/ (..) ESZTERGOM IPARI PARK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. ESZTERGOM IPARI PARK TÉRSÉG SZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 1
/ (..) ESZTERGOM IPARI PARK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A TERVDOKUMENTÁCIÓ FELÉPÍTÉSE. I. ESZTERGOM IPARI PARK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTDOLGOZÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE TÉRKÉPANYAGÁNAK ÁTSZERKESZTÉSE ESZTERGOM IPARI PARK TÉRSÉG SZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (JELEN KÖTET) II/B. MUNKARÉSZ ESZTERGOM IPARI PARK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2
/ (..) ESZTERGOM, IPARI PARK RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS. A MÓDOSÍTÁS ELŐZMÉNYEI 2004- A/1. Az 563/2004.(XII.9.) esztergomi önkormányzati határozattal jóváhagyott szerkezeti terv ipari park térségére vonatkozó kivonata 5. A/2. -ig történt szerkezeti tervi módosítások az ipari park térségében 15. A/2.1. Kertváros területén történt szerkezeti terv módosítás (2006) 15. A/2.2. Ipari park területén 2008-ban történt szerkezeti terv módosítás 18. A/2.3. Déli városrész területén történt szerkezeti terv módosítás (2012) 23. A/3. A szerkezeti tervi módosítások összegzése: a júniusi állapot 28. SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS A/4.. Az ipari park térségének szerkezeti tervi módosításai 31. A/4.1. Esztergom: M10 gyorsforgalmi út Esztergom-Párkányi nyomvonalának módosítása 31. A/4.2. Az Ipari park rendezési terve évi módosításának szerkezeti tervi vonzata 37. A/5. A évi önkormányzati határozattal jóváhagyandó ipari park térségi szerkezeti terv 38. 3
/ (..) II/A MUNKARÉSZ Tervezők: Felelős tervező: Dr.Balogh Ákos TT/1T 11-0008/08, TR-1/11-0008, TK 11-0008, K1 11-0008 Településtervezés, örökségvédelem:havas Mária, TT/1É 01-1065 Környezetvédelem, tájrendezés:dr.balogh Ákos TT/1T 11-0008/08, TR-1/11-0008, TK 11-0008, K1 11-0008 Közlekedés: Kliment Mihály Viziközművek: Széher László Gázellátás: Sasvári Gábor Elektromos energia ellátás: Keil Attila Hulladékgazdálkodás: Horváth Zoltán Levegőminőség védelem: Szuhi Attila Energiagazdálkodás: Dr. Szendi Gábor Régészeti örökségvédelem: Vágner Zsolt Konzulens : Lux Éva Főépítészi hivatalvezető Forrás: Országos területrendezési terv (OTrT) Komárom-Esztergom megy területrendezési terve Az M10(M11) gyorsforgalmi út Esztergom közigazdgatási területére eső szakaszának előzetes megvalósíthatósági tanulmánya. Via Kárpátia Kft., Dr. Vörös Attila. 4
/ (..) A MÓDOSÍTÁS ELŐZMÉNYEI 2004- A/1. AZ 563/2004.(XII.9.) ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT SZERKEZETI TERV IPARI PARK TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ KIVONATA Az Ipari Park érvényben lévő szerkezeti terve az 563/2004.(XII.9.) esztergomi Önkormányzat határozattal jóváhagyott Esztergom Város Településszerkezeti Terv. (1. Rajz Az Ipari Park térségének szerkezeti tervi kivonata Az 563/2004.(XII.9.) Önkormányzati határozattal jóváhagyott állapot) 1. A szerkezeti tervet megalapozó városfejlesztési koncepcióból következő településrendezési feladatok az Ipari Park térségében 1.1. Közlekedésfejlesztés - Közúti közlekedés fejlesztése E célhoz tartozik a teherforgalmat is lebonyolító új Duna-híd (addig teherkomp) kiépítése, a hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése (Szlovákia felé, az Ipoly völgye felé, az M1-es autópálya felé), illetve a budapesti közúti kapcsolatot biztosító 10. sz. főút korszerűsítése, majd az M10-es gyorsforgalmi út kiépítése, a város belső forgalmának rendezése. A településszerkezeti tervben biztosítani kell - meg kell teremteni a belső és a külső úthálózat közvetlen kapcsolatát, - pótolni kell a belső úthálózati hiányosságokat, - Bánomi út déli folytatásában a Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor utca korszerűsítését, - az ipari területek belső úthálózati rendszerének kialakítását, - biztosítani kell az ipari területek és a lakóterületek forgalmának elkülönülését, - át