a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

Átírás

1 OLVASÓVÁ NEVELÉS 1

2 Tóth Tibor műfordító: Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre igazán elkezdenének olvasni. Ki a hibás? A szülő? Aki nem ért rá? a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert A pedagógus? Aki a tanterv előírásainak teljesítése közben képtelen volt időt szakítani arra, hogy olvasásra ösztönözze a tanulót? Ne a bűnöst keressük, hanem a megoldást! 2

3 Bercik Lajos szerint: A FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTIZMUSRÓL Nehéz felismerni ezt a jelenséget, mivel a mai világban viszonylag jó nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általános tájékozottság érhető el írás-olvasás nélkül mindenekelőtt a televízió segítségével, a funkcionálisan analfabéta emberek szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két épkézláb mondat létrehozására is képtelenek. Az olvasási képessége megalapozása és fejlesztése Óvodában: a beszédértés gyakorlásával, mesehallgatással, valamint a hallott meseszövegek megértésével (vizsgálatok), Iskolában: tanítói példamutatással, szövegértési feladatok gyakorlásával és könyvtárhasználattal. 3

4 ALAPOZÁS SZAKASZAI ÉLETKOR SZERINT SZAKASZOK HOL? FEJLESZT MIT? CÉLJA KISISKOLÁS KOR ALAPOZÓ SZAKASZA KISISKOLÁS KOR BEVEZETŐ SZAKASZAKA szövegértő olvasás a belső indíttatású, motivált olvasás Család ÓVODA ISKOLA ÁTMENET ÓVODA CSALÁD beszédhanghallás beszédtanulás beszédészlelés beszédértés nyelvi tudatosság játékos kialakítása nyelvi tudatosság megalapozása beszédfejlesztés olvasói attitűd az élményszerző, ismeretközlő irodalomból M Ó D S Z E R E K kommunikáció magyarázat könyvek nézegetése anyanyelvi játékok szókincsfejlesztés mondóka, vers mese anyanyelvi játékok eseménykép felolvasás olvasáskor kérdés felelet és szómagyarázat felolvasás tanítói és könyvtárosi praktikák I. A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE II. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA 4

5 A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE A CSALÁDBAN KEZDŐDIKDIK Boldizsár Ildikó mesekutató: az olvasóvá nevelés első számú felelőse a szülő, aki nem csak azzal segítheti elsősorban a folyamatot, hogy példát mutat (az olvasás és a könyvek szeretetére, tiszteletére), hanem azzal, hogy mesél. A meséléssel észrevétlenül megtaníthatja a gyermekét arra, hogy képes legyen koncentrálni, figyelni mindarra, amit hall. Ez később az olvasásnál és a szövegértésnél is alapkövetelmény lesz 5

6 A KÖNYV ÉS OLVASÁS MEGSZERETTETÉSÉNEK FOLYAMATA KÉT TERÜLETEN 1. ANYANYELVI ALAPOZÁSSAL 6 éves korig a beszédészlelés, beszédmegértés és szókincs fejlesztésével 6-7 éves korban (óvoda-iskola átmenet) a fonológiai tudatosság és fonetikai tudatosság kialakításával, fejlesztésével 2. IRODALMI ALAPOZÁSSAL 3-44 éves korban: formulamesék (kiscsoport) 4-55 éves korban: állatmesék (középső csoport) 5-66 éves korban: tündérmesék (nagycsoport és 1. évfolyam) 7-88 éves korban: tanmesék (2. évfolyam) 8-10 éves korban: mítoszok, legendák (3-4. évfolyam) 6

7 A KÉZIKÖNYV FELÉPÍTÉSE I. Olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája óvodás korban 1. Szövegértési képesség megalapozása az anyanyelvi nevelés eszközeivel 2. A mese lélektani, pedagógiai hatása a kisgyermek személyiség-fejlődésére 3. A család nevelő funkciója a kisgyermek érzelmi nevelésében 4. Óvodai irodalmi esztétikai nevelés 5. Óvodából iskolába II. Olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája kisiskolás korban 1. A szövegértő kialakítása 2. A kisiskolás érdeklődése 3. Vélemények az olvasóvá nevelés problémaköréről: okok érvek ellenérvek 4. A tudatos alapozás eredménye 7

