejt önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet Közepes betűalakítása többnyire arányos, egyéni írásképe kialakult, írása olvasható 100

101 folyamatosan, lendületesen, rendezetten ír, az írást a tanulás eszközeként használja, szövegelrendezése nem minden esetben gazdaságos szövegben a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása, helyesírása sok esetben pontatlan (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) szövegben a tanult szófajt (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) felismerésében, megnevezésében, csoportosításában, helyesírásában időnként téveszt, tévedéseit tanítói segítséggel javítja a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében ejtett esetleges hibáit segítséggel javítja a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat j-ly jelölését a begyakorolt szóés szöveganyag (munkafüzet, feladatlap) alapján az íráshasználata során többnyire helyesen alkalmazza íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) több hibát ejt, hibáit tanítói javításnak megfelelően javítja önellenőrzésre, hibajavításra tanítói segítséggel képes, kérésre használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet Elégséges betűalakítása aránytalan, egyéni írásképe kialakulatlan, írása alig olvasható kapkodóan, felületesen, rendezetlenül ír, szövegelrendezése nem áttekinthető gyakran vét a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása, helyesírása során (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító), javítani csak tanítói segítséggel képes szövegben a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) felismerésében, megnevezésében sokat téved, csoportosításban, helyesírásban, alkalmazásban tanítói segítséget igényel a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében ejtett hibáit, tanítói segítséggel javítja a tanult nyelvtani ismeretek és helyesírási szabályok felismerése, megnevezése, alkalmazása pontatlan, bizonytalan, j-ly jelölését a begyakorolt szó- és szöveganyag alapján sem használja helyesen az íráshasználata során, hibáit csak tanítói segítséggel javítja íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) sok írástechnikai hibát ejt, tanítói javításnak megfelelően javítja munkáját önellenőrzésre, hibajavításra csak tanítói segítségadás mellett képes, A magyar helyesírás szabályai c. könyvet csak tanítói segítséggel tudja használni. 101