kell szervezni az autóbusz-pályaudvar kiépítésével párhuzamosan a város tömegközlekedését. - Vasúti közlekedés fejlesztése E célhoz tartozik a főváros körüli agglomeráció vasúthálózatához való közvetlen kapcsolódás, elővárosi gyorsvasút létrehozása, valamint a vasúti teherszállítások (kombinált fuvarozások) lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében - kezdeményezni kell az Esztergomot a fővárossal összekötő vasútvonal további korszerűsítését, elővárosi gyorsvasúttá építését, a vasút HÉV-vonalhoz való közvetlen kapcsolását, - korszerűsíteni kell a vasútállomást, és szolgáltató területeit, 5
/ (..) - a kombinált fuvarozás területi lehetőségeit biztosítani kell (teherkomp, híd, párkányi teherkikötő, illetve teherpályaudvar felhasználásával). - Vízi közlekedés fejlesztése E célhoz tartozik a Duna (VII. sz. európai közlekedési folyosó) kínálta közlekedési lehetőségek kihasználása mind a személy-, mint a teherszállításban, az idegenforgalom fellendítésére, valamint a teherszállítások egyszerűsítésére. A szerkezeti tervben - területet kell biztosítani nemzetközi hajókikötő számára, - biztosítani kell a vízen történő teherszállítás feltételeit (közúti kapcsolatokat; teherkomp stb. területeit). 1.2. Gazdaságélénkítés, iparfejlesztés az Ipari Park térségében Budapest körül kialakuló ipari kereskedelmi logisztikai központok az északi agglomerációs övezetben hiányoznak. E hiányzó űrt Esztergom fellendülő gazdaságára alapozva nagy eséllyel betöltheti. E célhoz tartozik az esztergomi Ipari Park fejlesztése, a magyar autógyártás potenciális központjának kialakítása, Suzuki és beszállítói infrastruktúrával ellátott területigényének biztosítása, valamint a kiszolgáló közlekedés és logisztika megteremtése. A szerkezeti tervben biztosítani kell - az Ipari Park bővítését, - a belső közlekedési hálózat kiépítését, - az országos hálózatról közvetlen megközelítését, - logisztikai és innovációs területeket. Elő kell irányozni - a gazdasági területek előkészítését. Szorgalmazni kell - a magas technológiájú innovatív tevékenységek megtelepedését. El kell érni, hogy - a gazdasági területek külső-belső megközelítése nagymértékben javuljon, - teherforgalmat lebonyolító utak kapacitása növekedjen, - a teherforgalom a lakóterületeket ne zavarja. 1.3. Az Ipari Parki fejlesztést segítő humán erőforrás fejlesztése E célhoz tartozik a város művelődési oktatási szerepkörének bővítése. Az oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, továbbképzés erősítésével. Ide tartozik a diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének biztosítása, támogatása. A szerkezeti tervben biztosítani kell - a munkahelykínálat növekedésének lehetőségeit biztosító gazdasági területeket, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi területeket. 1.4. Idegenforgalom fejlesztését nem keresztező Ipari Park fejlesztés E célhoz tartozik az idegenforgalmi fejlesztések háttérfeltételeinek biztosítása. A szerkezeti tervben biztosítani kell - turizmust vonzó adottságok, értékek megőrzését, 6
/ (..) 1.5. Lakható város létrehozása E célhoz tartozik a városlakók komfortérzetének javítása - a város közlekedési rendszerének humanizálása, - teljes körű szolgáltatás és ellátás biztosítása, - az élet- és környezetminőség javítása segítségével. - A város kulturális, történelmi örökségének védelme érdekében - a szerkezeti tervben a régészeti lelőhelyeket és műemléki területeket le kell határolni. E területeken a 2001. évi LXIV. "a kulturális örökség védelméről" szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. - A város közlekedési rendszerének humanizálása érdekében a szerkezeti tervben a településközpont területén - ki kell jelölni a csillapított forgalmú és gyalogos forgalmú utcák, terek rendszerét, melyhez parkolási lehetőséget biztosító területeket kell rendelni. - létre kell hozni a város ember központú környezetkímélő tömegközlekedési rendszerét. - Az ökológiai szemlélet érvényesítése érdekében mindent el kell