8 A KÉZIKÖNYV FELÉPÍTÉSE III. Alsó tagozat könyvtárpedagógiai módszertana 1. Előzmények 2. Olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban 3. Könyv- és könyvtárhasználati célok, feladatok 4. Könyvtár-pedagógia kompetencia alapú feladatrendszere az alsó tagozaton 5. Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe Mellékletek 1. sz.: Vekerdi Iréne: Tudatos beszédhallás-fejlesztéssel az anyanyelvi műveltség emeléséért 2. sz.: Anyanyelvi fejlesztő játékok 3 7 éves gyermekeknek 3. sz.: Mesefeldolgozások a) Mesevarázs - a hallott mese ábrázolása (beszédértés fejlesztése) b) A beszédértés fejlesztése mesefeldolgozással 4. sz.: Ábécés könyvek olvasáspedagógiai és olvasás-pszichológiai elemzése 5. sz.: Fabulák (Mesék, tanítómesék, állatmesék) Mesék szövegértés gyakorlásához 8

9 AZ ÓVODAI OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA Nincs nagyszerűbb dolog annál, amikor a kisgyerek issza minden egyes szavát a mesélőnek, és képzelete elindul abba a csodás világba, amit együtt teremtett meg azzal, akinek a meséjét hallgatja. (Lázár Ervin) 9

10 BELSŐ KÉPEK...a gyerek a tekintetét rám függeszti, de közben valahogy mögém vagy fölém néz,, nem engem lát, hanem azt a belső képet, ami mesehallgatás közben képződik benne, és belső moziként pörög lelki szemei előtt. Mintha ébren álmodna. (Vekerdy Tamás) Ilyen belső kép a gyermeki álomkép, az ábrándozás, emlékezés, töprengés, illetve később, az olvasás során kialakuló fantáziakép. A belső képkészítést a pszichológia elaborációnak nevezi. Mi, felnőttek is belső képekben dolgozzuk fel is feszültségeinket - szorongásainkat, vágyainkat és dühünket. Ez a belső kép gyermeki gondolkodásának első kapaszkodója, melynek tudatos használatával mindig össze tudja vetni a múltbéli történéseket, tapasztalatokat a jelennel és a várható jövővel. 10

11 SZÓKINCS ÉS SZÖVEGÉRTÉSI VIZSGÁLATOK 1. A beszéd- és szókincs-fejlettség megfigyelése (3 7 éveseknek) 2. Szóasszociációs és szókincsvizsgálat (3 4 éveseknek) 3. Képolvasás (5 7 éveseknek) 4. A beszédértés fejlesztése mesefeldolgozással (6 7 éveseknek) 5. A relációszókincs vizsgálata (6 7 éveseknek) 11

12 A BESZÉD- ÉS SZÓKINCSFEJLETTSÉG MEGFIGYELÉSE A képen ábrázolt esemény elmondása során a kisgyermek megnevezi a tárgyakat, személyeket és ezek összefüggéseit. 3 4 éves korban csak a képen látható tárgyakat és személyeket nevezik meg, ahol a pontos felsorolás dominál; 4 5 évesen már úgy figyelik meg ezeket a tárgyakat és személyeket, hogy elmondják a köztük lévő kapcsolatot, összefüggéseket is; nagycsoportban már következtet a képen látottakból az előzményekre, s gondolataikat összefüggő mondatokban is ki tudják fejezni. Eseménykép Mit látsz a képen? (tárgyak megnevezése) Mi történik a képen? (logikai összefüggések keresése) A kérdésekre kapott válasz alapján mérhetjük a kisgyermek beszédfejlettségi szintjét. 12

