Irodalom 5-6. osztály

Átírás

1 Irodalom 5-6. osztály Rövid, összeoglaló jellegű dolgozat a magyar irodalom órákon 5-6. osztályban tanultakról. Visontai Barnabás

2 Magyar irodalom 5-6. osztály A műnemek M Az epika a három műnem egyike. Történetmondó, cselekménnyel rendelkező műajok tartoznak ide. A cselekményt többnyire egyes szám harmadik személyű elbeszélő ismerteti. Elbeszélő, leíró, valamint párbeszéde részek jellemzik. M A líra szintén a három műnem egyike. Olyan műajok összessége, amelyekben jelentős szerepet kapnak a személyes érzelmek. Általában meghatározott orma, ritmus jellemzi őket, melyeket a szavak elejének/végének összecsengése egészít ki. M Az epika és a líra mellet az irodalom harmadik műneme a dráma. Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor. A cselekményt a dialógusokból, monológokból és gesztusokból ismerjük meg. A drámaíró tehát nem elbeszél egy történetet, hanem megjelenít: szereplőit beszélteti és cselekedteti. Műajok; művek ajtái A mese A dal D A népmese a nép ajkán születő és terjedő, sokszor csodás eseményeket és lényeket tartalmazó elbeszélő műaj. Szerzőjük ismeretlen. A népmesékben jellemzően az igazság győz, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését. D Az olyan meséket, amiknek ismerjük a szerzőjét, műmeséknek nevezzük. D A tündérmese olyan mese, amely csodás elemeket tartalmaz. D A abula erkölcsi tanulságot tartalmazó, gyakran állatokat szerepeltető mese. A mese egyik ormája. D A csalimese várakozással ellentétes hatást kelt. D Az állatmesékben emberi tulajdonságokkal elruházott állatok szerepelnek. D A mese műajában rögzült ormákat nevezzük meseormulának. Ilyenek a jellegzetes kezdések, mesezárások. D Ugyanilyen módon rögzültek a meseszámok is. Ilyenek a három, a hét és az ezer. D A mesealakok a mesék (sokszor rendkívüli képességekkel rendelkező) szereplői. D Ha egy történet hosszú, nagy időszakot og át, akkor meseregénynek nevezzük. D D D A dal az egyik legrégebbi műaj az irodalomban. A lírai műnemhez tartozik. A népköltészet egyik legjellemzőbb műaja, viszont a műköltészetben is előordul. Az elbeszélő költemény e e Versben írt, nagyobb lélegzetű, cselekményes történet, mely több helyszínen játszódik le. A őhős mellékszereplők sokasága segíti és akadályozza. Az epikai műnembe tartozik. Tájleíró költemény t t Lírai műaj. Azokat az érzelmeket ejezi ki, amelyek egy táj szemlélése nyomán támadnak a költőben. Életkép k k Életképnek nevezzük az olyan verset, amely a mindennapi élet jellemző helyzetét mutatja be. Jellegzetes alakokat ábrázol kedvesen, humorral vagy éppen enyhe gúnnyal űszerezve. 1