követni, hogy Esztergom természetes környezete, a táji értékek, a város és a természet együttélése fennmaradjon. - Intenzív területhasználatra kell törekedni. (A területi tartalékokat ki kell használni.) - Kerülni kell, hogy a vonalas létesítmények a tájat mozaikszerűen felszabdalják. - Az élet- és környezetminőség javítása érdekében fenn kell tartani a város ökológiai egyensúlyát, erősíteni kell területeinek biológiai aktivitásértékét. - Biztosítani kell, hogy az új beépítésre szánt területek miatt csökkenő biológiai aktivitásérték összvárosi (városrészi) szinten megtérüljön : - a beépítésre szánt területeken a terület hasznosítása mellett elérhető legmagasabb biológiai aktivitásérték biztosításával (ültetési kötelezés előírásával, a min. zöldfelület szabályozásával). - Biztosítani kell a környezetminőséget erősen befolyásoló közterületek, közterületi zöldfelületek állapotának javítását: -- magas igénnyel történő kiépítésükkel (átépítésükkel), dús beültetésükkel, -- intenzív fenntartásukkal. 2. Esztergom településrendezési tervében megoldandó rendezési feladatok Külső térszerkezeti kapcsolatok erősítése, az Ipari Park fejlesztési lehetőségének biztosítása Esztergom térszerkezeti kapcsolatai múltból származó örökség révén hiányosak. (A 10. sz. főút túlterhelt, a vasútvonal felújítása ellenére is korszerűtlen, lassú, a vízi közlekedési lehetőség kihasználatlan.) El kell érni, hogy Esztergom térségi kapcsolatai kibővüljenek. Ennek érdekében - Biztosítani kell a teherkomp, majd az új Duna-híd megépítésének feltételeit, ezáltal a Szlovákia felé irányuló teherforgalom e területen történő átvezetését, a szlovákiai kapcsolatok erősítésével a szlovák oldalon lévő létesítmények teherpályaudvar, teherkikötő igénybevételének lehetőségét. 7
/ (..) - Budapesti agglomerációhoz kapcsolódás elősegítésére rögzíteni kell az M10-es gyorsforgalmi út nyomvonalát, az elépítés kizárását. - Biztosítani kell az M10-es gyorsforgalmi út és az alsóbbrendű utak, valamint a város úthálózatának egyszerű kapcsolatát. - Ki kell használni a Duna kínálta közlekedési lehetőségeket. - Ki kell jelölni a nemzetközi hajókikötő, valamint a jachtkikötő területét és kiszolgáló területeit. - Biztosítani kell az új autóbusz-pályaudvar és autóbusz-parkoló területeit. 2.1. Településszerkezet belső kapcsolatának (úthálózatának) rendezése A város legnagyobb vonalas szerkezeti problémáját a 11. sz. főút városközponti átvezetése jelenti. E probléma megoldására az 1994. évi településrendezési terv kettős útátvezetést javasolt. Ennek legproblémásabb, legégetőbb szakasza, a Szenttamás-hegy mögötti áttörés ez évben elkészült. További szakaszainak kiépítését elő kell irányozni. A kettős útvezetés módosítja a város belső szerkezetét (jelentősen javítja közlekedési viszonyait). A rendezés legfontosabb feladatai: - Biztosítani kell a gazdasági területek belső közlekedési kapcsolatát; a gazdasági területek - lakóterülettől elkülönülő megközelítését. - Biztosítani kell a legyezőszerűen szétnyíló utcák déli zárását, ezen városrészek zsák jellegének megszüntetését. 2.2. Települési területek bővítése A központi települési területre jellemző kelet-nyugati beszorítottság determinálja észak-déli irányú bővítési lehetőségeit. A települési területek (beépítésre szánt területek) bővítésénél figyelembe kell venni - a tervezett szerkezeti változások (új úthálózat) területhasználat-módosító hatásait. - a korlátozó tényezőket - védett természeti területeket, - védőtávolságokat, - geológiai korlátozásokat, Cél kell legyen - a táji adottságok megőrzése, - ökológiai hálózat területeinek fenntartása, Törekedni kell - a belterületen lévő hasznosítatlan, vagy alulhasznosított területek igénybevételére, intenzív használatra, - hogy a külterületi újonnan beépítésre szánt területek a belterülethez csatlakozóan, fokozatosan (ütemezetten) kerüljenek igénybevételre. 2.3. Gazdasági területek rendezése Rendezési feladat - a városrészbe ékelődő még meglévő felhagyott vagy működő környezetkímélő gazdasági területek megszüntetése - új gazdasági területek és 8