13 SZÓASSZOCIÁCIÓS ÉS SZÓKINCSVIZSGÁLAT Feladatat: Mesemondás után a gyermeknek fel kell ismerni képek segítségével a mesében szereplő állatokat és tárgyakat, melyeket ugyanazon a néven kell meg nevezni, mint ahogy azt a mesében hallotta. Vizsgálat célja: hogy képet kapjunk a gyerekek szókincséről, másrészt, hogy a már meglévő szókincsüket új szavakkal gazdagítsuk. A fentieket kívül mérhetjük a gyermek szóasszociációs képességét és memóriáját is. A nyulacska harangocskája 13

14 Vizsgálat: A SZÓKINCS MÉRÉSE Hoztam nektek néhány fotót. Megnézitek? Meg tudjátok nevezni a képen látható dolgokat? (Rámutatok egy képre) Mit láttok ezen a képen? Felismeritek? Szómagyarázat fejsze: ezzel szokták a favágók kivágni a fát. Ismertek olyan mesét, amelyben szerepel egy favágó? (Jancsi és Juliska) köszörűkő: ezzel szokták megélezni a fejszét. Hol találkozhatunk még hasonló szerszámmal? (Apa hasonló szerszámmal szokta megélezni otthon a késeket.) bika: hím állat, a szarvasmarha hímje, vadon élő állat tehén: ez az állat adja nekünk a finom tejecskét boci: a tehén kicsinye 14

15 KÉPOLVASÁS 5-7 ÉVESEKNEK Instrukciók 1. A kisvirág és a hegy című mese fotóit látod. 2. A két kisfiú neve: Misi és Palkó. 3. Figyeld meg a képsort, és balról jobb irányba haladva mond el: Mit csinálnak a fiúk? (cselekvés) Miért? (oksági összefüggések) Mit és kiket látsz még a képeken? (személyek, tárgyak megnevezése) Figyeld meg a fiúk arcát. Milyen érzelmeket fejeznek ki? (öröm, bánat, kíváncsiság) 15

16 A BESZÉDÉRTÉS FEJLESZTÉSE MESEFELDOLGOZÁSSAL (PROJEKT-HÉT) Zelk Zoltán: Kecskére bízta a káposztát A mese feldolgozása: 1. A mese bemutatása, beszélgetés szómagyarázattal (üst, bogrács, rőf) 2. Mesefeldolgozás saját készítésű bábokkal 3. Mesefeldolgozás a meseélmény ábrázolásával 4. A meseszereplők bábfiguráinak elkészítése 5. A Kecskére bízta a káposztát c. színdarab megtekintése 6. Mesefeldolgozás dramatizálással 16

17 MIÉRT FONTOSAK A MESÉK? Azért, mert a mese témájában - mindig a kisgyermek saját, időszerű problémáit jelenítik meg: azzal a mesehőssel tudja azonosítja magát, aki számára mindig példaértékű. a mesében találkozik először és ismerkedik meg a születéssel, a szerelemmel, és a halállal. Ekkor szembesül először erkölcsi és esztétikai fogalmakkal is, olyanokkal, mint a jóság, a gonoszság, a szépség és a rútság. A mesében a gyermek saját beleélő képességével átélhet olyan elvont fogalmakat, mint az igazságosság, a bátorság, a hűség vagy az elnyomó erőszak elleni gyűlölet. A mesével fejleszthetjük a kisgyermek kreativitását és fantáziáját is. A mesehallgatás ugyanis alaposan megdolgoztatja képzelő-erejét, mivel nem látja el vizuális sablonokkal. 17

18 A MESEMONDÁS HATÁSAIRÓL 1. A mesehallgatás során: - gyarapszik a gyermek szókincse, és - elsajátítja a hétköznapi beszédtől eltérő irodalmi nyelvet is. 2. A mese hatékony a tanulási zavarok megelőzésére, ugyanis hallgatása során vizuális ingerek nélkül kell a gyermeknek sorban követni az eseményeket, saját képzeletét alakítva, a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel, valamint a saját képzet kialakításával - fejlődik az olvasáshoz szükséges alapvető képessége is. 3. A mesemondás iránti igény kialakításával pedig megnő gyermekünk motivációja a kisiskolás kori olvasás elsajátítására és folyamatos használására. 18

