1. témakör: A mese jellemzői 1. A népmesék kezdése általában arra utal, hogy nem ezen a világon történnek meg a csodás dolgok, hanem messze, valahol a mesék birodalmában. A mesék befejezésében a jobb élet utáni vágyukat fogalmazták meg a szegény emberek. De ezért a jobb életért vállalták a próbatételeket, szerencsét próbáltak, vándorútra indultak. 2. A népmese jellemzői: csodás tettek, csodás lények, átváltozások, próbatételek, ismétlődő cselekvések, kiváló képességű főhős, akit a többi szereplő segít, vagy gátol, egyértelműen tudjuk kik a jók és kik a rosszak, állandó szófordulatok, meseszámok, varázseszközök 3. Mesetípusok és jellemzőik: a.) tündérmese vagy hősmese: csodás események jellemzik, varázslatok játszanak benne uralkodó szerepet, váratlan fordulatai vannak, a főhős rendkívüli képességű b.) állatmese: az állatok emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, a végén erkölcsi tanulságot fogalmaz meg (fabula tanmese) c.) láncmese: a feltételek láncot alkotnak, mondatai ritmusosan ismétlődnek, a végén visszagöngyöli az eseményeket, próbára teszi a mesélő és a hallgató emlékezetét d.) csalimese: becsapja a folytatást váró hallgatóságot, hirtelen lezárja a történetet e.) bolondmese vagy hazugságmese: megnevettet, szórakoztat 4. A népmesék és a műmesék közötti különbség: népmese ismeretlen a szerzője, közösségi alkotás szájhagyomány útján terjed több változata van hallgatjuk, mára a népmesegyűjtők összegyűjtötték fordulatos, sok benne a véletlen műmese ismerjük a szerzőt, egyéni alkotás egyéni alkotás szövege állandó, nincsenek változatai olvassuk, nincs szükség mesemondóra logikusabb, kevesebb benne a véletlen
2.témakör: A monda jellemzői 1. A népmonda fogalma: -elbeszélő műfaj, mert történetet mond el -rendszerint csodás elemeket is tartalmaz, ezért meseszerű -valós tartalma, hogy a történeti múltból merít, vagy természeti jelenséghez, vagy emberi építményhez, földrajzi elnevezéshez kapcsolódik -szájhagyomány útján terjed -a nép közös emlékeit őrzi, erősíti a közösségtudatot 2. Témájuk szerint a mondák típusai: a.) történelmi monda, hősmonda: valós történelmi eseményről, vagy személyről, vagy helyről szól b.) királymonda: c.) eredetmonda: - egy nép származásáról szól - helyi mondák: - természeti jelenségről (hegy, tó, árok stb.) d.) hiedelemmonda: - emberi építményről (vár, híd stb.) - földrajzi elnevezés magyarázata a világról, túlvilágról, varázslatokról. képzelt lényekről szól 3. Rokon műfajok: - legenda: szentek életéről szóló monda - rege: verses monda - mítosz: istenekről, isteni eredetű hősökről szóló monda
3. témakör: Az elbeszélő költemény műfaji jellemzői 1. A János vitéz műfaja: elbeszélő költemény a.) elbeszélés, mert: b.) költemény, mert - történetet mond el - rímes (páros rím) - van helye, ideje - ritmusos (felező tizenkettes, - szereplői ütemhangsúlyos verselés) 2. Hogyan igazolnád, hogy a János vitéz elbeszélő mű? - érzelmekről, gondolatokról szól - költői képek teszik elképzelhetőbbé Kukorica Jancsi történetét mondja el, az események különböző helyszíneken játszódnak, az ideje az elején követhető, később az idő és a hely kitágul, szereplői vannak, akik a főhőst segítik vagy gátolják. 