/ (..) - rehabilitációs iparterületek kijelölése. a) A várostestbe ékelődő gazdasági területeket meg kell szüntetni, e területeken új, elsősorban lakó központi, illetve kereskedelmi gazdasági területhasználatot kell kijelölni. A város lakóterületén környezetet szennyező ipari létesítmény nem létesíthető. b) Iparterület-rehabilitációt kell végrehajtani a volt laktanyák hasznosítása során. c) Új zöldmezős gazdasági területek G/a G/b G/c G/d Megnevezés Ipari Park Dobogókői u. K Ipari Park Dobogókői u. Ny. Ipari Park Suzuki bővítés Ipari Park Déli bővítés Nagyság (ha) Jelenlegi területhasználat 1995-ös ÁRT szerint Jogállás, tervellátottság 6,6 hasznosítatlan gazdasági belterület, OTÉK RSZT 14,9 mezőgazd. mezőgazd. ter. belterület, erdő OTÉK RSZT 17,6 mezőgazd. ter. erdő belterület, OTÉK RSZT 41,6 mezőgazd. ter gazdasági terület mezőgazd. ter belterület, tart. t. OTÉK RSZT Jav. ÜTEM I. I. I. II. 2.4. Vegyes (településközponti és központi) területek rendezése Rendezési feladat: - A város ellátottsági színvonalának emelése, a települési szerepkör kiegészítése, erősítése érdekében a központi és településközponti területeket ki kell bővíteni. - Vasútállomás környékén. - A városba érkezés fontos pontjain a város szellemiségéhez méltó környezetet kell kialakítani, ill. kialakításukhoz területet tartalékolni az alábbi helyeken: -- a Suzuki út és a Dobogókői út találkozásánál, 2.5. Beépítésre nem szánt területek rendezése A beépítésre nem szánt területek viszonylag nagy kiterjedésű elemei (zöldterületek, erdők, korlátozott használatú mezőgazdasági területek) természetközeli, természeti tájalkotó elemek, az ökológiai hálózat részei. Területi változásai a város ökológiai stabilitását, ezen keresztül a város környezetminőségét erősen befolyásolják. (Rendszerbe szervezésükkel regenerálódó képességük és jótékony hatásaik klímamódosító, rekreáló, pszichikai, esztétikai stb. megsokszorozhatók.) - Zöldterületek Esztergom zöldfelületi rendszerének kialakítását a természetföldrajzi adottságok, illetve a városszerkezet meghatározza. Rendezési feladat e felületek és a várostestben jelenleg mozaikszerűen megjelenő közterületi zöldfelületek öszszekapcsolása, a külterületi zöldfelületig nyúló zöld folyosók, ezáltal a zöldfelületi rendszer kialakítása. - Törekedni kell a tájba illő növényzet megőrzésére, kerülni kell elsősorban a Duna mentén a tájtól idegen növényállomány telepítését. 9
/ (..) - Erdők Az ökológiai hálózat, a zöldfelületi rendszer legmarkánsabb, legerősebb regenerálódó képességekkel rendelkező elemei. A város ökológiai stabilitásának biztosítása, erdőbe ágyazott város kialakítása érdekében - a meglévő erdőterületeket (erdőhasznosítású és beerdősült területeket) meg kell őrizni - új erdősítésre szánt területeket kell kijelölni - tájidegen tájhasználat tájba illesztésére, - egymást zavaró területhasználatok elszigetelésére, - a meglévő és tervezett erdőterületeket -- védelmi (védett és védő) -- egyéb (egészségügyi-turisztikai valamint gazdaság) elsődleges rendeltetésbe kell sorolni. Az egészségügyi-turisztikai elsődleges rendeltetésű erdőterületek folyamatos ellenőrzéséről és fenntartásáról az intenzív igénybevétel miatt gondoskodni kell. Táj- és természetvédelem A város közigazgatási területének jelentős része védett terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, amely a hegyvidéki területek túlnyomó részét lefedi. - tájhasználati konfliktusok feltárásával, megoldásával gondoskodni kell. - Vízfolyások, tavak területeit védeni kell a degradációtól. Törekedni kell a vizes élőhelyek rehabilitálására, a csatorna jellegű partszakaszok természetes állapotának visszaállítására. - A vízfolyások, tavak védőterületeit biztosítani kell. Épített környezet alakítása A szabályozás során ki kell jelölni azokat a területeket, melyek tájképi vagy városképi érzékenységükből adódóan a környezetet maximálisan figyelembe vevő magas színvonalú