3 k Gyakran használt az ilyen versekben az irónia és a gúny. Az irónia elismerést színlel, így tesz nevetségessé. A gúny pedig az előnytelen, rossz tulajdonságokat emeli ki. Az irónia nem zárja ki a szeretetet. Idill i A derűs, nyugalmat éreztető, kiegyensúlyozott verseket idillnek nevezzük. Regény R A regény hosszabb terjedelmű elbeszélő műaj. Két ajtája az ijúsági regény, illetve a meseregény. A legenda L A legenda a szentek életét és csodáit megörökítő műaj. Novella n Rövid, prózában megírt csattanós történet, kevés szereplővel, színhellyel. Monda Ballada m Történelmi személyhez, helyhez űződő, szájhagyomány útján terjedő elbeszélés. A ajtái az eredetmonda, a történelmi monda, a jó királyok mondái, a hősmonda. Közel áll a műajhoz a legenda, a rege és a mítosz, de a mese sem áll messze. B A ballada verses ormájú alkotás, röviden, hiányosan elbeszélt történettel, sok párbeszéddel. Átmeneti műaj, ami azt jelenti, hogy mindhárom műnem jellegzetességeit magán viseli. Példabeszéd P P A példabeszéd vallási vagy erkölcsi igazságra kíván rávilágítani, valamilyen példára hivatkozva. Epikai műaj. Eposz e v v Nagy lélegzetű hősköltemény, amely egy nép történetében kiemelkedő alak tetteiről szól. Az időmértékes verselés alapja a hosszú és a rövid szótagok szabályos változása. Alapegysége a versláb. Az ütemhangsúlyos verselés alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem. A költői levél Elégia» A költői levél nem csak a címzettnek szól, hanem mindenkinek. Ilyen költői levél útján ismerkedett meg Arany János és Petői Sándor. Az elégia ájdalmas, lemondó hangon emlékezik meg a múltról. Románc A románc az epikai műajokhoz tartozó, kis terjedelmű költemény, amely drámai és lírai elemeket is tartalmaz. 2

4 Néhány ontosabb mű Fehérlóia A Fehérlóia régi eredetű népmese. Egyes részleteit a honoglalás előtti magyarok elképzeléseire utalnak. Az ősi magyarság állataiból sokszor rendkívüli képességű hősöket származtattak, akárcsak Fehérlóiát. A Fehérlóiában csodás elemek szerepelnek, így tündérmesének nevezzük. János Vitéz [Petői Sándor] A János vitézt Petői rövid idő alatt írta 1844-ben. Nagy sikert hozott a költőnek. A költő a művet a köznépnek szánta. Kiadását úgy tervezte, hogy könyve vásári ponyvára kerüljön minél többen és minél olcsóbban megvehessék. Az olcsó, nagy példányszámú, szórakoztatásra alkalmas könyveket ponyvának is nevezték. A könyvkiadás ejlődésével az elnevezés a művészileg értéktelen szórakoztató irodalomra szállt át. Műaja elbeszélő költemény, az epikai műnembe tartozik. Petői a népmesékből merítette a mű számos részletét, de egyéni elogásban dolgozta el a történetet. A János vitézben sok olyan kiejezéssel, szóordulattal találkozhatunk, amely a népnyelvből származik. Családi kör [Arany János] Egy alusi család boldog, békés nyári estéjét mondja el ez a vers. Ebből következően a vers idill. A versnek eredetileg néhány versszakában mást írt le Arany, azonban a vers végső változatában nem ezek szerepeltek. A Pál utcai iúk [Molnár Ferenc] kötelező olvasmány A Pál utcai iúk több, mint száz éve az egyik legnépszerűbb ijúsági regény. Írója behatóan ismeri a gyerekek sajátos érzelmi világát. A Pál utcai iúk elbeszélője inkább tárgyilagos, vagyis nem tud sokat szereplőiről. A műben a Pál utcaiak és a üvészkertiek harcolnak egymással. Szomorú végű regény, mert a regény az egyik őhős halálával végződik. Kőmíves Kelemen A Déva várát építő kőművesek úgy hiszik, hogy emberáldozat révén megszabadulhatnak az átoktól, vagyis így akarják elérni, hogy nem omladozzon a vár. A műben megmutatkozik a balladai tömörség, az ismétlések, a párbeszédek, a párhuzamok és az érzelmi okozás. Toldi [Arany János] Arany a Toldit egy pályázatra írta. A műért különdíjat is kapott, annyira tetszett a verseny elbírálóinak. A mű elbeszélő költemény, a őhős Toldi. Többen próbálják gátolni, többek között Toldi György és vitézei. Azonban rengetegen segítenek is neki, mint például hű szolgája, Bence, a király (Nagy Lajos) vagy az édesanyja. A szimmetria elve érvényesül a műben. A 6. ének vége a elezőpontja a történetnek. Toldit több sérelem éri. Mama [Józse Attila] 3