19 AZ ÓVODA ISKOLA ÁTMENET A nyelvi tudatosság: a) játékos kialakítása óvodában, b) majd iskolai tudatos megalapozása. Az olvasástanítás egyik legfontosabb feltétele: 1. a fonológiai tudatosság és 2. a fonématudatosság. Fonológiai tudatosságról akkor beszélünk, mikor a gyermek tudatára ébred, hogy a beszélt szavak hangokból állnak, és képes ezeket elkülöníteni. A fonématudatosság annak tudása, hogy a beszélt szavak építőkövei a fonémák, és hogy ezen építőkövek átrendezése, kicserélése más szavakat eredményez. Az óvodai tapasztalat azt mutatja, hogy maga a fonématudat 5-6 éves kor körül alakul ki. A fonématudatosságot fejlesztő óvodai játékos gyakorlatok - melyeket a könyv mellékletében találunk - hatással vannak a későbbi olvasási teljesítményre is. 19

20 ALAPVETŐ KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ JÁTÉKOK Az olvasás-írás tanulásának, és a jó helyesírás kialakulásának alapja a fejlett beszédhallás, melyet már kiscsoporttól fontos fejlesztenünk. A könyv mellékletében található fejlesztési program területei: 1. A hallási megfigyelőképesség fejlesztése 2. A beszédhallás fejlesztése 3. A látási megfigyelőképesség fejlesztése 4. Beszédesztétikai követelmények megvalósítását célzó gyakorlatok célja a különböző hangforrások hangjainak biztos elkülönítése. a hangsor hangjainak pontos felismerése és azok elkülönítése. a pontos formaészlelés és iránydifferenciálás érdekében történik. artikulációs mozgásfogalmak, főfogalmak kialakítása. A vázolt fejlesztési program a játékosságra, a fokozatosságra épül, ezért a sorrendiség szigorú betartását követeli. 20

21 A RELÁCIÓSZÓKINCS VIZSGÁLATA Óvodás korban a gyermekek már tisztában vannak általában azzal, hogy melyik a jobb, illetve a bal kezük, hol van a fönt, a lent, alatt, mellett. Nem árt azonban ellenőrizni, hogy valóban sikerült-e elsajátítani, hiszen ezen ismeretek hiánya az iskolában nagyon sok probléma okozója lehet. Az ellenőrzés legjobb módja a Mesevarázs tanulásjáték, melynek segítségével játékos formában kaphatunk képet a gyermekek relációs szókincséről. A módszer a verbális észlelést köti össze olyan vizuális tevékenységgel, melynek segítségével hatékonyan fejleszthetjük a gyermekek: térbeli észlelését, szókincsét, figyelmét és emlékezetét, valamint alkotó képzeletét. 21

22 Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, az Üveghegyen innen, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy óriás fa. Ez olyan óriás volt, hogy majdnem lelóg a lapról. A fa alatt balról is, jobbról is sok füvecske nőtt. rajz A fa fölött kisütött a napocska. Pont a fa legteteje fölött! Tudjátok, miért érdekes ez? Mert előtte eltakarták a napocskát az esőfelhők. Most is ott kukucskál a napocska mellett balról is 2 esőfelhő, meg jobbról is 2 esőfelhő. rajz rajz (Szempontadás a bal és jobb irányhoz.) Alig várják, hogy megint eltakarhassák a Napocskát. A fa törzsén hangyák másznak. Tudjátok-e mennyi? Eggyel több mint a felhők száma. rajz (Szükség esetén vagy megerősítésként közös számolást végzünk, ujjaink segítségével.) 22