beépítést igényelnek. Ilyen területek: a városkapuk, a tájképi szempontból érzékeny újonnan beépítésre szánt területek, valamint átépüléssel járó várostestbe ékelt funkcióváltó területek. Környezetvédelem Esztergom környezeti állapotát elsődlegesen városszerkezeti problémák, az átszellőzés nehézségei valamint a közlekedés káros kibocsátásai befolyásolják. A korábbiakhoz képest javulás tapasztalható a levegőminőségben, de az erős forgalmú utak mentén az elsődlegessé váló közlekedési-levegőszennyezés növekedett. A hulladékgazdálkodás környezetvédelmi igényeket kielégítő gyűjtési és lerakási technológiára épül, de a hulladék újrahasznosítása még fejlesztendő. Elsődleges rendezési feladatok: - a mainál kedvezőbb településszerkezet megvalósítása, a városközpont forgalomcsillapítása, járműforgalom elől elzárt övezetek kijelölése, - a lakóterületeket zavaró gazdasági ipari telephelyeken a funkcióváltás (környezetet kevésbé igénybevevő funkciók megjelenésének) támogatása, 10
/ (..) - biztosítani kell a gazdasági területek forgalmának lakóterülettől való elkülönítését, - a porterhelés mérséklésére a talaj növényborítottságának jelentős mértékű növelése, újabb közpark és erdők kijelölése, - a talaj és vízvédelem érdekében a közüzemi szennyvíz és csapadékvíz-hálózat településszintű ellátottságának növelése. A helyi építési szabályzatban a közműrákötési kötelezettség előírása, A szabályozási tervben az alábbi védőtávolságokat kell kijelölni. - vízfolyások, tavak mellett korlátozási zónát (beépítésmentes) a belterületen 15-15 m- t, külterületen beépítésre nem szánt területen 100-100 m-t, - villamos távvezeték mentén a rendelet szerinti biztonsági zónát. Közműellátás Közműfejlesztési feladatok a szerkezeti terv időtávjában a város területén - Esztergom és Esztergom-Kertváros vízvezeték hálózatát összekötő NA 250 gerincvezetéket a Suzuki út mentén meg kell építeni. - Az új beépítésre szánt területeken a vízelvezető hálózatok csak elválasztott (külön szennyvíz és külön csapadékvíz) rendszerben építhetők. - Az új beépítésre szánt területek ellátásához a közműhálózatokat meg kell építeni. - A terv időtávjában az új beépítésre javasolt területeken és a felújítással járó hálózatrekonstrukcióknál érvényesíteni kell a városrendezés által javasolt megoldásokat: a zárt szelvényű csapadékvíz elvezetést, továbbá a villamos energia, a hírközlési és a kábel TV hálózatok földkábelben történő vezetését. - A város növekvő villamosenergia-igényének a kiszolgálásához 120 kv-os táppontot kell építeni. A villamos alállomást ellátó nagyfeszültségű, 120 kv-os villamosvezeték számára a helyet biztosítani kell. A központi belterületen történő átvezetésnek a területfelhasználáshoz kell igazodni. 11
/ (..) 1./A Rajz Az Ipari Park térségének szerkezeti tervi kivonata Az 563/2004.(XII.9.) Önkormányzati határozattal jóváhagyott állapot M=1:10000 12
/ (..) 1./B Rajz Az Ipari Park térségének szerkezeti tervi kivonata Az 563/2004.(XII.9.) Önkormányzati határozattal jóváhagyott állapot M=1:10000 t 13
/ (..) 2. Rajz Az 563/2004.(XII.9.) Önkormányzat határozattal jóváhagyott Ipari Park térségi szerkezeti terv jelmagyarázata 14
/ (..) A/2. -IG TÖRTÉNT SZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁSOK AZ IPARI PARK TÉRSÉGÉBEN A szerkezeti terv módosítás három városrészt érint: Kertváros területét, a Déli városrészt és az Ipari parkot. A/2.1. Kertváros területén történt szerkezeti terv módosítás a teherkomp-kikötő térségében (2006) Esztergom város szerkezeti terve /563/2004.(XII.9.) öh./ a kompkikötő engedélyezési dokumentációjának összeállítása előtt készült el. A kikötő helyének pontos ismeretében vált lehetségessé a terv módosítása. A módosítás kiindulási alapját a város 2004-ben jóváhagyott szerkezeti terve és Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve (22/2005.