Készítette: Barcziné Széles Zsuzsanna Tantárgy: Erkölcstan 5. osztály Témakör: Énkép - Önismeret Az óra anyaga: Hogyan látnak mások? Hogyan látok másokat? Az óra típusa: Alkalmazó, rendszerező Fogalmak: önismeret, társismeret, pozitív és negatív tulajdonságok közötti különbség, ítélkezés, kritizálás Fejlesztési célok: Önismeret, önmagunk vállalása, társismeret fejlesztése, mélyítése. Hogyan látnak mások élményének megtapasztalása. Az óra közvetlen célja: - megismerni önmagunk és mások erényeit és hibáit - a témával kapcsolatos fogalmak magyarázata - az olvasott részlet megértése A kompetenciafejlesztés fókuszai: - szövegértés, szóbeli kifejezőkészség - lényeglátás: külső és belső tulajdonságok megkülönböztetése, értékelése - önismeret/ társismeret - együttműködés Módszerek: megbeszélés, vita, játék, belső kontroll, kooperatív módszerek Alkalmazott tevékenységek: - fogalmak gyűjtés/ csoportosítás - játék/ nyelvi játék - a történet értelmezése A tanulásszervezés módjai/ Munkaformák: frontális, csoport, páros Források, eszközök: képek, történet, mondások, zene Irodalom: Szekszárdi Júlia: Új utak és módok Dinasztia Tankönyvkiadó, Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv Nemzeti Tankönyvkiadó, Zsíros Lajosné: Tanári kézikönyv a lelki egészségért Magister Kiadó.
Az óra menete Módszerek Munkaforma Eszközök Idő Ráhangolás: Bevezető Önismeret: Tárlat az otthon elkészített önarcképekből. Szemléltetés Képek Néhány tanuló bemutatja a saját munkáját, azaz röviden beszél a tulajdonságairól. Kiegészítheti a képen nem látható fontosabb belső tulajdonságaival is. Érdeklődés felkeltése: Az önismeretetek nagyon szépen fejlődik. A mai órán szeretném, ha együtt továbblépnénk! Célkitűzés ismertetése: Nézzük meg együtt! Hogyan látnak mások? Hogyan látok másokat? 1. Ismerkedés névhúzással: Valamennyi tanuló neve, cédulára írva egy kalapban van. Mindenki húz egy cédulát. A résztvevők 8-10 mondattal jellemzik azt a társukat, akinek a nevét kihúzták. A jellemzést papírra írják, de nem mutatják meg senkinek és nem árulhatják el, kinek a nevét húzták. Fontos, hogy ne minősítő, címkéző, hanem leíró mondatokat írjanak. Amikor mindenki elkészült, felolvassák. Aki magára ismer, jelentkezik, de a többiek is találgathatnak, hogy kiről szól a jellemzés. Cédulák, toll, kalap 8 Végül a gyerekek elmondják, hogy Milyen érzéseket váltott ki belőlük ez a gyakorlat. Kik segítik az embert az önismeretben? (szülők, társak, barátok, tanárok )
2. Pozitív és negatív tulajdonságaink: Az előző feladatokban főleg a pozitív tulajdonságokat említettétek. Pl. segítőkész, vidám, barátságos, jószívű, becsületes, állatszerető, megértő.. Miért van ez így? - Mert ez mindig könnyebb. A negatív tulajdonságokat is ilyen könnyű összegyűjteni? - Időnként még könnyebb. Ennek mi lehet az oka? - Mert könnyebb ítélkezni és másokat kritizálni. Vajon miért mondta azt Teréz Anya, hogy Ha elítéled az embereket, nem marad időd arra, hogy szeresd őket. 3. Napi szinten benne van az életünkben az ítélkezés és kritizálás. Ennek a gyökere az el nem fogadás. El nem fogadása magamnak és másoknak. Milyen okok miatt nem fogadunk el valakit? - Nem kedveljük. - Különbözök. - Nem értenek egyet velünk, esetleg haragszunk valamiért. - Valami nekünk nem tetsző dolgot tett. Idézet 4. A jó hír, hogy megvan a lehetőségünk arra, hogy válasszunk. Igazából csak nézőpont és hit kérdése, hogy mit is gondolunk valakiről és annak tükrében fogjuk megélni a szituációt, vagy egy emberrel való kapcsolatunkat. Hallgassatok meg egy tanulságos történetet! Bemutató olvasás Történet 6 Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele: Milyenek itt az emberek? tudakolta. Hová való vagy? kérdezett vissza az öreg bölcs. Athéni vagyok.
És felétek milyen nép lakik? kérdezett tovább az öreg. Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan. Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. mondta az öreg. A vándor búsan folytatta útját. Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek. Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! válaszolta nem kis büszkeséggel az utas. Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! mondta az öreg bölcs. A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé. A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg: Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy! Az öreg bölcs mosolyogva csillapította: Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál. 5. A szöveg keltette érzések megbeszélése: Miért rosszak és károsak a negatív ítéleteink? - Mert ezzel falakat építünk magunk és társaink közé. Egy másik mondás szerint: Amikor valakit bírálsz, nem őt minősíted, hanem önmagadat. Wayne Dyer 4 Összegzés: Mi lehet a megoldás szerintetek? - Mindenkinek van elég feladata önmagával. Először tekintsünk önmagunkba! - Az emberek nem egy kaptafára készülnek. Próbáljuk meglátni mindenkiben a jót! 3
Zárógondolat: Kívánom, hogy legyen bennetek elég szeretet, bátorság és akarat, hogy megismerjétek önmagatokat és másokat! Értékelés A gyakorlat alatt halk zene szól. Ki-ki egyetlen mondattal mondja el, hogy akkor éreztem jól magam a foglalkozáson, amikor. az tetszett a foglalkozáson.. Nekem, pedig az tetszett, hogy jobban megismertük egymást és önmagunkat. Zene 3