3. A történet egy szálon fut, Jancsi sorsát követi időrendben, ezt 2 visszaemlékezés szakítja meg: -Jancsi elmeséli születését és neveltetését (14. fejezet) -a szomszéd menyecske elmeséli Iluska sorsát, halálát (18. fejezet) 4. Fordulatokban gazdag a mű: - legnagyobb fordulópont a 13. fejezetben van, Jancsi nem fogadja el a francia király ajánlatát, végződhetne itt a mese (boldog befejezés) - Iluska halálhíre (18. fejezet) - el kellett válnia Iluskától - földönfutóból katona lesz - a kincsek elvesztése a viharban stb 5. A tört virág motívuma végighúzódik az egész művön: - Iluska tört virághoz hasonlítja magát (4. fejezet) - Jancsi Iluska sírjáról letör egy szál rózsát (18. fejezet) - Ez a rózsa segíti útján (22. fejezet) - A rózsából újjászületik Iluska (átváltozás) (27. fejezet)
4. témakör: Költői szóképek, alakzatok 1. A költői szóképek segítik a megértést, általuk képszerűbbé, elképzelhetőbbé válnak az érzések, gondolatok. a.) metafora: két dolgot, jelenséget azonosnak tekint egy közös tulajdonság alapján b.) megszemélyesítés: az élettelen dolgokat, természeti jelenségeket emberi tulajdonsággal látja el c.) hasonlat: valamilyen dolog érzékeltetésére egy másikat használ fel 2. Alakzatok: A mindennapi beszédhez teszik hasonlóvá a vers nyelvezetét. - ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, kérdés, felkiáltás, ismétlés, fokozás, túlzás 3. A természetleíró képekkel gyakran jellemzi a költő a főhős lelkiállapotát (párhuzam). Pl. puszta magány (5. f.), tüzes nap szerelem tüze (1. f.) vihar Jancsi bánata a búcsú miatt 4. Népiesség: A mű nyelvezete egyszerű, mint a nép beszéde, népies szófordulatokban gazdag. A hasonlatok, metaforák a természet mindenki által ismert jelenségeire épülnek, hogy az egyszerű olvasó is értse.
5. témakör: Mesei elemek a János vitézben 1. Milyen népmesei jellemzőket találunk a műben? - csodás lények, átváltozás, próbatételek (bátorság, becsület, hűség, erőpróbák), vándorút (szerencsét próbál Jancsi), felemelkedés (pásztorfiúból tündérkirály lesz) rendkívüli képességű főhős, mesei segítő (óriás, síp) nem valós helyek, meseszámok 2. Időszerkezete: az elején konkrét idő felgyorsul, nem tudjuk követni időtlenség Térszerkezete: vízszintesen tágul: falu erdő távoli országok Tündérország függőlegesen tágul: dombok hegyek felhők csillagok (a huszárok útján) 3. A próbatételek során Jancsi jellemét is megismerjük. Egyre erősebb lesz. Először földi erőkkel küzd (zsiványok, törökök), majd a végén már földöntúli erőkkel (boszorkányok, óriások, stb.). 4. A kezdete valós, a szereplői, helyszínei, a főhős sorsa valószerű, a végére mesei lesz. A befejezésben, a tündérországi élet elképzelésében a sokat szenvedő, rövid életű szegény emberek boldogságvágya fejeződik ki. 7. témakör: Petőfi Sándor: Az alföld 5. A jellegzetes magyar táj szépségét, az alföldet Petőfi fedezte fel az irodalom számára. A vers szerkezete: személyes vallomás tájleírás személyes vallomás 6. 1-2. versszak: személyes vallomás, ellentéten alapul sas lelkem : metafora, a szabadság érzése a közös vonás 3-10. versszak: tájleírás felülemelkedik madártávlatba Távolról, a magasból közelít, egyre kisebb területeket fog be a tekintet, ezáltal egyre aprólékosabb, majd egészen földközeli képet ad. (Duna Tisza köze Kiskunság állatcsordák növények földközeli állatok, növények) A költő a táj elemeit életre kelti, ezzel is személyesebbé teszi a tájat. Több érzékterületet is mozgósít: - színek: a smaragdnak eleven színével, sárgul a királydinnyés homokban, kék virága a szamárkenyérnek, kék gyümölcsfák orma néz - hangok: kolompol, zúg a szélben, körmeik dobognak, csikósok kurjantása, pattogása hangos ostoroknak -mozgás: méneseknek nyargaló futása, ringatózik a kalászos búza, a vadludak ijedve kelnek légi útra, a nád a széltől meglebben 11. versszak: Eddig függőlegesen haladt lefelé a tekintet, a költő újra a földön áll, tekintete vízszintesen halad, a látóhatárt nézi, benyomásokat ír le. 12. versszak: személyes vallomás itt született, itt akar élni, itt akar meghalni a költő