(IX. 29.) Megyei Önkormányzati rendelettel elfogadva) adja. Mindkét tervben szerepel a teherhajó kikötő az új Duna-híd és a Rozmártelep között. A teherhajó kikötő tehát nem új motívum. A szerkezeti tervmódosításnak a helyszínt kellett pontosítania az engedélyezési tervek ismeretében. A módosítás egyik terv alapstruktúráját sem dolgozza át, azokkal összhangban marad. A szerkezeti tervmódosítás feltünteti: a kikötő pontosított helyét (a szerkezeti tervben jelölt helyszín fölött mintegy 200 méterrel) a hozzávezető utat (jelenleg is meglévő, aszfaltburkolatú út) a tervezett csomópontot (a jelenleg is üzemelő csomópont fejlesztésével) A város szerkezeti terve bár nem részletezte a kompkikötő közúti megközelítését (út és csomópont építés), de a helyszín ismeretében, a közlekedési, gazdasági szempontok mérlegelése alapján - valószínűsíthető, hogy ugyanezzel a megoldással számolt, mint a tervmódosítás. A város szerkezeti terve Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Tervének övezeti tervével összhangban készült. Mivel szerkezeti terv módosítás csak a komphajó kikötő áthelyezésére terjed ki és az alapszerkezetet nem érinti, a Megye Területrendezési Tervével sem kerül ellentmondásba. A Megye Területrendezési Terve a kompkikötő helyszíne az országos ökológiai hálózat övezetén belül az ökológiai folyosó övezetébe tartozik. A változás mértéke ezért nem haladhatja meg Esztergom teljes területére vetített 5%-ot. Az övezeti terület igénybevétel mértéke ezrelékekben mérhető. A teherkomp kikötő közvetlen környezetében tervezett erdő-területek a teherkomp kikötő üzemelése alatt csak véderdő funkciót tölthetnek be, ezért ezek véderdővé történő átminősítését is tartalmazza a terv. Az új közúti híd megépítése után a teherkomp-kikötő létesítményei fennmaradhatnak, épülete, parkolója csónakház, kerékpáros-központ funkcióval tovább szolgálhatja a várost. 15
/ (..) 3. Rajz A teherkomp kikötő térség szerkezeti terve /563/2004.(XII.9.) öh./ Esztergom Város Önkormányzatának 45/2006.(II. 2.) és 46/2006. (II. 2.) határozata 45/2006.(II. 2.) esztergomi öh.: Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az 563/2004.(XII. 9.) esztergomi öh. határozattal elfogadott Esztergom Város Településszerkezeti tervét a határozat mellékletének megfelelő tartalommal - módosítja. Felelős: Meggyes Tamás polgármester Határidő: azonnal 46/2006. (II. 2.) esztergomi öh. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Esztergom- Párkány teherkomp kikötő beruházáshoz az út kialakításához szükséges területeket az 16
/ (..) Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötő térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2006. (II.9.) esztergomi ör. rendelet alapján út-közlekedési terület céljára kéri lejegyezni. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy a jegyző útján gondoskodjon a szükséges eljárás megindításáról. Felelős: Meggyes Tamás polgármester Határidő: az eljárás megindítására a döntést követő 8 napon belül 4. Rajz A teherkomp kikötő térség szerkezeti tervének 45/2006.(II. 2.) esztergomi öh-tal. elfogadott módosítása 17
/ (..) A/2.2. Ipari park területén 2008-ban történt szerkezeti terv módosítás 5. Rajz Az Ipari Park 2008-ban érvényben lévő szerkezeti terve 563/2004.(XII. 9.) 18
/ (..) A szerkezeti tervmódosítással érintett területek, a módosítás indoka A szabályozási terv korszerűsítése 13 térséget érintett. A korszerűsítés szerkezeti terv módosítást is maga után vont a következő területeken: A TESCO áruház tömbje (a szabályozási terv a jelű módosítása). Az áruház tömbjén belül megszűnik a jóváhagyott rendezési terv szerinti Különleges kereskedelmi célú terület, az Imaház bontásával. A bontási terület TESCO-hoz csatolásával a 2004 évi szabályozási terv módosításakor tervezett Kereskedelmi-, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz-8) új funkcióval autóbusz pályaudvar - bővül. A MAGNUM számára értékesítendő terület megközelítésére körforgalmi csomópontot építünk ki. A csomópont a kiindulása a Doboókői utat és a Táti utat majdan összekötő útnak. Első ütemben a Mátyás király útig épül ki, a személygépkocsi kapcsolatot (Dobogókői út) és a