5 Józse Attila műve arról szól, hogy elnőttként hogyan látja édesanyját. A költő anyja korán elhunyt. A mű szembeállítja a költő egykori és a elnőtt énjét. Egri csillagok [Gárdonyi Géza] A regény cselekménye közel két évet og át: 1533-ban indul a Mecsekből, majd 1552-es egri győzelemmel végződik. A őbb szereplők Cecey Éva, Bornemissza Gergely, Dobó István. A mű kalandregény, a őhős szerelmi és hősi életét is bemutatja. A középpontban Eger 1552-es ostroma áll. A műből ilm is készült 1968-ban. Néhány költői eszköz, versek Metaora Két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján azonosít. Hasonlat Két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján összehasonlít. Allegória A hosszabb gondolatsoron, vagy akár egy egész művön keresztül kiejtett metaorát vagy hasonlatot allegóriának nevezzük. Megszemélyesítés A megszemélyesítés olyan költői kép, amely egy élettelen tárgyt, dolgot emberi tulajdonságokkal ruház el vagy emberként szerepelteti. Ismétlés A költő ugyanazt a gondolatot (akár egy szót) többször megismétel a műben, ezzel nyomatékosítva, vagy éppen kiemelve azt. Párhuzamok A versben előordulhatnak párhuzamban elállított dolgok. A okozás A okozás az érzelmek kiejezésének egyik eszköze. A költői túlzás A költő egy-egy érzelmet vagy dolgot eltúloz. A rím Amikor a sorok vége (vagy eleje) összecseng, rímnek nevezzük. Gyakoriak a belső rímek (vagyis a soron belüli összecsengések). Alliteráció Az alliteráció azt jelenti, hogy egy soron belül több, egymást követő szó kezdőbetűje azonos. Hangsúlyos verselés A hangsúlyos verselés a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul. Alapegysége az ütem. 4

6 Az időmértékes verselés Az időmértékes verselés a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul. Alapegysége a versláb. Szimultán/bimetrikus verselés Azt a verset, amelyet olvashatunk ütemhangsúlyos és időmértékes versként is szimultánnak/bimetrikusnak nevezzük. Verselemzés Ady Endre >> Tisza-parton Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S inom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, okos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek? A versben a Gangesz olyó a magyarság keleti származását jelképezi. Hol álmodoztam déli verőn ez jelenti a déli orróságot, nagy ényt és ezzel az alkotáshoz szükséges körülményeket. A harmadik sorban a szív az érzelmek, a harangvirág pedig a szépség és a inomság jelképe. Az erő a teremtés és az alkotás szimbóluma. A második stróa első elében megjelennek Magyarország hagyományos jelképei, a durvaság és az erőszak ikonjai. A harmadik sor elénk tárja a pusztító világ képét. A versszak egyetlen igéje pedig a hiányra utal, költői kérdésként jelenik meg. Ady az első és a második versszakot ellentétként állítja el. Az első versszak egyajta mesebeli, távoli világ képét állítja el, míg a második versszak a kiábrándító valóságot mutatja be. Ady a keletet jeleníti meg az első versszakban ezzel a kelethez hasonlítva Magyarországot. Tudja, hogy ha a nyugathoz hasonlítaná az országot, úgy is lehetne értelmezi, hogy nem szereti hazáját. A költő változtatni szeretett volna az elmaradt Magyarországon, azonban sehogy sem tudott. A vers szimultán/bimetrikus verselésű. Ez azt jelenti, hogy a verset mind ütemhangsúlyos, mind pedig időmértékes versként is lehet olvasni. Mindkét stróában rímel a második és a negyedik sor, míg az első és a harmadik sor mindkét versszakban rímtelen. 5

7 6