8.témakör: Az elbeszélő művek cselekményének szakaszai a Toldi alapján 1. előkészítés: megismerjük a főbb szereplőket, a helyszínt, az időt (alaphelyzet) (1. ének: találkozás a vitézekkel, megismerjük Miklós vágyát) konfliktus: az ellentétes erők összeütközése (2. ének: a két testvér összetűzése) 1. fordulópont: a gyilkosság (3. ének) bonyodalom: olyan fordulat, amely nagyban befolyásolja a további eseményeket, megváltoztatja a főhős életét (3-6. ének: bujdosás, búcsú) 2. fordulópont: találkozás az özveggyel (7. ének) cél bonyodalom kibontakozása: (8-9. ének: György ármánykodása, Pest-kitaszítottság) 3. fordulópont: anyai segítség (10. ének) tetőpont: a tetőpontban a bonyodalom minden eleme egyszerre van jelen, és a megoldódás, közvetlen közelébe jut (11. ének: a párbaj) megoldódás: királyi igazságszolgáltatás (12. ének) 2. Mi az epizód? (nem viszi előre a történetet, nem befolyásolja a hós sorsát, önmagában is kerek, zárt történet) Melyik jelenetek voltak epizódok? (farkas és bikakaland) 3. A mű szerkezete szimetrikus. 1-6. ének 7-12. ének 4 nap 4 nap, Nagyfalu és környéke Buda és környéke 1. nap 3 nap 3 nap 8. nap eseménytelen sok esemény eseménytelen sok Miklós bolyong a sorsdöntő vándorút Budára sorsdöntő nádasban esemény 4. Miklós öt erőpróbát állt ki, melyek egyre nehezebbek. (rúd, malomkő, farkasok, bika, bajvívás) fő akadályozója: György, fő segítője: édesanyja
10 témakör: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 6. A regény nagy terjedelmű, prózai formában megírt cselekményes mű. 7. A cselekmény ideje: 12 nap, 1889 tavaszán (a gittegylet pecsétjén olvasható a dátum) A történet időrendben halad. 8. Nem sokkal vagyunk utána az 1848-49 es szabadságharcnak, az emberek és a gyerekek is tisztelettel gondoltak az ország szabadságáért harcolókra. Mi utal erre a regényben? (a becsület fontossága, vörösingesek-garibaldi katonái, saját terület védelme, a katonai tisztségek, a csata) A játszóhelyükhöz ragaszkodó gyerekek hazájukat szerető felnőttekké válnak. 9. A regény helyszínei: valódi helyszínek: Bp. VIII. és IX. kerülete (Józsefváros, Ferencváros) iskola, grund, Füvészkert, Nemecsekék lakása középpontja: a grund Mit jelentett a gyerekeknek? A játék szabadságát, olyan helyet, ahol csak a maguk alkotta szabályok érvényesek, a szabadságot, amit meg kell védeni. 10. A regény szereplői: gyerekek A városi gyerekek életét mutatja be a regény. A felnőtteket utánozzák (olvasmányélmények). Játékaik: golyózás, méta, háború, indiános, gittegylet (Hasonlítsd össze a gittegylet tevékenységét a két gyerekcsapat küzdelmével!) Mit tettek próbára játékukban a gyerekek? A játékaikban önmaguk erejét, bátorságát, becsületét, hűségét, közösségi erejüket tették próbára. 11. Milyen fordulatok voltak a regényben, amelyek megváltoztatták a cselekmény további menetét? Mi a regény csúcspontja? 12. A szereplők jellemzése: A szereplők mindegyikének akad kisebb-nagyobb hibája, a történet végére azonban mindegyikük jelentősen megváltozik. Melyik szereplő változik a legtöbbet? Melyik csapat tagjait ismeri meg jobban az olvasó? Miért?