tehergépjármű forgalmat (Mátyás király út) hivatott biztosítani. A Schweidel út és a Kincses patak metszéspontjának térsége (a szabályozási terv b jelű módosítása). A Bem József tértől kiindulva (vasútállomás térsége) a Schweidel út tehermentesítésére, a vasúti pályával párhuzamos útfejlesztést irányoztak elő (Déli városrész rendezési terve). A majdani út a Schweidel út és a Kincses patak metszéspontja térségében éri el rendezési tervünk határát. Ezért itt az útcsatlakozást biztosítjuk. A Schweidel, a Mátyás király, és a Dobogókői út közötti út kamionforgalomra alkalmas gyűjtőúttá fejlesztése (a szabályozási terv c jelű módosítása). Ennek érdekében két körforgalmi csomópont létesül. A körforgalmi csomópontok a szerkezeti terven feltüntetésre kerülnek. A Dobogókői út mentén fekvő (a 2004 évi terv szerint Gksz-1 jelű terület) átminősítése (a szabályozási terv f jelű módosítása). A területnek alkalmasnak kell lennie a jelenlegi helyzetnek megfelelően lakóingatlanok elhelyezésére. Ezért a terület átminősül Településközpont területté. A Magyar Suzuki Rt. területének nyugati határán fekvő véderdő (2004 évi terv szerint Ev-9) iparterületen belülre csatolása (a szabályozási terv k jelű módosítása), valamint a Szentlélek-patak túloldalán lévő háromszög alakú terület Suzuki iparterülethez csatolása. Utóbbi fásítási kötelezettséggel terhekve. A módosítás célja a Suzuki fejlesztés feltételeinek biztosítása. Az Ipari Park legdélibb részén kialakított, tömbön belüli úthálózat - Gip-1 jelű terület megszüntetése, a 2004 évi szabályozási terv módosításakor jóváhagyott állapot átvezetése. A krematórium és ravatalozó térsége, ahol a távlati fejlesztési elképzeléseknek megfelelően első ütemben a krematórium épülne ki, majd a temető megvalósulásával párhuzamosan a ravatalozó. 19
/ (..) 6. Rajz A szerkezeti terv módosítás térségei (2008) 20
/ (..) A szerkezeti terv módosítást elrendelő Önkormányzati határozat 733/2007.(X.18.) esztergomi öh. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy - a határozat mellékletét képező Esztergom Város Településszerkezeti Tervének módosítása az Ipari Park helyi építési szabályzata és szabályozási terve módosításának egyezetési munkarészével együtt a szakhatóságok felé véleményezés céljából megküldésre kerüljön. Felelős: Meggyes Tamás polgármester Határidő: hatóságoknak való megküldésre a döntést követő 15 napon belül Az Önkormányzati szándék és a szerkezeti tervmódosítás összhangja A szerkezeti terv módosítása megfelel az önkormányzati határozatban foglaltaknak. A szerkezeti terv módosítással a szerkezeti és szabályozási tervek összhangba kerülnek. A tervezett fejlesztésnek építéshatóságilag engedélyezhetők. A 7. Rajz a 444/2008. (VI.12.) ö. határozattal módosított szerkezeti tervet ábrázolja. 21
/ (..) 7. Rajz A 444/2008. (VI.12.) ö. határozattal módosított szerkezeti terv 22
/ (..) A 2008 évi Ipari parki szerkezeti tervi módosítást jóváhagyó önkormányzati határozat 563/2004.(XII.9.) esztergomi öh. *módosítva a 45/2006.(II.2)**, a 304/2006.(VII.10.) ***, a 81/2007(III.8.), az 550/2007.(VIII.30.), **867/2007.(XII.13.). **213/2008.(III.13.) ** 432/2008.(V.29.)**, 444/2008.(VI.12.)**határozattal*** Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az 563/2004.(XII.09.) számú Esztergom Város Településszerkezeti Terv tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a VÁTI KHT. által dokumentált, a jelen határozat mellékleteit képező 1. sz. mellékletet: - a Településszerkezeti Terv leírását és a 2. sz. mellékletet: - a közigazgatási terület településszerkezeti tervlapját, - a települési területek településszerkezeti tervlapját elfogadja. Felelős: Meggyes Tamás polgármester Határidő: a végrehajtásra folyamatos A/2.3. Déli városrész területén történt szerkezeti terv módosítás (2012) Esztergom Város Önkormányzata az 50/2012. (I.27.) határozatával, - hivatkozva a 302/2008. (IV.17.) öh.