23 A fa lombkoronáján egy madárfészek van. rajz Madártojás is van benne. Tudjátok-e mennyi? Eggyel kevesebb, mint a felhők száma. rajz (Ha kell, megint közösen kiszámoljuk ujjaink segítségével, megbeszélve, hogy ha több, mit kell csinálni az ujjainkkal, mit kell csinálni, ha kevesebb?) Madárpapa és madármama is megérkezik a fészek közelébe. Madárpapa a fa baloldalán repül és kalap van a fején. rajz Madármama a fa jobb oldalán repül. rajz 23

24 Mi legyen a fején? Kendő, vagy szalag? rajz (a gyermekek választása alapján) (A madár rajznál, ha a gyermek segítséget kér, levegőbe rajzo-lással, verbális alátámasztással segítjük. A térbeli tájékozódást sík téren, bal jobb tevékenység közben természetes módon fejlesszük.) Baloldalon dobog a szívünk. Most megkeressük a lap baloldalát. Rajzolunk oda is egy szívet. 24

25 ÖNÁLLÓ TÖRTÉNETMONDÁS KÉPSOROZATRÓL Egy nap Marika kiment a tyúkokhoz tojást keresni. Fölment a létrán, és meglátott valami csillogó-villogót. Látta, hogy az bizony egy aranytojás. Marika kivette a tyúk alól, bevitte a szobájába, hogy alaposabban megnézze. Aztán a ládája elé tette, később pedig megmutatta az egyik tyúknak, amelyik épp tojásokat költött. Gondolta Marika, hogy beteszi a tyúk alá a többi közé, hátha ebből is kikel valami. Pár nap múlva kikelt 7 pelyhes csibe. Egymás után mentek, a tyúkanyót követték. A sor végén egy érdekes, hatlábú aranycsibe ballagott. A tyúkanyó befogadta családjába és boldogan éltek, amíg meg nem haltak. 25

26 OLVASÓVÁ NEVELÉS AZ ANYANYELVI ÓRÁKON A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul a saját lelkében olvasni. (Bruno Bettelheim) 26

27 A NYELVI TUDATOSSÁG MEGALAPOZÁSA AZ ELŐKÉSZÍTŐ IDŐSZAKBAN Olvasáshoz íráshoz szükséges részképességek folyamatábrája (Steklács János) Nagy József, 1998: Az eredményes olvasás írás elsajátítása érdekében (mert a magyar nyelv fonetikus írást használ) nélkülözhetetlen a hangzódifferenciálás, azaz a beszédhangoknak megfelelő betű (betűkombinációk) kifogástalan elsajátítása. 27

28 A KÉPOLVASÁS MÓDSZERE AZ ELŐKÉSZÍTŐ IDŐSZAKBAN A kérdések sorrendje: Kit és mit látunk a képen? (főnevek), Mit csinálnak? (igék), Hol történik mindez? (a hely megállapítása), Milyenek a szereplők? (melléknevek gyűjtése), Miért történik mindez? (kérdezés az okokra) Tehát megnézzük, hogy ki, hol, mit csinál, utána elmondjuk (metakognició). A képolvasás menete: spontán reakció meghallgatása, az irányított kérdések, és az összefoglaló mondatok elmondása. 28

29 MI TESZI A SZÖVEGET KÖNNYEN ÉS NEHEZEN OLVASHATÓVÁ? Steklács János szerint: 1. Háttértudásunk a tartalomról, a szerkezetről és a szerzőről. 2. A szöveg mérete, tulajdonságai, képei. 3. Vajon szeretjük-e az ilyen típusú szövegeket? 4. Érdeklődünk-e a szövegben leírtak iránt? 5. Folyik-e előzetes beszélgetés a szövegről az olvasás előtt? 6. Megértjük-e az ismeretlen szavakat, meg tudjuk-e találni azok jelentését? 29