-ban foglaltakra - kezdeményezi az Esztergom Déli városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2008. (II.13.) ör. rendeletének módosítását, a 17796 helyszínrajzi számú ingatlan - a hatályos rendezési terv szerint véderdő és lakóterület - átsorolását kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté. Kezdeményezi továbbá a szerkezeti terv szükségessé váló módosítását. Az Önkormányzat a határozatba foglaltak szerint előírja, illetve elfogadja, hogy a 17796 hrsz-ú mélyfekvésű, vízjárta terület (amely lakóterületként szegregátumnak minősíthető bezártsága miatt) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté alakuljon át, a 17796 hrsz-ú terület megosztása után a SZIM műhelycsarnokot és irodaházat létesítsen a mellékelt programok szerint (Szerszámgépgyár bővítése: műhelycsarnok és irodaház), a rendezési tervben szereplő, a lakóterületen védő erdő (Ev) kialakítását. 23
/ (..) A módosítás alapja a 563/2004.(XII.9.) az esztergomi Önkormányzat által határozattal jóváhagyott Esztergom Város Településszerkezeti Terve. A Képviselő testület a Déli városrészre elhatározott szabályozási tervmódosítása elválaszthatatlan a szerkezeti terv módosításától (ld. Önkormányzati határozat). A szerkezeti terv módosítása megfelel az önkormányzati határozatban foglaltaknak. A szerkezeti terv módosítással a szerkezeti és szabályozási tervek összhangba kerülnek. A tervezett fejlesztés ezzel építéshatóságilag engedélyezhetővé válik. A módosított szerkezeti tervet a 8. sz. rajz mutatja be. 24
/ (..). 8. Rajz A hatályos szerkezeti terv /563/2004.(XII.9.)/, a módosítás térségének feltüntetésével 25
/ (..) 9. Rajz A 381/2012.(IX.27.) öh.-tal elfogadott szerkezeti terv a módosítás 26
/ (..) 27
/ (..) A/3. A SZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE:. JÚNIUSI ÁLLAPOT Az Ipari park térségi szerkezeti tervi módosításokat: A Kertváros területén történt szerkezeti terv módosítást (ld. A/2.1. fejezetet) Az Ipari park területén 2008-ban történt szerkezeti terv módosítást (ld. A/2.2. fejezetet) és A Déli városrész területén történt szerkezeti terv módosítást (ld. A/2.3. fejezetet) összefoglaltuk a 10. rajzban. 28
/ (..) 10/A. Rajz Az Ipari park térség módosításainak összefoglaló térképe. A szerkezeti terv. júniusi állapota 29
/ (..) 10/A. Rajz Az Ipari park térség módosításainak összefoglaló térképe. A szerkezeti terv. júniusi állapota 30
/ (..) SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS A/4.. AZ IPARI PARK TÉRSÉGÉNEK SZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁSAI A/4.1. Esztergom: M10 gyorsforgalmi út Esztergom-Párkányi nyomvonalának módosítása A módosítást indokolta, hogy a TEN-T hálózat részeként tervezett Esztergom-Párkány érintésével megvalósuló út nyomvonala az OTrT- ben módosításra került. A változás Komárom-Esztergom megy területrendezési tervében átvezetésre került. 11. Rajz 1222/2011 (VI. 29.) sz. kormányhatározat szerinti nyomvonal Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Esztergom térségében Kivonat Komárom-Esztergom megye területrendezési tervéből Gyorsforgalmi úthálózat tekintetében a megyei terv módosítása összhangban van az OTrTvel, azonban a terv többször is hangsúlyozza, hogy indokolt lenne a Gdansk-Léva VI. Helsinki folyosó és a Ploce-Szarajevo-(M6-os autópálya)-budapest közötti összekötő szakasz Esztergom-Párkány érintésével (M11-es mentén) történő vezetése (TEN-T hálózat részeként). Ez a nyomvonal nem csupán a magyarországi Duna menti ipari térség, hanem a jelenleg alulhasznosított, hatalmas párkányi logisztikai kapacitás bekapcsolódását is biztosítja a transzkontinentális vérkeringésbe és egyúttal egy jóval kedvezőbb topográfiai viszonyok között. Esztergom: M10 gyorsforgalmi út esetében a megye javasolja, hogy a tervezett híd úgy kerüljön kialakításra, hogy vasúti átvezetésre is lehetőséget adjon. Ezt a szlovák fél is nagy valószínűséggel támogatná, mivel a párkányi hatalmas rendező pályaudvar ilyen módon tudna kapcsolódni az esztergomi ipari központhoz. Az autóipar számára is kiemelten fontos lenne a vasúti kapcsolat megteremtése. 31