30 A KISISKOLÁS IRODALMI ÉRDEKLŐDÉSEDÉSE Az első osztályos gyermekhez elsősorban a tündérmesék állnak közel, mert ezek közvetítik számára a legalapvetőbb értékeket. Második osztályban már az állatmesék érdeklik, melyek erkölcsi igazság szemléltetésére szolgálnak. Nagyon sokat tanul meg a kisiskolás az emberről, az emberi kapcsolatokról (fabulák, Móricz Zsigmond állatmeséi) éves korban kezdődik el az igazi irodalmi érdeklődés, amikor a a mesék helyett igaz történeteket kedvelik. Életkori sajátossága, hogy olvasmányai olyasmiről szóljanak, ami megtörtént, de mégis rendkívüli. A személyes célú olvasás és szövegértés közvetlenül kapcsolatba áll az olvasás céljával, azzal, hogy kedvtelésből vagy tanulási céllal olvasunk. Ezért két olvasási célt különböztethetünk meg: a) élményszerző olvasást (szépirodalmi művek), b) információszerző olvasást (ismeretterjesztő művek). 30

31 ÉLMÉNYSZERZŐ IRODALOM Olvasásakor a gyermek egy elképzelt szituációnak lesz részese, melyben új jellemekkel, érzelmekkel és helyzetekkel ismerkedhet meg. INFORMÁCIÓSZERZŐ (ismeretszerző) IRODALOM Olvasásakor azzal a valós világgal találkozik, melynek ő maga is része. A szöveg feldolgozásához, megértését ellenőrző kérdések: Hol játszódik a történet? Ki szerepel benne? Mi a probléma? Hogy oldódik meg? Ellenőrző kérdések: Mit tudtál eddig a témáról? (háttértudás, a már megszerzett ismeretek) Mire vagy még kíváncsi? (további keresés) További keresés során még mit tudtál meg? (új információ) 31

32 A CD-MELLÉKLET FELÉPÍTÉSE 32

33 CD-MÓDSZERTÁR A CD-MÓDSZERTÁR dokumentumai a kézikönyv anyagára épülve - a hatékony gyakorlati segítséget nyújt az óvodás és kisiskolás korosztály olvasóvá neveléséhez. A MÓDSZERTÁR két funkciót tölt be: egyrészt egy önálló menürendszerben működő digitális módszertani segédkönyv (szülőknek, óvoda-pedagógusoknak, tanítóknak és könyvtárostanároknak), másrészt egy olyan szöveggyűjtemény, amely az életkori szakaszok személyiségfejlődését figyelembe véve, az olvasásra neveléshez szükséges gyermekirodalmat (mondóka vers mesék [ népmese, mű- és tanmese] és történelmi elbeszélés) tartalmazza. Azért digitális formátumban került kiadásra - az internetes, azonnali elérhetőségen kívül -, mert így a különböző dokumentumok - a fejlesztési területekhez tartozó segédanyagok, tervdokumentációk és a fotótár - külön-külön elérhetőek nyomtatható verzióban is, segítve ezzel a gyakorlati nevelőmunkát. 33

34 34

35 ÓVODÁSOK FEJLESZTÉSE Az Óvodások fejlesztése az iskolai felkészítéshez ad módszertani támpontokat az anyanyelvi- és szókincsbővítés területén. 1. A Gestalt-látás (mozgásos játékok) 2. Szókincsfejlesztési mappa (atlétika, gyümölcsök, hangszerek, labdajátékok, vadonélő állatok, munkagépek, színek) 3. Kedvenc meséim - egyrészt 119 népi és 6 olyan mondókát tartalmaz, melyek alkalmasak a részképességek fejlesztéséhez is. Másrészt évszakonként elbeszéléseket, műmeséket és verseket, szám szerint: 10 verses mesét, 6 őszi mesét, 66 őszi mondókát és verset, 10 téli mesét, 44 téli verset, 8 tavaszi mesét, és 22 tavaszi verset. 4. Mesefotók mappa (mesehívó-képek) 5. Képolvasás (állatok hangversenye, állatóvoda, házi állatok, játszótéren, kirándulás, a konyhában, közlekedés, a lakás, a piac, vadonélő állatok) 6. Iskolaérettségi feladatlapok 35

36 A SZÖVEGGYŰJTEMÉNY TARTALMA A Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény dokumentumai kínálatában igyekeztem olyan válogatást adni, mely megfelel a 3 10 éves gyermekek irodalmi érdeklődésének. 1. Szutyejev: Vidám mesék 2. Arany László: Magyar népmesék 3. Móricz Zsigmond: Állatmesék 4. Tanulságos mesék (Bernáth Zsolt - MEK) 5. Mesék könyve (Szénási Miklós - MEK) 6. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gyermekirodalma (kötetenként) 7. MEK gyermekirodalmának tárgyszavas mutatója (szerző és cím szerint) 8. Magyar népmesék tanórai felolvasásra 9. Magyar mese és mondavilág Benedek Elek tollából 10. Grimm legszebb meséi 11. Móra Ferenc: Titulász bankója (történelmi elbeszélések) 12. Könyvtári Kisokos könyvtári fogalmak kisszótár 13. Az információ fejlődése (írás könyv könyvtártörténet szöveggyűjtemény szinkrontáblázattal) 36

37 OLVASÓVÁ NEVELÉS TANÓRÁN Akkor is szükség van a felolvasásra, ha már tud a gyerek olvasni, hiszen a művet mindig ketten alkotják: az író, aki írta és az olvasó, aki olvassa. A tanító alkotása minta, segítség lehet a mű befogadásában. Ily módon biztosan több olvasó kis tanítványunk lesz. (Adamikné ) 37

38 AZ IRODALOM MEGSZERETTETÉSÉRŐL Az alsós nevelő személyes példamutatásával a gyerekek látják, hogy a tanítójuk használja a könyvet: óra előtt az asztalára kikészíti, a tanítás során bemutatja, beszél a tananyaghoz kapcsolódó olvasnivalóról, felolvas belőle részleteket, felkeltve ezzel a gyerekek kíváncsiságát. Ebben az életkorban a kíváncsiság jelentős motiváló erő. Ezért hatásos, ha a tanító mindig az osztálykönyvtár polcáról veszi le a kötetet, mert így a gyerekek azt is látják, hogy miért van szükség könyvtárra. Fontos, hogy a gyerekek tanítójukat könyvvel a kezében lássák, s beszéljen jelenlegi vagy gyermekkori kedvenc olvasmányairól (olvasmányélmény átadása). Az órai felolvasásnak végső a célja, hogy felkeltse gyermekek kíváncsiságát és érdeklődését az eredeti könyvekre, s a felolvasott részletekkel ráirányítsa figyelmüket a könyvtárhasználatra. 38

39 A TANÍTÓ SZEREPE A tanító szerepe tehát kulcsfontosságú, mert irányítja és fejleszti a gyerekek irodalmi ízlését, érdeklődését. Az órai felolvasásnál ezért mindig törekedni kell: a gyermekek figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására, valamint a felolvasás utáni kötetlen beszélgetés megtartására. CSAK AKKOR ÉRJÜK EL A KÍVÁNT CÉLT, HA A FELOLVASÁST MINDIG MEGBESZÉLÉS KÖVETI! Kardos László szavaival: Ha a gyermeket egyáltalán meg lehet tanítani olvasni, csak így lehet: közös olvasással és utána lelkesült megbeszéléssel. 39

40 A gyermekolvasó pedig a jövő olvasója. Bizony befellegzett annak az irodalomnak, amelyik a saját olvasótáborát elfelejti felnevelni. Nem évült el, amit Benedek Elek réges-rég a lelkünkre kötött: Miként a házat, úgy a kultúrát is alulról kell elkezdeni építeni. A gyermekkultúránál! (Komáromi Gabriella) Köszönöm a figyelmet! Weblap: 40